TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA
Miskolc 2020
7.3. sz. Egyetemi Szabályzat
A MISKOLCI EGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZATA
A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 227/2020.
SZ. HATÁROZATA
Készült 8 példányban
………… sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.
Kiadásért felelős: rektor Kiadja a Miskolci Egyetem ME Sokszorosító Üzem
Nyomdaszám: Re.2020-….. ME Miskolc-Egyetemváros, 2020.
A szabályzat gondozásáért felelős: üzemeltetési igazgató
Tartalomjegyzék
Fejezet
szám Fejezetcím Oldalszám Változa
t szám
Bevezetés dátuma
I. Általános rendelkezések 10 A1
II. Tűzvédelmi feladatok 10
Általános tűzvédelmi feladatok 11
III. Tűzvédelmi ügyrend 12
Tűzvédelmi kötelezettség alapján megvalósuló
feladatok 12
3. §/A Rektor 12
3. §/B Üzemeltetési igazgató 12
3. §/C Biztonságszervezési osztályvezető 13 3. §/D Az Egyetem tűzvédelmi felelősének
feladatai 13
3. §/E Szervezeti egység vezetők 14
3. §/F Szervezeti egység tűzvédelmi
megbízottjának feladatai 15
3. §/G Az alkalmazottak, munkavállalók feladatai
és magatartási szabályai 15
Tűzvédelmi szemlék rendje 16
IV. A tűzvédelmi szervezet felépítése, működési,
irányítási rendje 17
V. Értelmező rendelkezések, a szabályzat
alkalmazásához 18
VI. Használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok 20
Általános használati szabályok 20
A szállítás szabályai 22
Tárolási szabályok 23
9. §/A Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes
osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 23 Közlekedési, menekülési és egyéb utak 24
Tüzelő- fűtőberendezések 25
Szellőztetés, gépi berendezés 25
Hő-és füstelvezetés 26
Csatornahálózat 26
Gépi berendezés 26
Lakó- és szállásépületek, üdülők szobái 27 Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár 28
Szabadtéri rendezvények 28
17. §/A Kiemelt szabadtéri zenés, táncos
rendezvények 30
Járművek 31
18. §/A Tűzoltókészülékek üzemben tartásának
feltételei gépjárművek esetén 31
Villamos berendezés használatának fontosabb
követelményei 32
VII. Éghető folyadékok és gázok használati szabályai 32 Éghető folyadékok tárolása és szállítása 32
VIII. Tűzveszélyes tevékenység 33
Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység 33 Hallgatók alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre
vonatkozó szabályok 34
Dohányzás 35
IX. Tűzvédelmi oktatások rendje, tűzvédelmi
szakvizsga 36
A munkavállalók tűzvédelmi oktatása 36
25. §/A hallgatók tűzvédelmi oktatása 37 25. §/B Külső munkavállalók tűzvédelmi
tájékoztatása 38
Vizsgáztatás 38
X. A munkavállalók feladatai tűzeset, illetve műszaki
mentést igénylő esemény esetén 39
Tűzeset 39
Műszaki mentés 41
XI. Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat 41
Üzemeltetői ellenőrzés 41
Felülvizsgálat, karbantartás 42
XII. Beépített tűzjelző berendezés 43
Üzemeltetői ellenőrzés 44
Felülvizsgálat, karbantartás 45
XIII. Beépített tűzoltó berendezés 45
Üzemeltetői ellenőrzés 46
Felülvizsgálat, karbantartás 47
XIV Tűzoltó készülék 48
Tűzoltó készülékek ellenőrzése, felülvizsgálata és
karbantartása 48
Az Egyetem épületeiben elhelyezett tűzoltó készülékek
és készenléti helyei 49
XV. Tűzoltó-vízforrások 49 A tűzoltó vízforrások ellenőrzése, felülvizsgálata,
karbantartása 49
XVI. Villamos és villámvédelmi berendezések 51
Tűzeseti fogyasztók 51
Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés 52
Villámvédelmi berendezés 53
42. §/A Nem norma szerinti villámvédelem 53 42. §/B Norma szerinti villámvédelem 54 Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni
védelem 54
Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési
útirányt jelző rendszer 55
XVII. Záró rendelkezések 56
Mellékletek 57
1. sz. melléklet A Miskolci Egyetemen és a hozzá tartozó létesítményekben található tűzvédelmi eszközök és berendezések
58 A Miskolci Egyetem területén található
tűzvédelmi eszközök 58
Az Egyetem létesítményeiben található tűzvédelmi eszközök és berendezések 61
2. sz. melléklet Iratminták 82
Tűzvédelmi bírság, tűzvédelmi szabálysértés 83 Az anyagok tűzveszélyességi osztálya, kockázati
osztályba soroláshoz fontos paraméterek 84
Tűzvédelmi oktatási tematika 87
Jegyzőkönyv tűzvédelmi oktatásról 89 Megbízás tűzvédelmi megbízotti feladatok
ellátására 91
Megbízólevél a diszpécser központban lévő tűzvédelmi felügyeleti központban ügyeleti
teendőket ellátóknak 92
Megbízólevél az alkalomszerű tűzveszélyes
tevékenységet engedélyezőknek 93
Engedély tűzveszélyes tevékenységhez 94 Tűzgyújtási engedély a hallgatók részére 96 Tűzvédelmi szemle ellenőrzési szempontjai 97
Kézi tűzoltó készülékek, tűzvédelmi jelzések, jelzőtáblák, szintjelzők, menekülési iránytáblák és feliratok készenlétben tartó általi ellenőrzéseinek nyilvántartása (minta)
98
Tűzriadó terv 99
A Miskolci Egyetem 50 főnél nagyobb befogadóképességű előadóinak és tantermeinek kiürítési számítással igazolt maximális befogadó képessége
105
A szabályzatot készítette: Dr. Zákányi Balázs
Elérhetősége: 06 70/322 9006, 06 46/565-111 telefonszám, 17-78-as mellék Szakmai képesítés megnevezése: tűzvédelmi szakmérnök
Szakmai bizonyítvány száma: 609/2019 Kiállító intézmény: Nyíregyházi Egyetem Kiállítás dátuma: 2019. június 29.
I. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
(1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltásról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 47. §. (2) bekezdés a) pontja jogán készült, a 30/1996. (XII.6.) BM.
rendelet (a továbbiakban: rendelet) 1. § (1) bekezdésben elrendelt, a Ttv. 19. § (1) bekezdés alapján terhelő kötelezettség okán jelen Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) az alábbi előírásokat rendeli el!
(2) A szabályzat alapjául a 2020. 01. 22.-ei módosításokat tartalmazó 54/2014 (XII.5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: OTSZ) szolgál. Jelen szabályzatban nem érintett egy-egy fontos, a Miskolci Egyetem (továbbiakban: Egyetem) tűzvédelmét érintő sajátosság kezelésére – az OTSZ keretein belül – az egyetem Rektora saját hatáskörben Tűzvédelmi Utasításban rögzítve határoz meg feladatokat, határidő és felelősök megjelölésével!
(3) A szabályzat területi hatálya kiterjed az Egyetem összes épületére, szabad terére, valamennyi szervezeti egységére. Személyi hatálya vonatkozik az Egyetem összes oktató, kutató és nem oktató-kutató munkakörben foglalkoztatott munkavállalójára (a továbbiakban: munkavállalók), az Egyetemmel hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban:
hallgatók), továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre, az Egyetem területén munkát végző külső vállalkozókra, valamint az Egyetem létesítményeit használó bérlőkre.
(4) Egyéb viszonyok szerződéseinek tartalmaznia kell a tűzvédelmi felelősségi köröket és szabályokat.
(5) A szabályzatban foglalt előírások végrehajtásának ellenőrzése az Üzemeltetési Igazgatóság Biztonságszervezési Osztályának megfelelő végzettséggel rendelkező tűzvédelmi felelősének a feladata. A szabályzatban foglaltak nem vonatkoznak a területen beavatkozó feladatokat ellátó katasztrófavédelmi szerv tagjaira, illetve az Egyetem működését befolyásoló katasztrófahelyzet vagy különleges jogrend kihirdetését követően.
(6) A tűzvédelmi előírások megszegőit felelősség terheli, ami annak súlyossága alapján kerül elbírálásra!
II. fejezet
TŰZVÉDELMI FELADATOK
Általános tűzvédelmi feladatok 2. §
(1) Az Egyetem építményeit, szabad tereit illetően, valamint a rendeltetésével, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodni kell a jogszabályokban és a kötelezően alkalmazandó szabványokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, illetve a tevékenységi
körökkel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről, a káresetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.
(2) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely az építmények kockázati osztályának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább 15 nappal a kezdeményező az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez köteles bejelenteni.
(3) Olyan gépet, berendezést, technológiát, szabad teret, épületet, helyiséget, amelynél a tűzvédelmi előírások nincsenek betartva, üzembe helyezni, átvenni, üzemeltetni, használni TILOS!
(4) A felelős tervező köteles az engedélyes tervekhez tűzvédelmi tervfejezetet készíteni, amely tartalmazza a vonatkozó jogszabályokban, kötelezően alkalmazandó szabványokban és hatósági előírásokban foglalt követelmények kielégítését.
(5) A kivitelező köteles az engedélyes tervekben szereplő tűzvédelmi követelményeket a kivitelezés során megtartani, megvalósítani, a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetőleg a beruházónál kezdeményezni.
(6) A felelős tervezőnek és a kivitelezőnek írásban kell nyilatkozni a fentiek érvényesítéséről.
(7) Az 1000 m2 nagyobb közösségi építmények vonatkozásában, illetve a meglévő, ilyen rendeltetésű építmények bővítése, átépítése során az OTSZ szerint kell eljárni, azok kockázati osztályba sorolását végre kell hajtani, a használatbavételt követő 60 napon belül Műszaki Megfelelési Kézikönyvvel (TMMK) kell ellátni!
(8) Megfelelő villamos biztonságtechnikai mérési eredmény, ill. kivitelezői nyilatkozat nélkül, az épületet átadni, üzemeltetni TILOS.
(9) A meglévő építmények kisfeszültségű erősáramú villamos berendezéseit, villámvédelmi rendszerét az OTSZ vonatkozó rendelkezései alapján felül kell vizsgáltatni.
(10) Az 50 főnél nagyobb helységek befogadóképességét kiürítés számítással kell igazolni.
(11) Az Egyetemen az alábbi tűzvédelmi iratok megléte szükséges:
a) tűzvédelmi szabályzat – tűzriadó terv – épületenkénti, szintenkénti, a kollégiumokban szobánkénti menekülési terv,
b) tűzriadóterv éves gyakoroltatásának jegyzőkönyvei, c) tűzvédelmi oktatási napló,
d) engedély alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez,
e) kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv, minősítő irat,
f) villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv, minősítő irat,
g) tűzoltó berendezés, tűzjelző berendezés, tűzoltó készülék, irányfények műszaki megoldás (hő- és füstelvezetés, biztonsági tápforrás, tűzgátló lezárások, pánikzár, vészkijárati zár, vészkijárat biztosító rendszerüzemeltetési naplója.
