mesek és más birtokos emberek minden bevallása, mely magánálló s egyetlenegy és magszakadáshoz közeled

személy által, bármely személyeknek, és akármily ese-teknél és okoknál, feltételeknél s körülményeknél fog-va bármely jószágokról és birtoki jogokról örökösen

tétetett, királyi jóváhagyást (a föntebb említett

örökö-*) Lásd ^I. Lajos végzeményének kezdetét, 11. §. saz I. r.

5. és 57. ez. 1715^: 26. czikket.

Els

Rész. 66. Czím. 121 dés hatósága^miatt) mindenkor megkíván,

még

^pedig

szükségképen.

1. §. Mivel ezenjóváhagyás nélkül^,

nem

^{csak az} örök joggal lekötött jószágokról,

hanem

*) a zálogi czímalatt (ajószágok közbeesjén túl) átirottakról is,

bármiképen(mint elöbocsáttatik) tett

vagy

történt fön-tebb említett bevallás, ernélküli maradand.

2. §.

A

honnét következik,

hogy

^{a több atyafi}

vagy

^idegen személyek között és által, kölcsönösen

vagy

^külön,

némelyeknek

tett bevalláshoz a királyi jóváhagyás

nem

szükséges.

3. §. Mert az öröködésjogának mindkét részrl örökösi

módon

ésjogon örökülendö

más

személyek

le-vén,

még nem

^leszenhelye a fejdelemben

vagy

királyi hatóságban.

f

4. §.

Es

ez akkor áll, ha az egyik részrl

lev vagy

bevallást

tev

személyek viszonos és

egymás

közti öröködés erejével birnak; a másik részen álló

személyekrl is ugyanezt kell érteni és tartani.

Mert

különben a királyi jóváhagyás mindig felkéretend ^és szükséges.

5. §.

Mert

a személyeknek többsége a királyi ha-tóságot ki

nem

^zárja ott, hol

semmi

atyafiság,

sem

vér-ségi összeköttetés,

vagy

a jószágokbani

más

öröködés-nek kölcsönös viszonossága

nem

^létezik.

66.

C

^{z í}m.

Mi a szerzdés határozólag, és törvényes igtatásra mikor van szüksége?

Meg

kell tehát jegyezni^,

hogy

akármily ^birtokos

emberek vagy más

személyek ^között,

akármin

jószá-goknak

egyikök magvaszakadtával amásikra háram-lásáról kötött bármely szerzdést, tudniillik mindazt, mely királyijóváhagyásáltal, mindazt,mely személyek

i 1647 : 125. 1715: 26.

122 Els Rési. 6ü. Czíin.

többségénél fogva az imént említeti

módon

megersít-tetett, valamelyik résznek magvaszakadta után, egyév leforgása alatt (mint elbocsátám), törvényes igtatással kell érvényesíteni ^*).

1. §.

Azonközben

mindazáltal az életben maradt felnek hatalmában áll az ilyetén

szerzdésbl, vagy

testvérid-fogadásból neki tulajdonított öröködési jog erejénél fogva, a magvaszakadt tél, tudniillik mint osz-tályos testvére jószágainak uralmát

egyszeren maga

számára elfoglalni és kezei közé Ilia csak valamely

tör-vényes akadály ellent

nem

áll) szerezni.

2. §.

E

szerzdés pedig,

vagy

test\^rérül-fogadás **) bármely idegen személynek valaki által (törvényes örö-kösök

nem

létében) jószágainak öröködésében megen-gedöleges helyettesítése.

3. §. Mondatott pedig különösen : ,.örökösök

nem

létében^;" mert ha igazi törvényes örökösök és utódok léteznek és életben

vannak

^, a testvérül-fogadásnak nincsen helye; de ezeknek

nem

létében a fogadott test-vér

vagy Hu

ajószágoknak háramlására nézve ilyetén öröködés erejével és hatalmával fog birni.

