CéLok
Elkülöníteni egymástól a hagyományos közgazdaságtan tér nélküli világát és a
gazdaságföld- rajz térbeliséget hangsúlyozó megközelítését.
Bemutatni a gazdaság földrajzi szempontú vizsgálatának alapfogalmait (tér, hely, lépték).
Rámutatni arra, hogy a tér, a hely és a lépték is vitatott fogalmai a gazdaságföldrajznak.
Hangsúlyozni, hogy a gazdaság térbeliségét nem lehet önmagában értelmezni, azt mindig a
társadalmi viszonyokkal együttesen szükséges vizsgálni.
Fogalmilag megalapozni a gazdaság globalizációjáról szóló leckéket (II. rész).
iSméTLéS
Melyek voltak a gazdaságföldrajz történetének főbb fordulatai?
Mit jelent az, hogy a gazdaság fogalma társadalmi közegbe ágyazott?
A TéR, A heLy éS A LépTék FonToSSÁGA Tér A tér társadalmi termék.
A gazdaság térben működik, területi egyenlőtlenségeket hoz létre és termel újra.
Hely A hely társadalmi termék.
A gazdasági folyamatok különböző helyeken zajlanak, a különböző helyeket
gaz- dasági folyamatok kapcsolják össze.
A gazdasági folyamatok helyeket hoznak létre, azok jelentését és jelentőségét
meg- változtatják.
Lépték A lépték társadalmi termék.
A gazdasági folyamatok egyszerre zajlanak a különböző léptékeken, a gazdasági
folyamatok léptékeit csak együttesen vizsgálhatjuk.
A gazdasági folyamatok léptékeket hoznak létre és értelmeznek újra.
kuLCSFoGALmAk egyenlőtlen fejlődés hatalomgeometria helyhelynélküliség időtávolság költségtávolság
lépték léptékváltás
regionális tudomány a távolság halála tértérbeli modellek
tér-idő sűrűsödés
tér és társadalom dialektikája tér mint társadalmi
konst-rukció tér mint tartály
A tér, a hely és a lépték mint a gazdaságföldrajz alapfogalmai 29
eSeTTAnuLmÁny: A hATALomGeomeTRiA minT FÖLDRAJZi GonDoLAT éS veneZueLAi meGvALóSuLÁSA
Kontextus
A hatalomgeometria fogalma Doreen Massey angol földrajztudós egyik legismertebb elkép-zelése. Az esettanulmányban megismerkedünk a gondolattal, továbbá annak kapcsolódásaival a tér, a hely és a lépték fogalmaihoz. A hatalomgeometria elképzelése venezuelában az elmúlt évtizedben a közpolitikai változásokra is hatott: Hugo Chávez korábbi elnök országot átalakító bolívari szocialista forradalmának egyik alapeleme volt, az alapgondolatot erősen szűkített mó-don alkalmazva. végül Massey gondolatait olvashatjuk arról, hogy elméletét hogyan ültették át a gyakorlatba.
1. forrás: A hatalomgeometria fogalma SZeméLyek
David Harvey
Henri Lefebvre Bruno Latour
Doreen Massey Edward Soja
Talán már nem újdonság azt állítani, hogy a tér és a hatalom szorosan összefüggenek. Például érezzük azt, hogy vannak olyan helyek, ahol a hatalom összpontosul (talán a globális váro-sokban vagy Washingtonban). Léteznek a neoliberális globalizációból levezethető hatalmi viszonyok, amelyek különböző helyeket kötnek össze, az egyiket alárendelve a másik paran-csainak. (…)
Tudjuk, hogy a hatalomnak vannak földrajzai. (…) [A] társadalmi formációk egyes rész-elemei (például a gazdasági, a politikai, a kulturális részelemek) mindegyikében külön-külön is elemezhetjük a hatalomgeometriákat, bár ezek kétségtelenül összefüggenek egymással, hatnak egymásra és esetleg erősítik is egymást. (Például az Egyesült Királyságban azonosít-hatunk hatalomgeometriákat a politikában, a gazdasági szférában a termelés és az elosztás földrajzi viszonyaiban, valamint a kulturális jelenségekben. vitathatatlan, hogy mindhárom viszonyrendszer – az ország délkeleti szegletében összpontosulva – egymást táplálja és erő-síti. Az, hogy a hatalmi viszonyok a térben Londonban koncentrálódnak, alapvető jellem-zője a brit társadalomnak. Jól mutatja a nemzeti demokratikus deficitet, hiszen az ország nagyobb részének a szava nem számít.) Hasonló módon, a hatalomgeometriák valamennyi területi szinten léteznek. A hatalom egyenlőtlen földrajza – amely a globális egyenlőtlenség törésvonalait mélyíti és amely a neoliberális globalizáció terméke – csak a legszembetű-nőbb nemzetközi példa. A hatalomgeometria gondolata tehát egy kísérlet annak a ténynek a megragadására, hogy a tér hatalommal teli, valamint hogy a hatalomnak mindig létezik térbelisége.
