VIII. A soproni Magyar Királyi „Zrínyi Ilona” Honvédtiszti Leánynevelő Intézet
2. A tanulók felvétele a nevelőintézetbe
175
barna félcipőt, egy pár sportcipőt, négy barna harisnyát, négy darab inget, négy nadrágot, két hálóinget, öt zsebkendőt és egy tréningruhát vitt magával hátizsákba csomagolva.842
1946-ban, miután világossá vált, hogy a tanintézmény nem folytathatja munkáját, az igazgatónő tanulmányi igazolást adott ki azok számára, akik ezt igényelték. A kézzel írt, hitelesített okirat igazolta, hogy az iskola elhagyásakor a tanulók okmányait és indexeit elraktározták, amennyiben a szülők ezt nem kérték ki. A háborús események folytán – mint ezt már említettük – az egész irattár megsemmisült. Az igazgatónő ezúton kérte, hogy az iskolák fogadják el a növendékei számára kiállított igazolást és adják meg számukra a továbbtanulási lehetőséget. A dokumentum hivatalosan tanúsította, hogy nevezett tanuló az 1944/45-ös iskolaévben hányadik osztályba járt és azt, hogy szeptember elejétől október közepéig – amíg a honvédelmi miniszter rendelete a növendékeket szabadságolta – látogatta az órákat és foglalkozásokat. Azt is tartalmazta, hogy a diák mely osztályokat milyen magaviselettel és előmenetellel végezte el.843
Az 1945 áprilisában elhagyott intézeti épület megrongálódott, sokáig üresen állt, állapota rohamosan romlott. Az ház helyreállításának költségeit a Könnyűipari Minisztérium vállalta. Városrendezési szempontból kifogásolható volt, hogy az épületből ruhagyár legyen, de a városi tanácsnak nem volt pénze, hogy szállodává vagy pedagógiai intézetté alakítsa.844 Az egykori intézet épülete 1952-ben került a ruhagyárhoz, a 6 millió forintba került helyreállítás egy évre rá készült el, és még abban az évben megkezdhette a működését az ezer munkást foglalkoztató gyár.845 Az épület bejárata feletti „Zrínyi Ilona M. Kir. Tiszti Leánynevelő Intézet”-feliratot a „Magyar Állami Ruhagyár” cégtáblája váltotta fel.846 Ma az épület üresen áll.
176
a honvédtisztek (hivatásos, nyugállományú, különös érdemeket szerzett tartalékos tisztek) rászoruló leányainak ellátását, nevelését és iskoláztatását biztosította. A pályázók felvétele érdemességi csoportok szerint történt. Elsőbbséget élveztek a hadiárvák, az árvák és a félárvák, utánuk következtek a hadirokkantak gyermekei és a többgyermekes családból származók. Az 1944/45-ös tanévben a leánygimnáziumi oktatású I-V. osztályokba és a leánylíceumi tantervű VI-VIII. osztályokba hirdettek meg helyeket. Az elképzelés az volt, hogy a következő tanévekben az intézet folyamatosan nyolcosztályos leánygimnáziummá alakuljon.847
Az intézet első osztályába azok a leányok kérhették felvételüket, akik az adott tanév szeptember 1-jén betöltötték tízedik életévüket, de nem múltak el tizenkét évesek. A felsőbb osztályokba való bekerülés az elsős korhoz igazodott. A felvételi pályázatot a jelentkező édesapjának vagy gyámjának kellett az évkezdést megelőző áprilisban benyújtania a leánynevelő intézet igazgatóságának. A pályázatnak tartalmaznia kellett a hirdetményben meghatározott formában megszerkesztett felvételi kérelmet és az ugyanott megkövetelt feltételek teljesítését igazoló okmányokat. 1944-ben például mellékelni kellett az állampolgársági bizonyítványt,848 a honvéd orvosi véleményt, az előző tanév (1943/44.) félévi iskolai értesítő hiteles másolatát, szükség esetén az erkölcsi bizonyítványt,849 a születési és házassági anyakönyvi kivonatokat, illetve keresztleveleket, valamint az előírt
„Származási Táblázat”-ot, illetve áttekintést kellett adni a jelentkező személyi és családi viszonyairól.850 Az orvosi vizsgálathoz szükséges űrlapot tartalmazta a pályázati hirdetmény.851 A személyi és családi viszonyok bemutatásakor az alapadatokon túl információkat kellett adni a jelentkező eddigi tanulmányi előmeneteléről, közölni kellett a testvérek (száma, neme, ellátottak-e), a szülők, nagyszülők, gyám személyes adatait.
847 Pályázati hirdetmény a soproni m. kir. „Zrínyi Ilona” honvéd tiszti leánynevelőintézetbe való felvételre a 1944/45. tanévre. HK Szabály Rendeletek 1944/1.
