Reviczky Károly

f l ];

6 M 3 2 0

- 9

SZ

V Á R H A R C Z .

- ■

A cs. kir. katona-akad ém iák és liadapród-iskolák szám ára

szerzó

B r n n n e r M ó r

cs. k. h ad m érn ökkari százados.

Fordította

Reviczky Károly

m . kir. h o n v éd -sz á z a d o s.

A m. kir. honvédelmi minisztérium által a m. kir. honvédség használatára elfogadott tankönyv.

6 T a h i t i v a l .

M á s o d i k j a v í t o t t k i a d á s .

Budapest 1874.

K i a d j a R á t h M ó r .

Lap

Bevezetés ... • ... ... ... 3

I. Fejezet.

2. A r a j t a ü t é s ... 7

3. A r o h a m v é t e l... 8

4. A b o m b á z á s... 11

5. A v á r v í v á s ... 12

A) B e v e z e té s ... ... — A v íá r k o k ... 14

a) A roham-gy ü l t é r e k ... — b) A k özeledők... 15

c) A vizárkok k ié p í t é s e ... — A v í-g á to n y o k ... 18

B) A vár vívás v é g r e h a j t á s a ... 20

I. Ví-időszak. (Előkészítési i d ő s z a k ) ... — II. Yí-időszak. (Á távoli t á m a d á s ) ... 24

a) Végrehajtandó m u n k á la t o k ... — b) A lö v e g h a r c z ... 27

c) A p u s k a t ü z ... 30

d) A munkálatok v é g r e h a jtá s a ... 31

e) A munkálatok b iz to s ítá s a ... 32

III. Yí-időszak. (A közeli tá m a d á s )... 36

Előnyomulás a r é s i g ... — A rés e lfo g la lá sa ... 38

A rövidített v á r v ív á s ... 40

IV

II. Fejezet.

A v é d e l e m .

Lap

A) B e v e z e té s ... 41

B) I. Védelmi időszak. (E lőkészítés)... 43

a) B e v e z e t é s ... — b) A v é d ő r s é g ... — c) A fegyverzés és f e l s z e r e l é s ... 46

d) Az e l l á t á s ... 48

e) A v éd állap otb ah elyezés... — a) Az erőszakos támadás e ll e n ... — fi) A várvívás e l l e n ... 49

f) A védőrség m agatartása... 53

II. Védelmi időszak. (Távoli védelem) 55 III. Védelmi i d ő s z a k ... 56

K ir o h a n á so k ...# ... 58

E lle n k ö z e le d ő k ... 63

A lö v e g lia r c z ... 64

A p u s k a t i i z ... 66

III. Fejezet.

IV. Fejezet.

II. Egy összefüggő (fő) keritéknek m egtám adása... 74 III. Egy régibb rendszer szerint épített várnak megtámadása • 78

Függelék 6 táblával.

Jelen mű, kapcsolatban a Tunkler hadmérnökkari ezredes által kiadott erőditészettan Il-ik részének „az állandó erődítés"

czimii 2 kiadású vezérfonalával, és nevezett szerző 1859-ben megjelent „erődített helyek megtámadása és védelme" czimü munkájának részbeni felhasználásával Ion kidolgozva.

Rendeltetése a cs. kir. katonai akadémiák, hadapródi és önkéntes iskolák számára, valamint a cs. és kir. hadiiskolai felvételi-vizsgánál segédkönyvül szolgálni.

Tömör tartalma a tanárt az adott vázlatoknak leginkább hadtörténelmi példák által való megvilágítására utalja.

Az elméleti tantételeknek hadtörténelmi példák által való felvilágosításánál az alább felsorolandó müvek vehetők figye­

lembe a tanár által; azonfelül czélszerü volna a hallgatókat az ezen müvekre vonatkozó térképek- és tervekkel, a legérdekesebb adatok fölsorolása mellett, megismertetni s azokat magyarázni.

Belfort és Páris várvívása 1870—71-ben.

Strassburg védelmezése 1870- ben.

Düppel várvívása 1864-ben.

Értekezletek tüzérségi és had­

mérnöki tárgyak felett. 1871.

és 1872. évfolyam.

Streffleur osztrák katonai folyó­

irata 1871. évfolyam.

Fenebbi folyóirat 1871-ik év­

folyam.

Varharcz. I

2

t

Charleston tengerparti vár- harfrza 1863-ban (Wagner erőd várvívása).

Silistria várvívása 1854-ben.

Saragossa várvívása 1806-ben.

Schweidnitz rohamvétele 1761.

Fenebbi folyóirat 1867-iki év­

folyama, vagy pedig a had­

mérnöki bizottság értekez­

letei 1865. évfolyam.

Osztrák katonai folyóirat 1861.

évfolyam.

A cs. és kir. hadmérnöki bizott­

ság értekezletei 1867-ik év­

folyam.

Osztrák katonai folyóirat 1861.

évfolyam.

X je 1 és T o d l e b e n S e b a s t o p o l várvívásáról és védel- mezéséről szóló müveiknek térképei 1854/5.

A m. k. honvédelmi minisztérium jelen magyarra átfor­

dított müvet, a m. kir. honvédség iskoláiban használandó tan­

könyvül 1872. julius 12. 9652. szánni rendelete folytán elfo­

gadván, annak a m. kir. honvédségi Ludovika akadémián leendő használatát is elrendelte.

BEVEZETES.

Erődített helyek elfoglalása Végett, azok ellen indítható támadások vagy ellenségeskedések módja különféle, úgy mint:

1. Bekerítés, 2. Rajtaütés, 3. Roham vétel, 4. Bombázás, és 5. Várvívás.

A vár védelmi magatartása a támadás módjától függ, mely előbbinek törekvése: a támadásnak ellenszegülni, és a helynek elfoglalását meghiusitni.

Ellenséges válla­

latok módja.

1*

A t á m a d á s .

Bekerítés, rajtaütés, rohamvétel és bombázás.

1. A bekerítés.

A bekerítés, ostromzár vagy vizárolás eszközöltetik, Magyarázat, ha valamely hely (vár) csapatokkal olykép vétetik körül, hogy

abba élelmi szerek bevitele, a védőrségnek a váron kívüli hadi­

eseményekben való bármi tettleges részvétele meggátoltatván, a hely éhség miatti átadásra kény szerittetik.

Bekerítés alkalmaztatik, ha a helyet, más támadási Alkalmazás, módok hiányában, megfelelő idő alatt kiéheztetni lehet, vagy

pedig ha valamely kitűzött czél, csupán a védőrség elszigetelése által is elérhető.

Ezen szándék elérése végett védőleges helyeknél a ha- végrehajtás, tályos tűz-körleten (körülbelül 3— 5000 lépésnyire*) kívül, a

hely felé vezető ama utak és tereprészek szállandók és erődi- tendők meg, honnét kirohanások és felmentési kísérletek ellen működni és a helynek teljes elzárását eszközölni lehet.

Nagy számú védőrséggel ellátott támadólagos helyeknél, hol a kirohanások nagyobb ütközetek jellegét viselik, az ostromzár - vonal mint hadállás erősítendő meg. Az e czélra szolgáló munkák a bekeritő-hadtest megérkezte után közvet­

lenül futólagos modorban kezdessenek meg és folytassanak a tábori erőditészet minden eszközeinek felhasználásával, minek

*) 5 lépés egyenlő 2 öllel (majd 4 meterrel).

6

teljes kiaknázásához itten elegendő idő áll rendelkezésre. Ily esetekben a főerődök vonala zárt sánczokból, vagy ezek helyett oly erődített helyiségekből áll, melyek az ellenséges véd- mtivektől 7000 lépésnyire feküsznek. Az előcsapatok számára és a csatába bocsátkozás lehető hosszú időre terjedő halasztása tekintetéből készítendő erődítmények 3000 lépésnyire, néha közelebbre is helyeztetnek, mely erődítményeknél mindennemű mozgalmi akadályok, m in t: ártorlaszolás, áradás, és a kiroha- nási utak teljes szétrombolása, folyók elzárása (torpedók, folyó- zárgák által) alkalmazandók.

