CéLok
Hozzájárulni annak megértéséhez, hogy a mezőgazdasági termelésnek szükségszerűen
van- nak éghajlati-természetföldrajzi korlátai, de azt egyúttal a gazdasági, a politikai, a történeti és a szélesebb társadalmi kontextus is befolyásolja.
Elősegíteni a földrajzi távolság és közelség, valamint a lépték fogalmának részletesebb
meg- értését: rámutatni arra, hogy bár a trópusok és a szubtrópusok tőlünk földrajzi értelemben
„távol vannak”, a mindennapjainkban mégis meghatározó szerepűek a trópusokról és szubtró-pusokról származó mezőgazdasági termékek.
Hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági termelésben is meghatározók a hatalmi viszonyok,
amelyekre a mindennapi életben általában kevesebb figyelmet fordítunk.
Bevezetni a Iv. rész leckéit, a termelés, a csere és a fogyasztás egymástól elválaszthatatlan
mivoltának tematizálásával.
iSméTLéS
Mit jelent a földrajzi (környezeti) determinizmus, posszibilizmus és nihilizmus?
Hogyan válik áruvá a természet a kapitalizmusban?
Mit értünk első, második és harmadik világ alatt, és mi a probléma ezekkel a fogalmakkal?
Mit jelent a posztkolonializmus fogalma?
A TéR, A heLy éS A LépTék FonToSSÁGA
Tér A mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági termékek elosztása és fogyasztása kü-lönböző terekben megy végbe, ez teremti meg a terek közötti kölcsönkapcsolatokat.
A termelési rendszerek földrajzi mintázata az egyenlőtlen fejlődés következménye és okozója is egyben.
Hely Az egyes mezőgazdasági termékeket térben rögzített tőkék (föld, természet) kiakná-zásával, különböző természeti, gazdasági, politikai adottságokkal rendelkező helye-ken lehet létrehozni.
A trópusok az önellátás mellett hagyományosan fontos helyszínei a centrumországok mezőgazdasági termékekkel való ellátásának.
Lépték A mezőgazdasági termelés történelmileg is globálisan szerveződik, a gyarmatosítás hatalmi viszonyai és a posztkoloniális állapot ma is meghatározza a trópusok és szubtrópusok jelentőségét a globális gazdaságban.
A különböző termelési rendszerek az egyes léptékeket eltérő módon mozgósítják.
A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás zonalitása és gazdaságföldrajzi problémái I. 97
mAGyAR eSeTTAnuLmÁny: CAFe FRei: eGZoTikuS kÁvék A mAGyAR FoGyASZTóknAk
Kontextus
A hazai fogyasztásban is fontos szerepet játszanak a trópusokról származó áruk, élelmiszerek, melyek egyik hétköznapi példája a kávé. Nagyon keveset tudunk viszont a kávé földrajzairól, hogy hogyan, milyen szereplőkön keresztül jut el egy csésze kávé az asztalunkra. A példában Magyarországon 2007-ben megjelent kávézólánc, a Cafe Frei példáján vizsgáljuk meg a trópusi áruk szerepét, a termelés és a fogyasztás összekapcsolódását.
1. forrás: A világ öt legnagyobb (valamint Costa Rica) kávétermesztő országa (balra, millió t, 1990–
2012), valamint az öt legnagyobb kávéexportáló ország (jobbra, millió t, 2009) agrárkolonializáció
árasztásos rizstermesztés égetéses-irtásos földművelés etikus fogyasztás
fair trade
FAO (Food and Agriculture Organization)
David Grigg Thomas Malthus Nyikolaj Ivanovics vavilov
kuLCSFoGALmAk
98 Gazdaság és természet
– Hogyan születik meg egy sikeres riporter fejében a gondolat, hogy kávéházhálózatot hozzon létre Magyarországon?
– A kávéban […] azt sem tudjuk megmondani itthon, hogy a szupermarketes zacskós kávé melyik kontinensről származik, nemhogy konkrétan melyik „termőterületről”. ugyan-akkor én azt látom a világban, hogy a kávéfogyasztás kultúrája ugyanott tart, mint a borkultú-ra, csak épp előbbi nálunk még erősen gyermekcipőben [van]. A világ számos pontján tudják az emberek, hogy más kávé terem Etiópiában, mint Kolumbiában. Etiópiában is vannak ültetvényterületek, mint ahogy borban villány, Eger, Tokaj. Itt sem mindegy, hogy a kávét ki termesztette, tehát dűlőpontosan lehet kávékat vásárolni. én remélem, hogy akik a Cafe Freibe járnak, azok érzik, hogy kávé és kávé között iszonyatos különbség van, és ez egy jelen-tős élmény.
Azt sem értettem, hogy a kávé – csúnya kifejezéssel élve – a harmadik világból érkezik, azaz Afrikából, Dél-Amerikából. én azt szoktam mondani, mi a pénztárcánk tekintetében a második világban élünk, és az első világon keresztül érkezik hozzánk el a kávé. Milyen fura az, hogy egy harmadik világ ültetvényére az olasz, a német vagy az osztrák fog elmenni, ő megveszi az ültetvényt, pörköli a kávét és az összes első világbeli ár rárakódik, és utána átjön ide hozzánk, a második világba. Mért nem vágjuk ezt az utat rövidre, miért nem az történik, hogy a harmadik világnak ez a terméke direktbe eljut hozzánk? Mi megyünk az ültetvényre, mi pörköljük meg, mi hozzuk ide, mi készítjük el. Bízom benne, hogy a kávéfogyasztók érzé-kelik, hogy milyen finom kávét, milyen alacsony áron kapnak.
