Régi és új pedagógia
12 SZEMEET
eredményesebb lenne, mert a mozaik-munfet. egy kézben egyesülve;
ideális egységbe olvadna.össze. Figyelembe veendő e javaslat
elBí-"rálásánál, hogy sok tanár nevelő' egyénisége- megyáltozilamüködése 'közben. Sokszor lép fel későbbi években valamilyen
jeBfembeli.fo-gyatékosság, amely nem annyira súlyos, hogy fegyelme vétség le-gyen, (kisebbfokú iszákosság, kifogásolható pxaíitikai magatftotás stb.), de az illető nem lesz többé ideális, nevelő) Az ilyen: szaktanár káros hatását a nevelőtanár kiküszöbölhetné rátermettségével.
Javaslátunk mellett szól továbbá, hogy? elfogadása éá: realizálása:
esetén a gyakorlati pedagógiai-,, pszichológiai kísérletek folytán a tanulók egyéni nevelése, egyéniségük hellyes lÉdömboEÍtáisa, képes-ségeiknek, tehetségüknek felismerése, értékelése, az érdemesek, a kiválók kiválasztása jobban megvalósítható. A tanulók szociális helyzetének felismerése, szociális, felfogásuk Irányításai Is könnyeb-ben elérhető. Az. érdemlegesen rászorul© szegény tamalók, a; falu, a nép tehetséges fiainak kiemelése, t ám agafása könnyebben vég-hez vihető.
Nem lényegtelen az, hogy a nevelőtanár utján a . nemzett vezető-rétegének előkészítése már a középiskolá'ban. megkezdődnék;, a Hiva-tottak kiválasztása főiskolákra, egyetemekre — a: kormányzat ú j főiskolai, egyetemi felvételi rendelkezéseinek megfelelően; — talán, könnyebben megtörténhetnék' s a hivatásra nevelés, a pályaválasztás is sokkal jobban sikerülne. Jelenlegi történeti helyzetünkben;, úgy-véljük, igen nagyfontosságú lenne különösen a nemzetiségi, iskolák-ban, ha a íievelés megbízható,'szakképzett, hivatása magaslatán álló.
nevelőtanár kezében lenne.
A nevelőtanári intézménnyel rövidebb időm belül és,. azt hisz-szük az eddigieknél nagyobb eredménnyel, remélhetnénk a tökéle-, tesen egységes, vallás-erkölcsi, hazafias, nemzeti alapom: álló' magyar, ifjúság kialakítását. A tanári intézménnyel az iskola nevelő-oktató munkája kétségtelenül lüktetőbbé válnék. Az vskoía igazgató?
jának nem aprózodnék el annyira az ideje és a munkája, mint most.
Több idő jutna az irányításra, felügyeletre s n e v e l i eszméit is egy-ségesebben, gyorsabban tudná végrehajtani és megvalósítani. A szaktanárok felszabadulnának az osztályfőnöki ó r á k tartása, a sze-mélyi-lapok vezetése alól, (más egyéb osztályfőnöki írásbeli; stb-munkát végezniök kellene továbbra is), amelyekze a kellő szakkép-zettség híján úgy is túl sok időt fordítottak. A fejszabadult energiát önképzésükre fordíthatnák, amit a szakoktatásukkal kapcscfejtpa ne-. velésnél gyümölcsöztethetnénekne-. Mint említettem, ezeknek, nevelő,
munkája nem szűnhetne meg, sőt sokkal mélyebbé válnék, nagyobb eredményt kellene elérniök azáltal, hogy a nevelő-tanávrat állandó kapcsolatban volnának, folytonos megbeszéléseket, módszeres-értekezéseket tartanának 'és a nevelőtanár' szakszerű tarjácsait oktatá-sukban értékesíthetnék. . ,
Hiszen minden tanárnak, most és mindenkor nevelői tevékeny-séget is kell kifejtenie, mert az a tanár, akiben nincs hivatásérzet, nevelői egyéniség, gyermekszeretet, csak olyan a tanulók- számára, mint egy papirosból való könyv, amelyet az idő elkoptat és- ronggyá érlel.
