I. RÉSZ
4. A világ megismerése
elvárások:
A gyerekeket olyan tudáshoz, ismeretekhez és készségekhez kell hozzásegítenünk, amelyekkel értelmezni tudják a világot.
Tanulásukat támogatni kell olyan alkalmak megteremtésével, amikor egy sor eszközt biztonságosan használhatnak; termé-szetes környezetükben és valós élethelyzetekben találkoznak állatokkal, emberekkel, növényekkel és tárgyakkal; a gyakorlat-ban „kísérletezhetnek”, és sokféle anyaggal dolgozhatnak.
A világ megismerése:
A gyerekek felfedezés útján és számos forrás segítségével szereznek ismereteket a világról: családjuktól és barátaiktól,
A gyerekeknek tudásukat és készségeiket a gyakorlatban is alkalmazniuk kell. Ez növeli önértékelésüket hiszen maguk dönthetik el, mit vizsgáljanak meg, és hogyan lássanak hozzá.
hoGyAn TudJA A GyeReKháZ hATÉKonyAn SeGíTenI A FeJlődÉSneK ÉS A TAnuláSnAK eZT A TeRÜleTÉT?
Az alább felsorolt területekre kell különös figyelmet fordíta-nunk ahhoz, hogy minden gyerek számára megteremtsük a
Segítsünk a gyerekeknek, hogy felfedezzék és megismerjék a nemek közötti különbségeket, az etnikumok, nyelvek, tevé-kenységre nyílik alkalom, amelyek felkeltik a gyerekek ér-deklődését és kíváncsiságát, bent és kint egyaránt.
Használjuk ki a szabadtéri lehetőségeket a környéken is.
Használjuk a megfelelő kifejezéseket: ha például a lepkebáb nevét helyesen használjuk, a gyerekek is élvezettel fogják ízlelgetni a szót.
Tegyünk fel átgondolt, szabatos, nyitott kérdéseket, például
„Hogyan tudnánk...?”, vagy „Mi történne, ha...?
Fejlődés és tanulás:
Tervezzünk olyan közvetlen tapasztalaton alapuló tevé-kenységeket, amelyek ösztönöznek a felfedezésre, a
Biztassuk a gyerekeket arra, hogy mondják el egymásnak,
mire jutottak, például gondolkodjanak el további
felfedezé-sekről, vagy meséljék el tapasztalataikat. Ilyenkor
előadhat-ják tudásukat, elgondolkodhatnak rajta, és gyakorolhatelőadhat-ják
az új szókincset.
Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök
Mozgásuk és érzékszerveik segítségé- vel tárgyakra fókuszálnak, értük nyúl- nak és megragadják azokat. Megfigyelik a cselekvéseket és azok következményeit.Hogyan használják a csecsemők az ér- zékeiket, amikor felfedezik például az arcunkat, a hajunkat vagy egy csörgőt.
Adjunk a csecsemőknek lehetősé- get arra, hogy felfedezzék a tár- gyakat és az anyagokat.
Adjunk a csecsemőknek egy sor hétközna- pi tárgyat, amit felfedezhetnek és vizsgál- gathatnak. Amikor fel tudják húzni magukat álló helyzetbe és helyet tudnak változtatni, kitágul számukra a felfedezés terepe.
Mi érdekli a csecsemőket, hogyan vizsgálgatják a tárgyakat, miként bán- nak velük.
Legyen lehetőség arra, hogy a gye- rekek eldöntsék, mivel játszanak.Az anyagok és az eszközök legyenek vál- tozatosak és variálhatók, hogy a gyerekek sokféleképpen használhassák őket. Így to- vább maradnak kíváncsiak, és újabb izgal- mas felfedezések elé nézhetnek. Vizsgálódásaik néha konkrét jelensé- gekre vagy folyamatokra irányulnak.Mi az, amit a kisgyerekek újra meg újra megvizsgálnak, például elmélyednek abban, hogy kinyitnak és becsuknak valamit.
Bátorítsuk a gyerekeket, amikor a mozgás és érzékelés útján újabb dolgokatfedeznekfel (szenzo- motorossémákkialakulása és megerősödése).
Biztosítsunk olyan anyagokat, amelyek meghatározottszenzomotorossémákat támogatnak, például eldobni való tárgyakat, ha egy kisgyerek a röppályát vizsgálja. Beszélgessünk a szülőkkel arról, hogy mi min- den érdekli a gyereküket, és hogyan lehet őt bátorítani további felfedezések megtételére. Vizsgálódnak, játszanak és igyekeznek megérteni, amit tapasztalnak. Másoktól szereznek információkat az őket érdeklő kérdésekben. Érdekli őket, miért történnek a dolgok.
