dr. Várföldi Krisztián PhD hallgató
Informatikai Intézet, Gépészmérnöki és Informatikai Kar krisztian.varfoldi@student.uni-miskolc.hu
ABSZTRAKT
A digitalizáció és a digitális transzformáció érezhetően új lendületet kapott a járvány kirobbanásával a gazdasági élet szinte minden területén. Ezt a tendenciát jól jelzi többek között a technológiai papírok szárnyalása a tőzsdéken. Az egyén életében is szinte elképzelhetetlen, hogy valamilyen módon ne érintkezzen ezzel az új világgal akár a kommunikáció vagy némely szolgáltatás terén. Gondoljunk csak az online ügyintézési lehetőségekre, okos eszközökre vagy a távvezérelt rendszerekre. De nemcsak a mindennapi életben, hanem a gazdasági társaságoknál is egyre fontosabb szerepet kapnak az új technológiák. Korábban főleg multinacionális és nagyobb cégekre volt jellemző a digitális, valamint a hálózati eszközök üzleti célú alkalmazása azonban napjainkban egyre több kis- és középvállalkozás építi be ezen technológiákat az üzleti folyamataikba, napi működésükbe. Az ipar 4.0, mint a technológiai fejlődés új korszaka egyre szélesebb eszköztárral egyre jobb ár-érték aránnyal áll rendelkezésre ezen szektor számára is. Kutatásom eredményei azt mutatják, hogy bőven van még potenciál számukra, hogy ezen eszközöket beépítsék üzleti folyamataikba. Egyik ilyen technológia a felhő alapú szolgáltatások, mely egyelőre, főleg az irodai szoftverek és e-mail szolgáltatás használatában jelenik meg. Adatbázisok, fájlok tárolása, számítási kapacitások, CRM, könyvelő szoftverek és hálózati eszközök használata esetében még jelentős potenciállal rendelkezik a bővülés.
Azonban a bevezetést segítő tényezők (informatikai beruházási költségek csökkentése, könnyű és gyors elérhetőség, differenciált árak) mellett megtalálhatjuk a gátló tényezőket is úgymint az újdonságtól való félelem, elégtelen informatikai és digitális készségek, de felmerülhetnek adatbiztonsági kérdések is.
1. BEVEZETÉS
A digitalizáció széles körű felhasználása és egyre mélyebb szintű társadalmi integrációja nemcsak a magánszemélyeket, hanem a vállalatokat is folyamatos technológiai fejlesztésekre késztetik. Az újdonságok és innovációk többé már nem kizárólag egy növekedési, fejlesztési lehetőséget jelent számukra, hanem egyértelműen stratégiai jellegű feladattá vált. Sok esetben azzal szembesülnek, hogy versenyképességük érdekében radikálisan át kell alakítani az üzleti folyamataikat, működésüket vagy az üzleti modelljüket [1]. Általánosságban elmondható, hogy a technológiai újdonságok olyannyira gyors ütemben jelennek meg, hogy vállalatoknak úgy kell igazodniuk a piaci trendek változásához, hogy közben az elterjedt, elérhető technológiák már meghaladottnak számítanak. Érdemes azonban ezen új eszközöket csoportosítani és felmérni, hogy milyen típusú vállalatoknak milyen technológiákat érdemes bevezetni.
Jelen tanulmány célja, hogy a jól ismert ipar 4.0 technológiák közül, melyek azok az innovatív, újszerű megoldások, amelyek a magyar kis- és középvállalkozások életében már valamilyen szinten jelen vannak, melyik innováció esetében ajánlatos mérlegelni a bevezetésüket, alkalmazásukat. Ezek közül a KKV szektor specialitásához, jellemzőihez talán legjobban illeszkedő felhő alapú szolgáltatásokat veszem górcső alá.
Az elemzés elméleti háttér megalapozását - a releváns hazai és nemzetközi szakirodalmi források feldolgozása, a témában fellelhető modellek, esettanulmányok, a nyilvánosan elérhető statisztikai adatok, valamint a SCOPUS nemzetközi citációs adatbázis használata segítette. Az utóbbinál a keresést kiterjesztettem a SME (KKV), industry 4.0 (ipar 4.0) és a felhő alapú rendszerek (cloud computing) kulcsszavakra. A felhő alapú szolgáltatások esetében használatukról reprezentatív adatok állnak a rendelkezésünkre, mind földrajzi értelemben, mind pedig a vállalatok létszám kategóriáit tekintve. Az erről szóló adatok – különböző mértékben - nyilvánosan érhetők el az Európai Unió hivatalos statisztikai portálján az Eurostat-on, valamint a Központi Statisztikai Hivatal internetes felületén. Kiemelném továbbá, hogy egy technológia elfogadásával kapcsolatban a gazdasági, társadalmi és üzleti tényezők és keretek mellett, jelentős szerepe van azoknak a személyes, szubjektív elemeknek is, amelyek meghatározzák az adott szereplők jellemző attitűdjeit, az újdonságok, innovációk elfogadására vagy elutasítására utaló magatartást. Ebből a szempontból később indokolt lehet kvalitatív módszertani vizsgálatok elvégzése a témakört illetően, abból a célból, hogy feltárjuk a hazai kkv-szektorra jellemző attitűdöket, hozzáállásbeli különbségeket különböző szektorokra vetítve.