A nevelőtanári intézmény megszervezésével elérhető volna az is, hogy 'fiú-iskolában az általános nevelés férfitanár., leányiskolá-ban nőtanár kezében legyen. Ez eddig nemmindenütt volt megvaló-sítható pl. polgári fiújskolában sokszor nőtanárok az osztályfőnökök;
leánygimnáziumban: férfitanárok. Már pedig hogy leányiskolákban a nevelőtanárok "alkalmazása a nő hivatásra való nevelése szem-pontjából mennyire fontos lenne, azt külön hangsúlyoznom sem
kell. - - ' Különösen nagyon fontos lenné a nevelőtanári intézmény meg
-szervezése az internátusoknáL
Meg kell említenünk még, hogy a nevelőtanár képzettsége és rátermettsége folytán természetesen rendkívül alkalmas lehetne
igaz-gatói állás betöltésére is. ' Bizonyos végül az is, hogy'a nevelőtanári intézmény
megvaló-sítása az elméleti és gyakorlati nevelés-lélektan- tudományának is kitűnő segítségére lennie,' s |ezeknek fejlődését igen nagy mértékben . elősegítené.
Javaslatunk megvalósításánál figyelembe, vehető volna . az a szempont is, hogy iskolánkint egy-egy nevelőtanár alkalmazása az államra s, a többi iskolafenntartóra nézve nem jelentene Semmiféle újabb anyagi megterhelést, — illetőleg az eddjginél több tanerő
alkalmazását, — mert a szaktanárok az eddigi osztályfőnöki órák helyett saját szaktárgyi órát vállalhatnának, — tehát csak bizonyos felcserélés történnék, ami a szakszerű megoszlás érdekében csak előnyös lenne.
Jegesné Fülöp Sára.
•74 I R O D A L O M .
I R O D A L O M .
Komis G y u l a : Herezeg Ferenc. (Különlenyomat a Petőfi-Társaság tagjai által írt »Herczeg Ferenc« című könyvből.) Budapest, 1941. 8-r., 98 lap.
Valóban-a legritkább esetek sorába tartqzi<k a nemzetek művelődési életé-ben, hogy egy-egy író, ki még é l ő fiá nemzetének s tehetsége és művészete egész teljességével m ű k ö d ő tagja' hazája irodalmi életének, már szinte egy emberöltő óta pedagógiai értékké és tényezővé váljék a honi iskolákban, úgy is mint az irodalomtörténeti tanításnak tárgya és alkotó eleme,, s úgy is, minit íróművészete egész szellemével nemzetnevelő erő és hatalom népének életében-Ez mindenesetre csak Istentől fölkent költőfejedelmeknek adatott meg, mint pl. Arany Jánosnak !az ő Toldijával a X I X . század utolsó negyedében.
Ez jutott osztályrészül a ma élő magyar írók legnaigyobbjának, Herezeg Ferencnek, kiről. már a régen porladó Beöthy Zsolt is szárnyaló) szavakkal emlékezett meg rendkívül elterjedt és kedveltté vált irodalomtörténeti tan-könyvének nem épen első, hanem csak későbbi, de mégis mintegy 30 évvel ezelőtt megjelent kiadásaiban s beleoltotta ezzel a nagy nemzeti író, a Pogányok, á Bizánc, az Ocskay brigadéros szerzője iránti t iszteletet és sze-- retetet a magyar ifjúságba. Ez lett jutalma Herezeg Ferenc törhetetlen
hűségének, mellyel nemzete nagy történeti sorsfordulatait művészete ragyogó alkotásaival kísérte, mikor a legértékesebb lelki hatásokat kiváltó olvasmá-nyokat nyújtotta évtizedéken át az egymást fölváltó új és új nemzedékeknek.
Bizonyára a nagy író e nemzetét nevelő s egyben népét megdicsőítő elhivatottságának tudatában szedték együvé egy csőkorba a Herezeg Ferencet már 50 évvel ezelőtt sorai közé választó Petőfi-Társaság mai tagjaii azokat az érdekesnél érdekesebb tanulmányókat és cikkeket, irodalmi formába ö n t ö t t emlékezéseket és följegyzéseket, melyek egy Herezeg Ferenc-emlékkönyvben;
kiadva,1 hirdetik most a 80-adik életéve felé közeledő író töretlen nagyságát és jelentőségét.
Ez irodalmi kegyelet jegyében született emlékkönyvből, melynek cikkírói közt sok jeles író közt ott látjuk Csathó Kálmán, Gulácsy Irén, Havas István, Czóbel Minka, Gáspár Jenő, Harsányi Zsolt, Hegedűs Lóránt, Szász Károly, Voinovich Géza s [más kiválóságok neveit, ezúttal kiemeljük az emlékkönyv első közleményét, Komis Gyula nagy tanulmányát, mely egyébként egyidejű-leg egy szép kis kötetben külön is megjelent, mint az emlékkönyv egyidejű- legterje-delmesebb, önállóan is becses, magában is tudományos irodalmi alkotásként:
értékelhető tanulmánya. Mert ebben Kornis Gyula mintegy a magyar politika legutóbb rajzolt hősei mellé (1. Magy. Paedagrógia, 1940. 367. 1.) a magyar irodalom egy hasonlóan nagy hősét állítja pendant-képen, épen olyan nagy-vonalú, művésziesen s mégis a filozófus szemszögéből kidblgozott hatalmas.
