Harmadik várvívási időszak
B) A védelem végrehajtása
1. Védelmi időszak
( A z e l ő k é s z ü l e t . ) a ) Bevezetés.
A h á b o r ú kihirdetése után, ha valamely támadás es- Háború-es
hetősége közel áll, az ő s t r o m - á l l a p o t b a h e l y e z é s tromallttpüL következik, mely által kiterjedtebb hatalom mellett a várparancs
nokságnak a polgári lakosság is hatásköre alá helyeztetik. Egy
idejűleg r ö g t ö n b í r á s k o d á s hirdettetik ki.
A várparancsnok mellett áll továbbá, a mostantól alakítandó védelmi bizott- v é d e l m i b i z o t t s á g , mely a hadmérnöki tüzér- és vezér
kari főnökökből, a térparancsnokból és az önálló csapatparancs
nokokból áll (szükebb körű védelmi bizottság), melyhez szük
ség esetén a vezető-orvos és a hadbiztosság főnöke is hoz
zájárul (tágabb körű védelmi bizottság).
A védelmi bizottságnak csak t a n á c s k o z á s i h a t á s k ö r e van, s határozataihoz a várparancsnok kötve nincs, ki is egyedül felelős a vár magatartásáról.
A védelmi bizottság által tárgyalandó intézkedések első ízben a v é d ő r s é g e r e j é n e k meghatározását, a f e g y v e r z é s t , f e l s z e r e l é s t , é l e l m e z é s t és a v é d á l l a p o t b a - h e l y e z é s t foglalják magukban.
b ) A v é d ő r s é g .
A védőrség ereje a helynek hadászati fontosságától, erő- a védőnk wém- ditészeti és tüzérségi erősségétől függ. Minél gyengébb ez
utolsó és tökéletlenebb a művek építési állapota, mennél nagyobb a várnak feladata, annál erősebbnek kell lenni a véd- őrségnek.
Védőrség, mely ép csak arra elégséges, hogy a várat a rajtaütéstől biztosítsa, kevés befolyással leend a helyen kívüli eseményekre, és csakis mint zárpont nyerhet némi fontosságot;
44
különben az ellentől figyelemre nem méltattatik. Ellenben egy erős és merész védőrség, az ellenségnek utánpótlási vonala, közlekedése, szállítmánya elleni vállalatai által, továbbá az or
szág lázitása és a népfelkelés támogatása által oly hatást gya
korolhat, hogy az ellennek őt figyelemre kell méltatni. Kény
szerülve leend tehát az ellen a várat bekeríteni, mihez ő 3—4-szeres harczerőt szükségei, és mi neki az ellenséges had
nak síkon leendő legyőzésénél hiányozni fog.
Ha péld. egy 200,000 emberből álló hadsereg egy liason- számu sereget az ország belseje felé visszavonulásra kénytet, mely utóbbi a visszavonulási vonalon fekvő várnak 10,000 embernyi várőrségét 20,000 fővel erősiti, akkor az ellennek mindjárt eleinte körülbelül 60,000-et kell működő csapataiból hátra hagyni, hogy a várat tökéletesen bekeríthesse, és hogy minden kitörési kísérletet és a szervezendő népfelkeléssel való összeköttetést akadályozhassa; a megvert hadsereg tehát még mindig 180,000, a győző pedig csak 140,000 emberrel rendel
kezik ; utóbbi tehát számszerint 40,000 emberrel gyengébb mint a legyőzött, ki is a várnak lekötő erejénél fogva a győzedelem lehetőségébe leend helyezve.
De miután a b e k e r í t é s feltételezett jó élelmezésnél egy hamar czélhoz nem vezet, a támadó kényszerítve leend a czélból, hogy csapatjait gyorsan ismét felszabadíthassa, a ne
hezebb, de talán rövidebb eljáráshoz folyamodni, és a vár
vívást megkísérteni. A várvívás pedig, ha kevesebb időre is, mégis sokkal több erőt igényel, mi a védelmezőnek ismét csak újabb győzelem reménye — vagy pedig — ha az egész ellen
séges hadsereg a vár körül maradna: az országban létező és felmentésre* szánt harczerőnek szervezésére és erősítésére nyúj
tana alkalmat.
