TERMÉSZET TANULMÁNY TERMESZÉT TÖRVÉNYEI 517 nyomozása leggazdagabb nyereséggel kecsegtet bennünket. A*

philo-sophíai természetrendgzer tökéletesítése és kiképzése, nagy , végetle­

nül nyomozható és egészen sdíia ki nem meríthető feladat a' termé­

szet "izsgálókra nézve.

T K R M V, S •/. V. T T A N I! I. M k N Y , 1. P H T S I C * .

T E R M É S Z E T T Ö R V É N Y E I azon állandó, változhatlan szabá­

l y o k , mellyek szerint a' természetnek tüneményei 'vagy változásai esnek. Valamint az emberi természettörvényeken alapul a'polgári élei rendé, bátorsága és szabadsága, ugy a' nem eszmélő természet Ten-dét, bizonyosságát saját törvényei állapítják meg. Ezek tanúi azon állandóságnak , rsalhatlanságnak 's véghetlen hűségnek, mell) re tel­

jes biztossággal építhetünk, mennyiben a' törvényeket ismerjük : ezek még a" legkisebb 's legcsekélyebbnek látszó dolgot is kiveszik a' vak történet alól 's rendet szabnak elibe. E' nagy igazságot lejezé ki az idvezitő , midőn ezt monda : ,,Isten akaratja nélkül még rsak egy hajszál sem esik le fejedről." De lehetne-e különben egész a' ter­

mészet , ha ez így nem volna ? Bizonyára nem : mert vagy általában vak eset munkája volna a' természet 's akkor nem volna egész, vagy egész , és akkor általában szabályosnak kell lennie. Minden törvé-nyetlenség tehát, melly néba benne látszik, p. o- mint az idő vál­

tozásinál gondoljuk , rsak látszatós , 's *z álszint csak a' természet e' részbeli törvényeinek nem-ismerése okozza előttünk. De ha az idő­

változások valóban csak történetesek , 's a' természet légbeli munkás­

sága törvén3'eílen önkényének következményei volnának, honnan van, hogy az emberek , jelesen a' természetbúvárok eleitől fogva az idő­

nek eleve meghatározásán mindenkor iparkodtak, 's attól annyi pró­

báik nem sikerülte után sem állanak el? Nem önmagánál ellenkezés volna ez , ha ffltennők , hogy a' természet valahol és valaha önkény-tesen , történeönkény-tesen munkálhat ? Az ember , a' természet gyermeke *•

hasonképe nem ellenkezik itt magával ; mert még akaratja ellen is kénytelen a' természetet kivétel nélkül , minden tüneményeiben , te­

hát mindenütt szabályosnak, rendtartórak ismerni, 's azért mindenütt, snég legönkényesbnek látszó munkájában is törvényeit fürkészni. — Még egy másik utón is eljuthatunk ez ismeretre. A' látszó termé­

szetnek minden élete és létele tér- és időbeli nyilatkozás. Idő és tér pedig a' mathematirának eredeti elvei. A! természet ez oldalról szem­

léltetve mindenütt mint tökéletes mathematicus mivész nyilatkozik, '»

törvényei, mint tüneményeinek valóságos mathematirai (idő-és tér­

beli) meghatározásai közelebbről magyarázhatók. Tekintsük meg bár akarmellyík törvényét , gyakran első pillanatra tapasztalandjuk annak mathematirai rharakterét, 's észreveendjük, hogy általában minde­

niknek tnrtalit;a mérték , szám , súly , 's hogy mindenikben a' termé­

szeti erőknek meghatározott viszonya , vagy a' tüneményeknek idő-és térbeli viszonya fejeztetik ki. Például 3.) Minden világosság egye­

nes iránvban halad, mig egynemű szerben marad; 2) Pa a' fénysu­

gár véknyabb szerből sfírflbbe ötlik , mindenkor a' függóvonal fel'é.

