• Nem Talált Eredményt

FARKAS TRAJÁN

In document DE BEIUŞ ISTORIA (Pldal 161-176)

nyilv. r. tanár.

BELÉNYES, 1896.

Todorán Endre « Aurora » könyvnyomdája Szamosujvártt.

glőszó.

A nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatási Minis-terium 1893 évi julius 21-én 31805 számú magas rendele-tével gondoskodott, hogy az ország minden középtanodája összeállitsa történelmét, melyből kitűnjék, mily változásokon ment át az illető intézet, mennyiben felelt meg föladatának, mennyiben járult a műveltség terjesztéséhez?

Gymnasiumunk történelmének megirása rám lett bizva.

Irányadóul a fentebb emiitett miniszteri rendeletben foglalt utasitások szolgáltak, s azok szerint kísérlettem meg egy rend-szeres munka készitését.

Mindazonáltal kissé el kellett térnem. Gymnasiumunk sajátlagos viszonyai kény szeritettek, liogg munkám körébe oly körülményeket is fölvegyek, melyek azok előtt, kik viszo-nyainkat és állapotainkat nem ismerik fölöslegeseknek fog-nak föltűnni.

Gymnasiumunk viszonyát a föntartó Kegyurasághoz, ennek intézkedéseit és utasitásait nem hagyhattam ki a tör-ténelemből, s azért kénytelen voltam azt chronologicus rend-szerbe összefoglalni, megjelölve minden év nevezetesebb esemé-nyeit. Minden esetre arra törekedtem, hogy munkám intéze-tünk múltjára nézve forrásul szolgálhasson.

Számítottam, hogy intézetünkben használt tannyelv kér-dését külön fejezet alatt fogom tárgyalni, de mivel minden évnél megjelöltein a foganatosított módositásokat, fölösleges-nek tartottam ismétlésekbe bocsátkozni.

Belényes, 1896 márczius 1.

A szerző.

b e v e z e t é s .

M i n t Europaszerte mindenütt, ugy hazánkban is a földmivelő osztály nagyon el volt nyomva a középkori feudális intézmények által. Anyagi és szellemi tekintetben elbukott. A tudatlanság vastag köde burkolá be látókörét.

Ennek következménye pedig súlyos szolgaság vala.

Ez volt a hazánkbeli román népnek is a sorsa. A politikai fejlődések nem kedveztek neki. Sülyedt napról-napra, mig végre a röghöz kötötten áthatlan szellemi sötétségben, műveltség hiányában a tudatlanság áldo-zata lőn.

De a népek Istene nem engedhette, hogy a föld népe, az államok ezen egyedüli és biztos alapja anyagi és szellemi szolgaságban nyögjön !

így hazánkban előtűnik a dicső emlékezetű királynő, népeinek kegyes Anyja Mária Terézia és Urbariuma által gyengített a százados lánczokon, Ratio Educationis-a által egy századra alapját vetette meg a szellemi fejlő-désnek, jött Ha IL József ki még gyökeresebben haladt elő a nép sorsa javításán; jőn a franczia forradalom mely mindenfelé terjeszté azon elveket, melyek hivatva voltak az emberiség fejlődésének teljesen uj irányt adni.

De nem lehet ám mindent egyszerre megvalósítani!

A bécsi congressus után rideg, keserves emlékű absolu-tisztikus korszak következett be, mely majdnem egy fél-századra taszította vissza az emberiség fejlődését. De elérkezék a forradalmak éve 1848/9 midőn egyszer s mindenkora vége szakadt a politikai és szellemi rab-szolgaságnak !

Reánk a gör. kath. vallású románokra nézve Mária Terézia dicső uralkodása százszorosan értékes. O ala-pította 1777-ben a nagyváradi g. kath. püspökséget,

ellátta földi javakkal, lehetőséget nyújtva, sőt kötelessé-gévé téve, hogj híveinek egyházi és kulturális érdekeit előmozdítsa. És büszkék lehetünk, hogy püspökeink magas hivatásukat és kötelességüket tökéletesen megértő férfiak voltak.

Minden kezdet nehéz. Mindjárt a püspökség meg-alapítása után nem lehetett követelni, hogy az akkori püspökök csodákat műveljenek! De később sem lehetett várni a franczia háborúk miatt, midőn az ország a leg-nagyobb áldozatokat volt kénytelen hozni a Trón és Hazáért!

