1. Meghatároztam a városi és vidéki valamint a kontinentális háttér levegőben lévő aeroszol részecskék higroszkópos növekedésének méret szerinti eloszlását a 125 nm és a 16 µm közötti aerodinamikai átmérő tartományban. A városi aeroszol részecskék higroszkópos növekedése a teljes mérettartományban kicsi. A növekedési tényező 86% feletti relatív nedvességen a teljes mérettartományban csökken. A vidéki aeroszol minták vízfelvétele általában a teljes mérettartományban nő a részecskemérettel, nyáron ugyanakkor a méret növekedésével csökkenő higroszkóposság jellemző. Háttérlevegőben, a finom tartományban a részecskeméret növekedésével csökken a vízfelvétel mértéke, míg a durva tartományban a méret növekedésével a részecskék higroszkópossága ismét jelentős. .
2. Megállapítottam, hogy az aeroszol részecskék higroszkópos növekedése évszak szerint is változik. A háttér és a vidéki levegőben a finom (d<1µm) aeroszol részecskék ősszel és télen a legkevésbé, míg nyáron a leginkább higroszkóposak. A durva tartományban (d>1µm) ugyanakkor a nyári minták vízfelvétele a legkisebb, és a téli (háttérlevegő) és az őszi (vidéki) mintáké a legnagyobb.
3. Kimutattam, hogy az aeroszol részecskék higroszkópos viselkedésére jellemző a hiszterézis, amelyet a kiindulási száraz tömeg és a vízleadás utáni RH=30%-on mért tömegkülönbséggel jellemeztem. A visszatartott víz mennyisége általában a háttérlevegőben a legnagyobb, a városi levegőben a legkisebb. Megállapítottam, hogy a visszatartott víz mennyisége évszakonként, valamint a részecskemérettel is változik: általában a finom tartományban nagyobb, mint a durva tartományban; és a tavasz-nyár-ősz-tél sorrendben csökken.
4. A kémiai összetétel és a higroszkópos növekedés között a nyári háttéraeroszol kivételével nem mutattam ki egyszerű, közvetlen kapcsolatot. A nyári háttéraeroszol esetében megállapítottam, hogy a minták összes széntartalma közvetlenül befolyásolja a felvett víz mennyiségét. A relatív nedvesség növekedésével, ha TC koncentráció 1 µgm-3-rel növekszik, a vízfelvétel csökkenése, 0,74 (RH=51%); 1,2 (RH=64%); 1,99 (RH=76%); 2,43 (RH=86%) µgm-3–mal egyenlő.
5. A kémiai összetétel és a higroszkópos növekedés közötti összetett kapcsolatot az egységnyi TC koncentrációra jutó vízkülönbözet és a szervetlen ionok kation/anion arányának együttes vizsgálatával mutattam ki. A háttéraeroszol mintákban minden évszakban az egységnyi TC-re jutó vízkülönbözet és a kation/anion arány között szignifikáns (p=0,05) összefüggés figyelhető meg.
Szervetlen aniontöbblet esetén a vízkülönbözet/TC arány negatív, szervetlen kationtöbbletnél pozitív értékű.
6. Megállapítottam, hogy a gamma-modell segítségével mindhárom helyszínről származó aeroszol részecskék higroszkópos növekedése jó közelítéssel leírható. A higroszkópos növekedést jellemző γ kitevők értékei helyszíntől és mérettartománytól függő paraméterek. Általában, háttér- és vidéki levegőben a kitevő értéke a méret növekedésével nő, míg a városi aeroszolminták γ értékei a méret növekedésével csökkennek.
