a­pénzügyi­kultúra­fejlesztése

napjainkra­a­gazdasági­és­a­társadalmi­folyamatok­új­szakaszba­léptek.­nyilvánvalóvá

és­megkérdőjelezhetetlenné­vált,­hogy­az­oktatás­nem­működhet­a­hagyományos­kere-Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

tek­között,­hiszen­korunk­fiataljai­személyiségét­a­negyedik­ipari­forradalom­formálja.

az­új­generáció­a­szinte­lüktető,­napról­napra­változó­verseny-­és­profitorientált­környe-zetben­eddig­ismeretlen­kihívásokkal­szembesül.­ebből­fakadóan­a­modern­oktatás­fő célkitűzésévé­ a­ kritikus­ gondolkodás,­ a­ problémamegoldás,­ a­ kommunikáció,­ az együttműködés­és­a­kreativitás­fejlesztése­vált­(Sims­2014).

egy­oecd-felmérés­(2012)­adatai­arra­mutattak­rá,­hogy­a­piacgazdaságok­szabá-lyozó­szervei­többnyire­három­információforrásra­alapozva­határozták­meg­a­pénzügyi oktatásra­ vonatkozó­ stratégiai­ terveiket.­ jellemzően­ országos­ szintű­ felmérésekre, fogyasztóvédelmi,­illetve­más­állami­hatóságok­adataira,­valamint­más­piacgazdasá-gok­tapasztalataira­támaszkodtak.­az­országos­szintű­felmérések­betekintést­adnak­a lakosság­pénzügyi­magatartásáról.­az­állami­hatóságok­adatai­rámutatnak­a­kockázati kitettségekre,­ míg­ a­ pénzügyi­ kultúra­ fejlesztésben­ úttörő­ szerepet­ felvállaló­ angol-szász­országok­lényeges­mintát­szolgáltatnak­a­pénzügyi­képzés­kialakításához.

a­válság­előtti­időszakban­a­pénzügyi­kultúra­fejlesztésével­foglalkozó­kutatások­jel-lemzően­ az­ angolszász­ pénzügyi­ rendszert­ működtető­ országokra­ koncentrálódott.

Habschick,­ britta­ és­ evers­ (2007)­ vizsgálatai­ alapján­ az­ efféle­ kezdeményezések európában­ az­ egyesült­ királyságon­ kívül­ Franciaországban,­ németországban­ és ausztriában­kaptak­nagyobb­visszhangot.­később­az­oecd-t­a­múlt­évtized­alkonyán kirobbant­ pénzügyi­ válság­ arra­ sarkallta,­ hogy­ létrehozza­ a­ nemzetközi­ Pénzügyi képzési­Hálózatát,­amivel­megtette­az­első­lépést­a­gazdaságpolitikai­döntéshozók­és a­pénzügyek­oktatásában­érdekelt­felek­közti­együttműködés­útján.­az­oecd­2010-ben négy­ kontinens­ tizennégy­ országában⁶ végzett­ kutatást­ a­ pénzügyi­ alapismeretek,­ a pénzügyi­attitűdök­és­a­pénzügyi­magatartás­területén.­a­nemzetközi­Pénzügyi­képzési Hálózat­által­szervezett­kutatás­eredményeit­atkinson­és­Messy­(2012)­értékelték.­a magyar­válaszadók­a­pénzügyi­ismeretek­terén­méltán­elfoglalhatták­a­dobogó­felső fokát.­ németország­ és­ csehország­ csupán­ a­ negyedik,­ illetve­ az­ ötödik­ helyezéssel dicsekedhetett.­a­magyar­felnőtt­lakosság­pénzügyi­ismereteinek­és­attitűdjének­ered-ménye­valóban­átlag­feletti­volt,­amit­a­cselekvés­és­a­pénzügyi­magatartás­már­nem követett.­a­meglévő­tudás­az­átlag­feletti­pénzügyi­ismeretek­ellenére­nem­épült­be sem­a­cselekvésbe,­sem­a­magatartásba.

a­ 2015-ben­ megismételt­ oecd-vizsgálat­ mintáját­ harminc­ ország⁷ biztosította.⁸ az

oecd­nemzetközi­Pénzügyi­képzési­Hálózata­a­mérésben­közreműködő­országok­részt-6 a­felnőtt­(18–79­éves)­lakosság­körében­végzett,­standard­kérdőívvel­lebonyolított­alapku- tatásban,­amelyet­az­oecd­munkatársai­egységes­nemzetközi­módszertan­alapján­végez-tek,­a­következő­országok­vállalták­a­részvételt:­albánia,­brit­virgin-szigetek,­csehország, dél-afrikai­ köztársaság,­ egyesült­ királyság,­ észtország,­ Írország,­ lengyelország, németország,­norvégia,­Magyarország,­Malajzia,­Örményország,­Peru.

