Testi fejlődés - A koragyermekkori fejlődés megalapozása

I. RÉSZ

5. Testi fejlődés

A csecsemők és a kisgyerekek aktivitásukon keresztül tanul-nak a világról, és testi fejlődésük a fejlődés és tanulás vala-mennyi területének egységében történik.

A testi fejlődés révén a gyerekek magabiztossá válhatnak abban, amire fizikailag képesek.

A testi fejlődés révén a gyerekek élvezhetik az egészség és az aktivitás pozitív hatásait.

A testi fejlődés segít a gyerekeknek a jóllét érzetének meg-teremtésében.

Ha a csecsemők és a gyerekek egészségesek a korai időszakban, egész életük során könnyebb lesz megőrizniük egészségüket és jóllétüket. Fontos, hogy a gyerekek egészséges szokásokat ala-kítsanak ki, amikor először tanulnak az ételekről és a mozgásról.

Ha életük első éveiben megfelelő súlygyarapodással növeked-nek, később könnyebben megelőzhetik a kóros elhízást.

hoGyAn TudJA A GyeReKháZ hATÉKonyAn SeGíTenI A FeJlődÉSneK ÉS A TAnuláSnAK eZT A TeRÜleTÉT?

Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy minden gyereknek a legjobb esélyt biztosít-suk a hatékony testi fejlődéshez és tanuláshoz:

Pozitív kapcsolatok:

Alakítsunk ki kellő önbizalmat a gyerekekben ahhoz, hogy játék közben kezelhető kockázatot vállaljanak.

Motiváljuk a gyerekeket az aktivitásra, és dicsérettel, bátorí-tással, játékokkal és megfelelő útmutatással segítsük moz-gásos készségeik fejlődését.

Vegyük észre és értékeljük a gyerekek természetes és spon-tán mozdulatait, amelyek révén a testükről tanulnak, és fel-fedezik az érzeteket, például az egyensúlyt.

Szánjunk időt arra, hogy a gyerekekkel megértessük, ho-gyan járul hozzá a testmozgás, az evés, az alvás és a tisztál-kodás az egészség megőrzéséhez.

Támogató környezet:

Biztosítsunk elegendő érdekes felszerelést és eszközt, amelyek kihívást jelentenek a gyerekeknek, és sokféleképpen

Adjunk a gyerekeknek időt a különböző eszközök használa-tára, hogy kitartóan gyakorolhassanak, próbálgathassák új és meglévő készségeiket, és tanulhassanak a hibáikból.

Mozgás közben ismertessük meg a gyerekeket a megfele-lő szókinccsel.

Az étkezéseket használjuk a társas készségek fejlesztésére,

és közben élvezzük az ételeket, és mutassunk rá, mennyire

fontos az egészséges ételek választása.

Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök

Kezüket és lábukat mozgatják, foko- zatosan egyre jobban uralják moz- dulataikat. A mozgás és az érzékszervi felfede- zés révén létesítenek kapcsolatot közvetlen környezetükkel.

Hogyan teszik meg a csecsemők első felfedezéseiket testmozgáson keresztül. Milyen fizikai készségeket használnak a kisbabák, hogy kapcsolatba lépje- nek az emberekkel és a tárgyakkal.

Tegyük lehetővé, hogy a csecsemők szabadon nyújtózkodhassanak a ha- sukon és a hátukon. Biztassuk a csecsemőket a körülöttük lévő tér felfedezésére úgy, hogy érde- kes dolgokat, például zizegő papírt, vagy könnyű, puha anyagot teszünk melléjük.

Legyenek olyan jól tervezett terek a szobá- ban és a szabadban, ahol a lehető legna- gyobb hely áll a csecsemők rendelkezésére a mozgáshoz, forgáshoz, nyújtózáshoz és a környezet biztonságos felfedezéséhez. Biztosítsunk olyan eszközöket, amelyek érintésre mozognak vagy hangot adnak, hogy ösztönözzük a csecsemőket karjuk és lábuk nyújtóztatására. Erős, szándékos mozdulatokat tesz- nek, gyakran elmozdulnak abból a helyzetből, ahogy letettük őket. Növekvőmozgékonyságukat arra használják, hogy kapcsolatba lépjenek a játékokkal, tárgyakkal és emberekkel. Élvezik a szabadságot és a perspek- tívaváltásokat, amelyeket azálló helyzet és a járás lehetővé tesz.