7. Az aeroszol részecskék szervetlen komponensei alapján a gamma-modellel számított, és az aeroszol minták mért növekedési tényezőinek összehasonlításával kimutattam, hogy a városi mintákban a részecskék higroszkópos növekedését elsősorban a szervetlen vegyületek határozzák meg (GFszámított ≈ GFmért). Ezzel szemben, a háttér- és vidéki aeroszolmintákban, elsősorban télen és nyáron, a két növekedési tényező között jelentős különbséget mutattam ki. Nyáron a finom tartományban a számított GF meghaladta a mértet, míg a durva mérettartományban fordított eredményt kaptam. Az eredményeket magyarázza, hogy a finom részecskék kémiai összetételét a kis TC tömeghányad és szervetlen aniontöbblet jellemzi, míg a durva tartományban a kis TC hányad mellett jelentős a kationtöbblet. A téli háttéraeroszolminták finom tartományában a pozitív eltéréshez (GFmért > GF számított) nagy TC-tartalom (kis WSOC hányad), valamint szervetlen aniontöbblet társul. A durva tartományban a nyárihoz hasonló eredményeket mutattam ki.
8. Látótávolság és relatív nedvesség adatok (23 állomás) segítségével megállapítottam, hogy a fénygyengítési együttható és a relatív nedvesség közötti összefüggés a részecskék higroszkópos viselkedésének leírására használt gamma-modell segítségével, jó közelítéssel meghatározható. Az
Irodalomjegyzék
Adams P. J., Seinfeld J. H., Koch D. M., (1999) Global concentrations of tropospheric sulfate, nitrate, an ammonium aerosol simulated in a general circulation model. Journal of Geophysical Research. 104, 13791–13823.
Andrews E., Larson S.M., (1993) Effect of surfactant layers on the size changes of aerosol particles as a function of relative humidity. Environmental Science and Technology 27, 857-865.
Ansari A.S., Pandis S.N., (1999) Prediction of multicomponent inorganic atmospheric aerosol behavior. Atmospheric Environment 33, 745-757.
Badger C. L., George I., Griffiths P. T., Braban C. F., Cox R. A., Abbatt J. P. D., (2006) Phase transitions and hygroscopic growth of aerosol particles containing humic acid and mixtures of humic acid and ammonium sulphate.
Atmospheric Chemistry and Physics 6, 755-768.
Berg O. H., Swietlicki E., Krejci R., (1998) Hygroscopic growth of aerosol particles in the marine boundary laver over the Pacific and Southern Oceans during the First Aerosol Characterization Experiment (ACE 1). Journal of Geophysical Research 103, 16535-16545.
Berner A., (1984) In Aerosols, Science, Technology, and Industrial Applications of Airborne Particles. Elsevier, New York.
Boucher O., Anderson L., (1995) General circulation model assessment of the sensitivity of direct climate forcing by anthropogenic sulfate aerosols to aerosol size and chemistry. Journal of Geophysical Research 100 26117–26134.
Brooks S. D., Wise M. E., Cushing M., Tolbert M. A., (2002) Deliquescence behavior of organic/ammonium sulfate aerosol. Geophysical Research Letters 29, 1917-1920.
Busch B., Sprengard-Eichel C., Kandler K., Schutz L., (1999) Hygroscopic Properties and Watersoluble Fraction of Atmospheric Particles in the Diameter Range from 50nm to 3.0µm during the Aerosol Characterization Experiment in Lindenberg 1998. Journal of Aerosol Science 30, S513–S514.
Carrico C. M., Kreidenweis S. M., Malm W. C., Day D. E., Lee T., Carrillo J., McMeeking G. R., Collett J. L., (2005) Hygroscopic growth behavior of a carbon-dominated aerosol in Yosemite National Park. Atmospheric Environment, 39, 1393–1404.
Charlson R.J., Langner J., Rodhe H., Loevy C.B., Warren S., (1991) Perturbation of Northern Hemisphere radiative balance by backscattering from anthropogenic sulfate aerosol. Tellus, 43A, 152-163.
Chen Y., Lee W-M. G., (1999) Hygroscopic properties of inorganic-salt aerosol with surface-active organic compounds. Chemosphere 38, 2431-2448.
Chan M. N., Chan C. K., (2007) Mass transfer effects on the hygroscopic growth of ammonium sulfate particles with a water-insoluble coating. Atmospheric Environment 41, 4423-4433.