III. fejezet TŰZVÉDELMI ÜGYREND
Tűzvédelmi kötelezettség alapján megvalósuló feladatok 3. §
3. §/A Rektor
(1) A Rektor tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai a következők:
a) biztosítja, ellenőrzi a törvény és az egyéb vonatkozó, hatályos tűzvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek betartását, előírásainak végrehajtását,
b) felel az Egyetem tűzvédelmének irányításáért, az üzemeltetési igazgató, a Biztonságiszervezés Osztály vezetőjének és a tűzvédelmi felelős szakmai közreműködése alapján,
c) jelen dokumentumban nem szabályozott egyes kérdésekben – a jogszabályi kereteken belül, a tűzvédelmi felelőssel egyetértésben – tűzvédelmi utasítást ad ki,
d) szakemberrel havonta ellenőrizteti a villamos berendezéseket, és a szembetűnő hiányosságok pótlásáról rendszeresen gondoskodik,
e) köteles a munkavégzéstől eltiltani azokat, akik tűzvédelmi oktatáson nem vettek részt, nem tartották be a tűzvédelmi utasításokat, nem rendelkeznek tűzvédelmi szakvizsgával (ha munkakörük ezt előírja),
f) a tűzvédelmi szabályok megszegőivel szembeni felelősségre vonásról gondoskodik,
g) biztosítja az Egyetem hatékony tűzvédelméhez szükséges személyi, tárgyi és anyagi (a tűzvédelmi berendezések és eszközök beszerzésének, valamint rendszeres felülvizsgálatának és karbantartásának, a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozók vizsgáztatásának pénzügyi) feltételeket,
h) gondoskodik minden dolgozó és hallgató részére az előzetes, illetve ismétlődő oktatások, továbbá az éves kiürítési gyakorlatok megtartásának biztosításáról a magasabb vezetők és vezetők közreműködésével,
i) gondoskodik az Egyetem tűzvédelmi tevékenységéről szóló beszámoló elkészítéséről és a Kuratóriumnak történő felterjesztéséről,
j) tűzeset fenntartó felé történő jelentéséről,
k) fenntartó, illetve a tűzoltóság által tartott ellenőrzésen saját, vagy intézkedésre jogosult képviselőjének részvételéről gondoskodik.
3. §/B Üzemeltetési igazgató
(1) A legfontosabb feladatai közé tartozik a biztonságszervezési tevékenység (munka-, tűz-, környezet- és vagyonvédelem) irányítása és felügyelete.
(2) A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai a következők:
a) rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi felelős hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtását, szükség esetén gondoskodik a tűzvédelmi felelős helyettesítéséről,
b) gondoskodik a tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzéséről, c) kezdeményezi a Tűzvédelmi Szabályzat szükséges módosítását,
d) felügyeli az intézményre vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzat elkészítését, rendszeres felülvizsgálatát,
e) gondoskodik a tűzvédelmi berendezések, eszközök beszerzéséről,
f) gondoskodik arról, hogy minden dolgozó és hallgató számára biztosított legyen a részvétel az előzetes és ismétlődő tűzvédelmi oktatásokon, illetve az éves kiürítési, menekülési gyakorlatokon,
g) felügyeli a tűzvédelmi szakvizsgáztatás előírás szerinti lebonyolítását, h) felelősségre vonást kezdeményez a tűzvédelmi szabálysértőkkel szemben.
3. §/C Biztonságszervezési osztályvezető (1) A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai a következők:
a) a tűzvédelmi tevékenységet végző szakterületi felelős közvetlen irányítása, koordinálása, ellenőrzése,
b) a szakterületre vonatkozó jogszabályváltozások figyelemmel kísérése, c) a Tűzvédelmi Szabályzat aktualizálása,
d) kapcsolattartás a hatóságokkal, az Egyetem szervezeti egységeivel, e) a tűzvédelmi oktatások szervezésének irányítása,
f) szervezi a foglalkozás-egészségügyi, munka-, tűz-, környezet- és vagyonvédelmi szemléket az ellenőrzési ütemterv szerint,
g) felelősségre vonást kezdeményez a tűzvédelmi szabályzat megsértése esetén.
3. §/D Az Egyetem tűzvédelmi felelős
(1) A tűzvédelmi felelős az Üzemeltetési Igazgatóság Biztonságszervezési Osztályának – önálló feladatkörrel megbízott - szakembere.
(2) Feladatkörében:
a) rendszeresen ellenőrzi az Egyetem területén a tűzvédelmi szabályok, előírások betartását.
Hiányosságok esetén intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez azok megszüntetésére, és szükség szerint a felelősségre vonásra. Továbbá részt vesz a Biztonságszervezési Osztály által szervezett foglalkozás-egészségügyi, munka-, tűz-, környezet- és vagyonvédelmi szemléken az ellenőrzési ütemterv szerint,
b) felettesének jelzi az előre tervezhető és az eseti a tűzvédelmi költségeket,
c) részt vesz az Egyetem szervezeti egységeinek szemléin, valamint a fenntartó, illetve a hivatásos tűzoltóság eljárásain, hatósági szemléin, képviselve az Egyetem érdekeit,
d) az Egyetemnél történő fejlesztések, beruházások előkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényre juttatását. Elkészíti, ellenőrzi a szerződések tűzvédelmi tartalmát, és rendszeresen ellenőrzi annak betartását,
e) elkészíti az Egyetemre vonatkozó Tűzvédelmi Szabályzatot és a Tűzriadó Tervet.
