Hétfőn Kedden Szerdán Pénteken Szombaton
•Ti
Latin gram, anyanyelvvel. Számtan. Latin gram (mint d. e.) írás és olv.gyak. Hittan »1, óra. Latin grammatika mint hétfon d e.
—
Latin grammatika mint hétfőn 1 Latin grammatika (mint d e.) Hittan »1, óra Latin grammatika mint hétfőn. Számtan.
_: . cs"
Latin gram, szófej- téssel kapes. anya- nyelv.Számtan.
2 J
Latin grammatika mint hétfőn, írásbeli dolgozat. Latin grammatika (mint d. e ) Hittan1 , óra. Latin grammatika mint hétfőn. Számtan. Latin grammatika Földrajz. Hittan '!« óra. Latin grammatika mint hétfőn Latin gram. Irásb. dolg. átvizsgálása Hittan óra.
a
Latin gram anyanyelvvel. Számtan. Latin gram. Földrajz. Hittan >', óra. Lati:i grammatika összefoglaló gya- | korlattal. Latin gram, stb Magyarország tör- ténelme. Latin gram. stb. Hittan >!, óra. Latin gram. stb. Számtan. Latin gram. stb. Földrajz. Hittan V, óra. Latin grammatika. Magyarország tör- ténelme. 48! 2 t- -cS -O ~ Stf>
• CD 9*
Latin grammatika. Számtan. Latin grammatika. Földrajz. Hittan >|fóra. Latin grammatika gyakorlat. Latin grammatika. Magyarország tör- ténelme.
£ CS cS
Tanári tanácskozmányok nem tartattak azon alakban mint a következő korszakokban. Mindegyik osztálynak meg volt a maga tanára, ki egyedül adta elő az összes tárgyakat a fentebb közlött terv szerint. Sablon után dol-goztak, ilyformán a tanári tanácskozmányok főbb tárgyai voltak a vizsgálati határnapok kitűzése és az esetleges kihágások fegyelmi megtorlása. Írott jegyzőkönyvek nin-csenek 1836-ig. Ezen évben van nyoma egy tanári
gyü-lésnek, mely okt. 24-én lett megtartva; abban fölolvas-tattak a Ratio Educationis-nak a tanárok előadására vo-natkozó határozmánya, és ezenkivül megállapittatott a szolgálati illeték a IV. és III. osztályban egy bécsi fo-rintban, a II. osztályban 50 krban, az I. osztályban 45 krban.
1837-ből két jegyzőkönyvre akadtam. Az egyik gyű-lésen fegyelmi kihágást láttak el, a másodikban a vizs-gálati határnapokat tűzték ki.
*
* *
A felsőbb tanhatóságoktól, a tanulmány és fegye-lemre vonatkozó, e korszakbeli nevezetesebb leiratok és rendeletek:
— A m . kir. Httanács 1829 évi jun. 16. utasítást ad a hittani tanulmány fokozására; részletes útbaigazítást közöl a vallástanból és az erkölcsi magaviseletből nyert
„elégtelen" tanjegy javítási módozatára vonatkozólag.
— Ugyanaz 1831 márcz. 29. utasítást bocsát ki azon ösztöndijasokkal szemben való eljárásról, kik secundába vagy tertiába estek.
— Ugyanaz 1831. május 17-én 13905 sz. alatt közli, hogy O Felsége az Uralkodó elrendelni méltózta-tott, miszerint az őszi szünidő, mely eddig szeptember és október hónapokban tartatott meg, ezentúl augusztus és szeptemberben tartassék meg.
— Ugyanaz 1831 okt. 5. rendeli, hogy az 1831/2 tanév, mely a nagy kolerajárvány miatt a rendes időben megkezdhető nem volt, november 1-én okvetlenül kez-dessék meg.
— A tankerületi kir. Főigazgatóság, a róm. kath.
vallású és más felekezetű tanuló ifjaknak az isteni tisz-teleten való megjelenésére és hittani oktatására vonat-kozólag 1832 évi február 1. a következő rendeletet bo-csátja ki:
1. A róm. kath. tanulók mindennap saját templo-mukba küldessenek a sz. mise halgatására.
2. A róm. kath. vallású és más felekezetű ifjak oda szoríttassanak, hogy minden vasár- és ünnepnapon saját
templomaikba menjenek és vallásukban kiképzést nyer-jenek.