A várőrségnek ereje által tehát úgy a vár 1 e k ö t ő e r e j e , mint az ennek elfoglalására szükségeltető csapatok száma és anyagok mennyisége is növekedik, és mi által nagyobb had
járatokban nyeri értékét.
A várőrség következőkép osztatik f el :
a) G yalogság. 1. V é d e l m i c s a p a t o k , a v á r n a k A c s a k i s v é d ő l e g e s irányban való megtartására.
Ezek számának meghatározása végett a rajtaütések elleni b i z t o n s á g i ő r s é g ereje szolgál alapul. És pedig: a táma
dási homlokzat főkeritékére bástyánkint 50, a zugvédek és benyúló roham-gyülterekre 20, a többi arczokra bástyánkint 30, járt közlekedések előtt fekvő zugvédekre 20, azon roham- gyülterekre pedig, hová ezen közlekedések vezetnek, 15 ember számítandó.
Nagyobb arcz-kiterjedéssel biró keritékeknél ezen számok aránylag szaporitandók.
Ezen védőrség a kapuknál és gátiatokon teljesíti az őr
szolgálatot.
A megtámadott homlokzatokon fentartandó p u s k a- t ü z e l é s r e és kissebb vállalatokra, a támadott arcz és a támadás irányában fekvő mellékarczlékok részeinek sikamölére 3 ember számítandó. Éhez a helyőrség lövészei külön osztagba állíttatnak össze.
Miután ezen osztagok kétszeri felváltásának kell rendel
kezésre lenni, azért a fent kiszámított összeg háromszorosan veendő.
Ha a várnak előmüvei vannak, akkor ezeknek tarajvonalára a műnek erőssége szerint 1V2—2, vagy pedig lövegenkint 10 embert kell számítani.
Hogy a működő hadsereg ne gyengítessék, védelmi csa
patokul rendesen h o n v é d s é g rendeltetik.
2. Ő r s z o l g á l a t i c s a p a t o k . A belső szolgálatra, péld.
főfogház-, pénztár- és raktárőrségekre, nemzet - őröket is lehet alkalmazni!
3. A k i r o h a n á s i c s a p a t o k . Ezek azon csapatok, melyek a várnak a fentebb említett fontosságot kölcsönzik s erélyes és eredménydus védelmet nyújtanak az ellennek az előterepen való legyőzésére. Számuk a fennebb említett hadá
szati czélok által határoztatik meg, de több erődvonalokkal biró váraknál legalább is egy hadtest erejét kell elérniük.
védőrség ősz - szeáUitása.
46
Kirohanási csapatokul mindig tábori osztagok vezénylen- dők, melyek csakis a várnak veszélyeztetése esetében rendel
tetnek oda.
Ezen csapatnak kissebb helyekben sem szabad hiányozni, mivel ők képzik a védőrség szincsapatát.
4. L ö v e g k e z e l é r - c s a p a t o k . Gyalogság részéről a tüzérséghez lövegenkint rendszeresített 0 ember vezénylendő állandólag mint kezelér.
5. M u n k á s - c s a p a t o k . A helyőrségi gyalogság vala
mennyi utászai és a szükségeltető építő mesteremberei a had
mérnöki csapathoz állandólag vezényeltetnek.
6. A n é p f ö l k e l é s a várnak egész környékén szervezendő, hogy azok használhatóságuk szerint egyik vagy másik csapat- nemhez, leginkább pedig a gyalogsághoz erősítésül végleg al
kalmaztathassanak.
h ) Lovasság. A védelmi csapatok lovassága, mely ki
egészítési vagy honvéd lovas-századokból áll, csak az előterep portyázására, átkutatására alkalmazandó, arczvonalonként és kü
lönített erődönkint körülbelől 25 embert kell számítani.
