A viLÁGGAZDASÁG nApJAinkBAn:
11. Gazdaságföldrajz és posztkolonializmus
CéLok
Bemutatni a posztkolonializmus mint elmélet hatását a gazdaságföldrajzi vizsgálatokra.
Rámutatni a centrum és a periféria közötti kapcsolatokban az egyenlőtlen hatalmi
viszony- rendszerekre.
értelmezni a gazdasági tereket mint gyarmati diskurzusokat.
iSméTLéS
Mit jelent a kulturális fordulat a gazdaságföldrajzban?
Hogyan próbálta „gyarmatosítani” a közgazdaságtan a gazdaságföldrajzot?
Hogyan szűnt meg a gyarmati világrend, és átalakította-e ez a gazdasági függőségi
rendsze- reket?
Melyek a világrendszer-elmélet főbb megállapításai?
A TéR, A heLy éS A LépTék FonToSSÁGA
Tér A gazdasági függőség egyenlőtlen hatalmi viszonyrendszert jelent, ami történeti-leg a gyarmatosításban is kifejeződött.
A térbeliséghez gyarmati jellegű értéktársítások is kapcsolódhatnak.
Hely A gazdaság helyről helyre változó értelmezését a gyarmati függőségi viszony is alakította.
A gazdaság helyről helyre változó fogalma segíthet megkérdőjelezni a nyugati
szemléletmódból következő fogalomhasználatokat.
A gazdaság helyi, „alulról jövő” olvasatai segíthetnek a globális egyenlőtlenségek
megváltoztatásában.
Lépték A globális és a helyi léptékek közötti kölcsönkapcsolatot a gyarmatosítás mint történeti folyamat, valamint a gyarmati beszédmód is újratermeli.
kuLCSFoGALmAk
74 A világgazdaság napjainkban: megközelítések és kritikák
mAGyAR eSeTTAnuLmÁny: A BALkÁn GAZDASÁGi
„GyARmAToSíTÁSA”
Kontextus
A magyar gazdaságpolitikai gondolkodásban a Balkán hosszú ideje hasonló szerepet tölt be, mint a nyugat-európai gyarmattartó országoknak a gyarmataik. Ezt a gondolkodásmódot ele-mezzük kritikai módon a posztkolonialista szemléletben az esettanulmányban. Az 1. forrás el-méleti és történeti keretet ad a Balkán posztkoloniális olvasatáról Magyarország szemszögéből, a 2. forrás az utóbbi évek „keleti nyitás” külgazdasági felfogását foglalja össze, a 3. forrás pedig két időszakban hasonlítja össze Magyarország külkereskedelmi irányultságát.
1. forrás: A balkáni magyar gazdasági fölény megteremtésének gondolata az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában
André Gunder Frank
Edward Said Gayatri Chakravorty Spivak Maria Todorova SZeméLyek
szituációba ágyazott tudás tőkefelhalmozás világrendszer
A kiegyezés utáni időszak gyökeres változásokat hozott a Balkán magyarországi megítélé-sében. A gazdasági és belpolitikai függetlenséghez jutott magyar társadalmi elitcsoportok az utókor számára sokszor megdöbbentő (és a későbbi események tükrében különösen merész) öntudattal vágtak neki a magyar nagyhatalmi politika alapjainak letételéhez. E politikai és gazdasági játszmákban egyedüli lehetőségként a Balkán kapott kiemelkedő szerepet, mi-közben a nagyhatalmi ideológia tudományos háttereként a nyugat-európai országokhoz ha-sonlóan a földrajz került előtérbe. Tudomány és politika érdekeinek összekapcsolódása tette lehetővé a földrajz és vele együtt a Balkán-kutatás intézményesülését. (…)
A hazánktól délre fekvő területek felértékelődése a kiegyezés után – a korábbi időszakok diplomáciai indíttatásával szemben – kifejezetten a gazdasági fellendülés következménye.
A Balkán a magyar gyárakban készülő termékek lehetséges felvevőpiacaként, valamint az esetleges magyar tőkekivitel elsődleges célpontjaként jelent meg a gazdaság szereplői előtt (Hajdú 2007). Az ebből következő, a korábbitól gyökeresen eltérő aspektust képviselő, erő-teljesebb orientációhoz a hivatkozási alapot a középkori magyar állam balkáni politikája adta, amihez egy sajátos hivatástudat is társult: a magyarság feladata, hogy elvigye a műveltséget, a fejlett Nyugat vívmányait az elmaradott Balkánra. Mind a társadalmi elitek, mind a köz-vélemény számára e térség vált az egyetlen lehetséges színhellyé, ahol a magyar állam ezen a téren felvehette a versenyt a nyugat-európai nagyhatalmakkal.