7 a­2015.­évi­kutatási­minta­a­következő­országokkal­bővült:­ausztria,­belgium,­brazília,­dél-korea,­ Fehéroroszország,­ Franciaország,­ Finnország,­ Grúzia,­ Hollandia,­ Horvátország, jordánia,­kanada,­kína,­lettország,­litvánia,­oroszország,­Portugália,­Thaiföld,­Törökország, Új-Zéland.

8 az­oecd­nemzetközi­Pénzügyi­képzési­Hálózata­2018­májusában­a­pénzügyi­műveltség­és a­pénzügyi­magatartás­újabb­kutatásába­kezdett.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

vevőinek­ pénzügyi­ ismeretét,­ magatartását­ és­ pénzügyi­ attitűdjeit­ vizsgálta.­ az­ előző pont),­ a­ norvég­ (14,6­ pont)­ és­ a­ kanadai­ (úgyszintén­ 14,6­ pont)­ háztartások­ sem.­ a három­visegrádi­ország­átlageredménye­nemcsak­az­oecd-országok­átlageredményétől, transzformációs­ válság­ alatt­ szembesültek.­ a­ „kapitalista­ berendezkedés”­ tagadása mindamellett­ellehetetlenítette­a­pénzügyek­iránti­tudatosság­kialakulását,­ami­mind­a mai­napig­meghatározza­a­kelet-közép-európai­társadalom­pénzügyi­magatartását.

a­ pénzügyi­ magatartás­ területén­ az­ országok­ résztvevőinek­ fele­ érte­ el­ a­ kívánt eredményt.­a­kelet-közép-európai­országok­polgárai­átlagon­alul­teljesítettek.­riasztó, hogy­többen­azonosultak­az­„inkább­a­mának­élek,­holnap­majd­csak­lesz­valahogy”

vagy­„a­pénz­arra­való,­hogy­elköltsük”­állításokkal.­az­előző­felmérés­eredményeihez képest­csökkent­azon­válaszadók­aránya­is,­akik­igennel­válaszoltak­a­„mielőtt­valamit vásárolnék,­ alaposan­ megfontolom,­ telik-e­ rá”­ állításra.­ a­ felmérés­ eredményeiből leszűrhető,­hogy­a­lakosság­a­2010-es­állapotokhoz­képest­kevésbé­hoz­megfontolt

a­ világ­ vezető­ piacgazdaságaiban,­ illetve­ fejlett­ társadalmaiban­ számtalan­ haté-konynál­ hatékonyabb­ oktatási­ programot­ kidolgoztak­ a­ lakosság­ és­ a­ kisvállalkozók pénzügyi­ tudatosságának­ fejlesztésére­ és­ erősítésére,­ de­ –­ miként­ azt­ bárczi­ és Zéman­(2015)­is­megjegyzik­–­még­így­is­hiányzik­a­megfelelő­módszertani­háttér­beve-zetése­ és­ a­ jó­ gyakorlatiság­ megteremtése.­ a­ képzési­ stratégiák­ kidolgozásánál­ jól hasznosíthatók­ azok­ a­ nemzetközi­ kutatási­ tapasztalatok­ és­ eredmények­ (például oecd­2010,­2015),­melyek­megmutatják­a­lakosság­szükséges­fejlesztési­igényeit.­az első­ pénzügyikultúra-felmérés­ eredményei­ jó­ kiindulópontnak­ tekinthetők­ a­ képzési programok­kidolgozásában.­a­gazdasági­döntéshozóknak­és­a­politikai­stratégiák­meg- alkotóinak­módjukban­áll­meghatározni­az­adott­társadalom­pénzügyi­kultúrájának­fel- merülő­szükségleteit,­és­felkutatni­azokat­a­hiányosságokat,­amelyek­segítségével­fel-térképezhetik,­mely­társadalmi­csoportoknak­van­leginkább­szüksége­a­segítségre.