»essay«-ben, aminők a Pázmány Péterről, Kölcsey Ferencről, Apponyi Albert-ról alkotott Iélekrajzok voltak, vagy aminőt a külön megjelent Petőfi-tanul-mányban nyújtott a magyar közönségnek. Kiemeljük itt, e pedagógiai
1 Herezeg Ferenc. Félszázados tagságának alkalmával írták a Petőfi-Társaság tagjai. Budapest, 1941. 8-r., 257. 1.
fórumon ezt a Herczeg-tanulmányt az emlékkönyv tartalmából nemcsak azért*
mert külön kiadványban is szolgálja a célt, Herczeg Ferenc tiszteletiét, és értékelését az egész magyarság színe előtt, hanem azért is, mert egyes feje-zetei határozottan pedagógiai fejtegetéseket tartalmaznak Herczeg Ferenc írói és költői művészetének megvilágítása alkalmából s mert a könyv nagy gondolat-tömbjei folyamán szerzőnk sokszor módot talál arra, hogy egyúttal magas filozófiai és lélektani, etilkai és esztétikai szempontokból értékes elvi kérdéseket világítson meg pedagógiai felfogásának tükrében. Nem életrajzzal s jiem pusztán lélekrajzzal, nem kizárólagos irodalomtörténeti vagy esztétikai fejtegetésekkel van dolgunk, hanem mindezeknek és a pedagógiai értékelésnek bizonyos szintézisével, nemes vegyületével, mely a lélekbúvár röntgensze-mével néz be Herczeg Ferenc lelki világába, művészetének mélységeibe s vele egy nevezetes nemzeti és irodalmi korszaknak egész szellemi élet-formájába.
A rendkívül sokoldalú jellemzésből,.melyet Kornis Gyula, mint a lelki élet kutatója, hősének tökéletesen kidolgozott portréjaként Herczeg Ferenc életé-nek és teljes irodalmi oeuvrejééleté-nek pontos és hiánytalan ismerete alapján,,, első forrásokból merített anyagból alkotott meg, különösen megragad bennün-ket a 'pedagógiai tárgyú és érdekességű 6. fejezet, mely Herczeg. Ferencet, mint a [gyermek lelkének búvárát, irodalmunkban a gyermeki érzületnek és gondolkodásnak egyik legjobb' ismerőjét mutatja be. Azt, aki »a gyermekeik, lelkének kis ablakain nagyszerűen be tud látni, mert a m>aga| gyermekkora lelki világában ma is teljesen otthonos.« Nem hiába költő, ezért különösen vonzódik a (gyermeki képzelet problémája felé. Meséi nagyszerűen jellemzik a |gyermek 'monisztikus iképzéletét a meglett emberek dualisztikus fantáziájával szemben. A klasszikus Lószőrvitéz-ben megkapóan rajzolja a gyermekek mindent lélekkel benépesítő animizmusát és antropomorf izmusát s különös szeretettel és finomsággal öleli magához a fantaszta fiúcskákat, Péterkét és-Jancsit, külön-külön.
Ügy véljük, helyes úton járuník, ha a könyv tartalomban, léliekelemzésben gazdag fejezetei közül legértékesebbnek, legjelesebbnek s legmélyebbén látó-nak az említett 6. fejezetet tartjuk, hol alkalmat talál szerzőnk a serdülő kor erjedő lelkének megrajzolására, a gyermek játéka és a költői művészet közti kapcsolat meglátására. Tárgyának filozófiai hátterét sohasem tévesztve szem elő], mélyen járó fejtegetéseknek egész sorozatát kapjuk ezenkívül is a többi fejezetekben, melyek gyakran érintenek pedagógiai vonatkozású témákat is..
így fejti ki pl. utolsó fejezetének gazdag megfigyelései során, mint különö-sen becses, pedagógiai érdekes gondolatot, az irodalom lélekformáló és nevelő-jelentőségét. . . ;
Általában , ez a majdnem száz lapra. terjedő tanulmány ismét Kornis-Gyula.legjobb irodalmi alkotásaira emlékeztet s újabb remekét nyújtja felénk, a magyar iessay-irodalomnak, .
