A Széchényi Könyvtár tudományos jellegét ebben az időszakban elsősor
ban az határozta meg, hogy vezetői és felsőfokú végzettségű tisztviselői szinte mindannyian különféle humán szakterületeken működő kutatók, tudósjelöl
tek, vagy immár egyetemi tanárok, akadémiai levelező tagok, illetve akadémi
kusok voltak. Természetes volt tehát, hogy ezekben az években - mint a ké
sőbbiekben is - a tudós könyvtárosok szellemisége hatotta át a könyvtár tevé
kenységét, és határozta meg tudományos munkáját. Sajnos, e néhány évben az intézményi tudományos tevékenység alig érvényesülhetett. Az 1918-1919-es évek forradalmai, a vesztes háború utáni nyomorúság és szétziláltság, az ennek következtében kialakult katasztrofális gazdasági helyzet a legkevésbé sem ked
vezett az ilyen jellegű munkák végzésének.1
Az egyéni kutatásokat a könyvtár vezetői messzemenően támogatták, erre még időt is biztosítottak munkatársaik részére, már csak azért is, mert tisztában voltak vele, hogy színvonalas könyvtárosi tevékenységre azok képesek, akik maguk is ismerik a kutatás kívánalmait, módszertanát és se
gédeszközeit. Sebestyén Iréntől, aki 1916-tól a finnugor nyelvtudomány művelőjeként dolgozott az OSZK-ban tudjuk2, hogy a 9-től 13 óráig tartó munkaidő utolsó óráját - igazgatói hozzájárulással - az egyéni tudományos munkára lehetett fordítani, mert „az egyéni tudományos produkciót a könyv
tár megkövetelte” érdemi - kizárólag doktori fokozattal felvett - „munkatár
saitól”. Ezen alkalmakkor tudományos témájú beszélgetésekre és vitákra is sor került, ahol a fiatalok sokat tanulhattak idősebb „befutott” kollégáiktól.
* * *
A kutatások eredményei különféle folyóiratokban és egyéb kiadvá
nyokban láttak napvilágot. Az intézmény vezetői természetesen arra töre
kedtek, hogy a könyvtár nagy hagyományain nyugvó saját kiadványi (ki
adói) tevékenységüket folytassák, ezen belül is kiemelten gondoskodjanak a Magyar Könyvszemle megjelentetéséről. Hiszen e lap szerkesztése és köz
readása már hosszú évtizedek óta elválaszthatatlan részét képezte a könyv
tár alaptevékenységének, ennek országosan, sőt külföldön is elismert orgá
numa volt.
14. kép
Bajza József fogalmazványa a Magyar Könyvszemle közreadásának problémáiról Melich János javításaival
A Könyvszemle célja, mint azt az akkori szerkesztőség megfogalmazta, töretlenül élt a háború alatt és után is: „A folyóirat, mint a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának hivatalos kiadványa s a magyar bibliográfia eredeti szakközlönye 1876 óta áll a hazai tudomány szolgálatában. Elsősorban a múzeumi könyvtár érdekeinek előmozdítására lévén hivatva, ismerteti annak egyes csoportjait, beszámol az éves gyarapodásról, a végzett munkáról és teljesen megbízható képet ad a könyvtár belső életéről. Ismerteti a hazai és külföldi könyv- és levéltárakat, hivatalos figyelmet fordítva ezek felkutatására és közzétételére. Számot ad a hazai és külföldi könyvészeti irodalom ter
mékeiről s figyelemmel kíséri a külföldi könyvészeti irodalom hazánkra vonatkozó kiadványait.”3
A Könyvszemle profilján a Tanácsköztársaság könyvtárügyi megbízottjai sem kívántak lényegében változtatni, a folyóiratot mint „a régi magyar köny
vekre és bibliográfiákra vonatkozó szakrevű és mint a tudományos könyv
tárak és a múzeum könyvtárának hivatalos lapjá”-t akarták közreadni.4
1919- ben sikerült a folyamatosan megjelenő Könyv szemlé-ben az 1918-as évre szóló kötetét is megjelentetni (U. F. XXVI. köt.) Szerkesztője az erre 1911-ben megbízást kapott, 1916-ban és 1921-ben e funkciójában megerősített Gulyás Pál volt, aki 1925-ig megtartotta ezt a tisztségét. 1920-tól Melich János és Gulyás Pál együtt szerkesztették a folyóiratot.5
1920- ban még a következő (U. F. XXVII.) kötetet is ki tudta adni a könyvtár - igaz, csak 10 ívre csökkentett terjedelemben.
