Modulcím 6. Éghajlati rendszerek állapotának leírása
6.7. Üvegházgázok légköri koncentrációjának mérése Magyarországon
Olvassátok el az alábbi szöveget!
Ez a mérési program az USA és Magyarország tudományos együttmûködése keretében indult. Célja a szén-dioxid légköri koncentrációjának és változásának hosszú távú mérése, erre alkalmas magyarországi mérõállomás kialakítása volt.
A nyugat-magyarországi Hegyhátsál település melletti sík területen, 248 mé-ter magasságon található tv- és rádiótorony alkalmas helyszín volt az állomás számára. A torony környezetében mezõgazdasági területek vannak, fõként szántóföldek kisebb erdõfoltokkal tarkítva.
1994 szeptemberében megkezdõdtek a CO2-átlagkoncentráció-, valamint a hõmérséklet-, páratartalom- és szélprofilvizsgálatok. A szén-dioxid-koncentrá-ció rövid távú változásainak mérése (CO2-fluxus) 1997 áprilisában indult meg.
A torony a NOAA ESRL(National Oceanic and Atmospheric Administration – Earth System Research Laboratory, az USA Nemzeti Óceán és Légkör Hivata-lának Földi Rendszerek Kutatólaboratóriuma)nemzetközi légkörkutató mérõ-hálózat tagja is. Az állomás mûszerei 2 métertõl 115 méterig összesen 5 szinten kerültek elhelyezésre.
A levegõbõl hetente egy alkalommal vesznek mintát üvegpalackba, amit a NOAA ESRL Globális Monitoring Osztálya elemez a CO2-, CH4-, CO-, H2-, N2O- és SF6-tartalomra. A mintát a Coloradói Egyetem Sarkvidék és Alpok Ku-tatóintézete is vizsgálja a szén és az oxigén izotópjaira (13C és18O). 1998-ban az állomás egy japán tulajdonú CO2-mérõvel bõvült. A függõleges irányú, ma-gassággal változó gázkoncentráció-mérések kiterjesztése érdekében egy kis re-pülõgéppel is végeznek mintavételt a torony körzetében. A légköri mintákat 2006-tól egy korszerû gázelemzõ mûszerrel a vétel helyén is vizsgálhatják.
Legújabban egy gázkromatográf kezdte meg mûködését, amely a CH4, CO, N2O és SF6koncentrációját méri.
A torony a kialakuló európai mérõhálózathoz is kapcsolódik. Ezeknek a rõtornyoknak a feladata a kiotói szerzõdésben szabályozott üvegházgázok mé-rése, nagypontosságú adatszolgáltatás az éghajlatkutatók számára.
A szöveg alapján válaszoljatok a kérdésekre!
1. Milyen méréseket végeznek a torony mûszereivel?
2. Miért fontos a mérõhely környezetének megfelelõ kiválasztása?
3. Milyen nemzetközi kapcsolatok segítik a kutatásokat?
6.8. Légkörmegfigyelések, mérések Magyarországon 1. feladat:
Olvassátok el az alábbi szöveget!
A Légköri Környezet Megfigyelési Osztály tevékenysége:
• Az OMSZ megfigyelõállomásainak és eszközeinek fenntartása és mûköd-tetése.
• Rendszeres felszíni és légköri környezeti mérések végzése a Meteorológi-ai Világszervezet(World Meteorological Organisation – WMO)Globális Megfigyelési Rendszere(Global Observation System – GOS)keretében.
• Magaslégköri rádiószondás mérések végzése a GOS keretében.
• Idõjárási radarok mûködtetése, mérések és adatfeldolgozás. Mûholdve-võk üzemeltetése, mûholdas adatok vétele.
• Mérõmûszerek fenntartása és ellenõrzése, érzékelõk hitelesítése.
• Mérõmûszerek és eljárások fejlesztése.
• Módszertani fejlesztések bevezetése.
• Mérési adatok szolgáltatása a központi adatbázisból hazai és külföldi fel-használók részére.
A szöveg alapján válaszoljatok a kérdésekre!