A hátravonulási sánczoknak a fővonal mögött hiányozni természetesen nem szabad, nehogy egy eredménytől kisért ki­

rohanás által a bekerítő - csapatnak a huzamos csatázás- és a rendes visszavonulásra való alkalom elvonassék.

Miután nagyobb vár körül, jelentékenyebb kiterjedéssel bir a bekeritési vonal: a bekerített (ellen) egyes pontokon könnyen nyerheti el a számszerinti túlsúlyt s mindig azon helyzetben lehet, hogy czélját tüntetések által leplezheti. Sehol sincs tehát egy hadcsapat a n n y i r a utalva, hiányzó élő-erejét tereperősitések által pótolni, mint épen itt. Az állás erődítésnek tehát nemcsak a v á r e r ő d í t é s i , hanem a huzamos és i d ő ­ n y e r é s r e c z é l z ó v é d e l e m jellegét is kell hogy viselje, mivel a tám- és tartalék-csapatok ütközetnél többnyire köralaku vonalokon nagy kerületekkel, s igy csak későn érkezhetnek rendeltetési helyeikre. Ez követeli tehát tüzetesen, hogy a saját hadiállás - területen minden irányban közlekedések, távirda- vonalok, figyelők (a hazával vasúti összeköttetések) készíttes­

senek.

Ha valamely teljes bekerítéshez a szükségeltető erő hiányoznék, akkor a csapatok több főcsoportozatokba, és csak oly területekre osztatnak szét, melyekről kirohanások ellen vala­

mennyi csoportozatnak kellő időbeni fellépése lehetséges.

Ezen csoportozatok azon utak irányában, melyek az ellen­

től tettleg meg nem szállattak, és melyen az elvonulhat vagy pedig utánpótlást nyerhet, oldal-állást foglalnak, ugyszinte szük­

séges, hogy a meg nem szállt tereprészek mozgó csapatok által

nyugtalanittassanak, az illető közlekedési utak pedig tökéletesen használhatlanná tétessenek.

A felmentési kísérletek elleni biztosítást az e czélra ki­

rendelt, és a felmentő seregnek, lehetőleg messzire elébe menő hadsereg-osztályok eszközük, közeli veszély esetében a bekerítő kénytelen leend kifelé is erőditészi támpontokat előállítani*).

Ha nehéz lövegek állanak rendelkezésre, akkor az ellen védmüveiben működő ütegek elnémittatván, ez által egy más támadási mód készíttetik elő, s egyszersmind az előőrsök szoros összefüggése is könnyítetik. Az e czélra kijelelt gátonyok, te­

reptárgyak és földművek által takarva, az ellen védmüveitől 3500— 5000 lépésnyi távolságra állíttatnak föl.

A vár megfigyelésére felállított előőrsi vonalak n a p p a l i és é j j e l i z á r v o n a l r a osztatnak, és a harcztéri szolgálat szab­

ványai által szabályoztalak.

Az éjjeli zárvonal a vár lehető közelében álüttatik fel, inig járőrök egészen a védmüvek közelében portyáznak, a ki­

rohanásokról kora tudomást szerzendők, szürkületkor azonban e zárvonal a lövegkörletekből visszahúzódik.

2. A rajtaütés.

Rajtaütés (hadcsin, meglépés) által észrevétlenül a várba való berontás czéloztatik.

A rajtaütés csak is egy hanyag, az őrszolgálatot rosszul kezelő, egyáltalában kötelességét feledő, vagy pedig áruló s gyáva védőrség ellenébe vihető ki.

Rajtaütés eszközölhető:

1. M e g m á s z á s (escalade) által, ha a gátiatokra roham­

hágcsók segítségével igyekszünk feljutni.

*) Hajdan a várat körülzároló, felmentési kísérletek ellen össze­

függő erődítési vonalak által biztosította m agát, mely előbbeni ostromzási ellen — (Contrevallation), utóbbi pedig kürtilgátonyzási vonalnak (Circum- vallations-Linie) neveztetett.

Magyarázat.

Alkalmazás.

8

Idő.

Magyarázat.

Alkalmazás.

Végrehajtás.

2. H a d i c s e l , vagy pedig a várőrség vagy lakosság egy részének egyetértésével, kik kellő időben a kapukat felnyitják.

3. Hanyag kapuőrségek m e g l é p é s e által.

Rajtaütés e szerint leginkább szürkület előtt, vagy ködös és esős időben történik.

A czél titokban tartása, a végrehajtás néma esendbeni eszközlése biztosítja a sikert.

A támadó oszlopok hadmérnöki tisztek által vezettetnek, melyeket közvetlen hadmérnöki csapatok követnek, eshető aka­

dályokat elháritandók.

Az ezeket követő gyalogság, miután a vár belsejébe ve­

zető ut megnyittatott, a várőrséggel vív meg, mialatt a had­

mérnöki csapatok a kapukat felnyitni és ezeket nyitva tartani törekednek.

3. A róhamvétel.

Rohamvétel vagy erőszakos támadás történik, ha a várnak védállapotból való helyezése és a gátiatokban rohamrések tö­

rése nélkül vagy a kapuk elpusztítása, vagy pedig az előre­

látható ellenszegülést nem tekintve, a gátiatok hágcsokkali meg­

mászása által törekszünk a várba bejutni.

Rohamvétel csakis a rajtaütésnél felsorolt feltételek ese­

tében, vagy pedig csekély védőrség ellen, és a védelmi szerek teljes szűkében sikerülhet.

Ezen támadási mód a rajtaütéstől abban különbözik, hogy ennél legalább kezdetben nem várható ellenszegülés.

A rohamvételt, a helynek tábori vagy pedig nehéz löve- gekkeli lövődözése is megelőzheti.

A r o h a m, következőkép történik:

Miután a legnagyobb titokban az előkészületek megtör­

téntek, és a csapatok kellőleg felállittattak volna, az ellen őrei lehetőleg zaj nélkül letartóztatnak, ezektől a tábori szó és hadjel kicsikartatván, az általános előnyomulás a sikamig megkezdetik.

A sikam-hát netáni czölöpzetei kidöntetnek, és csak ha más mód nincs, robbantatnak szét. A rohamoszlopok beható-

lására eleinte egy 8' (2.50 in.) szélességű rés is elegendő, melyet később azonban szélesbiteni kell.

Ha a vár- és rejtek-kapukat (Poternen) sem feltörni, sem pedig szétrobbantani nem lehet, akkor a gátlat hágcsók segítségével, vagy pedig az árok áthidalása által mászatik meg.

E czélból törekedni kell, a létező hágcsókon és siklókon az árokba lejutni, az árok-eret (cunette) áthidalni, hogy azután a hágcsók az árokfalhoz támasztathassanak.

Ezen szándék elérésére oly helyeket kell választani, hol az árok legkevésbé pásztázható, a védcsarnák (Coffre) csal­

nák , bástya-oldalékok az e czélra kirendelt csapatok által (kézi gránátok, füst-robb-szelenczék és fegyver-tűzzel) támad- tatnak meg*).

A gátlatra érkezés után a legénységnek azonnal tisztjeik körül kell csoportosulni, és magukat lehetőleg takarni, hogy egy netáni ellenséges ellenszegülésnek szembe állhassanak.

A megriasztott ellen üldözésére parancs nélkül senkinek sem szabad magát elragadtatni, mert az erőnek ily módoni elforgácsolása könnyen megsemmitheti az egész roham sikerét.

Csak miután nagyobb számú csapatok hatoltak volna a várba, sietnek ezek a szükséges robbeszközökkel ellátott had­

mérnöki csapatokkal élükön a legközelebbi kapuhoz, hogy azt a rohamló csapatoknak felnyissák.