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

a­ módszertani­ kérdések­ bűvös­ halmazában­ azonban­ ritkán­ esik­ szó­ a­ nemzeti kisebbségek­ pénzügyi­ képzésének­ stratégiájáról.­ ahány­ alkalommal­ az­ anyanyelvi oktatás­és­nevelés­fontosságáról­esik­szó,­a­17.­századi­cseh­pedagógusra,­johannes amos­comeniusra­szoktunk­hivatkozni,­aki­az­oktatás­korszerűsítését­összekapcsolta az­anyanyelvi­kultúra­igényével.­vitathatatlan,­hogy­a­pénzügyi­alapismeretek­anyanyel-ven­történő­átadása­sem­könnyű­feladat,­s­minél­nehezebb­az­ismeretanyag,­annál inkább­oda­kellene­figyelni­a­tudás­átadásának,­illetve­megszerzésének­folyamatára.­a többségi­társadalom­nyelvén­közvetített­információk­a­kisebbségi­közösségekben­élők számára­–­részben­nyelvi­korlátok­következtében­–­nehezen­értelmezhetőek.­az­isme-retlen­pénzügyi,­közgazdasági­és­jogi­szakkifejezések­a­többségi­társadalom­domináns nyelvén­lebonyolított­magyarázata­pedig­még­jobban­elmélyítik­a­többség­és­a­nemze-tiségi­kisebbségek­közti­latens­szakadékot.

Magyarországon­az­oecd-felméréseken­kívül­több­pénzügyikultúra-kutatás­is­nap- világot­látott.­a­magyar­hitelintézeti­felmérések­szerint­a­lakosság­alapvetően­bizalmat-lan­ a­ pénzintézetekkel­ szemben,­ és­ pénzügyi­ döntéseit­ nem­ alapozza­ meg­ kellő tapasztalat­(Szalay­2013).­az­Állami­Számvevőszék­által­végzett­kutatás­megállapítot-ta,­hogy­a­felsőoktatásban­tanuló­fiatalok­valós­és­vélt­pénzügyi­tudása­között­lényeges különbség­van,­valamint­hogy­a­hallgatók­pénzügyi­ismereteit­elsősorban­az­élethelyzet és­ a­ tapasztalatok­ határozzák­ meg­ (béres­ és­ szerzőtársai,­ 2013).­ az­ emberi erőforrások­Minisztériuma­és­az­egykori­nemzetgazdasági­Minisztérium­2015­márciu-sában­feltérképezte­az­általános­és­középiskolákban­folyó­pénzügyi­ismeretek­oktatási gyakorlatát.­a­kérdőívet­kitöltők­negyede­a­nemzeti­alaptanterv­szerint­oktatja­a­közok-tatásban­tanulóknak­a­pénzügyi­ismereteket.

Szlovákiában­2014-től­létezik­a­pénzügyi­kultúra­terjesztésével­kapcsolatos­nemzeti stratégia,­ melynek­ végrehajtásáért­ a­ Szlovák­ köztársaság­ oktatási­ Minisztériuma­ és Pénzügyminisztériuma­felelős.­az­alap-­és­középiskolákban­a­pénzügyi­ismereteket­nem önálló­tantárgyként­oktatják,­hanem­főként­a­matematikaórák­keretein­belül.­a­pénzügyek oktatása­olyan­témakörökre­fókuszál,­mint­a­pénzügyi­felelősség,­a­pénzügyi­tervezés­és­a pénzgazdálkodás,­a­hitelek­és­kötelezettségek,­a­megtakarítások­és­a­befektetések,­vala- mint­a­kockázatkezelés­és­a­biztosítás.­a­szlovák­stratégia­a­pénzügyi­kultúra­fejlesztésé-nek­ vonatkozásában­ elméletileg­ a­ teljes­ lakosságra­ fókuszál,­ a­ gyakorlatban­ azonban nagyobb­hangsúlyt­fektet­az­alapiskolás­és­középiskolás­fiatalok­pénzügyi­képzésére.

lakossági­hitelforrások­szerkezete­mint­a­pénzügyi­kultúra­makrogaz-dasági­mutatója