törik 'sa't. De a' létszeres (organirus) dolgokban is szintúgy kitetszik a' természet törvényeinek mathematirai charaktere , mint a* nem-lét-szeresekben ; p. o. ama' Camper felfedezte szabály , melly szerint BE állati arrzulatnak alsó és előrésze a'homlokhoz és kaponyáhez képess annál hátrább megy , mennél tökélyesb létszerekkel 's elmével birnak a' lények; vagy ama* Gallé , melly szerint a' külső hengmcnelel a*

növénnyel élő állatoknál utána , a' húsevőknél pedig előtte esik azon vonalnak , melly a' kaponyát hosszában két részre osztja *st. Nem !«•

bet ne m látni, hogy e' szabályok valója téri viszoryokon épül. De hol illy téri viszonyok nincsenek , 's vagy semmi vagy csekély geometTiai meghatározásoknak van helyök , ott annál szembetűnőbbek aí idóvi-szonyok, nielljek számokkal határoztatnak meg, Így p. o. sok

nya-S 1 8 T E R M É nya-S Z E T T Ö R V É N Y E I

ralyának bizonyos időszabálya van , m i l l y e n a' harmad — negyed na­

pos h i d e g l e l é s 'st. í g y a' létszeres lénj'ek kifejlése is időszabálj hoz van k ö t v e : különböző de meghatározott idő alatt költik ki tojásai­

k a t a' madarak ; különböző de bizonyos ideig hordják az emlős álla­

tok fiaikat. Ha más természeti törvénj-eknél nem mingyárt ismerhe­

tő is meg a' matheinaticai charakter , bizonyosak lehetünk , hogy azt csak mi nem látjuk , 's gj'akran szorosb visgálat etán rá is jövünk.

L e g y e n itt példa azon törvény , mellj' szerint az állati testek halál után megrothadnak. Ugy l á t s z i k , mintha e' "törvénynek nem volna mathematicai tartalma , de a' rothadály tudománj'os fogalmából még­

is tüstént kitűnik mathematicai v o l t a ; mert mint a'tudomány tartja, minden rothadálj- a' létszeres tömeg egj'ségének l é t s / e r i és chemiai alapszerek többségére való f e l o s z l á s a . E' felett a' közönséges törvé­

n y e n kivül egj-es esetekben még időtörvények is fognak h e l y t , mel-l y e k a' rothadás kifejmel-léséhez tartoznak. Mert mivemel-l ez a' mel-levegőnek befolyásától 's ennek melegségétől függ:, az érzékileg észrevehető rot­

hadás is majd elébb , majd később á l l be , ahoz k é p e s t , mint arra a' levegő minősége 's mérséke kedvezőbb. A' rothadás termékei is meghatározott időszakok szerint szoktak következni. Mind ezekből e l é g világosan látható , hogj' a' természet még e' munkájában is ma­

thematicai rendet tart. — E' t á r g y bővebb visgálata i l l y kérdéseket támaszthat é l ő n k b e : I) L e h e t ő - e , h o g y a' természeti törvény, ter­

mészetfeletti erő á l t a l , csak pillantaiokra is megsemmisíttessék ? vagy a z , mit csodának nevezünk, a' természeti törvénj'nék i l l y pillantat-nyi e l t ö r l é s e - e ? Okosság szerint c' kérdésre igent nem mondhatunk.

Ha isten magokban e' törvényekben , 's az egésznek ezek által megál­

l a p í t o t t rendében 's harmóniájában o l l y dicsőén nyilatkozik; ha e'tör­

vények , m i n t nyilatkozásának igazságai tűnnek elő : ugy a' legcse-k é l j e b h (ha u g j a n a' természetben valami cselegcse-kélynelegcse-k nevezhető) ter­

mészeti törvény megsemmisítése által is ön magának mondana e l l e n t , mivel megseinmisitné nyilatkozata igazságát. Nékünk tehát csodák azon tünemények , mellj'eket az ismeretes természeti törvényekből meg nem magyarázhatunk. V a g y o l l y körülmények k ö z t , mellyeket által nem l á t u n k , noha ismereteseknek t e t s z e n e k , a' várt helyett egj' ma­

gasi) ismeretlen természeti törvénj' jő k ö z b e , 's a' következetet cso­

dának tartjuk. Ki p. o. az állati n/agnetismus törvénj'eit nem ismeri, a' somnambulisir.us jeleneteiben merő csodákat lát. Csodát tehát termé­

szet törvényével ellenkező tüneménynek hinni b a l g a t a g s á g , hanem azt kell róla hinnünk , hogj' az egj^- magasb és még ismeretlen ter­

mészeti törvénj' s z ü l e m é n j e . 2) Etjyik természeti törvény megsemmi­

sítheti vagy legalább korlátolhatja-e a' másikat? Első részére nézve e kérdést is kereken tagadni k e l l . Különben egyik igazságot másik­

