• A m b r u s p é l a : A tanító önnevelése és hatása a p e d a g ó g i á b a n ; Székesfehérvár, 1939. (8.-r., 27 1.)
•Ambrus B é l a : A nevelő önnevelése. Székesfehérvár, 1940. (8-r., 45 l.>
Árpássy G y u l a : Az elemi iskola egyes tárgyaival kapcsolatos neve-lői lehetőségek. Felsőgalla, 1937. (n. 8-r., 31 1.)
*Balanyi G y ö r g y : A ferences mozgalom begyökerezése m a g y a r f ö l d ö n . (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Lukinich Imre. 25. köt.*
10. sz.) Budapest, 1940. (8-r., 51 1.)
•Balassa L á s z l ó : A magyar tanítás megújhodása felé. (A Tanítás.
Problémái. 24. sz.) Budapest, 1941. (8-r., 139 1.) 4 . 1 A *-gal jelzettekre visszatérünk. . •
Magyar Paedagógia. L. 1—2. • - 18!
•114 I R O D A L O M .
• B á l i n t Alicé: Anya és gyermek. Tanulmányok. Budapest, 1941. (8-r., 157 1.) • '
Baloghy M á r i a : Lányok könyve. (Mindenféle tudnivalók 10 — 14 éves leányokiak.) Budapest, 1940. (8-r., 274 1.)
•Bárczi G u s z t á v : Az egészségvédelmi nevelés vezérkönyve. Buda-pest, 1940. (8-r., 398 1.)
•Bartucz Lajos: Fajkérdés—fajkutatás. Budapest, 1941. (8 r., 322 1. + 8 képes tábla.)
*Biczó Ferenc: Mit olvasnak a d i á k l e á n y o k ? (Különlenyomat a kapos-vári leánygimnázium 1935/36. évi Értesítőjéből.) Kaposvár, 1936. (8-r., 19 1.)
• B o d n á r L á s z l ó : A gyermek lelki kibontakozásának két s z a k a s z a . (Szülök és népnevelők könyvtára 1.) Budapest, 1937. (8-r., 85 1.)
• B o d n á r L á s z l ó : Az önmegtartóztató életre v a l ó nevelés m ó d j a . (Szülők és népnevelők könyvtára 2.) Budapest, 1938. (8-r., 180 1.)
• B o d n á r L á s z l ó : A szülők spirituális iskolájának irányelvei és munkaterve. (Szülők és népnevelők könyvtára 3.) Budapest, 1939. (8-r., 85 1.)
• B o d n á r L á s z l ó : A szellemi kiegyensúlyozottság nevelése. (Szülők és népnevelők könyvtára 4.) Budapest, 1940. (8-r., 319 1.)
Bödei J á n o s : Népi gyermekjátékok Zalabaksán. (Különlevonat a Nép-rajzi Értesítőből 1941.) Budapest, 1941.
•Brandenstein Béla b r . : A lét forrásai. Budapest, 1940. (8-r., 303 1)
•Cochenhausen Friedrich: Német katonai szellem a múltban és je-lenben. Ford. Gál István. (A Magyar—Német Társaság kiadványai. Szerk. Kibédi Varga Sándor. 2. sz.) Budapest, 1940. (8-r., 16 1.)
•Csávossy Elemér : Érd angyala. Bogner Mária Margit nővér élete és erényei. Budapest, 1941. (8-r., 130 1.)
Csávossy E l e m é r : Manréza iskolája. Budapest, 1941. (8-r., 280 1.)
•Csendes József: Reáliák tanítása a 400 éves debreceni református kollégiumban. (Égyházi Értekezések. Szerk. Csikesz Sándor. 8. sz.) Debrecen, 1938. (n. 8-r., 31. 1.)
•Csoknyay J ó z s e f : A kérdező gyermek. A gyermek kérdéseinek neve-léstani vizsgálata. (A Szegedi Ferencz Józsel-Tudományegyetem Pedagógiai Lélek-tani Intézetéből. 38. sz.)
•Dániel.Anna : Angyalkert. (Brunszvik Teréz élete.) Budapest, 1940. (133. 1.)
• D é k á n y András : A fiúk királya. Lord Baden Powell élete. Budapest.
1941. (8-r., 215 1.)
•Dés Miklós: Schnellér István pályája és p e d a g ó g i a i m u n k á s s á g a .
^Közlemények a Szegedi Ferencz József-Tudományegyetem Pedagógiai-Lélektani Intézetéből. 18. sz.) Szeged, 1937. (kis 8-r., 67 1.)
•Diósi G é z a : A Horváth Cyrill-önképzőkör története 1840—1940. (A Szegedi Piarista Diákszövetség „Vademecum" füzeteinek 7. száma.) Szeged, 1940.
<8-r„ 45 1.)
Evetics K u n o : Katolikus erkölcstan I—II. Budapest, 1940. (8-r., 242, :247 1.)
Fáth I m r e : Forradalom a VI/B-ben. Budapest, 1941 (8-r., 316 1.) Fekete J á n o s : Össsefoglaló népiskolai módszertan. Pécs, 1941. (16-r., 80 1.)
•Fekete J á n o s : Milyen a g y e r m e k ? Pécs, 1939. (8-r., 128 1.)
•H. Fekete Péter : Az édesanya. Budapest, 1940. (kis 8-r.,. 240 1.)
*Ferenczi István : Amit j ó n a k hittünk az iskolában. (Baklövések.) Buda-pest, 1941. (8-r., 221 1.)
•Fitz J ó z s e f : Gutenberg. (Hungária-könyvek 7.) Budapest, 1940. (4-r.
99 1.)
•Fóti L a j o s : A gyermek illemtana. Budapest, 1941. (8-r„ 160 1.)
• A Fővárosi P e d a g ó g i a i Könyvtár Évkönyve 1939-ről. (Uj folyam 5. sz.) Budapest, É. n. (4-r., 94 1.)
•vit. Fraknóy József (szerk): A Budapesti Tankerület Évkönyve 1940/41-rŐl. Budapest, 1941, (n. 8-r., 188 1.)