Mit tesznek és mondanak a gyerekek, amikor valami érdekes felfedezést tet- tek. Milyen kérdéseket tesznek fel ta- pasztalataikkal kapcsolatban.
Vegyük észre, hogy egy gyereknek felfedezésként szolgál például az is, amikor beleugrik egy pocsolyába.
A szabadtéri területeket használjuk a kör- nyezet jelenségeinek megfigyelésére: pél- dául legyenek szélcsengők, zászlók, szélke- rekek kinn a kertben, amiken a szél irányát, erősségét meg tudjuk figyelni. Kíváncsiak és érdeklődnek a tárgyak és élőlények tulajdonságai iránt. Elmesélik és beszélnek arról, amit látnak. Kíváncsiak arra, miért történnek és ho- gyan működnek a dolgok. Értik az ok-okozati összefüggéseket.
Hogyan vizsgálgatják a tárgyakat és az élőlényeket, hogy többet tudjanak meg róluk, például megfigyelik a növé- nyeket és az állatokat, vagy észreve- szik, hogy a tárgyak különböző anya- gokból készülnek.
Figyeljünk a gyerekek érdeklődé- sének jeleire, bátorítsuk és segít- sük őket további kérdésekkel, be- szélgetésekkel és vizsgálódásokkal.
Tegyük lehetővé, hogy a dolgokat a gyerekek közelről is sokféleképpen megvizsgálhassák, például nagyítóval vagy fényképeken.
h ón ap Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök 40-60+ k orai tanulási célok
Észreveszik és kommentálják a jelen- ségeket. Észlelik a változást. Szívesen magyarázzák el ismereteiket másoknak és odaillő kérdéseket tesz- nek fel. A tárgyakat és anyagokat érzékleteik – tárgyhoz illő – használatával fe- dezzék fel. vizsgálják meg és állapítsák meg a megfigyelt élőlények, tárgyak és események egyes tulajdonságait. Alaposan figyeljék meg a hasonló- ságokat, különbségeket, mintázato- kat és a változást. Tegyenek fel kérdéseket arról, mi- ért történnek és hogyan működnek a dolgok.
Milyenváltozásokat ésjelenségeket vesznek észre a gyerekek. Azokat a helyzeteket, amikor a gyere- kek azonosítják az élőlények vagy tár- gyak tulajdonságait. Hogyan tanulmányozzák a környezet dolgait, például kézbe vesznek valamit és közelről megvizsgálják. Amikor a hétköznapi eseményeket ku- tatják, például azt, hogy miért áll meg a bicikli, ha behúzzuk a féket.
Segítsünk a gyerekeknek,hogy észrevegyék ésmegbeszéljék a körülöttük lévő mintázatokat, pél- dáula rácsokat, textilmintákat vagy építőelemeket. Biztassuk őket arra, hogy kérdése- ket tegyenek fel, és megoldásokat, válaszokat találjanak ki rájuk. Vizsgáljuk meg az időbeli változá- sokat, például a növények növe- kedését, és a visszafordítható vál- tozásokat, például a jég olvadását.
Adjunk lehetőséget a megfigyeltek rögzí- tésére rajzban, írásban, modell készítésével vagy fényképen. Legyen sokféle, különböző működési elvű vagy rendeltetésű anyag és tárgy a köze- lünkben, amivel a gyerekek játszhatnak, pél- dául habverő, zseblámpa és más háztartási eszközök, csigák, építőszerszámok, magnó. Biztassuk a gyerekeket arra, hogy találgas- sák, miért történnek meg, vagy hogyan mű- ködnek a dolgok.
felfedezés és vizsgálódás
Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök
Kezükkel és szájukkal fedezik fel a tár- gyakat és az anyagokat. Milyen tárgyak érdeklik a csecse- mőket, mi köti le figyelmüket. Beszéljünk a csecsemőknek az egyes tárgyakról és anyagokról, hívjuk fel a figyelmüket az olyan tulajdonságaik- ra, mint a tapintásuk vagy hangzásuk.Legyenek olyan tárgyak a közelben, ame- lyek lehetőséget adnak a kisbabáknak a textúrák, formák és méretek felfedezésére. Kíváncsiak és érdeklődnek az olyan dolgok iránt, amelyeket felépítünk és ledőlnek, kinyílnak és becsukódnak.