nak kellene megsemmisíthetni , 's ez o l l y ellenmondás volna , mellj' á l t a l az igazságok egész országa összeomolna. Mint minden feltételes igazságok e g y f e l t é t e t l e n , ö r ö k , eredeti és alap igazságban egyesül­

nek , 's ez által minden igazságok létszeres összefüggésben állanak : u g y van ez a' természeti törvénjekre nézve i s . Egj' természeti tör­

vénj'nék m á s i k általi eltörlése tehát csak l á t s z a t ó , p. o. látjuk, hogj' a' p e h e l y , m e l l j nek a sulj' törvénye s z e r i n t , mint minden más test­

nek, a' föld középpontja felé e g j e n e s e n 's növekedő sebességgel esni k e l l e n e , különböző irányban majd fel f e l é , majd oldalvást repked a' l e v e g ő b e n . Azt k e l l - e tehát, ebből következtetni , hogy a' pehely a' minden festékre egyaránt kiterjedő törvénj' alól ki van v é v e , vagj^

rá nézve ama' törvénj- e g y másik áltat! , t. i. a' mozgásba jött levegő, ellenállásának törvénye által eltöröltetett? Korán sem. Mert olly re­

keszben , honnan a' levegő l e h e t s é g i g kiszorittatott a' t o l l is épen u g y esik , mint akármi t e s t , de c s e k é l y súlyánál fogva szabad leve­

gőn épen ennek ellenállása, 's moagása gátolja rendes esését. A'

ter-. 1

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK S19 mészét niagasb, létszeres országiban, hol mindig több erők hatnak

egybe 's ezeknek mindenike sajátságos törvény szerint m u n k á l , ' » egyik a' másikat kölcsönösen korlátolja, sokkal bonyolodtabbak 's nehezeb­

ben magyarázhatók a' tünetek , mert még sok illy törvényt nem is­

merünk , pedig a' magyarázásra mindenik szükséges. Ez o k a , hogy a' természetben , uielly gyermekeinek színével , alakjával, hangjával néha végtelen belső gazdagságánál fogva játékot űzni látszik , itt ott önkényt képzelünk , honnan némelly természetbúvár még a' vak eset­

nek is ada benne szerepet; de e' vélemény már magával a* természet igazi fogalmával ellenkezik , mivel a' természeti törvények összesége sajátképen a' természet mathematicai formája , mellynek általában egyezni kell lényével, 's mellyben a' vak történet egy az egésztsértő hézag volna. L. Kant. Meíaph. Aitjaiigsgriinde der baturwisieiuclmft.

(LUK. 1800. 3 kiad.)

T K R M lí s z E T T u D o M Á n Y o K. Ezek annyi különös természet­

tudományokra oszlanak 's annyi ágait képzik a' természet öszves tu­

dományának , a' mennyi külön országokra oszlik maga a' természet.

'S mint a' természet egészét két oldaliéi kell szükségesképpen tekin­

t e n i , t . i . egyfelől mint belsőt, mint munkás egységet, mint az egész­

nek lelkét (1. TERMÉSZET), má» felől mint külsőt, mint a' látható ter­

mészeti dolgok műszeres öszveségét, éppen ez a' visszony találtatik a' természettudományban is. Ez egy íelől munkás egység mintegy teremtő lélek a' természettudományok sokságában 's különbféleségé-beB, 's ekkor természetphilosophiának neveztetik, melly által lesznek csupán tudományokká az egésznek kül'inös ágai, mennyiben t . i . nélkü­

le csak úgynevezett természettudomány ok, azaz tapasztalást esmerete-tek, gyűjtemények 's vizsgálódások volnának az egésznek rendező szel­

leme nélkül. A' természetphilosophia tehát természettudomány a' ter­

mészettudományokban, ezáltal esmérhetni meg a'természetet, mint egé­

szet a' szó legnemesb jelentésében , mellyben a' részek mint eleven , je­

lentésteljes tagok esmertetnek meg; nélküle minden természetesmeretek csak szétdarabolt részek. Más oldalról természettudomány név alatt a' különös természettudományok Öszvesége é r t e t i k , mellyek hasonlóul műszeres egészet képeznek , mivel ezek mindnyájan egy szellem (ter­

mészetphilosophia) által kapják lelkesültségeket (tudományos rendje-ket) 's innen egymással szoros viszonyban 's költsönhatásban állanak, egymásba ütköznek, 's egymást költsönösen ege'szitik 's előmozdítják.

