TEMES VÁRMEGYE TEMETÉS 475
TENGER 4 8 9 kedése 's esése , a' nélkül mindazáltal , hogy a' viz tovább folyna
A' levegőben! mozgás erősödvén , a' viz mozgása is nevenedik ; a' víz-hegyek nőnek, mint nyomó 's taszító erejek i s , honnan a' hullámok mindég erősödnek; azonközben a' szél erős nyomása gyakran elnyom
ja a' hullámokat, u g y , hogy ezek csak akkor érik el legnagyobb magosságokat , ha a' szélvész hirtelen lecsilapodik. A' tenger ekkori állapotja rettenetesebb 's veszedelmesebb a' hajózókra nézve, mint maga a' szélvész. A' folyómo/gds abban á l l , hogy a' tenger bizonyos tájékokon, szél nélkül i s , meghatározott irányban tolja vizét. A*
szabadon fekvő tengernek közönséges mozgása , egész földön , a' ke
letről nyugotnak tartó szünteleni folyás. Több helyen, hol ellenál
lásra t a l á l , más irányt vészen magának. Így a' perui partoknál dél
től éjszak leié, 's a' jó reményfoknál nyiigottól keletnek, tehát álta
lában ellenkező irányban íoly a' tengervíz. Ezen folyásnak főoka a' földnek tengelye köriili forgása. Ezen közönséges folyáson kívül még másokat is találhatni a' tengerben, mellyek a' viz állapotjának em
lített különbözése által állíttatnak elő egyes tengerekben , men
nyiben a' feljebb álló viJi az alacsonyabb í'eI<i foly le. Némelly tá-jékokan időszaki folyások is vannak a' tengerben, azaz, ollya-nuk , mellyek bizonyos id-'íben keletnek , másokban pedig nyugotnak ve
szik irányokat. Ezen változó mozgások okai szelek. A' folyó moz
gások hossza, szélessége, gyorsasága 'sa't. a' tájék helybeli saját
ságaitól fug. A' tenger mozgásai közé tartoznak meg az örvények vagy forgók is , mellyek abból származnak , ha a' viz ellenkező irá
nyokban folyván , ezek egymással öszveütköznek. Leghíresebb forgó a' M a h l s t r o m Norvégia partjainál. A' Scylla és Charybdis , mel-lyeket a' régiek olly rettentőknek rajzoltak , a' mostani hajózásmes-t»rség előtt figyelmet se érdemel. A' tengernek bizonyos mozgását okozzák végre a' szárazról bele ömlő folyók , mellyeknek munkála
tit gyakran még a' száraztól messze is láthatni. A' TfüNGTíRÁRADÁsra's APADÁsra nézve 1. e. ez. — T e n ge r ö b ö 1 (sinus, olasz, golfo) 0H3' kes
keny része a' tengernek , melly mélyen bekanyarodik a' száraz földbe, mint a' persiai , arábiai 'st. — T e n g e r s z o r o s (bosporus, fr'etumj kes
keny tengeri áltmenetel két szárazi tartomány, vagy a' száraz föld és valamelly sziget, vagy végre két sziget közt. Csatornának , Sulid
nak is neveztetik.
A ' t e n g e r t ö m e g e l o s z t a t á s a . A ' földgolyóbist körül
vevő' temérdek »iz 5 főrészre osztatik : 1) az éjszaki jeges tengem , az éj
szaki,földsarknál ; öblei: a' fejér tenger, mellyet Waigaz útja köt öszve a' jeges tengerrel , az obii, jewiseii , lenai 'st. tengeröblök , az Eskimo-, Baffin-és Hudsontengerek. 2) A' nyugoti oczeán , mellynek részei : a) a' scandinaviai vagy éjszaki oczeán; ennek ágai a' német, más nevén éjszaki tenger; a' keleti vagy balti tenger ; Kattegat ; nagy és kis B e i t ; Sund ; a' bothni , finni és rigai öblök ; h) az atlasi oczeán , hova tartoznak : az atlasi tenger a' földközi , márvány , fe
kete 's azovi tengerekkel, a' nt'ugoti atlasi tenger, Lőrinez öblével, a' mexicoi öböllel 's caraibi tengerrel , és a* déli atlasi vágy szere
csen tenger az egyenlítőtől dél felé. 3) Az indiai oczeán, csaknem egészen a' forró földöv alatt; ide tartoznak: a' mozambiki csatorna;
arab és persiai tenger, hasonló nevű öbleikkel 's .»' sindi és cambo-jai öblökkel; a' bengaleni öböl; a' siami és tunkini öblök; a' chinai tenger az indiai Archipelagussal. 4) A' keleti oczeán , melly nagy
•ilágtengernek, csendes^tengernek , 's déli tengernek is neveztetik.