A nagyszerű, művészi értékű tárgy,. Herczeg Ferencnek, az írónak1 és, költőnek lelkisége valóban, nagyvonalú, művészi, méltó feldolgozásban része-sült. Kornis Gyula könyvének olvasása mindenkit meggyőzhet arról, hogy a klasszikus költőnek klasszikus • interpretátora -támadt tudós szerzőnkben, kinek:
•76 I R O D A L O M .
el nem múló értékű lélekrajza bizonyára mindenkor a fölülmúlhatatlanul leg-szebb pálmaágat fogja jelenteni a Herczeg Ferencről szótő irodalom dicső koszorújában. • Gyulai Ágost.
Mártonffy Károly (szerk.): A mai magyar szociálpolitika. — Az 1939. évi közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai. — Közzéteszi: d'r. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc :m. kir. t. t., belügyminiszter. — Budapest, 7939. 1030 1.
A hatalmas terjedelmű kötet A Korszerű Közszolgálat Útja c. sorozat 10-ik számaként jelent meg. Mjint a címből is kitűnik, az 1939. évi köizigazr gatási tanfolyamon elhangzott • előadásokat tartalmazza. A belügyminisztérium
hivatalos kiadványai s |kár, hogy az értékes és tartalmánál fogva rendkívüli érdeklődésre igényt tartó munka könyvárusi forgalomba nem került.
Mártonffy Károly immár egy évtizede irányítja a közigazgatási tiszt- . viselők szakszerű" s Időszerű továbbképzésének értékes és terhes munkáját.
Mint vérbeli pedagógus nagyon jól tudja, hogy a csak előadásban nyújtott tanítást igen könnyen veszélyezteti a. csak részben való megértés, valamint a gyors elfelejtés. Ezért a tanfolyami előadások évről-évre igen szép kiállítású köteteikben napvilágot is látnak és ezzel a búvárkodó, de az előadásokait végighallgatni nem tudó szákérdeklődőik 'is hozzáférhetnek e nagy kincshez.
A fáradhatatlan szerkesztő ily módon, már számos kötettel gazdagította a magyar tudományos irodalmat. Ezek a művek nemcsak céljukban pedagógiai vonatkozásúak, hanem igen sok értékes tanulmány közvetlenül nevelésügyi tárgyú is. Ezért kedves kötelességünknek teszünk eleget akkor, amikor a kiadás hivatalos természete következtében amúgy is bizonyos mértékig hát-térben maradó Mártotijjy Károly munkásságát pedagógiai szempontból kí-vánjuk méltatni. ' 1 1
A kötethez Teleki Pál gróf miniszterelnök írt előszót' Találóan állapítja . meg, hogy: »A szociális kérdéseknek és szociális irányzatnak értelme, tartalma magyarán az, hogy a közigazgatási tisztviselőknek az emberhez való közelebbjutását szolgálja-. Azt, hogy ne ügyeket intézzünk, hanem emberekkel foglalkozzunk. Azt, hogy ne sablonok szerint cselekedjünk, hanem az emberi élet változatossága szerint bánjunk kivcl-kivel.« — Az élet bizonyos egyformá-suiás mellett egyben differenciálódik is. Ennék következtében mindinkább egyéniekké válnak a közigazgatás esetei is. Az egyéni elintézést szolgálja a közigazgatás, »a decentralizációval is, amelynek nem az a célja, hogy az író-asztalok az ország különböző városaiban álljanak, hanem az, hogy az intéző emberek olyanok legyenek, akik saját .felelősséggel, felsőbb hatóságaik megkérdezése nélkül mérnök és tudnak helyülkön cselekedni és intézkedni, emberi és tisztviselői felelősségérzetből egyaránt, hogy közelebb kerüljenek azokhoz az emberekhez, akikről intézkedniük kell, akiknek ügyeivel
fog-lalkoznak.'* J ,
Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc Szociális szempontok és feladatok az általános igazgatásban címen szabta meg a tanfolyam előadásainak 'irányát.