Forrás: Massey, D. (2009): Concepts of space and power in theory and in political practice.
Documents d’Anàlisi Geogràfica, 55: 15–26. 16, 18, 19.
30 A gazdaságföldrajz története, alapkategóriái és rokon tudományai
2. forrás: A venezuelai bolívari forradalom öt motorja
Forrás: http://civilizacionsocialista.blogspot.hu/2007/01/todos-los-motores-mxima-revolucin.
htmlA plakáton szereplő szövegek:
Minden motorral a teljes bolívari szocialista forradalomért!
Első motor: Törvényi felhatalmazás. Közvetlen út a szocializmusba.
Második motor: Alkotmányos megújulás. Szocialista jogállam.
Harmadik motor: Erkölcs és tudás. Nevelés szocialista értékek alapján.
Negyedik motor: új hatalomgeometria. A nemzeti geopolitika szocialista újraszabályozása.
Ötödik motor: Közösségi hatalmi robbanás. élharcos, forradalmi és szocialista demokrácia.
3. forrás: A hatalomgeometria megvalósulása Venezuelában
[A hatalomgeometria] gondolatával elemezhető a világ, hangsúlyozhatók az egyenlőtlensé-gek vagy a demokrácia hiányosságai. (…) Emellett viszont olyan eszköz is, amellyel egyen-lőbb, demokratikusabb társadalmak képzelhetők el és építhetők fel. (…)
A tér, a hely és a lépték mint a gazdaságföldrajz alapfogalmai 31
A 2006. decemberi elsöprő választási győzelem után [a venezuelai 21. századi bolívari szocializmus] építése Hugo Chávez vezetésével (saját leírása szerint) szocialistább irányt vett, és a forradalom a továbblépés érdekében öt „motort” határozott meg. A motorok közül a negyedik az „új hatalomgeometria” (la nueva geometría del poder) kiépítése volt. Ebben egy földrajzi gondolatot pozitív politikai használatba vettek. ugyanakkor, ahogy látni fogjuk, a javaslat mögött az is állt, hogy felismerték a venezuelai igencsak egyenlőtlen és antidemok-ratikus hatalomgeometriák létezését és jelentőségét.
A negyedik motor, az „új hatalomgeometria” ebben a formájában venezuela geopolitikájá-nak átalakítását jelentette, az államterület geopolitikájágeopolitikájá-nak átszervezését. Fontos ugyageopolitikájá-nakkor, hogy ez mind a demokrácia formális földrajzainak, mind az ezzel összefüggő hatalmi viszo-nyoknak az átalakítását szolgálta. (…) vagyis, tisztán földrajzi szempontból a cél a „hatalom”
és a részvételiség egyenlőbb újraelosztása volt: hogy az ország hatalmas déli része – amely a parti területek városaitól és sűrűn lakott területeitől távol, az Amazonas felvízi szakaszán he-lyezkedik el – hallathassa hangját, valamint hogy több figyelem forduljon a kis és bennszülött közösségekre. Másrészről felismerték, hogy foglalkozni kell e hatalomgeometriákon belül a hatalom természetével. (…) A legfontosabb szerkezeti átalakítás az „alulról szerveződő” rész-vételi demokrácia bevezetése volt. (…)
[A venezuelai eset] egy földrajzi gondolat politikai gyakorlatban való mozgósításának története. A gondolatot arra használták, hogy ténylegesen tegyenek valamit. A felhasználás viszont számos kérdést vet fel. Ezek egyike az egyéni felelősség kérdése: felelősek vagyunk-e egy gondolatért, ha azt politikailag alkalmazzák, és különösen akkor, ha a származási helyétől távol teszik mindezt. (…) világos, hogy a „gondolatoknak” önmagukban nincs egy bizonyos politikai használati módja vagy egy bizonyos politikai kimenetele.
Forrás: Massey, D. (2009): Concepts of space and power in theory and in political practice.
Documents d’Anàlisi Geogràfica, 55: 15–26. 19., 20., 25.
Kérdések a forrásokhoz
Mit jelent a hatalomgeometria fogalma az elméletben, és hogyan alkalmazták azt a
gyakor- latban?
Hogyan kapcsolódik a hatalomgeometria fogalma a térhez, a helyhez és a léptékhez?
Milyen gazdasági-politikai ellentmondásokra mutathat rá a hatalomgeometria fogalma?