Hogyan bánnak a gyerekek az épí- tőelemekkel, és hogyan rendezge- tik őket.
Közös játék közben beszéljünk arról, mitől borul le egy építmény, és mi az az egyensúly, pl. „Ha túl sok kockát teszek erre az oldalra, leborul az egész”.
Legyen egy sor olyan eszköz a játékhoz, amelyek felkeltik a gyerekek érdeklődését az egyensúlyozás és az építkezés iránt. Érdekli őket a húzogatás és tologatás, kezdenek ők is építkezni. Milyen dolgokat szeretnek építeni, kinyitni és becsukni, húzni és tolni a kisgyerekek.
Kommentáljuk, amit a kicsik csinálnak, magyarázzuk el például így: „Majd- nem sikerült kinyitni, amikor azt a fo- gantyút meghúztad.”
Biztosítsunk sokféle tárgyat, ami felébreszti a gyerekek kíváncsiságát, és gondoskodjunk ar- ról, hogy biztonságban fedezhessék fel őket. Legyenek sokféle kultúrát képviselő tárgyak, és biztassuk a szülőket arra, hogy hozzanak be otthonról a kultúrájukra jellemző és isme- rős tárgyakat, hogy megmutathassuk őket. Kíváncsian és szívesen kísérleteznek. Hogyan tesznek felfedezéseket a gyerekek például azzal, hogy ösz- szegyűjtik mindenhonnan a párná- kat, feltornyozzák őket, és ráugra- nak a halomra.
Vegyük észre, hogy a gyerekek vizsgálódá- sai haszontalannak tűnhetnek ugyan, de lehet, hogy valaki épp egy csodálatos fel- fedezés küszöbén áll, miközben gondosan egymás tetejére rak egyre több dolgot.
Építsünk a gyerekek érdeklődésére, és ad- junk nekik annak megfelelő újabb eszközö- ket, hogy folytathassák és kiterjeszthessék a próbálkozásaikat.
h ón ap Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök 30-50
Megvizsgálnak mindenféle építőanyagot. Rájönnek, hogy az eszközöket valami- lyen speciális célra lehet használni. Építéskor összeillesztik az elemeket és megkeresik az egyensúlyi helyzeteket. Kezdenekbiztonságosan próbálkoz- ni jó néhány eszközzel és technikával.Hogyan használják a gyerekek az eszközöket, például lyukat vájnak a gyurmába egy pálcikával. Hogyan kapcsolják össze a tapaszta- lataikat, és hogyan használják a tudá- sukat arra, hogy valamit megtervezze- nek és elkészítsenek. Hogyan ügyesednek az eszköz- használatban, és a feladathoz illő eszköz kiválasztásában.
Mutassuk meg a gyerekeknek, mi- lyen eszközök valók a különböző anyagokhoz. Bocsássunk rendelkezésükre egy sor építőanyagot, például mindenféle for- mákat, méreteket és kapcsolási módo- kat tartalmazó építőkészleteket, és se- gítsünk nekik használni ezeket.
Lássuk el a gyerekeket ötletekkel és inge- rekkel: mutassunk fényképeket, könyveket, menjünk el valahová, és figyeljünk meg kö- zelről épületeket. Adjunk nekik mindenféle eszközt, például ollót, lyukasztót, tűzőgépet, játékfűrészt, ragasztóhengert, sodrófát, süteménykiszú- ró formákat, kést, reszelőt, és biztassuk őket arra, hogy bánjanak velük körültekintően, és használják pontosan az elnevezésüket.
40-60+ k orai tanulási célok
Valamilyen céllal építkeznek, sokféle alapanyagot használnak. Hozzáértéssel és megfelelő módon hasz- nálnak egyszerű eszközöket és technikákat. Építsenek sokféle tárgyat felhasz- nálva, válasszák ki a megfelelő esz- közöket, és ha kell, munka közben változtassanak a stratégiájukon. válasszák ki a használt anyagok for- málásához, összeállításához és ösz- szekapcsolásához szükséges eszkö- zöket és technikákat.
Hogyan készítenek a gyerekek tár- gyakat, például kartontáskát olló, ragasztó, zsinór és lyukasztó hasz- nálatával, hogy hazavigyenek ben- ne valamit. Hogyan építenek saját maguknak. Hogyan döntik el, hogy a tervük megfelel-e a célnak, és ha nem, ho- gyan módosítják a tervüket.
