lát(méginkább)negatívfénybenlátják.afia- taloknakaszimbólumokbólkiindulóösszecsa-pásanevetiskapakötetben:a kis diákháború egy olyan korlátozott konfliktus, amelyben nagyobbverekedésnek,fizikaiösszetűzésnek nincshelye,samikorbalesetériamásikfelet, asegíteniakarásválikfontosabbá.ennekmint-egy magyarázataként olvashatjuk: „védtük a sajátunkat, de nem éreztünk gyűlöletet az iránt,amitmásokköveteltekmaguknak”(32.
p.). a miniincidensek mellett a diákoknak a hivatalos nyelvvel való leszámolás tűnik kézenfekvőcselekvésimódnak:„elsőtényke-désünk a szlovák nyelvű leltár átírása volt.
Mindenszótmagyarrafordítottunk,aholpedig az állt, hogy Československé Štátne reálne gymnázium,odaaztírtuk:MagyarkirályiFő-gimnázium” (46. p.). a tiltások erővesztését illusztráljákaHimnusz-megszólaltatásokis,s ez egy helyen kisebbségiség magatartásmin-táraisrámutat:„Gyakrankérdeztéktőlünkaz anyaországidiákok,valamintarádióis,hogy holtanultukmegaHimnuszt?errenehézvála-szolni. Tanulni – sohasem tanultuk, mégis mindigtudtuk”(55.p.).
aszemélyesvallomásokösszefésülése,a nagyban hasonló, bizonyos vonásaiban azo-noseseményektöbbtollbólszármazóleírása jól megmutatja, hogy ebben a komplex hely- zetbennemkétálláspontkerültszembeegy-mással. a legnagyobb fokú elkülönböződés természetszerűenazujjongóésarémüldöző élményanyag között áll fenn, hiszen míg a magyarokjórésztazörömrőladnakhírt,addig az egyik szlovák visszaemlékezés „szörnyű éjszakáról”tudósít:„[e]kkorszlovákokéscse- hektömegeikeltekútra,akikkassánterem- tettekmaguknakotthontésaddigteljesnyu-galombanéltékittmindennapjaikat”(135.p.).
az evakuációs hangulat lefestéséhez párosul ugyanafegyverviselésrőltudósítószöveg,ám a végkicsengés itt már pozitívabb aleendő kisebbségiek szempontjából:„[s]zorosanmar-koljuk a bőr köpenyeink zsebeiben mélyen elrejtettéskészenlétbehelyezettcsőretöltött pisztolyainkat. Gyorsan felismertük azonban, hogy a Petőfi-nyakkendős és kabátjaikon magyar szalagot viselő kassaiak nyugodt emberek” (131. p.). képet kapunk egy olyan közjátékról is, amelyben a távozó szlovák
katonáknakszomorúanintenekbúcsút,ésbár ahelyzetismeretébenfeltételezhető,hogyez amozzanatmárcsakaváltozástudatamiatt sem volt tömeges, a kötet példát mutat a magyar érzésű szlovákokra is: „igaz, hogy cekéntöbbnyireanyanyelvslovák,amitazért nem szégyellünk, de érzésünk magyar volt”
(80.p.).nemállhatommeg,hogyneidézzem ennek a szövegnek az utolsó gondolatát is, éppen a jelen kötet szerkesztési elvei miatt:
„kérem ha valahol hiba van irásba, tessék kijavitani,mert20évalatelfelejtettünkirás”
(82. p.). jól bizonyítja ez a bevezetőben tett vállalásigazolását,miszerintavisszaemléke-zések szöveghűen kerülnek közlésre, viszont éppenennekfényébenválikmegmosolyogta- tóváaszerzőiintenció.Tárgyilagosságiöniga-zolást is találhatunk a kötetben, viszont a leginkább távolságtartó beszámoló talán mégisSequenscsendőrszázadosfeljegyzése, amelybenarendszerösszeomlásafőszereplő, shelyetkapbennemindkétoldal,tehátazún.
nyertes ésavesztes félproblémáinaktükreis.
egy haszonleséssel átitatott gondolat egy addigháttérbeszorultújabbperspektívátad:
„abaťacégkihasználtaahelyzetet,ésazeva-kuációidejealattállítólagvagoncipőthozatott bekassára,amelyeketavárosmagyarokáltali elfoglalása után két napon belül eladtak”
(115.p.).
aszázadosjelentésekézzelfoghatóváteszi azt,aminekalegtöbbszövegbencsakahiá-nya tapintható ki, ez pedig a realitástól való elrugaszkodottság, azaz az euforikus hangu-latnakahiggadtjövőbenézőszámvetésfelett leghangosabb ünneplők az oly nagyon várt bevonulásidejéremárelvesztettékahangju-kat is: „a bevonulás már csak formai dolog volt.Sazifjútorkokcsaknemkimaradtakalár-mázásból, hisz már előre berekedtünk” (68.