Bevezetésképen szellemtörténeti szempontból megítélve Világítja meg a szo-ciális- feladatok szolgálatának fontosságát a niái világbán. A mái' társadalmi és gazdásági' berendezkedés gyors és mélyreható' átalakulásának hajtóerejét
nagyon intenzív társadalmi feszültségek adják meg. A történelem folyamán már ismételten bebizonyosodott, hogy a nagyobb társadalmi igazságosságos-ságra való törekvés jellemzi e korokat. A mi időnk vezetőeszméje: »Az egyén szabad és korlátlain érvényesülése helyett a közösség érdekeinek feltétlen előtécbenyómulása és az a követelmény, hogy az egyén a maga önzését alá-rendelje a 'közösségnek.« A korszellem másik vonásaként kifejezett megálla-pítás az egész munkában egyik legnagyobb jelentőségű gonldölat s ez annak a .szükségessége: »hogy a materiálizmus helyébe egy spirituálisabb, vagy-mondjuk így: spirituális életszemlélet lépjen, hogy emberebb embereket neveljünk, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az embereket, hogy nagyobb megértéssel legyünk egymás bajai és gondjai iránt.«
A szociális kérdések elintézése nagy feladatot jelent az állam és szerve-zete, a közigazgatás számára. A gyors és helyes intézkedés gátlóokainak felsorolása között helyesen1 mutat rá arra, hogy a tisztviselők egy része, főleg az idősebbek, nem lehettek eddig abban a helyzetben, hogy a szociális kérdésnek és a. szociális politikának jelentőségüket -megillető figyelmet szentelhettek volna. Épen ez esett döntően a latba a /V. Közigazgatási Továbbképző Tanfolyam, tárgyának megválasztásakor. Itt emlékezik meg a miniszter a !két és fél évvel ezelőtt megbízott szociális tanácsaidók szerepéről is, talán elsöízben hivatalos formában, mondván: »azért, hogy a közigazgatási!
önkormányzat számára szociális problémák körének minél teljesebb felisme-rését lehetővé tegyem és módot nyújtsak nekik arra, hogy a megoldás módját illetően könnyebben megtalálhassák a célravezető módszereket, a minisztertanácsnak javaslatot tettem aziránt, hogy a vármegyék főispánjai mellé a hazai szociális viszonyokat és a kormány szociálpolitikai elgondo-lásait ismerő szociális tanácsadók rendeltessenek k-i, akik ebbeli működésük mellett a vármegyék szociális helyzete tekintetében szerzett tapaiszttala.taikról-a kormányhtapaiszttala.taikról-atóságntapaiszttala.taikról-ak is értékes tájékozttapaiszttala.taikról-atásoktapaiszttala.taikról-at tapaiszttala.taikról-adhtapaiszttala.taikról-atntapaiszttala.taikról-ak.« Egyidejűleg gondoskodott a /községekben elvégzendő szociális munka ellátásáról is, oly-képen, hogy igen sok községben községi kisegítő munkaerőt alkalmaztatott.
Tudatában van természetesen annak, hogy mindez még csak a kezdet kezdetét jelenti. »Közigazgatásunk szociális irányú kiépítésének további foly-tatása, vagyis a közigazgatás szervezetének, hatáskörének és funkciójának a szociális irányú to-vábbfejlesztés/e a kormányzatnak komoly szándéka...«
Hogy mennyire komoly vólt e szándék, kitűnik abból, hogy rá egy évrq megszületett az 1940. X X I I I . t. c. az Országos Nép- és Családvédelmi Alap életrehívásáról.
Az előttünk levő nagy munka egyébként nyolc fejezetre oszlik: I. A közigazgatási politika szociális vonatkozásai (ezt a fejezetet vezeti be Kertesz--ies-Fischer Ferenc imént vázolt előadása). — II. Az állam a szociális rr.uri-kában. III. Az egyházak szociális munkája.- — IV. Szociálpolitika a városban.
— V. Szociálpolitika a mezőgazdáságban. —- VI. Ipari szociálpolitika. — VII. A társadalom - a szociális munkában. — VIII. a j Család és gyermek szociális gondozása. — VIII. b) Az egyetemi ifjúság és egyéb értelmiségek szociális gondozása.'
•78 I R O D A L O M .
• A nagy terjedelmű munkában szép számmal foglalnak helyet nevelésügyi vonatkozású előadások. Ez természetes' is. A »szociális« fogalma csak az
•emberrel kapcsolatban használatos. Az emberre vonatkozó tudományok közül pedig a szociális irányuakhoz a lélektani és nevelési tudományok állanak legközelebb.
Szociálpolitika és művelődéspolitika címen Imre Sándor szólott a kettő
•összefüggéséről. Előadását a [következőkben foglalja össze:
a) Minél csekélyebb valamely országban vagy valamely társadalmi rétegben a (közműveltség, • a szociálpolitika annál gyarlóbb, mert annál keve-sebben igyekeznek és tudnak benne résztvenni; a jelentősége pedig annál nagyobb, mert műveletlen emberek körében a szociálpolitikának sokkal több és elemibb feladata van; sikere azonban annál lassúbb, mert műveletleneken nehéz segíteni.
b) Gazdásági viszonyok javítása csak a műveltségi viszonyok javításával párhuzamosan, a lkét tevékenység összehangolása -esetén remélhető (szociál-politika és művelődés(szociál-politika; gazdasági szükségletek és nevelési feladatok).