4. §. Mondatott az is:

„megengedleges

helyette-sítése," mivel fejdelmünk engedelme

vagy

megegye-zésének alkalmazása nélkül ilyen helyettesítés

vagy

örökbefogadás

minden

erö nélküli^;

hanem

a

jószágok-nak

háramlása, egyenesen a fejdelemre és aszent ko-rona hatóságára néz és tartozik, és a fejdelem jóvá-hagyása nélkül a fogadotttestvér

vagy Hu

ilyetén

jó-szágoknak uralmába

nem

léphet s azokat

magának nem

^is tulajdoníthatja.

*) I: r. 63. ez.

**) I: r. S. ez.

Els

Rósz. 67. Czím. 123

67.

C

^{z í} m.

Hogy hétféléképen mondatik valaki, jószágok uralmával _birni.

És végül a szerzdésekrl.

Vegyük

pedig eszünkbe,

hogy

kétféle

módon

és utón mondatik valaki valamely jószágok uralmával

birni. Elször, birtoklási joggal,

midn

valaki valamely jószágoknak valóságos és békeséges uralmát,

mind

a jövedelemnek szedésére,

mind

pedig a jobbágyok által teljesítend szolgálatokra nézve, nyilván birja.

És

ezen

mód

közönséges és

mindenek

eltt nyilvánságos.

1. §. Második utón mondatik valaki jószágok uralmával birni öröködésijogon

vagy módon

,

midn

öt

némely birtoki

jogoknak

_háramlasa *) illeti nyilváno-san, mint ez a nemzetség közei-ágazatán

lev

vérsze-rinti atyafiak

vagy

osztályosok **) birtoki jogaiban elfordul. Példának okáért:jóllehet a vérszerinti atyafi a másik vérszerinti atyafi életében a vele történt osz-tály után_, ennekjószágai valóságos uralmával és hasz-nálatával

nem

bir, mindazáltal bir öröködési joggal és uralommal tettlegesen _és közvetlenül,

melynek

ere-jével mihelyest atyjafia örökösök nélkül

mul

ki, a fen-maradott és életben

lev

atyafi

nyomban

és közvet-lenül, a meghalálozott atyafi jószágait,

egyszeren minden

törvényes igtatás ***) _és egyéb törvényes

el-járás nélkül,

magának

_{szerzendi, és méltán s iogosan} hatalmába

*f**) kerítendi.

2. §.

Es

ha a meghalálozott _atyafi leányokat és ieleseget

hagyna maga

után, és jószágai a leányágat

nem

illetnék, olyképen tudniillik,

hogy

_{azeltt az}

elbb

*) 1655 : 56.

rib

*^

^"Vel 6tÍam condivisionaliunV' hiányzik a Corpus

Ju-***) I : r. 63. ez.

- ) I: r. 47. ez.

—

Az eredetiben : „potestati,"a Cor-pusJunsban : „posteritati."

L24 Els Rész. 67. Caim.

megholt atyafi (''létében, és eldeinek idejében is, vala-lamely

némber

valóságos uralommal

nem

birt azonjó-Bzágokban: akkor azon leányokat, kiházasitásuk ideje eltt, a feleséget pedig vagy özvegyet addig, míglen urának és férjének neve ^<;s CZÍme alatt <

:

1 , és özvegy-sége idejét tölti, épen azonjoggal éa módon, miként a meghalálozott atyán,

midn

ez életben vala, eleséggel és ruházattal s az életre

minden

megkívántatokkal, a jószágok erejéhez képest, nevelni^, ellátni, tartani, es

a leányokat

majdan

tisztességesen férjhez adni, a fe-leséget pedig (haez akarja) szinte férjhez adni,

ennek

azonfelül hitbérét ésjegyajándékát kifizetni, a tovább

élö atyafi törvényesen tartozik.