3. Az igazgatóság minden tanév elején áttenni kö-teles a róm. kath., gör. keleti, ev. reform., izraelita ta-nulók névjegyzékét az illetékes lelkészeknek, kik gondos-kodni fognak, hogy a saját felekezetű tanulóik rendesen látogassák a templomot, vallási oktatásban részesüljenek;
ugyancsak ők kötelesek a vallás és erkölcsi magavise-letből az érdemjegyeket az igazgatósággal közölni, me-lyek nélkül az igazgatóság nincsen jogosítva érvényes iskolai bizonyítványokat kibocsátani.
— A m . kir. Httanács 1832 évi október 9-én 26124 sz. leiratával utasitja az igazgatóságot, hogy a beiratá-sok alkalmával minden tanulótól követelje be a himlő-oltásról szóló orvosi bizonylatot.
- - A tankerületi kir. Főigazgatóság 1833 évi ja-nuár 13-án, az igazgatói félévi és évi jelentésekre vo-natkozólag az egyöntetűség szempontjából a következő-ket követeli:
a) külön jelentést a vallástanra vonatkozólag 2 pél-dányban.
b) általános informatiokat 2 péld.
c) külön tételeket a vallástanból 2 p.
d) általános tételeket a többi tárgyakból 2 p.
e) jelentést az ösztöndijasokról 2 p. egyiket a Ht-tanács részére a félév befejezése után 8 napon belől, a másikat a Főigazgatóságnak.
f) jelentést a magántanitásról 2 p.
g) véleményezést a tanárokról 3 p.
h) véleményezést az igazgatóról 1 p.
i) a nem kath. vallású ifjak hittani bizonyítványait, melyek az általános informatióhoz lesznek melléklendők
1 példányban.
k) az igazgató levelezési jegyzőkönyvének kivona-tát 1 példányban.
Ezekhez még minden tanév végén:
r<) táblás kimutatást a tanuló ifjúság számának nö-vekvése vagy fogyatkozásáról összehasonlítva az előbbi évvel 1 péld.
p) leltárt az intézet bútorzatáról.
Végül minden tanári tanácskozmány jegyzőkönyve fölterjesztendő a Főigazgatósághoz átnézés és láttamo-zás végett.
Meg lett hagyva, hogy ezen rendeletet az intézet irattárában megőrizzék, nehogy a helybeli igazgatók vál-tozásával uj és uj útbaigazításokat kérjenek a Főigaz-gatóságtól, sőt meg lett jelölve a papír nagysága és mi-nősége, a melyen ezen jelentések elkészítendők lesznek.
— A Főigazgatóság 1833 február 27-én közli Ő Felségének legmagasabb rendeletét, a tanintézetekből ki-zárt ifjak ugyanazonsságának meghatározására vonat-kozó eljárásra nézve.
— Ugyanaz a Httanácsnak 1833 évi szept. 3-án 23425 sz. intézvénye alapján, 1833 szept. 26-án rendeli, hogy a félévi vizsgálatok osztályonként külön-külön na-pokon tartassanak meg, azokon mindig az igazgató (aka-dályoztatása esetén helyettese) elnököljön. Az osztály-tanár nem fog a tanulók száma szerint külön zárt téte-leket készíteni, hanem csak egy általános kimutatásba foglalja össze a kérdéseket. A végeredmény az elnök hozzájárulásával állapitható meg. Ez azon föltevés kike-rülése szempontjából történt, hogy a tanár talán kedve-zett a kérdésekkel, vagy hogy elfogult, vagy egyoldalú volt az érdemjegyek megállapításánál.
— Ugyanaz 1834 február 14-én közli O Felsége parancsát, melynek értelmében azon tanulók, kik a sza-bályszerű iskolai életkort meghaladták, s valami bűncse-lekményt követtek el, vagy bűnrészesekké lettek, addig nem zárandók ki az intézetből, mig a büntető bíróság-nak át nem adattak, s az nem szabta ki a büntetést a hazai törvények értelmében.
— A m . kir. Httanács 1834 évi május 13-án 12985 számú leiratával rendeli, hogy azon tanulók, kik a fél-évi vizsgálatok elől a tanulmányok alól igazolt ok nélkül elmaradtak — ne bocsáttassanak a félévi vizsgálatokra.
— A főigazgatóság 1834 szept. 18-án megtiltja az igazgatóságnak oly tanulók fölvételét az I. osztályba,
kik nem végezték el a II. elemi iskolát, vagy pedig nép-iskolákból jővén, nem lettek fölvételi vizsgálatoknak alá-vetve.
