VII. A gyermekek helyzete és élete a tiszti családban
1. A kisgyermekkor
A kisgyermekkor megismeréséhez nagyon jó forrás az ún. babanapló vagy babakönyv.
Azonban kevés ilyen dokumentum maradt fenn, a kutatásaim során két könyvecskével találkoztam. Az egyik a Hadtörténeti Múzeum Kéziratos Emlékanyag-gyűjteményében, található.655 Az illusztrált könyvet Wiesbandenben adták ki azzal a céllal, hogy a szülők naplóbejegyzésekkel és fényképberagasztásokkal megörökítsék a kisgyermek első életévét.
Jelen napló főszereplője lovag Hübner Vilmos, becenéven Willy volt. (26. kép) A német nyelvű jegyzeteket két kéz készítette, úgy tűnik, az első bejegyzéseket cirkalmas gótbetűkkel 1914 februárjáig az apa írta, majd az édesanya. Ritter Wilhelm Franz Johann Hübner 1913. november 27-én született Polában egy olyan családban, melynek tagjai az egész Osztrák–Magyar Monarchia területét behálózták.656 A gyermek normál testsúllyal és -hosszal született, a bejegyzések tanúsága szerint rendesen fejlődött. 1914. január 8-án
652 Deák 1993. 181. p.
653 Szakály 1987. 230. p.
654 Szakály 1987. 230. p.; Görgey 2004. „Thassy Jenő, Mama negyedik fia” 41. jegyzet, 331. p.
655 Lovag Hübner Vilmos babanaplója HTM 2009.205.1/KE
656 Apa: Lovag Ödön József János Hübner cs. és kir. sorhajóhadnagy, született 1883. július 3-án a csehországi Dobrzanban; anya: Lovag Karolina Katalin Hübner, született Hartmann, született 1886. július 31-én az isztriai Polában; apai nagymama: Emmy Hübner született Kirsch, született 1856. április 5-én Brünnben; apai nagyapa: Lovag Ödön Hübner nyugállományú cs. és kir. százados, született 1852. május 22-én Bécsben, meghalt 1913. február 7-22-én Prágában; anyai nagyanya: Maria Rzihanzek, özvegy Hartmann, született Widmar, született 1857. január 22-én Polában; anyai nagyapa: Hartmann János polai tengerészeti tisztviselő, született 1845. március 12-én Budapesten, meghalt Szegeden 1895. január 10-én. Hübner babanapló, 5. p.
138
keresztelte meg otthonában a római katolikus vallás rítusa szerint Sági József cs. és kir.
tengerészplébános. Keresztszülei nagybátyja és nagynénje, Waigant János és Hübner Borbála voltak.657 Élénk, erős gyerek volt, aki hamar felismerte szüleit és mosolygott.
Nagyon hamar felült, mászni, állni és járni is korán kezdett. Valószínűleg csecsemőkorában volt egy dajkája, bár ezt világos naplóbejegyzés nem erősíti meg, de gyakran írnak Kagáról, aki például sétálni vitte.658 A gyermekkel az első említésre érdemes dolgok 1914 januárjában történtek, majd 1914 tavaszán. (Az első kirándulás, az első saját ruhácska és cipőcske húsvétkor.) A kor jellemző nevelési eszközei közül kettőt említett a napló, az egyik a pólya volt, amiből édesanyja már igen hamar kivette Willyt, a másik pedig a póráz vagy jártatószalag. Az anya a szalag helyett mai szóval élve egy
„bébikompot” vett neki 1914 augusztusában, amit a gyermek azonnal kipróbált és körbejárta vele – az akkor már péceli – otthonukat.659 Ugyanis a Hübner-család életére – mint mindenki máséra – rányomta a bélyegét az 1914-ben kitört háború. Ezért az asszonynak nyolc hónapos gyerekével – férjét hátrahagyva – Budapestre kellett utazni, majd onnan rokonokhoz, Pécelre.660 Az első születésnapot rokonoknál, Görzben töltötték, ahová a hiányzó családtagok – köztük az apa is – gratuláló táviratot küldtek és az édesanyától egy kismacskát kapott ajándékba.661 A karácsonyokat a háború alatt – az apa nélkül – az apai nagymamánál, Prágában töltötték. A lejegyzett hat karácsony kiemelkedő ajándékai természetesen azok voltak, amiket a kisfiú az édesapjától kapott: egy új játék mackó és egy háborús képeskönyv: Mein Vaterland című, amit 1916 karácsonyán küldött Willynek az apja. Ez a könyv lett a kedvence, már csak azért is, mert egy Willy nevű kisfiúról szólt, aki kutyájával bejárta a háborús frontokat.662 Szerette a meséket és már nagyon hamar vissza tudta őket mondani, énekelni a nagymamájától tanult. Imájába mindig belefoglalta szeretetteit és kitért a háborúra. Legjobb barátja és játszótársa, görzi unokatestvére, Richard volt. 5–6 évesen a természetről szóló könyvek érdekelték és már le tudta írni a nevét.663
A bejegyzések mindegyike jó tulajdonságokat rögzített a gyermekről, egyetlen elmarasztaló részletet lehet találni a fiúról. Kishúga születésekor, 2 és fél évesen nagyon