1. Végez-e a bemutatott Megfigyelési Osztály nemzetközi hálózatban folyó méréseket?
2. Soroljátok fel azokat a konkrét tevékenységeket, amelyek valamilyen nemzetközi együttmûködéssel járnak!
3. Milyen mérési, megfigyelési eljárásokkal szereznek adatokat az állomás-tól távolabbi térségek légköri állapotáról?
4. Fogalmazzátok meg néhány mondatban az éghajlatkutatás nemzetközi munkamegosztásának jelentõségét!
2. feladat:
Olvassátok el az alábbi szövegeket!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlat-kutatási tevékenysége A) Adatrögzítés, ellenõrzés
A csapadékkal kapcsolatban az 1901–1950 közötti idõszakra 15 állomás napi csapadék adatai kerültek a rendszerbe. Emellett az 1967–1997 közötti évekre több állomás csapadékintenzitás adatait rögzítették kollégáink. A szél- és nap-energia témájú NKFP keretében folyik a szélszalagok digitalizálása. Az opera-tív munkák (pl. csapadéklapok ellenõrzése, rögzítése, klímaállomások, automa-ták adatainak ellenõrzése) az elõírásoknak megfelelõen zajlott. A Központi Sta-tisztikai Hivatal, illetve a Meteorológiai Világszervezet (WMO) számára rendszeresen elkészítettük a napi és a havi jelentéseket.
B) Állami és üzleti célú éghajlati elemzések
2004 elsõ felében a Balaton alacsony vízállása miatt, 2005-ben pedig a szokat-lan nyári idõjárás kapcsán több feldolgozás, cikk és elõadás készült. A szélsõsé-ges idõjárási helyzetek vizsgálatai a katasztrófavédelem és a klímaváltozás té-maköréhez illeszkedtek. A korábbi évek gyakorlatának megfelelõen havi, év-szakos, illetve éves elemzéseket jelentettünk meg rendszeresen a Szolgálat honlapján és a Légkörben. 2004-ben és 2005-ben is megjelent a globális éghaj-latról szóló WMO-értékelések magyar fordítása.
C) Éghajlati adatszolgáltatás
A különbözõ nemzetgazdasági ágazatokat képviselõ cégek, bíróságok, ügyész-ségek és rendõri szervezetek számára operatív módon szerzõdéses keretben vagy egyedi megkeresésekre adatszolgáltató és adatértékelõ tevékenységet folytatunk, amelyek száma az elmúlt két évben tovább nõtt.
A szöveg alapján válaszoljatok a kérdésekre!
A) 1. Milyen idõjárási jellemzõkrõl rögzítettek adatokat a kutatók?
2. Milyen szervezeteknek és milyen rendszerességgel szolgáltattak adato-kat?
B) 1. Milyen rendkívüli idõjárási helyzetek jelentettek többlet feladatokat?
2. Hogyan segítették a kutatók a globális éghajlati helyzet széleskörû meg-ismertetését?
C) 1. Mondjatok példákat olyan cégekre, gazdasági tevékenységekre, amelyek számára fontosak lehetnek a kutatók által feldolgozott éghajlati adatok!
2. Milyen okokból kérhet éghajlati adatokat a mentõszolgálat vagy a ka-tasztrófavédelem?
A modulban elõforduló hivatkozások:
6.1.MetNet, cikk: Néhány szó a meteorológiában használt radarok mûködésérõl;
http://www.metnet.hu/?q=art&a=radarok címen; internet, 2008. január.
6.2.NASA Jet Propulsion Laboratory, cikk: Technology – How AIRS Works;
http://www-airs.jpl.nasa.gov/Technology/HowAIRSworks/ címen; internet, 2008. január.
6.3.Eötvös Loránd Tudományegyetem honlapja, Fizikai kísérletek gyûjteménye;
http://metal.elte.hu/~phexp/doc/hot/j2s8.htm címen; internet, 2008. január.
Hobbycnc honlap, cikk: Érzékelõk; http://www.hobbycnc.hu/Old/Sensor/Sensor.htm címen; internet, 2008. január.