f) elkészíti és vezeti a Tűzvédelmi Üzemeltetési Naplókat,
g) irányítja, segíti és ellenőrzi a szervezeti egységek tűzvédelmi megbízottjainak tevékenységét, továbbá megszervezi és elvégzi rendszeres oktatásukat,
h) szervezi a dolgozók folyamatos tűzvédelmi továbbképzését, oktatását (előzetes és ismétlődő), szakvizsgáztatását, gondoskodik azok végrehajtásáról, az oktatási nyilvántartás vezetéséről, i) az éves tűriadó gyakorlatot megszervezi, bejelenti 15 nappal hamarabb a helyi
katasztrófavédelmi kirendeltségre, valamint lebonyolításában részt vesz és a gyakorlatról jegyzőkönyvet készít,
j) az elsőéves hallgatókat tanulmányaik megkezdése előtt, és évente egyszer tűzvédelmi oktatásban részesíti oly módon, hogy oktatási anyagot készít számukra, melyet az egyetemi Informatikai Szolgáltató Központ munkatársai a NEPTUN rendszeren keresztül tesznek közzé, és az oktatás megtörténtét elektronikus úton dokumentálják, megszervezi és
koordinálja a tanulmányi épületek menekülési, kiürítési gyakorlatát, és részt vesz a végrehajtásban. részt vesz a kollégiumok kiürítési gyakorlatának szervezésében és végrehajtásában, jegyzőkönyvezi és véleményezi a gyakorlatokon tapasztaltakat,
k) kiadja - külsős munkavégzés esetén ellenjegyzi - az intézmény területén a tűzveszélyes tevékenység eseti engedélyezését, szükség szerint felügyeleti szolgálat biztosítását rendeli el, l) kiadja a hallgatók részére a kijelölt tűzrakó helyek használatára vonatkozó eseti tűzgyújtási
engedélyeket, szükség szerint felügyeleti szolgálat biztosítását rendeli el,
m) ellenőrzi az előírt rendszabályok betartását, figyelemmel kíséri az Egyetem területén tartott műsoros, illetve nagyobb létszámú rendezvények tűzvédelmét és engedélyeztetését,
n) szervezi, koordinálja és ellenőrzi az Egyetem területén lévő tűzjelző és tűzoltó berendezések, tűzvédelmi (tűz- és füstgátló) berendezések, tűzoltó eszközök készenléti állapotát, készenlétben tartásuk, karbantartásuk és felülvizsgálatuk elvégzését. Elvégzi a felsorolt tűzvédelmi berendezések üzemeltetői ellenőrzését,
o) megszervezi a tűzvédelmi eszközök beszerzését (árajánlatok bekérése és szerződés tervezet előkészítése),
p) vezeti a tűzvédelmi nyilvántartásokat a Tűzvédelmi Üzemeltetési Naplóban, továbbá a tűzvédelmi tevékenység során az intézkedési jogkörét érintő iratokat, dokumentumokat, q) tevékenységéről rendszeresen beszámol vezetőjének, elkészíti az éves tűzvédelmi
tevékenységről szóló beszámolót, tájékoztatót.
3. §/E Szervezeti egység vezetők (1) A tűzvédelemmel kapcsolatos feladataik a következők:
a) gondoskodnak arról, hogy az általuk irányított szervezeti egységek alkalmazottai ismerjék és betartsák a Tűzvédelmi Szabályzat előírásait,
b) gondoskodnak - a felügyeletük alá tartozó szervezeti egységek részére - a helyi adottságokat, technológiai eljárásokat, a tűz- és robbanásveszélyes tevékenységet figyelembe véve a tűzvédelmi kiegészítő utasítások elkészítéséről a tűzvédelmi felelős bevonásával,
c) a tűzvédelmi feladatok ellátására szervezeti egységüknél tűzvédelmi megbízottat bíznak meg, d) biztosítják a dolgozók részére a munkába lépés előtti, az ismétlődő, valamint a hallgatók részére a labor, illetve műhelygyakorlatot megelőző tűzvédelmi oktatásokon való részvételt, szükség esetén a tűzvédelmi felelős közreműködésével,
e) biztosítják a hatáskörükbe tartozó telepített tűzjelző és oltó berendezéseket felügyelő munkavállalók részére (pl. központkezelők, gépkezelők, portások, diszpécserek) a tűzvédelmi gyakorlati oktatáson való részvételt a tűzvédelmi felelős közreműködésével,
f) tűzvédelmi felelős által szervezett éves kötelező tűriadó, és kiürítési gyakorlaton biztosítják, hogy a szervezeti egységük munkavállalói részt vegyenek, tűz esetén közreműködnek a tűz okának felderítésében, elősegítik a hatósági tűzvizsgálatot végző hivatásos szerv munkáját, g) szükség esetén bevonható az évente két alkalommal – tanulmányi féléveket megelőzően – a
szervezeti egység tűzvédelmi megbízottja által végzett szemlék során felmerülő olyan problémáknál, eseteknél, ahol a döntés vagy munkaelrendelés az ő hatáskörébe tartozik.
h) a hatáskörük alá tartozó területen az irányfények, vészvilágítások esetleges hibáit jelzik az Üzemeltetési Igazgatóság Létesítmény Fejlesztési és Karbantartási Osztályának villamos részlegénél,
i) gondoskodik arról, hogy valamennyi helyiség ajtaján fel legyen tüntetve annak funkciója (pl.
raktár, műhely, labor, öltöző stb .)
j) a tűzvédelmi szabályok megszegőivel szemben szervezeti egységüknél felelősségre vonást kezdeményeznek.
3. §/F Szervezeti egység tűzvédelmi megbízottjának feladatai
(1) A tűzvédelmi megbízott, a tűzvédelemmel kapcsolatos – tűzvédelmi szakképzettséget nem igénylő – feladatait a szervezeti egység vezető és a tűzvédelmi felelős irányításával látja el.
(2) A tűzvédelmi megbízott – munkaköri feladatainak ellátása mellett – a következő tűzvédelmi feladatokat látja el:
a) a tűzvédelmi felelős által tartott oktatás alapján megszervezi szervezeti egységénél a tűzvédelmi oktatást, melynek meglétéről jegyzőkönyvet készít, amelyet megküld a Biztonságszervezési Osztálynak,
b) tűzvédelmet is érintő változásokról – pl. átalakítás, új technológia bevezetése, funkcióváltás, új kolléga felvétele – tájékoztatja az egyetemi tűzvédelmi felelőst,
c) működési területén előforduló minden tűzesetet köteles a tűzvédelmi felelősnek jelenteni, d) működési területén a tűzvédelmi szemléket évenként két alkalommal – tanulmányi féléveket
megelőzően - elvégzia 2. sz. melléklet 10. pontja alapján, melyről jegyzőkönyvet készít. Ebben rögzíti az esetlegesen feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat és megküldi a szervezeti egység vezetőjének, valamint a Biztonságszervezési Osztálynak további intézkedések céljából,
e) gondoskodik arról, hogy a szervezeti egységéhez tartozó valamennyi helyiség (beleértve az alagsori helyiségeket is) zárható ajtajának kulcsából egy másolati példány („tűzvédelmi kulcs”) lezárt, lepecsételt borítékban, azonosítható módon, időtálló feliratozással arra a portára vagy a diszpécseri központba le legyen adva, ahonnan a kulcsokat egyébként felveszik, zárcsere esetén gondoskodik a leadott kulcs kicseréléséről,
f) ellenőrzi, hogy valamennyi helyiség ajtaján fel legyen tüntetve annak funkciója (pl. raktár, műhely, labor, öltöző stb.), amit a szervezeti egység vezetőjével egyeztet
g) gondoskodik a szervezeti egységen belül, a kézi tűzoltó készülékek, tűzvédelmi jelzések, jelzőtáblák, szintjelzők, menekülési iránytáblák és feliratok negyedévenként történő ellenőrzéséről, és az ellenőrzések II sz melléklet 11. pontja szerinti nyilvántartásáról, azokban a helységekben, folyosókon, ahová az egyetemi tűzvédelmi felelős nem tud bejutni.