A kor gondolkodásáról (…) Havass Rezső cikke árul el a legtöbbet, akit Hajdú Zol-tán mélZol-tán nevez az imperialisztikus magyar politikai földrajz legjelentősebb képviselőjének (Hajdú 2007). Magyarország és a Balkán című írásában részletesen kifejti a Balkán-kutatás ideológiai alapjait (Havass 1913). Szerinte a magyar gazdasági érdekek egyértelműen Kelet felé mutatnak, ezt dicső múltunk és érdekeink egész láncolata alátámasztja. A gyarmatok hiányát e térségben tudjuk leginkább kompenzálni gazdasági hegemóniával. Ennek műkö-déséhez azonban meg kell szerezni a Balkán népeinek rokonszenvét, miközben ellensúlyozni
Gazdaságföldrajz és posztkolonializmus 75
kell más nemzetek versenyét. Kiemelkedő jelentősége van tehát annak, hogy milyen Bal-kán-politikát folytat a magyar nemzet, ugyanis nagyszabású iparpolitika csak ezzel együtt valósítható meg.
Forrás: Kőszegi M. (2011): A rendszerváltás utáni évtized társadalmi folyamatainak etnikai föld-rajzi vizsgálata Bulgáriában. PhD-értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földtudomá-nyi Doktori Iskola, Budapest. 12–13., 16.
2. forrás: A Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora a jelenlegi keleti nyitásról és ebben a Balkán szerepéről
Alapkérdés az, hogy mit értünk keleti nyitásunk földrajzi fókuszán. Ha a keleti nyitás fogal-mába belevesszük az európai volt szocialista partnereket (Eu-12 és Nyugat-Balkán, ukrajna és Oroszország), valamint Törökország statisztikáit is a többi földrészen kívül, akkor látható (…), hogy 2001 és 2012 között (…) ezekben a viszonylatokban az átlagot többszörösen meg-haladó a növekedés. (…) Mik a pozitív mozgatórugók ezekben a viszonylatokban?
Nagyobb a gazdasági növekedés ritmusa. (…) Ez jelentős importnövekedési hajlammal is jár, valamint új modernizációs közberuházásokkal is kalkulálhatunk. (Csatorna-, energia-rendszerek, városi közlekedési és szemétgyűjtési, egészségügyi és oktatási rendszerek.)
Kitűnő történelmi kapcsolatok vannak a 70–80-as évekből, hiszen akkor sokan tanultak nálunk (magyarul), és emellett mi is sok beruházási vagy technológiai megrendelést teljesí-tettünk. A hatalmon lévő, legtöbbször demokratikus többpárti választásokon győztes pártok vezetői a térségünkben tanultak, szimpátiával viseltetnek irántunk. Nincs bennük félelem sem a nemzetbiztonsági szempontok alapján, ha tendereket nyerünk, és nem feltételezhető rólunk neokolonialista függésbe való vonzásuk sem. (…)
A nyersanyagtermelő országok piaci alapon, nem csak segélyekből kötötten, fizetőképes-sé váltak (…), sok olyan beruházást is megvalósítottak – repterek, autópályák, kórházak és szállodák, kiemelt iskolák –, melyek az európai emberek számára gazdasági és turisztikai kapcsolatok céljából is megközelíthetővé teszik ezen országokat.
A nagy és politikailag erős feltörekvő országoknál (…) a magyar külpolitikai és külgazda-sági diplomáciai jelenlét erős. (…) [A] Balkán és az európai volt szocialista országok esetében (…) a fizikai üzlethálózati és diplomáciai jelenlétünk egyszerre is kiemelkedő.
[A] nemzeti együttműködés programja határozta meg a Kárpát-medencei gazdasági tér újjáépítésének programját. A programnak megfelelően rögtön 2010-ben a külgazdasági ál-lamtitkárság felállított egy külön főosztályt ennek szervezésére, és hamarosan kidolgozta a Wekerle-tervet, s ennek nemzetrészi aktualizálásaként az erdélyi Mikó Imre-tervet. (…)
ugyancsak ennek jegyében élénkültek meg a nyugat-balkáni és a volt szovjet köztársaság-ok irányában fenntartott kapcsolataink, melyek nemcsak jelentős külkereskedelmi többletet, hanem igen jelentős exportnövekedést és aktívumot is hoztak.