— Ugyanaz 1834 okt. 31-én figyelmezteti az igaz-gatóságot, hogy a félévi vizsgálatok semmi körülmények közt sem tarthatók előbb, mint azt a szabályzat előirja.
A vizsgálatok határideje márcz. 8. és augusztus 8-ika körül van.
— Ugyanaz 1835 márcz. 16-án eltiltja a tanároknak, hogy saját lakásaikon magántanitást adjanak a tanulók-nak.
— Ugyanaz 1835 junius 25-én ismételten kibocsá-tott kormányrendeletek alapján utasítja az igazgatóságot, hogy a kath. vallástan oktatása minél terjedelmesebb legyen, követeli, hogy a hittanárok az illetékes egyház-megyei kormány által legyenek kinevezve. Ezeknek jo-gukban áll, előleges bejelentés nélkül egyházi vagy vi-lági bizalmi férfiakat kiküldeni, hogy őrizzék a hittani oktatás eredményét, vagy ha szükség merülne föl, hogy kellő utmutatást adjanak a hittanárok, vagy tanítóknak.
— Ugyanaz 1835 évi november 26-án az 1835 év okt. 20-án 31947 sz. kormányrendelet alapján eltiltja a nem engedélyezett kézikönyvek használatát, vagy az olyanokét, melyek nem a pesti egyetemi nyomdában lettek kinyomatva, mert egyedül csak ezen nyomda van jogosítva engedélyezett tankönyveket kiadni.
— Ugyanaz 1836 szept. 19-én 348 sz. leiratában közli, hogy a hadköteles tanuló ifjak mindaddig, mig jeles eredményt mutatnak föl a kötelező tantárgyakból,
mentesítve vannak a tényleges szolgálattól.
— Ugyanaz 1836 okt. 10-én 377 sz. leiratával el-tilt bárminemű tanulói társulatok alakítását, úgyszintén politikai tartalmú költemények szavallását.
Nagy mulasztást követnék el, ha e helyen is nem méltatnám az alapitó püspöknek amaz élénk érdeklődé-sét, melylyel zsenge alkotása iránt viseltetett. A gymna-sium megnyílta óta majdnem minden tanulót,
vallás-külömbség nélkül ellátott kenyérrel, iskolai eszközökkel, úgymint könyvekkel, irónnal, papírral, tintával. Miután az igazgatói jelentésből arról értesült, hogy az 1835/6-ik tanévre összesen csak 85 tanuló iratkozott be, 1835 október 15-én sajátkezűleg irja az igazgatónak, hogy a tanárok és uradalmi tisztek valamely vasár-, vagy ünnep-napon menjenek ki a szomszédos falvakba, ösztönözzék a lakosokat, hogy küldjék gyermekeiket az iskolába. Más-részt a tanárok fizetését 50 frttal emeli, ellát 35 tanulót kenyérrel és 18 öl fát kiutalványoz a tantermek fűtésére.
Eme néhány sor élethűen domborítja ki a halhatatlan alapitó valódi lelki képét. Mily gyöngédséggel vonzaná nemzete fiait a műveltség áldásaihoz, mennyi áldozatra kész, csak látná e czélt elérve! íme a levél egész terje-delmében ;
Dilecte !
„Cum scribat, fíelenyesini non plures Adolescentes
La-„tinas Scholas frequentaturos, quam 85. mihi videtur bonum
„fore, si Professores cum Off'icialibns exirent ad singulam
„Dominii Possessionem, et quidem aliquo die Festő, et in
„Eclesiis Possessionum Incolas alloquerentur sermone non
„longo, sed bene elaborato, ut mittant Proles suas
Belenye-„sinum ad scholas, tunc fortassis plures adolescentes veni-seră ad Scholas. Alioquin Professoribus sal aria augebo,
uni-„cuique cum 50 florenis conventionalibus. Studiosis quidem,
„etiam hoc anno pluribus Panem non curabo dari, quam
„35. Lingua autem focalia pro singula schola resolvi tres
or-„gias adeoque resolvi in summa 18 orgias. In reliquo
con-„stanter maneo Dilectionis Vestrae
benevolus
„Magno-Varadini 15. Oct. 1835. Samuel m. p. Eppus.
Gymnasiumunk 9 éven át mint kis gymnasium mű-ködött jól roszul, küzdve a kezdet nehézségeivel, sok s majdem legyőzhetetlen szellemi és anyagi akadálylyal.