⁹

Míg­Magyarország­és­a­környező­országok­a­devizahitelezés­sújtotta­gondokkal­küszköd-tek,­addig­Szlovákia­lakossága­érthetetlenül­állt­a­történtek­előtt.­Szlovákia­ugyanis­azon országok­közé­tartozik,­ahol­a­devizahitelek­nem­terjedtek­el­sem­a­lakosság,­sem­pedig

9 a­fejezet­a­szerző­a­Pénzügyi­Szemlében­megjelent­Az önálló szlovák jegybankpolitikától az eurózóna monetáris politikájáigcímű­tanulmánya­és­A devizahitelezés nagy kézikönyvében olvasható­fejezete­alapján­készült.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

a­vállalkozói­szféra­körében.­e­fiatal­ország­pénzügyi­és­bankrendszerét­közel­másfél évtizede­egyfajta­konzervativizmus­és­fokozott­elővigyázatosság­jellemezi,­melyek­szer-ves­velejárója­a­tökéletlen­tőkepiac,­a­hosszú­futamidejű­finanszírozási­forrásokhoz­való nehézkes­vagy­vontatott­hozzáférés­és­a­klasszikus­források­előnyben­részesítése­még a­nagyobb­vállalatok­részéről­is.­joggal­tehetjük­fel­a­kérdést,­vajon­Szlovákia­lakosságát a­ devizahitelek­ térnyerése­ miért­ nem­ szólította­ meg­ úgy,­ mint­ a­ környező­ országok állampolgárait.­erre­az­osztrák­raiffeisen­bank­tulajdonában­lévő­Tatra­bank­elemzője nagyon­egyszerű­választ­adott:­Szlovákia­lakosait­egy­bizonyos­fokú­konzervativizmus­jel- lemzi.­jobban­ragaszkodnak­a­saját­és­már­régebben­„jól­bevált”­forrásokhoz,­és­kevés-bé­fordulnak­az­„innovatív”­megoldásokhoz.¹⁰ részben­ez­magyarázta­a­lakossági­devi-zahitelek­devizaadóssághoz­viszonyított­nem­egész­egy­százalékos­arányát.­ezen­kívül gazdasági­okokat­is­fel­kell­sorakoztatnunk.­az­európai­árfolyam-mechanizmus­tagja-ként­már­2005­decemberében­érezhető­volt­a­korona-­és­a­devizahitelek­közti­csekély kamatkülönbség.­S­végül­nem­szabad­elfeledkeznünk­a­banki­likviditásbőségről­sem.­a magánosítást­követően­a­szlovák­bankok­tőkeereje­megnövekedett,­egyre­több­forrással rendelkeztek,­ s­ a­ betétek­ össztőkére­ vetített­ aránya­ szerfelett­ meghaladta­ a­ hitelek banki­eszközökre­vetített­hányadát.­a­bankok­tehát­a­lakossági­és­társasági­hiteligény kielégítéséhez­elegendő­forrással­rendelkeztek.

a­szlovák­hitelpiacot­az­egyre­kockázatosabb­hitelügyletek­és­a­banki­likviditáshiány következtében­megmutatkozó­hitelkínálat-visszaesés­jellemezte­a­múlt­század­alkonyán.

külön­ki­kell­emelni,­hogy­az­ezredfordulóig­a­lakossági­hitelek­a­hitelportfólió­csupán nem­egész­10­százalékát­képezték,­ami­vitathatatlanul­a­kilencvenes­évek­hitelfolyósítási korlátozása­által­kiváltott­kamatnövekedéssel­és­a­bankok­lakossággal­szembeni­szigo- rúbb­hitelbírálati­feltételeivel­magyarázható.­a­bankszektor­szerkezetátalakítási­és­priva- tizációs­folyamatait­magába­záró­időszakot­hitelpiaci­pangás­jellemezte,­ebben­a­perió-dusban­ a­ banki­ hitelállomány­ alig­ változott,­ a­ GdP-arányos­ nettó­ hitelállomány­ pedig szemlátomást­apadt.­a­hitelpiaci­felélénkülés­a­külföldi­tőke­bevonása­és­az­európai­árfo- lyam-mechanizmusba­történő­belépés­után­következett­be.­a­jegybanki­irányadó­kamat-lábak­csökkenésére­a­hitelkamatok­is­meglehetősen­jól­viszonyultak.­a­hitelállomány­és -folyósítás­feltűnően­gyors­ütemű­gyarapodásával­egyre­szembetűnőbbé­vált­a­lakossági ingatlanfedezetes­hitelek­fokozott­növekedése.­bár­a­GdP-arányos­nettó­hitelállomány emelkedése­ a­ válságot­ követően­ megállt,­ a­ lakossági­ ingatlanfedezetes­ hitelek­ iránti fokozódó­kereslet­2013-tól­újból­növekedési­pályára­állt.¹¹