A gazdasági helyzet fokozatos romlása következtében azonban egyre problematikusabbá vált a következő évfolyamok közreadásának lehetősége.
Ez nem csupán az OSZK gondjaként jelentkezett, hanem a tudományos tár
sulatok mindegyikénél felmerült. Ezért is foglalkozott a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter azzal a gondolattal, hogy egy „kultúrnyomdát” állíttatna fel, amelynek közös adminisztrációjában az üzleti haszon a társulatokat illetné, és a további kiadványok megjelentetését lehetővé tenné.
Jellemző, hogy 1920-ban már azt tervezte a könyvtár, hogy az 1920-as év
folyamot - az 1921. évivel összevontan - később adja ki.7 Akiadási nehézségek okául a hivatalos dokumentumok a háború utáni gazdasági katasztrófát jelölik meg, de az e mögött rejlő valóságot a maga egészében a Könyv szemlé-t előállító Stephaneum Nyomda Rt. és az OSZK közötti levelezés érzékelteti. Néhány példa a nyomdai értesítésekből: 1920. február 10-én a nyomdászok béremelése miatt 10%-kal emelkedtek a technikai munkák költségei, április elejére ez el
érte a 30%-ot, ugyanakkor a papírköltség is jelentősen növekedett. A Buda
pesti Grafikai Főegyesülés - a munkásság kérésére - április 12-én újabb bér
emelést rendelt el, ezt március 31-én még egy követte. így áprilistól 12%-kai, májustól pedig 5%-kal növekedtek a nyomdai előállítás költségei. November
ben ismét 12%-os emelést jelentett be a Stephaneum, jelezve, hogy a jövőben technikai drágulás címén további 50%-ot számítanak majd fel.8
Ez a folyamat késztette 1921-ben Melich Jánost arra, hogy a múzeum főigazgatóját megkérje: forduljon a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, a folyóirat kiadási költségeinek fedezése ügyében. „Tegye a miniszter magáévá azt a gondolatot, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiadványai, tehát folyóiratai a minisztérium részéről, a tudományos társaságok folyóirataival egyenlő elbírálásban részesüljenek... Miután folyóiratunk azon belül, hogy az Országos Széchényi Könyvtár anyagát ismerteti, egyúttal a tudományos bibliographiának egyedüli képviselője ... s így tulajdonképpen egy meg nem alakult bibliographiai társaság folyóiratát pótolja” - érvelt Melich János elő
terjesztésében.9
Valószínűleg ez a kezdeményezés is hozzájárult ahhoz, hogy a Tudo
mányos Társulatok és Intézmények Tarsulatközi Bizottsága által szervezett - a papírszükséglet kielégítésére szolgáló - akciója révén sikerült elérni, hogy a tudományos folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetését olcsó vagy ingye
nes papírral segítsék.10 Melich János sikeres papírigénylése nyomán az 1920-1921-es évfolyam 1922-ben kikerült a nyomdából.
A könyvtár tisztviselőinek a Magyar Könyv szemlé-ben, és egyéb szakfolyó
iratokban 1919 és 1922 között megjelent tanulmányairól, szerkesztői tevékeny
ségéről, kisebb cikkeiről, ismertetéseiről, fordításairól az 1922-ről szóló jelen
tés ad teljes képet.11 Eszerint a Széchényi Könyvtár 23-25 főnyi tisztviselői gárdájából 17 szerző megszámlálhatatlan publikációja tanúskodik az egyéni tu
dományos munka eredményeiről. Sajnos, ezeknek műfajok szerinti összesítése lehetetlen, mert mindenkinél változóak a kategóriák címei, és az azokba felvett dokumentumok sem azonosan besorolva jelennek meg. Csak azt lehet megál
lapítani, hogy a nehéz időszak közepette is imponáló nagyságú, és a szerzők névsorát végignézve igen színvonalas volt a tudós munkatársak egyéni teljesít
ménye.12
Más kérdés, hogy ez a domináns tudományos jelleg mennyire befolyá
solta a könyvtárosi munkát.
* * *
Sajnos a könyvtár kiadói tevékenysége a Magyar Könyvszemle közreadá
sán kívül csak egyetlen füzetre terjedt ki. 1922-ben indította meg a könyvtár A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai c. sorozatát, amelynek első füzetét Rédey Tivadar írta Az Országos Széchényi Könyvtár Petőfi kiállítása címen.13
Megjelent viszont Akantisz Viktornak, Todoreszku Gyula műértő könyv
kötőjének és restaurátorának - a múzeum 1920-ban „könyvművészeti szak
előadó” címmel alkalmazott tisztviselőjének műve: Todoreszku Gyula és Hor
váth Aranka régi magyar könyvtára, (Bp., 1922. Stephaneum ny. XV, 117 1.
