GEOMORPHIC EVOLUTION OF LAKE BALATON
THE FORMATION OF THE LAKE BED (BOTTOM)
At the end of the Würm, over the land flanking the lake extended by the regres
sion, the products of erosion (in the form of slope sediments, minor alluvial fans) were transported deeper inside the lake; several smaller and larger valleys had their tributaries beyond the present shoreline. This is evidenced by horizons inclined toward the Balaton within the uppermost sequences of sections along the southern bank. Having resulted from the increased precipitation and a temporary cessation of drainage through Sió, the water level had risen again.
During high stages the lake exerted significant abrasional activity. Rims on the southern bank, that becoming covered with slope sediments during the Würm had been underwashed, while on the northern bank the ridges built of consolidated rocks end steeply. In some places the lake bed had been widened by several hundred metres. As a result of this process the Riviera came into existence, while a rim of 5-10 m relative height, interrupting only at marches formed along the foothills of the Keszthely Moun
tains, and (on the southern shore) between Siófok to Balatonboglár, in the foreland of Marcali Ridge (between Balatonkeresztúr and Balatonberény), on the eastern slope of Castrum Ridge (stretching from the mouth of Zala River to Keszthely). Also during this time the lake underwashed high bluffs at Kenese, Akarattya and Világos, some slopes of meridional ridges running up to the shore, having turned them into steep high bluffs, similar to Boglár Hill and Fonyód Hill. The lake transgressed into Tapolca Basin, Nagy
berek, on the southern shore into the estuary-like bays of meridional valleys, into valleys running from the Riviera; during this high stage Zala flowed into the lake in the north
western embayment of the Little Balaton. On the slopes of the embayments the lake in several places formed abrasional terraces of some hundred metres width (Figure 11).
This rise of the water level led to an overspill after surpassing a threshold value; as a result, drainage through the Sió Valley became active again. Consequently,
Fig. 11. Sketch o f abrasional platforms and bars along the Outer Somogy shore o f Lake Balaton. -1 = alluvium, marshy pasture; 2 = younger, low-situated system o f bars and intermediate abrasional platforms; 3 = older, higher situated abrasional platforms; 4 = younger abrasional platforms; 5 = fish ponds; 6 = older, higher situated bar; 7 = system o f 2 to 3.5 km long bars
the level had steadily lowered and the lake retreated toward the centre of the basin. In the course of regression wave movements built systems of bars along the margins of the marhes, the shoreline had been straightened, the minor bays became closed by bars and, subsequently, became filled up by peaty and clayey sediments.
Nevertheless, this regression was presumably (even if partly) provoked by structural movements, by a repeated subsidence. Earlier in this study there was a refer
ence to a fault stretching an average 1 km from the present southern shoreline as the border of an abrupt deepening. According to Cholnoky (1918) this scarp indicates the earlier extent of the lake which at that time was restricted to this smaller basin; the rim had been abraded, and was inundated only later, with the rise of the level of the water and its southward extension. In our opinion, however, this fault is the youngest, along which the subsidence of the middle section of the lake basin occurred latest. This steep rim with a height of 2.5-3 m was partly formed by abrasion immediately after a period of a stage 5-6 m lower (Early Holocene, a dry phase of Corylus, indicated by bottom peat deposits), due to a rising level of the lake.
This stadial subsidence in the Balaton region was restricted to a limited area.
The structural movements creating the faulting, together with a dry and warm Corylus phase were responsible for the extremely low stage of Lake Balaton (the lowest one since its existence).
The peaty-marshy deposits recurring in exposures of the embayments of the lake within a 10 m relative height (relating to the lowest stages and reaching 109 m a.s.l.) are an evidence of the oscillations of the lake level.
Similarly, Holocene bar surfaces should be considered testimonies to changes in the lake level. Their maximum altitude is 109-110 a.s.l. (between Balatonberény and Balatonszentgyörgy) i.e. together with the highest occurrence of the peaty-marshy de
posits they indicate a maximum stage during the Holocene.