Ugyanezt

kell a

szer-zdésekrl, vagy

testvérid-fogadásokról is (ha ezen szerzdés nyilvánosan tudva van) érteni; mivel jól-lehet a korábban meghalálozott atyafinak saját ágyé-kából származó örököse

nem

volt, de örökös helyette-síttetvén *)^, ki törvényi örökösnek neveztetik,

még magva nem

szakadott.

3. §.

De

másként

van

a dolog azon atyafiakra nézve,kik hatvan,

vagy

száz,

vagy

kétszáz,

vagy

több év eltt, jószágaikban és birtoki jogaikban osztozkod-tak, s

már

ennyi

idtl

fogva, származásuk ágáról is alig vau emlékezet ^**),

hanem

mintegy csak név sze-rint

mondatnak

osztályos atyafiaknak. Mert ezen

eset-ben olyképen kell eljárni, mint némely meghalálozot-tak magvaszakadtánál fogva a királyi felségtl felkért jószágok dolgában eljárni szokás ^***).

*) Az eredetiben: „substituto," a Corpus Jurisban ^: „de-stitutus."

**) Az ^eredetiben: „lineae memória," a Corpus Jurisban^: ,,linea memóriáé.^1'1

***) 1715^: 25.

Els

Rész.68. Czím. 125

68.

C

z ím.

Hogyajószágoknak erszakoselfoglalóit azokból szinle erszako-sankilehetvetni.

Továbbá, lia valamely

ember

ilyeténjószágok és birtokijogok uralmába erszakosan avatkoznékés

lép-ne,

vagy

bármikép elegyednék, melyek másra és

nem

ö reá háramoltak volna, akkor az, ki ejószágokban örököclés erejével ésjogával bir,

egy

egész évleforgása alatt, hatalommal shasonló

erszakkal

is, az elfoglalót

azoknak

uralmából kivetheti és kizárhatja. Mivel e részben:

ert ervel

visszatorolni *) szabad.

1. §. Eltelvén pedig egyévi idköz, törvény utján kell

amaz

elfoglaló ellen ügyködnie, és

t

^ilyetén

jó-szágokigazságtalan elfoglalása- ésbitorlásánálfogva**) rövid megidézés,

avagy

értesítés mellett perbe

vonhat-ja. Hol épen azon módon, mint az tulajdon kezeibl

elfoglalt jószágokra nézve, az

erszakos

elfoglalónak (mivelhogy

másnak

hatóságát

ervel

és hatalommal

magához

ragadja) fbenjáró ítéletben kell elmarasztal-tatnia : ha

ugyan

a fölperes azon jószágokat örökö-dés jogánál fogva

magára

háramlottaknak bizonyí-tandja ***).,

2. §.

Es

ugyaneztkell tartani azonbirtoki

jogok-nak

erszakos elfoglalásáról is,

melyeknek

valóságos uralmában valaki

huzamos idtl

fogva volt:

hogy

tudniillik a megfosztottnak hatalmában áll, az elfog-lalót azokból hasonló erszakkal, ha lehetséges, egy évi

idköz

alatt kivetni és kizni.

*) III.r.22. ez.

**)1655.56.

***)1542 (novisol.)4, 5. 1542 (pos.) 5. 1655.56.

126 Els ^Kész.69, 70. Cíím.

69.

Czím.

imijogot¹¹ záradékról. E» mily jószágok az ajándékozóra) vagy eladóra.

Tudni kell továbbá, hog-y ha némely bevalló

le-velek sorában ezen záradék: „semmi jogot, és ajog

8 uralom semmi tulajdoniságál

magának

fenn

nem

tartván" stb. vagy szándékosan, vagy tudatlanságból beigtattatott volna, ilyetén birtoki jog,

melyrl

tud-niillik efféle bevallás történt ^. soha a bevallást

tev-re ihabár az, kire jogát szállította, örökösök nélkül

múlna

ki) vissza

nem

tér és vissza

nem

származik:

hanem

^egészen a királyi felség

adományozása

alá

In document OF TORONTO LIBRARY (Pldal 132-138)