*Gelei J ó z s e f : Merre haladjunk ? Riadószó a nemzethez. Budapest, 1941.
<8-r., 201 1.)
*Gerber Alajos—Romhányl I s t v á n : A szavalókórus elméleti és gya-korlati kézikönyve. (2. kiad.) Budapest, 1940. (8-r., 40 1.)
*Halápy J e n ő : A külsp rend jelentősége az iskolai nevelőkörnye-z e t b e n . Budapest, 1940. (8-r., 14 1.)
•Halasy-Nagy József: Ember és világ. Budapest, 1940. (8-r., 251 I.)
*Halasy-Nagy József; Mai politikai rendszerek. (Kultura és Tudomány.) iBudapest, 1940./kis 8-r.; 147 1.)
•Hankiss J á n o s : Ünnepnapok munkája. Budapest, É. n. (8-r., 188 1.)
•Herczeg Ferenc: Félszázados tagságának alkalmával irták a Petőfi-T á r s a s á g tagjai. Budapest, 1941. (8 r„ 257 1.)
Hímmel Miklós.- A lét céljának felismerése. A matematikai bölcselet.
Budapest, 1940. (8-r., 87 1.) . ' •Hittrich Ö d ö n : Látásbéli (vizuális) módszertani problémák. A der-, die-, das tanítása rajzok segítségével. (A Tanítás Problémái 23. sz.) Budapest, 1940.
<8-r., 19 1.)
•Hivatásérzet és pályaválasztás. Vezérfonal a Nemzeti gyermekhét kere-tében tartandó szülői értekezletek számára. Budapest, 1941. (8-r., 71 1.)
•Horváth A m b r u s : Koppi Károly (1744-1801) működése. (Paíaestra Calasanctiana 34.) Budapest, 1940. (8-r., 119 1.)
•Horváth K á l m á n : Ifjúsági Könyvtárjegyzék I—II. Budapest, 1941. (kis S-r., 72, 300 1.)
•Hősök és szentek. Budapest, 1940. (8-r., 443 1.)
•Illyés Endre : Gondolatok a református iskolák református jelle-g é r ő l . Debrecen, 1940. (8-r., 13 1.) '
Imre Lajos: A közművelődés mint társadalmi feladat. (Erdélyi Tudo-mányos Füzetek. Szerk.: György Lajos. 118.) Kolozsvár, 1940. (8-r., 15 1.)
• I m r e S á n d o r : A gazdasági középiskolák része a köznevelésben. (A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Neveléstudományi Intézetéből,
1. 12. sz.) Budapest, 1941. (8-r., 61 1.)
J á m b o r L á s z l ó ; Levelek húgomhoz. Gondolatok és tanácsok katolikus leányok számára. I—111. kötet. Budapest, 1941. (8-r., 218, 214, 194 1.)
Jánosi J ó z s e f : Bölcselet és valóság. A filozófia és a valóságismerés ter-mészetének vizsgálata. Budapest, 1940. (8-r., 387 1.)
• J o ó T i b o r : Magyar nacionalizmus. Budapest, 1940. (8-r., 348 1.)
• A Katolikus Középiskolai Főigazgatóság Évkönyve az 1939-40.
i s k o l a i évről. Budapest, 1941. (8-r., 194 1.)
•Kelényi B. O t t ó : Egy magyar humanista glosszái Erasmus Ada-g i a j á h o z . (Tanulmányok. Kiadja a Fővárosi Könyvtár. XIII.) Budapest, 1940. (n. 8-r., 99 1.)
8*
•116 I R O D A L O M .
•Kennsbert K á r o l y : Misztika ° mint világnézet. Budapest, 1941. (8-r., 210 1.)
•Kenyeres Imre : Rejtelmes irodalom. Budapest, 1940. (8-r., 266 1.)
•Kerekes György : P o l g á r i társadalmunk a XVII. században. Kassa, 1940. (8-r., 301 1.)
Keresztes Szent J á n o s : Útmutató a tökéletes lelki életre. Ford. P.
Endrődy László. Budapest, 1940. (8-r., 27 I,)
• K i s b á n E m i l : A pálosok és a tanügy, (Különlenyomat a Regnum egyház-történeti évkönyv 1938—39. évi kötetéből.) Budapest, 1939. (8-r., 42 1.)
•Kodály Z o l t á n : Zene az óvodában. (Különlenyomat a Magvar Zeneii Szemléből.) Budapest, 1941. (8-r., 19 1.)
•Kórnis G y u l a : Gróf Teleki Pál. (Különnyomat a Budapesti Szepile 762. számából.) Budapest, 1941. (8-r., 321—333 1.)
•Kornis G y u l a : Herczeg Ferenc. Budapest, 1941. (8-r., 98 I.)
•KÓS Károly: Erdély. Kultúrtörténeti vázlat. (Az Erdélyi Szépmíves Céh, 10 éves jubileumára. 1. sor. 3. köt.) Kolozsvár, 1939. (8-r., 88 1.)
Krá hl V i l m o s : Mikszáth, a j o g á s z . Budapest, 1941. (8-r., 161 1.)
Kuchárik J ó z s e f : Alapvető szertornagyakorlatok. Budapest, 1941. (8-r.
83 1.)
'Lahmann G y ö r g y : Didaktikai naturalizmus a német romantikában-és a reformpedagógiában. Pécs, 1940. (8-r., 60 1.)
'Lajos Á r p á d : A magyar nép játékai. Budapest, 1940. (8-r., 136 1.) 'Laszgallner O s z k á r : A rajztudás lényege és kulturális jelentősége-.
Budapest, 1941. (8-r., 5 1.)
Lehoczky Egyed : A népiskolai evangélikus keresztyén vallástanítás, módszertana. Sárospatak, 1940. (8-r., 164 1.)
'Lengyel I m r e : Fasi J á n o s Henrik élete és működése h a z á n k b a n , (1801—1807.) Adalék a svájci—magyar művelődési kapcsolatok történetéhez. Deb-recen, 1941. (8-r., 50 1.)