— De a tanügyekben jártas, hazánk viszonyait nagyon jól ismerő Vulcan püspök meg volt győződve,
hogy alkotása kezdetleges, kétséges értékű lenne, és nem hozná az óhajtott eredményeket, hogyha eddigi állapotá-ban hagyná meg. Kezdettől fogva nem tervezheté csak egy kis gymnasium alapítását. Valamint ma, ugy azon időkben sem felelhetett meg a jogos követelményeknek egy négy osztályú tanintézet. Az alsó osztályokban ele-meket s csak mindig eleele-meket adnak elő, azaz az épü-letet csak félig emelik. A tanuló ifjúnak kinek atyja átalvetőben hozta a mindennapi sovány eledelt, s nagy nélkülözések közepette elvégezte itten a négy osztályt, nem lévén föntartási költsége el kellett hagynia az is-kolát; visszament tehát az ekeszarvához, hol, nem érint-kezhetvén többé műveltebb elemekkel, java részben me-gint visszaesett a homályba, tudatlanságba, mint — cse-kély kivétellel — mai nap is tapasztalhatjuk. A tetőzet nélküli épület áldozatul esik a viharoknak és romboló időknek!
Mint mondám, jól tudta mindezeket Vulcan püspök, s ha 1828-ban nem alapított hat osztályú gymnasiumot, az okot az anyagi hiányokban kell keresnünk.
Legyőzvén ezen akadályokat is a nagy Maecenas 1835 évi február hó 5-én kelt uj alapitó oklevelével az előbbeni intézetet nagy, vagyis hat osztályú gymnasi-ummá alakitá át, hozzáadva a régiekhez még két hu-maniori osztályt az V. és VI-ikat. Ezáltal nagyon meg-könnyité a tanulást. A végzett ifjak fölléphettek bölcsé-szeti osztályokba, onnan bárminemű egyetemi tanulmány-ra. így alakult az intelligentia, melyre a románoknak oly nagy szüksége volt.
Hogy Vulcan püspöknek kezdettől fogva az volt a ter-ve, hogy hat osztályú gymnasiumot alapítson, kitűnik azon kérvényből, melynek kapcsán 1835 február hó 14 kelt kér-vényből, terjeszté föl legmagasabb jóváhagyás végett uj ala-pitó oklevelét. A kérvény igy kezdődik: „Quod in effectum deducere posse Deum orctbam, et provectae utut sim aetatis, adliuc supervirere optabam, neque in votis, ac propositis ha-bere
etiam eotum,
dum... in oppido Belényes Gymna-sium minus, Normales quippe et 4 Grammaticales scholas erexeram, fundaveramu etc. Befejezése pedig a következő:„Si istud meum conamen et sacrificium, Uium effectum sor-titurum est: ut per id Dea quidem Populus perfectior, Regi autem meo fideliores suhditi, atque Patriae meae utiliores ci-ves parentur, id quidem instar perfectae meae intentionis ac maximae retributionis reputabo.u Ezen kérvényben az van még fölhozva, hogy már az 1834/5 tanévben megnyílt az V-ik osztály és a szónoklattant adják elő, s ha a legmagasabb jóváhagyás korán leérkeznék, egy alkalmas egyént állithatna a rákövetkező évben megnyitandó VI.
osztály élére is.
Az uj alapitó oklevél kivonatos tartalma:
Jöjj Urain segítségemre és áld meg munkámat! Miután ínég az 1828 okt. 28-iki alapitó oklevelemben kijelentettem, hogy Isten segítségével a belényesi kis gymnasiumot nagy gymnasiummá ala-kitandom át, miután a szükséges tökét sikerült összegyüjtenem s biztos helyekre elhelyeznem, szem előtt, tartva a tanuló ifjúság kü-lönös érdekét Belenyes városban a jelenlegi kis gymnasiumot nagy gymnasiummá emelem két humánior osztály hozzáadásával, és en-nek föntartására rendelem a következőket:
1. Az intézet részére kikötöm s átadom a gör. kath. tem-plominál szemben lévő egy emeletes épületet, mely alapjaiból ál-talain lett emelve, s mely az ujabb időkben tetemesen kibövitte-tett annyira, hogy a 7 tantermen kivül kényelmes lakást nyújt az igazgató és hat tanár részére, föltéve hogy mindegyik nőtelen. Hogy pedig minden tanárnak legyen lakása, örök időkre átengedem a gymnasium épületét érintő Boros Jánostól megvett házas telket.
