ván el, tudniillik vagy zálogczimmel, vagy ertlen, az- az-az érvénytelen avagy királyi jóváhagyást föltételez

bevallással; mégis atyafiúi^***)

vagy más

utódi-

avagy

örökösi jogon reájok háranilottaknak költvén,

vagy

*) 7. czím.

**) 1715: 25.

***) Az eredetiben: „necessario;" aCorpus Jurisban^: „ne-cessaria."

Els

Eész. 24. Czím. 67

más nem

egyenes úton (leginkább háborús és zavaros

idkben) imigy-amugy azoknak

uralmába jutván, azo-kat alattomoshallgatással szokták kormányozni és bir-ni, azt követelvén,

hogy k

azon birtoki jogokban hosszú

idej

elévülésnél fogva

magukat

megersítették

s alapították.

1. §. Mire nézve tudni kell,

hogy

a királyi jog, akármely rósz

lelk

birtokosok jószágaiban és birtoki jogaiban száz évig tart s kerestethetikki, ellent

nem

állván valakinekelévülési ^'-") ellenvetése.

24.

Czím.

Mi^a^királyi^jog meghatározóiéigésmia birtokijogf

Királyi

jognak

mondatik tehát az ország szent koronájának titokbanlappangóés létez hatósága azon jószágokra és birtoki jogokra nézve, melyeket valaki, roszlelküleg és királyi helybenhagyás ellenére bitorol.

1. §.

A

^birtokijog nevezet alatt pedig közönsége-sen értetnek a várak, kastélyok, ersségek, kulcsos városok,

mezvárosok,

faluk, birtokok, földek,

erdk

és puszták.

2. §.

A

hol tudnikell,

hogy

a birtok kétféleképen vétetik.

Elször

: valamely ingó

vagy

ingatlan

vagyon-nak

uralma, használása és

kormányzása

helyett.

Es

e szerint a birtok, mintegy belépés **) azon

vagyonnak

használásába és uralmába, melyet valaki valósággal bir és kormányoz.

3. §.

Máskép

pedig (a czélhoz képest) a birtok nevezet alatt falujelentetik s értetik,

még

pedig

tulaj-donképen

szólván; mert a várak-,kastélyok-, kulcsos és

mezvárosok-

s pusztáknak külön neveik vannak.

4. §. Mindazáltal e helyen abirtoki jog nevezet

*) I: r. 78. ez.

**)

A

latin nyelvhez alkalmazva

hbben

^: „possessio mint-egypedum positio".

69 EUö ^liú.iz. 24. ^<'/ím.

alatt közönségesen

értendk

: várak , kastélyok . ers-ségek, ^kulcsos városok,

mezvárosok,

faluk, birtok-részek, földek, rétek,

erdk

és puszták.

5. §. Pusztának pedig

mondjuk

azonszántóföldet, melyen

elbb

emberek szoktak lakni,jelenleg azon

semmi

épületek nincsenek rajta, s lakosai sincsenek;

mintegy „pusztításnak'-vagyis

„ragadománynak

kii tett" szavakból származtatták a régiek, kik a

hadban

nyert földeket

ragadomány

név alatt bírták.

<J. §. Oly nemesi és jobbágyi telkei vagy

házhe-lyet is, melyen

semmi

épület és lakú telj< nin-csen, hasonlóan pusztának hivunk.

7. §.

A

várak pedig és !. gek, kul-csos és

mezvárosok

ismeretesek s magyarázatra

nem

szorulnak,

8. §. Tartozék nevezet alatt azonban közönsé-gesen értetnek és foglaltatnak mindazok, melyek vala-mely kulcsos városhoz,

mezvároshoz,

vagy faluhoz tartoznak; milyenek: a mivolt és miveletlen szántó-földek,

mezk,

retek, kaszálók, legelök

, gyepek,

er-dk,

cserjék, ligetek, bérezek, völgyek, szólók,

sz-lhegyek,

vizek, folyamok, halastavak, halászatok, vízfolyások,

malmok

és

azoknak

helyei.Es közönségesen

minden

haszonvételek sjövedelmek,

melyek

a kulcsos városhoz,

vagy

mezvároshoz,

vagy

faluhoz tartoznak.

9. §.

Gyakran

pedig tartozék neve alatt foglal-tatnak valamely várnak

minden

hatóságai,

vagy

a vár-hoz kapcsolt és tartozó, akárhol találtató

minden

in-gatlanjószágok: mint a kulcsos városok,

mezvárosok,

faluk, birtoki részek éspuszták. Ily névvel

vagy

jelen-téssel azonban ritkán élünk,

hanem

a várhoz,tartozó kulcsos városokat, mezvárosokat, falukat, birtokrésze-ket és pusztákat, ha

nem

egyenként, legalább közön-séges kitétellel

meg

szoktuk nevezni.