2. IPAR 4.0, A DIGITALIZÁCIÓ ÉS A KKV SZEKTOR ÖSSZEFÜGGÉSEI
Mindenekelőtt érdemes tisztázni néhány alapfogalmat a digitális transzformáció témakörében. Önmagában értelmezve ez csak egy elvont gyűjtőfogalom, amely mentén az analóg eszközök helyett különböző változó fizikai vagy egyéb jelenségeket, valamint a való világ információit bináris számokká átalakítani képes, elektronikus eszközök kerülnek túlnyomóan alkalmazásra (sokszor szélessávú internethez kapcsolódási lehetőséggel). Az ilyen rendszerű eszközök többségénél általában egy „e-” előtag utal a digitális mivoltra, mint az e-mailnél vagy az e-könyvnél, bár nem minden elektronikus rendszer digitális.
A szakirodalom szerint nemcsak az ipar és üzleti folyamatok vonatkozásában beszélhetünk digitális transzformációról, hanem ide érthető többek között az okos városok és okos otthonok koncepciója vagy az e-közigazgatás térnyerése is. Ha nemcsak az egyén, hanem össztársadalmi szinten nézzük ezen eszközök alkalmazását akkor már beszélhetünk társadalom 4.0 -ról [2] vagy a gyógyítás területén e- egészségügyről, illetve az oktatásban megjelenő edukáció 4.0 -ról [3] is, amely az ilyen technológiákkal foglalkozó ismeretanyagot és azok elsajátítását, oktatását jelenti.
Természetesen az ipari termelés területén is elindult egy technológiai forradalom, ahol egyre több helyen megjelennek a hálózatba kapcsolt, egymással kommunikálni tudó, bizonyos esetekben döntésképes eszközök alkalmazása. Ezt nevezi a szakirodalom ipar 4.0 -nak vagy ahogy a tengerentúlon használatos okosgyártás koncepciójának, amit elsősorban a termelő vállalatok számára alkotta meg egy német tudós munkacsoport meg 2011-ben (2013-ban megrendezésre került hannoveri üzleti kiállításon került be véglegesen a köztudatba) [4].
1. ábra
A digitális transzformáció és az ipar 4.0 fogalomrendszere Forrás: saját szerkesztés
Magyarországon ezt a negyedik ipari forradalomnak nevezzük, ahol a termelési folyamatok során az eszközök önállóan kommunikálnak egymással az értéklánc mentén: a jövő egy olyan „okos” gyárát hozva létre, amelyben a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a fizikai folyamatokat, létrehozzák a fizikai valóság virtuális mását és decentralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján [5]. A leggyakrabban az alábbi innovációkat és technológiákat értjük alatta: additív gyártás, fejlett automatizálás, robotika, szimulációs eljárások, virtuális valóság, kiterjesztett valóság, dolgok internete (IOT), felhőalapú rendszerek, mesterséges intelligencia, fejlett szenzortechnológia, adatintegráció (vízszintes, függőleges), Big Data vagy a blockchain technológiák.
2. ábra
Az ipar 4.0 technológiák egy lehetséges csoportosítása Forrás: Russman és szerzőtársai, (2015) alapján saját szerkesztés
Általánosságban elmondható, hogy a multinacionális és a tőkeerős vállalatok igyekeznek lépést tartani a technológia fejlődéssel, folyamatosan optimalizálni, költséghatékonyabbá tenni működésüket ezen technológiák bevezetésével.
Alkalmazásuk esetén sokszor újszerű és innovatív megközelítésre van szűkség, a folyamatmenedzsment területén is (leanesítés). A gyártás során gyártásoptimalizálás automatizálása, a robotika és a mesterséges intelligencia használata kerülnek előtérbe.
Fontos megjegyezni, hogy egy -egy technológia alkalmazása igencsak beruházásigényes így beszerzésüket legtöbbször hosszas tervezés előzi meg.