3. §/G A munkavállalók feladatai és magatartási szabályai
(1) A munkavállalók a munkahelyükhöz tartozó létesítményeket a megelőző tűzvédelmi rendelkezések maradéktalan betartása mellett, csak a használatbavételi, üzembe helyezési engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelő célra használhatják.
(2) Minden munkavállaló – oktató-kutató és nem oktató – köteles részt venni az előzetes, és az éves ismétlődő tűzvédelmi elméleti, gyakorlati oktatásokon, továbbá a menekülési, kiürítési (tűzriadó) gyakorlatokon.
(3) A munkavállaló feladata a munka során alkalmazott berendezések, gépek ellenőrzése, tisztítása, karbantartása. A munkát végző feladata a tűzveszélyes folyadékok használatánál az elcsepegés megakadályozása, felitatása és az anyag megsemmisítésének megszervezése (bejelentése, jelzése a környezetvédelmi megbízottnak).
(4) A munkavállaló köteles a munkájával kapcsolatos technológiai és tűzvédelmi utasításokat, előírásokat maradéktalanul betartani.
(5) Munkája során gondoskodnia kell a kijelölt közlekedési utak, a menekülési útvonalak és kijáratok, vészkijáratok szabadon tartásáról, az esetleges eltorlaszolás megakadályozásáról.
(6) Munkáját, ha ez szabályozva van, csak az előírásoknak megfelelő öltözékben végezheti. (pl.
Azokon a munkahelyeken, ahol fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes anyagokkal dolgoznak (felhasználás és tárolás) a dolgozó nem viselhet olyan lábbelit, ruházatot, nem használhat olyan szerszámot, amely tüzet, vagy robbanást okozhat).
(7) Az észlelt tüzet köteles azonnal jelezni, jelenteni a Tűzvédelmi Szabályzat II/12. mellékletében (Tűzriadó Terv) foglaltaknak megfelelően a Hivatásos Tűzoltóságnak, a Biztonságszervezési Osztálynak, valamint a Diszpécser központ diszpécserének.
(8) A munkavállaló kötelessége a munkahelyére vonatkozó tilalmi rendelkezések maradéktalan betartása (pl. dohányzási tilalom, vagy más nyílt láng használatával járó munka tilalma).
(9) A munkához csak annyi nyers és félkész anyagot tárolhat, amennyi az ott folytatott egy napi tevékenységhez szükséges.
(10) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes folyadékot a munka befejezése után köteles a kijelölt tárolóhelyre vinni, és azt a következő felhasználásig a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően ott tárolni. A veszélyes anyagról köteles nyilvántartást vezetni (felhasznált mennyiség), a hulladékká, vagy veszélyes hulladékká vált anyagról szintén nyilvántartást vezetni, illetve az ideiglenes tárolásról gondoskodni, amíg az arra engedéllyel, érvényes szerződéssel és jogosultsággal rendelkező szállítóval az egyetem környezetvédelmi megbízottja intézkedik az elszállításról.
Tűzvédelmi szemlék rendje 4. §
(1) A jogszabályokban, az egyetemi belső szabályzatokban és utasításokban foglalt kötelezettségek alapján a tűzvédelmi szervezet feladatainak meghatározásában, vitás tűzvédelmi kérdésekben a döntés joga rektori hatáskör.
(2) Az Egyetem és tevékenységének tűzvédelmi hatékonysága érdekében, a munka-, környezet- és biztonságtechnikai- szemlékkel összehangolva - annak keretében – ütemezett rendben tűzvédelmi szemle végrehajtása kerül lebonyolításra, a Rektor által meghatározott személyek részvételével.
(3) A szemlékről az egyetemi tűzvédelmi felelős 10 napon belül jegyzőkönyvet állít ki, melyben meghatározásra kerülnek a hiányosságok megszüntetésének határidői, felelősei.
(4) A szemléken feltárt hiányosságok megszüntetéséért felelősök a határidők lejárta előtt kötelesek írásos jelentést adni a feladat végrehajtásáról.
(5) Az egyetemi tűzvédelmi felelős a határidő leteltét követően, 10 napon belül utóellenőrzést hajt végre a tűzvédelmi megfelelőség megteremtése érdekében.
(6) Az utóellenőrzés tapasztalatairól az egyetemi tűzvédelmi felelős köteles írásban tájékoztatni a Biztonságszervezési Osztály vezetőjét.
IV. fejezet
ATŰZVÉDELMI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE,MŰKÖDÉSI, IRÁNYÍTÁSI RENDJE
5. §
(1) Az Egyetem területén és a hozzá tartozó létesítményekben a megelőző tűzvédelmi előírások betartásának ellenőrzését, a létesítmények, gépek, eszközök tervezésére, üzembe helyezésére, használatára, tűzoltásra, műszaki mentésre vonatkozó tűzvédelmi feladatok ellátását a tűzvédelmi szervezet végzi.
(2) A tűzvédelmi szervezet felépítése a felelősség megoszlása tekintetében:
a) rektor,
b) üzemeltetési igazgató,
c) biztonságszervezési osztályvezető, d) az Egyetem tűzvédelmi felelőse, e) a szervezeti egységek vezetői,
f) a szervezeti egységek tűzvédelmi megbízottjai.