Ezen a' természettudományi egészről előadott előleges észképek után mindenik különös természettudomány fogalma annál könnyebb lesz, mivel mindenik teljes jelentésének a' természettudományok rendsze-rébeni állása által kell njihánosulni. Ha mindenek előtt a' termé­

szetet megtekintjük, miként képez e' nagyban 's képeztetett? a' mint az felséges építtetésében megjelen, ha látjuk azon égi lényeket, mel-lyekkel a' roppant egész megnépesittetett, ha Pzen számtalan világok visszonyai megvizsgáltatnak 's megmutattatik, miként jelen meg ezen viszonyokban a' világok soksóga , mint egész, mint világalkotmány f e' cosmologiának (világ alliottatásának , égi testek vagy világok vi­

szonyainak tudománnyá) neveztetik. A' vizsgálódó lélek különös irá­

nyához képest ezen messzeterjedő tudomány különös módosittatásokat 'si ezeknek megfelelő nevezeteket k a p ; mint c o s m o g e n i a , ha a' vizsgálódás tárgya a' világtestek hihetóleges származása vagy létesü-le'smódja ; a s t r ó n o m i a , ha a' csillagok mathematirui (idő-és köz-) viszonyai, mint az égi testek n a g y s á g a , tömege, egymástóli távol­

sága (névszerint a'főidtől), mozgások törvén)ei 's pálvájok ebből szár­

mazó meghatározása vizsgáltatnak ; a s t r o g n o s i a vagy c o s m o-g r a p h i a is (mivel a' cosmoloo-giának ezen része az éo-gtudományra néz­

ve a z , mi a' földtudományra nézve »' geographia), melly az álló csil­

lagos ég esmeretét, csillagképekre -való elosztatása V a n cg

boltozat-520 TEKMÉSZETTIDOMÁJSIYOK jának mathematicai eloszlatása szerint (itt a' világegyenlitő vagy ae-quator, világsarkak, azaz. pólusok, eclipticaazaz naputja 's az ezekkel öszvekötött viszonyok jónek tekintetbe), adja elő. De a' világ testek ezen közönséges viszonyaival, a' világrendszer vagy világalkotrnány ezen nagyban tett rajzolatival, nem elégszik meg az emberi lélek, melly , belső végetlenségét érezvén , szeretne mindent felfogni magá­

ba , tehát a' belsőt "s egyest is igyekszik álthatni 's hogy végetlen ösztönét kielégítse, a' világ legbelsőbbjébe kivan bejutni, hogyha l e h e t , min-ienik világtestet különös sajátságában ,• belső alkotmánya és felsejének külső tulajdonsága szerint közelebbről esmérje. Hanem ezt csak a' földre vagy a' mi planétánkra nézve t e h e t i , mel'n nek közlebbi esmerete (általánosan belső alkottatására nézve) a' geológia tárgya. A' g e o l ó g i a (a' föld-planéta tudománya) tehát nem csak a' hegyek 's a' száraz belső minemüségéiiek és külső formájának es-m e r e t é t , egy egészbe öszveköttetve , hanees-m a' vizeknek az egész pla-netáni elterjedését, a' gőzkörről általánosan, vagy mint a' planéta ré­

széről való tudományt, a' gőzkör földünknek 's különbféle tájékainak életére való befolyását is magában foglalja. Mivel pedig a' föld ere­

detét is kell vizsgálni , minélfogva ugy tün élőnkbe a' föld ,' mint rendkívül sokféle nemű termények anyja, innen a' geológiát ugy kell tekintenünk, mint olly nagy fának törzsökét, mellynek ágai külön vett természettudományok. Ezen törzsöknek két főágai egyfelől a' g e o g o n i a , melly a' föld alkotmányát származásában nyomozza (e' tudomány maga is még csirájában van 's innen még igen tökély-telén), másfelől a ' g e o g n o s i a vagy o r o l o g i a , o r y k t o l o g i a (kősziklátudomány, szorosabb értelemben vett geológia), melly a' a' kősziklák belső ininemüségét, részeit (a hegynemeket) 's viszonyait teszi tárgyává. Ellenben a' g e o g r a p h i a csak* a' föld felsejevel 's külső alkotmánnyával foglalatoskodik. Főleg mathematicaira és phy-sicaira oszlik (a' politica geographia itt nem jő tekintetbe), melly ismét más külön tudományokra ágaz el. (L. G E O G Í M P H I O . Ezen Itp-köziebb a' geológiához tartozó tudományok azonban szükségessé te­