Részei: az éjszaki tenger az éjszaki mérsékleti földöv a l a t t , az éj
szaki és-orosz Archipelagussal, az oehoczki tengerrel, a' japáni ten
gerrel , H' koreani öböllel; a' közép tenger vagy tulajdonképpi csen
des tenjer a' forró földöv a l a t t , a' déli Archipelagussal, a'
califor-490 TENGERÁUADÁS liiai es panamai öblökkel, 's a' déli tenger a' déli mérsékleti földöv alatt. 5) A' déli jeges tenger , a' déli földsark körül.
T E S G E R Í R A D Á S és A P A D Á S azon mozgása a' tengernek, melly szerint vize napjában kétszer felemelkedik 's ismét leesik. Az emelkedés áradásnak , a' leesés apadásnak neveztetik. Ha áradáskor a' viz felemelkedik, a'folyók folyása nem csak torkolataiknál, hanem ezeken felyül jóval is meggátoltatik. Mind az áradás , mind az apad
ás lasAin történ. Legnagyobb magasságát mintegy ö óra alatt éri el azon idő után , mellyben legmélyebben állott a' tengervíz , 's megfordítva is így van a' dolog. Áradás és apadás tehát mintegy 6 óráról 0 órára követ
kezik tígyniis után. Nagy és mély tengereken , főleg a' naptéritő körök közt a' viz olly tájékokon, hol meliékokok nem változtatják a' dolgot, legmagasabban áll a' viz mintegy 3 órával azután, hogy a' hold a' hely délkörén t.il haladt. Ha a' viz néhány perczig állott, nyugotilag kezd lefolytai 's 6 óra múlva eléri legalacsonyabb álla
potját. Hz ismét csak néhány perczig t a r t , mire a' viz keletről is
mét ide tolakodik. Ezen váltólagos áradás és apadás szünetlenül t a r t , hanem azon különbözéssel, hogy az áradás legmagasb pontját más nap 49 perczel éri el későbben, mint előtte volt n a p , ahoz képest, mint a' hold minden nap 49 perczel későbben megyén keresztül a' délkörön. Olly helyeken, hol a' viz mozgását szigetek, fokok, ten
gerszorosak sat. nem akadályozzák , 3 rendes változást láthatni a' ten
ger áradásán 's apadásán: u. m. naponkéntit, hacankéntit és éven
kéntit. Minden jelenetben láthatni , hogy az áradás és apadás a' hold
nak 's napnak löldünkrei befolyásából szárma?,. Ezt már a' régiek esmérték , de esmeretek nem lehetett olly tökéletes , mint a' miénk , mert ezen jelenetet időnkben olly sok tengeren 's nevezetesen a' vi
lágtengeren tapasztaljuk , a' régiek e'beli esmerete ellenben csak a' földközi tengerre volt korlátolva, hol tengeráradás és apadás koránt
sem olly észravehetók, mint más tengereken. Az ujabbak közt Gali
lei , Descartes , Kepler 's mások különbféle hypothesiaeket közlőitek e' jelenet felől , de ezek nem adták e!ö annak minden jelenségét tel
jesen. Newton a' CRAVITATIG (i. e.) theoriáját felfedezvén , könnyíti áltlátta a' nap és hold vonzó erejének munkálatait 's befolyását is földünk vizeire 's igen szépen és alaposan adja azokat elő l'hiloi.
natural.princip. maliiéin, ez. műnk. 3 könyvében, kiváltképpen a' 24 , .36 és 37 l'ropos.—ban. De mivel számolásai nem terjeszkedtek ki minden phaenoinenekre vágj" tüneményekre , tehát a' tud. párisi academiája 1740 jutalmat tett fel easen tárgyról Írandó munkára, mi
nek következésében több dolgozók közt 3 jeles jutalomirás jelent meg, Jíensoulli Dánieltől, Mac. Laurintól és Eulertől (az első's legbővebb íranczia, a' más kettő latin nyelven), mellyek Newton emiitett mun
kája genfi kiadatjáuak 3 kötetéhez ragasztattak 's minden ide tar
tozó vizsgálatokat kimeritőlag előadnak. A' gravitatio törvényéből megmutattatik e' munkában , hogy , ha jó nagy golyó , melly folyó lénnyel vetetik k ö r ü l , minden részeiben valamelly külső pont vagy test felé nehezéig (gravitirt) , az azt körülvevő folyóság golyóalakját elhagyja 's hoszudad kört formál, mellyuek tengelye a' vonzó test felé van intéBve. Mennél közelebb van tehát a' hold földuukhez, ter
mészetesen annál nagyobbnak kell lenni a' tenger áradására és apa
dására való befolyásának 's hatásának is , 's ugyanezt kell a' napról is megjegyeznüuk; mert viz súlya vagy nehézsége e' test felé azon viszonyban n ő , mellyben földtőli távolállásának quadratutna fogy.