a­lakossági­pénzügyi­kultúra­hitelforrásokon­keresztül­történő­megítélésénél­nem­a hitelállomány­nagysága,­de­a­GdP-re­vetített­nettó­hitelállomány­százalékos­mutatója sem­mérvadó.­a­hangsúly­a­hitelkockázatokra,­a­visszafizetési­és­az­adósságrendezési hajlandóságra­ tevődik.­ Szlovákia­ lakosságának­ hitelfinanszírozási­ kultúráját­ annak fizetési­késedelem­szerinti­összetétele­alapján­végeztük­el­a­Szlovák­nemzeti­bank­leg-frissebb­adatai­alapján­(1.­ábra).

10 l.­Úvery­v­cudzej­mene­u­nás­nedostanete.­banky­chcú­chrániť­klientov­[nálunk­devizában nem­kapnak­hitelt.­a­bankok­védeni­szeretnék­ügyfeleiket].­Trend, 2013.­12.­20.

11 a­ lakossági­ hitelek­ 2017.­ év­ végén­ a­ hitelportfólió­ 58­ százalékát­ képezték­ (a­ Szlovák nemzeti­bank­adatai).

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

1. ábra.lakossági­hitelek­szerkezete­Szlovákiában­késedelem­szerint­2017.­december 31-én

Forrás:saját­szerkesztés­a­Szlovák­nemzeti­bank­adatai­alapján.

Szlovákia­ lakosságának­ hiteltörlesztési­ magatartása­ felelősségteljesnek­ mondható, ami­tulajdonképpen­a­problémamentes­hitelek­(eltekintve­a­nem­teljesítő­kártyahitelek 14­százalékos­arányától)­jóval­95­százalék­feletti­arányában­mutatkozik­meg.­a­fenti ábra­alapján­minden­kétséget­kizáróan­kijelenthetjük,­hogy­azoknál­a­hitelformáknál, melyekhez­különösebb­feltételek­nélkül­jutott­hozzá­a­lakosság­(például­a­kártyahitel, a­személyi­hitel­vagy­a­folyószámlahitel),­a­visszafizetés­valószínűsége­is­alacsonyabb.

a­ nem­ teljesítő­ kártyahitelek­ aránya­ 14­ százalék,­ a­ személyi­ hiteleké­ 8­ százalék,­ a folyószámlahiteleké­pedig­7,5­százalék.

Magyarország­hitelezés­alapján­megítélt­pénzügyi­kultúráját­béres­és­Huzdik­(2012) közvetlenül­a­válság­utáni­adatok­szellemében­rossznak­minősítette,­amit­a­devizahite-leseket­ért­–­előre­nem­számolt­–­árfolyamveszteség­számlájára­írhatunk.­ekkor­a­nem teljesítő­hitelek­a­lakossági­hitelportfólió­csaknem­60­százalékát­képezték.­a­devizahi-telek­ forintosításával­ és­ az­ adósságrendezési­ folyamatok­ felgyorsításával­ mára­ a magyar­ háztartások­ fizetési­ magatartása­ is­ szemlátomást­ javult.­ a­ Magyar­ nemzeti bank­adatai­alapján­a­lakossági­hitelek­84,17­százaléka­problémamentes­és­6,85­szá-zaléka­külön­figyelendő.­a­külön figyelendőhitelminősítési­kategória.­a­Magyar­nemzeti bank­hitelstatisztikákat­felsorakoztató­táblázataiban­külön­figyelendő­az­a­követelés, melynél­a­törlesztési­késedelem­nem­haladja­meg­a­30­napot.

a­fentiek­tükrében­elmondható,­hogy­Szlovákia­lakosságának­fizetési­fegyelme­vala-mivel­szigorúbb,­mint­a­magyarországi­lakosságé.­Magyarországon­a­problémamentes hitelek­ a­ külön­ figyelendő­ hitelekkel­ együtt­ a­ lakossági­ hitelportfólió­ 91­ százalékát képezik,­míg­Szlovákiában­a­problémamentes­hitelek­(a­külön­figyelendő­banki­követe-lések­ nélkül)­ lakossági­ hitelállományra­ vetített­ aránya­ a­ 96,7­ százalékot­ is­ jócskán meghaladja.