szik az egész földtest esmeretét, részeinek különbfé^eségéhen 's ösz-veláticzoltatásában , azaz teljes kífejlésében ; mert fa törzsökét ágai­

val együtt felette hijányosan esméri az, kinek a' levelekről, virágok­

ról 's az abból származó többi részekről nincs esmerete ; az egésznek és részeknek tudományos e?merése ugyanis elválhatlan egymástól. Az egész tudományfa , a' geológia, teljes kífejlésében, le a' legkisebb részekig, mellyeknek közlebbi esmerete is figyelmet érdemel, e' ki­

terjedésben más nevet vészen fel; ekkor m i n e r a l o g i á n a k (a' szó tágas értelmében), mellynek külön tudományokra! elosztatása alább he­

lyesebben fog előadathatni, neveztetik. Ugy de a' mineraliák (ásvá­

nyok), mellyek a' földelem más elemekkeli költsönhatásából előálló termények (1. MINERÁK , ÁSVÁNYOK), tartozóképpen nem érthetők 's igazi természetek és belső lények fel nem foghatók az elemek köz­

lebbi esmerete n é l k ü l , mellyeknek öszveköttetéséhől létre jöttek ; ez az esroeret tehát mintegy ama nagy fának , t. i. az egész rendszeres mineralogiának 's a' hozá tartozó különös tudományoknak , gyökere.

Ha az eleinek (levegő, viz, 'a mások) egészeknek vétetnek 's tekintetnek, mennyiben egészeknek is kell azokat tartani, mivel részekre (alkotó ré­

szekre, alapanyagokra) oszthatók, ekkor az elemek, mint egészek ezen nyomozásából, 'a vizsgálgatásából uj tudomány szármáz, melly természet-tanulmány vagy p !> v s i <• a (l. i. szorosb értelemben, mert tágasb érte­

lemben a' szó egyjelentésü a' természettudománnyal) nevet visel. A' phy-sicának dyuamica és mathematica oldalai vannak, mellyek tulajdonkép­

yen minden természettudománnyal közösek, legalább közöseknek kelle­

ne lenniek, mivel minden természetvizsgálásnak egyfelől a' dynamicum vagy lényi (poláris erük 's viszonyok), másfelől a' természetnek és

jele-i

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK 521 ncteinek formás minőségei vagy mathematicai sajátságai , szorosan

vetf tárgyai. Mert idő és köz a' természetnek és szemléletnek for­

mái ; az idő-és közhatározatok pedig nagyságoknak, 's az idő-és köz­

viszonyok nagyságviszonyoknak neveztetnek, mellyeknek vizsgálgatá-sával a' mathesis foglalatoskodik. A' dynamica physicának pályája az égi 's földi elemek lényi sajátságainak , az erőknek 's munkála­

toknak szemlélgetése ; innen a' világosság , melegség , nehézség vagy s ú l y , magnetismus , e l e c t r i c i s m u s , c h e m i s m u s , galvanisinus , niellyek teszik az elemek életét (munkás oldalát), természetével (lényével) fog­

lalatoskodik. Ellenben a' maíhematica physica , m e l l y applirata ma-thesisnek is neveztetik, csak az elemek formás oldalát tartja ma­

ga előtt 's jeleneteiket a' természet formájának elemei szerint szem­

l é l i , t. i. mérték (közhatárai), szám és súly s z e r i n t , következéskép­

pen mind geoihetrice , mind arithmetice ; geometrire vonalok , szeg­

letek , térségek 's koczkai tartalmok s z e r i n t , 's arithmetice az erők mennyisége s z e r i n t , m e l l y számokkal fejeztetik ki, hova tartozik a' súly i s , mint mérték vagy a' nehézségnek mennyisége. E' p. o. csak u g y tekinti a' testeket, mint tömegeket (nem figyelmezvén egyéb sa­

j á t s á g o s tulajdonságaikra), mint a' merő és nehéz földelem mozogható részeit 's mennyiben a' s u l y e g y e n törvényeit fejti ki , mellyek sze­

rint egymás ellen dolgozó mozgató erők (mellyek .valainelly testben v a g y erre magára , vagy részeire hatnak) a' mozgást akadályoz­