Az első elemi iskola tanitója megmarad azon épületben, hol eddig is volt; azon két ház pedig, melyet a korábbi alapitó oklevelem-ben tanári lakásul kijelöltem, szabad rendelkezésem alá kerül.
2. Minden egyes osztályban egy-egy tanár fog előadni az or-szágos tanszervezet értelmében. Azonkívül akarom, hogy a humá-nior osztályok tanárai állandók legyenek; a grammatikai osztályok tanárai pedig az I—IVT-ig fokozatosan haladjanak osztályukkal és be-fejezvén a négy évi folyamot újra az 1-töl kezdjék. Azonkívül mint-hogy ezen intézet kiválólag a román nemzetért van alapítva, óha-jom oda irányul, hogy különös figyelemmel legyenek a román
or-thographiának latin betűkkel leendő keresztül vitelére, ugy szintén a román nyelvtan és irodalomra, melynek előadására alkalmasabb-nak látszik a két humanior osztály, és hogy ne használtassék föl más tárgyakra szánt idö, adassék elő a humanior osztályok vala-melyik tanára által szünnapon egy órán át, mint rendkívüli tantárgy.
3. Ezen intézet föntartására korábban biztosított 35 ezer p.
b) A humanior osztályok tanárai, kik közül az egyik ezen két osztálynak hitszónoka leend, a másik pedig a román nyelvnek rendkívüli tanára, kapjanak fejenként 400 ftot, tehát összesen
c) A négy grammatikai osztály tanárainak, kik közül az egyik ezen osztálvok hitelemzöje leend, fizettessék egyenként 350 ft, összesen
d) A két elemi tanítónak fejenként 300 frt . . e) A fűtésért 3 öl fát számítva egy-egy osztályra á 3 ft f) Az intézet gondnoka, ki az épületben fog lakni kap g) Épület fentartási költségekre, iskolai bútorzatra évenként
Ha ez összeg nem lenne teljesen szükséges, ugy a fönmaradt összeg jutalomdijakra és az évi értesítő nyomatására használandó föl
összesen . . 3353 ft.
h) A fönmaradt összeget, vagyis 1147 pftot kenyéralapítvány-nak szántam hogy ezen vidékről bekerült szegény román tanulók min-dennap kenyérrel legyenek ellátva, első sorban a gör. kath. val-lású tanulók. Mindazonáltal, ha valamelyik utódaim közül vagy más jótevő megnagyobbítani akarná ezen alapítványt, szabadságában
ál-land az általam kenyérre szánt évi összeget a sajátjához kapcsolni, és a gymnasium mellett, a román tanulók részére alapítandó finö-velde föntartására fordítani.
4. Ezen alapítványomat tulajdonjoggal a nagyváradi g. kath.
püspök, széküresedés esetén a nagyváradi g. kath. káptalan fogja kezelni, a NM. Helytartótanácshoz évenként fölterjesztendö száma-dási kötelezettség föltétele mellett.
5. Azon legmagasabb határozatok értelmében az összes ta-nárok, kivéve az I. elemi osztály tanítóját, a püspök, széküresedés esetén a káptalan által a Nagyvárad egyházmegyei g. kath. Clerus-ból szabadon fognak megválasztatni és megerősítés végett a tanúim.
Főigazgatóságnak bejelentetni, mely előtt képesítési vizsgálatnak leendenek kötelesek magokat alávetni. A Főigazgatóság csak arra ügyelend föl hogy képzett és erkölcsös emberek legyenek kine-vezve, de hogy a megválasztottat visszavesse, vagy a püspök és káp-talan ellenére más egyént önkényt kinevezne, arra följogosítva nem
6. Ezen alapítványom, minthogy a pénzalap magánkezelése azt nem akadályozhatja, a nyilvános intézetek közt foglaland he-lyet és nyilvános fölügyeletnek lesz alávetve; ennélfogva valamint a tanúim, igazgatás minden ágában szorosan, egyedül és közvetle-nül a tanker. Főigazgatóságtól függ, ugy az összes félévi, évi je-lentések és informatiók tanulók és tanárokról egyaránt a Főigaz-gatóság utján lesznek a NM. Httanácshoz fölterjesztendők.
