EZ A TANULÁSI EREDMÉNY – TÖBBEK KÖZÖTT – AZ ALÁBBI MÓDON ALAKÍTHATÓ ÁT:

(mert a tudás és a képesség kategória keveredik egy tanulási eredményen belül):

Ismeri és alkalmazza az egészségbarát, környezetbarát és környezetkímélő technológiákat, ismeri és különös gondossággal alkalmazza a környezettudatos hulladékkezelés módszereit.

Tudás: Ismeri az egészségbarát, környezetbarát és környezetkímélő technológiákat vala-mint a környezettudatos hulladékkezelés módszereit.

Képesség: Táj- és kertépítő munkája során egészségbarát, környezetbarát és környezetkímélő technológiákat és környezettudatos hulladékkezelési módszereket alkalmaz.

De attitűdként is megjelenhet:

Attitűd: Munkái (dolgozatai, feladatai) mutatják, hogy elkötelezett az egészségbarát, környezetbarát és környezetkímélő technológiák alkalmazására.

Attitűd más megfogalmazásban: Táj- és kertépítő munkája során előnyben részesíti az egészségbarát, környezetbarát és környezetkímélő technológiákat.

A tudást és az alkalmazást nem mindig lehet egymástól elválasztani. De ha az adott tudás több képesség mozgósításában is szerepet játszik, vagy az adott képességhez (tevékenység végzéshez) több tudáselem elsajátítása is szükséges, akkor mindig indokolt a tudás és képesség elemeket külön-külön meghatározni.

Leírás folyószövegként vagy mátrixként: döntés kérdése, hogy a tanulási eredmények folyó-szövegként vagy mátrixban (deszkriptorok szerinti táblázatos formában) legyenek-e leírva.

A KKK-ban folyószövegként szerepelnek a tanulási eredmények de a tantárgyleírásokat érdemes táblázatos formában elkészíteni. A mátrix leírás ugyanis átláthatóbbá teszi a tanulá-si eredményeket és jobban követhető a horizontális koherencia. A deszkpritoronként történő leírás a tanítás folyamatára nincs meghatározó jelentőséggel, a módszerek kiválasztására és alkalmazására azonban jelentős hatással lehet.

A tudáselemek a tanár aktivitására épülő előadó központú, direkt tudásátadási módszerekkel (előadás, konzultáció, magyarázat) elsajátíthatóak.

A képességelemek kooperatív, a tanár és hallgató kooperációjára és a hallgatók önálló munkájára épülő módszerekkel (tréning, szerepjáték, szituáció, esettanulmány, vita stb.) és a tevékenyég gyakorlásával fejleszthetőek.

A felelősség és autonómia elemek jellemzően indirekt módon, a résztvevő központú módszerek alkalmazásával fejleszthetők, mint például egyéni feladatmegoldás, projektmunka stb. Ezek a módszerek a hallgató aktvitására épülnek, a hallgató folyamatos visszacsatolást kap a teljesítményére vonatkozóan, de nemcsak a tanár értékel, hanem a tanuló is reflektál saját teljesítményére, és visszajelzést kap a hallgatótársaktól és az oktatótól is. Jó példa lehet az előzőekhez a gyakorló tanítás.

Az attitűdök fejlesztése sem direkt módon és direkt módszerekkel érhető el. Az attitűdök alakítása egyébként is a legnehezebb, főleg felnőtt csoportoknál, hiszen a felnőtteknek már kialakult személyiségük, értékrendjük, rögzült beidegződéseik vannak, amelyeket nehéz áthangszerelni. Az oktatónak minden esetben feladata az adott szakma kultúrájának, etikájának a közvetítése is (Farkas 2017). A felsőoktatási intézmény rejtett tanterve és az oktató, gyakorlatvezető magatartása, viselkedése, megnyilvánulása, kommunikációja és hogy ezáltal milyen légkört teremt az oktatáshoz, alakíthatja az attitűdöket.

Folyamatos karbantartás: a tanulási eredmények definiálása és írása folyamatos tevékeny-ség, mivel nem elég azokat egyszer kialakítani, azokat „élővé” kell tenni, azaz folyamatosan felül kell vizsgálni és fejleszteni szükséges. A tanulási eredmény alapú követelmények felülvizsgálatakor érdemes figyelembe venni a hallgatók, a gyakorlati képzőhelyek, a munkál-tatók és szakmai szervezetek visszajelzéseit is.

7.3. MIRE ÜGYELJÜNK AZ EGYES KATEGÓRIÁK ESETÉBEN?

A tanulási eredmény leírásakor nem kell feltétlenül betartani a kategória sorrendet, bármelyik kategóriát meghatározhatjuk elsőként, célszerű a legjellemzőbbel kezdeni. A legtöbb esetben (elsősorban a gyakorlatorientált tárgyaknál) a képességet a legkönnyebb megfogalmazni, és utána meghatározni, hogy az adott képesség mozgósításához milyen tudástartalmakra és milyen szinten van szükség. Elméleti tantárgyaknál a tudáselemek lesznek a dominánsak.

De elméleti tárgy keretében is valamilyen céllal fejlesztjük az adott ismereteket, ez a cél kife- jeződhet a képesség kategóriában. Míg a tudás és képesség elemeket egymással összefüggésben alakítjuk ki, az attitűd elemeket nem feltétlenül kell (de lehet!) horizontális összefüggésbe hozni a tudás és képesség kategóriában lévő tanulási eredményekkel. Az adott tantárgyhoz kapcsolódóan meghatározhatunk néhány attitűdöt, amely átfogóan jellemzi az adott tématerületet, tudományos vagy munkaterületet. Az autonómia-felelősség elemek is lehetnek a tantárgy egészén átívelőek, amelyek jellemzik a tudás, képesség, attitűd kontextusában kifejezett kompetenciát.

Sokszor mesterségesnek tűnhet egy adott tudáskomplexum deszkriptorok szerinti

„feldarabolása”. Nem is kell kényszeresen törekedni erre. Akár két deszkriptor mentén is lehet egyértelmű követelménytámasztást állítani abban az esetben, ha a tudás és képesség elemek koherensek és a képesség elemek magukban foglalják a (munka)tevékenység autonómia és felelősségi szintjét, valamint a specifikáló kontextusban megjelennek az attitűd elemek. Ugyanakkor az MKKR-hez és a KKK-khoz való igazodás miatt érdemes négy kategóriát használni.

Minden kategória esetében ügyelni kell a tanulási eredmények tartalmi kidolgozottságára.

Az eddigi tapasztalatok alapján a legtipikusabb hiba a tartalmi alulspecifikáltság, amely negatívan befolyásolja a mérhetőséget is.

TUDÁS

Ismeret jellegű elemek, egy munkaterülethez kapcsolódó tények, elvek, elméletek összessége, jellemzően a szakmai ismeretek birtoklása tartozik ide. Az ismereteket specifikáljuk azok mélysége (mennyi és milyen mélységű ismerettel kell rendel-kezni) és kiterjedése (milyen széles területen kell az adott tudással rendelrendel-kezni) és komplexitása szerint.

ROSSZ PÉLDA JÓ PÉLDA

Ismeri az ellátási lánc menedzsmentjét. Részletekbe menően ismeri az ellátási lánc menedzsment modern üzleti megoldásainak

eszköztárát és az ellátási lánc hatékony menedzsmentjét támogató informatikai

megoldásokat.