Forrás: http://www.cafefrei.hu/
Kérdések a forrásokhoz
Melyek a kávé fő termesztő és exportáló országai, és hogyan alakult át a kávétermelés
földraj- zi mintázata? Milyen lépéseken keresztül kerül a kávé a magyar fogyasztóhoz?
Mit tesz láthatóvá és mit nem tesz láthatóvá Frei Tamás a kávéról mint áruvá vált természetről?
2. forrás: Frei Tamás-interjúrészlet
Forrás: http://vaskarika.hu/hirek/reszletek/2858/a_kavekultura_misszionariusa_szombathelyen_
interju_frei_tamassal/
3. forrás: Részlet a Cafe Frei honlapjáról
A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás zonalitása és gazdaságföldrajzi problémái I. 99
Milyen képi és nem képi eszközökkel és milyen fogyasztói csoportok számára kapcsolja össze
az egzotikus trópusokat és a nem egzotikus Magyarországot a Cafe Frei?
Hogyan lehet a fogyasztókat tudatos fogyasztásra ösztönözni, és hogyan lehet biztosítani a
trópusi termékek előállításának társadalmi igazságosságát?
mAGyAR nyeLvű ReFeRÁTum
Kacsirek L. (2010): Az Eu–uSA-banánvita és ami mögötte van. Fordulat, 8. 106–136.
Mi volt a szerepe a különböző földrajzi léptékek szereplőinek a banánvita kibontakozásában
és lezárásában?
Hogyan értelmezhető az egyenlőtlen fejlődés a banánvita példáján?
Igazságosan zárult a vita? Kinek a szempontjából?
iDeGen nyeLvű ReFeRÁTum
Ouma, S., Whitfield, L. (2012): The making and remaking of agro-industries in Africa. Journal of Development Studies, 48 (3): 301–307.
Melyek a fő tendenciái az afrikai agráripari átalakulásoknak a cikk szerint?
Mik lehetnek az okai annak, hogy Afrikában a különböző földrajzi helyeken különböző
eredményei voltak az agráripari átalakulásoknak?
Kik a nyertesei és kik a vesztesei a cikk által említett átalakulásoknak?
eLLenőRZő kéRDéSek A LeCkéheZ
A növénytermesztés éghajlati meghatározottsága mely termelési rendszerekben érvényesül
jobban és melyekben kevésbé?
Hogyan kapcsolódik össze a világgazdasági centrum és a periféria a trópusi és szubtrópusi
növények termesztése során?
Melyek a trópusi és szubtrópusi mezőgazdaság visszaszoruló és bővülő termelési rendszerei?
Milyen gazdasági és politikai tényezők állnak e változások hátterében?
kApCSoLóDó SZAkiRoDALom
A Dictionary of human geography (6. kiadás) kapcsolódó szócikkei
agrarian question; agribusiness; agricultural geography; agricultural involution; agricultural revolution; agro-food systems; Boserup thesis; climate; co-operative; desertification; dry farming;
environmental determinism; farming; field system; forestry; Green Revolution; intensive agriculture; nomadism; pastoralism; peasant; plantation; sharecropping; shifting cultivation;
subsistence agriculture; transhumance; tropicality Tankönyvi fejezet
Carney, J. (2004): Converting the wetlands, engendering the environment: the intersection of gender with agrarian change in the Gambia. In: Barnes, T.–Peck, J.–Sheppard, E.–Tickell, A.
(eds.): Reading economic geography. Blackwell, Malden, Oxford, Carlton, 220–234.
100 Gazdaság és természet
Whatmore, S.–Thorne, L. (2004): Nourishing networks: alternative geographies of food. In:
Barnes, T.–Peck, J.–Sheppard, E.–Tickell, A. (eds.): Reading economic geography. Blackwell, Malden, Oxford, Carlton, 235–247.
Page, B. (2000): Agriculture. In: Sheppard, E.–Barnes, T. (eds.): A companion to economic geography.
Blackwell, Malden, Oxford, Carlton, 242–256.
Tematikus folyóiratszám
Journal of Development Studies 48 (3) (2012) Könyv és könyvfejezet
Grigg, D. B. (1980): A világ mezőgazdasági rendszerei. Fejlődéstörténeti áttekintés. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.
Folyóiratcikk
Progress reports: Agricultural geography, Geographies of food. Progress in Human Geography.
Brown, C. J.–Purcell, M. (2005): There’s nothing inherent about scale: political ecology, the local trap, and the politics of development in the Brazilian Amazon. Geoforum, 36 (5): 607–624.
West, P. (2010): Making the market: specialty coffee, generational pitches, and Papua New Gui-nea. Antipode, 42 (3): 690–718.
Egyéb források
Dusch Silva, S.–Gulyás E. (2013): A narancslé útja – facsarva, Brazíliából. Tudatos vásárlók Egyesülete, Budapest. http://issuu.com/tudatosvasarlok/docs/a_narancsle_utja
Food and Agriculture Organization – http://www.fao.org
vavilov, N. I. (1931): The problem of the origin of the world’s agriculture in the light of the latest investigations. In: Science at the crossroads: papers presented to the International Congress
of the History of Science and Technology held in London from June 29th to July 3rd, 1931 by the delegates of the U.S.S.R. Frank Cass and Co. http://www.marxists.org/subject/science/essays/
vavilov.htm