0% 20% 40% 60% 80% 100%

BeruhÆzÆsi hitel LakÆscØlœ jelzÆloghitel FolyószÆmlahitel SzemØlyi hitel ÉpítØsi hitel

` thidaló hitel EgyØb ingatlanhitelek EgyØb hitelek KÆrtyahitel LakossÆgi hitelek összesen

ProblØmamentes hitelek Nem teljesítő hitelek

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

Záró­gondolatok

amikor­a­kr.­e.­6.­században­a­kis-ázsiai­lüdiában,­majd­indiában­és­kínában­meg- jelentek­az­első­pénzérmék,­még­senki­sem­gondolt­arra,­hogy­a­pénz­a­harmadik­évez-red­elejére­ilyen­óriási­karriert­fut­be.­a­pénz­az­élet­valamennyi­területén­meghatározó szerepet­játszik,­ráadásul­a­pénznek­„ügyei”­is­vannak,­melyeket­kellő­tudatossággal és­hozzáértéssel­kell­kezelni.

a­pénzügyi­válság­kirobbanásával­elindított­sokkfolyamatok­indokolttá­tették­nem-csak­a­gazdaságpolitikai­paradigmaváltást,­hanem­a­pénzügyi­kultúra­terjesztésének szükségét­ is.­ a­ pénzügyi­ kultúra­ terjesztésének­ fontosságára­ a­ múlt­ évtized­ végén kibontakozott­gazdasági­recesszió­hívta­fel­a­figyelmet.­a­háztartások­pénzügyi­ismere-teinek­hiánya­és­az­ebből­fakadó­felelőtlensége­komoly­nemzetgazdasági­kockázatot hordoz,­ezért­a­gazdasági­döntéshozók­a­pénzügyi­kultúrára­ma­már­egy,­az­életveze- téshez­és­a­mindennapi­életfeladatok­ellátásához­nélkülözhetetlen­készségként­tekin-tenek.

irodalom

atkinson,­ adele–Messy,­ Flore-anne­ 2012.­ Measuring­ Financial­ literacy.­ results­ of­ the oecd/international­network­on­Financial­education­(inFe)­Pilot­Study.­OECD Working Papers on Finance, Insurance and Private Pensions No. 15. Paris,­oecd­Publishing.

bárczi­judit–Zéman­Zoltán­2015.­a­pénzügyi­kultúra­és­annak­anomáliái.­Polgári Szemle,11.­évf.

1–3.­sz.­72–80.­p.

béres­dániel–Huzdik­katalin–kovács­Péter–Sápi­Ákos–németh­erzsébet­2013.­Felmérés a fel-sőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról.­kutatási­jelentés.

béres­dániel–Huzdik­katalin­2012.­a­pénzügyi­kultúra­megjelenése­makrogazdasági­szinten.

Pénzügyi Szemle,57.­évf.­3.­sz.­322–336.­p.

bodie,­Zvi–kane,­alex–Marcus,­alan­2005.­Befektetések.budapest,­aula­kiadó.

cleek,­ Margaret­ Guminski–Pearson,­ allan­ 1985.­ Perceived­ causes­ of­ divorce:­ an­ analysis­ of interrelationships.Journal of Marriage and the Family,­vol.­47,­issue­1,­79–83.­p.

Habschick,­Marco–britta,­Seidl–evers,­jan­2007.­Survey of Financial Literacy Schemes in the EU27. vT­Markt/2006/26H­-­Final­report.­Hamburg,­evers­jung.