(3) A tűzvédelmi feladataikat a III. fejezet tartalmazza.
(4) A tűzvédelmi szervezetet a Rektor irányítja. Tagjai még, az üzemeltetési igazgató, biztonságszervezési osztályvezető, az Egyetem tűzvédelmi felelőse, szervezeti egységek vezetői, szervezeti egységek tűzvédelmi megbízottjai, valamint az Egyetem jelen tűzvédelmi szabályzatában érintett, munkaviszonyban álló személyek.
(5) A jogszabályokban, az egyetemi belső szabályzatokban és utasításokban foglalt kötelezettségek alapján a tűzvédelmi szervezet feladatainak meghatározásában, vitás tűzvédelmi kérdésekben a döntés joga rektori hatáskör.
(6) A tűzvédelmi szervezet az Egyetem operatív tűzvédelmi feladatait látja el. Tagjai írásbeli megbízás alapján, a munkaköri tevékenység mellett, munkaidejük részeként végzik a tűzvédelmi feladataikat.
(7) A tűzvédelmi szervezet minden tagja köteles:
a) tűzvédelmi felvilágosítást végezni,
b) közreműködni a tűzesetek megelőzésében,
c) betartani és betartatni a tűzvédelmi használati szabályokat, d) közreműködni a keletkező tüzek oltásában,
e) a tűzeset helyszínét a tűzvizsgálati helyszíni szemle kezdetéig változatlanul megtartani, f) a fellelt tárgyi bizonyítékot, a kár okozására használt eszközt megőrizni, további eljárásra az
illetékes szervnek átadni.
(8) A tűzvédelmi szervezet minden tagja jogosult:
a) a tűzvédelemmel összefüggő bűncselekmény, szabálysértés, vagy egyéb károkozás elkövetésén tetten ért személyt a cselekményének folytatásának abbahagyására felszólítani, b) a rendőri szerv segítségét kérni, ha a bűncselekmény megakadályozása, vagy a tettes
helyszínről való távozásának a megakadályozása azt szükségessé teszi.
(9) A tűzvédelmi szervezet működéséért a Rektor felel, az előírt tűzvédelmi végzettséggel rendelkező tűzvédelmi felelős szakmai támogatása alapján.
(10) Az Egyetem tűzvédelmi szervezetének működési költségei, valamint az egyéb tűzvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges költségek a Miskolci E éves pénzügyi költségtervében szerepeljenek.
V. fejezet
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A SZABÁLYZAT ALKALMAZÁSÁHOZ
6. §
(1) Alaprendeltetés: a kockázati egységek rendeltetés szerinti elkülönítéséhez és az ettől függő tűzvédelmi követelmények megállapításához szükséges, a kockázati egység, valamint a kockázati egységen belül önálló rendeltetési egységek jellemző, elsődleges használati célját kifejező besorolás, amely lehet
a) ipari-mezőgazdasági alaprendeltetés: ipari, mezőgazdasági rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
b) közösségi alaprendeltetés: közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
c) lakó alaprendeltetés: lakást, szálláshelynek nem minősülő üdülőegységet és ehhez tartozó rendeltetésű helyiségeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
d) tárolási alaprendeltetés: tárolási rendeltetésű önálló rendeltetési egységet tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése,
e) vegyes alaprendeltetés: eltérő alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységeket tartalmazó kockázati egység alaprendeltetése.
(2) Alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület; szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület, helyiség, vagy építményszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér esetében a nettó alapterület.
(3) Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a tűzterjedés gátlására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés.
(4) Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli.
(5) Érintett műszaki megoldás: jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt tűzvédelmi berendezés, rendszer, készülék, szerkezet, valamint az e rendelet szerint felülvizsgálat tárgyát képező rendszer.
(6) Felülvizsgálat: a jogosult személy által végzett mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességéről, hatékonyságáról, az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás és a javítás megtörténtéről való meggyőződés, valamint ezek írásban történő dokumentálása.
(7) Füstgátló nyílászáró: szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a füstnek és a tűz esetén képződő toxikus gázoknak az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben és ideig korlátozza.
(8) Hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés, szellőztetés biztosítja, hogy üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök koncentrációja a kibocsátási hely közvetlen környezetének kivételével ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át.
(9) Hő- és füstelvezetés: a védett helyiségbe jutó vagy ott keletkező hő és füst szabadba vezetését biztosító megoldások összessége,
(10) Hő- és füstelvezető rendszer: hő- és füstelvezető, légpótló szerkezetek, berendezések és azok működtetését, valamint a füstszakaszolást biztosító megoldások és rögzítéseik összefüggő rendszere, a beépített tűzjelző berendezés kivételével,
(11) Jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást.
(12) Karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása.
(13) Kiürítés első szakasza: a kiürítés azon része, amely a tartózkodási helytől a menekülési útvonal eléréséig vagy - ha az menekülési útvonal igénybevétele nélkül biztosítható az átmeneti védett térbe vagy a biztonságos térbe jutásig tart.
(14) Kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedés gátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe.
(15) Létesítmény: az egy telken álló építmények és szabadterek összessége.
(16) Mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal.
(17) Szabadba vezető kijárat:az építmény külső térelhatároló szerkezetén elhelyezett kijárat, amelyen keresztül a menekülő személyek az építményt elhagyják a biztonságos térbe menekülés során.
(18) Szabadtéri tárolóterület: anyagok, termékek, tárgyak tárolására és igény szerint azok időjárás elleni védelmére szolgáló, épületen kívüli terület; nem minősül szabadtéri tárolóterületnek a gépjárműparkoló, a gépjármű telken való elhelyezése és az épület tetőfödémén kialakított tárolótér.
(19) Tűzeseti főkapcsoló: a tűzeseti lekapcsolás megvalósítására alkalmazott kézi- vagy távműködtetésű kapcsoló.