Beszéljük meg a tervezés és a felada- tok célját. Tanítsuk meg az összeillesztést, a mé- rést, a vágást és az eldolgozás tech- nikáit és ezek nevét. Biztassuk a gyerekeket az értékelés- re, segítsünk nekik a magyarázó sza- vak, a „hosszabb”, „rövidebb”, „köny- nyebb” használatában.
Vegyük figyelembe a gyerekek élményeit, alkalmat adva tárgyak tervezésére és elké- szítésére, például készítsék el a Csudatarisz- nyát a roma népmeséből. Adjunk lehetőséget a gyerekeknek készsé- geikgyakorlására, egyszerűelgondolások kezdeményezésére és megtervezésére, va- lamint arra, hogy megtalálják saját megol- dásaikat a tervezés és a megvalósítás során. Biztosítsunk a gyerekek műhelyében valódi választási lehetőséget a technikák, anyagok és eszközök között.
ter vezés és készítés
ommunikációs eszközök Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök
Érdeklik őket az olyan játékok és eszkö- zök, melyek gombnyomásra működnek. Milyen játékok és eszközök érdeklik a cse- csemőket.Beszéljük azokról a játékokról és jel- lemzőkről, amelyek érdeklik őket, pél- dául egy játék nyuszi lekonyuló füléről, vagy a korgó gyomrú maciról.Legyenek olyan játékok a közelben, amelyek felcsigázzák a csecsemők ér- deklődését, például zenélő mobilok és felhúzós zenélő játékok. Érdeklődéssel fedezik fel a dolgokat, és néha megnyomnak egy alkatrészt vagy felemelnek egy kallantyút, hogy valamilyen hatást, például mozgást váltsanak ki, han- got vagy új képeket csalogassanak elő.
Hogyan kezdik felfedezni a csecsemők a já- tékok és használati tárgyak műszaki oldalát, például megnyomnak egy gombot vagy el- tolják az „útibögre” tetején lévő reteszt.
Osszuk meg a megfigyeléseinket a szü- lőkkel, hogyösszehasonlíthassukaz észrevételeinket.
Legyenek strapabíró eszközök gom- bokkal, kulcsokkal, reteszekkel. Érdeklik őket azok a játékok, melyeken gombok, kallantyúk, egyszerű mecha- nizmusok vannak, és néha már tudják működtetni is őket.
Hogyan fedezik fel a gyerekek, hogy le- het tolni, húzni, felemelni vagy megnyom- ni a játékszerek és háztartási berendezé- sek egyes részeit.
Beszéljünk a gyerekeknek ténykedésük hatásáról, miközben felfedezik a dol- gok működését.
Építsünk bea gyerekekjátékába olyan technikai eszközöket, amelye- ket felismernek, például a magnót, telefont. Érdeklik őket az elektronikai tárgyak. Szívesen megtanulják néhány beren- dezés bekapcsolását ésvalamelyes használatát.
Hogyan használják a gyerekek a elektro- nikus hangszereket.Beszéljünk az elektronikai eszközökről, mit tudnak, mire valók, és hogyan kell biztonságosan használni őket. Engedjük meg a gyerekeknek, hogy le- fénymásolják saját rajzaikat.
Legyenek játékhoz használható biz- tonságos eszközeink: pl. zseblámpák, tranzisztoros rádiók vagy karaoke gépek. Tudják működtetni az egyszerű beren- dezéseket.Milyen készségekre tesznek szert a gye- rekek, miközben megismerik az egysze- rű berendezéseket, például megtanulnak tekerni vagy elfordítani egy gombot.
Hívjuk fel a gyerekek figyelmét a látott vagy felnőtt felügyelet mellett hasz- nált információs technikai berendezé- sek részeire.
Amikor a környéken sétálunk, kér- jük meg a gyerekeket, hogy nyom- ják meg a gombot a gyalogátkelőnél, vagy mondják be a kaputelefonba, hogy megjött a csoport a sétából. Egyszerű programot tudnak használni a számítógépen. Az információs technikai berendezések- kel egyszerű műveleteket végeznek, pél- dául csatornát váltanak a távirányítóval. Egérrel és billentyűzettel használják az életkoruknak megfelelő szoftvert. Tanulmányozzák a hétköznapi techniká- kat, derítsék ki, mire valók. használják a tanuláshoz az információs technikai esz- közöket és a programozható játékokat.