A kirohanási csapatokhoz a gyalogság mellé megfelelő számú lovas-csapatok rendelendők.
r ) Tüzérség. A szabályszerű fegyverzés minden lövegére 5 tüzér számítandó; a kirohanási ütegek száma általában a várban levő csapatok számának felel meg.
d ) H a d m é r n ö k i c s a p a t o k b ó l a szabályszerű fegyver
zésnél lövegenkint 1 ember számítandó.
c ) A fegyverzés és felszerelés.
Tüzérfeisz<»rei£s A hely részére meghatározott lövegszám , lőszer és sze-e* tervem a. alatt a t ü z é r - f e l s z e r e l é s , a lövegeknek a gátiatokra
való felállítása., és tűzkész állapotbahelyezése alatt pedig a f e g y v e r z é s értetik.
Biztonsági fegy- Megkülönböztető pedig a b i z t o n s á g i — és a t e l
-verzés. . .
j e s — vagyis az o s t r o m s z e r u t a m a d a s e l l e n i t egy- v é r z é s .
Előbbinek oly állapotban kell lenni, hogy a rajtaütéseket és erőszakos támadásokat visszaverhesse, fedezetlen ellenséges osztályokat távol tarthassa éjjel az előterepet megvilágíthassa, és végre hogy az előőrsöket támogathassa.
A biztonsági fegyverzés a helynek minden arcz vonalára és előmüveire kiterjesztetik , és áll ’arczonkint: 2 drb 00 fontos mozsárból mint világitó-lövegek (minden igen fontos arcznál 2 vontcsövű 8 hüvelyes hátultöltő mozsárból); b á s t y á n k é n t
1 drb 24 fontos, 2 drb 12 fontos hátultöltő lövégből; b á s t y a o l d a I o n k é n t (védcsarna), 2 drb 7 fontos gránát-ágyúból vagy szórlövegekből. — Fontos z u g v é d e k (kapuk előtt), 2 drb 12 fontos hátultöltő löveggel, és 1 drb 7 fontos nehéz gránát-ágyúval fegyverzendők.
A v á r v í v á s t e zé l zó t á m a d á s ellen a fegyverzés következő: minden b á s t y a - a r c z l é k , mely a megtámadás ellen tettleg működhetik, annyi 24 fontos vagy 6Va hüvelykes vontcsövű mozsárral szereltetik fel, a mennyi ott elfér. (7V2 ölnyire (15 m) 1. löveg.) Minden ily forma k ö z v é d e n 4 darab 8 hüvelykes hátultöltő és 2— 4 darab GO fontos bomba, és nehány kőmozsár állittatik fel.
A bástya-oldalékok és a közvédek azon részei, melyek a támadás ellen működhetnek, annyi löveggel látandók el, a mennyit alkalmazásba hozni lehet.
A támadás ellen működhető minden z u g v é d - a r c z l é k lehető sok 12 fontos hátultöltő löveggel és 3—4 darab 6 7 2 hüvelykes hátultöltő mozsárral fegyverzendő.
A k i n y ú l ó r o h a m - g y ü l t é r e k 1— 2 gránát, vagy tábori löveggel és 3—4 darab 7 fontos gránát-mozsárral szere
lendő fel.
A b e n y ú l ó r o l i a i n - g y ü l t é r e k és ezek m e n v é d e i , valamint a z u g v é d - m e n v é d is könnyű lövegekkel (vagy kő
mozsarakkal) szereltetnek fel.
Mo z g ó - l ö v e g e k g y a n á n t , a veszélyezett védművek gyors erősítésére 6—12 könnyű löveg vagy szórlöveg számítandó.
T a r t a l é k u l a ví-támadás ellen meghatározott összes ellá
tásnak a lövegek 10%, a mozsaraknak pedig 5%-ka számítandó.
teljes fe^y vér
zés.
a) Fökeriték.
48
b) Különített erődök.
Eleségkéazlet.
Rajtaütés, ro
hamvétel és bom
bázás elleni biz
tosítás.
K ü l ö n í t e t t e r ő d ö k az árkok pásztázásira védcsarna szárnyankint 2 könnyű, gátlatonkint pedig annyi nehéz lövegel és vontcsövű mozsárral szereltetnek fel, a mennyire ott hely található. ( Isszesen minden különített erőd áttörések meggátlása czéljából, tekintettel az erődök egymástéli távolságára és ezek egymásközti támogatására a 2-ik sorban 20—30 gátlat-löveggel fegyverzendő.