Loczka A l a j o s : A vegytan tanítása. (Pedagógiai Szakkönyvek, 7. köt.>
Budapest, 1939. (8-r., 126 1.)
'Lugossy I l o n a : A filozófia a középiskolában. Debrecen, 1939. (8-r..
52 1.)
' M á d a y István: Individuálpszichológia. Budapest, 1940. (8-r., 196 1.) 'Magyar L á s z l ó : Játszva latinul. Budapest, 1941. (8-r., 110 1.)
'Márkus A r t ú r : A matematikai képesség lélektana. (Közlemények a.
szegedi Ferenc József tudományegyetem Pedagógiai-Lélektani Intézetéből. 19. sz_
Szeged, 1937. (8-r., 70 1.)
'Márkus István Olasz—magyar együttműködés Hunyadi M á t y á s korában. (Forum. Magyar—Olasz Szemle Könyvtár. 3. sz.) Budapest, 1941. (8-r.
19 1.)
'Mata J á n o s : Nyiladozó emberi elme. Ethikai alapjellemvonások a görög:
gondolkozás problématörténetében Thalestől Sokratesig. Debrecen, 1940. (8-r., 66 1.
Mirkó J á n o s : Az alsófoku mezőgazdasági szakoktatás neveléstudo-mányi kérdései. (Közlemények a Szegedi Ferencz József tudományegyetem Peda-gógiai-Lélektani Intézetéből. 28. sz.) Debrecen, 1939. (8-r., 96 1.)
'Mitrovics G y u l a : A műalkotás szemlélete. Budapest, 1940. (4-r., 334 + 43 képmelléklet.)
'Nagy S á n d o r : A Debreceni Kollégium mint egységes intézmény a z -egyetem kiválásáig. Kerettörténet. (A Debreceni Kollégium Története. Szerk.
Révész Imre. I. köt. 1. rész.) Debrecen, 1940. (4-r., 334 1.)
Oppel I m r e : A rekonstruálás lényege és módszere. Debrecen, 1941.
<8-r., 2u 1.) •' • "
'Orel G é z a : Gazdasági szellem nevelése. Budapest, 1940. (4-r., 84 1.) ' P e h m J ó z s e f : Az édesanya I. Zalaegerszeg, 1940. (8-r., 494 1.)
'Prüfer J á n o s : A gyermekkori hazugság fajtái, okai és ellenszerei.
Ford. Székely Károly. Budapest, 1940. (8-r., 39 1.)
'Pukánszky B é l a : Német- polgárság magyar földön. (Magyarságismeret--4.) Budapest, 1940. (8-r., 217 1.)
'Rendtartás ar tanulóotthonok számára. Budapest, 1941. (kis 8-r., 103 1.) , Schnattner Szigfrid: Tanárszem, diákszív. Egy szerzetes tanár-jegyzetei.
Budapest, 1941. (8-r„ 335 1.)
'Schneider Frigyes: Katolikus családi ríevelés. Ford. Dormuth Árpád.
Budapest, 1940. (8-r., 290 1.)
Schiitz A n t a l : Titkok tudománya, Korszerű hittudományos dolgozatok.
Budapest, 1940. (8-r., 350 1.)
'Schwártz Etel: Nőnevelés és oktatás a X I X . században Magyaror-s z á g o n . (A Debreceni m. kir. TiMagyaror-sza IMagyaror-stván-tudományegyetem pedagógiai Magyaror-
szeminá-riuma és pszichológiai intézetéből.) Debrecen, 1938. (8-r., 68 1.) 'Sík S á n d o r : Zrínyi Miklós. Budapest, 1940. (8-r., 177 1.)
*Sinka L a j o s : Az erkölcsi nevelés bölcseleti alapjai. (Különlenyomat a Debreceni Református Kollégium tanárképző intézetének dolgozataiból.) Debrecen, 1938. (8-r., 34 1.)
Somos Lajos—Zentay K á r o l y : Az ember lelki világa. Budapest, 1940.
-(8-r., 160 1.)
*Soós T i h a m é r : A nemzeti szocialista nevelés a III. birodalomban.
Budapest, 1941. (8-r., 64 1.)
Soproni E l e k : A kultursarok gondjai. Sopron vármegye szociális és gaz-dasági viszonyainak feltárása. (A Magyar Társaság könyvei. 3.) Budapest, 1940.
•(8-r., 286 I.)
•Sőtér István : Francia szellem a régi Magyarországon. Budapest, 1940.
(8-r., 43 1. + 32 t.)
• S z a b ó G é z a : Geschichte des Ungarischen Coetus an der
Univer-•sitat Wittenberg 1555—1613. (Bibliothek des Protestantismus im míttleren Donau-raum. Hrsgb. von Michael Bucsay. Band 11.) Halle a. d. Saale, 1941. (8-r., 158 1.)
Szalatsy Richárd: A helyesírás eredményes tanításának lélektani alapja, módszere és eszközei. I—VI. Budapest, 1940. (8-r., 16 1. -f- 5 füzet.)
Szalatsy Richárd: A helyesírás és fogalmazás tanítása a népműve-l é s i tanfonépműve-lyamokon. I—IV. Budapest, 1940. (8-r., 8 népműve-lap + 3 füzet.)
Szunyogh Ferenc: A könnyes vértanúság. Elmélkedések a türelemről.
Budapest, 1940. (8-r., 226 1.)
Tarcsay I z a b e l l a : Pszichodiagnosztika. Budapest. 1940. (8-r., XI + 235 1.
• T o m a y Rezső: Az élmény lélektana és szerepe a nevelésben. (A m.
•kir. Tisza István-tudományegyetem pedagógiai szemináriuma és lélektani intézetéből.
Debrecen, 1938. (4-r., 29 1.)
Trikál J ó z s e f : Az élet ujjáteremtése. (Lelki kultúra könyvei 14). Rákos-tpalota, .1940. (16-r., 147 1.)
118 I R O D A L O M .
Udvarhelyi Károly: E u r ó p a földrajza az iskolában. Szeged, 1940. (8-r., 188 1.)