Clegg S. L., Brimblecombe P., Wexler A. S., (1998) A thermodynamic model of the system H+-NH4+-Na+-SO42--NO3- -Cl- H2O at 298.15 K. The Journal of Physical Chemistry 102, 2155-2171[http://www.aim.env.uea.ac.uk/aim/aim.php]
Covert D. S., Hansson H.-C., Winkler P., Heintzenberg J., (1991) The degree of mixing of hygroscopic properties in source and receptor locations in northern Europe. in Proceedings of American Association for Aerosol Research.
Day D.E., Malm W.C., (2001) Aerosol light scattering measurements as a function of relative humidity: a comparison between measurements made at three different sites. Atmospheric Environment 35, 5169-5176.
Dick W.D., Saxena P., McMurry P.H., (2000) Estimation of water uptake by organics compounds in submicron aerosol measured during Southeastern Aerosol and visibility study. Journal of Geophysical Research 105, 1471-1479.
Ehn M., Petäjäl T., Aufmhoff H., Aalto P., Hämeri K., Arnold F., Laaksonen A., Kulmala M., (2007) Hygroscopic properties of ultrafine aerosol particles in the boreal forest: diurnal variation, solubility and the influence of sulfuric acid. Atmospheric Chemistry and Physics 7, 211–222.
Facchini M. C., Fuzzi S., Andracchio A., Gelencsér A., Kiss G., Krivácsy Z., Mészáros E., Hansson H-C., Alsberg T., Zebühr Y., (1999) Partitioning of the organic component between fog droplet and interstitial air. Journal of Geophysical Research 104, 26821-26832.
Ferron G. A., Karg E., Busch B., Heyder J., (1999) Hygroscopicity of Ambient Particles. Journal of Aerosol Science 30 S19–S20.
Ferron G. A., Karg E., Busch B., Heyder J., (2005) Ambient particles at an urban, semi-urban and rural site in Central Europe: hygroscopic properties. Atmospheric Environment 39, 343–352.
Gelencsér A. (2004) Carbonaceous Aerosol. Springer, Atmospheric and Oceanographic Sciences Library Vol. 30, Gysel M., Weingartner E., Baltensperger U., (2002) Hygroscopicity of aerosol particles at low temperatures. 2.
Theoretical and experimental hygroscopic properties of laboratory generated aerosols. Environmental Science and Technology 36, 63-68.
Gysel M., Weingartner E., Nyeki S., Paulsen D., Baltensperger U., Galambos I., Kiss G., (2004) Hygroscopic properties of water-soluble matter and humic-like organics in atmospheric fine aerosol. Atmospheric Chemistry and Physics 4, 35–50.
Hänel G., (1976) The properties of atmospheric aerosol particles as function of the relative humidity at thermodynamic equilibrium with the surrounding moist air. Advanced Geophysics 19, 173-188.
Hansson H.-C., Rood M. J., Covert D. S., (1990) Experimental Determination of the Hygroscopic Properties of Organically Coated Aerosol Particles. Journal of Aerosol Science 21, S241–244.
Hansson H.-C., Rood M. J., Koloutsou V. S., Hämeri K., Orisini D., Wiedensohler A., (1998) NaCl aerosol particle hygroscopicity dependence on mixing with organic compounds. Journal of Atmospheric Chemistry 31, 312-346.
Hiranuma N., Brooks S D., Auvermann B. W., Littleton R., (2008) Using environmental scanning electron microscopy to determine the hygroscopic properties of agricultural aerosols. Atmospheric Environment 42, 1983-1994.
Hitzenberger R., Ctyroky P., Berner A., Tursic J., Podkrajsek B., Grgić I., (2006) Size distribution of black (BC) and total carbon (TC) in Vienna and Ljubljana. Chemosphere 65, 2106-2113.
Horvath H., (1967) On the applicability of the koschmieder visibility formula. Atmospheric Environment 5, 177-184.