848 Állampolgársági bizonyítvány hiányában ún. trianoni záradékkal ellátott községi illetőségi bizonyítványt kellett benyújtani. A kiegészítés azt bizonyította, hogy akinek a részére kiállították az okiratot 1921. július 26-án a trianoni Magyarország területéhez tartozó település lakosa volt. Azoknak a pályázóknak, akik az 1938. november 2-a előtt a visszacsatolt Felvidéken és az 1939. március 15-e előtt a visszacsatolt Kárpátalján, továbbá 1940. augusztus 30-a előtt a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken, végül 1941.
április 11-e előtt a visszafoglalt délvidéki területeken laktak, állampolgársági bizonyítvánnyal kellett igazolni, hogy magyar állampolgárok.
849 Ha a belépés nem közvetlenül valamely nyilvános iskolából történt, akkor hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kellett igazolni a jelentkező kifogástalan erkölcsi magaviseletét.
850 Erkölcsi bizonyítványt és származási igazolványt az iskolák is kiadhattak a főiskolára távozó érettségizett tanulók részére. A származási igazolvánnyal bizonyították, hogy az igazoló bizottság megállapítása szerint a megnevezett növendék nagyszülőkig bezárólag tiszta keresztény származású. Az erkölcsi bizonyítvánnyal az aláíró igazgató tanúsította, hogy a megnevezett növendék az adott iskolai évben az intézet nyilvános tanulója volt és erkölcsi magaviselete, illetve nemzethűsége kifogástalan volt, így főiskolai tanulmányokra alkalmas.
851 Pályázati hirdetmény a soproni m. kir. „Zrínyi Ilona” honvéd tiszti leánynevelőintézetbe való felvételre a 1944/45. tanévre. HK Szabály Rendeletek. 1944/1. 1. számú melléklet.
177
Az iskola igazgatósága levélben értesítette a szülőket, ha megfelelt a jelentkező pályázata; majd orvosi vizsgálatra, valamint rövid felvételi beszélgetésre rendelte be. A behívott pályázók pontos érkezéséről, valamint oda- és – a felvételi kérelem elutasítása esetén – a visszautazás költségeiről a hozzátartozóknak kellett gondoskodniuk. Ódry Márta, akit édesanyja kísért el Sopronba, így emlékezett 1935-ben lezajlott felvételire:
„Reggeli után, kilenc órakor indultunk, hogy a felvételi vizsgán pontosan ott legyünk tíz órára. A nagy barna kapu félig nyitva várta az érkezőket. A kapu felett nagy betűkkel ott állt a felirat: Magyar Királyi Zrínyi Ilona Honvédtiszti Leánynevelő Intézet. A rövid bejárati folyosó kiszélesedett és jobbra meg balra folyosók nyíltak. Szemben széles lépcső vezetett az emeletre. Itt anyám megállt, mintha azon gondolkozna, hogy merre is induljon.
Valaki odajött és anyám az igazgató irodája után kérdezett. Az mutatta, hogy merre menjünk. Bekopogtunk és az igenre beléptünk a tágas irodába. Egy magas, egyenes tartású hölgy székkel kínált bennünket, majd beszólított egy egyenruhás férfit, akinek utasításokat adott. Rövid idő múlva, két másik hölgy és egy pap jött be és leültek a hosszú asztal másik felén. Elkérték a bizonyítványomat és kezdtek beszélgetni velem. Megkérdezték mi a kedvenc játékom és szeretem-e az iskolát, ahová járok. […] Azt is kérdezték, szeretek-e énekelni. Igennel válaszoltam. […] Fejből össze kellett adnom 39-t és 17-t. Nem volt nehéz. Az egész felvételi vizsga nem tartott tovább mint fél órát. Kijelentették, hogy felvételt nyertem, de várnom kell még az orvosi vizsgára.”852 Az intézet orvosa megvizsgálta a kislányt, ám a testsúlyát nem találta megfelelőnek. Így Mártának még egy évet kellett várni, hogy az intézet növendéke lehessen, de a rá következő évben a második osztály tanulója lett „a katonai női iskolának Sopronban”.
Futaky Hajnát a felvételnél leginkább az bántotta, hogy füle alá érő, csinos apródfrizurájától meg kellett válnia. Az alsós korúaknak a fülüket éppen eltakaró hajnál hosszabb frizurájuk nem lehetett.853 14 éves kortól lehetett megnöveszteni a hajat, de hosszabb hajnál is előírás volt a két copf vagy a pertlivel hátrafogott és -tűrt viselet.854 A hajmosáskor a szobalány segédkezett a lányoknak, az idősebbek hintőporozhatták a hajukat.
852 Kasza 2000. 98. p.
853 Futaky Hajna 2007. 248. p.
854 Garay Mária szíves szóbeli közlése.
178