Az Akadémia, kezdettől fogva, a tudomány önálló, szak
szerű művelése mellett a tudományos ismereteknek, szélesebb körökben való elterjesztését is feladatai közé sorozta. Hazai állapotaink sajátlagos igényei, culturai hátramaradásunk és a tudományos erők kis száma, magyarázzák meg, hogy intéze
tünk e tekintetben más tudós-társaságoktól némileg eltérő hatáskört nyert és töltött be.
Már az első alapszabályok kimondották, hogy az Aka
démia »hivatva van a nemzeti nyelvet mind eredeti munkák dolgozása, mind régi és új remek írások magyarra tétele által gyarapítani.« Még világosabban fejezik ki ezt a legújabb alapszabályok, midőn az Akadémia czélját így határozzák meg:
»a tudomány és irodalom magyar nyelven művelése és ter
jesztése. «
A kettős czél elérésére indította meg az Akadémia már 1834-ben a Tudományt ár czimű havi folyóiratot, mely kül
földi irodalmak megismertetése és az ízlés terjesztése körül nagyhatású tevékenységet fejtett ki. (1834—44.)
E mellett »Külföldi Játékszín« czimű gyűjteményben Moliere, Voltaire, Skakespeare, Sheridan, Alfieri, Gőtlie, Schiller, Lessing, Iffland s mások legkiválóbb drámáinak sikerűit forditásait bocsátotta közre. (1834—42.)
Továbbá kiadta a hellen és római classicusokat: Home- rus, Sophocles, Plutarchus, Sallustius, Caesar, Cicero, Tibul
lus munkáinak magyar forditásait,
A tudományos és népszerű, részint eredeti, részint fordított kézikönyvek egész sorozata az Akadémiának köszöni megjelenését. Ilyenek:
B la ir Hugo: Bhetorikai és aestketikai leczkéi, Kis János fordításában. (1838.)
Köteles Sámuel Anthropologiája (1839.)
Mocsy Mihály Elmélkedései a physiologia és psychologia körében (1839.)
Zsoldos, Ignácz Népszerű erkölcstudománya. (1840.) Brassói Sámuel és Szalai István logikai kéziköny
vei. (1858.)
Wargha István Vezérkönyve az elemi nevelés és taní
tásra. (1837.)
Edvi Illés Pád első oktatásra szolgáló kézikönyve (1837.) Römer Flóris és Henszlmann Imre műrégészeti kalauza.
(1868—9.)
Hradnay Ferencz számolási segéde. (1841.,)
Petzval Otto mennyiségtani és Vész Arm in mértani munkái. (1858—69.)
1859-ben gróf Károlyi Györgyné 140 arany adománya és több úrbölgy által együtt, tiz éven át évenkint fizetendő 135 arany ajánlata, lehetővé tette az Akadémiának, hogy a tudományos kézikönyvek megírására tervszerűen pályázatot hirdessen.
A hölgy-alapítványi jutalomnak következő koszorúzott pályamunkák köszönik megjelenésűket:
Az 1870-ik évi október 31-én tartott összes ülésen Toldy Ferencz — a'kinek, az Akadémia kifejlődése és mun
kálkodása minden terén halhatatlan érdemei vannak — indítványt terjesztett elő, melyben szokott lelkesedésével és melegségével igyekezett az Akadémiát a tudomány ter
jesztésére vonatkozó föladatai nagyobb mérvű betöltésére késztetni.
»Ha — úgymond — végigtekintünk akadémiai publicá- tióink ez utolsó évtizedbeli tekintélyes során, valóban nem kevés új, a tudományt előbbre vivő eszme, anyag és tény örvendeztet meg bennünket; de a szükséges alapmunkák hiánya mellett, ezt nem a magyar nemzet, hanem a tudósok közvetlen nyereményének mondanám. Pedig a nemzeti értel
miség nem várhat táplálkozásra egy napig sem ; neki mindenei előtt, ma és holnap és mindennap, mindennapi kenyérre van szüksége, hogy majd a tudomány amaz újabb nyereményeit is hasznára fordíthassa. Tennünk kell, még pedig mást is, mint
9 7
eddig, s különösen többet, sőt sokat a tudomány s irodalom terjesztése érdekében ... Inkább mint valaha, érezheti a magyar magát felhiva, komolyan szellőztetni az országos fenmaradás feltételeinek nagy kérdését; s minél inkább leszen a közel jövőben u tasítva... egy nagy, hatalmas nemzetiséggel való szövetkezésre... annál inkább van okunk ismét és ismét azon kincsünk megőrzésére és nevelésére fordítani minden gondunkat, mely nélkül szabadok ugyan lehetünk, de meg
szűnünk lenni, am ik eddig voltunk, s am ik maradni akarunk:
magyarok. E kincsünk a nemzetiség, melynek legnagyobb veszedelme az idegen műveltség; de egyszersmind legerősb, valódi gyémántpaizsa a nemzeti műveltség lehető magas kifej
tése s elterjesztése. Ez irányban a Magyar Akadémiának is előkelő szerep jutott már alapitói á lta l; e rendeltetésnek pedig úgy fog megfelelhetni leginkább, ha ereje legnagyobb részét a tudományoknak minél mélyebb meggyökereztetésére, s a magyar fajnak minden rétegében, de főleg annak millióiban a magyar irodalom eszköze által terjesztésére fordítandja, sőt ha ezt állitandja teendői első sorába.«
Ezekre támaszkodva, javaslatba hozta:
1. Az Akadémia találjon módot, mikép terjeszthesse sikeresen a tudományokat hazánkban, magyar tudományos kézikönyvek és más, a tudományokat jelen színvonalukon előadó magyar munkák készíttetése, idegen jeles munkák for
díttatása és megjelenésűk eszközlése által.