Varga L á s z l ó : Németi Pál, a debreceni kollégium latin d i á k k ö l t ő j e . (A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság I. osztályának kiadványai. VIL.
köt. 4. füz.) Debrecen, 1940. 4-r„ 51 1.)
Vásárhelyi J á n o s : A szeretet iskolájában. (Magyar Nép könyvtára.
Szerk. Gyallay Domokos 64.) Kolozsvár, 1940. (8-r., 99 1.)
•Vásárhelyi J ú l i a : Emlékezés a könyvtáralapító Somogyi Károly kano-nokra. Szeged, 1940. (8-r., 32 1.)
•Verbényi L á s z l ó : A soproni rajziskola története. (A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Neveléstudományi Inézetéből. 2.) Buda-pest, 1940. (8-r., 70 1.)
*Vikár Sándor : I. o. ének. (Aranykapu vezérkőnyvsorozat. Szerk.
Szathmáry-Ferenc. .4. köt.) Sárospatak, 1940. (8-r„ 69 1.) ' W y n n Pércy: Képek egy amerikai nevelőintézetből. Ford. és átdolg.
az Esztergomi növendékpapság "magyar egyházirodalmi iskolája. (2. kiad.) Budapest, 1941. (8-r., '190 1.)
Zakar , András: Tihamér püspök élete, ahogyan kortársai látták. Buda-pest, 1941. (8-r., 350 1.)
Zimándi P i u s : Tanulóink kulturális és szociális viszonyai. Gödöllő, 1940." (8-r., 9 1.)
Zolnai B é l a : Erdély egyeteme. (Minerva könyvtár, 55.) Budapest, 1940..
(8-r., 12. 1.)
*Zolnai B é l a : A magyar biedermeyer (Magyarságismeret 3.) Budapest, 1940. (8-r., 198 1.)
*Zolnai Béla : A műkedvelő purista lelki alkata. (Szellem és Élet könyv-tára. Szerk. Bartók György. Uj sor. 14.) Szeged, 1940. (8-r., 65 1.)
Zweig F. M . — W i n t e r n i t z : Pasteur. Budapest, 1940. (8-r.,. 65 1.)
•Zsigmond Ferenc: A Debreceni Kollégium és a m a g y a r irodalom. (A Debreceni Kollégjum története. Szerk. Révész Imre. III. k. 4. rész.) Debiecen, 1940.
(4-r„ 201 1.)
gy-
á-Uj német könyvek és füzetek.
1 (1941. január—március.)Albert, W . : Auslese, Ausbildung u n d Beruf. Erlangen, 1940, Döres-58 lap, ára 3 M.
Beeking, Dr. J . : Grundfragen der erzieherischen Führung. Einsiedeln, 1940, Benziger. 94 lap, ára 1.90 M. , '
Gauger, K . : Begriff und Gestaltung des Unterrichtsfilms. Stuttgart, 1940, Kohlhammer. 116 lap, ára 2.30 M.
Haarer, Dr. J . : Unsere kleinen Kinder. VII. Aufl., m. 50 Abb. München—
Berlin, 1941, Lehmann. 273 lap, ára vk. 4.50 M,
i) A Deutsche Nationalbibliographie és a Literarisches Zeritralblatt alapján.
Megkíséreljük a világháború előtti külföldi könyvészeti rovatunk visszaállí-tását egyelőre legalább a német pedagógiai irodalom köréből.
{Szerk.),
Hanseímann, H . : G i u n d l i n i e n zu einer Theorie der Sondererziehung.
Erlenbach-Zürich, 1941, Rotapfel-Verlag. 260 lap, ára vk. 8.70 M.
Hofmann, K.: Schulunterricht und Volksgesundheit. Würzburg, 1940, Triltscb. 68 lap, ára 2.80 M.
Hoffmann, H . : B e m a r d Overberg. München, 1940, Kösel-Pustet. 308 lap, ára vk. 6.80 M. • ,
Hunger, K. und Probst, K. F r . : Erziehung z u m Sprachdenken. Frank-furt a/M., 1940, Díesterweg. 197 lap, ára 3.20 M.
Koop. H . : Über die Lehrbarkeit der Tugend. Würzburg, 1940, Triltsch.
89 lap. ára 3.30 M.
Künkéi, H . : Die Lebensalter. Jena, 1941, Diederichs. 105 lap, ára vk, 3.40 M.
Küster, E . : Die nationalsozialistische Weltanschauung als Umbil-dungsfaktor in der seelischen Lebendigkeit. Hamburg, 1940, Kiegel. 108 lap, ára 2 M.
Leitzmann, A . : W . v. Humboldt u n d seine Erzieher. Berlin, 1940, de Gruyter. 39 lap, ára 2.50 M.
Lietzmann, W . : Mathematik in Erziehung u n d Unterricht. Bd. I.: Ziel und Weg. Leipzig, 1941, Quelle und Meyer. Vili -f 144 lap, ára vk. 5.50 M.
• Lucas, J : Mutter, forme u n s ! Ein Buch für Mutter und Erzieherinnen.
Köln, 1940, Lahm-Verlag, 478 lap, ára.4.50 M. ' ' t Millekker, F,: Geschichte des Banater Schulwesens unter Maria Theresia,1740—1774. Vrsac (Versec), 1940, Kirchners Witwe, 32 lap, ára 10 dinár.
Müller, O . : Pestalozzis Idee der Menschenbildung. Aarau, 1940, Verlag des Schulblattes f. Aarau, 40 lap, ára 1.30 sv. fr.
Müller-Freienfels, H . : Menschenkenntnis und Menschenbehandlung.
Mit 220 Abb. i. Text u. 32 Tafeln. Berlin, 1940, Deutscher Verlag. 423 lap, ára kötve 8.75 M.
Nohl, H . : Charakter und Schicksal. Eine pádagogische Menschenkunde, Frankfurt a/M., 1940, Schulte-Blumke. 198 lap,! árá kötve 7.50 M.
Ottó, E. : W e r t und Wirklichkeit. Bausteine zu einer deutschen Páda-, gogik. BerlinPáda-, 1941Páda-, de Grúyter. 240 lapPáda-, ára 8 M.