zák vagy semmisitik, u g y , hogy a' test nyugodalomban marad, midőn sok arithmeticai viszony lehető , m e l l y e k a' kiszámolásnak alávetve v a n n a k , akkor ez a' tudomány s t a t i e a 's a' vizre vagy általánosan folyó és hig testekre nézve hy d r o s t a t i c a nevet kap. M e c h a n i -c á n a k neveztetik a' mathemati-ca physi-ca, ha kemény testek mozgá­

sának törvényeit nyomozza '» adja e l ő , m e l l y mozgást s ú l y , nyomás és ütés okoznak, h y d r a u l i c á n a k , ha a' viz vagy f c l y ő s á g o k mozgásának törvényeivel 's az abból előálló jelenetekkel foglalatos­

kodik. A' magash mechatiica , vagy a z , mellynél magasb calculus használtatik , DYNAMicÁ-nak (1. e.) 's a' magasb HYDft.4lir.iCA (1. e.) bj'drodynamicának neveztetik. Az a e r o m e t r i á b a n és a e r o s t a -t i c á b a n a' levegő mozgásának és sulyegyenének -törvén} ei ada-tnak e l ő , nehézségének 's elasticitásának következésében 's a' jelenetek törvényességét fejti ki , mellyek a' gőzkör kemény és h i g testek-rei nyomódásából különbféle körülmények kö'zt állanak e l ő . A' vi­

lágosság mathematicai theoriája a' szemre 's a' látás törvéi.yeire néz­

v e , a' világosság tovább-terjedéséről , e l h a j l á s á r ó l , megtöréséről 's bizonyos szegletek szerinti visszasugárzásáról szóló tudomán}' OPTICA (I. e.) nevet v i s e l . A' világosság megtöréséről ( a z a z , midőn külön­

böző tömöttségü áltlátszó testekbe és testekből való be-és kimentekor irányától eltávozik) szóló tudomány DIOPTRICA (1. e.), a' világosság s i m a , lapos és görbe lapoktól ( t é r e s , domború, hupályos 'sat. tük­

röktől) való visszaveretésének theoriája pedig CATOPTIUCA (l. e.) ne­

vet visel. — A' melegséget is csak mennyisége oldaláról 's megmér­

hető munkálataiban tekinti a' mathematica physica, azon törvényeket nyomozgatván 's határozván m p g , mellyek szerint a' temperatura (•»' szabad melegség mennyisége) kü'önbféle körülmények közt változik 's azon törvényességet fejti ki , niellyet a' melegség kiterjeszkedő erejében nyilatkoztat k i ; e ' tudomány t h e r m o m e t r i á n a k é s p y r o m e t r i á n a k (mathematicai hév-és tüztheoriának) neveztetik.

A' physicai tudományok ezen előadásából kitetszik , hogy szorosan véve a' mathesis is minden e l á g a z á s a i b a n , a' természettudományok közé tartozik. Ha továbbá megfontoljuk , h o g y a' physicai elemeket csak annyiban lehet egészeknek nevezni, mennyiben azok részekre vagy anyagokra (ős-vagy alapanyagokra) szétbonthatok, hogy egész­

nek esmerete igen l ö k é i y t e l c n részeinek evnierete n é l k ü l , h o g y

min-5 2 2 TERMÉSZETTUDOMÁNYOK

den természeti testek, mennyiben az elemek szüleményeinek kell te-kintetniek , mint különbféle elemek eredeti anyagaik egyesülései, szükségképpen különböző viszonyokban mutatkoznak t magából foly, hogy a' természettudományi vizsgálódásnak is a' természet ezen elrejtett oldalát kellene figyelemre vennie, hogy ezt mintegy legtitkosabb mű­

helyében .izsgálgassa 's lássa, miképpen választja 's egyesíti az anya­

gokat , íiogy bontja szét elválasztás által a' testeket, 's miként állit elő ujjakat különbféle anyagok egyesítésénél fogva.? Itt a' természet­

vizsgálók nagy 's megmérhetlen mezőt találnak nyomozódásokra, mellyek a' természettudománynak wj á g i t , a' CHKIHIÍT (1. e.) és stö-chiplogiát (anyagtudomány) képzik. A' chemia nagy tárgyához pla­

nétánk természeti testeinek öszveségéhez képest éppen annyi különb­

féle chemiai tudományokra oszlik , mint a' mennyi országokból áll amaz öszveség ; innen van ásványchemía (az ásványország anyagtudo­