Azonban a' viz lassúsága 's a' föld forgása nem csak késleltetik az áradást , hanem magasságát is kevesbítik. A' mondottakból követke
zik , hogy, egyébiránt egyenlő környülállások közt, a' legerősebb áradások (kett is áradások) a' tele-és újhold napjaiban esnek , midőn a' hold és nap mintegy egyesülnek e' munkálatra. Ha egy úttal a'
T E N G K R . A R A D A S TENGERI FfiRUŐK 491 hold a' föld közelségében van, vagy nap és hold együtt az
egyenlitő-hez. kösel vannak , ekkor a* áradás még nagyobb. Azon nagy áradá
sok , mel tyiik Febr. és Dec. 1825 történtek Holland parti tartományain , 's éjszaki Németországban és másutt, olly sok kárt okoztak , e' környül
állások közül néhány még történetes okokkal is párosodtak, t. k. igen nagy szélvésszel. Az e' tárgyról irt 's feljebb említett 3 értekezésen kivul 1. még Lalande Attmnomie , 3 köt., Gehler l'hysikai. Wörler-AucA-jában az Eblte und Fíut czikelyt, 's Bohnenberger Astronomie-jáuak (Tábingen 1811) 075 's köv. lap.
T E N G E R Á R A D Á S e S A P A D Á S M E G Á L L A P O D Á S A . H » a '
tenger áradásakor és apadásakor legmagasb vagy legalacsonyabb pont
ját elérte, rövid ideig megállapodik azon, mielőtt észrevehetőié?
apadni vagy áradni kezdene , 's ezen megállapodás állapotja nevezte
tik tengeráradás és apadás megállapodásának.
T E N G E R H 0 S S Z , l. H O S S Z.
i T E N G E R I E R Ő azon hajók öszvesége, melíycket valamelly ha
talmasság hadakozás és tengeri kereskedés védelmezése végett tart.
A'tengeri erő és katonaság csak Amerika felfedeztetésével ' i a ' Kelet
indiára vivő tengeri ut feltaláltatásával jött d ivatba j inert bár voltak előbb is tengeri háborúk , de nem tartattak kirekesztőiig csupán e' czélra hajóseregek, hanem kereskedő hajók fordíttattak a r r a , mi
után alkalmatosukká tetettek volna. Így a' Spanyolok és Portugáliák első hajóseregei, mellyekkel távol tengerekre eveztek, még k c ^ s k e d ő hajókból állottak, mellyek egyszersmind hadi eszközökkel is fel vol
tak készítve. Angolország és Holland alkottak legelőször szorosan vett tengeri erőt Európában, niellyeket azután több status is köve
tett. Az angol tengeri erő, melly kezdetétől fogva királyi volt , VIII Henrik alatt jött l é t r e , de csat Erzsébet alatt lett fontos, míg a' hollandi a' Spanyolokkal folyt csatázásban kiképződött 's az egyene
sen Keletiudrára hajózás olta, nem csekély nevekedést nyert a' kelet-indiai 's más nagy kereskedő társaságok hajóseregei által. Idővel a*
tengeri erő , menüéi tovább terjedt a' kereskedés rendszere Európá
ban , mindég nevekedő fontosságot kapott. Colbert által Francziaar-szág is ugy lépett fel, •mint félemlítő tengeri hatalmasság, melly hogy a' többieket elnyomó erőre nem jutott , csak az Angolok la hoguei tengeri győzedelme (191)2) áltai gátoltatott sieg , melly meg
veretése után sóba se juthatott a' frauozia tengeri erő előbbi hata-lompoutjára. A' IS száz. kezdetében Oroszország is belépett a' tenge
ri fiatal másságok sorába, miután addig Svéd- és Dánországuk bírtak volna a' némát Hanga szétbomlása után tengeri urasággal. Mindazál
tal Angolország és Holland folyvást első európai tengeri hatalmas
ságok maradtak, míg a' 18 száz. közepe olta Augolország nagyobb hatalomra nem emelkedett. Hollandnál. Hogy jó tengert erőt tarthas
son valamelly status , szükséges , hogy messzeterjedő tengeri keres
kedése legyen ; hajóépítésre szükséges dolgokat könnyen szerezhessen 's főleg igen kedvező geogvaphiai fekvéssel bírjon. IVliud eaeu előadott tekintetekre nézve Angolorsíág kétség kivál minden európai statust felyülrau!. A' tengeri erő tulajdonképpen a' kereskedés és gyarma
tok védésére szolgál, hasoiilitbatlanul kevésbé ellenben hódításra;
megnyert tengeri ütközetek elháríthatnak ugyan fenyegetőd/.ő veszélye
k e t , de szárazoni hódítást nem húzhatnak magolt utál., miből őriként következik, hogy tengeri hatalmasságok soha se veszedelmezhetik ugy Európa szárazának fügetleuségét, sniut valamelly erős szárazi hatalmasság.
