Tőkepiaci alapfogalmak

A gazdaságban a megtakarítások alapvetően kétfajta módon juthatnak el azokhoz, akiknek finanszírozási igénye van: 1) a bankrendszer közvetít a megtakarítók és az adósok között; 2) a tőkepiac, ill. tőkepiaci szereplők csa-tornázzak be a megtakarításokat a finanszírozási igénnyel rendelkező szerep-lőkhöz.

A tőkepiac általában hosszabb lejáratú, vagy lejárat nélküli megtakarítási le-hetőségek piaca, melynek kockázati profilja általában jelentősen eltér a banki betétekhez képest. A tőkepiacon fontos megkülönböztetni az ún. elsődleges piacot a másodlagostól.

• Elsődleges piacnak nevezzük az új értékpapír kibocsátásokat, mely so-rán a pénzügyi megtakarítások közvetlenül jutnak el a megtakarítótól az értékpapír kibocsátójához. A kibocsátásnál megkülönböztethetünk nyílt és zártkörű kibocsátás. Zártkörű esetén a kibocsátó egy előre ki-választott – általában szűk körű - befektetői kört céloz meg. Míg a nyílt kibocsátásnál a befektetők egy széles körét célozza meg a kibocsátó;

hirdetések útján, forgalmazók által minél szélesebb befektetői kört kí-ván elérni.

• A már kibocsátott értékpapírokkal való kereskedelmet hívjuk másod-lagos piacnak. Itt „másodkézből” lehet az adott értékpapírt megvenni, tehát olyan befektetőktől, aki korábban jutott hozzá az értékpapírhoz.

Aktív másodlagos piacnak nagy a jelentősége, nélküle sérül az elsőd-leges piac funkciója is. Hiszen a másodlagos piac biztosítja az adott

44 A fejezethez felhasznált irodalom: Rotyis József (2001): Tőzsdei befektetők kézikönyve.

KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti kiadó Kft.

56 értékpapír likviditását. A másodlagos piac lehet OTC (over the coun-ter), tehát nem, vagy alig szabályozott; vagy központosított és szabá-lyozott, ami a tőzsde.

A likviditás jelentősége, ill. egyéb tőkepiaci kockázatok

A tőkepiac hatékony működésének egy kulcs eleme a megfelelő likviditás. Likvid egy értékpapír piaca, ha az értékpapír gyorsan, egyszerűen és alacsony költségek mellett értékesíthető, vagy megvásárolható. Ezt viszonylag nagyszámú eladó és vevő tudja biztosítani, melynek eredményeként az egyes eladási, vagy vételi aján-latok nem változtatnak jelentősen a piac áron. A likviditás természetesen időben nagyon jelentősen tud változni egy adott piacon. A kevésé likvid piacok, vagy ér-tékpapírok esetében a befektetők likviditási felárat kérnek a befektetéseikért, mely alacsonyabb árakban jelenik meg. Az illikvid piacok sok befektetőt távol tartanak.

Ezért a tőkepiac fejlődése és fejlesztése szempontjából kiemelt szerepe van a piac likviditás biztosításának.

A tőkepiaci befektetéseknél a befektetők tipikusan az ún. piaci kockázatot futják, mely az árfolyamok (részvény, deviza) és kamatmozgásokból eredő átértékelődési veszteségek lehetőségét testesítik meg. Ugyanakkor még számos kockázattal szembesül a befektető tőkepiaci befektetése során.

Hitelkockázat különböző típusai például:

• Csődkockázata: a kibocsátó a szerződéses kötelezettségeinek nem, vagy nem az eredeti feltételek mellett tesz eleget és a befektetőnek ebből kára származik.

• Elszámolási kockázat: annak a kockázata, hogy egy fizetési és elszámolási, va-lamint értékpapír-elszámolási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem a várt módon teljesül. Az egyik fél teljesíti a szerződés szerinti kötelezett-ségét, de nem kapja meg érte az ellenértékét.

• Partnerkockázat: a professzionális pénz- és tőkepiaci szereplőkkel (pénzügyi in-tézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, befektetési alapkezelő) szembeni hi-telkockázat;

• Működési kockázat: a befektetési szolgáltató a nála elhelyezett, ill. kezelt érték-papírt és pénzt nem képes kiadni a befektetőnek (ennek számos oka lehet, csa-lás, nyilvántartási rendszer hibája, stb.).

A tőkepiacon az ügylet esedékessége alapján két nagy részpiacot különböz-tethetünk meg:

• Azonnali (prompt) piac: jellemzője, hogy a megkötött tranzakciók né-hány napon belül lebonyolódnak, és teljesen elszámolásra kerülnek.

• Határidős: a szerződéskötéstől külön válik a teljesítés. Szerződéskötés-kor megállapodnak a felek az árban, volumenben, minőségben, de a

57 teljesítés és az elszámolás egy jövőbeli időpontban történik. A határ-idős piacok egy jelentős része származékos termékekre szól: ez azt je-lenti, hogy az ügylet ára egy másik termék, az alaptermék vagy mögöt-tes termék (deviza, részvény, index) árától függ. Másik jellemzőjük a tőkeáttétel: azt jelenti, hogy a szolgáltatók által meghatározott letéti összeggel (margin) olyan ügyletet lehet kötni, ahol az ügyletérték az elhelyezett letét összegét többszörösen meghaladja (tíz, vagy akár százszorosát is elérheti). Ennek növekedése magasabb hozamot ígér, azonban minél nagyobb a tőkeáttétel, annál nagyobb a befektetett tőke elvesztésének a kockázata.

A tőkepiac fő eszközei az értékpapírok. Ugyanakkor jelentős súlyt képvisel-nek a nem értékpapír alapú tőkepiaci eszközök is, többek között a már említett határidős ügyletek. Az értékpapírok az alapul szolgáló jogviszony szerint négy fő csoportra oszthatjuk:

• Pénzkövetelésről szóló, vagy hitelezési jogviszonyt megtestesítő (pl.:

kötvények, jelzáloglevelek);

• Részesedésről, vagy tagsági jogviszonyról szóló (pl.: részvények);

• Áruval kapcsolatos tulajdonjog, vagy egyéb jogról szóló értékpapírok.

• Befektetési jegyek: a befektetési alapok bocsátják ki. Több értelembe is fenti esetek hibridei, mert az alap egy résztulajdonát testesíti meg, ugyanakkor a kötvényekhez hasonlóan a befektetési jegy tulajdonosá-nak nincs lehetősége az alap döntéseit befolyásolni. A befektetési ala-pok politikája irányulhat részesedésekre, hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapírokra, ill. vannak vegyes alapok is. A fentiek mellett még megkülönböztetünk áru és ingatlanalapokat is.

Tőkepiaci finanszírozás közé soroljuk a startup finanszírozás különböző mód-jait is, kiemelten:

• Üzleti angyalok: nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatokba fektetnek magánvagyonukból. Kapcsolati tőkével is támogatják befek-tetéseiket.

• Közösségi finanszírozás (crowdfunding): internet alapú platformon ke-resztül történő finanszírozási módot, amely során nagyszámú magán-személy vagy szervezet egyenként kis összeggel finanszíroz egy adott projektet.

• Kockázati tőke (venture capital) és magán tőke (private equity) alapok:

a kockázati tőke a korai szakaszban lévő, magas növekedési potenciál-lal rendelkező válpotenciál-lalkozásokba fektetnek. Míg a magántőke már az

58 érettebb (CF termelő) vállalkozásokban való tulajdonszerzést célozza meg.