Hogyan igazodnak el a gyerekek a techni- ka használatában, például amikor közvet- lenül bebillentyűznek egy telefonszámot.
Tanítsuk meg és bátorítsuk a gyereke- ket arra, hogy különböző ikonokra kat- tintva idézzenek elő eseményeket a számítógépes programban. Biztosítsukvalamennyi információs technikai berendezésbiztonságos használatát, és végezzük el a megfele- lő kockázatértékelést.
Legyen a Gyerekházban programoz- ható játék és információs-kommuni- kációs technikát alkalmazó berende- zés, például számítógép.
idő h ón ap Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök 0-11
Számítanak azismétlődőhangokra, látványokra és akciókra.Milyen hangok, látványok és történések érdeklik a kisbabákat, például egy cumis- üveg látványa vagy a fürdővíz csobogása.Beszéljünk arról, amit csinálunk, miköz- ben az ételt vagy a fürdőt készítjük elő.Legyenek a rendszeres tevékenysé- gekhez kapcsolódó tárgyakról képe- ink vagy fényképeink.
8-20
Megismerik és élvezik a napirendet, például a felkelés idejét, az étkezése- ket, a pelenkázást, és a lefekvést.Hogyan várják a gyerekek a napi ese- ményeket.Nézegessünk olyan képeket, amelyeken a csecsemők esznek, alszanak, fürdenek vagy játszanak, és beszéljünk róluk.
Kérdezzük ki a szülőket, a csecse- mők napjának fontos eseményei- ről, és arról, hogy hogyan beszélnek ezekről, például a „tente” lefekvés, és „hamma” a vacsora.
16-26
Összekapcsolnak egy eseménysort a napi tevékenységekkel. Kezdikmegérteni, hogya dolgok „most” is történhetnek.Azokat a cselekvéseket, amelyekből lát- szik, hogy a kisgyerekek értik az ese- mények sorrendjét, például az öltöző- be mennek, ha azt mondjuk, hogy ki fo- gunk menni.
Adjuk a kicsik tudtára, hogy értjük a szoká- saikat. Beszéljük meg részletesen, mit csi- nálunk, miközben előkészülünk egy új te- vékenységre.
Gyűjtsünk olyan történeteket, mon- dókákat, amelyek a napi rutinese- mények sorrendjéről szólnak, pél- dául: „Süssünk, süssünk valamit”.
22-36
Felismerik a saját életüknek és a mások életének néhány különleges pillanatát. Értenek valamennyit a közvetlen múlt- ra és jövőre vonatkozó beszédből, pél- dául azt, hogy „előtte”, „később” vagy „nemsokára”. Számítanak a konkrét időhöz kötött eseményekre, például az étkezésekre vagy a hazamenetelre.Hogyan beszélnek a gyerekek az otthon és a Gyerekházban megélt különleges eseményekről. Hogyan adják jelét annak, hogy egy- re jobban értik, mi a múlt, például isme- rik a helyeket, ahol jártak, és az embere- ket, akiket láttak.
Fényképes naplóval örökítsük meg a kü- lönleges alkalmakat. Használjuk az olyan időre vonatkozó ki- fejezéseket, mint a „tegnap”, „holnap”, „jövő héten”.
Teremtsünk alkalmat a gyerekeknek, hogy szerepjáték közben végigcsi- náljanak egy napi feladatot, például fektessék le a „kisbabát”.
Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök
Emlékeznek a megélt fontos esemé- nyekre, és beszélnek róluk. Érdeklődnek a számukra fontos embe- rek élete iránt. Beszélnek a múltbeli és jövőbeli ese- ményekről. Kezdik megérteni a növekedést, az el- múlást, az időbeli változásokat.Hogyan emlékeznek a gyerekek egy fon- tos eseményre, hogyan mesélik el például azt, hogy egy sünt találtak a kertben. Hogyan hasonlítják össze azt, amit most tudnak azzal, amit kisebb korukban tudtak.
Érdeklődjünk a gyerekek élete és élmé- nyei felől, és beszéljünk róluk. Használjuk a beszélgetésekben az idő- vel kapcsolatos szavakat, ésbiztas- suk a gyerekeket is arra, hogy használ- ják az olyan kifejezéseket, mint a „múlt”, a „most” vagy az „azután”. Biztassuk őket arra, hogy beszéljék meg az ismerős személyek, például a család- juk életének fontos eseményeit. Készítsünk füzeteket a különböző hely- színeken történt eseményekről, például a nyári vásárról, a mászóka építéséről, a bevásárló körútról vagy egy ünnepről. Biztassuk a gyerekeket, hogy játsszák el életük eseményeit. Figyeljük meg a környezet változásait, például az évszakokon keresztül, vagy ahogy egy épület bővítését befejezik.