Below this elevation the level underwent several fluctuations and the system of bars with different altitudes have been confined to the actual level. This process was described by J. Cholnoky in detail, classifying Holocene bars into three categories of elevation (1.5, 2.5-3 and 4 m respectively above the present medium level). This and
similar schemes by I. Korcsmáros (1938) and B. Bulla (1943) do not need completion.
vial marshy levels are still spongy; their utilisation both for peat extraction and as nature reserves is typical and their important function is cleaning the arriving polluted water
courses.
REFERENCES
Balogh, Kadosa, Jámbor, A, Partényi, Z., Ravasz-Baranyai, L. and Solti G. (1982). A dunántúli bazal
tok K/Ar radiometrikus kora. Földtani Intézet Évi Jelentése 1980-ról. pp. 2 4 3 -2 5 9
Bartha, F. (1959). Finomrétegtani vizsgálatok a Balaton környéki felsöpannon képződményeken.
Földtani Intézet Évkönyve 48. Budapest
Bulla, B. (1943). Geomorfológiai megfigyelések a Balatonfelvidéken. Földrajzi Közlemények 71. pp.
18-45
Jugovics, L. (1971). A Balatonfelvidék és a Tapolcai-medence bazaltterületeinek felépítése. MÁFI Évi Jelentése 1968-ról, pp. 223-244
Juhász, Á. (1972). A Magas-Bakony durva üledékeinek morfometriai vizsgálata. Földrajzi Értesítő 20.
2 -3 . pp. 159-185
Juhász, Á. (1975). A VEAB környezetvédelmi és tájhasznosítási kutatási területének természetföldrajzi tájfelosztása. Környezetvédelmi és Tájhasznosítási Kutatási Főirány 1975-1 9 7 9 . Veszprém, pp. 7 -3 2
Korcsmáros, J. (1938). A Keszthelyi halomgerinc balatoni szinlöi. Földrajzi Közlemények 6 6. pp. 2 3 5 -252
Körössy, L. (1963). Magyarország medenceterületeinek összehasonlító földtani szerkezete. Földtani Közlöny 93. pp. 153-172
Kretzoi, M. (1953). A negyedkor taglalása gerinces fauna alapján. Alföldi Kongresszus. Akadémiai Kiadó, Budapest
Láng, S. (1958). A Bakony geomorfológiai képe. Földrajzi Közlemények 6. (82.) pp. 325-346 Lóczy, L. (sen.) (1913). A Balaton környékének geológiai képződményei és ezeknek vidékek szerinti
telepedése. A Balaton Tud. Tanúim. Eredményei I. köt. I. rész. I. sz. Budapest
Marosi, S. (1960). Felszínfejlődési problémák Belsö-Somogyban. A Magyar Földrajzi Társaság XIV.
Vándorgyűlése. Zalaegerszeg, pp. 3 1 -3 5
Marosi, S. (1962). Belsö-Som ogy. Földrajzi Értesítő 11. pp. 6 1 -6 8
Marosi, S. (1965). Belsö-Som ogy felszínalaktana és gazdasági életének természeti földrajzi feltételei.
Kandidátusi értekezés. Kézirat. Budapest
Marosi, S. (1969). Adatok Belsö-Som ogy és a Balaton hidrogeográfiájához. Földrajzi Értesítő 18. pp.
419-456
Marosi, S. (1970). Belsö-Som ogy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Tanulmányok 11.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 169 p.
Marosi, S. and Szilárd, J. (1958). A Balaton somogyi partvidékének geomorfológiai képe. Földrajzi Közlemények 6. (82.) pp. 347-361
Marosi, S. and Szilárd, J. (1974). Újabb adatok a Balaton koráról (A Balatonszabadi-Sóstónál levő feltárás vizsgálata). Földrajzi Értesítő 23. pp. 3 3 3 -3 4 6
Marosi, S. and Szilárd, J. (1975). Balaton menti tájtípusok ökológiai jellemzése és értékelése. Földrajzi Értesítő 24. pp. 4 3 9 -4 7 7
Marosi, S. and Szilárd, J. (1977). The Late Pleistocene Origin and Evolution o f Lake Balaton. Földrajzi Közlemények 1-3. pp. 17-28
Marosi, S. and Szilárd, J. (1983). A Balatoni Riviera tájtipológiai jellemzése és értékelése. Földrajzi Értesítő 32. 3 -4 . pp. 441-4 5 0
Marosi, S., Juhász, Á. and Szilárd, J. (1984). Tájak és tájtípusok a Balaton vízgyűjtőjén. A Balaton kutatás újabb eredményei III. M TA Veszprémi Akadémiai Bizottság kiadványa, pp. 7-1 0 5 Marosi, S. and Szilárd, J. (1986). Szántódpuszta és környéke természetföldrajza. Szántódpuszta, Siot-
our, Szántódi füzetek 13. 105 p.