7. Jólehet ezen intézet első sorban a román ifjak részére lett alapítva, mindazáltal nem záratik ki abból más nemzetiségű vagy vallású tanuló sem, csak képesítve legyen abba belépni. Azon in-dokból hogy a román tanulók többségben leendenek, a heti és főbb ünnepi szünidőkön kívül mindazon napokon, melyek a gör. katholi-kusok részére ünnepnapul vannak decretálva, az előadások szüne-telni fognak. A róm. kath. vallású tanulóknak szabadságában álland mindennap elmenni saját templomukba sz. misét halgatni, s koron-ként lelkészüktől ritust tanulni; ellenben a gör. keleti vallású
ifjak-nak ezen szabadság, amennyiben a rítus egyforma, csak a gyónás és ál-dozásra nézve adatik meg.
8. Hogyha ezen intézet valamikor bármi okból megszűnnék létezni, s még ha életben lennék s máskép nem intézkedném ren-delem, hogy az alapítványi töke egy fele 50 ftos össztöndijakra fordittassék, melyeket a nagyváradi g. kath. püspök, széküresedés esetén a a káptalan fog kezelni, s illetőleg a legméltóbbaknak ki-osztani ; másik fele pedig a nagyváradi g. kath. finövelde javadal-mazására fordittassék.
Mely alapítványi oklevelemet kiadtam etc. Nagyvárad, 1835 febr. 5. Vulcan Sainuel m. p. nagyváradi g. kath. püspök. (A latin szöveget 1. függ. C.)
Ezen alapitó oklevélből nyilván kitűnik : a) hogy e-zen gymnasium első sorban a román nemzetért lett ala-pítva, a mennyiben a román nyelv oktatásáról intézke-dés van téve (2. p.); b) hogy a 75 ezer frt. alapítványi tőke kamatjából 1147 frt. kenyéralapitványnak lett szán-va, megadatván az utódoknak azon jog, hogy ezen ösz-szeget egy létesítendő finövelde fóntartására fölhasznál-hassák (3. p. h.); hogy csak az egyházmegyei Clerus tagjai lehetnek nyilvános rendes tanárok (5. p.); d) hogy az intézet az országos kormány közvetlen fölügyelete alá helyeztetett (6. p.); végül e) hogyha ezen intézet bár-mely okból megszűnnék létezni az alapítványi tőkének fele ösztöndijak létesítésére fog fordíttatni, másik fele pe-dig a nagyváradi g. kath. finövelde alapitványához fog csatoltatni!
Az alapitó oklevél megnyerte a legfelsőbb megerő-sítést a Httanácsnak 1836 évi Deczember 13-án 36240 számú magas leirata értelmében (L. függ. D).
II. Időszak 1837-1852.
így a belényesi g. kath. főgymnasium belépett lété-nek második korszakába, mint nagy gymnasium működött
1837-től 1852-ig.
A tanterv az elemi és grammatikai osztályokban u-gyanaz volt, mint előbb; a két humanior osztályban pedig a rendszernek megfelelő terv szerint tanítottak és pedig:
Az első humanior (F.) osztályban. A hitágazatoknak összes tanulmánya vagy a szoros értelemben vett Hittan, b) Szónoklattan, különösen a logika alapszabályai. Ide járultak a szemelvények fejtegetése, emlézése, iskolai és házi gyakorlatok, c) Magyarország történelme a mohácsi csatavészig bővebben adva. d) Ázsia és Európa általános és részletes földrajza, e) Görög archeologia és mitholo-gia tanulmánya, f) Természetrajz, különösen az ember- és állattan, g) Számtan a társas szabályokra kiterjesztve.
A második humanior (VI.) osztályban, a) Erkölcstan, b) A költészettannak általános és részletes szabályai. Ide járultak a szemelvények fejtegetése, emlézése, iskolai és házi gyakorlatok, c) Magyarország történelme a Habsburg uralkodó család alatt. d> Afrika és Amerika földrajza, e) Római archeologia és mithologia tanulmánya, f) Ter-mészetrajz különösen a növény- és ásványtan, g) Szám-tan, az eddig előadott szabályoknak gazdászati alkal-mazása.
Ezen két felső osztályban is adattak heti és havi iskolai [írásbeli dolgozatok, sőt nyoma van a házi dol-gozatoknak is. Az V-beli dolgozatok tárgyai voltak:
extemporalék a szónoki stilus gyakorlására, a VI-ban
extemporalék a szónoki stilus gyakorlására, a VI-ban