Tervezzünk olyan alkalmakat, ami- kor a gyerekek megbeszélhetik a megélt eseményeket, például, hogy mit csináltak a hétvégén,vagy mi történt, amikor ki kellett vetetni egy szálkát a kezükből. Kezdenek különbséget tenni a múlt és a jelen között. Használják az időre vonatkozó kifeje- zéseket beszélgetés közben. Tudnak az évszakokról és azok rend- szerességéről. Rövid távú terveket készítenek. Ismerjék a múlt és a jelen esemé- nyeit a saját életükben, a családjuk és más ismerős emberek életében.
Hogyan hivatkoznak a gyerekek a múlt- beli eseményekre, például hogy milyen régen voltak utoljára a vásárban. Hogyan hasonlítják össze saját élmé- nyeiket másokéval, például saját játéku- kat és játéktárgyaikat nagyszüleik játék- élményeivel és játéktárgyaival.
Rendezzük sorba az eseményeket, pél- dául a gyerekek fényképeit a születésük- től kezdve. Használjunk olyan történeteket, ame- lyek bevezetik az idő és a múltbeli embe- rek képzetét. Biztassuk a gyerekeket arra, hogy be- szélgetés közben kérdezzenek egymás életének eseményeiről, és szerepjátékkal fedezzék fel ezeket az élményeket. Hasonlítsuk össze különböző korok tár- gyait, például a kerti szerszámokat és a háztartási eszközöket. Minden alkalmat ragadjunk meg, hogy kifejezzük a gyerekek múltjának értékes- ségét. Vonjuk be a családokat, osszuk meg velük az emlékeket.
Tervezzünk hosszabb távú megfi- gyeléseket, például vessünk mago- kat, vagy keltessünk tojásokat. Adjunk a gyerekeknek anyagokat, például régi és új fényképeket, ame- lyeket összehasonlíthatnak. Az évszakokról szóló megfigyelé- seknél építsünk a helyi közösség- re. Pillantsunk bele a helyi gazdák munkájába, ismerjük meg tudásu- kat, szakértelmüket.
Hely h ón ap Fe jlő dé si e se m én ye k n éz d, h al lg as d, je gy ez d fe l h at ék on y gy ak or la ti m ód sz er ek Te rv ez és é s es zk öz ök 0-11
Kéz-éslábmozdulatokkal, és gurulva fedezik fel maguk körül a teret.Milyen mozdulatokat tesznek a kisbabák, miközben felfedezik a környezetüket. Ösztönözzük a csecsemőket mozgásra in- terakcióinkkal, például érintsük meg az ujjai- kat vagy lábujjaikat, és mutassuk, hogy örü- lünk, ha rugdalódznak vagy hadonásznak.
Legyenek olyan helyek, ahol a csecse- mőkkülönböző nézetekbőlláthatják környezetüket.
8-20
Szeretika szabadban megfi- gyelni, mit csinálnak az állatok, emberek és járművek.Hogyan fedezik fel a csecsemők a teret, a tárgyakat és a környezet jellemzőit.Hívjuk fel a figyelmet azokra a dolgokra, amelyek azérdeklődést ösztökélik, például egy építkezés.
Tegyünk ki képeket a gyerekek kedvenc helyeiről és beszéljünk róluk.
16-26
Kíváncsiak a környezetükre.Hogyan reagálnak a környezetükben lévő látványokra, hangokra, illatokra, és mit szeretnek a kinti játékokban.Biztassuk a kisgyerekeket arra, hogy fedez- zék fel a pocsolyákat, a fákat és a fű, a be- ton vagy a kavicsos ösvény felületét.
Menjünk ki a szabadba, hogy a gyere- kek felfedezhessék a környék jellemzőit, például egy buckát, egy ösvényt vagy egy kőfalat.
22-36
Élvezetteljátszanak kis játék készletekkel, például gazdaság- gal, szerelőműhellyel, vasúttal.Menjünk ki a szabadba, hogy a gyere- kek felfedezhessék a környék jellemzőit, például egy buckát, egy ösvényt vagy egy kőfalat.