R o h a m v é t e l n é l hatásköreik tüzetes megszabása mellett, a had­

mérnöki csapatoktól kővetkező osztályok vezényeltetnek:

1. U t n y i t á s r a a külárokoldalig, mi végből a sikamhátban lévő czölöpzetek eltávolíttatnak, a belső sikamlejték leásatik. Ezen osztály még nehány erős deszkát is viszen magával, melyek egyrészt a czölöpzetekre, másrészt a sikaratarajra való fektetés által áthidalásra használtatnak.

Ezen hídkészleten kívül a czölöpzetek kidöntése végett még emelő rudak és kötelek is szükségeltetnek.

A czölöpzeteket különben átugrani is lehet.

E végből a katona a sikamtaraj vonalára áll fel, és midőn jobb lábával egy czölöp hegyére lépne, a bal láb segítsége által fölemelkedik és a lőpadra leugrik.

*) A rohamhágcsok, kézi gránátok, robb- és íust-szelenczék hasz- a hadnálatában mérnöki csapatok begyakorolvák.

A hadmérnöki csapatok felosz­

tása és teendője.

10

2. E g y o s z t a g a r ö p a k n á k s z é t r o m b o l á s ár a.

Ennek feladata a vezetékeket feltalálni, azokat kiásni, vagy pedig elfojtani. Ha ez nem sikerülne, törekedni kell a roham-oszlopokat a hatáskör vonalából eltávolitani, minél m egjegyzendő, hogy ezen szó

„rÖpaknau sohasem használandó, nehogy ezáltal a roham-oszlop ijjedésbe ejtessék. Röpakna helyett mindig „fougasse“ alkalmazandó.

3. Egy harmadik osztály a kiilárokoldal hágcsóit és siklóit elzáró k o r l á t o k a t és k a p u k a t n y i t j a f e l , é s e czélra fejszékkel, törő- rudakkal és robbszelenczékkel vannak ellátva.

Az említett három osztály egyidejűleg nyomul elő, megjegyzendő, hogy a két utolsónak az elsőre várni nem szabad.

Hogy ha elkerülhetlenül a külárokoldalról kellene lemászni, akkor ezen osztály a szükséges lábtókkal látandó el.

4. A z á r o k - é r á t h i d a l á s a végett egy osztály erős deszkákat és cserényt viszen magával.

5. Egy osztály az á r o k o s a m á k és v é d c s a r n á k m e g t á m a - d ás á r a.

Ezen osztály füstszelenczékkel, kézi gránátokkal és a viszonyokhoz képest robbszelenczékkel láttatik el.

Előbb a meggyujtott füstszelenczék, ez után pedig a robbszelenczék helyeztetnek el a törésekbe, mely utóbbiak által nyilás töretvén, ezeken keresztül a boltonyokba lehet jutni.

ü gy szinte nehány deszka és kecskeláb is szükségeltetik, utóbbi a nyilasok nagyobbitására használandó.

6. L á b tó v iv ő k , kik többnyire gyalogosokból állanak, az árok­

falak megmászására.

Hogy minden rohamoszlopnál egyidejűleg legalább is 30 ember mászhassa meg a lábtókat, tekintettel a balesetekre szükséges, hogy 35 lábtó alkalmaztassák.

7. A láb tó vivőket közvetlen a g y a l o g - r o h a m o s z l o p , ennek első osztagját pedig egy hadmérnöki osztag követi azon feladattal, hogy a gátlatot megmászván, a kapukat belülről kinyissa.

8. Egy más osztag a k a p u k és r e j t e k k a p u k k i j á r a t a i t az árokban keresi fel, hogy az ép említett rohamoszloppal együttesen a fő- tartalék részére utat nyissanak. Ez robbkészleteket és hiddeszkákat viszen magával.

9. Egy osztag, mely a falak megmászása után az árok felett h i d a t ver.

Az ezenfelül még rendelkezésre álló hadmérnöki csapatok, vég­

tére azon czélra használtatnak f e l , hogy az erődmüveken, különösen a sánezokban levő ürépitményeken és aknákban pusztításokat tegyenek s magukat a vár belsejébe tüstént befészkeljék.

Az egyes csapatok felszerelésénél jól meg kell fontolni, hogy azok mindennel ellátva legyenek, és mi feleslegest se vigyenek magukkal.

Minden hadmérnöki csapat mellé kitűnő lövészek adandók, kik az előbbieket munkálatuk alatt védik.

Tüzelést és robbantást csak is elkertilhetlen esetekben, és csak akkor kell alkalmazni, ha az ellentől még fel nem fedez­

tettünk, mely esetben a támadásnak annál gyorsabban, bátrabban a legnagyobb rend- és csendben kell végbe menni. Intés, pa­

rancs helyett szolgáljon.

A lábtókat megmászó csapatok minden feszélyező s aka­

dályozó tárgyat hátrahagynak.

E czélból télen is köpeny nélkül, és csak fegyverrel vo­

nulnak ki. Szurony és tölténytáskák hátrahagyatnak, töltények pedig a zsebbe rejtetnek. Tisztek kardhüvelyeiket és sarkantyúikat szinte hátrahagyják. A lábtó-vivők, nehogy fegyvereik által akadályozva legyenek, forgópisztolyokkal szerelendők fel.

Azon hadmérnöki legénység, mely a robbszerek hordásával van megbízva, a hadmérnöki tisztek és altisztek, az oszlopok élén levő legénység, továbbá mindazok, kik a védcsarna táma­

dására, vagy kik a sikamon dolgozók védésére vannak kijelölve, lehetség szerint íegyvergolyó-mentes aczélvérttel, vagy pedig tehén-szőrrel töltött zsákokkal látandók el, melyeket a legszi­

gorúbb felelősség mellett sem hátra hagyni, sem eldobniok nem szabad.

4. A bombázás.

A bombázás azon támadási mód, melynél a helynek előbbi bekerítése után, ettől 2—5000 lépésnyi távolságra több ponton gátonyok állíttatnak fel, hogy különféle lövedékek segítségével a laképületek és készletek elpusztítása, a védőrség és lakosok az előbbiek megsebesitése és megrémitése által az átadás kény- szerittessék. A tüzelés e szerint általában kevésbé irányzandó az erődmüvekre.

A bombázás sikere csakis bomba- és tűzmentes szállá­

sok teljes hiányában és gyáva védőrséggel szemben várható.

Magyarázat és végrehajtás.

Magyarázat.

Az ostromlás <

határozása.

Átalános el­

járás.

Bombázásoknál az épületeknek meggyújtása a leghatályo- sabb eszköz; kiütött tüzek folyvást czélba veendők, hogy ez által az oltás akadályoztassák.

A rémülés előidézése és fokozása végett a bombázás leg­

inkább éjjel eszközlendő. A bombázás egy erőszakos támadás bevezetéséül is szolgálhat.

5. A vár vívás.

A ) B e v e z e t é s .

V á r v í v á s , s z a b á l y o s , f o r m a s z e r i n t i vagy fo ­ k o n k i n t i t á m a d á s eszközöltetik, ha a támadó véghezvitt körülzárolás után ( v í á r k o k segítségével) lassankint fedezve annyira közeledik a várhoz, hogy végtére a vár védelmi szerei­

nek v í g á t o n y o k általi teljes szétrombolása által, és a hely rohammentességének elpusztítása által, azt közvetlen távolságból rohammal bevehesse.

Ostromlás következő esetekben alkalmazandó, ha a vár:

a) egy meg nem kerülhető jelentékeny útvonalat (pl. hegy­

ségekben),

b) vasutat, vagy oly folyót zár el, mely pótlások utánszálli- tására használható;

e) hogyha védőrségének körülzárol tatása aránylag igen nagy erőt huzamosb időre igényelne, és utóbbinak más fontosb helyeken való alkalmazását ez által akadályozná;

d) ha a védőrség a népfelkelés támpontját képezi, s ha az erőd elfoglalása izgatott országokban a saját utánpótlási vonalok biztosítására mint támpont szükségessé válna;

e) ha a vár jelentékeny hadikészleteket, hadihajókat, fegy­

vertárakat tartalm az, melyeket hatalmunkba akarunk ejten i;

f) ha politikai okokból az elfoglalt területen meg kell maradnunk.