657 Hübner babanapló, 11. p.
658 Hübner babanapló, 13. p.
659 Hübner babanapló, 19. p.
660 Hübner babanapló, 17. p.
661 Hübner babanapló, 21. p.
662 Hübner babanapló, 33. p.
663 Hübner babanapló, 35. p.
139
féltékeny volt kistestvérére és minden áron azt akarta, hogy anyja vigye vissza a kislányt a kórházba és csak ő jöjjön haza. Persze később megbékélt a helyzettel.664
A könyvbe vezetett jegyzetek 1917 karácsonyáig tartanak, ugyan van benne külön rész az iskoláskorról, de oda már nem írtak. Fényképet is csak a címlapba helyeztek, az egyik oldalra beragasztották az első levágott hajfürtöt.
Összességében a szülői szeretet és odafigyelés olvasható ki a sorokból, de a bejegyzések nagy része kitér a háborúra, azt hangsúlyozva, hogy a családfő távol van. A háború után a Hübner család nem térhetett vissza Polába, Pécelen találtak otthonra. A háború évei alatt az anya sokat utazott és költözött fiával, legtöbbször olyan városokba, ahol rokonok éltek.
Általában kisebb, bútorozott lakásokat béreltek, néha együtt éltek a rokonsággal.665 A kisfiút testi és szellemi képességei már kisgyermekkorában arra determinálta, hogy a katonacsaládban a katonai pályát válassza. Erről ugyan a naplóban nem esik szó, de a játékok, könyvek és még a megtanított dalok is a katonákról, a hadseregről szóltak.
Hübner Vilmos a kitűnően elvégzett elemi négy osztály után666 1923 őszétől a Rákóczi Ferenc Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézetben folytatta tanulmányait, ahol az 1926/27-es tanév félév végéig díjmentes, államköltséges helyen kitűnő tanuló volt. Nem tudjuk, mi történt vele, valószínűleg megbetegedett, mert az 1927-es évet elégséges eredményű pótvizsgával zárta. Az 1927/28-as tanévtől a Budapesti Bocskai János Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézetben járt, ahol 1931-ben jelesre érettségizett,667 majd elvégezte a Ludovika Akadémiát és a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen okleveles vegyészmérnöki diplomát szerzett.668
A másik babanapló Gereben Ferenc szociológus könyvecskéje.669 A naplóban édesanyja által Ferikének nevezett gyermek 1942. május 19-én született Szolnokon Gereben Ferenc tüzérszázados és Bacsóvölgyi Éva első gyermekeként. A színes kötésű könyvecskét Budapesten a Kanitz C. és Fiai kiadásában jelent meg magyar nyelven. Kevesebb fejezetet tartalmaz, mint német nyelvű elődje. A majdnem 100 oldalas kiadványba a szülők a gyermekük születéséről, súlyáról, méretéről, oltásairól, fogzásáról, első lépéseiről, játékairól, első szavairól, születésnapjairól, iskoláiról és barátairól készíthettek feljegyzéseket. A könyv azzal a kártyával kezdődik, amellyel a házaspár tudatta a
664 Hübner babanapló, 35. p.
665 Hübner babanapló, 51. p.
666 Hübner Vilmos állami elemi népiskolai Értesítő könyvecskéje, Péczel. HTM 2009.251.1/KE
667 Hübner Vilmos tanulmányi értesítője, HTM 2009.254.1/KE
668 Szolgálatait mindenhol dicsérettel látta el. 1941-ben megnősült, és 1944 decemberében hősi halált halt.
Lovag Hübner Vilmos m. kir. tüzérszázados gyászjelentése. HTM 2009.299.1/KE
669 Gereben babanapló.
140
rokonokkal és ismerősökkel Ferenc világra jövetelét. (27. kép) A naplóban néhány sor utal az édesapa hivatására, a gyermek első születésnapján, 1943-ban a százados gyakorlaton volt,670 második születésnapján, 1944-ben a fronton,671 1946. február 9-én jött meg az angol fogságból.672 A büszke szülők sok fényképet készítettek elsőszülött fiúgyermekükről. (28–33. kép)