c) A szociálpolitika intézőinek tudniok kell, hogy az emberekre való hatásnak meggondolása, az emberek minőségének javítása nélkül nem boldo-gulhatnak; a művelődéspolitika intézőinek pedig tudniok kell, hogy ennék
gazdasági feltételei és következményei vannak; a művelődés fokozza az igényeket, tehát növelni kell a lehetőségekeit a növekvő igények kielégítésére.
d) Munkaalkalmak teremtésének és munkaerők nevelésének együtt kelt haladnia.
e) A szociálpolitika legelső feladata, högy ily szempontokat megértő és alkalmazni képes embereket állítson ebbe a munkába; ez művelődéspoli-tikai lépés. - ' ;
= Minél tisztábban látják ezek azt, hogy a közigazgatás minden egyes embernek, az egész társadalomnak életét teljesen átfogja, befolyásuk annál nagyobb, egész, népünk lelki átalakulására. Ezt a befolyást a szociálpolitika és művelődéspolitika szoros egységének tudata teheti legmélyebbé.
Joó Tibor: Nemzetnevelés és szociálpolitika címen tartott előadása első-sorban fogalmi és rendszertani síkon mozog. Szerinte »a szociálpolitika, a társadalom szerkezetének, életének és fejlődésének tervszerű rendezése és irányítása«. »Az emberi társadalmat az különbözteti meg a természet kezdet-leges csoportosulásaitól, a inyájtó'l és hordától, hogy szellemi közqsiaég,«
»A szociálpolitikának legegyetemesebb feladata, mely az összes szociál-politikai funkciókat magában foglalja, in nuoe: a közösségi összetartozásnak kifejlesztése és megerősítése a közösség élményének és értelmének tudato-sítása által tagjaiban. E z pedig nevelés.«
A társadalmon ebben az esetben nemzetet, még pedig nemzetünkét értjük., A »nemzeti szociálpolitika pedagógiai feladata a nemzetnevelés, sőt még helyesebben a nemzetté nevelés.* »Az, hogy a társadalom tagjaiban, a magyar közösség minden egyénében felébresszük, a nemzeti összetartozás érzetét és akaratát..., miért a közösség csak tagjai öntudatában és akaratá-ban élt.«
. »A magyar nemzeti szociálpolitikának legelső, legsürgősebb, legéletóe-vágóbb- feladata társadalmunk nemzetté nevelése.«
»A nép és nemzet lényege szerint hagyomány.« A szerző a két fogalmat részletesen elemezve összehasonlítja s megállapítja, hogy »a nép és nemzet épen az által sajátos emberi közösség, hogy a természetes vérközösség he-lyére lép, azt kitágítja, felemeli, megnemesíti, magasrendű célokat, értékeket ad neki, átszellemíti.«
Fejtegetései során érdekesen állapítja meg, hogy a szellem mindig hivatásvállalás és felelősség.
»Általános nemzeti feladat hát, a mi helyzetünkben és napjainkban a legszorongatóbb nemzeti szükség, népünknek nemzetté emelése, minél na-gyobb mélységekig, minél szélesebb körben.«
»A nemzet szelleme hagyományaiban van lerakva, beágyazva. A hagyo-mány az, amiben a múlt, jelen és jövő, a nemzet egész örökkévalósága egye-sül és kifejeződik.«
A mélyénszántó tanulmány a címben jelölt tételnek értékelméleti részét tárgyalja. A rendszeres és módszeres nemzetnevelés ismertetésére nem terjed ki. ,
Mártonffy Károly: Fejezetek a közigazgatás racionalizálásából című tanulmánya igen szélesre ágazó, módszeresen tudományos munka képét
tük-rözi. Nagy gonddal gyűjti össze általában az államszervezésre és a magyar bürokráciára, valamint a (közigazgatás reformjára vonatkozó adalékokat. Jel-lemző pl. az egyik idézete: »A bürokrácia az országban ezentúl is bizonyos fajta p a p i ros - kén yu r a lm at gyakorol. A valóságban ö uralkodik az állam anyagi berendezésén, ő tartja kezében a hatalmat, mert a kormány és nemzet között közvetítő. Ugyanúgy, mint Franciaországban, a> nemzetnek a kormány intézkedéseiről csak akkor van tudomása és oly mértékben, amikor és ahogyan a (bürokrácia ez intézkedéseket helyesnek ítéli. A miniszteri rendszabályok gyakran holt betűk maradnak, mert az illetékes hatóság nem tartja érdemesnek arra, hogy tudomást vegyen róluk. Igen gyakran a miniszter; akit közvetlen alárendeltjei ügyesen körülvesznek, azt sem tudja, mi a sorsa az ő határozatai-nak.® (Sauvageot A.: Découverte de la Hongrie, Paris, 1937.) A nevelőd véna szólal meg a tanulmányban, akkor, amikor Spengleraek a német ifjúság-hoz intézett felhívásából arra hivatkozik, hogy az ifjúság figyelje meg, tanulmányozza és lesse >el a nagy államvezetők munkamódszerét. »A filozófus éles szemmel vette észre. — mondja Mártonffy — azt az óriási nevelési lehetőséget, amit a nagy államszervezők példája és munkamódszere magá-ban rejt.« A tanulmánynak ez a fejezete — a nagy államvezetők hivatali mun-kamódszerének tanulságai — voltaképen sok vonatkozásában karaikterológiái ábrázolás. A nagy államvezetők jellemzése sokféle lélekszerkezet
megrajzo-lására ad alkalmat. • A továbbiakban szerzőnk .foglalkozik A köztisztviselők és a közönség,
A közigazgatás és a sajtó, A közhivatali munka tisztviselő szemmel nézve ' és végül Közigazgatásunk korszerű megszervezésének jövője kérdésekkel.