Hogyan koordinálják a kisbabák mozgásukat, ahogy lábon, fenéken, háton, hason és négykézláb bejár- ják a teret. Hogyan szeretnek a csecsemők mo- zogni. Miért nyúlnak és mivel játszanak szí- vesen a csecsemők, és milyen készsé- geket fejlesztenek ki, például felhúzzák magukat álló helyzetbe és járnak.

Vonjuk be a csecsemőket mindenfé- le fizikai élménybe, például ugráljanak, görögjenek, ringatózzanak és fröcsköl- jenek, bent és a szabadban. Ösztönözzük őket arra, hogy fog- ják meg, nyomják össze és dobják el a tárgyakat. Hívjuk fel figyelmüket a többi csecsemő és gyerek jövés-menésére körülöttük. Támogassuk és erősítsük a gyerekek késztetését arra, hogy felálljanak és járjanak.

Legyenek a környezetükben olyan újdon- ságok, amelyek az összes érzékük haszná- latára és mozgásra ösztönzik a csecsemő- ket, bent és a szabadban. Legyenek alacsony berendezések, hogy fel tudjanak húzódzkodni álló helyzetbe. Legyenek alagutak, csúszdák és alacsony lépcsők, amelyek ösztönzik és új feladat elé állítják a totyogókat. Legyenek a játékok könnyen hozzáférhető- ek számukra. Tervezzünk olyan teret, ahol szabadon mo- zoghatnak. Biológiai késztetésük van arra, hogy mozogjanak ésfejlesszék fizikai készségeiket. Cselekvéssel és hangokkal fejezik ki magukat. Felcsigázza őketegyre nagyobb mozgékonyságuk,éssaját maguk számára is egyre nehezebb célokat tűznek ki.

Hogyan juttatják kifejezésre a kisgye- rekek egész testükkel mozogva izga- tottságukat, érdeklődésüket, jóked- vüket vagy mérgüket. Melyik szenzoros élményt élvezik, például a görgést, a forgást, a ringa- tózást vagy a felnőttekkel való tes- ti kontaktust. Hogyan fejlesztik készségeiket, kúszva- mászva, járás közben vagy dobálózva.

Biztassuk önállóságra a kisgyerekeket, miközben felfedezik az egyes, sémák- nak is nevezett mozgásmintázatokat. Hallgassunk zenét, hogy a ritmusos mozgás is elősegítse a felfedezéseket. Ne feledjük, hogy a kisgyerekek lendü- letesek, és gondoskodjunk arról, hogy a tér tágas legyen, és alkalmas a gyors és néha kiszámíthatatlan mozgásokra.

A testi fogyatékkal élő kisgyerekeknek bizto- sítsunk könnyen használható és egyéni szük- ségleteiknek megfelelő segédeszközöket. Történetekkel ösztönözzük a gyerekeket, hogy gondolkodjanak el a saját mozgásukról. Legyenek változatos elrendezésben játé- kok és puha játszóeszközök, amelyek kú- szásra, bukfencezésre, gurulásra és má- szásra ösztönzik őket.

h ón ap Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök 22-36

Fokozatosan uralmatnyernek az egész testük felett, és ügyesen navi- gálnak a körülöttük lévő térben. Sokat ésszabadonmozognak.– Gesztusokkal, mozgással reagálnak a zenére és a történetekre. Képesek szándékosan megállni. Szándékos mozdulatok kivitelezé- se közben testük felett uralmat gya- korolnak. Sokféle mozdulatot kombinálnak és ismételnek.

Milyen újabb készségeket sajátítanak el a gyerekek, például ugranak, labdát rúgnak, és egy lábon egyensúlyoznak. Milyen mozgásokat választanak és hogyan kísérleteznek a mozgással és az egyensúllyal: fejjel lefelé fordulnak, kúsznak vagy gurulnak. Hogyan reagálnak testükkel az inge- rekre, például arra, ha repülőgép ha- lad el a fejük fölött. Hogyan reagálnak a különféle zenékre. Hogyan próbálják utánozni a mozgá- sokat és megismételni a már elsajátí- tott készségeket. Hogyan kapcsolják össze a mozdula- tokat, például a futást, a megállást, az ugrást, a mászást és a fordulást. Hogyan használják testüket a kreatív önkifejezésre.