A várvívásnáli e l j á r á s átalában következő:

A támadó csapatjai a helyet lehető szűk határok közzé kerítvén, táborhelyüket pedig a várlövegek körletén kívül ütik fel. Ezekután a tüzérség szükségletei (lövegek, lőszer, a gátony- épitéshez megkivántató kellékek) a támadási munkálatokhoz szükséges szerek és anyagok (szerszámok, szerek, fa, rozsé stb.), szereztetnek be, és egészittetnek ki, előbbiek a t ü z é r t e l e ­ p e k b e n , utóbbiak pedig a t ü z é r t á r h e l y e k e n ráktároztat- nak biztosan.

Miután minden előkészület megtétetett, a támadási mun­

kálatok kezdetnek meg, mialatt a hely érődéi ellen a támadás­

hoz kiszemelt védművek (bástyák, zugvédek) felé a vezérvonal

mentében födárkok módjára készített v í á r k o k (1. ábra) s e - L tábla»l-ál,ra- gitségével az előnyomulás megindittatik.

Ezen víárkok a várhoz fedett utakul vagy k ö z e l e d ő k ül

szolgálnak, és zegzug (2. ábra) alakban építtetnek, kezdetben 2*áhra- egész vonalban, soronkint felállított munkások által éjjel sza­

badon emeltetnek ki.

A várművektől kellő távolságban a víárkok olyformán köttetnek össze, hogy ezáltal a vár kenték- (arcz-) vonalával majdnem párhuzamos r o h a m - g y ül t e r e k , úgynevezett p á r ­ h u z a m o k létesülnek, melyek valamint a v í á r o k - ő r s é g el­

helyezéséül, a munkások biztosításául, úgy átalában állásul, mint pedig a párhuzamokban és azok közelében építendő gá- tonyok, és végtére a támadási vonalok összeköttetéséül is szol­

gálnak.

Víárkok a puskatűz-körletben hordható fedtárgyak védelme alatt (kasok stb.), mint re pül ő- á r k á k , a várművek közvetlen közelében pedig, l é p é s e n ki nt és m ű s z e r ü l e g árkászok által mint t e l j e s - á r k á k építtetnek.

A sikam magasságában mint o r mo z a t a sikam-tarajával párhuzamosan egy víárok építtetik, hogy ottan a megrohanó védmű mellalzat-falában réstlövő r é s e l ő - g á t o n y o k , és azon védmű elrombolására szolgáló e 11 e n - g á t o n y o k állíttathassanak fel, melyek az azelőtt fekvő árkokat, úgy a rohamnál magát a rést is pásztázhatják.

14

Magyarázat.

I. tábla, 1. ábra.

Párhuzamok.

I. tábla.

Félpárhuzamok.

Ormózatok.

Beépítések.

Az onnozatból a támadó egy víárkot, l e j á r a t o t vezet a sikamhátba, innét pedig egy víárkot, a k n a - s i k l ó t , a vár­

árokba, és végtére előállítja a biztosított á r o k - á t j á r a t o t , melylyel a rohamhoz vezető ut befejezve van.

A víárkok.

V í á r k o k közönségesen 3—6' mélységű árkokból állanak, melyekből a nyert föld az erőd felőli oldalra mellvédkép felhányatván, ez által 7— 10' (2*20m— 3’20m) magas fedezés nyeretik.

a) Roham-gyűlt ér ele.

Roham-gyültérek a várral szemben, ennek egy nagyobb vagy kisebb részét fogják körül. Ezek a nyert térhez mérten és a kirohanások ellen felállítandó harczászati alapokra való tekin­

tettel, oly rendben következnek egymás után bizonyos távolság­

ban, hogy az első roham-gyültér a lövegek hatáskörén kivtil legyen; mig az utolsók már egészen az ellenséges művek között feküsznek.

Roham-gyültérek p á r h u z a m o k r a , o r m ó z a t o k r a és b e é p í t é s e k r e osztatnak fel.

1. P á r h u z a m o k (1. ábra) irányukra, az erődített hely szögleteivel párhuzamosan állanak, lionnét elnevezésüket is nyerték.

Ezek tulajdonképpen a támadó erődített védállásai.

Azon párhuzamok, melyek aránylag a többieknél kurtáb­

bak, f é l p á r h u z a m o k n a k (2. ábra) neveztetnek.

2. 0 r m ó z a t o k (3. ábra K) roham - gyültérek, melyek 4°— 5° (8m— 10m) távolságra a sikamtarajtól azzal párhuzamo­

san állanak.

3. B e é p í t é s e k (3. ábra V V ) végre azon roham- gyültérek, melyek az ellenséges védművek belsejében és va­

lamely rohamrésen való befészkelés végett építtetnek.

Roham-gyültérekhez számíttatnak még a v á 11 v é d e k, Vállv6dek> eár-

gonyok.

vagy védárkok nagyobb gyalog csapatok részére (2. ábra és 14. ábra), továbbá zárgonyok, melyek a párhuzam - szárnyak biztosítása végett építtetnek (szárnyzárgonyok 2., 13., 14. ábra).

b) Közeledők.

Közeledők (2. ábra) egész a sikamtőig rend szerint zeg- zúg alakban vezettetnek, és egyes részeinek meghosszabbí­

tásai, melyek z e g z u g o k n a k (boyau) neveztetnek, az erődművek mellett csakis a sikamtőig, később pedig a sikam közepéig szabad érniök, nehogy az ellenség által pásztáztassanak (enfiler).

Az egyes zegzugok érintkezési pontjukon túl még 5—6°-re (12m) nyúlnak ki, mi által az úgynevezett k i t é r ő k (Wieder- kehren) keletkeznek.

Ez utóbbiak kitérésekül és tárhelyekül használtatnak.

A sikamtőtől kezdve, hol a szegletek igen tompára esnének ki, a közeledők egyenesen a várnak is vezethetők, minél a víárkok pásztázó tüzelés ellen bárányok által biztosít­

tatnak, s mindkét oldalra mellvédek hányatnak fel.

Azon víárkok, melyek az oromzatból a fedett útra vezet­

tetnek, l e j á r a t o k n a k (Niedergange), (3. ábra N) azok pedig, melyeken át az árokba juthatni, a k n a - s i k l o k n a k (Descenten) neveztetnek. (3. ábra A.) E két utolsót fedve vagy pedig föld alatt aknaszeriileg is lehet építeni.

Ennélfogva vannak n y i t o t t , f e d e t t és f ö l d ­ a l a t t i l e j á r a t o k és a k n a - s i l k l o k .

Kitői ük.

Lejáratok.

Akna-aiklok.

c) A markok kiépítése.

A víárkok kiépítése két módon történhetik, és pedig:

a) Éjjel, egész sor munkások által, egyszere.

b) A kiépitésben levő víárkoknak az ellenség irányában való lassankénti meghosszabbítása által, mi végből ezek végein a talaj részenkint kiemeltetik, és mellvéd gyanánt az ellenség felőli oldalra hánvatik.

Repttltt ős teljes árkák.

— 16

Az árkák osz­

tályzata.

A teljes árka osztályzata.

Feltöltött árkák.

A repülő-árkák kiépítése, a) kosarak

nélkül.

Ezen műveletnél a munkások a már elkészült víárkokban részben fedve állanak, és biztosítva vannak az ellen golyói ellen.

Az előbb nevezett mód r e p ü l ő , — az utóbbi pedig t e l j e s á r k á n a k neveztetik.

Repülő-árka ott alkalmaztatik, hol az ellen tüzelésétől csak kevéssé lehet tartani; — teljes árka pedig, hol közel­

sége miatt egész sor munkások könnyen észrevehetők, az ellen­

ség tüzelésének igen kitéve lennének.

200 lépésnyire az ellenséges védművek előtt mindenkor repülő-árka alkalmazandó.

