A projektekben részt vevő iskolák többsége a kisebb létszámú általános isko-lák közé tartozik. A tanulók átlagos létszáma 244 fő, ami közel százzal keve-sebb, mint amit (339 tanuló) az országos pedagógus-továbbképzési kutatás adatai mutattak (ld. Liskó 2003).
9. táblázat
Átlagos tanulólétszám régiónként, településtípusonként és programonként Iskolák jellemzői Tanulók
átla-gos létszáma Iskolák száma Régió
Észak-Magyarország 250,8 17
Észak-Alföld 302,7 39
Dél-Alföld 281,9 13
Dél-Dunántúl 175,6 30
Közép- és Nyugat-Dunántúl, Közép-Magyarország 225,6 40 Településtípus
Nagyváros 411,8 20
Kisváros 411,5 23
Község 170,1 96
Program
Iskolán belüli integráció 246,1 93 Iskolák közötti integráció 369,3 8 Szegregált iskolák fejlesztése 215,4 38
Összesen 244,8 133
Iskolai adatlap 2006
A projektekben részt vevő iskolák közül a dunántúliak – főként a dél-dunántúliak – az átlagosnál kisebb tanulószámmal rendelkeznek, míg az al-földiek – főként az észak-alal-földiek – az átlagosnál magasabbal, és az átla-gosnál ugyancsak kisebbek a községi iskolák. Programok szerint az iskolák közötti integrációra vállalkozó intézmények átlagos tanulólétszáma a legma-gasabb, és a szegregált iskolák fejlesztésére pályázóké a legalacsonyabb.
A projektekben részt vevő 141 iskola viszonylag homogén képzési prog-rammal rendelkezik, az osztályok többségében (88%) normál tantervű általános iskolai képzés folyik. Az egyéb képzési programok közül, tanulói
összetételüknek megfelelően, a legtöbb osztályt (3,5%) gyógypedagógiai képzési céllal indítják.
10. táblázat
Iskolai osztályok száma és aránya (N=140)
Osztályok típusa Osztályok száma Osztályok aránya (%)
Normál 1621 88,0
Gyógypedagógiai 80 4,3
Tagozatos 63 3,5
Nemzetiségi 37 2,0
Felzárkóztató 23 1,2
Egyéb 16 1,0
Összesen 1840 100,0
Iskolai adatlap 2006, OKM 2006
Adataink szerint a projektekben részt vevő iskolák 23 százaléka folytat gyógypedagógiai képzést. Régiók szerint nem tapasztaltunk különbséget, de a legtöbb ilyen iskola községekben található. A képzési programok a pályázati projektek szerint is karakteresen eltérnek: a szegregált iskolák fejlesztésére pályázó intézmények 40 százaléka, az iskolán belüli integrációra pályázók 19 százaléka folytat gyógypedagógiai képzést. Ezzel szemben az iskolák közötti integrációra pályázó nagyvárosok iskoláinak egyikében sincsenek gyógype-dagógiai osztályok.
Az iskolák tanulóinak nagy többsége természetesen az általános tantervű képzésben vesz részt. Annak ellenére, hogy rendkívül magas a gyógypeda-gógiai osztályokat működtető iskolák aránya (23%), és viszonylag magas az ilyen osztályok száma is (4,3%), a gyógypedagógiai osztályokba járó tanulók aránya megfelel az országos átlagnak (2,2%).
11. táblázat
Tanulók száma a különböző osztályokban Osztályok típusa Tanulók száma Tanulók aránya (%) Normál 31 190 90,4 Gyógypedagógiai 768 2,2 Tagozatos 1 000 2,9
Nemzetiségi 587 1,7
Felzárkóztató 214 0,6
Egyéb 718 2,1
Összesen 34 477 100,0
Iskolai adatlap 2006
Az egy osztályra jutó tanulók számát tekintve, a projektekben részt vevő iskolák kedvezőbb helyzetben vannak az országos átlagnál (országosan 19,7
tanuló jut egy osztályra, a mintában viszont csak 18,4 tanuló). Ugyanakkor 2007-es felvételünk időpontjában már érezhető volt az új csoportfinanszírozá-si eljárás hatása. Több iskolában tapasztaltuk, hogy finanszírozácsoportfinanszírozá-si okok miatt 30–35 fős osztályokban voltak kénytelenek oktatni a többségükben nehezen kezelhető, hátrányos helyzetű gyerekeket.