2. Az Akadémia alkosson vagy segélyezzen egy irodalmi időszaki közlönyt, mely egyfelől a külföldi irodalom legfonto
sabb, úgy a különösen ránk érdekkel biró, jelenségeit meg
ismertesse ; másfelől a hazai irodalmat szintén minél teljeseb
ben megismertesse, s beható tárgyilagos bírálatok által annak helyes irányt adjon.
E meleg szavak nem hangzottak el hatás nélkül. Az Akadémia jelentékeny évi segély-összeg biztosítása által létesí
tette (1872.) a Budapesti Szemle czimű irodalmi folyóiratot.
Majd (1875.) megindította a könyvkiadó vállalatot. Ennek keretében oly eredeti és fordított munkákat ad ki, a melyeknek megválasztásában irodalmunk legszembetűnőbb hiányainak
V Á Z L A T O K A M. T . A K A D É M I A F É L S Z Á Z A D O S T Ö R T É N E T É B Ő L . 7
betöltése és a művelt közönség szükségeinek kielégítése szol
gálnak főszempontok gyanánt.
Az Akadémia e vállalatban már is számos fontos munkát juttatott, aránylag olcsó áron, a közönség kezeibe.
Ilyenek a történettudományi sorozatban : Curtius, A görögök története.
Mommsen, A rómaiak története.
Macaulay, Anglia története.
Carlyle, A franczia forradalom története.
Hunfalvi/ Pál, Magyarország ethnographiája.
Pauler Gyula, Wesselényi Miklós összeesküvése.
Kállai Béni, A szerbek története.
Az irodalmi sorozatban :
Müller Miksa Felolvasásai a nyelvtudományról.
Nisard, Tanulmányok a renaissance történetéből.
Nisard, A franczia irodalom története.
Boissier, Cicero és barátai.
Göthe lírai költeményei, Szász Károly fordításában.
Lewes, Gőthe élete.
I^ewes, A pkilosophia története.
Arany János prózai munkái.
Bánóczi József, Révai Miklós élete.
A jogtudományi sorozatban : Gneist, A jogi állam.
Alaine Sumner, A jog őskora.
Todd, Az angol parlamenti kormányrendszer.
Bluntschli, Az általános államjog története.
Carrara, A büntetőjog programul ja.
Leroy-Beaulieu, Pénzügytan.
Pauler Tivadar, Adalékok a magyar jog történetéhez.
Természettudományi sorozat megindításáról az Akadé
mia lemondott; de e helyett jelentékeny évi segélyösszeggel támogatja a M. K. Természettudományi Társulat által hasonló irányban megindított könyvkiadó vállalatot, és ez által lehetővé teszi, hogy az a közönségnek nagyobb előnyöket nyújthasson.
9 9
Az Akadémia egyébiránt nem szorítkozik arra, hogy a tudomány terjesztésére hivatott munkák megszerzését a közönségnek megkönnyíti.Az ország nagyszámú egyleteinek és tanintézeteinek ingyen küldi meg kiadványait. Immár közel száz intézet részesül állandóan e kedvezményben; mig néme
lyeknek időnkint küldi meg a feladatukkal összhangzó mun
kákat. Ily módon, a közművelődés javára, mintegy kamatait fizeti vissza annak a tőkének, melyet a nemzet áldozatkészsége az Akadémia kezei közé letett, s a melynek inkább hű kezelő
iéül, mint haszonélvezőjéül tekinti magát.