T E N G E R I K E R I» Ő K. A' tenger vizének cheiniai vegyülete (konyhasó, sósav-anyu mész, ' s t . ) , állati auyagokkali gazdagsága, áradáskori 's apadáskori mozgása 's hullámainak csapkodása, a' ten
geri levegő 's parti növényvilág sajátságos természete, a' tengernek
4 0 2 T E N G E R I H Á B O R Ú K
belfölcfi l a k ó k r a nézve á l t a l á b a n nj n é z ő j á t é k a , a' f ö r d é s j é l e k r e ha
t á s a n y í l t t e n g e r b e n i ferdéskor 's a' félelemnek elfojtása., melly fer-cléskor a' félénkekre nézve o l l y felett", s z ü k s é g e s , — m i n d e z e k n e k o l l y n y o m ó s h a t á s o k van a' b e t e g r e , h o g y e z á l t a l a' tengeri ferdők igeit fontos g y ó g y s z e r e k k é t é t e t n e k . Ajánltatnak mindennemű feké
l y e s n y a v a l y á b a n , t a r j a g b a n , r í i h b e i ! , bűrütegben , g y a k o r i esúz-ban , g y e n g í t ő izzadásesúz-ban , v i d a t á n r z b a n , m é h k ó r s á g b a n , idegfájdal-ínakban , köszvényheii 'sat. s z e n v e d ő k n e k , m i n d a z á l t a l u g y , hogj' vi
gyázva éljenek vele. K e r ü l n i c k kell ellenben a' t e n g e r i f e r d ő k e t : a*
telvériieknek , o o n g e s t i o k r a 's v é r f o l y á s r a h a j l a n d ó k n a k , ha a' sziv 's n a g y edények b e t e g e s e k , t d d é v e s z é s b e n , s z o r u l t s á g b a n , 's belső életmiiszerek megkeményedésében szenvedőknek és g y e n g é l k e d ő k n e k . T u l a j d o n k é p p i t e n g e r i ferdókön a' tengerben a r r a r e n d e l t ferdőíuté-zetekben való ferdés é r t e t i k ; de g y e n g e és félénk betegek számára k á d a k b a h o r d a t i k t e n g e r v í z , m e l l y e t n é m e l l y e k h i d e g e n , nénieltyek megmelegítve h a s z n á l n a k . Csak a' tengerben magábati való ferdés bír a' t e n g e r i ferdők valóságos h a s z n a i v a l ; m e r t kádakban hibáznak a' t e n g e r h u l l á m o k c^apkodásai , legszabadabb mozgás t e h e t s é g e , a' víz 's h a t ó t e n g e r i levegő s z ü n t e l e n t megújulása 'st. ezenfelyiil a' viz hor-d a t á s a k o r 's m e l e g i t t e t é s e k o r s o k a t is veszt repiilóbb részeiből , mel-l y e k n e k az e m b e r i t e s t r e j ó t é k o n y befomel-lyások van. Ki tengeri ferdő-vei kivan é l n i , már othon szokjék folyóban f e r d é s h e z ; így g y ó g y u l á s a h e l y é n nem k e l l készítő ferdőket használnia 's mindjárt éihct tengevi ferdővel. l e g h a s z n o s a b b ü r e s g v o m o r r a l vagy csak igen ke