mánnyá), növénychemia (phytochemia), állatchemia (zoochcmia) 's ha a' physicai elemeket külön természetországnak tekintjük, elemchemia is , melly az elemek alapain agait 's azoknak viszonyait vizsgálgatja 's határozza meg. A' chemiának is dynamicai és mathematicai. olda­

lai vannak ; az elsőbb az anyagok sajátságaival 's egymáshozi poláris viszonyaival foglalatoskodik, az utolsó pedig az anj agok mennyiséges viszonyait határozza meg különbféle testekben és s t ö eh i o m e t r iá­

n a k neveztetik. A' chemiának, mint tulajdonképpen minden tudo­

mánynak , theoretica és practica oldalai vannak ; theoretira oldalá­

ról tudonián}', praeticairól választó mesterség (igen egyoldalú neve­

zet), tapasztalási chemia 's ha kézi mesterségekre atkahnaztatik, tech­

nica chemia nevet visel. A' physicánál, hogy itt pótolólag emiit-sük , ugyanezen viszony találtatik ; mert van physica, mint mivészség, melly az experimentális (tapasztalási) physica 's van kézi mestersé­

gekre alkalmazott physica , mellynek technica physicának kellent!

neveztetnie, de e' helyett már a' piactíca mechar.ica, erőműtude-mány (legszélesb értelemben) név divatoz, mellyben minden mathe-maticai-physicai tudományok foglaltatnak. Ha a' természeti dol­

gok ugy tekintetnek 's adatnak elő , mint minden tekintetben egye­

sek, mint individuumok, saját és megkülönböztető charactereikben 's kifejtésekben 5 akkor e' természethistória. Ug}' de itt a' természeti testek vagy már megtörtént egész vagy részinti kifejlésekben , azaz, tökéletes vagy nem tökéletes kiképzódésekben , esmertetnek 's adat­

nak elő és ekkor ezen előadás t e r m é s z e t l e i r á s n a k neveztetik, vagy megtörténendő kifejletekben 's leendő kiképzódésekben , azaz , származások, előhaladások (nevekedések legszélesb értelemben) 's las-sankénti elenyészések szerint, 's így szármáz a' tulsjdonképpi t e r ­ m é s z e t h i s t ó r i a , a' szó szorosb értelmében. Ebből egyszers­

mind ált lehet l á t n i , mennyire hibás legyen azoknak véleménnyek, k i k azt mondják, hogy nincs tulajdoitképpi természethistória, hogy e' nevezet helytelen 's természetleirásnak kell neveztetnie. E' tévely­

gés a* história fogalmának zavartságán alapul. Ha meggyőződünk a' felől, hctgy természeti lénynek valóságos históriája nem egyéb, mint annak kifejlése (leendő és elenyészendő kiképződése), minden e' kifej­

lést követő jelenetekkel (történetekkel), akkor áltlátjuk 's megesmér­

jük, hogy a' természetnek, tulajdonképpen természeteknek, p. o. föld­

nek , ásványoknak , növényeknek és állatoknak, éppen ugy kell len­

ni történetírásoknak , mint az emberi nemzetnek , népeknek és egyes embereknek. Természetleirás tehát csak egy része a' természethisto-riának, tágasb értelemben. így véve p. o. a' geológia a' föld termé-szethistoriája :s egyfelől leíró , mennyiben e' planétánknak alakját és minemfiségeit mind általában, mind nagyobb részeiben előadja, más­

felől históriai szorosabb értelemben, mennyiben e' planétának (általába*

vagy egészben) 's legneresetesb részeinek származásával 's

kifejlése-TERMÉSZETTUDOMÁNYOK 523 vei foglalatoskodik 's a' kifejlés rendjét mutatja meg a' Jelenetekben.

A' geogonia tehát a' föld igazi terme'szethistoriája. A' földplaneta különös terményeire vagy természeti individuumaira nézve a' termé­

szethistória éppen annyi külön tudoiaányokra oszlik, mennyi annak t á r g y a ; ezen termények öszveségének , nagyobb, legközlebb pedig or­

szágok szerinti osztályai következők 1) a' m i n e r a l o g i a , földek

szágok szerinti osztályai következők 1) a' m i n e r a l o g i a , földek

In document TEMES VÁRMEGYE TEMETÉS 475 (Pldal 149-159)