p.).akötetbenmegszólalómagyarokjelentős hányadánakvallomásábólaztükröződik,hogy abevonulásutánieseményekhezmindenkét- kedésnélkülpozitívjellegettársítottakelőleg-
ként.amábólvisszatekintve,ismerveatörté-Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi Sze mle ,XX. évf oly am 20 18/4, Somorja
nelem továbbgyűrűzésének mikéntjét, akár telenlelkesedésrendszerinttúlzóvárakozáso-kat ébreszt, az idill elérésének nehézsége csehszlovák hadsereg felszereltségét. Gép-puskás egységek, meglepetésünkre, közön-séges parasztszekereken ültek. (…) az első napok lelkesedése azonban rövid időn belül lelohadt, amikor kezdtek megmutatkozni a magyarmegszálláskövetkezményei”(116.p.).
a szövegek egyik tanulsága tehát, hogy a korábbanmáremlítettvisszájára fordulás két-szeresenisérvényesséválik,hiszenafordulat bekövetkezik, ám az elvárásokkal kevéssé egyezőmódon.amagyarvisszatekintésekben is látjuk ennek a csalódásnak a jeleit, ám éppenazidőbelikorlátozottságmiattmégmin- digazörömtompítóüvegénkeresztül.akiad-vány az utolsó hányadában betekintést ad a bennszülöttek és afoglalók sajátos viszonyá-ba,amelyneknemláttukelőképétavárakozás szövegeiben. „nem ismerték ezt a népet.
valamiféle gyarmati sorban élő, elfajzott, magyarulsemigentudószerencsétlenembe-rekre számítottak. Hoztak könyöradományt is (…) a bennszülöttek hamar megbántódtak.
nemtürték,hogylenézzékéssajnáljákőket”
(149.p.).azígyfelsejlőmagatartásmintákisjól jelzik,hogyatörténelmidöntésmögöttolyan komplexmechanizmusoklépnekéletbe,ame-lyeket a határozathozók feltehetően nem sej- tettek,nemissejthettek.azutolsókéntbeso-rolt szövegnek, ezáltal aCsak álltunk és sír-tunknak a csattanója egy párbeszéd utolsó mondata: „Felvidéki csürhe banda! Maguk valamennyien kommunisták, magukkal aztán nem sokat nyert az anyaország” (158. p.).
Újabbpéldájaezannak,ahogyanegyéniviszo-nyulásokválnakkulcsfontosságúváanagyívű történések mögött megbúvó mindennapi élet alakításában,sazemberigyarlóságszituációk egész sorára mérhet végzetes csapást. Úgy gáválásáravárakozókbeszámolóinemkizáró-lag történelmi, hanem szociológiai, lélektani kutakodások alapjául szolgálhatnának, mert emberi viselkedések, vélekedések garmadát mutatják meg egy turbulens periódusban. a nyolcvanadik évfordulóra megjelentetett kötet hozadékapedig–azontúl,hogytörténetköz- pontúságávalésképalbumjellegévelolvasóba-ráttátesziakorabelitudósításokat–azlehet, hogy a konkrét eseményre fókuszálva képes zömébenpozitívmagatartásmintákatfelmutat-ni,sszakértőikommentároknélkülrámutatni az eufória hátterében meghúzódó mögöttes tartalmakmélyszerkezetéreis.
Rizsányi Attila
Fó ru M Tár sadalo mtu domán yiSze mle ,XX. évf oly am 20 18/4, Somorja
Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi Sze mle ,XX. évf oly am 20 18/4, Somorja
A.Gregely András(1952)
társadalomkutató, kulturális antropoló-gus(elTe,TáTk,MTaTkPTi,budapest, Magyarország)
Angyal Béla(1958)
néprajzkutató, helytörténész (Gúta, Szlo-vákia)
Baka L. Patrik(1991)
író, kritikus, doktorandusz (Selye jános egyetem,komárom,Szlovákia)
Berényi Zsuzsanna Ágnes(1935)
történész(elsőMagyarTűzzománcjelvény-gyár,budapest,Magyarország)
Csanda Máté(1986)
művészettörténész(bécs,ausztria) Godzsák Attila(1990)
történész, doktorandusz (károli Gáspár reformátusegyetem,budapest,Magyar-ország)
Nagy László(1981)
közgazdász (Pozsonyi közgazdaságtudo-mányiegyetem,Pozsony,Szlovákia) Rizsányi Attila(1993)
kritikus,szerkesztő(Pozsony,Szlovákia) Szilveszter László Szilárd(1976)
irodalomtörténész (babeş–bolyai Tudo-mányegyetem,kolozsvár,románia) Sztancs Gábor(1990)
doktorandusz(eszterházykárolyegyetem, eger,Magyarország)
Zückert, Martin(1973)
történész (collegium carolinum, Mün-chen,németország)