vés r e g g e l i után f e r d e n i ; nem t a n á c s o l h a t ó ellenben teljes g y o m o r r a l "s e b é d , t e s t i és l e l k i e r ő k ö d é s u t á n , izzadó t e s t t e l 's ha rend
k í v ü l hideg a' kéz és láb A' ferdés meztelen testtel t o r t á n j e n , m e r t a' ferdóköpenyegek 's ingek nem csak a k a d á l y o z z á k a' t e n g e r i ferdő h a t á s á t , de g y a k r a n á r t a l m a s a k is. T o v á b b nem kell benne marad
n i , mint a' b e l é p é s k o r i első b o r i adás kellemes meleggé v á l , 's ha m á s o d s z o r i borzadás á l l e l ő , j e l e , h o g y a ' ferdő t o v á b b maradt ben, átint k e l l e t t volna. F e r d é s után m i n d j á r t meg kell törölközni 's mér
s é k l e t i t e s t m o z g á s t c s i n á l n i , mig kezek l á b a k megmelegszenek , ha csak az orvos n y u g v á s t nem p a r a n c s o l . Ha ferdés után az ember csak h a m a r melegnek érzi m a g á t , feje nincs e l f o g ó d v a , lélekzete nem szo
r u l , j e l e , hogy egészségére vál a' ferdés ; e l l e n k e z ő esetben orvos t a n á c s a nélkül nem k e l l i s m é t e l n i . Á l t a l á b a n szükséges helybeli or
vossal é r t e k e z n i a' ferdés s z a b á l y a i felől. F e r d é s r e legjobb idő késő n y á r m i n t e g y S e p t e m b e r közepéig. F e r d é s ideje l e g a l á b b 5 h é t , m e l l y a l a t t legalább 3 0 - s z o r meg k e l l ferdeni. — l l l y férd Ős helyek Német
országban a' keleti 's é j s z a k i tengereit m e l l e t t : 1) Zoppot Uanzignál;
2 ) R ü g e i n v a ' d e P o i n e r a n i a b a n (1814 o l t a ) ; ? ) K o l b e r g u g y a n o t t : 4 ) P u t b u s , R ü e e n s z i g e t e n ; 5) A r k o n a , u g y a n o t t ; 6) Stralsund ; 7) Warnemiinde"; 8 ) D o h b e r a n ; 9 ) T r a v e m ü u d e (1801 o l t a ) ; 10) Kiél ( 1 8 S 9 o l t a ) ; 1!) A p e n r a d e ; 12) Fö'hr; 13) Kuxhaven és R i t z e b ü t t e l ; 1 4 ) W a n g e r n g e ; 1 5 ) N o r d e r n e y sziget. — í<. Sámuel G o t t l i e b Vo-gel XJber den Xutien und Gebrauch der Seebader (Stendal 1794) ; u g y a n e z Baáeregrfn ( S t e n d a l I S I 7 ) ; Wie mümen Seebader eingeric/i-tet seyn und.wie wirken sie? ( í . e i p z . 1 8 2 0 ) ; G e o r g S w a r d e n d y k S t i e r l i n g Ideen vber die htdication , Wirhung und den richligen Ge
brauch der Seebader 'sat. ( L ü b e c k 1815.).; Assegond Taschenbuch fiir Seebad-fleisenie ( H i l d b u r g h . 1 8 2 8 ) 'st. m á s o k a t , kik a?, említett fer-d ő i o t é z e t e k e t e g y e n k é n t l e í r t á k .