*

* *

Ha a mindennapi viszonyok között a tapasztalás iga-zolja azon példabeszéd igazságát: „Hol legnagyobb a szükség, ott legközelebb az Isten segítsége," ugy a népek élete még szembetűnőbben igazolja azt. — Ugy látszott, hogy a román nép az ignorantia átka által lenyűgözve, elvész, elpusztul... Hanem akkor, mikor kétségbeesék, jött a segedelem. Róma, az ős anya nyújtja neki az igaz hit malasztját, s ezáltal a műveltséget is: alapját vetették meg a balázsfalvi iskoláknak! Ezek aztán neveltek férfia-kat, kik mindenfelé terjesztették a fölvilágosultság és művelt-ség áldását, a hol csak románok laklak! Balázsfalvának köszönhette a boldog emlékű püspök Vulcan Sámuel, hogy tanulhatott és fényes tehetségei által a nagyváradi g.

kath. püspöki trónra léphetett és Vulcánnak köszönhetjük, hogy a tulajdonképeni Magyarországban ezen egyetlen középiskolánk van : a belényesi gör. kath. fögymnasium.

*

* *

Boldogok azon népek, melyek nagy és egyedül a közjóért munkáló férfiakkal dicsekedhetnek. De kiszámít-hatatlanul boldogabbaknak érezzük magunkat mi, midőn az isteni Gondviselés oly férfiakat rendel nékünk, kik félretéve minden személyes nyugalmat és kényelmet, minden erejűkből, az utolsó lehelletig küzdenek népünk közjaváért.

Ily jótékony lélek volt népének, de különösen a gör.

kath. egyháznak az Istenben boldogult nagyváradi gr.

kath. püspök Vulcan Sámuel.

Született Balázsfalván 1758-ban szegény jobbágy szülőktől. Iskoláit Balázsfalván végezte. Szülei iránti véghetetlen szeretetéből kifolyólag mint nagy diák elment robot munkát végezni atyja helyett. Az emberséges ura-dalmi tiszt azonban fölmenté s tanácsolá, hogy menjen Nagyváradra, mert ott szükség van ilyen tanult ifjakra.

Az itteni püspök Dragos Ignácz a növendék papság so-rába vette s Bécsbe küldé a hires „Barbareum" theologiai intézetbe, a hol ritka tehetségével s finom, gyöngéd modorával hamar föltűnt. II. József császár nagyon jól ismeré, nem egyszer beszélt vele az intézetben. A theo-logia bevégzése után alig töltött egy félévet egyházme-gyéjében, midőn II. József visszahívta Bécsbe és ugyan-azon intézet tanulmányi föl ügyelőjévé, majd aligazgató-jává tette, melyben kiképeztetését nyerte. Négy éves föl-szentelt áldozár volt, midőn kanonok lett és Darabant püspök halála után 1806 okt. 25-én nagyváradi g. kath.

püspök.

Midőn elmélyedek ezen magasztos alak tanulmányo-zásába, csodálat fog el, midőn pedig lefesteni kisértem meg, kimondhatatlan gyöngeség száll meg, — félek, ne-hogy hű képe helyett, melyből kisugározzon elméje s minden képessége, egy csonka festményt nyújtsak, a mi pedig sértő volna örök emlékére.

Éppen ezen indoknál fogva nem érzem magam in-díttatva elősorolni minden tulajdonságait, csak annak rövid kijelentésére szorítkozom, hogy példányszerű Püs-pök, kimondhatatlanul jó lélek, a Trón hű alattvalója, a Haza áldozatkész polgára és nemzetének önzetlenül szerető tagja volt. A Hit, Haza és Nemzetéért élt a mig csak élt!...

*

* *

Elfoglalván püspöki trónusát tisztában volt hivatá-sával és magas méltóságával szorosan összefűzött fele-lősségéről.

Midőn maga körül széjjel nézett nem látott egyebet az értelmi sötétségnél, sehonnan sem csillámlott nemzete felé a műveltségnek még legparányibb sugara sem. De érezte magában az isteni szikrát, munkahoz látott, s előbb az anyagiakat szerezte meg, hogy annálinkább segíthes-sen a szellemi téren.