Repülő-árka*) vagy szabadon építtetik, mint a zárt gyalog-csapatok részére szolgáló egyszerű védgát lőpadokkal, vagy pedig árka-kasokkal, melyeket a munkások megtöltve állítanak fel, hogy az által rögtön fedezve is legyenek.

E szerint megkülönböztető:

1. R e p ü l ő - á r k a kosarak nélkül, és 2. kosarakkal.

A t e l j e s á r k á k közt megkülönböztetők:

1. E g y s z e r ű t e l j e s á r k a , ha a mellvéd csak egyik oldalára van felhányva;

2. k e t t ő s t e l j e s á r k a , ha mindkét oldal, az ellen tüzelésétől tartva, felhányást kap, az egyszerű árka ennél­

fogva hátról fedezve nincs.

3. Födött árka, hogy ha az árkok elkészítése után, ezek teteje lépésenkint gránátmentesen befedetik.

Különös neme az árkáknak az, mely sziklás vagy mocsáros talajon alkalmaztatik és f e l t ö l t ö t t á r k á k n a k neveztetik.

Itten az árkok kiemelése nem lévén lehetséges, a mellvédek elké­

szítésére szükséges anyag máshonnan hozatik; mocsáros helyen pedig rözsekötegekhol egy töltésszerü alj-épitmény is állittatik elő.

Teljes árkák hadmérnöki legénység (sapeurs), a repülők pedig ezek felügyelete alatt gyalogság által készíttetnek.

A r e p ü l ő á r k a k i 6 p i t é s é h e z a munkások osz­

lopokban felosztva kisebb szertelepeken gyűlnek össze. Ezek

*) „Árka“ kifejezés alatt röviden mindig teljes árka értetik.

mindegyike egy hadmérnöki tiszt parancsnoksága alatt áll, kihez a rend fentartása czéljából a saját csapatbeli altiszteken ki­

vid, felügyeletül nehány hadmérnöki közlegény is vezényeltetek.

A munkások csak szuronyos fegyverüket viszik magukkal;

a töltényeket pedig nadrág-zsebükbe rejtik. A raktárak mellett elhaladva minden munkás egy csákányt vagy ásót kap.

Az oszlop előmenete a hadmérnöki tisztnek vezetése alatt a 9. ábra szerint a legnagyobb csendben történik, a gyalog­

sági tiszt az oszlop végén menetel. A dohány ozás tilos.

A fehér szalaggal nyomololt vonalon a fejlődés, és pedig azelőtt 0 lépésnyire jobbra vagy balra kanyarodás által esz­

közöltetik. — Az igy fejlődött munkások tüstént legugolnak, utász-szereiket s fegyverüket maguk mellé a földre leteszik.

A hadmérnöki tiszt jelszavára „ d o l g o z z 44 az ásóval ellátott egyének saját és bal szomszédjuknak fegyverét magukkal vive, 4 lépésnyire egyenesen hátra húzódnak és lefeküsznek (a fegyver­

tusát az ellen felé fordítva), a csákánynyal ellátottak pedig a talajt a kijelölt vonalon felvágják, mig a jelszóre „ á s ó k k a l e l ő r e 44 az ásóval ellátottakkal helyet cserélnek, s igy tovább. — A fejlődés és felállítás előbb begyakorlandó.

A felügyeletre rendelt hadmérnöki legénységnek feltétlen engedelmeskedni kell.

A k o s a r a k k a l k é s z í t e t t r e p ü l ő á r k á k n á l b> Kosarakkal, minden ember egy árka-kast*) visz magával, melyet 2 lábnyira

maga elibe, a nyomololt vonal elé állít fel.

A teljes árka kiépítése következő módon történik : ^a teljes árka

Az árkászok az árkákban a 10. ábra szerinti állást fog- k,epitése- lalják el. Az I. számú árkász a homlokfal földjét leásván, a

nyert földet kotrójával lába közt, vagy mellett hátra taszítja.

A II. számú árkász valahányszor az I. árkász a földet hátra taszította, kotróját veszi, s ezzel a földet a készlet­

dombra húzza, mely után azt a lapáttal 8— 10' távolságra az' 1-ső árkász feje felett födgátképzésre az árka élére hányja.

*) Könnyű fonadékból készült sánczkosár 2' átmérőjű, 2—6' ma­

gasságú.

Várharez. 2

18

A víárkok belső berendezése.

Homokzsákok.

Kirohanási lépcsők.

Löveg- és mo­

zsár-zátonyok.

A III. IV. V. és VI. számú árkászok sarkukkal azon hátfalnál, melynél állanak s ugyanazon mértékben, mint az 1-ső számú árkász, folytatják a homlokfal kiemelését és a nyert földet oldalt s előre a mellvédre hányják.

Az előre haladást (2—4' l m — 1 3 0 ni) a tiszt határozza meg. Ha egy ily rész már előmunkáltatott, az árkászok teendőikben a vezényszóra

„v á 1 1 s u egymást felcserélik.

Ily módon középszerű földben az árkák kiépítése 1 óra alatt 3' ( l m) mélységnél, B—9' (2*60m—3m), 0' mélységnél pedig 4— 6' (0‘60m— 2m) lábnyira halad, melynél az árkászok, mivel az ellenséges kézi lőfegyver tüze ellen biztositvák, nap­

pal is dolgozhatnak.

Az árka-árok további szélesbitése gyalog munkások által eszközöltetik, és pedig oly mértékben, hogy a roham-gyültérek fenekének szélessége 12' (4m), a közeledőké pedig legalább 7' (2*30m) legyen. A mellvédek magasságának 4' (0*6Gm), vastag­

ságának pedig legalább 12' (4m); a zárt gyalogcsapatok ré­

szére készített földárkok és gátonyoknak végre legalább 3°

(6m) szélességiteknek kell lenni.

A lövészek felvételére a roham-gyültérek 1 ő p a d o t nyernek, melyhez lépcsők által juthatni.

A mellvédek ormózatán h o m o k z s á k , vagy sőgelt lőrések (lásd tábori eroditészet) készíttetnek, vagy pedig puska- golyómentes lövésekkel ellátott aczélvértek állíttatnak fel.

A víárkoknak egész osztagok által való átléphetése tekin­

tetéből a lőpadra vezető lépcsők a mellvéd ormózatán tovább vezettetnek, mely készülék k i r o h a n á s i l é p c s ő n e k ne­

veztetik.

V í g á t o n y o k.

A vílövegek számára készített födépitmények vígátonyok- nak neveztetnek.

Vígátonyok 4—8 löveggel, vagy pedig 2—4 mozsárral szereltetnek fel, mely szerint 1 ö v e g- vagy m o z s á r g á t o- n y o k n a k neveztetnek. Rendeltetésükhöz képest különféle elnevezést nyernek, és pedig:

a löveg-gátonyok :

1. P á s z t a g á t o n y o k (Enfiler-Batterie), ha azok egy védművet hosszában pásztáznak. Hogy ha pedig a löveg nem az első felcsapásnál robban szét, hanem a gátlatot többszöri fel­

csapás által veszélyezteti, akkor ezek s z ö k e l t e t ő - g á t o - n y o k n a k (Ricochet-Batterie) neveztetnek.

2 . H á t a l l ó - g á t o n y o k (Revers-Batterie), melyek egy várművet hátulról lődözik.

3. L e s z e r e l ő - g á t o n y o k (Demontir-Batterie), ha a lövések egyenesen a lőrésekre, vagy az ágyukra irányitvák.

4. E l l e n - g á t o n y o k (Contre-Batterie), azon leszerelő gátonyok, melyek főkép a bástya-oldalékok és védcsarnák lő- dözésére használtatnak.

5. R é s e 1 ő - g á t o n y o k (Brech-Batterie), ha azok az árokfalazatban rohamrések törése czéljából állíttatnak fel.