Az egy osztályra jutó tanulók számát illetően képzési programok szerint is nagy a különbség: a gyógypedagógiai tanterv szerint tanulók fele annyian vannak egy osztályban (átlagosan 9,9 fő), mint a „normál” osztályokban. Az egy osztályra jutó tanulók száma régiók és településtípusok szerint is eltér.
Dél-Alföldön átlag alatti, Észak-Alföldön átlag feletti. Településtípusok szerint pedig azt tapasztaltuk, hogy minél nagyobb a település, annál magasabb az egy osztályra jutó tanulók száma (a nagyvárosokban átlagosan 21,5 fő, a kisvárosokban átlagosan 19,8 fő, a községekben pedig átlagosan 16,8 fő).
Fejlesztési programok szerint is eltérnek az osztálylétszámok: a szegregált iskolák fejlesztésében részt vevő kistelepülési intézményekben átlag alattiak, az iskolák közötti integrációs programban részt vevő nagyvárosi iskolákban pedig átlag felettiek az osztálylétszámok.
12. táblázat
Egy osztályra jutó tanulók száma régiónként, településtípusonként és programonként
Iskolák jellemzői Egy osztályra jutó tanulók száma
Iskolák száma Régió
Észak-Magyarország 17,4 17
Észak-Alföld 20,5 39
Dél-Alföld 16,0 13
Dél-Dunántúl 16,6 30
és Nyugat-Dunántúl,
Közép-Magyarország 17,3 40
Településtípus
Nagyváros 21,5 20
Kisváros 19,8 23
Község 16,8 96
Program
Iskolán belüli integráció 18,1 93 Iskolák közötti integráció 21,2 8 Szegregált iskolák fejlesztése 16,9 38
Összesen 18,0 139
Iskolai adatlap 2006
Az igazgatóktól összegyűjtött információk szerint a fejlesztési projektek-ben részt vevő iskolák tanulóinak több mint fele hátrányos helyzetű, több mint egytizede veszélyeztetett és több mint egyharmada roma
származású. Az országos adatokhoz képest kétszer nagyobb a hátrányos helyzetű tanulók aránya, a veszélyeztetettek arányát tekintve ennél lényege-sen kisebb a különbség.2
A különböző képzési programok szerint is eltér a tanulói összetétel. Míg a tagozatos és az egyéb osztályokban alig akadnak hátrányos helyzetű gyere-kek, addig a gyógypedagógiai és a felzárkóztató képzésben részt vevőknek szinte mindegyike hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett. A gyógypedagó-giai osztályokban különösen magas a roma tanulók és a veszélyeztetett tanu-lók aránya.
A romák aránya nemcsak képzési programok szerint különbözik, hanem az iskola egyéb jellemzői szerint is. A dél-alföldi és a három fejlett régióban (Közép- és Nyugat-Dunántúl, Közép-Magyarország) átlagon aluli az arányuk, míg az észak-magyarországi iskolákban csaknem az átlagos érték duplája (60%). Településtípusonként is karakteresek a különbségek: a városi iskolák-ba az átlagosnál kevesebb (28%), a községi iskolákiskolák-ba pedig az átlagosnál több roma tanuló jár (39%).
A fejlesztési programok is szoros kapcsolatot mutatnak az iskolák roma tanulóinak létszámával. Az iskolán belüli integrációs programra vállalkozó intézményekben a legalacsonyabb a romák aránya (25%), az iskolák közötti integrációt szolgáló programban egyharmados, míg a szegregált iskolák fej-lesztésére szolgáló programban közel 60 százalékos.
