(10) A tűz észlelésével egy időben haladéktalanul riasztani kell azokat, akiket a tűz közvetlenül vagy átterjedésük esetén veszélyeztet.
(11) Közvetlenül a Tűzoltóságra történő tűzjelzés esetén is értesíteni kell:
a) a Biztonságszervezési Osztályt a 18-56-os, vagy a 23-03-as melléken, illetve a 06 30/239-3024 mobilszámon,
b) a Diszpécser központot a 29-89-es melléken, vagy a 06 30/503-4824 mobilszámon, ahol a diszpécser tovább riasztja az üzemeltető vezetőket, a hibaelhárító szolgálatot ellátókat, valamint a biztonsági szolgálat járőreit,
c) személyi sérülés esetén a MENTŐKET (104 vagy 112),
d) a munkáltatói jogkörrel felruházott vezetőt, valamint az Egyetem tűzvédelmi felelőst, továbbá e) a kialakult helyzettől függően az energiaszolgáltatókat (ÉMÁSZ, TIGÁZ stb.) és a
rendőrséget.
(12) A tűzoltók megérkezéséig elő kell készíteni a gyors beavatkozás, mentés feltételeit (kijáratok, utak szabaddá tétele, vízlelőhelyek, tűzcsapok megközelíthetősége, tájékoztatást segítő helyszínrajz, területet, üzemeltetést, elzáró-lekapcsoló helyeket ismerő készenlétbe állása).
(13) Haladéktalanul meg kell szervezni a nagyobb értékek kimentését, továbbá az égést fokozó robbanásveszélyes anyagok, eszközök közelből való eltávolítását (pl. palackok, üzemanyag tartályok, veszélyes anyagok stb.).
(14) A beavatkozás felelős vezetője a tűzoltóság kiérkező állományának vezetője (tűzoltás-vezető).
A tűzoltás színhelyén más személy csak a tűzoltás-vezető előzetes egyetértésével intézkedhet.
A tűzoltás-vezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését.
(15) Az illetékes katasztrófavédelmi szerv a tudomására jutott tűzesetet, annak súlyosságától, következményétől függően, tűzvizsgálati eljárás alá vonhat.
(16) Tűzvizsgálati szempontból az alábbiak nem minősülnek tűzesetnek
a) Hőhatáson alapuló hőt hasznosító vagy hőt termelő technológiai folyamat, amennyiben üzemszerű kereteit nem lépte túl, nem okozott veszélyt és alkalmazása jogszerű volt.
b) A hulladék, a szemét és az avar égése amennyiben nem okozott halálesetet, sérülést, egyéb veszélyt, illetve kárt.
c) A hőhatás következtében a textíliákon kialakuló pörkölődése, elszíneződés, elváltozás.
d) A villamos berendezések és készülékek olyan belső műszaki meghibásodása, amely a szigetelőanyagon kívül más anyagban nem okozott károsodást, illetve a berendezésen, készüléken nem terjedt túl.
e) Az a fizikai robbanás, amely nem okozott tűzesetet.
(17) A tűzvizsgálatot a tűzvizsgáló végzi, aki a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szervezet vezetője által kijelölt személy. A tűzvizsgálati eljárásról összefoglaló jelentést kell készíteni.
(18) Ha valaki tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti pénz-bírsággal sújtható!
Műszaki mentés 28. §
(1) A műszaki mentés a természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a katasztrófavédelem részéről végzett elsődleges beavatkozói tevékenység.
(2) A műszaki mentések jelzésére, a jelzés feltételeinek biztosítására, a műszaki mentésben való részvételre, irányításra, a tűzjelzésre és tűzoltásra vonatkozókat kell értelemszerűen alkalmazni.
(3) A tűzoltáson és a műszaki mentésen kívül a tűzoltóság egyéb beavatkozást az érdekelt kérelmére és költségére végezhet.
XI. fejezet
ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT
Üzemeltetői ellenőrzés 29. §
(1) Az Egyetem Rektora/Gazdasági vezetője (továbbiakban: üzemeltető) köteles az érintett tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzését, időszakos felülvizsgálatát, karbantartását az OTSZ 18. mellékletben foglalt táblázatában meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javítását biztosítani.
(2) Az ellenőrzésekkel megbízott személyek a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja.
(3) Az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság felmerülése után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni kell, ha
a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy
b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre.
(4) Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni.
(5) Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait.
(6) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során
a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét,
b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat,
c) az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és
d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi.
(7) Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről,
b) sértetlen állapotáról,
c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről,
d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről,
e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és
f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést.