(20) Tűzeseti lekapcsolás: az építmény villamos energiával működő fogyasztóinak egy helyről, egy vagy több csoportban történő helyi vagy villamos távműködtetésű lekapcsolása a villamos tápellátásról.
(21) Tűzgátló nyílászáró: a tűzgátló ajtó, ablak, kapu, függönykapu, redőnykapu, zsalu és a technológiai szállítópálya átvezető nyílását lezáró tűzgátló lezárás, amely csukott állapotban a tűz átterjedését meghatározott ideig meggátolja.
(22) Tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás.
(23) Tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett.
(24) Tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja.
(25) Tűzszakasz: az épület, a speciális építmény, a szabadtéri tárolóterület meghatározott része, amelyet a szomszédos építmény- és térrésztől tűzterjedés ellen védetten alakítanak ki.
(26) Tűzszakasz terület: az egy adott tűzszakaszhoz tartozó helyiségek nettó alapterületének, szabadtéri tárolóterület esetén a tárolásra szolgáló térrész alapterületének összessége m2-ben.
(27) Tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság.
(28) Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi.
(29) Tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum.
(30) Tűzveszélyességi osztály: az anyagra, keverékre vonatkozó besorolás, amely az anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését, veszélyességét jellemzi.
(31) Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár.
(32) Üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet.
(33) Üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása.
(34) Üzemeltetői ellenőrzést végző személy:az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést.
(35) Passzív tárolás: a tárolt anyag bontatlan, zárt, gyári csomagolásban és edényzetben vagy szállításra minősített csomagolásban és edényzetben történő tárolása, forgalmazása.
(36) Tűzveszélyességi fokozat: az éghető folyadékoknak és olvadékoknak a lobbanáspontjuktól és az üzemi hőmérsékletüktől függő, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti kategóriája.
VI. fejezet
HASZNÁLATRA VONATKOZÓ TŰZVÉDELMI SZABÁLYOK
Általános használati szabályok 7. §
(1) Az Egyetem és a hozzátartozó létesítmények épületeit, helyiségeit, szabadtereit csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni.
(2) A használatot, a tárolást, a szállítást, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt:
tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni.
(3) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes anyagokból csak a munkához szükséges egy napi mennyiség tartható.
(4) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.
(5) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett fokozottan tűz- és robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább a tevékenység befejezése után el kell távolítani.
(6) Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(7) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az I-II.
tűzveszélyességi fokozatú folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(8) Az üzemszerűen csepegő fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a munka befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.
(9) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban, vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs.
(10) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha – ruhatár-rendszerű öltöző kivételével – csak fémszekrényben helyezhető el.
(11) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni.
(12) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolójának, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint a hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzoltó vízforrások, fali tűzcsapok, tűzoltó készülékek, tűzoltótechnikai termékek, felszerelések, berendezések hozzáférhetőségét, akadálytalan megközelíthetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.
(13) A helyiség – szükség szerint az építmény, létesítmény – bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni, ami az egyetemi tűzvédelmi felelős feladata..
(14) A közmű nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni, ami az egyetemi tűzvédelmi felelős feladata...
(15) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni, ami az egyetemi tűzvédelmi felelős feladata...
(16) Ha fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő a helyiségben, olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet.
(17) Meg kell akadályozni a tűz és kísérőjelenségei átterjedését szomszédos épületekre vagy tűzszakaszokra, más építményszintekre, menekülési útvonalakra, tűzgátló szerkezettel határolt terekre.
(18) A tűzoltó vízforrások, fali tűzcsapok, közművek nyitó-zárószerkezetének akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell.
(19) A tűzoltóság részére fenntartott felvonulási útvonalat tilos parkolás céljára használni.
(20) Az Egyetem személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi – veszély esetére – az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja.
(21) Munkaidő után, illetve üzemszünet alatt a lezárt helyiségek kulcsait úgy kell elhelyezni (porták, diszpécser központ), hogy azok tűz esetén könnyen hozzáférhetőek legyenek.
A szállítás szabályai 8. §
(1) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad.
(2) A járművek fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell.
(3) Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot, a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, égést tápláló gázt csak a nemzetközi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható vagy zárt edényben, valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani.
(4) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg.
(5) Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot, a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, valamint égést tápláló gázt szállító tartálykocsi, tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan a veszélyre utaló feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás, műszaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mellőzhető.
(6) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat.
Tárolási szabályok 9. §
(1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget.
(2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos!
(3) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot - ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba - a mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni.
(4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét legalább naponta vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - gyakrabban vagy folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.
(5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani.
(6) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető, kivéve, ha a tárolt anyag mennyisége, minősége, elhelyezése nem növeli a tűz átterjedésének veszélyét. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.
9. §/A Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai (1) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint a mérsékelten
tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni és szállítani.
(2) Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti, alagsori helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben.
(3) Padlástérben fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható.
Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.
(4) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos.
Közlekedési, menekülési és egyéb utak 10. §
(1) A menekülési útvonalak átbocsátóképessége nem szűkíthető le a menekülést biztosító szélesség alá.
(2) Az Egyetem közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint oltóanyagszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely az időjárási viszonyoktól függetlenül alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére.
(3) A személyek tartózkodására, közlekedésére szolgáló és üzemelés alatt álló helyiségek kiürítésre szolgáló ajtóit lezárni, üzemszerűen zárva tartani akkor lehet, ha az ajtó vészeseti nyithatósága biztosítva van. Abban az esetben, ha a rendeltetés, a tevékenység jellege a belső nyithatóságot kizárja, az ajtó külső nyithatóságát a tűzvédelmi hatóság által meghatározott módon biztosítani kell.
(4) Az épületek menekülési útvonalain fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el, nem tárolhatóak. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló, valamint a helyiség rendeltetésével összefüggő tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le.
Tüzelő- fűtőberendezések 11. §
(1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.
(2) A helyiségben, ahol fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével - nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni.
(3) A fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékkal vagy fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelő- vagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.