A v í - t á m a d á s ellen való fegyverzés ennélfogva részben nem különböztető meg, mivel az erődök fegyverzésénél azon lövegek is számban veendők, melyek az erődök mellett a térkö
zökön és előterepen építendő gátonyokra szükségesek.
d ) Az e 1 1 á t á s.
Az é l e l m i k é s z l e t n e k , valamint t ü z e l ő -, v i l á g i t ó - a n y a go k na k és d o h á n y n a k , továbbá a gyógyszereknek nem csak a hadjárat kezdeténél a várban levő összes védőrség részére, hanem veszélyeztetés esetében, előreláthatólag a várba vonuló tábori csapatok, úgy szinte a lakosság részére is, a had
járatnak gyanítható tartam ára, a szükséges mennyiségben, és pedig legalább G hóra számítva keli készletben lenni.
E czélból a hadsereg fő élelmi tárai a háború kitörése előtt a számitásbajöhető erődített helyekben helyeztetnek el, s a hadsereg visszavonulása esetében is ottan hagyatnak.
Haszontalan élősködők és mindazon lakosok, kik egy bi
zonyos kijelölt határidő alatt magukat a várparancsnok által meghatározott eleségi készlettel el nem látják, kiutasitandók, a várnak komoly veszélyeztetése esetében pedig minden a vár
környéken található ellátási czikk sarczolás utján a várba hozatik.
e) A véd-állapotbahelyezés.
a) A z e r ő s z a k o s t á m a d á s ellen.
Rajtaütés, rohamvétel, és bombázás ellen a biztosítás, a helynek egész kentekére és belsejére, továbbá valamennyi külerődre kiterjesztendő, és á l l :
1. a mellvédek, és védcsarnák kijavításából, lőpadok helyreállításából;
2. a biztosítási fegyverzésre szükséges lőrések és löveg- padok elkészítéséből;
3. az előterepnek kiegyenlítése, és mindazon tárgyak el
távolításából, melyek a támadónak 750 lépésnyire a fegyvertűz, és 1500 lépésnyire a lövegtűz ellen födözést nyújthatnának;
4. a közlekedések jókarbahelyezéséből és ezeknek eltor
laszolására szükséges szerek előkészítéséből, a csatornák elzá
rásából ;
5. az árlatmunkálatok előkészítéséből;
6. a lőportárak földburkolattal való biztosításából;
(Az egyenes lövésnek kitett oldalon 3—4 ölnyire (6—8m) a bombák és haj ti ö vések által fenyegetett részek, tetők 6' (2m) töltetnek fel földdel.)
7. a katonai épületek bombamentes befödöztetéséből (II. tábla, 19. ábra), elégséges bombamentes menhelyek*) helyre
állításából (II. tábla, 17. és 18. ábra), kutak biztosításából, és a kövezetnek a bombák hatásának csökkentése tekintetéből laktanya - udvarokról, gyülhelyekről és főutczákról való eltávolí
tásából ;
8. a helynek építő-anyaggal és szerszámokkal való el
látásából ;
9. a tűzoltó szerek jókarba-helyezéséből, a zsindelytetők lehordása- és mindennemű gyúlékony tárgyak eltávolításából; és
10. a különített előművekhez vezető ideiglenes vasutak építéséből, földalatti villany- és lát-távirdák felállításából.
(i) A várvívás ellen.
Az előbb felsorolt munkákon kívül, minden rendszeresen a támadási ar-
megtámadott arcznál, úgy a szomszédos mellék-arcznál, és czok é*arT végre valamennyi ilynemű külmüveken még következő munkák munkák,
lesznek végrehajtandók. IIL tábla*
*) Laza földben, és ha idő van, az oszlopok a talpfában
becsapoz-tatnak.