Milyen korlátai vannak a fogalom politikai használatának? Milyen új hatalomgeometriákat
termel a chávezi gondolat?
mAGyAR nyeLvű ReFeRÁTum
Brenner, N. (2013): A globalizáció mint területi visszaágyazódás: A városi kormányzás lépték-váltása az Európai unióban. In: Jelinek Cs.–Bodnár J.–Czirfusz M.–Gyimesi Z. (szerk.): Kriti-kai városkutatás. L’Harmattan, Budapest, 182–213.
Mit jelent a területi kiágyazódás és a területi visszaágyazódás fogalma? Milyen példákat hoz
ezekre Brenner?
Hogyan függ össze a területi ki- és visszaágyazódás folyamata a globális tőkemozgásokkal?
Hogyan változik az állami és a városi léptéknek, helyeknek, tereknek a szerepe a
globalizáló- dó gazdaságban?
32 A gazdaságföldrajz története, alapkategóriái és rokon tudományai
iDeGen nyeLvű ReFeRÁTum
Swyngedouw, E. (2004): Globalisation or ‘glocalisation’? Networks, territories and rescaling.
Cambridge Review of International Affairs, 17 (1): 25–48.
Mivel magyarázható az a tény, hogy a globalizáció a gondolkodásunk középpontjába került
az 1980-as évektől?
Hogyan rendezik át a földrajzi léptékek viszonyát a politikai-gazdasági folyamatok
Swyngedouw szerint? Hogyan használható az átalakulás leírására a glokalizáció fogalma?
Milyen következtetéseket von le a szerző a léptékek átalakulásából a társadalmi mozgalmak
számára?
eLLenőRZő kéRDéSek A LeCkéheZ
Milyen fogalmak segítségével vizsgálható a gazdasági folyamatok térbelisége?
Mit jelent az, hogy a tér, a hely és a lépték fogalmai társadalmilag konstruáltak, társadalmi
termékek?
Milyen példák említhetők arra, hogy napjaink hazai gazdaságpolitikái terekben, helyekben,
léptékekben gondolkoznak?
kApCSoLóDó SZAkiRoDALom
A Dictionary of human geography (6. kiadás) kapcsolódó szócikkei
economic geography; glocalization; inequality, spatial; local-global relations; locality; localization;
place; post-structuralism; power-geometry; region; scale; social construction; social space; space;
space-economy; spatial structure; spatiality; territory; uneven development Tankönyv és tankönyvi fejezet
Boros L. (2010): Földrajzi alapkategóriák gazdaságföldrajzi kontextusban. In: Mészáros R. és munkaközössége: A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest, 40–
Coe, N. M.–Kelly, P. F.–Yeung, H. W. C. (2013): Economic geography. A contemporary introduction. 56.
2nd edition. Wiley, Hoboken. Chapter 1. Thinking geographically. 3–26.
Hudson, R. (2005): Economic geographies. Circuits, flows and spaces. Sage, London.
Storper, M. (2004): Territories, flows, and hierarchies in the global economy. In: Barnes, T. J.–
Peck, J.–Sheppard, E.–Tickell, A. (eds.): Reading economic geography. Blackwell, Malden, Ox-ford, Carlton, 271–289.
Könyv és könyvfejezet
Cresswell, T. (2004): Place. A short introduction. Blackwell, Malden, Oxford, Carlton.
Czirfusz M. (2012): A térszemlélet szerepe a regionális tudomány, a gazdaságföldrajz és a köz-gazdaságtan viszonyában. In: Rechnitzer J.–Rácz Sz. (szerk.): Dialógus a regionális tudomány-ról. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Magyar Regionális Tudományi Társaság, Győr, 52–59.
Faragó L. (2012): A tértudomány(ok) kihívásai. In: Rechnitzer J.–Rácz Sz. (szerk.): Dialógus a regionális tudományról. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Dok-tori Iskola, Magyar Regionális Tudományi Társaság, Győr, 87–98.
Gyimesi Z. (2012): A tér és a hely apóriája. Regionális Tudományi Tanulmányok, 16: 149–174.
A tér, a hely és a lépték mint a gazdaságföldrajz alapfogalmai 33
Herod, A. (2011): Scale. Routledge, London.
Massey, D. (2005): For space. Sage, London.
Nemes Nagy J. (2009): Terek, helyek, régiók. A regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Folyóiratcikk
MacKinnon, D. (2011): Reconstructing scale: towards a new scalar politics. Progress in Human Geography, 35 (1): 21–36.
Marston, S. A.–Jones, J. P.–Woodward, K. (2005): Human geography without scale. Transactions
of the Institute of British Geographers, 30 (4): 416–432.
Springer, S. (2014): Human geography without hierarchy. Progress in Human Geography, 38 (3):
402–419.
varró K. (2004): A régió mint diszkurzív termék. Tér és Társadalom, 18 (1): 73–91.