De mi a helyzet a magyar kis és középvállalkozások esetében? Köztudott, hogy jellemző rájuk a többnyire egyszemélyi vezetés, kevés tulajdonossal bírnak és pénzügyi mozgásterük, valamint egyéb erőforrásuk is jóval szerényebb mértékben állnak rendelkezésre. Azonban rendkívül rugalmasan képesek reagálni a piaci igényekre, képesek kisebb mennyiségek legyártására is és a főtevékenységük körében nagyon magas szakmai és minőségi szintet képesek elérni, valamint kiváló piaci háttérismerettel rendelkeznek (elsősorban lokális vagy makroszintű). A kutatás alapján arra a következtetésre jutottam, hogy elsősorban olyan ipar 4.0 technológiákat képesek alkalmazni, melyek működéséhez, beállításhoz kevésbé szükséges specializált tudás, könnyen megtanulható a kezelés, egyszeri egy nagy beruházást igényel. Továbbá folyamatosan olcsón hozzáférhető, megkönnyíti a mindennapi munkavégzést, valamint kevés karbantartást igényelnek. Ezek alapján nem véletlen, hogy a körükben a két leginkább alkalmazott technológia a vízszintes és függőleges adatintegráció (ERP, CRM vagy vállalatirányítási szoftverek) és a felhőalapú számítástechnikai rendszerek.
Általában az utóbbi ipar 4.0 technológia az, amely a digitalizációban az első lépés és magával hoz több szükségszerű változást is a cégkultúrában és az üzleti folyamatokban.
3. ábra
Ipar 4.0 technológiák penetrációja a magyar KKV szektor körében Forrás: saját szerkesztés
3. FELHŐALAPÚ TECHNOLÓGIÁK A KIS- ÉS KÖZÉP-VÁLLALKOZÁSOKNÁL
A kis- és középvállalatok digitalizációja szempontjából az elérhető technológiák közül a legfontosabb szerepe jelenleg a felhő alapú technológiáknak van, amelyek
kiemelkednek a többi ipar 4.0 technológia közül, ugyanis értelmezhetők önmagukban, mint szolgáltatás-technológiák, és úgy is, mint más a digitális technológiák (például a Big Data-nak vagy a Smart City-Smart Home technológiáknak) elválaszthatatlan összetevői [6].
A felhő alapú szolgáltatások alkalmazásával a korábban főként fizikai infrastruktúrára épült informatikai környezet részben vagy teljes egészében a virtuális térbe helyezhető, így jelentősen támogatja a vállalatok, vállalkozások digitalizálódását.
Az előnyei közé tartozik, hogy rugalmas, egyedileg tervezhető szolgáltatások, könnyen és gyorsan elérhetők, használatukkal csökkenthető a beruházások költsége és kockázata, differenciáltabb áron vehetők igénybe, mint a termékközpontú, fizikai infrastruktúrára épülő informatikai megoldások, platformok. Ebből kifolyólag, a felhő alapú szolgáltatások előnyei különösen jól illeszkednek a kis- és középvállalkozások jellemzőihez, specialitásához [7]. Ennek ellenére a hazai és nemzetközi szakirodalom több tényezőt is azonosít, amely jelentős akadályként jelenik meg a kis- és középvállalkozások vezetői és alkalmazottai körében. A felhő alapú szolgáltatások alkalmazásával, használatával kapcsolatos gátló tényezők közé sorolható az újdonságtól, változástól való félelem, az elégtelen informatikai és digitális készségek, az adatbiztonságot érintő kockázatok kezelésének kérdése.
Az informatikai infrastrukturális beruházások jellemzően nagy költségvetéssel járó, hosszas tervezést igénylő beruházások, fejlesztések, a felhő alapú technológiák használatával elkerülhetők az IT-beruházásokkal járó költségek, tervezési feladatok, valamint csökkenthetők a kialakított infrastruktúrával járó kötöttségek is. A felhasználók, (sokszor előfizetők) magas szinten testre szabható szolgáltatásokként jutnak hozzá, ami jól illeszkedik a kkv-szektor szereplőinek heterogenitásához és változékonyságához [8]. A kis- és középvállalatok az informatikai rendszerek használatát tekintve változékonyság jellemzi, rendszerint nem igénylik a rendszerek folyamatos (0-24 órás) elérését, illetve változó kapacitású és típusú erőforrásokra van szükségük a tevékenységük során. A szolgáltatások méretezhetősége lehetővé teszi az alulhasznált informatikai erőforrások leépítését, valamint a kihasználtságát tekintve nem jövedelmező informatikai erőforrások használatának a kiküszöbölését. A felhő alapú technológiák hozzáférhetőek, elérhetőek az internethasználattal rendelkező, erre alkalmas számítógépes eszközök által, ezáltal a kisebb, nagyobb mobilitással rendelkező, dinamikusan fejlődő szervezetek szünet nélkül tudják igénybe venni a szükséges technológiákat. Humánerőforrás szempontjából is előnyt jelent, hiszen így nincs szükség állandó rendszergazdára vagy éjjel nappali ügyeletesre, mert amennyiben szükséges az esetleges informatikai hibaelhárítást egy külsős szolgáltató is elvégezheti állományban tartás nélkül [9, 10].