Várharcz. 4
50
1. Hiányzó bárányok építése, minél alapelvül szolgáljon, hogy egyik löveg a másiktól liarány által elkülönítendő, s hogy a bárányokban a löveg-kezelérlegénység számára menhelyek, a lőszerszükségletre pedig raktárok készítendők. Továbbá múl
hatatlanul szükséges, miszerint azon lövegekkel, melyek pász
tázó (Enfilir) lövéseknek vannak kitéve, mindaddig míg ma
gok működésbe nem jönnek, vagy pedig ha azok az ellenség túlnyomó tüzelésének lennének kitéve, a bárányok iirközeibe lekanyarodni lehessen.
ii. tábla iá. ábra. A II. tábla 15. ábrája egy ily harányt mutat, az arcz- lékon, hol a lövések csakis élőről, a tarajvonalra majdnem füg
gőleges irányban várhatók. Heves ellenséges tüzelés alatt a löveg egészen párhuzamosan fordittatik a taraj vonalhoz, mi által minden lövés ellen tökéletesen, hajtlövések ellen pedig 20°-ra fedezve van.
i6. ábra. A 16. ábra egy oly harányt mutat, mely hasonló lövések ellen biztosit, és mely a lövegeknek az ür-épitménybe való lekanyarodását megengedi*).
Minden harány alatt a 24—48 órai szükségletre egy kézilőportár készíttetik, mely éjjelenként mindig utántöltendő.
2. Hátvédek építése különösen a bástyaoldalokon gug- lövések ellen II III. tábla.
n-ao^ábm 3. A készültségi csapatok és tartalékok számára minden műben fedett menhelyek, valamint konyhák, kutak és emész - tődék építendők. A II. tábla 17. és 18. úgy a III. tábla G U ábrája oly menhelyeket mutat. A 19. ábra egy lőmentesitett épületet mutat fel, melynek B része egy bombamentes men- helyet képez, mely l ő m e n t e s i t é s n e k (Blindage) neveztetik.
Ez egy sor* gerendából vagy vasúti sínekből áll, mely az ellen
séges lőiránynak ellentétes falhoz rézsutosan megtámasztat
ván, rőzsekötegek és földdel takartatik be. Ezen lőmentesitést közönségesen a belső gátlatfalhoz szokták illeszteni.
4. Lőportárak építése a gátiatok vagy pedig bárányok alatt a II. tábla 20-ik és a III. tábla P M ábrája szerint.
*) A lövegek lekanyaritása 6, isméti visszatolása 4 perczet igényel.
5. Ideiglenes menvédek (III. tábla R) és szelvények épí
tése a zugvédekben és bástyákban.
6. Pásztázható gátlatutak és minden jelentékeny közleke
dések harányolása. Teljes bástyázatoknál víárkok készítése a torkolatok felé. és azon szabad helyeken, melyeken át a csapa
toknak a várvívó tüze alatt keresztül kell hatolniok.
7. A nem használandó bejárások eltorlaszolása, a bevága- tok elzárása a sikamhátban.
8. Fedett lövegállások építése, oly helyeken hol azok homloka kívülről nem található (Gr G zugvéd-menvédben III.
tábla), valamint fedett mozsárágyazatok készítése a III. tábla 21. ábrája szerint (közvéd közepén).
9. Kinyúló roham-gyültereknél kő-röpaknák, az árok- pásztázás íokoztatása czéljából pedig ennek fenekén, s oly pon
tokon, hol réstörések gyaníthatok, röpaknák elhelyezése. (III.
tábla M.)
10. Az ollonyok (tenaille) czölöpzetek által való elrekesz- tése, vagy az előbbiek hiányában födgátok építése a kapuk előtt.
11. Akna-rendszerek jókarbahelyezése, esetleg futólagosak építése.
12. Az előterep huzamosb megtartása tekintetéből, és helyeknél, hol különített művek nincsenek, a bombázás hátrál
tatása végett külművek, továbbá különített erődök között köz
benső művek építése, az előterepen fekvő s arra alkalmas hely
ségek védelmi állapotbahelyezése.
18. A lövegek részére szükséges előkészületek, úgymint:
lövegpadok, lőrések, ágyazatok, kötelekbőli résleplezők el
készítése.