Pestalozzi, J. H. : Fabeln. Bern, 1940, Feuz. 192 lap, ára 3.30 M.
Petersen, P . : Von der Fröbelschen „Veimittlungsschule" zur deut-schen Fröbelschule. (Neue Forschungen zur Erziehungswissenschaft, Bd. 2).
Weimar, 1940, H. Böhlau, 45 lap, ára 1.65 M.
Schneider, Fr. : Praxis der Selbsterziehúng. Freiburg, 1940, Herder, 270 lap, ára kötve 3.80 M.
Seif, L.: W e g e der Erziehungshilfe. München, -1940, Lehmann, 311 lap, ára 8 M. . '
Steiner, R. : Erziehungskunst. Methodisch-Didaktisches. Dresden, 1940, Weisse, 208 lap, ára kötve 7.80 M. ' '
Stirnimann, F.: Psychologie des neugeborenen Kindes. Zürich, 1940.
Rascher, 108 lap, ára 3.50 M.
• W e t z , Dr. A:: Deutsche Wesensformung auf seelenkundlicher Grund-lage. Eine pádagogisch-psychologische Untersuchung. Leipzig, 1940. Quelle u.' Meyer, 123 lap, ára 2.80 M. Sz. K,
120 I R O D A L O M .
V E G Y E S .
Nemzetnevelői célzatok újabb szépirodalmunkban. Szépirodalmunk tör-téneti tárgyú termékei — anélkül, hogy ez kiélezett tendencia lett volna, vagyis anélkül, hogy pedagógiai irányregényekként jelentkeznének — mindig nemzetnevelő célt is szolgáltak. A nemzeti öntudat és önérzet épült általuk is szélesebb körökben olyankor, mikor a zajló' nagy. történeti események önkénytelenül is régi történeti témák felé terelték az ez irányban különben kevésbbé. kiművelt és 'kevésbbé fogékony tömegek érdeklődését. Gondol-[junk icsak arra a nagy nemzeti lázra, mely a XIX. század elején, Napoleon bukásakor, egy nagy történelmi korszak lezártával s egy; másik nagy kor-szaknak, a magyar reformkornak megindulásával, megragadta az egész magyarságot; egy csapásra Vörösmartynak Zalán futása c. hőskölteményére, s ezzel a magyar honfoglalás korának nagyszerű aktivitására irányította a figyelmet s |egyúttal nagy népszerűséget, hírt, dicsőséget szerzett az éposz költőjének. Dugonics Andrásnak 1788-iki, kisebb értékű és jelentőségű kez-deményezése, az Etelka után ekkor irányult először nagy; erővel a. figyelem a honfoglalás dicső tényére, mint a szépirodalom egyik legméltóbb nem-zeti tárgyára, melynek nemzetnevelő hatása azután a rákövetkezett küzdelmek napjaiban érvényesült igazán. ,
Bár e tárgykör közel két évszázadon át, mióta a .honfoglalás eseményeit mondaszerűen megörökítő Anonymusnak, Béla király Névtelen jegyzőjének X I I . századi krónikája ismeretessé vált, elég gyakran került szépirodalmunk homlokterébe, talán Vörösmarty óta sem jelentkezett ez a halk, költői és mégis nagyjelentőségű nemzetnevelő tendencia a honfoglalás eseményeit feldolgozó szépirodalmi műben oly hatásosan, mint napjaink irodalmának (egy új termékében, D. Kénese Erzsébet egy regényében, mely az 1941."
év szépirodalmának egyik érdemesebb jelensége.1 A regény meséje Etel-közben indul meg Árpád fejedelemmé választásával, vagyis az addig törzsek-ben élő magyarságnak egységes, egyetértő nemzetté alakulásával — íme a nemzetnevelő irányzat megcsendül ése! — s az új haza földjén végződik a honalapító halálával s az Árpád-ház csillagának fölragyogásával, vagyis ismét nemzetnevelő értéknek, a hagyománynak kialakulásával. Az egész cselekmény középpontjában Árpádinak hősi ala'kja áll, belőle áramlanak hz erők, a nemzet egysége és a belső béke, melyek a magyar nemzetnek e föld, az integer Magyarország örök birtokára Isten és az emberek előtt igényt és jogot adinak. E regény szerzője, édesanyjának dedikálva művét, akinek köszönheti, hogy »magyar«, a hagyomány nevelő erejének tudatában teljesen beleéli magát az ősi magyar lélekbe s még nyelvének ódon zamatá-val is, anélkül, hogy érthetetlenné vagy modorossá válnék, p,l. a Halotti Beszéd sajátos nyelvi szépségeinek, ódon zenéjének megcsendítésével, ilyen nemzeti erőt sugároz olvasói felé. Kívánatos, hogy e regény az ifjúság
1 D. Kenese Erzsébet: Honfoglalók. Budapest, 1941. Stádium kiadása.
8-r., 347 lap. i í
kedvelt olvasmányává váljék s nevelő hatásával újabb irodalmunk valódi, /értékei között megkapja • azt a helyet, mely említett jelességeinél fogva megilleti. Gyulai Ágost.
A nemzetkőzi főiskolai statisztika ügyében. Ennek fontosságára és hiányaira figyelmeztet a diplomások túltengésével kapcsolatban a L'Avenir des Diplőmés című munka (Páriis, 1940. 170 lap.), A 23—24. és 78. lap széljegyzeteiben rámutat arra az összehasonlítást megnehezítő körülményre, amely a minősítések és meghatározások jelzőiben rejlik. Ezeknek ugyanis látszólagos nyelvi rokonságuk ellenére a vallóságban többé-kevésbbé eltérő jelentésük van. E tekintetben felette tanulságos és időszerű az a gyűjtemé-nyes munka, amelyet az egyetemeket végzett női diplomások nemzetközi szövetsége két nyélven kiadott: Lexique ititemational des termes universitaires.
