A költségvetési támogatásból működtetett pedagógus továbbképzési rend-szert 1997-ben vezették be Magyarországon, amelynek köszönhetően há-romévenként valamennyi pedagógusnak kötelező továbbképzéseken részt vennie annak érdekében, hogy szakmai ismereteit bővítse és karbantartsa.
Mivel kutatásunk időpontjában ez a rendszer már közel egy évtizede műkö-dött, az általunk vizsgált pedagógusok többsége bőséges továbbképzési ta-pasztalatokkal rendelkezett. Érdeklődésünkre a pedagógusok 71 százaléka válaszolta azt, hogy az utóbbi három évben részt vett továbbképzéseken. A korábbi továbbképzéseken való aktivitást az iskolák és a pedagógusok jel-lemzői szerint is megvizsgáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy az átlagosnál is na-gyobb volt a továbbképzési aktivitás az észak-magyarországi és a dél-dunántúli intézményekben, az átlagosnál kevesebben vettek részt továbbkép-zéseken a kisvárosi iskolák tanárai közül.
A pedagógusok egyéni jellemzőit vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az átla-gosnál nagyobb továbbképzési aktivitás volt tapasztalható az igazgatók és az igazgatóhelyettesek, a gyógypedagógus, a nem tanári diplomával rendelke-zők, valamint az informatikai eszközök használatában az átlagosnál járato-sabb tanárok körében.
A továbbképzések időtartamáról tájékozódva az derült ki, hogy a 2003-as országos reprezentatív pedagógustovábbképzés-vizsgálat során tapasztal-taknak megfelelően a fejlesztési projektekben résztvevő iskolák pedagógusa-inak többsége is rövid (30 órás) továbbképzéseken vett részt, évente alig több mint egytizedük vett részt ennél több időt kívánó továbbképzési programok-ban.
62. táblázat
A korábbi továbbképzéseken részt vevő pedagógusok aránya az iskolák jellem-zői alapján
Iskolák jellemzői A korábbi továbbképzéseken részt vevők aránya (%) Közép-és Nyugat-Dunántúl, Közép-Magyarország 71,5
Település
Nagyváros 72,3 Kisváros 66,7 Község 72,7
Program
Iskolán belüli integráció 71,4 Iskolák közötti integráció 74,4 Szegregált iskolák fejlesztése 69,6
Tanulói összetétel
A hátrányos helyzetűek aránya 50% feletti∗ 72,1 A hátrányos helyzetűek aránya 25–50% 69,6 Romák aránya átlag feletti 70,0 Romák aránya átlag alatti 69,7
Összesen 71,1
Összesen (N) 2435
Pedagógus kérdőív 2006
∗Mivel a pályázati feltételek között 20–50% és 50% feletti kategóriák szerepeltek, ezért az elemzésben mi is ezeket használtuk.
63. táblázat
A továbbképzéseken részt vevők aránya a továbbképzések óraszáma szerint (%) 2003-as vizsgálat (N=770) 2006-os vizsgálat (N=1760)
Továbbképzések éve Forrás: Pedagógus kérdőív 2006, Liskó 2003
Adataink abban is megegyeznek a korábbi tapasztalatokkal, hogy rendkí-vül csekély (15% alatti) azoknak a pedagógusoknak az aránya, akik valami-lyen képesítést (diplomát vagy bizonyítványt) is szereztek az elmúlt három évben látogatott továbbképzéseken. A legtöbben egyébként (évente 4–5%)
pedagógus szakvizsgát, vagy szakirányú képzésben felsőfokú diplomát sze-reztek.