(8) Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy a fentiek figyelembevételével állapítja meg.
(9) Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a) a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy
b) az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba.
(10) Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell.
(11) Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető
a) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz,
b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy d) a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz.
(12) Az üzemeltetői ellenőrzések végrehajtásával az üzemeltető köteles megbízást adni az Egyetem olyan alkalmazottjainak, akinek munkaköri kötelességével összeegyeztethető a feladat végrehajtása.
(13) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással.
(14) Üzemeltetői ellenőrzésekkel érintett tűzvédelmi eszközök, műszaki megoldások a) beépített tűzjelző berendezés,
b) beépített tűzoltó berendezés, c) fali tűzcsap, vízforrások, d) hordozható tűzoltó készülékek, e) hő és füst elleni védelem megoldásai, f) tűzgátló lezárások,
g) biztonsági világítások, elektromos irányfények.
Felülvizsgálat, karbantartás 30. §
(1) A tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, műszaki megoldások felülvizsgálatát, karbantartását csak olyan - jogosult - személyek végezhetik, akik rendelkeznek az előírt, érvényességgel bíró szakmai és tűzvédelmi képesítéssel.
(2) A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során
a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét,
b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról,
c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és
d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi.
(3) A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is.
(4) A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül részére megküld.
(5) A jogosult személy a karbantartás során:
a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét,
b) elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat,
c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja,
d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és
e) indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére.
XII. fejezet
BEÉPÍTETT TŰZJELZŐ BERENDEZÉS
30. §
(1) Az Egyetem tűzvédelmi jogszabályi kötelezettség alapján az B/3-B/4, C/2, A/4, A/5, Informatika, Könyvtár, E/1-E/7 és Bartók Béla Zeneművészeti Intézet épületeiben olyan beépített tűzjelző berendezés telepítésére került sor, melyet az épület használatba vételi eljárása során a tűzvédelmi hatóság alkalmasnak talált. A berendezés kezelését a diszpécseri központban, recepciókon és a ISZK-ban dolgozók kötelesek ellátni, a rendszer felügyeletét - szerződés alapján - ellátó szervezet által történt, dokumentált oktatást követően.
(2) Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzjelző berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését.
(3) A beépített tűzjelző berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti.
(4) Az ellenőrzés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat haladéktalanul ki kell javítani.
(5) A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártók által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni.
(6) A beépített tűzjelző berendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, mely tartalmazza:
a) a berendezés főbb adatait, b) a kezelők nevét,
c) az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megállapításait, d) azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt, e) az észlelt és kijavított hibákat,
f) a beépített tűzjelző berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás időpontját (óra, perc),
g) a téves jelzéseket, az azokat követő rendkívüli felülvizsgálatokat, h) a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc) és
i) a felülvizsgálatot, karbantartást végző szervezet, személy nevét, aláírását, elérhetőségét.
(7) A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig meg kell őrizni. A napló vezetését csak a beépített tűzjelző berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik.
(8) A beépített tűzjelző berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni.
Üzemeltetői ellenőrzések 31. §
(1) Az üzembentartó által a beépített tűzjelző berendezések központjai (távkijelző, távkezelő egység) felügyeletével és kezelésével megbízott személyek a berendezések működésének vizsgálata kapcsán naponta ellenőrzik, hogy
a) ha a rendszer nincs nyugalmi helyzetben, akkor a kijelzett hibát az üzemeltetési naplóba bejegyezték-e, és, ha a hiba szakképzett beavatkozást igényel – nem a hálózat időleges kimaradásáról van szó –, értesítették-e a karbantartót,
b) az előző nap bejegyzett hibára történt-e megfelelő intézkedés, c) a tűzjelző központ valamennyi állapotjelzője működik-e.
(2) Az ellenőrzés célja, hogy megállapítást nyerjen a belső hangjelző, a központ fényjelző és információ-kijelzői megfelelően működik-e. Az ellenőrzés a gyártó által javasolt módon történik.
(3) A beépített tűzjelző berendezések ellenőrzésével megbízott egyetemi tűzvédelmi felelős személy havonta ellenőrzi
a) a fentiekben foglaltak betartását,
b) hogy az üzemeltetési naplót folyamatosan vezetik-e,
c) hogy a felügyeletet ellátók részt vettek-e megfelelő oktatáson,
d) hogy a nyomtatók működéséhez szükséges eszközök, anyagok (papír festék, festékszalag) rendelkezésre állnak-e.