Hofstede,­Geert–Hofstede,­Gert­jan­2008.­Kultúrák és szervezetek.­Pécs,­az­elme­szoftvere­vHe Horváth­ilona­2017.­a­nemzetközi­és­hazai­pénzügyi,­gazdasági­oktatás­eredményei­a­kutatásokkft.

tükrében.­a­PénzSztár­verseny­mint­a­pénzügyi,­gazdasági­műveltség­fejlesztésének sajátos­lehetősége.­Új Pedagógiai Szemle,­7–8.­sz.

Hung,­angela–Parker,­andrew–yoong,­joanne­2009.­defining­and­Measuring­Financial­literacy.

RAND Working Paper Series WR-708.

Husz­ ildikó–Szántó­ Zoltán­ 2011.­ Mi­ a­ pénzügyi­ kultúra?­ in­ czakó­ Ágnes–Husz­ ildikó–Szántó Zoltán­(szerk.):­Meddig nyújtózkodjunk? A magyar háztartások és vállalkozások pénz-ügyi kultúrájának változása a válság időszakában. budapest,­ bce­ innovációs központ­nonprofit­kft.

kinnunen,­ulla–Pulkkinen,­lea­1998.­linking­economic­stress­to­marital­quality­among­Finnish marital­couples.­Journal of Family Issues, vol.­19,issue­6,­705–724.­p.

klapper,­leora–lusardi,­annamaria–Panoss,­Georgios­2012.­Financial­literacy­and­the­Financial crisis.­Policy Research Working Paper.­Washington,­The­World­bank.

Fó ru M Tár sadalo mtu domán yi­Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

kulcsár­lászló–kovácsné­Henye­lívia­2011.­Pénzügyi­kultúra:­kincs,­ami­nincs.­egy­középiskolá-sok­körében­végzett­vizsgálat­eredményei.­Új Ifjúsági Szemle,9.­évf.­4.­sz.­35–44.­p.

lentner­csaba­2015.­a­túlhitelezés­globalizálódása­a­világban­és­Magyarországon.­in­lentner csaba­(szerk.):­A devizahitelezés nagy kézikönyve.budapest,­nemzeti­közszolgálati és­Tankönyv­kiadó,­23–61.­p.

lentner­csaba­2016.­Rendszerváltás és pénzügypolitika. Tények és tévhitek a neoliberális piac-gazdasági átmenetről és a 2010 óta alkalmazott nem konvencionális eszközökről.

budapest,­akadémiai­kiadó.

lusardi,­annamaria–Mitchell,­olivia­2007.­baby­boomer­retirement­security:­The­roles­of­plan-ning,­financial­literacy,­and­housing­wealth.­Journal of Monetary Economics,vol.­54, issue­1,­205–224.­p.

Magyar­nemzeti­bank­2008.­Együttműködési megállapodás a pénzügyi kultúra fejlesztéséről.

budapest,­Magyar­nemzeti­bank.

Mak,­vanessa–braspenning,­jurgen­2012.­errare­Humanum­est.­Financial­literacy­in­european consumer­credit­law.­TiSco­Working­Paper­Series­on­banking,­Finance­and­Services no.­01/2012

Mészáros­aranka­2011.­Pénzügyitudatosság-képzés­a­gödöllői­Szent­istván­egyetemen.­in­Fülöp Márta–Szabó­ éva­ (szerk.):­A pszichológia mint társadalomtudomány. A 70 éves Hunyady György tiszteletére. budapest,­elTe­PPk,­401–421.­p.

Mészáros­aranka­2017.­Pénzügyi­attitűdök­és­pénzügyi­viselkedés.­in­Pál­Zsolt­(szerk.):­A pénz-ügyi kultúra aktuális kérdései, különös tekintettel a banki szolgáltatásokra.Miskolc, közgazdaságtani-módszertani­képzés­Fejlesztéséért­alapítvány,­67–80.­p.

Mihály­ nikolett–Mészáros­ aranka–kovács­ ildikó­ éva–Madarász­ imre–Horváth­ csaba­ 2014.

Pénzügyi­attitűd­és­a­„külső-belső­kontroll”­összefüggésrendszere.­Vezetéstudomány, 45.­évf.­10.­sz.­68–77.­p.

nagy­ lászló­ 2015.­ nemzetközi­ kitekintés­ –­ a­ devizahitelezés­ problematikája­ és­ kezelése Szlovákiában.­ in­ lentner­ csaba­ (szerk.):­A devizahitelezés nagy kézikönyve.

budapest,­nemzeti­közszolgálati­és­Tankönyv­kiadó,­531–550.­p.­

nagy­ lászló­ 2016.­ az­ önálló­ szlovák­ jegybankpolitikától­ az­ eurózóna­ monetáris­ politikájáig.