Éjjel-nappal fáradozott a román nép művelésén. Nem tekintette még a valláskülönbséget sem, midőn nemzete fölvilágosultságának előmozdításáról volt szó. Az aradi gör. keleti tanitóképezdének alapítása, sőt még magának az aradi gör. keleti pöspökségnek fölállítása — a mennyi-ben ő adta meg az első buzdítást, tanácsot és segedel-met az odavaló néhány értelmes férfiúnak legnagyobb részben Vulcán püspöknek köszönhető És ha ő mind-ezt megtette fajának másfelekezetű híveiért, kik székhe-lyétől távol voltak, hogyan lehetne föltenni, hogy ne tett volna meg mindent saját lelki gyermekeiért, saját egyházmegyéje érdekében ? . . .

Igen! ő tett is. Annyit tett, mennyit csak követelni lehetett azon súlyos időkben, midőn Metternich legride-gebb absolutisztikus rendszere mindent elnyomott. Eles elméjével felfogta, hogy egy középiskolára van föltétlen szükségünk, mely egyházi és világi intelligentiát neveljen a román népnek. É s . . . . az Urnák 1828-ik évében meg-alapította a belényesi g. kath. gymnasiumot.

*

* *

Önként fölmerül azon kérdés, miért alapította gym-nasiumát éppen Belényesen, mely hazánk egy távoli szögletében, s akkor nehezen megközelíthető helyen volt?

Azért, mert Belényes a püspökségi uradalom központja, körülvéve mintegy 77 községgel, melyekben jobbágyai éltek. Első sorban ezeknek akarta szellemi téren viszo-nozni azt, mit azok verejtékes munkával szereztek neki.

Ezen inditó okból íratta a gymn. épület homlokzatára:

„Iuventuti huius provinciáé." Azonkívül Belényes termé-szetes góczpontja a románok által lakott vidékeknek.

A nagyterjedelmű Bihar megye, majdnem felényi román

lakossággal egymagában is igényel egy román tannyelvű gymnasiumot; vegyük azonkívül a szomszédos megyék román lakosságát (Torda-Aranyos, Hunyad, Arad, Szat-már és a Szilágyságot) s könnyen beláthatjuk, hogy a gymnasium székhelye szerencsésen volt megválasztva.

Munkához fogott tehát a halhatatlan Alapitó és e század elején a nagy éhség idejében saját költségén és saját anyagából fölállitá a múzsák székhelyét szemben a belényesi urodalmi központi épülettel. Szilárd épület, tartós anyagból az akkori korműizlése szerint 19 teremmel.

*

* *

Mielőtt az alapitó oklevelet ismertetném meg kell je-gyeznem, hogy Belényesen még a nagyváradi g. kath.

egyházmegye alapításának idejétől a róm. kath., gör. ke-leti, ev. reform, népiskolákon kivül volt egy gör. kath.

népiskola is. A kegyes Alapitó ehhez még egy osztályt nyitott 1827-ben és elemi, a gymnasiumra alkalmas előkészítő iskolává alakíttatta át. Ez elemi iskolát négy osztályura boldogult nváradi g. kath. püspök Br. Erdélyi Vazul egészítette ki

I. Rész.

Az alapitó oklevél értelmében négy osztályú kis gym-nasiumnak vetette meg alapját Vulcan püspök. Az ok-levél pontjainak elolvasása után mindenki meggyőződ-hetik az Alapitó egyik legkiválóbb vonásáról: az egyház és nemzetének megmérhetetlen szeretetéről.

Az alapitó oklevél a következő:

Jöjj Uram segítségemre és támagasd ezen törekvésemet!

Alulírott óhajtván a közjóért valamit tenni, de különösen a román nemzet haszna és műveltségéért, mely meg van fosztva min-den segítség és műveltségtől, tekintve hogy Tekintetes Bihar vár-megyében kebelezett, Belényes városa, püspöki uradalmamnak szék-helye, mely több mint száz románlakta község által van környé-kezve a legközelebbi, nagyváradi tanintézettől hét magyar mértföld-nyire távol esik és éppen ezen okból ezen községek lakói részint a je-lentékeny távolság, részint a költséges föntartás miatt nagyon tar-tózkodnak gyermekeiket taníttatni, elhatároztam emiitett Belényes

városban elemi és gymnasiuini iskolákat emelni és alapítani, hogy ezáltal a körüllakó románoknak legyen elegendő alkalmuk kevésbé költséges módon magukat művelni.