Horvath H., (1992) Effects on visibility, weather and climate, Atmospheric Acidity, Sources, Consequences and Abatement. Elsevier Applied Science, London and New York, 435-466.
Huang X. F., Yu J. Z., He L. H., Yuan Z., (2006) Water-soluble organic carbon and oxalate in aerosols at a coastal urban site in China: Size distribution characteristics, sources, and formation mechanisms, Journal of Geophysical Research 111, D22212, doi:10.1029/2006JD007408.
Huang X. F., Yu J. Z., (2008) Size distribution of elemental carbon in the atmosphere of a coastal urban aera in South China: characteristics, evolution processess, and implications for mixing state. Atmospheric Chemistry and Physics 8, 5843-5853.
Hsieh L-Y., Kuo S-C., Chen C-L., Tsai Y.I., (2009) Size distributions of nano/micron dicarboxylic acids and inorganic
Jonas P.R., Charlson R.J., Rodhe H., (1995) Aerosols, In Climate Change 1994. Radiative Forcing of Climate Change (eds.: J.T. Houghton), Cambridge University Press IPCC, Cambridge.
Junge C.E., (1963) Air Chemistry and Radioactivity. Academic Press, New York, London.
Kiss G., Tombacz E., Hansson H-C., (2005) Surface tension effects of humic-like substances in the aqueous extract of tropospheric fine aerosol. Journal of Atmospheric Chemistry 50, 279–294.
Kotchenruther R. A., Hobbs P. V., (1998) Humidification factors of aerosols from biomass burning in Brazil.
Journal of Geophysical Research 103, 32081–32090.
Kotchenruther R. A., Hobbs P. V., Hegg D. A., (1999) Humidification factors for atmospheric aerosol off the mid-Atlantic coast of United States. Journal of Geophysical Research 104, 2239–2252.
Lee C.T., Hsu W.C., (2000) The measurement of liquid water mass associated with collected hygroscopic particles.
Journal of Aerosol Science 31, 189–197.
Leinert S., Wiedensohler A., (2008) A DMA and APS based technique for measuring aerodynamic hygroscopic growth factors of micrometer-size aerosol particles. Journal of Aerosol Science, doi.:10.10116/j.jaerosci.2007.12.009.
Magi B. I., Hobbs P. V., Schmid B., Redemann J., (2003) Vertical profile of light scattering, 46 light absorption, and single-scattering albedo during the dry, biomass burning season in southern Africa and comparisons of in situ and remote sensing measurements of aerosol optical depth. Journal of Geophysical Research 108, 8504, doi:10.1029/2002JD002361.
Malm W.C., Day D.E., Kreidenweis S.M., Collett J.L., Lee T., (2003) Humidity-dependent optical properties of fine particles during the Big Bend Regional Aerosol and Visibility Observational Study. Journal of Geophysical Research 108, 4279.
Malm W.C., Day D.E., Kreidenweis S.M., Collett J.L., Carrico C., McMeeking G., Lee T., (2005) Hygroscopic properties of an organic-laden aerosol. Atmospheric Environment 39, 4969–4982.
Massling A., Wiedensohler A., Busch B., (1999) Hygroscopic Growth of Aerosol Particles in the Southern Atlantic Ocean and Indian Ocean. Journal of Aerosol Science 30, S837–S838.
Massling A., Wiedensohler A., Busch B., Neusüß C., Quinn P., Bates T., Covert D., (2003) Hygroscopic properties of different aerosol types over the Atlantic and Indian Oceans. Atmospheric Chemistry and Physics 3, 1377–1397, www.atmos-chem-phys.org/acp/3/1377/.
Mazurek M., Masonjones M.C., Masonjones H.D., Salmon L.G., Cass G.R., Hallock K.A., Leach M., (1997) Visibility reducing organic aerosols in the vicinity of Grand Canyon national park: properties observed by high-resolution gas chromatography. Journal of Geophysical Research 102, 3779-3793.
