Településfejlesztés és éghajlatváltozás

A szövegek alapján vizsgáljátok meg a gazdasági, társadalmi élet egy terü-letét, hogyan hatott rá a klímaváltozás!

Szempontok:

1. Mely területeket érinti a klímaváltozás?

2. A VAHAVA-projekt cselekvési programja alapján gondoljátok át a lakó-helyeteken be tartják-e a program ajánlásait!

3. Hogyan hat a klímaváltozás a településetekre?

4. Vannak-e még lehetõségek a változástatásokra?

Feladat:

A szövegek alapján fogalmazzatok meg a saját településetek fejlesztését szolgáló elképzeléseket, terveket! Vegyétek figyelembe az éghajlatváltozás mérséklésének, illetve az alkalmazkodásnak a szempontjait!

1. szöveg:

„A” tanuló

Klímaváltozás és az egészségügy

A klímaváltozás hatásai érzékenyen érintik az emberi szervezetet, nemcsak a krónikus betegeket, idõseket, hanem az egészségeseket is a szélsõséges idõjárá-si jelenségek gyakoriságának fokozódása következtében, mert a szélsõségek – különösen a hõség – érzékeny, majd sérülékeny állapotot idéznek elõ.

Az esetenkénti magas hõmérséklet fokozottan veszélyezteti a városok népessé-gét, ahol a hõmérséklet több fokkal magasabb, gyengébb a természetes szellõzés, és a délutáni enyhülés kezdetét az épületek kisugárzása órákkal késõbbre tolja.

A hõmérséklet növekedésével gyakoribbá válnak például a kullancs okozta megbetegedések, változik az elterjedésük, ezáltal újabb, az adott területen nem gyakori betegségek léphetnek fel.

Az allergén növényfajok virágzásának kezdete, idõtartama megváltozik, fo-kozódik a pollenterhelés.

A klímaváltozás következményeként a lakossági kitelepítéseknél (árvizek, özönvízszerû esõk, földcsuszamlások) sérülések, fertõzések, táplálkozási és pszichológiai károsodások léphetnek fel.

A bõrrák gyakorisága a korábbi kétszeresére nõtt.

A lakosság felkészítése a várható egészségi következményekre és a meg-elõzés lehetõségei:

Hõségriasztás

A hõségriasztás szintjei:

I. fokozat:Belsõ használatú figyelmeztetõ jelzés: ezt a kockázatot körülbe-lül napi 25 °C-os, vagy azt meghaladó középhõmérséklet esetén valószínûsíti.

II. fokozat:Riasztás: az elõrejelzés szerint várhatóan legalább három egy-mást követõ napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhõmérséklet a 25 °C-ot.

III. fokozat:Riadójelzés: amennyiben várhatóan legalább három egymást követõ napra eléri a napi középhõmérséklet a 27 °C-ot. Ez a kánikulahelyzet megfelel a 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. §. 2. bk.a)pontjában megfo-galmazott „rendkívüli idõjárási helyzet”-nek, ami a hivatkozott rendeletben elõírt intézkedések elrendelését indokolja.

2. szöveg:

„B” tanuló

Árvíz, belvíz, aszály, vízgazdálkodás

A közelmúlt évek tanulságai élesen rávilágítottak az aszály, a belvizek és árvi-zek összefüggéseinek komplex jellegére és az orvoslás lehetõségeire. A napnál is világosabbá vált, hogy az árvízvédelemben a gátak, valamint a levonuló víz magassága közötti versenyfutás nem lehet egyedüli megoldás, hanem a nagyví-zi lefolyás gyorsítása, a nyári gátak részbeni-egészbeni elbontása, a területek mezõgazdasági-erdõgazdasági hasznosításának megváltoztatása, víztározók lé-tesítése, a nagyvizek „kiengedése” és a határokon kívüli vízgyûjtõ területekkel való nemzetközi kapcsolatok erõsítése, valamint a gátak gondozása, megerõsí-tése jelenti az együttes megoldást.

A szélsõséges vízjárások és csapadékesemények a magasparti helyzetû tele-püléseknél (pl. dunai magaspartok) tömegmozgásos folyamatokat indítanak el, melyek költségei a kárelhárítást tovább emelhetik (pl. jelenleg Érd, Ercsi-ma-gaspart vagy Dunaszekcsõ).

3. szöveg:

„C” tanuló

A klímaváltozás turizmusra gyakorolt hatásai és a jövõ kilátásai

A turizmust, az idegenforgalmat – a sajnálatos terrorcselekmények mellett – az idõjárás és a különféle természeti csapások fokozottabban sújtották az utóbbi években, melyek a klímaváltozás várható hatásait is jelezték.