T E N G E R T H »'B <t R U K szorosabb értelemben Európában csak a' t e n g e r i kereskedés n a g y o b b kiterjedése '? tengeri statusok és ha
t a l m a s s á g o k e z á l t a l eszközíött származása olta jő'iek elő. A' Hajdani világ l e g n a g v o h b részéhen , m i i t az ö s z v s közép k o r b a n is, a' tengeri had csak a ' s z á r a z i h a d n a k igen csekély ága volt '.g ama m a r a d t
folv-T E N G E R I I S folv-T E N E K folv-T E N G E R I J O G O K 4 0 3 v a s t fődolog. A k k o r kereskedő hajók szoktak szükség esetében h i r t e
lenséggel felkészíttetni ' s n a g y o b b á r a szárazi k a t o n á k r a k a t t a k á s ó k ra- Oe m i o i t a A m e r i k a ielíedeztetvéi; 's a' k e l e t í n d i a i ut f e l t a l á l t a t v á n , a' kereskedés mindég messzebb terjedt iett 's az európai ha
t a l m a s s á g o k mindég több több gondot fordítottak g y a r m a t o k t e l e p í t é s é r e , a z o l t a csupa tengeri ' s kereskedési h á b o r ú k j ö t t e k l é t r e , ' s e z e k k e l e g y ü t t tengeri h a t a l m a s s á g o k , mivel most különös hadi ha
j ó k é p í t t e t t e k ' s t a r t a t t a k készen. í g y ujabb i d ő k b e n , a z a z , kivált
képpen a' legközlebbi J 5 0 év o l t a , mindég fontosabb és szárazi had
t ó l fúgctlenebb l e t t a' tengeri h a b o r u , tulajdon s z a b á l y o k a t 's szok
á s o k a t kapott , inellyek g y a k r a n ellenkeznek a' szárazi h a b o m sza-b a l j a i v a l . Legnevezetesesza-bsza-b különsza-bözés a' k e t t ő közt még most is az, hogy szárazi h á b o r ú a l k a l m á v a l a' s t a t u s p o l g á r a i n a k vagyonát bán
tani nem szabad és n»;m lehet u g y t e k i n t e n i , mint ellenségeskedések t á r g y á t ; ellenben t e n g e r i h á b o r ú k o r mind egyesek v a g y o n a , mind a' statusé , ugy nézetik , mini ellenségeskedés t á r g y a . Ezen bánásmód g j a k r a n g y a l á z t a t o t t , nem gonüo.ván m e g , h o g y , h a a ' s z á r a z i had s z a b á l y a i szerint folyna tengeri h á b o r ú , ennek némeliy esetben ma
g á t ó l meg kellene s z ű n n i e , rnihp.lyt p . o . v a l a m e l l y t e n g e r i h a t a l m a s s á g ol!y h a t a l o m r a j u t n a , hogy ellenségének g y a r m a t j a i t elfog
l a l t a 's h a d i hajóit a' t e n g e r r ő l e l k e r g e t t e . T e n g e r i h á b o r ú a l k a l m á val ugy lehet tehát t e k i n t e n i egyesek tulajdonának elvétefését , m i n t a' szárazon szokásban lévő s a r c z o l á s o k a t ; mindazáltal itt is nagy a' k ü l ö n b s é g , m e r t i t t s o k k a l tetemesebb k á r o k tetetitek egyeseknél*, mint s z á r a z o n , h o l többen osztozván s z e r e n c s é t l e n s é g b e n , kevesebb j u t e g y r e ' s i n k á b b i s lehet valamit elrejteni ellenség e l ő l , m i n t hajón.
T R N o K R i I S T E N Ü K . A' Görögök p h a n í a s i á j a , m e l l y minden
nek életet a d o t t , a' t e n g e r b e n is isteni l é n y e k e t l á t o t t 's e z e k e t k ü lönbféle j e l e n e t e k szerint képezte vagy á b r á z o l t a , m e l l v e k a' t e n g e r e k e n t ű n t e k fe!. Mindnyájan Poseidon ( N e p t u n u s ) a l á rendeztettek a' t e n g e r i istenek. Legjelesbek :. O k ea n o s , a' t e n g e r íelsejének p a r a n c s n o k a , 's ennek leányai az Okeanidák , k i k N v m p h á k azaz, minden vizek asszonyi geniusai (védisteniiéi) nevezet a l a t t e s m e r e t e s e k , é s T e t l i i s , Okeanos n ő j e , ' s h ú g a ; t o v á b b á P o n t u s , a ' t e n g e r belsejének p a r a n c s n o k a , n ő j é v e l , O o r i s o k e a n i d á v a l , ' s 5 0 l e á n y a i val , a ' jövendölő tehetséggel b i r t N e r e i d á k k a l , kik közt k i t e t sző G a l a t e a é s T h e t i s ( A c h i l l e s a n y j a ) , kiváltképpen pedig A m p h i t r i t e , N e p t u n u s n ő j e ; ezek u t á n T r i t o n , N e p t u n u s t í
;ja 's a' T r i t o n o k ; végre az e g y e s t e n g e r i daemonok P r o t e u s , G l a u -kos , Palaémoh , Leiskolhea és Melicertes (vagy Palaeition, a' későb
bi R o m a i a k n á l P o r t u m n u s ) , a m a k ő s z i k l á i s z ö m v e t e g S c y l l a , a' csá
b í t ó Sirenek (Achelons f o l y ó k istenének l e á n y a i ) s a' foivói istenek (azaz Okeanos íérjfíui m a r a d é k a i . ) A' t e n g e r i istenek k ü l ö n b f é l e , vi-zi j e l e n e t e k t ő l költsöuözött j e l e k k e l képeztettek , p. o. a' T r i t o n o k t e n g e r i csigahéj t r o m b i t á t fúva , h a l t e s t t e l ' s a t . , az alsóbb r a n g ú t e n geri istenségek t e n g e r s z ü r k e h a j j a l , sáskoszoruval 'sat.