Forrás: Becsey Zs. (2014): A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban. Polgári Szemle, 10 (1–2). http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=602
76 A világgazdaság napjainkban: megközelítések és kritikák
Megjegyzés: 1910-ben Magyar Királyság; az 1910-es adatok az akkori államhatárok között értendők.
Adatok forrása: Magyar Statisztikai évkönyv 1910; KSH Stadat.
Kérdések a forrásokhoz
Mekkora a súlya a 3. forrás alapján a balkáni országoknak Magyarország
külkereskedelmé- ben? Milyen elmozdulások voltak 1910 és 2013 között? Pozitív vagy negatív ezekkel az országokkal a külkereskedelmi mérleg?
Az 1. forrásban elemzett Balkánnal kapcsolatos felfogások közül melyeket lehet felfedezni a
2. forrásban?
változtathat a keleti nyitás Magyarország függőségi rendszerein?
mAGyAR nyeLvű ReFeRÁTum
Kapoor, I. (2010): Kapitalizmus, kultúra, cselekvés: függőségi elmélet kontra posztkolonializmus.
Fordulat, 12: 101–124.
Melyek a függőségi elmélet és a posztkolonialista megközelítés főbb jellemzői?
Melyek az azonosságok a két elmélet között?
Milyen különbségek vannak a két elmélet között?
3. forrás: A magyar külkereskedelem főbb és balkáni partnerországai (%-os részesedés a teljes
kivitelből és behozatalból, 1910, 2013)
0
Gazdaságföldrajz és posztkolonializmus 77
iDeGen nyeLvű ReFeRÁTum
Pollard, J., McEwan, C., Hughes, A. (2011): Introduction. In: Postcolonial economies. Zed Books, London, New York, 1–20.
Milyen elméleti űrt kíván betölteni a
Postcolonial economies kötet?
Milyen ellentétek voltak a gazdaságelmélet és a posztkoloniális elmélet között?
Miért szükséges posztkoloniális módon nézni a gazdasági folyamatokat?
eLLenőRZő kéRDéSek A LeCkéheZ
Mit jelent a posztkolonializmus fogalma, és hogyan kapcsolódik ez a gazdaság vizsgálatához?
Milyen gazdasági értékeket társítunk egyes földrajzi régiókhoz, kontinensekhez, országokhoz?
kApCSoLóDó SZAkiRoDALom
A Dictionary of human geography (6. kiadás) kapcsolódó szócikkei
Africa (idea of); agricultural involution; America(s) (idea of); area studies; Asia (idea of);
Austral(as)ia, idea of; colonialism; decolonization; development; Eurocentrism; Europe, idea of;
Fourth World; Latin America; Middle East, idea of; post-colonialism; primitive accumulation;
Second World; South, the; underdevelopment; West, the Tankönyvi fejezet
Pickles, J.–Smith, A. (2007): Post-socialism and the politics of knowledge production. In:
Tickell, A.–Sheppard, E.–Peck, J.–Barnes, T. (eds.): Politics and practice in economic geography.
Sage, London, Thousand Oaks, New Delhi, Singapore, 151–162.
Werner, M. (2012): Contesting power/knowledge in economic geography: learning from La-tin America and the Caribbean. In: Barnes, T. J.–Peck, J.–Sheppard, E. (eds.): The Wiley-Blackwell companion to economic geography. Wiley-Blackwell, Malden, Oxford, Chichester, 132–146.
Könyv és könyvfejezet
Mitchell, T. (1991): Colonising Egypt. university of California Press, Berkeley.
Pollard, J.–McEwan, C.–Hughes, A. (2011): Postcolonial economies. Zed Books, London, New York.
Said, E.W. (2000): Orientalizmus. Európa Könyvkiadó, Budapest.
Folyóirat és tematikus folyóiratszám
Dialogues in Human Geography 3 (2) (2013) – Antipodean economic geography Fordulat 12 (2010) – Posztkolon idők
Geographia Helvetica 67 (3) (2012) – Post-development Folyóiratcikk
Comaroff, J.–Comaroff, J. L. (2005): Okkult gazdaságok és erőszakos absztrakciók. Café Bábel, 49–50: 97–110.
Merrill, H. (2011): Migration and surplus populations: race and deindustrialization in Northern Italy. Antipode, 43 (5): 1542–1572.
Stenning, A.–Hörschelmann, K. (2008): History, geography and difference in the post-socialist world: or, do we still need post-socialism? Antipode, 40 (2): 312–335.