Megnyervén erre Ö Felségének a NM. m. kir. Helytartótanács-nak, 1827 évi Május hó 1-én 10929 és 1828 évi február 5-én 3241 számú leiratával közlött legmagasabb jóváhagyását Belényes váro-sában alapítom a két osztályból álló elemi iskolát és négy osztály-ból álló Paedagogiumot vagyis Gymnasiumot a következők szerint:

1. Az iskolák részére kikötöm s illetve átadom Belényes vá-rosában a g. kath. templom átellenében saját költségemen emelt egyemeletes épületet, mely a szükségeltető tantermeken kivül két vagy három tanítónak kényelmes lakást képes nyújtani, az első elemi iskolát és tanítóját a régi népiskolai épületben hagyva meg.

2. Mind az elemi, mind a grammatikai osztályokat egy egy ta-nár fogja vezetni olyképpen, hogy Magyarország tanintézeteiben bevett s minden egyes osztályra kijelölt tananyagot a legjobb ké-pességük szerint fogják előadni. — Ezenkívül óhajom oda terjed, hogy minden egyes tanár, különösen a felsőbb osztálynak, szem előtt tartva az osztályonkénti föllépést, a tanulók értelmi képessé-gének megfelelőleg némi elemeket nyújtsanak a mezei gazdálkodás-ból, melyek a mindennapi életben szükségesek, azonkívül ismertes-sék azon módozatokat és gyógyszereket, melyek segítségével meg-óvhatják magokat a föllépő betegségek ellen, míg orvosi segélyt kaphatnának; és minthogy ezen intézet mindenekelőtt a román nem-zetért van alapítva, különös suly legyen fektetve az ős latin betűk-kel irt román helyesírás-, nyelvtan- és irodalomra, azonképen a ter-mészetrajz- és szépírásra.

3. A tanárokat megfelelő fizetés és megélhetési képességgel óhajtván ellátni, hogy mentve legyenek a mindennapi fentartás gond-jaitól, ekkép annál nagyobb buzgalommal tehessenek eleget taní-tási és mivelési kötelmeiknek, biztos helyeken 6°/0 kamattal elhe-lyezett 30000 p. f. hagyok s átadok visszavonhatatlanul ezen ala-pítványnak, oly föltétellel, hogy az első elemi iskola tanítója az eddigi állapotban meghagyatván, a töke kamatjaiból, melyek évente 2010 p. ftot gyümölcsöznek, a II. elemi és az I. gramm, osztály tanítóinak évenként 300 p. ft. a többinek, azaz a II. III. és IV.

gram, osztály tanítóinak évenként 350 p. ft. fizetése legyen.

4. A legidősebb tanár, vagy más, kit az alapító püspök, vagy utódja az illetékes tanulmányi igazgatóság hozzájárulásával legalkal-masabbnak és legméltóbbnak tart, addig is, inig kellő anyagi alap megszerzése után a két felső, humaniorai osztály fölállítása után az igazgatói állás megfelelőleg javadalmaztatnék, köteles leend a helybeli iskolák igazgatói tisztét betölteni, és ezen czimen a meg-határozott fizetésén kivül még 50 p. ft. tiszteletdíjban részesülend.

5. Miután az l. pontban két tanító részére az intézetben je-löltem lakást —• sőt, ha életben leendek mindenesetre gondoskodni

fogok a tanárok részére alkalmas lakásokról, a fönmaradt két tanár részére két tulajdon házamat adom át lakásul. Egyik a piaczon van aî r. kath. plébánia és Vass László háza között, a másik a Sz.

János utczán az uradalmi kosárfonó és özv. Nagy Simonné háza közt, — vagy ezek helyett más két házat, melyet az iskolaépület közelében veendek meg.

6. A tanitók fizetésén fölül maradt 4(M) frt évi kamatra nézve rendelem, hogy az az intézeti épület a tanári lakások és az isko-lai bútorzatok jó karban való tartására használtassék föl számadási kötelezettség mellett.

7. Hogy ezen alapítványom és( szándékom annál jobban le-gyen biztosítva annak kezelését a tulajdonjoggal egyetemben a nagy-váradi g. kath. püspökökre, széküresedés esetén ezen egyházmegye káptalanjára ruházom; kötelesek lévén annak cselekvő és szenvedő állapotjárói évenként számadást adni a NM. kir. Helytartótanácsnak.