Tartsuk szem előtt, hogy a gyerekek csak rövid ideig tudnak nagyon energi- kusak lenni, és időnként pihenésre, lazí- tásra van szükségük. Biztassuk és segítsük őket, hogy kitartó- an gyakoroljanak egy-egy készséget. Értékeljük a gyerekek által választott mozgásformákat. Biztosítsunk nekik minél több lehetősé- get arra, hogy a szoba és a kinti játszó- tér között mozogjanak. Beszéljünk velük a mozdulataikról, és segítsünk,hogyújmozgásformákat fedezzenekfel, például tekergőzve, csúszva vagy csavarodva haladjanak a földön, mint egy kígyó. Biztassuk a gyerekeket arra, hogy moz- gás közben használják sok testrészü- ket, és hajtsanak végre bizonyos moz- dulatokat gyorsabban, lassabban vagy lábujjhegyen is. Ösztönözzük a test megfeszítésével járó mozgásokat, például a nyújtást, nyújtó- zást, hajlítást, csavarást és fordulást. Mindig figyeljünk a gyerekek biztonsá- gára, különösen arra, nehogy túlfeszít- sék az izmaikat. Ismertessük meg őket a térbeli viszo- nyokat kifejező szavakkal, például „kö- zött”, „keresztül”, „fölött”.

Legyen sok olyan nagy játszófelszerelés, amelyet többféleképpenlehet használni, például dobozok, létrák, bakok és hordók. Iktassunk be olyan időszakokat, amikor a gyerekek kísérletezhetnek a berendezéssel és gyakorolhatják készségeiket. Mérjük fel a kockázatokat, és alakítsunk ki olyan biztonságos tereket, ahol a gyerekek szabadon mozoghatnak. Bizonyos tevékeny- ségekhez jelöljünk ki „zónákat”, és beszéljünk a gyerekeknek és a szülőknek a biztonságról. Gondoljunk az egyéni fejlődésre is, és enged- jük, hogy a gyerekek elmélyüljenek valamiben. Adjunk időt a felfedezésre és arra, hogy a vá- lasztott mozgásokat gyakorolhassák. Teremtsünk lehetőséget valós és szerep- játék-helyzetekben arra, hogy útvonalakat alakítsanak ki, például úthálózatot tervez- zenek, „hazatolják a babakocsit” az otthon- sarokba, vagy „kirándulni menjenek”. Legyen CD-lejátszónk és kazettás mag- nónk, legyenek kendőink, és hangszereink, hogy a gyerekek spontán módon reagál- hassanak a zenére. Tervezzünk olyan tevékenységeket, ame- lyekben mozognak és megállnak, például zene hallgatása közben.

m ozgás és tér

Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök

Sokféleképpen mozognak:szaba- don, örömmel és magabiztosan. Pél- dául csoszognak, görögnek, kúsznak, sétálnak, futnak, ugrándoznak, szök- décselnek, csúszkálnak. Mozgással fejezik ki az érzéseiket. Sikeresen navigálnak a térben, ami- kor versenyeznek vagy kergetőznek a többiekkel. Sebességet vagy irányt változtatnak, hogy kikerüljék az aka- dályokat. Felülnek, felállnak és különböző test- részeiken egyensúlyoznak. Megfelelő belső kontrollal rendelkez- nek ahhoz, hogy egy testtartást vagy stabil testhelyzetet megtartsanak. Toló és húzó mozdulatokkal működ- tetni tudnak berendezéseket. Váltott lábbal mennek fel a lépcsőn vagy a mászókán. Tartani tudnak egy útvonalat, ha sé- tálnak, futnak, vagy kerekes széket vagy más mozgást segítő berende- zést használnak, mind bent, mind a szabadban. Testük nagyságát összevetik a ren- delkezésre álló terekkel: kis helyekre bújnak be, megküzdenek a nyílások- kal és akadályokkal. Tiszteletben tartják a többi gyerek személyes terét, amikorközöttük játszanak. Kitartóan próbálkoznak, amikor va- lamilyen új készséget tanulnak. Együtt találnak ki és végeznek el fel- adatokat, olyanokat is, melyekben szabályokat kell elfogadni.

Milyen lelkesen mozognak a gyerekek, hogyan használják spontán táncban a karjukat és a lábukat, vagy rázzák a testüket a zene ütemére, amikor szo- morúak, boldogok vagy izgatottak. Hogyan válnak a gyerekek egyre ma- gabiztosabbá abban, amit tudnak, és mennyire élvezik a fizikai aktivitást. A gyerekek taktikáit, ahogy elkerülik, hogy egymásnak és a tárgyaknak üt- közzenek, miközben keresztül-kasul bejárják a teret. Hogyan fejlődnek a gyerekek készsé- gei, felfedező és kísérletező vagy is- métlődő jellegűek-e, és készen áll- nak-e az újabb kihívásra. Az új dolgok kipróbálására és egy készség kitartó gyakorlásáratett erőfeszítéseiket. Milyen ötleteik vannak a gyerekeknek arra, hogy „jól” csinálják a dolgokat.

Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogyan vi- gyázzanak magukra, például gyakoroljuk velük, hogy gyorsan reagáljanak jelzé- sekre, vizuális jelekre és zenei hangokra. Biztassuk őket arra, hogy uralják szán- dékos mozdulataikat, és használjuk a megfelelő szókincset, például „erős”, „határozott”, „finom”, „súlyos”, „nyújt”, „ágaskodik”, „feszes” és „laza”. Használjunk zenét a hangulatterem- tésre, és beszéljünk arról, hogyan mo- zognakazemberek,haszomorúak, boldogok vagy mogorvák. Vezessünk kreatív mozgásfoglalkozá- sokat a gyerekek aktuális érdeklődése, például az űrutazás, az állatkerti állatok vagy az árnyékok alapján. Motiváljuk őket az aktivitásra játékok- kal, például körjátékkal. Beszéljünk arról, mire kell vigyázni a szabad mozgás közben. Segítsünk ne- kik megjegyezni néhány egyszerű sza- bályt, amelyek emlékeztetik őket, ho- gyan mozogjanak anélkül, hogy veszé- lyeztetnék magukat vagy társaikat. Dicsérjük meg őket, amikor figyelembe veszik a többieket vagy együttműköd- nek a feladatokban. Ha valami nem sikerül elsőre, dicséret- tel, javaslatokkal ösztönözzük kitartás- ra a gyerekeket.

Adjunk alkalmat a gyerekeknek arra, hogy kipróbáljanak mindenféle magasságot és felszínt, lapos és dombos talajt, füvet, ka- vicsot, aszfaltot, sima padlót és szőnyeget. Gondoskodjunk arról, hogy a Gyerekház be- rendezése a csoportban lévő gyerekek mé- retének és testsúlyának megfelelő legyen, és kihívás elé állítsa a különböző fejlődési szinten álló gyerekeket. Tervezzünk olyan tevékenységeket, amikor a gyerekek különböző módokon és többféle sebességgel mozoghatnak. Mutassunk nekik egyensúlyozási feladato- kat, például húzzunk egyenes vagy görbe krétavonalat, hogy sétáljanak végig rajta. Jelöljünk ki határokat bizonyos tevékeny- ségekhez, például a guruló játékokhoz vagy a labdajátékokhoz, hogy a gyerekek köny- nyebben szabályozhassák mozdulataikat. Legyen elég eszköz, amin osztozhatnak, hogy ne rontsa el az örömüket, ha várni kell valamire. Adjunképítőanyagokat, például rekesze- ket, kockákat vagy dobozokat, amelyekből kisebb-nagyobb tereket, kuckókat építhetnek. Készítsünk fényképeket, ezeket betehetünk egy „Ez vagyok én, és ezt tudom” című al- bumba.

h ón ap Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök 40-60+ k orai tanulási célok

Nemcsak előre, hanem hátrafelé és oldalra is tudnak közlekedni. Különböző mozgásformákkal kísér- leteznek. Új mozgás- és gesztuskombináci- ókkal fejezik ki érzéseiket, elképze- léseiket és élményeiket, és reagál- nak ezekre. Sikerül leugraniukegy tárgyróla földre. Láthatóan megértik, hogy biztonsá- gosan kell az új dolgokat kipróbálni. Kerülik a veszélyes helyeket és be- rendezéseket. Nagy méretű anyagokkal, például kartonnal, textillel ésdeszkákkal építkeznek. Mozogjanak magabiztosan, fan- táziadúsan és biztonságosan. uralják és koordinálják mozgásukat. változatos mozgásformákat pró- báljanak ki a mászókán (függesz- kedés, alul-felül mászás, stb). legyenek tudatában a térnek, ér- zékeljék önmagukat és a többieket.

Hányféleképpen mozognak a gyerekek. Hogyan kombinálják a gyerekek a moz- dulatokat egyszerű mozgássorokban. Hogyan ismerik fel a gyerekek, hogy figyelembe kell venniük a teret, ami- kor csinálni akarnak valamit, például egy tornyot építeni és lerombolni, vagy egy kerekes játékon közlekedni. Hogyan gondoskodnak a gyerekek saját biztonságukról. Hogyan használnak a gyerekek be- rendezéseket, például egyensúlyoz- va, mászva, csúszva vagy kúszva. Hogyan uralják a gyerekek a finom motorosmozgásukat, haceruzát vagy ecsetet használnak. Milyen finom, spontán mozgásokat tesznek a gyerekek, és hogyan ural- ják mozdulataikat.