6.5.Debreceni Egyetem honlapja, cikk: Stresszjelzõ és biofeedback kártyák;
http://www.klte.hu/~wwwinorg/essays/essay022.html címen; internet, 2008. január.
Kép: http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kidc/0/26993/index.htm címen, internet, 2008.
január.
6.6.Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék honlapja: A hõmérséklet mérése, Power Point elõadás; http://meteor.geo.klte.hu/hu/doc/05homerseklet.pdf címen; internet, 2008.
január.
6.7.Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék honlapja, cikk: Hungarian Tall Tower and Aircraft measurements at Hegyhátsál; http://nimbus.elte.hu/hhs/ címen;
internet, 2008. január.
6.8.OMSZ honlapja, Az Országos Meteorológiai Szolgálat Tevékenysége 2004–2005, 14., 26. oldal; http://www.met.hu/doc/OMSZ_tevekenyseg_2004–2005.pdf címen; internet;
2008. január.
Modulcím 7. A természeti környezet változása az emberi
Grafikonértelmezés, összefüggés-keresés, gondolkodás- fejlesztés, problémafelvetés.
Ismeretek Üvegházhatású gázok kibocsátási területei, globális hõmérséklet-válto-zás, élelmiszer-kilométer.
Elõzetes tudás
Készségek Grafikonok ismerete, rendszerszemlélet.
Ismeretek Természeti környezet, globális változás, antropogén hatás, a természeti rendszer ismerete.
Kapcsolódás 2., 3., 5., 6., 8.modul.
Földrajz, kémia, fizika.
Háttér A „mi van most a világban” modul igen széles anyagot ölel át. Az óravázlat elkészíté-sénél figyelembe vett szempontok: a rendszer felépítésének tudatosítása, a természeti környezet eddigi globális változásának értelmezése, egy példa alapján az emberi tevé-kenység hatásának bemutatása.
A 45 perc kevés arra, hogy teljes, átfogó képet kapjon a tanuló. Érdemes az érdeklõdés-nek megfelelõ házi feladattal kiegészíteni az órai munkát. A megadott feladatok közül is lehet válogatni.
Tanulásszer-vezés
Ajánlás A modul tanórai feldolgozása frontális és egyéni munkára épül fõleg.
A csoporton belül pármunkára is sor kerül könnyebb grafikonok értel-mezésénél.
A rendszer változásainak tanulmányozása nehéz feladat. Az összefüggé-sek kereséséhez szükség van tanári segítségre, ezért ajánljuk a tanulás-szervezésnek ezt a módszerét.
Érdemes az idõkre nagyon figyelni, mivel mindegyik feladat teret enged a hosszabb beszélgetéseknek.
Változatok A pedagógiai leírásában az 1. szakasz egy ismétlõ feladatlap (ábra) kitöl-tését is jelentheti.
A pedagógiai leírásban a modul feldolgozása során a 2–3–4. szakasz szakértõi mozaikkal is történhet gyakorlott csoportok esetén.
A grafikonelemzés kérdéseire adott válaszokat érdemes közösen is meg-beszélni, mert nehéz a feladat.
A 7.2. melléklet feladataihoz a tanárnak érdemes elõre kiválasztani egy-két élelmiszert, s elkészíteni elõre a szállítási útvonalát.
Differenciá-lás
A differenciálás lehetõsége fõleg az egyéni munkánál adott. A 2. melléklet feladatai differenciáltan is kiadhatók.
Tanulási kör-nyezet
Az osztályterem elrendezésénél megtartható a 4-5 fõs csoport elrendezés, de a pármun-ka nem igényli ezt. Fontos, hogy a diákok csoporton belül rendezõdjenek párokba.
Szükség lehet PC-re, kivetítõre. Nyomtatott feladatlapok: 1. és 2. melléklet. Segéd-anyag: az IPCC-jelentés 22–23. oldala.
Értékelés Diagnoszti-kus
Az 1. szakaszban kiadott kérdések, feladatok.
Formatív A feladatok kapcsán visszajelezhetnek a diákok a feladatok nehézségé-rõl, érdekességérõl.