8. Az említett legmagasabb határozatok értelmében az inté-zeti tanárok az egyházmegyei püspök által, széküresedés esetén pe-dig a káptalan által az egyházmegyei clerusból fognak szabadon megválasztatni és fölterjesztetni az illetékes tanulmányi főigazgató-sághoz megerősítés végett, hol előzetesen képesítési vizsgálatnak fogják magokat alávetni. A tanulmányi főigazgatóságnak abbeli joga lévén, hogy fölügyeljen, nehogy kevésbé alkalmas egyének nevez-tessenek ki, de semmi esetre sem gyakorolhat befolyást a kineve-zésre, és nem tagadhatja meg a megerősítést oly egyénektől, kik a kellő képzettség mellett kifogástalan erkölcsüek, vagy hogy a püs-pök és káptalan akarata ellenére más egyéneket nevezzen ki.

9. Elhatároztam és most is óhajtom, hogy ezen intézet az 1828/9 tanév elején kezdje meg működését. Hogy pedig elegendő számú tanulója legyen, kérem ezt meghirdetni legalább Magyaror-szág és Erdély szomszédos megyéiben.

10. Ezen alapítvány, miután az alapnak magán kezelése nem képez akadályt, a nyilvános tanintézetek közé fog soroltatni, és nyilvános fölügyeletnek leend alávetve, ennek következtében a ta-nulók tanulmányi és erkölcsi előmeneteléről, valamint a tanárokról szóló féléves jelentések a tanulmányi főigazgatóság utján a NM. m.

kir. Helytartótanácshoz lesznek fölterjesztendök.

11. Jólehet ezen intézet különösen a románokért van alapítva, mindazáltal nem fog abból elutasittatni más nemzetiségű és vallású tanuló, csak törvény szerint a belépésre minősítve legyen. De azon indokból, hogy a román ifjúság számra nézve fölülhaladja a többit, a szabályzat által megállapított szünidőkön kívül azon napokon, melyek a gör. katholikusokra nézve ünnepnapokul vannak dekre-tálva, a tanítás szünetelni fog. — A róm. kath. ifjaknak teljes sza-badságában áll, hogy ünnepnapokon isteni tiszteletre saját

templo-inukba menjenek, sőt az oltári szentség fölvételére köteleztetnek is;

ugyanazon szabadság a gör. keleti if jakra nézve, a ritus ugyanazo-nossága miatt csak a gyónás és áldozásra nézve engedtetik meg.

12. Hogyha pedig ezen intézet bármi okból nem alakulhatna meg, vagy életbe léptetve valamikor bármi okból megszűnne, ha életben volnék és máskép nem rendelkezném, meghagyom hogy az alapitványi töke és a lakásul kijelölt házak bérei a román tanuló ifjúság részére 50 ftos ösztöndijakra legyenek átváltoztatva.

Minek nagyobb hiteleül jelen alapitó oklevelemet kiadom és leginagassabb megerősítés végett fölterjesztem saját kezein aláírá-sával és püspöki pecsétemmel megerősítve.

Kelt Nagyváradon 1828 október 6-án. Vulcan Sámuel m. p.

nagyváradi gör. kath. püspök. (P. H.)

(Lásd eredeti latin szövegben a Függ. A) betűje alatt.) Ezen alapitó oklevélből nyilván kitűnik, hogy 1) e-zen intézet első sorban a román nemzetért van alapítva, el lévén rendelve a román nyelv taníttatása, mely a tu-lajdonképeni Magyarország egy intézetében sem lett ad-dig előadva; 2) hogy ezen intézet az országos tanulmá-nyi Hatóságok közvetlen fölügyelete alá lett helyezve a

10. pontban foglalt rendelkezés és annak alapján, hogy az országban életben lévő tanulmányi szervezetet hozta be; és 3) hogy ezen intézet jellege: gör. katholikus román.

Az alapitó Oklevél O Felsége I. Ferencz a király ál-//

tal legkegyelmesebben megerősíttetett s illetőleg jóváha-gyatott, miről alapitó püspököt a Httanács 1829 junius hó 23-án, 16311 számú leiratával értesítette. Ezen leirat a jóváhagyás közlésén kivül kifejezi a Felség legmaga-sabb tetszését az alapitó nemes cselekedete iránt, egyút-tal elrendelte, hogy a gymnasium menyiltát a nagyváradi tankerület megyéiben és a szomszédos erdélyi megyék-ben hivatalosan meghirdessék. (L. Függ. B).