Mike, K. (1976). A Balaton kialakulása és fejlődése. Vízrajzi Atlasz 21. Balaton 1. Hidrográfia, G eo
morfológia. VITUKI. Budapest, pp. 30-38
Mike, K. (1980). Ősmedernyomok a Balaton környékén. Földrajzi Értesítő 29.
Pécsi, M. (1956). Újabb völgyfejlödéstörténeti és morfológiai adatok a Duna-völgy Pozsony (Brati- slava)-Budapest közötti szakaszáról. Földrajzi Értesítő 5. pp. 21-41
Pécsi, M. (1959). A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Monográfiák III. Akadémiai Kiadó, Budapest
Pécsi, M. (1962). A magyarországi pleisztocénkori lejtős üledékek és kialakulásuk. Földrajzi Értesítő 11. pp. 19-39
Pécsi, M. (1969). A Balaton tágabb környékének geomorfológiai térképe. Földrajzi Közlemények 17.
(93.) pp. 101-1 1 2
Pécsi, M. (szerk.) (1988). A Dunántúli-középhegység A. A domborzat. In: Magyarország tájföldrajza.
Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 140-186
Scheuer, Gy. and Schweitzer, F. (1974). Adatok a Balaton-felvidéki forrásüledékek vizsgálatához.
Földrajzi Értesítő 23. pp. 3 4 7 -3 5 7 .
Schweitzer, F. (1994). A Kárpát-medence belsejének későneogén domborzatformálódása. Akad. dissz.
Kézirat. MTA FKI. Budapest. 170 p.
Schweitzer, F. (1997). On Late M iocene-Early Pliocene desert climate in Carpathian Basin. Zeitschrift für Geomorfologie. Geomorphology and Changing environs in Central Europe. Ed. Hamza, B .-Lóczy, D. pp. 3 7 -4 3
Szádeczky-Kardoss, E. (1938). Geologie der rumpfungarländischen Kleinen Tiefebene. Sopron
Szentes, F. (1943). Aszód távolabbi környékének földtani viszonyai. Magyar Tájak Földtani Leírása. 4.
Budapest
Szilárd, J. (1960). Külső-Somogy néhány felszínalaktani kérdése. A Magyar Földrajzi Társaság XIV.
Vándorgyűlése. Zalaegerszeg, pp. 3 6 -4 2
Szilárd, J. (1962). Külső-Somogy. Földrajzi Értesítő 11. pp. 6 8 -7 4
Szilárd, J. (1963). A Külső-Somogyi-dombság felszínalaktana és gazdasági életének természeti föl
drajzi feltételei. Kandidátusi értekezés. Kézirat
Szilárd, J. (1967). Külső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Tanulmányok 7. Akadémiai Kiadó, Budapest
Szilárd, J. (1970). Formation du lac. Balaton. Revue de Geogr. Ph. et de Geol. Dynam. pp. 127 -1 3 6 Vadász, E. (1960). Magyarország földtana. II. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest
Zólyomi, B. (1952). Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete az utolsó jégkorszaktól (hoz
zászólásokkal). MTA B iológiai Tudományok Osztálya Közleményei, pp. 4 9 1 -5 3 0
L. Bassa-A. Kertész (eds): Windows on Hungarian Geography
Studies in Geography in Hungary 28, Geographical Research Inst. HAS, Budapest 1998, pp. 53-69