International Glossary of Academic Terms (London, 1939. 755 lap). E két munkában az egyetemi oktatásra vonatkozó szakkifejezések nem csalk fordítás-ban, hanem tényleges jelentésükkel is szerepelnek. Ennek ötletéből1 újólag rá kell mutatnunk az oktatás és* nevelés többi területein, ágaiban (elemi-, közép-, szákiskolák) használatos szakkifejezéséknek nemzetközi viszony latban észlelhető zavaros és zavaró állapotára. A rendezés szükségessége itt sürgősen jelentkezik, mert nélküle észszerű és megbízható összehasonlítás nem lehetsé-ges. Egy ilyen több nyelvű nemzetközi iskola- és nevelésügyi terminológia megszerkesztésére és kiadására első sorban a genfi nevelésügyi hivatalt;
tartjuk illetékesnek. Ilyen értelmű előterjesztésünket oda már régebben' eljuttattuk. < — m —
Pedagógiai érdekű uj olatx folyóirat indult meg ez év elején Antonino Cantella szerkesztésében Rómában, mint az olasz nemzeti nevelésügyi minisz-térium kiadványa Bollettino di Legislazione Comparata (Közlemények az összehasonlító iskolai törvényalkotás köréből) címmel, mely mintegy hivatalos párját és versenytársát alkotva a Jean Piaget svájeil professzortól vezetett Bureau International d'Education világhírű kiadványainak, havonkint rendsze-resen megjelenő füzetekben tájékoztatja az olasz nyelvű közönséget, de volta-képen minden művelt érdeklődőt az öt világrész összes államainak különféle oktatás- és nevelésügyi intézkedéseiről: tanügyi törvényekről, elvi rendeletek-ről, iskolai szervezetekrendeletek-ről, stb. így pl. legutóbb érkezett száma a Legislazione (Törvényalkotás) c. főrovatában közli a spanyol legfelsőbb tudományos tanácsról szóló törvény szövegét, az 1938. évi német középiskolai tanterv német nyelvi résziét, a Hitler-Jugend iskolájára vonatkozó 1941. évi rendeleteket, a román középiskolai tanárképző intézet szervezéséről szóló 1940. évi törvényt, az orosz szovjetnek az idegen nyelvi oktatásról szóló 1940. évi rendeleteit s — ami bennünket különösen érdekel — 1934. évi 11. törvénycikkünket, mely a magyar középiskola legutóbbi reformját tartalmazza, természetesen mindezeket hivatalos, olasznyelvű fordításban. A Notiziario (Följegyzések) c. második rovat elvi jelentőségű tanügyi híreket hoz Európa 10, Ázsia 4, Afrika 2 és Amierika 2 államából. A füzetet ebbe a körbe tartozó könyvismertetések (köz-tük magyar szerző dolgozatairól magyar ismertető tollából eredő két olasz-nyelvű ismertetés) és Rassegne (Szemle) c. bibliográfiái rovat fejezi.be, mely;
122 V E G Y E S .
a nagyobb államok tanügyi irodalmának főbb könyvészeti adat art bo-csátja olvasóinak rendelkezésére; ezúttal pl. Bulgária idevágó irodáimát: a;
hivatalos kiadványokat, folyóiratokat, az iskolára vonatkozó könyveket regiszt-rálja több évre visszamenően, örömmel üdvözöljük ez új becses olasz folyó-iratot, miint a nemzetek közti művelődési, főleg pedagógiai kapcsolatoknak orgánumát, melynek gazdag anyaga az illetékes olasz hivatalos fórum nagy-lelkűségéből szérkesztőségünk révén olvasóinknak is rendelkezésére áll.
gy- e.
Einstein a nevelésről. Egy rendkívül érdekes angol könyv, a most:
Amerikában élő Albert Einstein műve, került nemrégiben kezünkbe, melyet számos pedagógiai vonatkozása kedvóért forgattunk.1 E munka, amely tulaj-dionképen a 'Mein Weltbild c. eredetinek Alan Harris végezte angol fordítása*, feltárja előttünk Einstein félfogását a világ haladásáról, a békéről, a hábo-rúról, a szabadságról, a nevelésről és még sok egyéb egyetemes érdekű kérdésről is. Teljesen kimaradt belőle a relativitás tanának a német aredíeitiijbeni található taglalása. Az"amgol kiadásnak rendeltetése ugyanis kizárólag az, hogy.
Einsteinnek kora számos fontos problémájáról alkotott véleménye révén meg-ismertesse velünk e kiváló fizikusnak emberi arcképét. Célját el is éri teljesen,.
A viszonylagosság tanáról, amelyet különben csak szakemberek értenek;meg igazán, nincsen benne szó. Viszont, ha figyelmesen, végigolvassuk, elénk tárul belőle Einstein érdekes emberi arculata és világszemlélete.
A nevelésügy,területére tartozik az a nézete, hogy a tanító akkor töjti be-hivatását-a legtökéletesebben, ha rávezeti s rászoktatja növendékét a termé-szet csodás nagyszerűségének meglátására, továbbá a tudás és alkotás gyö-nyörűségének élvezésére, bármily egyszerű, kisméretű dolgokról légyen is szó. A j ó pedagógus igen nagy hasznára lehet kicsi neveltjének m á r azzal is,.
^ hogy megtanítja arra1, amit kerülnie kell. Például, ha a saját életmódjával,, magatartásával győzi meg a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a hazudozás elkerülhetőségéről. . •
Einstein íróasztalán mindig ott van egy vaskos k ö n y v e c s k e , amely tele vani japáni gyerekek kezdetleges, de a mellett, szerfölött eredeti s lenyügöző-érdekességű rajzaival. E gyűjteményt igen sokszor meghatottan lapozgatja a gazdája, mert emlékezetébe idézi Nippon felejthetetlen tájain, hegyein, völgyein és erdőségein kívül lakóinak számos jellegzetes vonását is. Egy alkalommal az Észákamerikai Egyesült Államoknak Princeton nevű városából,, amelynek egyetemén kutató munkáját töretlen lendülettel folytatja, üdvözlő sorokat küld a kedves japáni iskolás fiúknak s leánykáknak, akiket ott jártakor odaadó szeretettel figyelt meg otthonukban épúgy, mint tanintézetük
padjaiban. Levelében elmondja nekik, hogy valamikor távoli országok népei közt nem alakult ki az érintkezésnek semminemű formája. Valahogy úgy,' voltak egymással, mintha átléphetetlen válaszfalak mereditek volna közöttük a
1 The World ás I see it (A világ, amilyennek én. látom). A könyv a londoni Watts and Col cég kiadásában a Thinker's Library c. sorozat 79, számaként 1940-ben jelent meg.
magasba. Úgyszólván semmi biztosat nem tudtak egymásról. Ezért aztán sokszor csak gyűlölettel, vagy legjobb esetben félelemmel gondolt egyik a másikára.