McMurry P.H., Stolzenburg M.R., (1989) On the sensitivity of particle size to relative humidity for Los Angeles aerosols. Atmospheric Environment 23, 497-507.
McMurry P.H., Litchy M., Huang P.F., Cai X., Turpin B.J., Dick W.D., Hanson A., (1996) Elemental composition and morphology of individual particles separated by size and hygroscopicity with the TDMA. Atmospheric Environment 30, 101-108.
Meng Z., Seinfeld J.H., (1994) On the Source of the Submicrometer Droplet Mode of Urban and Regional Aerosols.
Aerosol Science and Technology 20, 253-265.
Mészáros A., (1971) On the variation of the size distribution of large and giant atmospheric particles as a function of the relative humidity. Tellus 23, 436-440.
Mészáros E., (1999) Fundamentals of Atmospheric Aerosol, Akadémiai Könyvkiadó.
Mikhailov E., Vlasenko S., Niessner R., Pöschl U., (2004) Interaction of aerosol particles composed of protein and salts with water vapor: hygroscopic growth and microstructural rearrangement. Atmospheric Chemistry and Physics 4, 323–350.
Ming Y., Russell L. M., (2001) Predicted hygroscopic growth of sea salt aerosol. Journal of Geophysical Research 106, 28259-28274.
Molnár A., Mészáros E., (2001) On the relation between the size and chemical composition of aerosol particles and their optical properties. Atmospheric Environment 35, 5053-5058.
Molnár A., Mészáros E., Imre K., Rüll A., (2008) Trends in visibility over Hungary between 1996 and 2002.
Atmospheric Environment 42, 2621-2629.
Penner J.E., (1995) Carbonaceous aerosols influencing atmospheric radiation: Black and organic carbon. Aerosol Forcing on Climate 91-108.
Peng C., Chan C. K., (2001) The water cycles of water-soluble organic salts of atmospheric importance. Atmospheric Environment 35, 1183-1192.
Pilinis C., Seinfeld J.H., Grosjean D., (1989) Water content of atmospheric aerosols. Atmospheric Environment 23, 1601-1606.
Pitchford M.L., McMurry P.H., (1994) Relationship between measured water vapor growth and chemistry of atmospheric aerosol for Grand Canyon, Arizona, in winter 1990. Atmospheric Environment 28, 827-839.
Pósfai M., Gelencsér A., Simonics R., Arato K., Li J., Hobbs P.V., Busek P. R., (2004) Atmospheric tar balls: particles from biomass and biofuel burning. Journal of Geophysical Research 109, doi:10.1029/1003JD004169.
Raes F., Dingenen R. V., Vignati E., Wilson J., Putaud J-P., Seinfeld J., Adams P., (2000) Formation and cycling of aerosols in the global troposphere. Atmospheric Environment 34, 4215-4240.
Randriamiarisoa H., Chazette P., Couvert P., Sanak J., Megie G., (2006) Relative humidity impact on aerosol parameters in a Paris suburban area. Atmospheric Chemistry and Physics 6, 1389–1407, www.atmos-chem-phys.net/6/1389/2006/.
Rissler J., Vestin A., Swietlicki E., Fisch G., Zhou J., Artaxo P., Andreae M. O., (2006) Size distribution and hygroscopic properties of aerosol particles from dry-season biomass burning in Amazonia. Atmospheric Chemistry and Physics 6, 471–491.
Rodriguez S, Dingenen R., Putaud J. P., Dell'Acqua A., Pey J., Querol X., Alastuey A., (2007) A study on the relationship between mass concentrations, chemistry and number size distribution of urban fine aerosols in Milan, Barcelona and London. Atmospheric Chemistry and Physics 7, 2217–2232.
Rogers C. F., Hidson J. G., Zeilinska B., Tanner R. L., Hallett J., Watson J. G., (1991) Cloud condensation nuclei from biomass burning. in Global Biomass Burning Atmospheric, Climatic, and Biospheric Implications, 431–440, MIT Press, Cambridge.