I. Időszak 1828-1837.

A gymnasium megnyervén a legmagasabb megerő-sítést, az 1828/9-iki tanévben rendeltetésének átadatott,

megnyílván ezen évben az I., 1829/30-ban a II., 1830/1-ben a III., 1831/2-1830/1-ben a IV-ik osztály. Mint kis gymna-sium működött intézetünk az 1837/8-iki tanévig, midőn az akkori idők igényeihez képest nagygymnasiummá emeltetett az V. és VI. vagyis a két humaniorai osztály szervezése által.

A tanmenet ugyanez volt mint a többi kir. gymna-siumokban vagyis az 1790/91 országgyűlés 15. t. cz.

által kiküldött országos bizottmány által némileg módo-sított Ratio Educationis. Ezen országos bizottmány be-fejezvén működését, beterjeszté munkálatát 1792 február 12-iki kelettel az országgyűlési karok és rendeknek e czim alatt: „Demissa Relatio Literariae Regnicolaris Deputatio-n isu; melyről a „Prooemium" végpontjában ezeket olvas-suk: „Haec est compendiaria Systematis illius Literarii adumbratio, quod Augustissimus Imperator et Rex Fran-ciscus II. pro suo iure et potestate, maturoque consilio in publicas Rágni Hungáriáé partiurnque eidern adnexarurn Scholas introduci voluit ea cum declaratione ; quod Scho-lae Graeci Ritus non Unitorum nunc adhuc sua sub di-rectione reţineri possint; Evangelici autem Augustanae et Helveticae confessioni addicti in iis, quae pure sunt Li-íeraria, Studiorum argumentis huic Normae sese con-formare debeant-"

Ezen tanrendszer értelmében a gymnasiumok, me-lyekben csak a grammatikai négy éves tanpálya végez-tetett kisebb, melyekben a grammatikai négy osztályon fölül a humaniori két osztály is benfoglaltatott nagyobb gymnanasium nevet viseltek. A nagyobb gymnasiumok

közül azok melyek akadémiák székhelyein voltak Archi-gymnasiumoknak neveztettek, oly föltétellel, hogy a többi-eknek követésre méltó például szolgáljanak.

A grammatikai tanulmányok a négy grammatikai osztályban adattak elő 4 évi tanfolyamban, a humanior osztályokban a szónoklat és költészettan.

Az I. osztályba csak 9 éves gyermekek voltak be-fogadhatok, ha azonban az illető tanuló jeles előkészültsé-get tanúsított 8 éves korában is befogadták.

A tanév november 1-től szeptember 8-ig tartott. A közbeesett heteket őszi szünidőknek hagyták meg. A tanév folyama alatt hetenként kedden délután és csütörtökön egész nap szünidő engedélyeztetett. A heti szünetelés, a hivatalos ünnepnapok (Ő Felségeik nevenapjai) és a leg-főbb ünnepnapokon kivül nem volt megengedve szüne-telni. A Ratio Educationis a szünetelés megszorítását következőleg indokolja: „Annus scholasticus ampliores quondam terminos habuit; institutionibus autem quotidi-anis quinque horae fuere impensae; remissioni demum sola dies Iovis concessa. At cum animadversum sit, vires Praeceptorum nimia contentione vehementer affligi, ado-lescentes e locis etiam magis disiunctis ad scholas con-venire, et longe lateque per urbem sparsos habitare do-mesticae studiorum praeparationi, ac repetitioni, rebusque necessariis parum temporis superesse; expedit, ut et tempori institutionum novi cancclli circumdentur, et remis-sionibus: ne vei ódium studiorum faciant negatae, vei otii consuetudinem nimae, modus statuatur."

Gymnasiumunkban a tananyag beosztása követ-kező volt.

Az I. elemi iskolában, mely a népiskolából lett szer-vezve, az előirt tankönyvek alapján előadattak: a betűk ismertetése, szótagolás, olvasás nyomtatott és irott könyvek-ből ; az irás, számolás elemei; a vallás oktatása és az

Az I. elemi iskolában, mely a népiskolából lett szer-vezve, az előirt tankönyvek alapján előadattak: a betűk ismertetése, szótagolás, olvasás nyomtatott és irott könyvek-ből ; az irás, számolás elemei; a vallás oktatása és az

In document DE BEIUŞ ISTORIA (Pldal 161-176)