14. A közeleső külművek kettős kötvédeinek befödése a 22. ábra szerint.
15. Az egyes művekben a szükséges védelmi szereknek, m in t: vajukkal ellátott gőrlövegeknek, kézigránátoknak, láb
horgoknak, lövészek részére aczélvérteknek, a gátlat kijavításá
nál a munkásokat védő aczélernyőknek, világitó szereknek, to
vábbá építő anyag- és szerszámoknak, épitőfáknak, rőzseköte- geknek, kasoknak, homokzsákoknak és cserénynek összehor
21. ábra.
52
dása, hogy a tett károkat tüstént kiigazítani, és uj építéseket készíteni lehessen.
16. Messziről könnyen észrevehető frissen felhányt föld
nek fűvel és haraszttal való befödése.
17. A tuzhatás fokoztatása végett, valamennyi külműnél az arcztól jobbra és balra a torkolatok magasságáig nehéz löveggátonyok emelendők. (IV. ábra.)
18. Régi erődítményeknél, hol a falazat közvetett, rés
lövések ellen nincs biztosítva, a külárokoldal lehetség szerint magasítandó, esetleg nevezetes külműveknél az árok uj kül
árokoldal által keskenybitendő.
Hogyha a mellalzat egy része a sikam felett áll, akkor ezt zöldre vagy pedig barnára kell festeni.
ívlövések ellen nem födött épületek (mint őr- és véd- liázak, menvédek) lerombolandók, vagy földdel burkolandók be.
Nagyobb magasságú bombamentes épületek, mint például men
védek tábori erődökben, 2 emeletes védlaktanyák stb., melye
ket egy könnyen földdel burkolni nem lehet, de lehetőleg ta r
tamos ideig akarunk használni menhelyekül, következő módon biztosíttatnak: a felső emeletnek az ellen felé eső részei be- falaztatik, a boltonyoknak homlokrésze 2° (4m) vastagságban homokzsáktokkal s ilyekkel rakatik fel, mely hátulról részekbe beeresztett deszkák által ormozva támasztatik meg. — A föld
szint boltonyai, hogy a túlságos nehézséget kitarthassák, jól megtámasztandók; a földszint külső oldala vagy vasutsinekkel vértezendő, vagy pedig a sínek, mint a lőmentesitésnél, rézs- utosan a falnak támasztva, 2— 3°-re (4—6m) földdel felhá- nyandók.
Az előlíekvő mellvédutak hátulsó taraján ily esetekben töl
tött sánczkasokat kell felállítani, hogy a keresztültörő löve
dékek szétrobbanása a falracsapás előtt eszközöltessék.
Végre a szükséges kirohanási előkészületek is előkészí
tendők. (III. tábla, benyúló rohamgyültérek.)
A III. tábla Vauban első rendszere szerint készült várareznak védállapotbahelyezését. huzagolt lövegűkre való tekintettel mutatja.
A várvívás elleni védállapotbahelyezésnek, még a löveg- harcz megkezdése előtt, tehát a védelem első időszakában kell elvégezve lenni.
f ) A védőrség magatartása.
A védőrség egyes osztagai, a hely külömböző részeinek A védőrBég é*
, , , . , . őrszolgálat
b«-(kertileteinek) megvedesere utasittatnak es mindegyike 3 egy- oltása, mást kölcsönösen felváltó csapatra oszlik. Az első harmad
„szolgálat" a 41-ik lapon említett erővel őrzi a műveket, s leg- többnyire a kapukat szállja meg erősen, s figyelemmel kiséri az előterepet, a sikam-hátban és a gátiatokon pedig nehány őrt állít fel. A hátramaradottak a puskatüzelést tartják fen. A ‘2-ik harmad „készültség" bombamentes menhelyeken tartózkodik a kerületben ugyan, de minden lépten harczkészen áll. — A 3-ik rész „külön tartalék" tökéletesen nyugodalomnak adhatja magát és csakis általános riadónál vonul ki.
Az átalános főtartalék, a kirohanó csapatokból, a már pihenő munkás osztagokból, lövészekből stb. áll.