A legismertebb felhőalapú eszközök közé tartozik az e-mail szolgáltatás, fájl és adatbázis tárolás, a CRM alkalmazások, pénzügyi és egyéb irodai szoftverek.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a legnagyobb arányban az e-mail az az eszköz, amit a leginkább használnak a napi működésük során. Ezt követi a különböző fájlok, adatok tárolása, amely a korábbi lokális szerveren megtalálható „közös meghajtó, mappa” fokozatos kiváltását jelenti. Itt a szolgáltató végzi a karbantartást, a biztonsági mentéseket és a kiberbiztonságot is biztosítja. Érettebb vagy nagy adatmennyiséggel dolgozó vállalkozásoknál -bár ez Magyarországon még kevésbé
VPN eléréssel. Praktikussági okok miatt népszerű még a CRM alkalmazások és az irodai szoftverek online letölthető, használható verziói is. Az egyik legnépszerűbb a Windows O365 szolgáltatása, mely az alapvető irodai alkalmazások helyfüggetlen elérését biztosítja a felhasználónak. A legtöbb cloud szolgáltatónál megtalálható már a kisvállalatoknak szánt csomagok is. Felmérések bizonyítják, hogy alkalmazásuk növelik a munkatársak hatékonyságát és költségmegtakarítást jelent a vállalatoknak.
A napjainkban átalakuló (részben a járvány hatására) munkavégzési szokások és kényelmi tényezők miatt a szélessávú internet segítségével felhasználásukban nagy valószínűséggel exponenciális növekedés lesz megfigyelhető, hiszen a vállalatok számára jóval több előnyt jelent alkalmazásuk, sőt amennyiben nem használják versenyhátrányt fog okozni és lemaradnak a digitalizálódásban.
4. KONKLÚZIÓ
Azok a KKV-k, amelyek évek óta működnek (sok esetben a rendszerváltás idején alapított) analóg formában és csak most állnak át a 21. század üzleti megoldásaira természetesen egyfajta veszélyként gondolnak a digitalizációra. Az új, az ismeretlen mindig félelmetes, hisz a legnagyobbak is könnyen elbukhatnak egy új működési környezetben, amely ráadásul dinamikusan változik.
A rohamosan fejlődő IT világ állandó újításra, pontosabb mérésre és magasabb számokra ösztökéli a cégeket. A termeléstervezést, a vállalatirányítást és akár a marketingfolyamatokat is a végtelenségig lehet optimalizálni. A folyamatot soha nem lehet befejezni, hiszen mindig lesznek újdonságok ezeken a területeken. A felgyorsult világban folyamatosan figyelni kell a trendeket és időben bevezetni azokat az újításokat, amelyek valóban megtérülnek. Ezeket a módszereket viszont nem egyszerű megtalálni és nem biztos, hogy érdemes erőforrásokat áldozni rá.
IRODALOMJEGYZÉK
[1] ABDOLLAHZADEGAN, A., HUSSIN, A.R.C., GOHARY, A. and MAHYAR, M.M. (2013): The Organizational Critical Success Factors for Adopting Cloud Computing in SMEs. Journal of Information Systems Research and Innovation (JISRI), Volume 4, Issue 1, 67-74. p. ISSN: 2289-1358
[2] BAKSI, Z. (2016): A vállalati kultúra sajátosságai a KKV szektorban.
Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények, 1(1), p. 1-10, https://doi.org/10.21791/IJEMS.2016.1.3.
[3] NEMESLAKI, A. and SASVÁRI, P. (2015): A felhőalapú számítástechnika használata a köz- és üzleti szférában. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2015 (4). 76-84. p. ISSN: 2063-9058
[4] GÁL, Z.: Cloud computing architektúrák és szolgáltatások, Typotex, 2015, 22-26. old.
[5] WILLCOCKS, L.V.: Moving to the Cloud Corporation, London: Palgrave UK, 2014. 12-20. old.
[6] RUBÓCZKI, E.: Biztonságosan a Felhőben. A publikus felhők biztonsági kérdései. In: Vállalkozásfejlesztés a XXI. században, 2014, 134-141. old.