10 mell.). A kiadvány közreadásának költségeit Horváth Aranka fedezte, így e munka szerzője révén tekinthető OSZK-kiadványnak, de a könyvtár, illetve a múzeum, a gyűjtemény őrzői mindig sajátjukként szóltak róla.
A gyenge eredményekért természetesen nem a könyvtárat terheli a fe
lelősség, hiszen a külső körülmények akadályozták e területen is az előrelépés lehetőségét. De ne feledjük el, hogy a nemzeti bibliográfia megindításával kiadványi tevékenysége 1919-1935. = A z Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1979. Bp.,
1981. 135-174. 1. vonatkozó részét.
2. Wix Györgyné: A Széchényi Könyvtár hétköznapjai - 60 évvel ezelőtt. (Beszélgetés Némethné Sebestyén Irénnel.) = O SZ K Híradó 1979. 3. sz. 66-69. 1.
3. A Magyar Könyvszemle ekkor megjelent füzeteinek borítóján közölt szöveg.
4. Gulyás Pál: Kommunista könyvtárpolitika. 2. közlemény. = Magyar Könyvszemle, 1920-
latoknak és Intézményeknek Társulatközi Bizottsága nyolc vagon ingyen papírt eszközölt ki a tudományos kiadványok megjelentetésére. Az ebből részesedő intézmények önként vállalták a kilogrammonként 15 korona befizetését azért, hogy az így begyűlt tőkéből közös nyomdát hozhassanak létre. Hárommillió korona gyűlt össze, amely „altruista hozzájáru
lással” nyolcmillió korona alaptőkéjű társaság megalakítását tette lehetővé. A nyomda 1922 szeptemberében kezdte meg működését a Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Rt. né
ven. = Magyary Zoltán: A Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége.
— A magyar tudománypolitika alapjai. Bp., 1927. 513-521. 1.
7. Jelentés ... 1920. = Magyar Könyvszemle, 1920-1921. 141. 1.
8. A Magyar Könyvszemle szerkesztősége és a Stephaneum Nyomda közti levelezés az áreme
lésekről: OSZKI 136/1918., 239/1918., 268/1919., 179/1920., 183/1922., 432/1922., 490/1922. - hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. E levelekben a nyomda indokolja folyóiratok és egyéb kiadványok megjelentetésére olcsó vagy ingyenes papírt biztosítsanak.
Ebből igényelt Melich János 6000 ívet a Könyvszemle, további 6000-et pedig a „tervezett nemzeti bibliográfia” számára.
11. Jelentés ... 1922. = Magyar Könyvszemle, 1923. 145-149. 1.
12. A szerzők - a beosztást követő felsorolás sorrendjében: Melich János igazgató, Bártfai Szabó László osztályigazgató, Bajza József igazgatóőr, Holub József igazgatóőr, Jakubovich Emil igazgatóőr, Rédey Tivadar őr, Sikabonyi Antal őr, Pánity Vukoszava őr, Zsinka Ferenc segédőr, Ném eth Gyuláné Sebestyén Irén segédőr, Kádár Jolán segédőr, Bartoniek Emma segédőr, Goriupp Alisz segédőr, Tóth László segédőr, Lavotta Rezső zenei igazgató, Grexa Gyula berendelt középiskolai tanár. - A színvonalat jelzi, hogy a felsoroltak min dolgoztak, illetve, hogy tanulmányaik hol jelentek meg. Melich János Gombocz Zoltánnal és Németh Gyulával A magyar nyelvtudomány kézikönyvé-t szerkesztette az egész korszakon keresztül.
Az ő és munkatársai publikációi a következő folyóiratokban jelentek meg: Budapesti Szem
le,_ Irodalomtörténeti Közlemények, Körösi Csorna Archívum, Magyar Helikon, Magyar Könyvszemle, Magyar Nyelv, Nyugat, Századok, Történeti Szemle, Új Magyar Szemle stb.
13. Rédey Tivadar: A z Országos Széchényi Könyvtár Petőfi kiállítása Bp., 1922. M. Tud. Társ.
241. Ua. 2. kiad. 1923. L. még a tudományos tevékenységről szóló fejezet utolsó bekezdését.
14. Jelentés ... 1913-1923. 45. 1.