(4) A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni.
(5) A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
(6) Az Egyetem A1-A6, Informatika, E/1-E/7, EMC Laboratórium, Bartók Béla Zeneművészeti Intézet épületeiben távfűtés, illetve elektromos fűtés van. Gáz fűtőberendezések vannak B/3- B/4, B/2, AFKI, C/2, Egyetemi könyvtár, Körcsarnok, Egyetemi Étterem épületében.
Szellőztetés, gépi berendezés 12. §
(1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető.
(2) Ha a fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol fokozottan tűz- vagy fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőztető berendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell.
(3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos.
(4) A hő- és füstelvezető rendszer - általános célú - szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hő- és füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni.
(5) Kizárólag olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely rendeltetésszerű használata esetén környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.
(6) Robbanásveszélyes zónában csak robbanásbiztos erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható.
(7) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését és a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését - technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor - megszünteti.
Hő-és füstelvezetés 12. §
(1) Hő- és füstelvezetést kell létesíteni
a) 1200 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben, b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben,
c) menekülési útvonalon a füstmentes lépcsőház, a füstmentes lépcsőházi előtér és a tűzgátló előtér kivételével,
d) fedett átriumokban,
e) ahol a rendeltetés alapján az OTSZ előírja,
f) ahol a rendeltetés és a füstfejlődés jellemzői alapján, a kiürítés és a tűzoltó beavatkozás feltételeinek biztosítása céljából a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(2) A hő- és füstelvezetés és a füstmentesítés kézi működtetését biztosítani kell
a) lépcsőház esetében, a lépcsőházba nyíló, a menekülésre szolgáló ajtók – lépcsőház felől nézve – külső oldala mellett, a menekülés valamennyi irányából észlelhető helyen és a lépcsőház kijárati szintjén a lépcsőházból kivezető, menekülésre szolgáló ajtó külső vagy belső oldala mellett,
b) egyéb esetben a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett helyen és módon.
(3) A hő- és füstelvezetés biztosítható
a) természetes úton hő- és füstelvezető szerkezettel, b) gépi úton hő- és füstelvezető berendezéssel vagy c) a természetes és a gépi megoldás kombinációjával.
(4) Az Egyetem A/4, A/6, E/1-E/7, Informatika és Bartók Béla Zeneművészeti Intézet épületeiben van hő- és füstelvezetés. Ezek részletes leírását lásd I. sz. mellékletben.
Csatornahálózat 13. §
(1) Fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes és mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes vagy mérsékelten tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába önteni, bevezetni tilos.
(2) Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó folyadékot tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani.
Gépi berendezés 14. §
(1) Az Egyetem szabadterein, parkolójában kizárólag olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely rendeltetésszerű használata esetén környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.
(2) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését és a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését – technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor – megszünteti.
(3) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél a berendezésre és környezetére tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni.
(4) A tűz- vagy robbanásveszélyes készülékeket, gépeket, berendezéseket a gyártó, külföldi termék esetében a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, és kezelési utasítással köteles ellátni.
Lakó- és szállásépületek, üdülők szobái 15. §
(1) Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.
(2) Az épületek, épületrészek területén a lakáson, szobákon kívüli közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak - nem helyezhetők el, kivétel ez alól közlekedők, lépcsőházak pihenőin növények, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.
(3) Ügyelni kell a lakószobák tisztántartására. A berendezési tárgyakat, bútorokat oly módon kell elhelyezni, hogy egy esetleges veszélyhelyzet alakalmával a menekülést ne akadályozzák.
(4) Villamos hőfejlesztő készüléket (vasaló, rezsó, kenyérpirító, hősugárzó, vízforraló stb.) a lakószobában használni szigorúan tilos. A lakószobában főzni, sütni szigorúan tilos.
(5) Étel melegítésére, készítésére, főzésre, vasalásra, az erre a célra kialakított helyiségeket kell igénybe venni. Vasalni csak az e célra kijelölt helyiségben, hibátlan, szabványos vasalóval szabad.
(6) A világító lámpatestekre, vezetékekre, tűzjelző érzékelőre dekorációt, és egyéb éghető anyagot elhelyezni nem szabad. A füstérzékelők lefedése, letakarása szigorúan tilos!
(7) Házi szerelésű (nem szabványos) világítóberendezést, elektromos fogyasztót üzemeltetni tilos.
(8) A helyiségekben füstölőt használni, gyertyát, mécsest, csillagszórót égetni tilos.
(9) A lakószobákban dohányozni, e-cigerettát használni, vízipipát működtetni szigorúan tilos!
(10) A világító berendezéseket (pl. asztali lámpa, éjjeli lámpa) úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy azok a környezetre tűzveszélyt ne jelentsenek.
(11) Hibás elektromos berendezést, készüléket stb. használni, valamint toldott-kopott vagy elhasználódott szigetelésű csatlakozó elektromos vezetéket alkalmazni tilos.
(12) A fűtés célját szolgáló fűtőtesten és csővezetékein éghető anyagot elhelyezni, tárolni tilos!
(13) Minden szobában és az épületek közösségi terein szintenként el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A tájékoztatást a külföldiek elhelyezésére is szolgáló szálláshelyeken angol és német nyelven is biztosítani kell. A tájékoztatók kihelyezéséért és meglétéért a munkáltatói jogkörrel felruházott vezető felel.
Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár 16. §
(1) A sport- és oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre, valamint az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény felelős szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt legalább 15 nappal azt tájékoztatás céljából az Egyetem tűzvédelmi felelősének ésa tűzvédelmi hatóságnak megküldeni.
(2) A rendezvény felelős szervezője által a rendezvényekre vonatkozó biztonsági intézkedés tartalmazza
a) a kiürítési számítást,
b) a rendezvény helyszínén a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, a menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszínrajzot,
c) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, d) a tűz esetén szükséges teendőket és
e) a tűz jelzésének és oltásának módját.
(3) A rendezvény felelős szervezőjének a rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őriznie.