13. táblázat
Tanulók összetétele a különböző osztályokban Osztályok típusa Hátrányos
hely-zetűek aránya
Azt is megvizsgáltuk, hogy a romák körében hogyan alakul a hátrányos helyzetűek és a veszélyeztetettek aránya. Azt tapasztaltuk, hogy a romák döntő többsége hátrányos helyzetű, és a romák körében több mint két-szer magasabb a veszélyeztetett tanulók aránya. Képzési programok sze-rinti eloszlásuk az országosan jellemző helyzetet követi, vagyis a romák közül is a hátrányos helyzetűek járnak leggyakrabban gyógypedagógiai és
2 Országosan a hátrányos helyzetű tanulók aránya 26,5%, a veszélyeztetetteké 8,3% (ld. OKM 2006).
kóztató osztályokba, és a romák közül is a hátrányos helyzetűek kerülnek be legritkábban tagozatos osztályba.
14. táblázat
Roma tanulók összetétele a különböző osztályokban (összes roma tanuló = 8707)
Osztályok típusa Hátrányos helyzetű romák
A tanulók összetétele az iskolák földrajzi elhelyezkedése alapján is eltér.
A gazdaságilag legfejlettebb három régióban a legalacsonyabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya (35%), és itt a romák aránya is jóval átlag alatti (24%). Az alföldi régiók és Dél-Dunántúl iskoláiban hasonló a hátrányos hely-zetűek aránya (57–58%), míg a romák aránya a Dél-Alföldön a legalacso-nyabb (16%). A hátrányos helyzetűek és a romák aránya is Észak-Magyarországon a legmagasabb (66 és 61%). A fejlett régiókhoz képest itt kétszer akkora a hátrányos helyzetűek aránya, a romáké pedig csaknem há-romszorosa az átlagnak.
A tanulói összetétel településtípusok szerint is látványos különbségeket mutat. Minél kisebb a település, annál magasabb a hátrányos helyzetű tanu-lók és a romák aránya. Míg a nagyvárosokban a tanutanu-lók egyharmada, addig a községekben már a tanulók több mint fele hátrányos helyzetű. A romák ará-nya is hasonló tendenciát mutat, de náluk kisebbek a különbségek, ha az egyes településtípusokat nézzük.
A tanulói összetétel fejlesztési programonként is eltér. Az iskolán belüli in-tegrációra irányuló programban az átlagosnál alacsonyabb a hátrányos hely-zetűek, a veszélyeztetett tanulók és a romák aránya is, míg a szegregált isko-lák fejlesztését szolgáló programban mindhárom csoport aránya jóval maga-sabb az átlagnál.
1. ábra Tanulók összetétele programonként
0 20 40 60 80
Hátrányos helyzetűek aránya (%) Veszélyeztetettek
aránya (%) Romák aránya
(%)
százalék
Szegregált iskolák fejlesztése Iskolák közötti integráció Iskolán belüli integráció
Iskolai adatlap 2006
A 2006-os tanulólétszámok mellett azt is megvizsgáltuk, hogyan alakult az iskolák demográfiai helyzete a közelmúltban. Egy–két iskola kivételével min-denütt jellemző volt a tanulólétszám csökkenése. Azokban az iskolákban is csökkent a létszám, ahol társulásos formában működtetik az iskolát. A lét-számcsökkenés oka a kistelepüléseken nemcsak a demográfiai apály, hanem az is, hogy a településeken nincs munkahely, s ezért gyakori a beköltözés nagyobb településekre. Azt tapasztaltuk, hogy miközben az elmúlt három év alatt az összes tanuló száma hozzávetőleg ezer diákkal (4%) csökkent, addig a roma gyerekek aránya 15 százalékkal nőtt, s így arányuk a vizsgált iskolák-ban fokozatosan emelkedett. Különösen szembetűnő volt a roma tanulók ará-nyának növekedése a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a közép-magyarországi iskolákban, a kistelepülési iskolákban, valamint az iskolán belüli integrációs programra pályázó iskolákban. A romák arányának növeke-dése egyúttal a hátrányos helyzetűek arányának növekedését is jelenti. Ez nemcsak azért van így, mert a romák között az átlagosnál magasabb a hátrá-nyos helyzetűek aránya, hanem azért is, mert a romák számának gyarapodá-sával a jobb társadalmi helyzetű gyerekeket más iskolákba (olykor más tele-pülésekre) viszik el a szüleik.