M a a 'technikának az egész világűrön pillanatok alatt végigszáguldó különféle csodái, aminők a repülőiglép meg a távírás, a távbeszélés) meg a rádió hullámai, mind1 külön is, együttvéve is szinte hivatva lennének arra, hogy a földkerekség összes lakói közt megértő, vagy még inkább baráti érintkezést létesítsenek és az összes nemzeteket a kölcsönös megbecsülés s szeretet legszorosabb kötelékeivel fűzzék' megbonthatatlan, hatalmas testvér-közösségbe. Fájdalom, ez mindeddig nem következett be. Einstein reméli azonban, hogy a japán gyermekek ifjú nemzedéke, ha megnő, egyszer tán mégis'megvalósítja az emberiség legjobbjainak ezt a sokezeréves törekvését.
Más alkalommal ugyancsak gyermekeknek figyelmét hívja fel arra, hogy mindaz, amit az iskolában tanulnak, lényegében véve számtalan kornak és nemzedéknek alkotása. Ezeket az alkotásokat évezredek óta különböző'népek búzgó erőfeszítése és végeszakadiatlan munkássága hozta létre. A már letűnt népeknek és szellemóriásoknak az iskolafal alkon beliüll is jól meglátszó! sok-sok munkaeredményét minden egyes korszak tulajdonképen a gyermekeik kezébe teszi le. Az ő kötelességük az, hogy az átadóktól hálás tisztelettel átvegyék, megőrizzék, megbecsüljék és a jövőben tőlük telhetően gyarapítsák is az . egyetemes emberiségnek ezt a rájuk örökített közös kincsét. Míg aztán év^jk multával ők adják majd tovább szent örökségül az utódaiknak. Íme, közös erővel s (egyesített törekvésekkel így valósítjuk meg mi halandó emberek is a fejlőd'és örökkévalóságát. Ha ezt megszívlelik a gyermekek, ákkor nevelőik és mindenkori tanítóik vezetése nyomán lassanként világosan látják majd maguk előtt életük munkájának eszményi végcélját. Ugyancsak rá fognak jönni arra is, hogy milyen legyen helyes Ítéletük a világtörténetemnek egy-mást fölváltó korszakairól.
Einstein a múltban gyökerező örök fejlődésnek szép gondolatát egé-szen egyszerű szavakkal és közvetlen hangon fejezi ki. Tehát olyan alakban,
amelynek közvetítésével gondolatmenete bizton utat tör magának nemcsak idevágó sorai, címzettjeihez, a gyermekekhez, de könyve valamennyi- elfogu-latlan olvasójának és megítélőjének lelkéhez is.
Láczer István.
A katolikus családi nevelésről könyvet írván Friedrich Schneider, a peda-gógia volt tanára a kölni egyetemen, később a bonni pedapeda-gógiai akadémián, ki régebben az Internationale Zeitschrift für Erziehung c. nagytekintélyű peda-gógiai folyóiratnak volt a szerkesztője s a németországi katolikus pedapeda-gógiai'.
; mozgalmaknak és irodalomnak a katolikus élet középponti vidékén vezére, — e könyvről való megemlékezésünkben (1. Magyar Paedagogia 1938. évf. 53. lap) azt az óhajtásunkat fejeztük ki, bárcsak egészében magyarra fordítanák, hogy, fejtegetéseit érdemük szerint mentől szélesebb körben megismerjék nálunk iis.
Ez óhajtásunk hamarosan teljesült is, mert a Szent István Társulat az 1934—
ben először s azóta több kiadásban újra megjelent kiváló németnyelvű.
124 V E G Y E S .
.neveléstani monográfiát a f. év elején Dormúth Árpád gimnáziumi igazgató fordításában magyarul valóban ki is adta.1 A könyvet a tudós német szerző
•első sorban a művelt katolikus szülőknek szánta és olyanoknak, kik azokká
• akarnak lenni, tehát az érett katolikus férfi és női ifjúságnak. Ezíel a nyilat-kozatával a szerző m a g a is arra szánta, hogy más, legfőképeh katolikus nem-zetek fiai is hozzájuthassanak különösebb nehézségek nélkül, tehát nyelvi aka-dályok ellenére is a fejtegetéseiben foglalt tudományos és gyakorlati igazsá-gokhoz. Evvel az intenciójával nem könnyű feladat elé állította az esetleg idegen nyelveken való kommentálásra vállalkozókat, mert azt a kristályos tisz-taságban csillogó és páratlanul könnyed és meleg stílust, melyben, a mélysé-ges katolikus hitnek 'és a krisztusi nevelésnek örök forrásából fakadó, gyakor-llati érzéktől áthatott pedagógiai igazságok felbuzognak, valóban nem könnyű
idegen nyelvben, ez esetben magyarul megszólaltatni s e feladat, inaga is stílusművészetet igényel. A könyvet blvasgajtivia s egfyieis résizeít a német eredeti-vel egybevetve szívesen- megállapítjuk, hogy a könyv magyar fordítása, melyre eredetileg Balassa Brúnó kultuszmiiniszteri osztályfőnök, a magyar pedagógiai életnek kiváló tagja s eziirányű irodalmunknak jeles művelője készült s jmelyre azután tőle Dormúth Árpád gimnáziumi igazgató, kapott meg-bízást, a föntemlített stílusművészeti szempontokból igen j ó l .sikerült) s a 1 könyv ezért is 'bizonyára kedvelt olvasmányá lesz a gyermekeik nevelésiére
igazán gondot fordító katolikus magyar családoknak. Sajnáljuk, hogy, nem vált valóra a m ű említett első ismertetésekor kifejezett azon jámbor óhajtá-sunk, hogy j ó volna az eredeti műnek "Irodalmi nevelés« c. fejezetébe beik-tatott rövid, de kitűnő olv asmánykánqnt a gazdag m,agyar ifjúságii irodialomból kiválogatott hasonló kánonnal kiegészíteni, amely most a magyar fordítás függelékében lett volna közölhető. Mert, miként már akkor megjegyeztük, a j ó l megválogatott kevés olvasmány értékesebb eredményeket érhet el az er-kölcsi nevelés nehéz munkájában, minit a válogatás nélküli még oly gazdag és változatos irodalom.