10. §.

Es ámbár

a királyijog általában

csaknem

minden

birtoki jogokra vitethetik _és kiterjesztethetik,

ElsRész. 25. Caím. 69

melyek

királyi adományozás és ajándékozás alá akár-mely

módon vagy

czímen jutnak: mindazáltal ha va-lamely úr,

vagy

nemes, hütlenségi bélyeget

maga

után vonó esetekben

vagy bnökben

vétkezett és hibázott,

vagy

ha ^valakinek (közelebb)

magva

szakad,

ennek vagy

ezeknekjószágai ésbirtoki jogai,

nem

^királyi^jog

nevezete alatt

egyszeren

hanem

htlenség vétke (megneveztetvén az),

vagy

pedig *) akihalt

embernek

magvaszakadtánál fogvaszoktakfelkéretni,és

gyakran

az oly adománylevélbe a királyi jogot is (ha ez azon jószágokban

máskép

^is megvolna) a

felkérk

be szok-ták igtatni. Ugyanezért a királyijognak imént adott leírását

nem

a királyijog ily

nemérl, hanem

a királyi joguk eltitkolóira kell érteni és alkalmazni.

25.

C

zím.

Hogy a jószágokat királyi jogczímmel igazságtalanul felkerb'k azon jószágok örökLec.s'újébenmarasztaltatnak.

Ha

^tehát valaki, királyijog

név

alatt,valamely birtokijogokat nyert

magának, melyeknek

békés

ural-mában

valamely úr,

vagy

nemes régóta **) volt, és ez iránt indítandó perben a törvényes idszakaszok folytában (mert a mai szokás szerint, az ilyen per

négy

nyolezados törvényszakasz alatt szokott

végkép

befejeztetni) azon úr

vagy nemes

bebizonyíthatja,

hogy

ö azon nyert jószágokat igaz czímmel és jó joggal birta és birja***)^: akkoraz olyfelkért azon vétkesen és igazságtalanul nyert birtokijogok örök becsüjében kell marasztalni és elitélni,

melyeknek

örökiségét

ma-gáévá tenni, bitorlani, és azoktól a törvényes birtokost örökre megfosztani törekedett^;

hogy

hasonlómértékkel mérjenek neki vissza, és oly kárt szenvedjen forbátla-tul,milyet

másnak

akart okozni.

*)Azeredetibenlev^:„autem"hiányzik aCorpusJurisban.

**)Azeredetiben „abolim", a Corpus Jurisban ,,olim".

***)1439:24. 1492^:62. II:71.

70 ^{EIbö Béss.} ^'-Í5. ^Czím.

L.§.

S

^ugyanezt ^kell ^tartani azokról ^is, kik az elébb ⁱ tdotl esetekben htlenség vétkénél fogva va-lamely birtoki jogokat kérnek fe] a királyi felségtl, és az efféle htlenség] vétket azok ellen, kiknek bir-toki jogaik felkérettek,

nem

képesek bebizonyitni

;

tudniillik az olyak ^is a birtokijogok örök becsüjében, ha a perrl lemondani

nem

akarnak,elmarasztalandó*:.

2. í?.

Ámbár

sokan agy vélekednek, hogy azokat csak ayelvváltságban *) kell marasztalni es büntetni, annál fogva tudniillik,

hogy

az ártatlanokat ésbüntelei neket a királyi felség eltt rósz hírbe hozták.

2b'. Czíni.

Hogya jószágoknál; valaki magvaszakadtéinálfogvafelkérvi sem-mi teherbennemmarasztaltatnak.

Ha

pedig- valaki valamely meghalálozott- es örö-kös nélkül kihaltnak magvaszakadténál fogva jószágo-kat

vagy

birtoki jogokat, mint az ország szent koro-nájára törvényesen szállottakat, a királyi felségtl fel-kér,és azután az az iránt indítandó pervizsgálata alatt az írásbeli bizonyítványokból az világosodnék ki,

hogy

azon birtoki jogok

nem

királyi

adományra

tartozók,

hanem

a megholtnak némely nemzetségifivéreire,

vagy

nöága tagjaira,

vagy más

törvényes utódokra háram-lottak: akkor a felkér azért

semmi

büntetés alá

nem

vettetik,

sem

valamely teherrel

nem

sujtatik,minthogy a megholt embernek, tudniillik fiörökös nélkülinek, jó-szágait mint kétségeseket kérte föl,

hogy

az ország szent koronájának hatósága

annak

idejében kikeres-tessék s ajószágok háramlásáróli kétség eloszlassák.

1. £.

Mert

az is, ki a pertmegnyeri, s

hogy

azon jószágok ö reá szállottak, nyilvánságossá teszi: talán

annak

éltében, ki

már

elhunyt,azonjószágoknak

való-*) Az eredetiben: ,.emenda", a Corpus Jurisban „euien-datione".