Biztassuk a gyerekeketarra, hogy használják a mozgásokra vonatko- zó szókincset, például „vágtázni” vagy „siklani”; az utasítások szavait, például „kövesd”, „vezesd”vagy„utánozd”; vagy az érzésekét, például „izgatott”, „fél” és „boldog”. Segítsünk nekik a testükkel kommuni- kálni, bátorítsuk a kreatív elgondolása- ikhoz kapcsolódó kifejező mozgásokat. Beszéljünk a gyerekeknek a testrészek- ről és a testmozgásról, tanítsuk meg a testrészekre vonatkozó szókincset. Segítsünk a gyerekeknek végiggondol- ni, hogyan hathatnak a mozdulataik és tetteik másokra. Tegyünk fel provokáló kérdéseket, pél- dául „Körbe tudsz menni a mászókán úgy, hogy nem érsz hozzá a térdeddel?” Beszéljünk nekik arról, hogy a mozgá- sukat a rendelkezésre álló térhez kell igazítaniuk. Mozgalmasjátékokkalösztönözzük őket az energikus aktivitásra. Adjunk lehetőséget nekik arra, hogy cselekvéseiketmegismételhessékés megváltoztathassák, hogy gondolkod- hassanak róluk, finomíthassák és javít- hassák azokat. Segítsünk a gyerekeknek tudatosítani a veszélyeket, mások és a maguk biz- tonságát. Szánjunk időt arra, hogy átgondoljuk az egyéni tér- és eszközigényét azoknak a gyerekeknek, akiknek eltérő szükségle- teik vannak ezeken a területeken. Mutassuk meg nekik, hogyan tudnak együtt dobálós, gurítós, elkapós játé- kot játszani, és bátorítsuk őket, hogy játsszanak együtt, ha már elég ügye- sek hozzá.

Iktassunk be célbadobós, görgetős, rugdo- sós és elkapós játékokat. Iktassunk be olyan játékokat, ahol a gyere- kek a készségeiket különféle módokon pró- bálhatják ki, például hátrafelé szökdécsel- hetnek vagy oldalirányban galoppozhatnak. Nagyszabású építkezésekhez biztosítsunk bővíthető eszközöket. Használjunk az egész testre kiterjedő mozgásos mondókákat, például „Húzz, húzz engemet”. Biztosítsunk időt és helyet minden nap az energikus játékra, akár bent, akár a szabad- ban. Menjünk el parkba, ha máshol nincs elég hely. Gondoskodjunk arról, hogy a gyerekek is- merjék a biztonságos játék szabályait a kü- lönböző helyeken. Rendszeresen ellenőrizzük, hogy biztonsá- gosak-e az eszközök, például a textilek le- gyenek tiszták, és a faépítmények legyenek szálkamentesek, és ne legyenek durva éleik. Legyenekberendezési tárgyak különbö- ző magasságokban, például fejmagasság fölöttig érő létra, alagút, pad és szőnyeg. Legyen nagy hordozható felszerelés, ame- lyet a gyerekek biztonságosan mozgathat- nak, hogy együtt építkezzenek. Tervezzünk fantáziadús, aktív élményeket, például játsszuk el a „Háp, háp, háp, jönnek a kacsák” dalt. Segítsünk nekik megjegyezni mozgásformákat és a sorrendet, és beszél- jük meg, mire vigyázzanak, hogy ne ütköz- zenek egymásnak. Gyakoroljuk a mozgásos készségeket bab- zsákkal, célba dobó eszközökkel, labdákkal és karikákkal.

m ozgás és tér

Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök

Jól fejlődnek, hatáplálkozási szükségleteiket kielégítjük. Reagálnak a meleg, érzékeny fi- zikai kontaktusra és gondosko- dásra, ezek segítik fejlődésüket.

Milyen rendszerességgel éhez- nek meg a csecsemők, és ho- gyan szabályozzák a szopás se- bességét és intenzitását. Hogyan jelzik nyugalmukat, ha biztonságban érzik magukat és gondoskodnak róluk.