Pénzügyi Szemle,61.­évf.­1.­sz.­50–64.­p.

národný­ štandard­ finančnej­ gramotnosti­ verzia­ 1.2.­ bratislava,­ Ministerstvo­ školstva,­ vedy, výskumu­a­športu­Slovenskej­republiky,­Ministerstvo­financií­Slovenskej­republiky.­

németh­erzsébet–béres­dániel–Huzdik­katalin­2015.­The­attitude­of­young­Hungarian­adults­to loans.­Journal of Business and Social Science,vol.­6,­issue­4,­63–74.­p.

németh­ erzsébet–jakovác­ katalin–Mészáros­ aranka–kollár­ Péter–várpalotai­ viktor­ 2016.

körkép­és­kórkép­a­pénzügyi­kultúra­fejlesztését­célzó­képzésekről.­Pénzügyi Szemle, lXi.­évf.­2.­sz.­407–428.­p.

oecd­ 2016.­ international­ Survey­ of­ adult­ Financial­ literacy­ competencies.­ oecd­ and international­network­on­Financial­education.­

oecd­ 2018.­ Toolkit­ for­ Measuring­ Financial­ literacy­ and­ Financial­ inclusion.­ oecd­ and international­network­on­Financial­education.­

remund,­ david­ 2010.­ Financial­ literacy­ explicated:­ The­ case­ for­ a­ clearer­ definition­ in­ an­ in­-creasingly­complex­economy.­Journal of Consumer Affairs,­vol.­44,­issue­2,­276–295.­p.

rubenstein,­ carin­ 1981.­ Money,­ Self-esteem,­ relationship,­ Secrecy,­ envy,­ Satisfaction.

Psychology Today,­vol.­15,­May,­29–44.­p.

Sims,­ Michelle­ 2014.­ using­ Pad­ apps­ to­ engage­ Students­ in­ critical­ Thinking­ and­ Problem Solving,­ communication,­ collaboration,­ creativity­ and­ innovation.­ in­ Searson,­ M.–

ochoa,­ M.­ (eds.):­Proceedings of SITE 2014 Society for Information Technology &

Teacher Education International Conference.jacksonville,­Florida,­association­for­the advancement­of­computing­in­education,­1871–1872­p.

Fó ru M Tár sadalo mtu do mán yi­ Sze mle ,­XX.­ évf oly am­ ­20 18/4,­ Somorja

Szalay­György­2013.­Pénzügyi­alapismeretek­a­közoktatásban.­eredmények­és­további­lehetősé-gek.­budapest,­Magyar­nemzeti­bank,­Pénzügyi­kultúra­központ.

Úvery­v­cudzej­mene­u­nás­nedostanete.­banky­chcú­chrániť­klientov.­Trend, 2013.­12.­20.

Wernimont,­Paul–Fitzpatrick,­Susan­1972.­The­meaning­of­money.­Journal of Applied Psychology, vol.­56,­218–226.­p.

Widdowson,­doug–Hailwood,­kim­2007.­Financial­literacy­and­its­role­in­promoting­a­sound­finan-cial­system.­Reserve Bank of New Zealand Bulletin,vol.­70,­issue­2,­37–47.­p.

Wolcott,­ ilene­ –Hughes,­ jody­ 1999.­ Towards­ understanding­ the­ reasons­ for­ divorce.­Working Paper No. 20.Melbourne,­australian­institute­of­Family­Studies.

yeung,­ jean–Hofferth,­ Sandra­ 1998.­ Family­ adaptations­ to­ income­ and­ job­ loss­ in­ the­ u.S.

yeung,­ jean–Hofferth,­ Sandra­ 1998.­ Family­ adaptations­ to­ income­ and­ job­ loss­ in­ the­ u.S.

In document Fó­ruM­TÁr­Sa­da­loM­Tu­do­MÁ­nyi­SZeM­le neGyedévenkénT­MeGjelenő­Tu­do­MÁ­nyoS­Fo­lyó­ira­T XX.­év­fo­lyam (Pldal 87-97)