Tanulás hypertextes környezetben .1 Tudásmegosztás

Érdekes módon az infokommunikációs eszközök használata a szövegkezelési lehe-tőségeket, szokásokat sem hagyta érintetlenül. George Landow rámutat, hogy az irodalomelmélet és a számítástechnika elméleti kutatásainak egyik közös pontját a hypertext⁴ fogalma adja. Ebből az aspektusból az internet olyan hypertextként fog-ható fel, ahol a nyomtatott szöveghez kapcsolódó hagyományos kötöttségek meg-szűnnek, az olvasó egyben a szöveg létrehozójává is válik, hiszen egy végtelen halmazból az általa kijelölt ideiglenes fókuszpont mentén körvonalazódik maga a textus (Landow 1992). Mivel a kurzushoz kapcsolódó előadások anyagai gyakran nyitott, multimédiás elemeket is tartalmazó szövegek, azaz több összekapcsolt szö-vegtestből épülnek fel, a kurzusban való ténykedéssel tulajdonképpen a hallgatók egy speciális céllal létrehozott hypertextben mozognak. (1. ábra) Az anyagokat tet-szőleges sorrendben, gyakorisággal nyithatják meg, navigálhatnak a végtelenné vá-ló szöveghalmazban, így a kurzus aktív részesei, nem csupán a rendelkezésre bo-csátott könyv ’fogyasztói’ lehetnek.

A kurzus jellegéből adódóan a sikeres teljesítéshez számos mű elolvasása szük-séges. Egy-egy kispéldányszámú könyv, esetleg könyvritkaság szükséges oldalai-nak feltöltése áthidalhatja azt a nehézséget, amit a művek elérhetővé tétele okoz.

(2. ábra)

Mivel a Moodle egyik fontos célkitűzése a tudás megosztása, (újra)szervezése, ezért az eszköztárában több munkaforma is támogatja önálló megszerzését és meg-osztását.⁵ A hallgatók bizonyos feladatoknál láthatják egymás munkáit, vélemé-nyezhetik is, sőt fórumot is nyithatnak az őket érintő kérdésekről. Kialakulhat te-hát egy olyan virtuális tér, ahol a tradicionális környezetben megismert tanári in-formációátadás nem feltétlenül domináns, a gyakran szükségszerűen kialakult fron-tális munkát felválthatja, hasznosan egészítheti ki tutori szerepkör, tanári monitor-ing.

4 Landow az irodalomelmélet és a számítástechnika tudományos elméleteit, kutatási eredményeit összehasonlítva vizsgálja a hypertext fogalmát. Magyar fordításban a könyv egyik fejezete jelent meg Hypertextuális Derrida, posztstrukturalista Nelson? címmel.

5 Több országban kezd működő gyakorlattá válni a méltányos használat elve. A magyar szabályozás még nem

tel-2.1.2 Szövegkezelés és értékelés

A hihetetlen szövegmennyiség megjelenése, s a szerzőség, az auktoritás fogalmá-nak elcsúszása egyben egy másik, az irodalom elméletében és az irodalomtanítás gyakorlatában is megjelenő problémakör elmélyülését is magával hozza. A tanuló szövegkezelési technikáinak, az ide kötődő mikrokészségek⁶ meglétének, fejlődé-sének ellenőrzése, a felhasznált szövegek forrásának nyomon követése a megválto-zott tanulási környezetben is élő tanári igény marad. A kurzus során a hallgatóknak fel kell tölteniük egy a témához tartozó, tetszőlegesen kiválasztott regény rövid, elemző bemutatását. A követelményrendszer kialakításában az elsődleges szem-pontok között a dolgozat fókuszának önálló kijelölése, a források korrekt megjelö-lése áll, egyszóval azok a szempontok, amelyek egy részről a diskurzushoz való csatlakozás igényét alapozhatják meg, másrészről meggátolják a plagizálás töme-gessé válását. Ez a feladat a hagyományos, papír alapú (tehát többségében egysze-ri) javító munkához képest a tanári monitoring megújítását teszi szükségessé. A két szemináriumi félév után elmondható, hogy a hallgatók hozott szövegalkotási stra-tégiája többségében bizonytalan. Kevesen rendelkeznek a források, hivatkozások biztos kezelésének, szövegtörzsbe való beillesztésének alaptechnikáival. Mivel ez elengedhetetlen egy önálló dolgozat sikeres megírásához, látványosan javuló telje-sítményről leginkább a kijavított és újra feltöltött dolgozatok értékelése után be-szélhetünk. Az egyszeri javítást tehát a szöveg (s egyben a kurzus állományainak) ismétlődő gondozása, korrekciója váltja fel.