Beszéljük meg a szülőkkel a kisbabák etetési rendjét. Beszéljünk a kisbabákhoz, miközben megsimogatjuk az arcukat, vagy megpaskoljuk a hátukat, emlékez- tetve őket, hogy ott vagyunk és biztonságban vannak. Gondoskodjunk arról, hogy minden gyerek szükség- leteit megfelelően kielégítsük, és tartsuk tiszteletben a szülők kívánságait.

Az etetési idők tervezésénél vegyük fi- gyelembe a kisbabák egyéni és kulturális szükségleteit. Tartsunk bébimasszázst, ilyenkor a gyere- kek érzik a gondoskodást, és elősegíti a jó közérzetet. Pihenésre és alvásra ugyanúgy szükségük van, mint ételre. Arraösszpontosítanak,amit elszeretnének érni, miközben kúszni kezdenek, felhúzzák ma- gukat álló helyzetbe, másznak, totyognak, járnak vagy felmász- nak valahová.

Hogyan változik a csecsemők vi- selkedése, amikor elfáradnak, és alvásra van szükségük. Hogyan jelzik, hogy segítségre van szükségük.

Segítsünk a gyerekeknek élvezni az ételeket és egészségesen választani úgy, hogy kedvenceiket új ízekkel és állagokkal kombináljuk. Legyen elég hely ahhoz, hogy a gyerekek felállhas- sanak, totyoghassanak vagy járhassanak, és gon- doskodjunk mindvégig a biztonságukról anélkül, hogy korlátoznánk őket a felfedezésben. Gondoljunk arra, hogy a csecsemők veszélyérze- te csekély, amikor arra összpontosítják figyelmüket, hogy megszerezzék, amit akarnak.

Biztosítsunk kényelmes, könnyen hoz- záférhető pihenőhelyet, ahol a csecse- mők akár alhatnak is, ha akarnak. Tervezzünkalternatívtevékenysége- ket azoknak a csecsemőknek, akiknek nincs szükségük alvásra akkor, amikor a többiek pihennek. Gondoskodjunk olyan biztonságos kör- nyezetről, ahol a kicsik szabadon mozog- hatnak, miközben a felnőttek ügyelnek a biztonságukra. Valamennyire felismerik, ha pisil- niük vagy kakilniuk kell. Bizonyos ételeket, italokat és te- vékenységeket már jobban sze- retnek, másokat kevésbé. Gyakorolják és tökéletesítik, amit tudnak.

Amikor kisgyerekeket kezdik ér- dekelni a testi funkcióik. Hogyan közlik a szükségleteiket. Hogyan választanak a kisgyere- kek, például amikor újra meg újra ugyanazt a mesét kérik. A játékuk rendszerét, példá- ul amikor többször egymás után felmennek és lejönnek a lépcsőn.

Segítsük a szülőket a szobatisztaságra szoktatás- ban rugalmas szokásokkal, valamint a gyerekek erőfeszítéseinek és önállóságának támogatásával. Beszéljük meg a szobatisztasággal kapcsolatos kulturális elvárásokat, mert egyes kultúrákban pél- dául lehet, hogy a fiúk is ülnek, és nem állnak a vécé mellett. Értékeljük a gyerekek választásait, és biztassuk őket, hogy próbáljanak ki új és egészséges dolgokat.

Engedjük, hogy a gyerekek válasszanak a bili, a gyerekülőke és a fellépő között. Alakítsunk ki olyan szokásokat, ame- lyek segítik a gyerekek önállóságát, például akasszák fel a ruháikat, és pró- báljanak önállóan mosakodni. Szánjunk időt arra, hogy megbeszéljük, milyen egészséges választási lehető- ségek vannak, hogy a gyerekek eldönt- hessék például azt, hogy vizet, gyü- mölcslevet vagy tejet isznak.

h ón ap Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök 22-36

Tudomásunkra hozzák a szük- ségleteiket, például ha éhesek, szomjasak vagy kényelmetlenül érzik magukat. Egyre önállóbbangondoskodnak magukról.

Milyenjelekkel, gesztusokkal vagy szavakkal fejezik ki a kis- gyerekek igényeiket.

Vonjuk be a kisgyerekeket az ételek elkészítésébe. Tegyük lehetővé, hogy beszéljenek arról, mit szeret- nek enni, ugyanakkor hangsúlyozzuk véleményün- ket az egészségesebb választásokról, és hagyjuk, hogy megismerjék egymás kedvenc ételeit. Ne feledjük, hogy azoknak a gyerekeknek, akik ke- vesebbet tudnak a szabadban játszani, nem biztos, hogy van veszélyérzetük.

In document A koragyermekkori fejlődés megalapozása (Pldal 64-88)