Rosen H., Hansen A.D.A., Gundel L., Novakov T., (1978) Identification of the opticaly absorbing component in urban aerosols. Applied Optics 17, 3859-3851.
Salma I., Chi X., Maenhaut W., (2004) Elemental and organic carbon in urban canyon and background environments in Budapest, Hungary. Atmospheric Environment 38, 27-36.
Saxena P., Hildemann L. M., McMurry P. H., Seinfeld J. H., (1995) Organics alter hygroscopic behavior of atmospheric particles. Journal of Geophysical Research 100, 18755-18770.
Shaw M. A., Rood M. J., (1990) Measurement of the crystallization humidities of ambient aerosol particles.
Atmospheric Environment 24A, 1837-1841.
Shi Z., Zhang D., Hayashi M., Ogata H., Ji H., Fujiie W., (2008) Influences of sulfate and nitrate on the hygroscopic behaviour of coarse dust particles. Atmospheric Environment 42, 822–827.
Semeniuk T., Wise M. E., Martin S. T., Russell L. M., Buseck P. R., (2007) Water uptake characteristics of individual atmospheric particles having coatings. Atmospheric Environment 41, 6225-6235.
Souza S. R., Vasconcellos P. C., Carvalho L. R. F., (1999) Low molecular weight carboylic acids in an urban atmosphere: Winter measurement in Sao Paulo City, Brazil. Atmospheric Environment 33, 2563-2574.
Stein S. W., Turpin B. J., Cai X., Huang P.-F., McMurry P. H., (1994) Measurements of relative humidity-dependent bounce and density for atmospheric particles using the DMA-impactor technique. Atmospheric Environment 28, 1739-1746.
Svenningsson I. B., Hansson H.-C., Wiedersohler A., Ogren J., Noone K. J., Hallberg A., (1992) Hygroscopic growth of aerosol particles in the Po Valley. Tellus 44B, 556-569.
Svenningsson I. B., Hansonn H.-C., Wiedersohler A., Noone K. J., Ogren J., Hallberg A., Colvile R., (1994) Hygroscopic growth of aerosol particles and its influence on nucleation scavenging in cloud: Experimental results from Kleiner Feldberg. Journal of Atmospheric Chemistry 19, 129-152.
Swietlicki E., Zhou J., Berg O. H., Martinsson B. G., Frank G., Cederfelt S.-I., Dusek U., Berner A., Birmili W., Wiedensohler A., Yuskiewicz B., Bower K. N., (1999) A closure study of sub-micrometer aerosol particle hygroscopic behaviour. Journal of Atmospheric Research 50, 205–240.
Swietlicki E., Zhou J., Covert D. S., Hämeri K., Busch B., Vakeva M., Dusek U., Berg O. H., Widensohler A., Aalto P., Makela J., Martinsson B. G., Papaspiropoulos G., Mentes B., Frank G., Stratmann F., (2000) Hygroscopic properties of aerosol particles in the northeastern Atlantic during ACE-2. Tellus 52B, 201-227.
Swietlicki E., Hansson H-C., Hameri K., Svenningsson B., Massling A., McFiggans G., McMurry P. H., Petäjä T., Tunved P., Gysel M., Opping D. T., Weingartner E., Baltensperger U., Rissler J., Wiedensohler A., Kulmala M., (2008) Hygroscopic properties of submicrometer atmospheric aerosol particles measured with H-TDMA instruments in various environments - a review. Tellus 60B, 432–469.
ten Brink H. M., Kruisz C., Kos G. P. A., Berner A., (1997) Composition/size of the light-scattering aerosol in the Netherlands. Atmospheric Environment 31, 3955-3962.
Temesi D, Molnár A., Mészáros E., Feczkó T., (2003) Seasonal and diurnal variation in the size distribution of the fine carbonaceous particles over rural Hungary. Atmospheric Environment 37, 139-146.