Ha ez nagyobb távolságról, a nélkül, hogy a falat látni lehetne, történik, és pedig oly módon, hogy a lövések a sikam- taraj felett az árokfalra irányoztatnak, akkor ezen lövésmód k ö z v e t e t t r é s l ö v é s n e k neveztetik. (24. ábra.)

fi. R o n t ó - g á t o n y o k (Demolir-Batterie), melyek ka­

puk, boltonyok, épületek szétrombolására használtatnak.

7. Ezeken kívül vannak még t á b o r i g á t o n y o k , melyek tábori ágyú-ütegekből vagy szórlövegekből állanak, s kirohanások ellen használtatnak.

A m o z s á r - g á t o n y o k beosztatnak és pedig:

1. G r á n á t - (könnyű) m o z s á r - g á t o n y o k , az ellent szétszórt robbantékok által megsértendők.

2. B o m b a - (nehéz) m o z s á r - g á t o n y o k , ha azok ma­

gas ívekben hajított bombák által lövegeket szerelnek le, fe­

dett helyiségeket törnek be, a műveket feldúlják, és e mellett robbantékok által sértenek.

3. Kő m o z s á r - g á t o n y o k , melyek kiválólag kövekkel (lövedék-darabokkal) lővődözik a várat.

A gátonyok továbbá a lö vegek ürmére te szerint is kap­

ják elnevezésüket, például 12— 24 f o n t o s (12cm és 15cm) h u z a g o 11 h á t u l t ö l t ő á g y ú-g á t o n y o k , 7 f o n t o s

2^*

20

A gátonyok elhelyezése.

I. tábla, 11. ábra.

(15cm) g r á n á t - m o z s á r - g á t o n y o k , 60 fontos (30cm) sima, s végre 6l/2 és 8 hüvelykes (17cm és 21cm) h u z a g o l t b o m b a - m o z s á r - g á t o n y o k .

A g á t o n y o k közönségesen, mint ez a 4. 5. és 6.

táblán kivehető a párhuzamok közt, vagy közvetlen ezek előtt vagy megett feküsznek, és amazzal vagy a legközelebbi köz­

lekedésekkel (communicationa) víárkok által vannak összekötve.

Az 1-ső táblán a 11. ábra egy leszerelő-gátonyt jelez, v a tüzérek, u a fedezeti legénység menhelye. A bomba- mozsár-gátonyok az előbbiektől csakis abban különböznek, hogy itten a lőrések hiányoznak.*)

Azon gátonyok, melyek kirohanásoknak inkább vannak kitéve, miként az ábrában látható, baloldalon zárva, a z a z : sánczok módjára építtethetnek.

B) A v á r v í v á s v é g r e h a j t á s a . .

A rendszeres támadás 3 időszakra osztatik.

Az I. vagy e l ő k é s z í t é s i i d ő s z a k , mely alatt va­

lamennyi , a víárkok elkezdéséig szükséges előmunkálatok meg­

tétetnek ; a II. vagy a t á v o l i t á m a d á s i i d ő s z a k , mely előbbivel kezdődik, s egy párhuzamnak a sikamtőig való kiépítésével végződik; s végre a 111. a k ö z e l i t á m a d á s i i d ő s z a k , mely minden további munkákat foglalja magában, egészen a vár feladásáig.

Az első víidőszak.

(E lő k é s z íté s i id ő s z a k .)

vísereg:, A várvívás elhatározása után v í s e r e g , a v í - h a d- tiTzéTszTrteiep. m é r n ö k i- és a v í - 1 ti z é i' t e 1 e p e k állíttatnak fel.

*) Az árkák és gátonyok részletes leírása itten nem vétetett fel, mivel az a gyalogsági tisztekre nézve különös érdekkel nem bir, a tüzér és hadmérnöki csapatok részére pedig különös utasításokban foglaltatik.

A várvívó ereje a várőrség számától és harczképességé- től, a véghezviendő munkálatoktól, s ha a bekerítés fentartása is szükségessé válik, az ostromzár vonal kiterjedésétől, és en­

nek a terephez mért harczászati erősségétől függ.

A vímunkálatok általában egy támadólagos hely (Ofíensiv- Platz) minden egyes megtámadott erődjére 4 hadmérnöki szá­

zadot, s ezek mellé a gyalogságtól munkásokul állandóan vezé­

nyelve 6000 embert igényelnek.

A vártüzérségtől pedig minden megtámadott erődre 100- 150 vílöveg, lövegenkint 5 tüzér és 9 gyalogos kezelér szá­

mítandó.

A vímunkálatok fedezetéül körülbelül a várőrség 274-nél több gyalogság számítandó. Ha pedig az ostromzár teljesen fentartandó lenne, akkor az ostromzárló csapatok körülbelül 3-szór oly számosak kell hogy legyenek mint az ostromlottak, melynél tekintettel a várak ostromzárolási vonalainak legbeha­

tóbb megerősítésére, azon esetben, ha az nem természetes aka­

dályok (folyók, tavak) által képeztetik és feltéve a harczosok hasonló harczképességét, s semmi a telep által nyújtott különös előnyt, lépésenkint 3 ember számítandó.

Egy, az újabb rendszerek szerint épített nagyobb kiter­

jedésű várnak főkeritéke ellenébe, körülbelül 3 erődnek megfe­

lelő szánni erő alkalmaztatik, régibb és kisebb erődöknél a lövegek, tüzérek és munkások száma csökken; igy péld. egy bástyázott 12 szög ellen 250 huzagolt löveg és mozsár alkal­

mazandó *).

Minden huzagolt lövegre általában 1500 lövés, minden mozsárra 6—800 bomba és 40— 60 ürgolyó, gránátmozsarakra pedig 1200 gránát számítandó.

A várvívás a v í s e r e g - p a r a n c s n o k a által vezet­

tetik. A részletes kivitellel a v í - h a d m é r n ö k i f ő n ö k egyetértőleg a v í - t ü z é r v e z é r n ö k s é g g e l bizatik meg.

*) Ezen adatok a tanulóknak körülbelül szolgáljanak mértékül;

pontos határozatok, az ide vágó több tényezőktől, különösen pedig a a védőrség liarczi értékétől függvén, nem adathatnak.

Yísereg ereje.

várvíváb veze­

tése.

Bekerítés.

Kémszemle.

Víterv.

Ví- és tüzértele- pék és tárhelyek

A vísereget a bekeritő-hadtest előzi meg, mely leginkább lovasságból, vadász-csapatokból, és lovas-ütegekből áll, gyorsan és meglepőleg veszi körül a helyet.

Ezután a várnak és az előterepnek k é m s z e m l é l é s e következik, mely utóbbi éj és köd által előmozdittatva, egészen a védművekig terjesztendő ki.

A nyert adatok, és a békében már elkészített tervek alapján a támadási arcz liatároztatik meg, és a v í t e r v dolgoztatik ki.

Ezen terv, a végrehajtandó munkálatok ábrázolatát és az indokolt emlékiratot foglalja magában.

A t á m a d á s i a r c z kiszemelésénél határoz: az elő- terep minősége, a művek erőssége és fekvése, végre a vissza­

húzódási vonal.

A közvetlen támadás közönségesen 2 bástya és 1 zug- véd, — vagy 2 zugvéd és 1 bástya vagy egy védcsarna kő- repnél, egy védcsarna és a szomszédos homlokfalazat ellen tör­

ténik. Említett védművekbe rés lövetik, a szárnyékok és a támadás ellen működő vonalok erélyesen lővődöztetnek, és védképtelenekké tétetnek. Egy erődövnek megtámadásánál a várvívás közönségesen 3 különített védmű ellen a résbelövésig eszközöltetvén, a szomszédos erődök hevesen lővődöztetnek, mely által mintegy 1 mértföldnyi hézag nyeretik.

Azután következik a tábornak s a ví-hadtest ví-zárolási

‘ vonalának elsánezolása, a tüzéranyagnak a t ü z é r - v i t e l e * p e k b e n , a naponkénti szükségletnek több f i ó k r a k t á r a k- b a n és a hadmérnöki anyagoknak a t á r h e l y e k e n való elhelyezése.