15. táblázat
A tanulók létszámának változása régiónként, településtípusonként és progra-monként 2003 és 2006 között (2003=100%)
Iskolák jellemzői Tanulói létszám változása (%)
Észak-Magyarország 98,1 105,1 15
Észak-Alföld 97,5 104,5 30
Dél-Alföld 93,3 102,7 7
Dél-Dunántúl 96,1 129,9 19
Közép- és Nyugat-Dunántúl,
Közép-Magyarország 94,3 122,1 32 Településtípus
A projektekben részt vevő iskolák tanulóinak közel 17 százaléka bejáró.
Ez lényegesen magasabb, mint az országos átlag (12%). A romák körében még magasabb ez az arány, közülük minden ötödik tanuló lakik más tele-pülésen. Iskolai adatlap 2006, OKM 2006
Adataink szerint főként a dél-dunántúli tanulók kényszerülnek mindennapi utazásra, míg az észak-alföldiek körében alig 5 százalék a bejárók aránya. A roma tanulók között szintén Észak-Alföldön a legalacsonyabb a bejárók ará-nya, ők leginkább a legfejlettebb három régióban kényszerülnek napi ingázás-ra. Nyugat- és Közép-Dunántúlon, valamint Közép-Magyarországon a romák közel egyharmada lakik más településen. Az iskola településtípusa
szerint azt láthatjuk, hogy minél kisebb a település, annál gyakoribb a tanulók ingázása. A kistelepüléseken hétszer magasabb a bejárók aránya, mint a nagyvárosokban. A romák körében településtípusok szerint még nagyobb a különbség. A városiakhoz képest majdnem tizenháromszor többen ingáznak naponta a községek között. Továbbképzési programok szerint a bejárók ará-nya az összes tanulót tekintve nem mutat különbséget, de a roma bejárók aránya az átlagnál magasabb azokban az iskolákban, ahol az iskolán belüli integrált nevelést tűzték ki célul.
17. táblázat
Tanulók összetétele régiónként, településtípusonként és programonként Iskolák jellemzői Összes bejáró
át-lagos aránya (%)
Roma bejárók átla-gos aránya (%)
Iskolák száma Régió
Észak-Magyarország 19,2 16,6 15
Észak-Alföld 4,5 2,8 30
Dél-Alföld 10,8 14,2 6
Dél-Dunántúl 30,6 31,6 20
Közép- és Nyugat-Dunántúl,
Közép-Magyarország 18,1 29,4 35
Településtípus
Nagyváros 3,7 2,1 16
Kisváros 6,6 5,4 15
Község 21,8 26,2 75
Program
Iskolán belüli integráció 17,6 22,4 67 Iskolák közötti integráció 0,6 0,2 5 Szegregált iskolák fejlesztése 17,3 17,0 34
Összesen 16,7 19,7 106
Iskolai adatlap 2006
A bejárók arányát elsősorban a falusi kisiskolák megszüntetése és össze-vonása magyarázza. Az önállóan működő intézményekbe az átlagosnál ke-vesebben járnak be más településekről, míg a társulásban működő iskolák-ban az átlagosnál lényegesen magasabb a bejárók aránya. Mindemellett az önállóan működő intézményekben csaknem azonos a bejárók aránya a ro-mák és az összes bejáró tanuló esetében, de a közös igazgatású intézmé-nyekben a roma bejárók aránya jóval magasabb, mint az összes tanuló-ké. Vagyis az elmúlt évek intézmény-összevonásai hátrányosabban érin-tették a roma, mint a nem roma tanulókat.