E z utóbbibari hivatkozik az Amerikai Egyesült Államok elnökének,
Roosevelt-80 I R O D A L O M
nek egyik, a nevelőknek igen hagy értéket jelentő kitételére, mely szerint:
» . . . . a kormányzás megszakítatlan megfontolást, serkentést, önmegtartózta-tást és a tanításra való képességet követel; mert az államférfiú legfőbb feladata: a ;nevelés.«
A továbbiakban Papp Antal: A cserkészet állampolgárnevelése és szociális vonatkozása\-xó\ szól. ,
Kádár L. Levente a mostanában vajúdó gyámügy szociális vonatkozásait fejti ki. Bölcselkedő'gondolatmenete elején a szociálpolitika fogalmát boncol-gatja és megállapítja, hogy a szociálpolitika úgy tekinthető, miint áj gyen-gébb társadalmi osztályok illetőleg a gyengyen-gébb társadalmi osztályok tag-jainak védelme a gazdasági élet harcaiban, fejtegetései során hangsúlyozta, hogy a fiatalkorúak bíróságára és az igazságügyi gyermekvédelemre vo-natkozó tételes jogszabályaink - a legtökéletesebbek,, Európaszerte mintául szolgálnak: azonban más a jogszabály és más a végrehajtás- — fűzi hozzá.
Benne is megszólal á pedagógus, midőn nagyon helyesen megállapítja, hogy e téren sok esetben hiányzik a szükséges előképzettség. Elsősorban is-a imégyei városok ülnökeinek teljesen elégtélen képesítését his-angoztis-atjis-a.
Valamint azt, hogy a megalkotandó gyámügyi szervezetben a bírói ési köz-igazgatási szervezetnek nem a hátrányos, hanem az előnyös, oldalait kell egyeztetnünk.
»A kiskorúnak erkölcsös, hazafias, ' a társadalmi viszonyokba beillesz-kedni képes emberré nevélése a . k ö z szempontjainak érvényesítését kívánja.«
ígéri, hogy az új gyámügyi reform, amely a szociális feladatok megoldását:
nagyobb mértékben bizza majd a gyámhatóságra, nagyobb cselekvési lehe-tőségeket, korlátlanabb intézkedési módokat biztosít azok számára.
A pedagógiái vonatkozású cikkek közül figyelmet érdemel még Szombai--jalvy György: Vándoriskola és tanyai internátus című előadása.
E rövid néhány szemelvény csak igen hézagos és színtelen képet nyújt-hat arról. a nyújt-hatalmas anyagról, amelyet az értékes mű felölel. Úgyszólván mindenki, áki emberi kérdések iránt érdeklődik, talál benne valamit, ami-megragadja őt. Tanulmányozása terjedelmessége ellenére sem nehézkes, mert az előadások magukban külön-külön egységet alkotnaik, szerkezeti össze-rendezettségüknél fogva mégis kapcsolatban állanak egymással. E z a rendező-szerkesztő munka Mártonffy Károly érdeme, aki a kellő rendszeresség mel-lett óriási körültekintéssel válogatta össze a gazdag anyag hivatott előadóit is.
j i l _ i 1 / '; i ; ' ; | , .' ' ' Cser János.
Lakos Sándor: Tessedik Sámuel és a német szellemi élet. (Minerva Könyvtar 133. sz.) Budapest, 1940. 8-r„ 91 1.