A f ő t á r h e l y , mely a víárkok és robbaknák építésé­

hez szükséges szerszámoknak és eszközöknek főraktárát ké­

pezi, s a műhelyeket tartalmazza, megkülönböztető a k i s t á r h e l y e k t ő l , melyekben a napi szükséglethez igényeltető anyagok és szerszámok vannak elhelyezve*).

*) A hadmérnöki vítelep a főtárhelyen helyeztetik el, melynek összeállí­

tása a hadmérnöki csapatok számára kiadott alapszabályokból kivehetők.

A tüzértelep a főtárhelylyel, az anyaországba vezető leg­

közelebbi vasút összeköttetésében, tábori vasúttal kapcsoltatik össze.

A t á b o r legalább is 7000, a f ő t ü z é r t á r h e l y pedig 7500 lépésre ennek főpuskapor-raktára 1 mértföldre esik a legkülsőbb erődművektől, feltéve hogy a terep fedezetet nyújt.

A t ü z é r f i ó k r a k t á r a k 3—4000, a f ő t á r h e l y 7000, a kisebb tárhelyek pedig 2— 3000 lépésnyire a terep által lehetőleg fedezve vannak a legkülsőbb művektől el­

helyezve.

A víanyag (gátony- és árkakasok, rőzsekötegek, rozsé és akna épitő-íák) a helyszínén készíttetik.

Ezen munkákkal egyidejűleg az ellenséges művektől 2500— 5000 lépés távolságra gátonyok állíttatnak fel, melyek­

ből az erődművek a védelem berendezési munkák nehezítése czéljából lövöldöztetnek.

Ezen gátonyok t ű z n y i t ó g á t o n y o k n a k nevez­

tetnek.

E közben a vezérvonalak és a jelentékenyebb homlok­

zatok arczlékvonalainak meghosszabbításai, és előbbieknél egyes pontokon a vártóli távolság jelöltetik ki.

A vezérvonal iránya a mű és az az előtt fekvő rohamgyültérnek szegletei által határozható meg.

Ha ezen két szeglet reggel és estve, mely időben a nap alacsonyan áll a láthatár felett, tisztán kivehető, akkor a vezérvonal meghosszabbí­

tása rögtön kijelelhető.

Hogy ha pedig a rohamgyültér szeglete, mely többnyire igen mélyen fekszik, nem lenne kivehető, valamely mű arczlékainak meghosszabbításai ellenben jelezhetők lennének, akkor a vezérvonal következő két mód szerint határozható m eg :

1. Az A kiálló szögetképző ac és be arczlékvonalok, meghosz- szabbitásukban (6. ábra) d és e pontok vétetnek, ezen alapvonalon a B és C szögek szögmérő segítségével megméretvén, az A szögnek nagy­

sága határoztatik meg, mely 180° kevesebb B +C .

Az A szögnek fele de vonalnak másik oldalán d és e-né\ átira- tik, ezen két szög meghosszabbított szárainak átmetszésében /-ben, mint a c—f vezérvonalnak keresett 2-ik pontja találtatik.

11a a szögméréshez semmi alkalmas műszer sincs, akkor az ac és be (7. ábra) arczlék-vonalok meghosszabbítása irányában két tetszés

Tűznyitó gátonyok.

vezérvonalak kijelölése.

24

Távolság meg­

határozása.

A gyalogság alkalmazása.

szerinti pont <j és f választatik, melyekből fe és gh függőlegesek vo­

natnak. átmetszésük w-ben jeleztetik. a lm f szög mn által feleztetvén, erre c-ből ele függőleges bocsáttatok, mely a keresett vezérvonalat adja.

A ck (8. ábra) vezérvonalnak egy tetszés szerinti ponttól való távolsága d-től c-ig meghatározható, ha a ck vonalra eZ-ben egy tet­

szés szerinti hosszú függőleges de és erre e-ben az ef függőleges huza- tik, e-töl z -ig ed-nek egy bizonyos, például: negyed része átíratván, e szerint ez = 14 ed-ét, és ez és cf vonalok átmetszése / ’-ben hatá­

rozza meg a keresett távolságot ccZ-ét, mely = 3 ef.

Az ostromzár fentartása végett a gyalogság a más fegy­

vernembeliekkel egyetemben működik közre, s a megtámadott művek előtti terep az ellentől annyira tisztázandó, a mennyire ezt a támadási munkálatok megkezdése igényli. E czélból az ellentől körülbelül 1500 lépésre fekvő helységek és harczá- szatilag erős helyek megszállására kell törekedni.

Második várvívási időszak.

(A t á v o l b ó l i t á m a d á s . )

Teljesítendő munkák.

Ezen időszakban kezdődik a tulajdonképeni lövegharcz, mely az ellenséges ágyuk és mellvédek összerombolását, s a védőrség gyengítését czélozza, hogy ez által a már biztosított közeledők kiépítése egészen a sikamtőig lehetséges legyen.

A gátonyok és munkálatok védelmére a 2. időszakban lassankint a támadás alapjául szolgáló következő roham-gyíil- térek építtetnek.

Egy ilyennek felépítése először is a lövegtűz hatáskörén kívül történik, mely munka, a kivitelnél veszteségek kikerülése végett mindig éjjel eszközlendő.

A várhozi közelítés közben közönségesen még 4 párhu­

zamnak kiépítése válik szükségessé (1. IV. és V. tábla), melyek mindegyike a vársikam, és az előbbinek nem egészen fele távolságában leend kiépítendő, hogy az által az előbbi párhu-

zamban való munkák hátulróli kirohanások ellen megvédve legyenek.

Az utolsó párhuzam a sikam-tőn emelendő ki, és a sikamtő kiálló pontjait köti össze.

A 4. és 5. párhuzam közzé; mint szükség szerint külön­

ben is, félpárhuzamok építtetnek.

A roham-gyültéreknek a sikamtarajvonal legkiállóbb pont- játóli s z a b á l y o s t á v o l s á g a * ) lépésekben a következő:

1. párhuzam átlag­ 1500

2. _ai Y) 1000

3. r> n 600

4. Y> »• 400

1. félpárhuzam „ 240

2. 125

5. párhuzam „ 40

Az 1. párhuzam legnagyobb távolsága 2000, a legkissebb pedig 1200 lépésre tehető, miután a többi roham-gyülterek is a fentebb említett elvek szerint leendnek kiépítendők.

Ezen egymástóli távolságok a vezérvonalokon méretnek ki, a pár­

huzamok iránya pedig a főkeriték megmért pontjainak összeköttetése által határoztatik meg, erődövek támadásánál pedig a párhuzamok iránya az erődök összeköttetési vonalaival majdnem párhuzamosan nyomolandók ki.

Egy párhuzam h o s s z - k i t e r j e d é s e olykép határozandó meg.

hogy az valamennyi hátul fekvő gátonyokat takarja, és az az előtti mun­

kákat. különösen az elől fekvő párhuzam szárnyait fedezze, minélfogva az utóbbiakat túl kell szárnyalnia.

Mint szabály szem előtt tartandó, hogy az 5-ik párhuzamnak a közvetlen megtámadott erődök sikamjait be kell keríteni.

Ha a párhuzam ez által jelentékeny kiterjedést nyerne, akkor ennek csak a vezérvonaloknál fekvő megfelelő hosszabb részei építtetnek teljesen, a közek szabadon hagyatnak, vagy pedig csak sekély lövész­

árkok vagy védgátak által köttetnek össze.

*) Kiválóan megjegyeztetik, hogy a rendszeres támadás végrehaj­

tásánál mindig egy. az uj elvek szerint szerkesztett (nagy kiterjedésű) vár, jól fegyverezve, és a kellő védőrségtol vitézül védelmeztedk, téte­

lezendő fel. - - (Különben lásd: rövidített várvívás.)

Párhuzamok távolsága.

A párhuzamok hossz-kiterje­

dése.