T E N G E R I J O G O K , a' f e n á l l ó T E N G E R I TÖRVÉNYEK . ( ) . e.) '•«
ezeknek t a n u l m á n y a . N a p j a i n k b a n a' neutralisok t e n g e r i j o g a i n a g y p r a c t i c a i fontosságúak l e t t e k , mivel F r a n c z i a o r s z á g a z u t r e c h t i b é k e ben m e g a l a p í t o t t t e n g e r i j o g i elveket közönségesen kötelezőknek a k a r ta m e g e s m e r t e t n i , 's ezen elveknek A n g o i o r s z a g r é s z é r ő l lett meg nem esmértetése szolgált főleg ü r ü g y ü l a' SZÁRAZ FÖLDI RENDSZER ( 1 . e.) neve a l a t t esme"retes s z a b á l y o k létesítésére. Han»m közönsé
gesen megesmért t e n g e r i j o g o k csaknem éppen nincsenek , mennyiben azok n a g y o b h á r a csak egyezeteken a l a p u l n a k , ezek pedig csak azon h a t a l m a s s á g o k a t k ö t e l e z i k , m e l l y e k a z o k a t közvetlenül magok közt k ö t ö t t é k . F ő p o n t o k , inellyek felett a' n e u t r a l i s o k és e g y m á s s a l ha
dakozó h a t a l m a s s á g o k közt m á r r é g o l t a folytak 's folynak v i t a t á s o k ,
494 TENGERI KERESKEDÉS TENGERI NYAVALYA
ezek: I) ha szabad hajó szabaddá teszi e ' a ' r a j t a levő vagyo.it is? 2) ha A ' n e m szabad hajón levő p o r t é k á k a t is t i l t o t t a k n a k kell e' tekinteni? 3) ha a' n e u t r á l i s u k n a k b é k e idején m e g t i l t o t t k e r e s k e d é s had idején meg
e n g e d t e t h e t i k e' a z o k n a k vagy nem ? 4) mennyire terjed a' hadako'zó h a t a l m a s s á g o k kobzó j o g a a ' n e u t r á l i s hajók ellen, mellyek kísérettel vagy k i s é r e t nélkül e v e z n e k ? 5) m i t kelljen c o n t r e b a u d e n a k , t i l t o t t p o r t é k á n a k , t e k i n t e n i ? 6) mennyi k i t e r j e d s é g e t kelljen adni a' p a r t -e l z á r á s fogalmának ? — W. Scott (a' b r i t a n n i a i zsákmánytörvény
s z é k elölülője) az uj had- és t e n g e r i j o g i tudósságnak szerzője. Az ő i t é l e t m o n d a t i b ó l , V a t t e l b ő l , R y n k e r s h o e k b ó l , P o t h i e r b ő l , Valinból 's m á s o k b ó l a d t á k ki Jacobsen és AVheaton (A digest of the law of tiuirili?ne taptures and prizes, TJjyork 1815) a' népjog ezen practicai f o n t o s r é s z é r ő l szóló egyetlen f a m u n k á k a t .