• Tessedik kezd divatba jönni. Eddig csak társadaloimpolitikusok, köz-gazdák és nevelők-búvárolták, most már fölfedezik a filologusok is. Egyszerű a jelenség magyarázata: Tessedik mindent átfogó polihisztori, mindent egységbe vonatkoztató fauszti szelleme. Biztos, hogy papok, néprajzíróik, orvosok, falukutatók - és sok más foglalkozásbeli még csak ezután fordul majd . hagya-tékához, mert minél' jobban befolyásolja világnézetünket korunk szociális politikája, közösségi fejlődése, annál élénkebben kutatjuk a nagy szarvasi előhírnök életét, tetteit s írásait.
. Lakos Sándor lelkiismeretesen elolvasta, amit Tessedik írt és összegezi, amit róla írtak. Témáját már annyian bányászták ki, hogy újatj ő is csak anyagban tud adni. Értékelésben elődeit visszhangozza. Saját kutatásainak gyümölcse Tessedik három, eddig közre nem adott levele. Forrásai, a Tesse-dik-irodálom java és benyomásunk szerint Tessedik műveinek teljes jegy-zéke. E z a könyvészeti fölsorolás az értekezés legnagyobb értéke.
Felépítésben keveri az életrajzot az egyes tudományszakokban nyert eredményekkel s így • szép stílusú előadása élvezetes modorban ismertet meg bennünket az apostoli lelkületű újító .élete művével. A mű egyes fejér zeteibeu Tessedliknek m a j d a papi és nevelői, majd pedig a falugondozó társadalompolitikus és gyakorlati közgazda arcát világítja meg. A bennün-ket közelről érdeklő .neveléstörténeti részben bemutatja Tessedibennün-ket mint a német philantropisták buzgó követőjét. Az eddigieknél eredetibb részletek-ben veti egybe Felbiger írásaival Tessedikéit és közvetlen hatásokat nyomoz ki Salzmann műveinek párhuzamos gondolatokat tartalmazó részeiben is. A szellemtörténet kutatójának lelkiismeretességével, bő és meggyőző > idéze-tekben tárja mindezt elénk, s adataival csak megerősíti, amit Tessedik eddig; neveléstörténeti kutatói, főkép Kemény Gábor megállapítottak.
: Az értekezés egészéről szólva és elismerve, hogy szerzőnk a filologus.
készültségen túlhaladó közgazdasági és társadalomtudományi olvasottság-gal fogott művéhez, meg kell állapítanunk, hogy Tessedik nem filológiai és szellemtörténeti téma. Ezért egy kicsit meg is lepődtünk, hogy az értekezés a Minerva sorozatban jelent meg. Majdnem olyan- ez, mintha valamelyik közgazdasági kiadványsorozat Arany Jánosról írna, mert földbirtokos is volt s apróbb pénzk-ö lesönöket nyújtott. Ez a magyarázata, hogy a társa-o daltársa-omgazdasági rész szerzőnk kutatásának csak amtársa-olyan mellékterméke, ami-ben semmi újat nem mond. Igaz, hogy tanulmányának csak szellemtörténeti céljai vannak, de akkor ennél tovább nem is kellett volna mennie s anyagát Tessedik élete művének súlyosabb, de ide nem tartozó részével szaporítania, E fenntartásokkal elismerjük szerzőink nagy szoirgalmát, kiforrott néze-teit, j ó áttekintést nyújtó- szerkesztői készségét, új adatait, filologiai apró-l-ékosságú s gondos egybevetéseit -és e párhuzamokra alapított önálló ered-ményeit.
' """ Borotvás-Nagy Sándor.
Kardos Tibor: Deákművel'ség és magyar reriaissance. (Különnyomat a Századok 1939-i évfolyamából.) Budapest, 1939. 8-r., 89 1.
A régi magyar, úgynevezett irodalom-alatti költészet keletkezésére és elterjedésére, valamint művelőire és terjesztőire is, először Gragger Róbert próbált rávilágítani népballada-elméleti tanulmányában. Kardos Tibor most a kérdés mélyreható és messzekörű vizsgálatával nemcsak összefoglalja a tudnivalókat, hanem ügyes kapcsolatokkal- szinte magától értetődően;
megoldja az irodalomtörténetnek nem egy eddig nyitva maradt pro-blémáját. E megoldás kulcsa — -és dolgozata ezért érdekel e helyt bennün-ket — a [humanizmus -és a humanista iskola. Ebben a Karo-lingo-k udvarának örökségeképen a klerikus kultúrának részéül, de vele párhuzamosan is
Magyar Paedagogia L. 1—2. 6