Els

Rész. 27. Czím. 71 ságos uralmában

nem

vala.

A

honnét,ha az ilyes

mag-szakadásnál fogva keletkezett adománylevelekben a királyijog is történetesen beigtattatik,

vagy

hozzákap-csoltatik, és a felkér a királyi joghoz tovább ragasz-kodni

nem

akar ^'*), ^azért

semmi

birói teherben

nem

kell öt marasztalni.

2. §.

Ha

mindazáltal további királyi joggal,

átal-kodva

pert folytatni

meg nem

szüns azt újra elveszti,

akkor aföntebb mondott büntetés alá kerül.

3. §.

Azonban

királyijog iránti

ügyben

afelkér (ha akarja) törvényesen eljárhat.

4. §. Mert,

ámbár

azonzáradék tekintetébl,mely az adománylevelekbe mindenkor be szokott igtattatni, tudniillik:

„Ugy

lévén s állván az eladottak, a mint mondatik",

ugy

vélekesznek némelyek,

hogy

ado-mánynak

mely

magszakadásnál fogva történt,

els

része érvénytelenittetvén s megsemmisíttetvén,

annak

a ^királyijogrólszóló egyéb része is

megsemmisítend

;

azonban minthogy igaz volt,

hogy

az, kinek javai

fel-kérettek,

mag

nélkül halt meg,

ugy

látszik, a most említett záradék az egész adományt, és ezzel együtt

magát

a királyijogot

meg nem

ertleníti^; ugyanezért a felkér,

ha

akarja, az ügyet a mondott királyijog irántbízvást indíthatja. **)

27.

Czím.

Hogy perben álló jószágokat magszakadásnál fogvaföl nem kér-hetni.

Meg

kell pedigjegyezni,

hogy

ha valaki,

némely

birtoki jogok örökségének szine alatt pert indítana, és mieltt ezt befejezné és elvégezné, e világból

mag-talanul kimúlnék: akkor ezen esetben, ilyes perben

*) Az eredetiben „noluerit", a corpus jurisban „volu-erit".

**)MátyásVI: 26, 27.Ulászló1:63.

72 Els ^Ui'sz. 27.Csím.

álló jószágokésbirtokijogok, a meghalálozottnak

mag-vaszakadtánál fogva , a fejedelemtl fel

aem

kéret-hetk.

1. §.

Minthogy

averség bovábbazármazása, mely-nek tekinteteibl a meghalálozott szefzé és keresé vala ajószágokat,elenyészett;a fejedelempedig, jóllehet ne-ki azon jószágokra nézve, melyeket éltében birt

vagy

bírhatott, örököse, de

nem

tekintetik vérszerinti örökösnek azok megnyerésére nézve miket a

megha-lálozott

még

*) sajátjává

nem

tett,

hanem

^;i pernek

még

csak kétes állásában reményié azokat

megnye-rendmé.

2. §. Azonban, ha

vannak

oly jószágai és birtoki jogai,

melyek

zálogképen,

vagy

hitbér vagv leányi

negyed

fejében,

avagy más

visszaváltható

módon

ide-gen kezeknéllekötvék, ilyeténjószágokat akirályi fel-ség,

vagy

az, ki a királyi

adományt

nyeri **),

ki-nek

azokat adományozza, mindenkor

magához

vált-hatja.

3. §.

Mert

ilyes lekötés a jószágok tulajdoni-ságát, melylyel éltében a meghalálozott birt, ki

nem

zárja.

4. §.

Es

ugyanezt kell az örökbe fogadottakról is

mindenekben

érteni és tartani, kik a meghalálozott rokon törvényes utódaiként, de

nem

való örököseiül tekintetnek,s kik az ilyetén visszaválthatójószágokat teljesjoggal visszaszerezhetik.

5. §. Innen keletkezett azon ismeretes és régi

közmondás

: ,.hogy a perek pénzért

nem

adhatók s

nem

vehetk."

Mely

mondást

ugyan nem

kell

akkép

érteni,

hogy

valamely

nyomorú,

szükség és szegénység ter-helte,

vagy más

hiányt

szenved

személy, az

t

igaz-ságos czímmel illet javainak visszakeresését és

vissza-*) Az eredetiben : „nondum," a Corpus Jurisban ,,non."

**)

A

Corpus Jurisban lev^: „seu" nincs az eredetiben.

Els

Rész. 28. Czím. 73 szerzését s az innen támasztott

vagy

indítandó

ügyek-nek

e's pereknek vitelét s folytatását

másnak nem

ajánlhatná,

avagy

ilyetén peres vagyis perben álló jó-szágokat jó feltételek alatt el

nem

adhatna,

vagy

nem

idegenítketne;

hanem

közmondás úgy

^értend',

In document OF TORONTO LIBRARY (Pldal 78-85)