Szarnyzárgo- nyok.

Föilarkok.

Közeledők,

Lövegállások.

Alkalmas pontokon, különösen szárnyakon, tábori ütegek (szórlövegek), és szárnyzárgonyok helyeztetnek el, vagy azok vállvédek által erősittetnek meg.

A párhuzamok háta illegett 50—300 lépésnyire, a víárok- őrség zárt osztagai részére fö d á r k o k (vállvédek) emeltetnek ki, és oly módon rendeztetnek be, hogy ezekből a csapatok minden irányban harczra kelhessenek. (1. II. tábla 14. ábra.)

Ezen külön födárkok elhelyezése már azért is szükséges, mivel a

víárkok kiterjedésük végett építtetvén oly széles mellvéddel és oly mély árkokkal, hogy azok a várlövegek ellen szükségeltető tökéletes födezetet nyújthassák, mig ezek a csapatok harczászati alapelveinek megfelelő azok mélységbeni tagozására több tért engednek, s a zárt osztagok minden iránybani gyors harczba vezetését is lehetségessé teszik.

Az első párhuzam a kisebb tárhelyekkel, a többiek pedig egymásközt közlekedési árkokkal vannak összekötve.*)

A közeledők a vezérvonalok mentében oly módon veze- tendők a megtámadott erődök ellen, hogy azok a hátul álló gátonyok lővonalait kikerüljék.

A gátonyok ezen időszakban közönségesen 4 1 ö v e g- á l l á s b a n helyeztetnek el.

Az e l s ő és m á s o d i k l ö v e g á l l á s pásztázó- (hát­

álló), leszerelő, ágyú- és nehéz mozsárgátonyokkal szereltetik fel. Az első lövegállásbeli gátonyok az első párhuzamban, vagy ennek háta megett, tehát ezektől elkülönítve, a lövésre előnyös pontokon 1500— 3000 lépésnyire, — a másodikbeliek szinte a 2 párhuzamban, vagy [megette fedve 1000—1200 lépésnyire helyeztetnek el. A 3. és 4. lövegállás gátonyai pe­

dig nehéz mozsarakbóli hajításokkal, és az e czélra szolgáló huzagolt (kurta 24 font 15cm) lövegekkel, végre könnyű (7 fon­

tos 15cm gránát) mozsarakkal ostromolják a várat.

A 3 lövegállás a 3. és 4. párhuzamok és félpárhuzamok által fedeztetnek, s ütegei szinte ezekben vagy pedig megettük állíttatnak fel.

*) A harmadik párhuzamnak minden 2000 lépésnyi hosszúságára 3 közeledő számítandó, melyek hátra felé egészen a biztos terepre vezet­

nek. A 3-ik párhuzamtól előre gyakran egygyel több a közeledők száma.

A 4. lövegállás gátonyai az 5. párhuzamot nehéz és gránát-mozsarakkal szállják meg. A nehéz mozsarak ezután a vádműveket szünet nélkül csakis gránátokkal, tirgolyókkal és kövekkel (szórtüzelés) lövöldözik, hogy ez által az árkászok előnyomulása lehetségessé tétessék.

A gátonyok lehetőleg oly helyeken és oly módon legye­

nek elhelyezve, hogy azok az ellen szemétől elvontan (terep­

hullámok, bokrok, helységek megett) a művek tüzelésének leg­

kevésbé legyenek kitéve (lőmentes terek), azokat pedig különb- tele irányban veszélyeztessék, pl. egy arczlékot pásztázzanak, egy másikat hátulról találjanak, és egyszersmind más hátul- fekvő műveket is (menvédek, szelvények) veszélyeztessenek.

A D és E (VI. tábla) a zugvédre működő leszerelő gátony maga­

san menő lövedékei, és robbant darabjai az összeköttetésben levő arcz­

lékot, a bástya jobb szárnyát hátulról sodorja, a kötgátot pedig pásztázza.

A gátonyoknak továbbá nyílt kilátásuknak kell hogy legyen, és nem szabad a víárok-őrség háborgatása tekintetéből, hogy előttük közvet­

len víárkok feküdjenek.

A mozsár-gátonyok azonban, a czélba vett művek vezérvonalai kö­

zelében, vagy pedig 500 lépésnyire ezektől még mint mozsár-pászta- gátonyok az arczlék meghosszabbításában vannak elhelyezve. A leszerelő gátonyok lővonalának a czélba vett arczlékra 70°—75° alatt kell esni, vagy úgy kell felállítva lenniök, hogy pzek a többi arczlékokra nézve mint pászta- és hátalló-gátonyok is használtathassanak.

b) A l ö v e g h a r e z .

Ezen időszak lövegharczának az a feladata, hogy az ellenséges védművek tüzelését lassankint oly fokban gyengítse, hogy a közeledési munkák jelentékeny áldozatok nélkül me­

hessenek végbe, továbbá, hogy a várfalakat oly módon rom­

bolják össze és tegyék ez által veszélyessé, hogy azoknak ki­

javítása, a lövegek kicserélése lehetlenné, vagy csakis nagy áldozatokkal legyen eszközlendő, és hogy végre a gátiatokon tartózkodás, az őrségek felváltása, a fegyvertüzelés íentartá- sára, a kirohanások végetti sorakozások, sőt a sok bomba­

lyukak miatt a járhatóság is nehezítve legyen.

A gátonyok elhelyezése.

Feladata.

28

E czélból az 1-ső lö vég á ll á s n á l általában felével több löveg állítandó fel, mint amennyit az ellen alkalmazásba hozhat. (Minden 7 ölnyi (14m) taraj vonalra 1 ellenséges löveg számítandó.)

E miatt minden vonal lehetőleg pásztázó és leszerelő tűz, minden mű pedig mozsárgátonyok által lövöldözendő.

A lövegeknek mindig egyidejűleg kell a tüzelést meg­

nyitni, mely oly módon vezetendő, hogy a legveszélyesebb vonalak legelőször, és minden gátonytól központulag, tehát túl­

nyomó erővel támadtassanak meg, és kényszerittessenek hallga­

tásra. Ezen eljárás azután a többi vonalnál is alkalmazandó, és naponkint ismétlendő. Mihelyt egy gátony különösen fenye­

getve volna, a már e végből előlegesen kijelölt gátony ok segit- ségkép a tüzelést vele egyesíteni kötelesek.

A pászta-gátony októl időnkint shrapnel-lövéseket is kell tüzelni. — Éjjelenkint a tüzelést soha sem szabad egészen beszüntetni, hanem minden vonalat shrapnelekkel kell lövöl­

dözni, hogy a károk helyreállítása megakadályoztassék.

A védművekkel egyidejűleg a k a t o n a i é p ü l e t e k is czélba veendők és felgyujtandók, ugyszinte a belső f ő k ö z l e ­ k e d é s i vonalakat, sugár- és mellvéd-utakat, mint a járt vár­

kapukat is szünet nélkül czélba kell venni. — Katona-épüle­

teket (és ha szükséges polgári épületeket is) a végből, hogy a lakosságtól a nyugalom elvonassék, leginkább éjjeli időben kell lövöldözni, és az oltások megakadályozása tekintetéből szükséges, hogy a kiütött tűzre mindig nehány löveg irányítva legyen.

A második 1 ö v e g á 11 á s az elsőnek tüzelése közben állittatik fel, és az első állás löveggátonyai, a mozsárgátonyo- kat kivéve, szakadatlan tüzelnek, amennyiben azok a 2. állás felfegyverzésére szükségesek nem volnának.

A 2. állás annyi löveggel látandó el, amennyivel az ellen rendelkezik. E második lövegállás a megfelelő lövegmennyi- ségnél a nagyobb közelségnél és a fokozott tálalási biztosság­

nál fogva döntő befolyással bir. A vítelep-ágyui közül a na­

gyobb ürméretüek (hosszú, 24 fontosok) természetesen na­

gyobb távolságra, a könnyebbek (12 fontos és rövid 24 fontosok)