A pedagógiai aforizma vagyis velős, rövid tétel a nevelés és tanítás vi-' lágából, egy-egy jelentős gondolatnak kevés szóval való, de világos, sokszor
• csattanós kifejezése, mintegy az epigramma egyik válfajának, a verses gnóimá-.nak prózai alakú párja, — nem ismeretlen és nem új műfaj az irodalomban,
mert az aforizmának irodalmi útvonalán Larochefoucauld maximáitól kezdve, Pascal lés a . magyar br. Eötvös József gondolatain át Nietzschéig és Wiilde
•Oszkár meg Shaw Bernát szellemes mondásainak sorozatáig, voltaképen min-den aforizma,író, mikor bölcselkedik, egyúttal bizonyos mértékig pedagógizál ..is, másszóval: minden aforizmának mélyén alapjában véve neveloii célzat
rejlik, mely többé-kevésbbé nyíltan és világosan jelentkezik. Nem külön peda-gógiai »bölcseségek« ezek, hanem alkalmilag nevelni, oktatni kívánói meg-figyelések és megjegyzések az élet valamelyik szelvényében. Az aforizmának
1 Dr. Schneider Frigyes: Katolikus családi nevelés. Németből fordította Dormúth Árpád. Budapest,: É. n. (1941.) a Szent István Társulat kiadása.
-8-r., 290 lap. . .
föntemlített klasszikusai azonban mégsem tartanak igényt arra, hogy pedagógiai íróknak tekintsék őket. ' • '
-Egy nemrégiben megjelent kiis könyvecske került mostanában a kezünkbe,1, melynek szerzője aforizmáit, s általában az efféle aforizmákat a pedagógia, segédeszközének kívánja tekinteni. Szerinte » nevelői kérdésekkel foglalkozó-értékes irodalmunk rendszerint a filozófia síkján mozog, s elvont fogalmakat, állít csatasorba, ezért, aztán legtöbbször csak a komoly elmélyedésre kész.
lelkek érdeklődésére számíthat.« Ugy hiszi, hogy a mai idők rohanó árjában a tanítóságnak és a nagyközönségnek nincs eiég ideje és türelme elvontabb,, tudományos ízű értekezések olvasására. Ezért öltöztette a gyermekiről, a szü-lőkről és a tanítóról szóló nevelői gondolatait »az aforizmák csillogó, szórai-koztató köntösébe«. Szóval körülbelül 1000 pedagógiai gondolatot köt óriási bokrétába, úgy hogy .szinte elönti olvasóját megjegyzéseinek, ötleteinek, mone datainak árjával. Nem mondjuk, hogy nem származik miindégyiik nagy taipaszi-talatú, finom megfigyelésű, lelkes és fölkent nevelő-oktatónak, egy hivatott és kiváló, a legjobbak körül való s ilyennek el is ismert magyar tanítónak-lelki műhelyéből, de a »noji multa, sed multum« elvénél fogva kevesebb talán több lett volna, talán kicsit gyomlálni is lehetett volna az ezervirágös kertben/..
A kis könyv használatára mindenesetre maga ad utasítást miniden rendű és,, rangú olvasójának, miikor azt mondja az első aforizmák! egyikében: »A jó-aforizmák hasonlítanak a divatossá vált vitaminekhez. • Mindennap kell belőlük valamicske, de marékszámra szedve, hatástalanok maradnak« (4. 1.).
Aforizmái legtöbbször szellemes gondólatok, találó hasonlatok, csinos-formába öntvíe, a közvetlenség kifejező erejével írva, sokszor szinte lírai-hangulatok s írójuknak nincs mit restellnie rajtuk. Bajnak látszik, hogy egyál-talában nincsenek tárgyi szempontok szerint rendezve, sőt egyálegyál-talában nin-t-csenek rendezve. Talán tudatos is az aforizmák írójának, gyűjtőjének, kiadójá-nak ez az eljárása, mert azt alkarja, hogy ne keressünk tudatosan egyes ismert virágokat gondolataink kertjében, hanem szakítsunk 'belőle itf is, ott is egyet-egyet, amint épen találjuk, ne túlságosan sokat, s ha magunkévá tettük, gon-dolkozzunk rajta mi is, latolgassuk, vizsgálgassuk, foglalkozzunk vele, hogy így valóban hasznára váljék pedagógiai gondolkodásunknak és nevelői eljárá-sunknak.
Íme, néhány aforizmája:
»A tanyai tanító pásztortűz: világít, melegít és irányt mutat, A városi-tanító csak egyszerű utcai lámpa: szűkre szabott terület ködös fényforrása.®
»A jó- tanító, életrajza nagyon rövid, csak ennyiből áll: »Szegény szülőktől-' származott, százakat gazdagított, ezren siratták halálát.®
»Tanítani annyit tesz, mint égi fényt lopni a gyermekszívekbe.®
»A módszerek évszázadbkról-évszázado-kra változnak, csak a gyermek;
marad mindig ugyánaz.«
»Ki gazdagabb a faluban, akinek több száz holdja van, vagy akire száz:
gyermekszem gyémántja nevet?«
1 Ferenczi István: Gyöngyszemek az iskolából. (Tanítók breviáriuma^
Aforizmák.) , Budapest, 1939., 16-r., 159 lap.