(4) A beépített tűzjelző berendezés ellenőrzésével megbízott egyetemi tűzvédelmi felelős személy háromhavonta ellenőrzi
a) fentiekben foglaltak betartását,
b) hogy történtek-e az épület használatában, technológiájában, kialakításában olyan változások, amelyek befolyásolják a tűzjelző berendezés működését, különösen az automatikus érzékelők érzékelési képességét, a kézi jelzésadók hozzáférhetőségét, a hangjelzők hallhatóságát és c) hogy a jelzések beazonosítására vonatkozó kimutatások, rajzok rendelkezésre állnak-e, a
grafikus megjelenítő eszköz üzemképes-e.
Felülvizsgálatok, karbantartások 32. §
(1) A tűzjelző berendezések felülvizsgálatát az OKF által nyilvántartott, távfelügyeletet ellátó gazdasági szervezetek alkalmazottjai (jogosult személy) az OTSZ vonatkozó előírásai, valamint a megbízóval kötött szerződések alapján végzi.
(2) A felülvizsgálatok és karbantartások között, rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatok vannak. A rendszeres felülvizsgálatok célja a tűzjelző rendszerek megfelelő működőképességének normál körülmények között történő ellenőrzése.
(3) Rendkívüli felülvizsgálatot kell végrehajtani a) tűzeset után,
b) téves tűzjelzés esetén,
c) a rendszer meghibásodása esetén, d) a rendszer változtatása esetén, e) hosszú üzemszünet után vagy
f) új karbantartóval kötött szerződés után.
XIII. fejezet
BEÉPÍTETT TŰZOLTÓ BERENDEZÉS
33. §
(1) Az Egyetem A/5 épület földszintjén található az Informatikai Szolgáltató Központ /ISZK/, ahol a szerver helyiség rendelkezik egy beépített AM-600 Noti Fier UDS-3N típusjelzésű gázzal oltó berendezéssel. Az üzembentartói ellenőrzéseket és a naplózását, hetente a szervezeti egység tűzvédelmi megbízottja, a havonkénti ellenőrzéseket és a napló vezetését a tűzvédelmi felelős végzi az OTSZ- ben meghatározottaknak megfelelően. Az oltásvezérlő központ jelzései az Egyetemi diszpécser központban is azonnal megjelenik.
(2) A C/2 épület Déli oldal 5-ös hajóban működő Fémtani Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézet rendelkezik egy Notifire UDS-3 oltásvezérlő központtal, amely az un. henger állvány oktató eszköz tűzvédelmét biztosítja. A tűzvédelmi berendezés lángfigyelő rendszer is fel van szerelve, amely egy vízködös oltó rendszerhez kapcsolódik. Az oltásvezérlő központ OTSZ által előírt felülvizsgálata és karbantartása, üzemeltetői ellenőrzése teljes mértékben az Intézet a feladata és felelőssége. Az oltásvezérlő központ jelzései, tűzjelzése a Telmon Kft.-n keresztül a budapesti hívásfogadó központba is át megy, valamint az Egyetemi diszpécser központban is azonnal megjelenik a tűzriasztás vagy a hiba jelzés.
(3) A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell:
a) a berendezés üzemképes állapotát,
b) a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását, c) az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását,
d) a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását,
e) az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és f) az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt.
(4) Az üzemeltető a gyártó, kivitelező kezelési utasításai és az alkalmazott műszaki követelmény betartásával biztosítja a beépített tűzoltó berendezés biztonságos és hatékony üzemeltetését.
(5) A beépített tűzoltó berendezés kezelését csak annak működésére kioktatott személy végezheti.
(6) Az ellenőrzés, felülvizsgálat vagy karbantartás során jelentkező hibákat haladéktalanul ki kell javítani.
(7) A felülvizsgálat és karbantartás során minden, a gyártók által előírt vizsgálatot és próbát el kell végezni.
(8) A beépített tűzoltóberendezés üzemeltetéséről és karbantartásáról naplót kell vezetni, mely tartalmazza:
a) a berendezés főbb adatait, b) a kezelők nevét,
c) az üzemeltetői ellenőrzések időpontját és megállapításait, d) azt, hogy a karbantartás milyen specifikáció alapján történt, e) az észlelt és kijavított hibákat,
f) a beépített tűzjelző berendezés működésbe lépését és okát, valamint a meghibásodás időpontját (óra, perc),
g) a téves jelzéseket, az azokat követő rendkívüli felülvizsgálatokat, h) a ki- és bekapcsolás időpontjait (nap, óra, perc) és
i) a felülvizsgálatot, karbantartást végző szervezet, személy nevét, aláírását, elérhetőségét.