A védelem folyama alatt a szolgálat oly módon szabályoz
tunk, hogy a csapatok a támadott arczvonalra legfeljebb min
den 4-ik nap jönnek szolgálatba, és 2 nap pihennek, miglen az elvont arczok védőrsége, ha rajtaütésektől tartani nem kell, csak szolgálattevők és könnyű készültségi csapatokra osz
tatnak, mely utóbbiak ürépitményekben tartózkodván, kényel
mesen nyugodalomnak adhatják magukat.
A kerületek védőrségét mindemellett döntő mozzanatok előtt egymásközt változtatni nem szabad.
Minden mű egy bizonyos számú hadmérnöki legénységet kap, mely nappali és éjjeli szolgálatra osztatik.
Ha az ellen egy rajtaütést, vagy erőszakos rohamot ki- Rajtaütések és sérel, akkor az összes védőrség fegyverbe lép. A sikam-hát és r°ha“erkéJ*8Bza' külművek őrei, ha azok teljesen megszállva nem lennének,
egy össztűz adása után elhamarkodás nélkül az ollony vagy a harányok megé húzódnak, hogy a gátlatróli tüzelést ne aka
dályozzák. A készültség a szárnyakra, vagy más már előre
54
k ijelelt helyekre áll, honnét az árok é s eloterep legh atályo
sabban p ásztázh ató.
A lö v eg ek az ellen t kartácsokkal lőd özik ; az elő k észített görbombák, roham -czölöpök, k ézi gránátok hadm érnöki csap a
tok, vagy tü z é r sé g által lök etn ek az árokba. É jjel az árok, eloterep é s a m űvek b első része szurokserpenyők, felhalm ozott farakások, tü zérségi világitó an y a g o k , vagy p ed ig villanyos világitó k észü lék ek által világitandók m eg.
A külön tartalékok a k ijelelt pontokra, a tartalékok pedig a v e sz é ly e z e tt helyek re sietnek.
E g y ily tám adás vissza v eréséh ez a legnagyobb nyugodtság és h id eg v érü ség szü k ség eltetik .
Itt leginkább a tisz t az, kinek képéről akarván m ások leolvasni a v eszély nagyságát, m inden h irtelen k ed ést és haszon talan szó t kerülve, a legnagyobb nyugodtsággal v ég ez m indent és gerjeszt ez által bizalm at m ásokban.
H asztalan kiabálást, ide s oda szalad ást itt kerülni kell, é s egy erélyes tett, kellő időben sehol sem érh et el nagyobb ered m én y t, m int egy h ősiesen véd elm ezett várnak a rajta
ü téssel vagy tám adással való vakm erő vállalatánál.
Bombázás aia<ti B om bázás alatt a gátiatokon nem foglalatoskodók fed ett m enhelyeken, azok pedig, kik a gátiatokon alkalm azva vannak, szorosan a m ellvéd m ellett tartózkodjanak.
Ha egy bom ba esik, akkor a közeléb en levők gyorsan a földre v etik m agukat, és egy bárány m egé vagy m enhelybe m enekülnek, m ig sz é t nem robban.
K iü tött tü zek azonnal elfojtan d ók , a ví-gátonyok pedig lö vegttizelés és kirohanások által vivandók m eg.
a bekerítés és v/- a b ek erítés é s várvívás elők észü lete lövegtűz, az ellen
-vívása. * nek k özeli felállításánál, továbbá a tűznyitó - gátonyok kiroha
nások által győzh etők le.
A z e l ő t e r e p n e k , a m ű v e k t ő l n a g y t á v o l s á g r a , é s a n n a k e r ő s m e g s z á l l á s a á l t a l l e h e t ő l e g h u z a m o s i d ő r e v a l ó f e n n t a r t á s á r a k e l l l e g i n k á b b t ö r e k e d n i , h o g y e z á l t a l a z I. p á r h u z a m é s a l ö v e g
-g á t o n y é p i t é s n e h e z í t v e l e -g y e n , és a z o k az e r ő d t ő l t á v o l r a t a r t a s s a n a k .