A turizmusban a felmelegedés és az azzal összefüggõ szárazodás bizonyos elõnyökkel kecsegtet az idegenforgalomban. Kevesebb borús, szeles, lehûléssel és csapadékkal terhelt nap keseríti az üdülõk pihenését. Kitolódik az üdülési szezon. Az õszi, tavaszi vagy enyhébb téli hónapok növelhetik a vendégváró helyek forgalmát. A száradó vegetáció viszont éppen fordítottan hat a turizmus-ra. Lehangoló és a turistákat elriasztó jelenség a kisebb-nagyobb tavak vízszint-jének csökkenése – pl. a Balaton 2003-ban – vagy a kisebb vízfolyások, pata-kok, források elapadása.

A felmelegedés idõszakában a városok idegenforgalmi szempontból gyenge pontjai fokozottan kerülnek elõtérbe. Például az utcai kutak, ivó-, felfrissülõhelyek, parkok, terek, fasorok, zöld- és virágfelületek hiánya, az il-lemhelyek ritkasága.

A falusi turizmus fellendülését mozdíthatja elõ a klímaváltozás. A kempin-gekben, folyóparti és tavi üdülõhelyeken forgalomnövekedésre lehet számítani.

Ezeken a helyeken fontos a szúnyog- és légyirtás, a portalanítás, a pollenfelhõk csökkentése. Szükséges felkészülni arra is, hogy a turizmus ne rontsa a védett természeti értékeket, ne terhelje, szennyezze a környezetet.

4. szöveg:

„D” tanuló

A települések és épületek

A városlakók aránya Magyarországon 65%. Az építészek elvileg mindig törõd-tek azzal, hogy az adott térség jellemzõ idõjárási viszonyaival összhangban ala-kuljanak a létesítmények és azok térbeli elhelyezkedése. A mai építészeti meg-oldások sokkal jobban felkészültek a hideg, mint a meleg elleni védelemre.

A klímaváltozás csak néhány éve került a figyelem középpontjába, ezért még csak most formálódnak azok az épülettechnológiai eljárások, amelyek megfe-lelnek a várható új kihívásoknak, pl. árnyékolás, nagyobb természetes szellõzé-si lehetõségek, fokozott hõszigetelés, mélynyomásnak való ellenállás stb. Szük-ségesnek látszik egyes építészeti szabványok felülvizsgálata az idõjárási ano-máliák növekedése, illetve a felmelegedési folyamat kibontakozása miatt.

A panelfelújítási program energiamegtakarítást eredményez, ily módon hozzá-járul a légkörvédelemhez, továbbá segítheti a panellakásokban élõk alkalmazkodá-sát a szélsõséges hõmérsékleti és idõjárási eseményekhez (szellõzés, szigetelés).

Ajánlani lehet a nap- és szélenergia-hasznosító rendszerek telepítését.

Télen a síkos járdák sok baleset forrásai, ezért indokolt, hogy az önkormány-zatok nagyobb szigorral követeljék meg a járdák téli rendben tartását. A közte-rület-fenntartó szervek fokozódó mértékben gondoskodjanak a lépcsõk, emel-kedõk, tömegközlekedési megállóhelyek gyors tisztításáról.

A települési önkormányzatoknak javasolható, hogy kezdjék el a klímaválto-zásra való helyi felkészülési programok kidolgozását, melyeket a városi klíma-analízis elvégzése elõzzön meg. Emellett fel kell tárni az érintett partnerek rész-vételének a lehetõségeit, az együttmûködés társadalmi, gazdasági, politikai és jogi feltételeit is.

Források: VAHAVA-projekt. Összefoglalás.

A modulban elõforduló hivatkozások:

11.1.VAHAVA-projekt Tudományos Tanácsa. Budapest, 2006. február 15.

http://www.vahava.hu/file/vezetoi_osszefoglalo.pdf címen; internet, 2008. január.

11.2.VAHAVA-projekt Tudományos Tanácsa. Budapest, 2006. február 15.

http://www.vahava.hu/file/vezetoi_osszefoglalo.pdf címen; internet, 2008. január.

11.3.VAHAVA-projekt. Összefoglalás.

http://www.vahava.hu/file/osszefoglalas_2003_2006.pdf címen; internet, 2008. január.

11.3.2. ábra: Dr. Harkányi Kornél: Az éghajlat-változás hatása az árvízhelyzetre és a VAHAVA-projekt javaslatai. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest;

http://www.hidrologia.hu/ovgytata/25/1szekcio/250106.htm címen; internet, 2008. január.

11.4.1. ábra: Dr. Harkányi Kornél: Az éghajlat-változás hatása az árvízhelyzetre és a VAHAVA-projekt javaslatai. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest;

http://www.hidrologia.hu/ovgytata/25/1szekcio/250106.htm címen; internet, 2008. január.

11.4.2. ábra: Dr. Harkányi Kornél: Az éghajlat-változás hatása az árvízhelyzetre és a VAHAVA-projekt javaslatai. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest;

http://www.hidrologia.hu/ovgytata/25/1szekcio/250106.htm címen; internet, 2008. január.

11.5.VAHAVA-projekt. Összefoglalás.

http://www.vahava.hu/file/osszefoglalas_2003_2006.pdf címen; internet, 2008. január.