(9) A naplót az utolsó bejegyzéstől számított legalább öt évig megkell őrizni.
(10) A napló vezetését csak a beépített tűzoltó berendezés működésére kioktatott személyek végezhetik.
(11) A beépített tűzjelző berendezés kezelési utasítását és az üzemeltetési naplót meg kell őrizni és a hatóság részére ellenőrzéskor be kell mutatni.
Üzemeltetői ellenőrzések 34. §
(1) Beépített tűzoltó berendezések esetén az üzemeltető kioktatott személyzete
a) hetente szemrevételezéssel ellenőrzi az oltóanyag mennyiségét, az üzemképességgel összefüggő jelzőeszközök értékeit és a megengedettnél nagyobb oltóanyaghiány esetén a kezelési utasítás szerint jár el,
b) havonta szemrevételezéssel megvizsgálja a fúvókák, a csővezeték és az oltóközpont állapotát, és ellenőrzi az oltóberendezéssel kapcsolatba kerülő munkavállalók képzettségét,
c) az oltóberendezés csővezetékeit és szerelvényeit tisztán tartja, a rájuk rakódó szennyeződéseket eltávolítja és
d) az oltóanyag-kiömlő nyílás és a védendő anyag között az oltóanyag bejuttatása érdekében megfelelő távolságot szabadon hagyja.
(2) Automatikus működésű vízalapú berendezések üzemeltetői: a) heti ellenőrzése kiterjed
aa) a víz- és oltóanyag-ellátás szemrevételezésére, ab) a nyomásérték és a vízszintek ellenőrzésére, ac) a nyilvánvaló hiányosságok feltárására,
ad) a fagymentességet biztosító fűtés hatásosságának ellenőrzésére, a kondenzvízgyűjtők ürítésére,
ae) a próbariasztás ellenőrzésére szelep, szelepek nyitásával,
af) a szivattyúk automata és kézi indítására és újraindíthatóságára, a szivattyú próbaüzemére, elektromos meghajtás esetén legalább 15 perc, belső égésű motor esetén legalább 20 perc - beleértve a habanyag bekeverő szivattyút – és
ag) a vízellátást üzemi hálózatról tápláló vízáram és nyomás ellenőrzésére, a) havi ellenőrzése kiterjed
ba) a belső égésű motor tömlőcsatlakozásainak szivárgásmentességének ellenőrzésére és bb) a tartalék áramforrás ellenőrzésére.
(3) Az ellenőrzést a személyzet nélkül üzemelő létesítményekben nem szükséges elvégezni, ha a távfelügyelet az előző bekezdésekben meghatározott paramétereket kontrollálni képes.
Felülvizsgálatok, karbantartások 35. §
(1) Az üzemeltető köteles legalább évenként a teljes beépített tűzoltó berendezést felülvizsgáltatni és a karbantartását elvégeztetni.
(2) A felülvizsgálat során a gyártói előírások figyelembevételével ellenőrizni kell a) a beépített tűzoltó berendezés általános állapotát,
b) a beépített tűzoltó berendezés környezetét annak működésével összefüggésben, c) az oltóanyag-mennyiséget térfogat, tömeg vagy nyomás paraméterek vizsgálatával, d) az indító-, a jelző- és a kiegészítő berendezések működését,
e) a tartalék oltóanyag és egyéb tartalék anyagok mennyiségét,
f) a beépített tűzoltó berendezéssel összefüggő, de nem a karbantartó feladatkörébe tartozó ismételt vizsgálatok esedékességét,
g) az üzemeltetői karbantartási munkák végrehajtását, h) az üzemeltetési naplót,
i) a beépített tűzoltó berendezés üzemképességét működési próbával, j) az átjelzéseket,
k) ha habképző anyagot vagy haboldatot alkalmaznak, akkor annak minőségét, a vonatkozó műszaki követelmény szerint,
l) az oltóanyag kijuttatását szolgáló szórófejek állapotát, a szennyeződések eltávolítását, átjárhatóságát és
m) a csőhálózat állapotát, korróziójának mértékét.
(3) A karbantartás során végre kell hajtani a tömítetlen, szilárd korróziós szennyeződéseket tartalmazó csövek, csőkötések cseréjét, és ha a jogosult személy a beépített tűzoltó berendezés működésképtelenségét tapasztalja - melyet nem tud kijavítani -, írásban értesíti az üzemeltetőt.
XIV. fejezet