Ez a folyamatos tanári jelenlét (3. ábra) – a gyors, gyakori visszacsatolás – a papíron beadott szemináriumi dolgozatoknál legtöbb esetben megoldhatatlan. Itt azonban a tanári munkát lényegesen meggyorsítja a feltöltött dolgozat mellé csa-tolható tanári vélemény, értékelés. A papír alapú teszthez és szemináriumi zárthelyi dolgozathoz mérve a Moodle kurzus egyik legkimutathatóbb eredménye a hallga-tók motiváltságának fenntarthatóságában mérhető. Míg a papír alapú tesztnél a gyengén teljesítő tanulók munkáját, az esetleges tanulási hibákat, hiányosságokat nehéz a nagy létszámú csoportoknál felmérni, esetleg orvosolni, a Moodle

6 Nem kizárólagosan a szövegértési mikrokészségek meglétére kell gondolnunk, a szociális kompetencia mikrokészségei is elengedhetetlenek (Zsolnai–Kasik).

ban elhelyezett anyagok elérési gyakorisága, a hallgató aktivitása könnyen átte-kinthető.

3. Összegzés

Az intézményben 4 éve működő Moodle kurzusok több értékes oktatói, kutatói ta-pasztalattal szolgáltak. A kezdeti idegenkedést mostanra értékes kooperatív maga-tartás váltotta fel. A virtuális jelenléthez kötődő igény a levelezős hallgatók kurzu-sainál kifejezetten érezhető. Az általam oktatott hallgatók kimutathatóan nem pusz-tán a szükség miatt keresik fel az kurzusoldalt, láthatóan több tevékenységet az órai munkában egyébként nem mindig tapasztalható lelkesedéssel és gyakorisággal vé-geznek. Moodle alapú kurzus működtetése a tanári attitűd módosulását is magában rejti, hiszen ez a nyitott tanulási környezet újfajta tanulási-tanítási stratégiák kiala-kítására ösztönöz. Jól érzékelhető azonban, hogy a tanulóknak nem pusztán a fel-töltött anyagok megtanulása, hanem a kurzus használatához nélkülözhetetlen jár-tasságok, mikrokészségek megszerzéséhez is időt kell adni.

Irodalom

Jukes, Ian - Dosaj, Anita: Digital natives and digital emigrants. The InfoSavvy Group, February 2003.

Lásd még: http://www.apple.com/au/education/digitalkids/disconnect/landscape.html

Komenczi Bertalan (1997): On-line – Az információs társadalom és az oktatás In: Új Pedagógiai Szemle, 1997. 7–8. sz. 83. p. Lásd még: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1997-07-lk-Komenczi-Online

Komenczi Bertalan: Az információs társadalom iskolájának jellemzői

(forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=informatika-Komenczi-Informacios )

Komenczi Bertalan: Off line – az információs társadalom közoktatási stratégiája In: Új Pedagógiai Szemle, 1999. 7–8. sz. 175. p. Lásd még: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-07-in-Komenczi-Off

Landow, George P: Hypertext and Critical Theory. New York, The Johns Hopkins University Press, 1992. Magyarul az egyik fejezete jelent meg. Lásd még: Hypertextuális Derrida, posztstruktu-ralista Nelson? in Klaniczay J. – Sugár J.: Hypertext + multimédia. Oktatási segédanyag. Buda-pest, Artpool, 1996. p. 23–46. (forrás. http://www.artpool.hu/hypermedia/landow.html )

Prensky, Mark: On the Horizon MCB University Press, Vol. 9 No. 5, October 2001, Vol. 9 No. 6, December 2001. Lásd még:

http://www.twitchspeed.com/site/Prensky%20%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%2 0-%20Part1.htm;

http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immig rants%20-%20Part2.pdf

Sinka Róbert: Primary School Teachers in the Information Society – 2005 Journal of Universal.

Computer Science, Vol. 12, no. 9 (2006), 1358–1372

Tapscott, Don: Growing Up Digital: The rise of Net Generation McGraw-Hill, New York, 1998 Lásd még: http://www.growingupdigital.com/

Zsolnai Anikó – Kasik László: Az érzelmek szerepe a szociális kompetencia működésében In: Új Pedagógiai Szemle, 2007. 7–8. sz. 3–15 p. Lásd még:

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-07-ta-tobbek-erzelmek

Melléklet

1. ábra: Elektronikus tananyagminta

2. ábra: Bezerédy Amália Flóri könyve

3. ábra: Tanári aktivitás – statisztika

A SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁS,