TRANSPORT AND TRADE

The web of communications in Hungary in the age of the Árpáds consisted of a radial system of routes than run from the mountains on the borders of the country to­

wards its centre. These routes, used by the horsemen and carts, connected the concentric economic belts of the Carpathian Basin with each other. Proceeding outward from the centre, we find regional junctions at the points where large valleys offered an entry into the mountains from the plains (Miskolc, the Szamos Valley, the Maros Valley, and the Temes Valley). The headquarters of bailiffs and the major centres of defence (earth­

works at the beginning, and stone fortresses from the 13th century) were connected to the main communications network. The ancient routes avoided the natural barriers and found the most suitable crossing points, passes across mountains and fords on rivers and moorlands. Via the passes in the mountains, the inner communications network of the country was connected to the international strategic and commercial routes that ap­

proached the chain of the Carpathians from the outside. The major intercontinental roads

were not close to Hungary, except the way of the pilgrims leading to the countries of the Levant.

The centre of the web of routes was in the heart of the country, at the ford on the Danube where Pest is found now. The area situated between Esztergom, Székesfe­

hérvár and Pest was regarded as the centre of the country. The web o f routes that had come into being in the Árpádian age, served as a basis for the communications system of the country in the following centuries. In addition to road transport, river navigation was also significant in the 10th through 13th centuries. The centripetal hydrographic system provided a total length of several thousand kilometres. Crop transporting vessels and warships were towed upriver by horses, steers and by human force.

Commercial life started to flourish in Hungary in the 12th and 13 centuries. In the centres of urban life, which were often towns under castles (suburbium), local trade was flourishing. As geographical division of labour became widespread, the exchange of goods among the geographical regions intensified. Domestic trade was concentrated in market towns, whereas the focus of foreign trade was in the major towns near the bor­

ders.

Fish, wine and salt were the most common goods in the domestic market places in the 12th century. Clothing articles, tools and basic production equipment comple­

mented the choice of goods offered by traders. In the 12th century, when Hungary started to be involved in international trade, export started with mined goods (salt and precious metals). At the turn of the 12th and 13th centuries wheat, wine, wooden products, hides and skins, honey, wax, and livestock were added to the export list of Hungary. Import in the beginning was confined to military equipment and luxury articles for the royal court and the aristocracy. The quantity of goods increased steadily, and the composition of goods also changed (clothing, oriental spices). The development of trade was also indi­

cated by he fact that the total annual amount of ford taxes, road and market tolls amounted to the value of 7,500 kg silver (Viga, Gy. 1990).

REFERENCES

Andrásfalvi, B. (1973). A Sárköz és a környező Duna-menti területek ősi ártéri gazdálkodása és víz- használatai a szabályozás előtt. Budapest: Vízdok

Bulla, B. and Mendöl, T. (1947). A Kárpát-medence földrajza. Budapest: OKT

Cameron, R. (1994). A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. Budapest:Maecenas Égető, M. (1993). A z alföldi paraszti szőlőm űvelés és borkészítés. Budapest: Akadémiai Kiadó Fodor, I. (ed.) (1996). A honfoglaló magyarság. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum

Frisnyák, S. (1990). Magyarország történeti földrajza. Budapest: Tankönyvkiadó Glaser, L. (1939). A z Alföld régi vízrajza és a települések. Földrajzi közlemények 67 4 Glatz, F. (ed.) (1988). Magyarok a Kárpát-medencében. Budapest: Pallas

Gömöri, J. (1994). A 9-10. századi vaskohászat. In: Kovács,I. (ed.) Honfoglalás és régészet. Budapest:

Balassi

Gyimesi, S. (1994). Utunk Európába. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó

Győrffy, Gy. (1 9 6 3 -1 9 8 7 ). Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza V ols. I-III. Budapest:

Akadémiai Kiadó

Győrffy, Gy. and Zólyomi, B. (1994). A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. In:

Kovács, I. (ed.) Honfoglalás és régészet. Budapest: Balassi

Heckenast, G. el al. (1968). A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban (A hon­

foglalástól a XIII. század közepéig). Budapest: Akadémiai Kiadó Ihrig, D. (ed.) (1973). A magyar vízszabályozás története. Budapest: OVH László, Gy. (1986). Árpád népe. Budapest: Helikon

Lászlóffy, W. (1938). Magyarország vízborította és árvízjárta területei az ármentesítő és lecsapolási munkálatok megkezdése előtt. Budapest: M. kir. FM

Németh, P. (1996). Újabb eredmények a honfoglaló magyarság települési rendjének kutatásában.

Szabolcs-Szatmári-Szemle (4)

Orosz, I. (1994). A z alföldi agrárfejlődés történeti útja. Az „alföldi út” kérdőjelei. Békéscsaba, Paládi-Kovács, A. (1993). A magyar állattartó kultúra korszakai. Budapest: M TA Ethnographie R e­

search Institute

Somogyi, S. (1988). A magyar honfoglalás földrajzi környezete. Magyar Tudomány. 8

Somogyi, S. (1994). Az Alföld földrajzi képe a honfoglalás és a magyar középkor időszakában.

Miskolc-Nyíregyháza,

Szabadfalvi, J. (1990). Tanulmányok a magyar pásztorkodás köréből. Debrecen: KLTE UP

Viga, Gy. (1990). Árucsere és migráció Magyarországon. Debrecen-Miskolc: KLTE UP, Hermann Otto Múzeum

Zsámboki, L. (1982). Magyarország ércbányászata a honfoglalás korától az I. Világháború végéig.

Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből. M iskolc UP