Trebs Y., Metzger S., Meixner F. X., Helas G., Hoffer A., Rudich Y., Falkovich A. H., Moura M. A. L., da Silva R. S., Artaxo P., Slanina J., Andreae M. O., (2005) The NH4+-NO3--Cl--SO42--H2O aerosol system and its gas phase precursors at a pasture site in the Amazon Basin: How relevant are mineral cations and soluble organic acids? Journal of Geophysical Research 110, D07303, doi:10.1029/2004JD005478.
Xiong J. Q., Zhong M., Fang C., Chen L. C., Lippmann M., (1998) Influence of organic films on the hygroscopicity of ultrafine sulfuric acis aerosol. Environmental of Science Technology 32, 3536-3541.
Väkevä M., Hämeri K., Mäkelä J. M., (1998) Hygroscopic properties of ultrafine aerosol particles measured at three sites in Finland. Journal of Aerosol Science 29, 7-8.
Virkkula A., Dingenen R. V., Raes F., Hjorth J., (1999) Hygroscopic properties of aerosol formed by oxidation of limonene, α-pinene, and β-pinene. Journal of Geophysical Research 104, 3569-3579.
Wagner J., Andrews E., Larson S. M., (1996) Sorption of vapour phase octanoic acid onto deliquescent salt particles, Journal of Geophysical Research 101, 19535-19540.
Wang J., Hoffmann A. A., Park R. J., Jacob D. J., Martin S. T., (2008a) Global distribution of solid and aqueous sulfate aerosols: Effect of the hysteresis of particle phase transitions. Journal of Geophysical Research 113, 11206 Wang J., Jacob D. J., Martin S. T., (2008b) Sensitivity of sulfate direct climate forcing to the hysteresis of particle phase transition. Journal of Geophysical Research 113, 11207.
Warneck P., (1999) Chemistry of the Natural Atmosphere. Academic Press, San Diego, San Francisco, New York, Boston, London, Sydney, Tokyo.
Weingartner E., Gysel M., Baltensperger U., (2002) Hygroscopicity of aerosol particles at low temperatures. 1. New low-temperature H-TDMA Instrument: Setup and first applications. Environmental Science and Technology 35, 55-62.
Wexler A. S., Seinfeld J. H., (1991) Second-generation inorganic aerosol model. Atmospheric Environment 25A, 2731-2748.
Whitby K. T., (1978) The physical characteristic of sulphur aerosols. Atmospheric Environment 12, 135-161.
Winkler P., Junge C. E., (1972) The growth of atmospheric aerosol particles a function of the relative humidity, Part I.
Method and measurements at different locations. J. Recherche Atmospherique 6, 617-638.
Zhang X. Q., McMurry P. H., Hering S. V., Casuccio G. S., (1993) Mixing characteristics and water content of submicron aerosols measured in Los Angeles and at the Grand Canyon. Atmospheric Environment 27A, 1593–1607.
Zhou J., Swietlicki E., Hansson H-C., Artaxo P., (1999) Aerosol particle size distributions and hygroscopic growth in the Amazonian rain forest. Journal of Aerosol Science 30, S163-164.
Zhou J., Swietlicki E., Martinsson B. G., Frank G., Karlsson M. N. A., (2000) Hygroscopic properties of aerosol particles during the Holme Moss hill cap cloud experiment. Journal of Aerosol Science 11, 299-300.
Zhou J., Swietlicki E., Berg O. H., Aalto P. P., Hameri K., Nilsson E. D., Leck C., (2001) Hygroscopic properties of aerosol particles over the central Arctic Ocean during summer. Journal of Geophysical Research 106, 32111-32123.
Ziese M., Wex H., Nilsson E., Salma I., Ocskay R., Hennig T., Massling A., Stratmann F., (2007) Hygroscopic growth and activation of HULIS particles: Experimental data and a new iterative parameterization scheme for complex aerosol particles. Atmospheric Chemistry and Physics 7, 13773-13803.
Zuberi B., Johnson K. S., Aleks G. K., Molina L. T., Molina M. J., (2005) Hydrophilic properties of aged soot, Geophysical Research Letters 32, doi:10.1029/2004GL021496.