. T E N G E R I K E R E S K E D É S . Azon k é t főág közt , m e l l y e k r e a ' k e r e s k e d é s o s z l i k , u. ni. a' szárazi és tengeri kereskedés k ö z t , az u t ó b b i az ujabb időkben h a s o n l i t h a t l a n u l foiitosb az elsőnél. Mig a ' h a j ó z á s csak p a r t o k r a volt k o r l á t o l v a , a' szárazi kereskedés volt fon-tosb , m i n t a' r é g i világban 's k ö z é p k o r b a n . F ő l e g a' földközi tenger s z o l g á l t a' t e n g e r i k e r e s k e d é s fontjául , m e l l y e t n a g y o b b á r a az em
i i t e t t tenger m e l l e t t fekvő olasz és s p a n y o l tengeri városok 's apró szabad s t a t u s o k ű z t e k , 's éppen e z é r t folyvást csekély fontosságú m a r a d t . V i l á g t ö r t é n e t i fontossága a' t e n g e r i kereskedésnek a' 16 szá
z a d d a l k e z d ő d i k , midőn a' k e l e t i n d i a i 's a m e r i k a i t e n g e r i ut felíedez-t e felíedez-t é s e á l felíedez-t a l a' nagy óceán leve a' felíedez-t e n g e r i kereskedés főúfelíedez-tja 's nyug o t i é s déli e u r ó p a i h a t a l m a s s á nyug o k — e l e i n t e P o r t u nyug á l é s S p a n j o l -o r s z á g , a z u t á n H -o l l a n d és A n g -o l -o r s z á g — lépőnek az e m i i t e t t a^ró s t a t u s o k h e l y é b e . M á r e z á l t a l k e l l e t t a' tengeri kereskedés fontossá
g á n a k n e v e k e d n i e , d e még inkább emelkedett a z é r t , h o g y mostantól fogva m i n d k é t i n d i a t e r m é n y e i n e k h a s z n á l a t a n a p o n k é n t közönsége
sebbé levén 's a z o k n a k E u r o p á b a i s z á i i t á s a j ó v a l k ö n n y e b b i t t e t v é n , inind i n k á b b v i l á g k e r e s k e d é s leve a' t e n g e r i k e r e s k e d é s . Miolta pé
tiig az E u r ó p a i a k A m e r i k á v a l és K e l e t i n d i á v a l közvetlenül kezdtek ke
r e s k e d n i , g y a r m a t o k a t t e l e p i t e t t e k e z e k b e n , m e r t a ' g y a r m a t o k , mint á l t a l á b a n a' t e n g e r i k e r e s k e d é s , a' s t a t u s o k j ó l é t e le.glóbb kútfejei
nek nézettelt. K i v á l t k é p p ) eset volt ez a' 16 száz. közepe olta, melly i d ő t ő l kezdve több status kereskedési r e n d s z e r e mindég közönségeseb
ben 's hevesebben mánaztato-tt. Mivel pedig ezen rendszerhez képest a' s t a t u s o k törekvéseket g y a r m a t o k b í r á s á r a 's ennek f e l t é t e l é r e , a' t e n g e r i k e r e s k e d é s r e i r á n ) ózták , innen ez utósó főrugó ja leve az eu
r ó p a i p o l i t i c á n u k 's o i l y befolyást n y e r t , ínillyennel soha se b i r t e l ő b b . Csaknem minden h a d , melly az utósó 1 5 0 év a l a t t E u r ó p a csendességét m e g z a v a r t a , k e r e s k e d é s i had volt.
T E N G E R I N É P J O G 1. N É v J O G p r a c t i c a i .
T E N G E R I S Y A V A I T Í S A S nevezetik azon v á l t o z á s , melly a' h a j ó n a k ingó mozgásához nem s z o k o t t s z e m é l y e k e t szokta meglep
n i , midőn elóezer t e n g e r r e eveznek. Mint t . i . n é m e l l y e k n e k a ' k o c s i -zás s z é d e l g é s t , é m e l y g é s t , h á n y á s t , ' s a t . o k o z , ug3r, sőt nagyobb m é r t é k b e n és s o k k a l közönségesebben szók e' löríéniii a' tengeren u t a z ó k n á l . R i t k a a z , ki legalább első tengeri u t a z á s a k o r ne szenied-ne e' n y a v a l y á b a n ; s o k a n , kik csak rövid tengeri u t a t teszszenied-nek, mind
a n n y i s z o r bele-esnek a b b a , v a l a h á n y s z o r h a j ó r a ü l n e k . A ' n j a v a l y a n a g y m é r t é k ű rosszullétben , émelygésben , u n d o r o d á s t a n 's étel nem kívánásban á l l , mit h á n y á s k ö v e t , m e l l y g y a k r a n m e g ú j u l ' s a ' s z e n v e d ő k e t , főleg a' g y e n g é l k e d ő d e t 's a s s z o n y o k a t igen megrongálja.
Ezen a l k a l m a t l a n s á g o k nevekednek , ha a' t e t e g íen v a n ; innen kén
telen lefeküdni 's fekve m a r a d n i . A' n y a v a l y a még roszabb , ha a' t-enger n y u g t a l a n vagy szélvészektől h á n y a t i k . Bár m e l l y a l k a l m a t l a n is e' n y a v a l y a , éleiét m i n d a z á l t a l nem veszedelmeztet ; 's ha a'