64. táblázat
A továbbképzéseken képesítést szerzők aránya a képesítések fajtája szerint (%) Képesítést szerzők aránya (%)
2003-as vizsgálat
(N=770) 2006-os vizsgálat (N=1760) Képesítés
2002-ben
2003-ban
2004-ben 2005-ben Pedagógus szakvizsga 5,6 5,0 4,3 4,2 Felsőfokú diploma (alapképzés) 1,8 3,0 2,7 2,9 Felsőfokú diploma szakirányú képzés 5,5 4,4 4,8 4,7 Első pedagógus diploma 0,3 1,1 0,7 0,3 Felsőfokú OKJ-képzés 1,8 2,1 1,5 1,1 Nemzetközi képzés 0,6 0,8 0,6 1,2 Egyéb képesítés - 2,5 3,2 3,8 Forrás: Pedagógus kérdőív 2006, Liskó 2003
Az általunk vizsgált három évben összesen a pedagógusok 14 százaléka szerzett felsőfokú diplomát. Az átlagosnál többen vettek részt „diplomaszerző”
továbbképzéseken a bejáró tanárok, az egyedülállók, a gyógypedagógusok és a nem tanári diplomával rendelkezők, a beosztott tanárok, a szaktárgyuk-nak nem megfelelő tantárgyakat oktatók, valamint azok közül, akiknek nyelv-vizsgájuk és saját e-mail címük is van. Vagyis egyrészről a munkaköri előírá-soknak való megfelelés, másrészről pedig az egyéni életkörülmények motivál-ták leginkább az ilyen típusú továbbképzési aktivitást.
65. táblázat
Az elmúlt három évben a továbbképzéseken felsőfokú képesítést szerző pedagógusok aránya a pedagógusok egyéb jellemzői alapján (%) Tanárok jellemzői Továbbképzéseken részt
vett pedagógusok száma Ebből a felsőfokú diplomát szerzők aránya (%)
Helyzete az anyagi skálán
Átlag alatti 806 12,5 Középiskolai tanár 100 19,0
Egyéb diplomás 55 27,3
Munkahelyi pozíció
Igazgató 90 6,7
Igazgatóhelyettes 103 6,8 Beosztott tanár 520 19,4
Tantárgy
Csak képzettségének megfelelő 778 12,1
Más is 184 21,7
Milyen osztályban tanít
Roma többség 223 14,8
Átlagos 1129 12,4
Kevesebb roma 215 12,6
Nyelvvizsga
Összesen (N) 1736 240
Pedagógus kérdőív 2006
A továbbképzések tartalmát tekintve is a 2003-as vizsgálathoz nagyon hasonló eredményeket tapasztaltunk. A legtöbb pedagógus (15% körül) akkor is és most is szakmai-módszertani ismereteit gyarapító továbbképzéseken vett részt. A további viszonylag nagyobb csoportokat pedig az informatikai és a pedagógus mesterséghez kapcsolódó továbbképzések jelentették. A fej-lesztési projektekben részt vevő iskolák pedagógusai ezenkívül ehhez hason-ló arányban vettek részt a gyerekek integrált oktatásával kapcsolatos tovább-képzéseken. Megjegyzést érdemel, hogy az általunk vizsgált, sok hátrányos és roma gyereket oktató iskolákban milyen csekély arányban (4% körüli) vet-tek részt a pedagógusok gyógypedagógiai ismerevet-tekre és pszichológiai isme-retekre vonatkozó továbbképzéseken.
66. táblázat
A korábbi továbbképzéseken részt vevő pedagógusok aránya a továbbképzé-sek tartalma szerint (%)
Pedagógusok aránya (%) 2003-as vizsgálat
(N=770) 2006-os vizsgálat (N=1760) Továbbképzés témája
2002 2003 2004 2005 Szakmai módszertani ismeretek 12,9 16,1 18,9 14,3 Számítástechnikai, informatikai
Oktatáspolitikai, jogi ismeretek 1,7 2,3 2,6 2,7 Pedagógiai mérés, értékelés 3,6 2,6 3,1 1,6
Idegennyelv-oktatás 2,7 2,4 2,4 2,0 Integrált oktatás - 5,7 8,1 6,8
Romológia - 2,8 1,8 1,1
Egyéb 5,6 4,1 4,0 5,8
Forrás: Pedagógus kérdőív 2006, Liskó 2003
A korábbi továbbképzések színvonalával a pedagógusok viszonylag elé-gedettnek mutatkoztak. Amikor ugyanis azt kérdeztük tőlük, hogy volt-e a korábbi továbbképzések közül olyan, ahol olyan ismereteket szereztek, ame-lyek javították a munkájuk színvonalát, 42 százalékuk mondta azt, hogy mindegyik ilyen volt, 55 százalékuk értékelte úgy, hogy volt ilyen továbbkép-zés, és mindössze három százalékuk válaszolta azt, hogy csak felesleges (hasznosítható ismereteket nem tartalmazó) továbbképzéseken vett részt.