18. táblázat
A bejárók aránya az iskola fenntartása szerint
Iskolafenntartás Bejárók aránya (%) Roma bejárók aránya (%) Iskolák száma
Önálló 15,5 15,8 77
Közös igazgatású 19,7 29,8 29 Társulás tagja 24,6 27,2 37 Nem tagja társulásnak 12,5 15,6 69
Összesen 16,7 19,7 106
Iskolai adatlap 2006
Az igazgatók beszámolói szerint az iskolák túlnyomó többsége (82%) más településekről is fogad tanulókat, átlagosan 3,7 településről. Ennél jóval ki-sebb azoknak az iskoláknak az aránya, amelyek beiskolázási körzetéből más települések iskoláiba járnak el a tanulók (57%). Településenként átlagosan 18,8 tanuló (összesen 1523 diák) jár át másik településre iskolába.
19. táblázat
Hány településről járnak be iskolába régiónként, településtípusonként és programonként?
Iskolák jellemzői Települések átlagos
száma Iskolák száma Régió
Észak-Magyarország 5,3 16
Észak-Alföld 1,8 26
Dél-Alföld 3,1 10
Dél-Dunántúl 4,7 28
és Nyugat-Dunántúl,
Közép-Magyarország 3,8 36
Településtípus
Nagyváros 7,0 13
Kisváros 3,7 21
Község 3,2 82
Program
Iskolán belüli integráció 4,2 81 Iskolák közötti integráció 1,6 3 Szegregált iskolák fejlesztése 2,8 32
Összesen 3,7 116
Iskolai adatlap 2006
Ahogy már a bejárók számánál is megfigyelhettük, főként a dél-dunántúli és az észak-magyarországi iskolái fogadnak más településekről is gyereke-ket, míg az észak-alföldiekre ez kevésbé jellemző. Településtípusok szerint a bejárás a nagyobb városok iskoláit érinti leginkább. Pályázati programok
sze-rint az iskolán belüli integrációra törekvők körében az átlagosnál magasabb, míg a másik két programban részt vevők között az átlagosnál alacsonyabb azoknak a településeknek a száma, ahonnan bejáró tanulók érkeznek.
Más település iskolájának választása nem kapcsolható egy-egy régióhoz vagy településtípushoz, viszont az iskolák roma tanulóinak aránya jelentősen befolyásolja az „elvándorlást”. Azt tapasztaltuk, hogy a romák aránya és a más településre átjárók száma szignifikáns és erős pozitív kapcsolatot mutat.
Vagyis minél nagyobb az iskolában a roma gyerekek aránya, annál több tanuló jár el más települések iskoláiba.
A pályázati programok szerint az adatok azt mutatják, hogy a kistelepülési szegregált iskolák fejlesztésére irányuló program résztvevőinek településeiről kétszer nagyobb az elvándorló tanulók aránya, mint az iskolán belüli integrá-ciót célul kitűző program iskoláinak településeiről. A fejlesztési programra pályázó kisiskolák kedvezőtlen tanulói összetételének kialakulásában nem-csak a települési adottságoknak van szerepe, hanem annak is, hogy azokból az iskolákból, amelyek egyetlen iskolaként működnek az adott települé-sen, és ahol az elmúlt években dinamikusan emelkedett a roma tanulók aránya, ott határozottan megindult a nem romák elvándorlása a szom-szédos települések iskoláiba.
20. táblázat
Hány településről járnak be régiónként, településtípusonként és programonként?
Iskolák jellemzői Más településre járó tanulók
átlagos aránya (%) Iskolák száma Romák aránya3
Átlag alatti 14,6 36
Átlag feletti 27,7 30
Összesen 18,8 69
Program
Iskolán belüli integráció 14,8 60 Iskolák közötti integráció n. a. n. a.
Szegregált iskolák fejlesztése 30,2 21
Összesen 18,8 81
Iskolai adatlap 2006