Kriptopénzek minek tekinthetők?

Az elmúlt 5-6 évben az ún. kriptopénzek szinte berobbantak a köztudatba.

Ebben a részben alapvetően a kriptopénzek közgazdasági, pénzügyi vonat-kozásait vizsgáljuk. A témakör egyéb fontos vetületeit (technikai kockázatai,

2 Felhasznált források: Aswath Damodaran (2017): The Bitcoin Boom: Asset, Currency, Commodity or Collectible? http://pages.stern.nyu.edu/~adamodar/ és Morten Bech - Rod-ney Garratt (2017): Central bank cryptocurrencies. BIS Quarterly Review, September 2017

7 hatása a bankrendszerre, adózási kérdései, pénzmosás finanszírozása, kör-nyezetvédelmi hatása, stb.) nem tárgyaljuk.

Az Európia Központi Bank definíciója szerint a kriptopénz egy olyan virtu-ális fizetőeszköz, mely egy fejlesztő által kibocsátott, ellenőrzése alatt tartott és egy speciális virtuális térben létező közösség által használt és elfogadott szabályozatlan digitális pénz. A Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force, FATF) a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzde-lem nemzetközi standardjait meghatározó kormányközi szervezet. E szerve-zet definíciója szerint a virtuális fiszerve-zetőeszköz olyan digitális értékmérő, amely betölti a pénz funkciót (csere-, értékmérő-, fizetési és felhalmozási eszköz) azonban nem minősül törvényes fizetőeszköznek egy joghatóság alatt sem. A fenti meghatározásokat részben vitatni fogjuk, elsősorban abból a szempontból, hogy valóban képesek-e a kriptopénznek a fenti pénz funkci-ókat betölteni.

A fizetésre használható virtuális eszközök, így a legismertebb Bitcoin, fő sa-játosságai a következők:

• Csak elektronikus formában létezik.

• Kibocsátója nem egy intézmény, amely a kibocsátáshoz kapcsolódóan kötelezettségekkel és felelősséggel is rendelkezik, hanem a felhaszná-lók közössége.

• A tranzakciók peer-to-peer, azaz decentralizáltan a partnerek között közvetlenül történik. Szemben a hagyományos pénzekhez, ahol átuta-lás esetén központi elszámoátuta-lás történik.

Ilyen eszközhöz ún. „bányászat” útján (mely egy nagy számítási kapacitást igénylő szoftver segítségével történik), törvényes fizető eszközért történő vá-sárlással, valamint kereskedőként, szolgáltatóként az áru, illetve szolgáltatás ellenértékeként elfogadva lehet hozzájutni. Ezen eszközök ún. virtuális pénz-tárcában tárolhatók. Ezen eszközök egy olyan decentralizált rendszerben mű-ködnek, amelyben a tranzakciók lebonyolítása a rendszer résztvevői által kö-zösen biztosított erőforrások felhasználásával történik, a tranzakciók lebo-nyolításának végleges jóváhagyása pedig a rendszer résztvevőinek a vissza-igazolásán alapul.

Minden befektetésnek az alábbi négy csoport egyikébe kell tartoznia, ezen csoportosításba igyekszünk a kriptopénzeket elhelyezni.

1. CF generáló eszköz: az eszköz generálja vagy várhatóan generálni fog egy pénzáramlást a tulajdonosának. Egy vállalkozás mindenképpen egy ilyen

8 eszköznek tekinthető, mert a tulajdonosa igényt tart az üzleti tevékeny-ségből eredő pénzáramokra. De nem csak a részvénytulajdon, hanem az egyéb kapcsolódó követelés (hitelek, kötvények, opciók) is ide tartoznak.

Az értékük kiszámítható.

2. Áru: az áru vagyoni értékkel bíró, forgalom-képes, birtokba vehető dolog, illetve dolog módjára hasznosítható természeti erő. Az áru értékét az adja, hogy nyersanyagként felhasználásra kerül valamilyen szükséglet kielégí-tése céljából, legyen az energia, élelmiszer vagy menedék. Bár az áruk értéke is becsülhető az áru iránti kereslet és kínálat figyelembevételével, ugyanakkor a jellemző hosszú átfutási idők miatt az értékelési folyamatot sokkal nehezebbé teszik, mint egy CF termelő eszköz esetében.

3. Pénz: definícióját már ismertettük. Önmagában a pénz nem rendelkeznek pénzáramlással, és nem értékelhető, de más valutákkal szemben árazható.

4. Gyűjthető dolog: nem rendelkezik pénzáramlással, és nem csereeszköz, de lehet esztétikai, és/vagy használati értéke (például egy festmény vagy régi bútor) vagy érzelmi kötődést (Zámbó Jimmy dedikált fényképe) vált-hat ki. A gyűjthető nem értékelhető, mivel nem termel pénzáramlást, de árazzák attól függően, hogy az emberek mennyire érdeklődnek iránta, ill.

mennyire szűkösek.

A következőkben a virtuális eszközöket megkíséreljük besorolni a fenti ka-tegóriarendszerbe.

• A virtuális pénzek nem eszközök, hiszen nem termelnek önálló pénz-áramlást azok számára, akik tartják (amíg el nem adja).

• Nem árucikk, mert nem nyersanyag, amely felhasználható valami hasz-nos termék előállításához.

Az a választás marad, hogy a virtuális pénzek pénznek tekinthetők-e, vagy valamilyen gyűjthető dolognak. Az alábbiakban pénz fő funkció és jellem-zőit összevetjük a virtuális pénzek tulajdonságaival:

A virtuális eszközök pénz szerepe nem tud erősödni addig, amíg a mennyi-ségükkel és értékükkel kapcsolatos problémák legalább részben meg nem ol-dódnak:

• Adott virtuális deviza – például BitCoin – programja úgy lett kiala-kítva, hogy maximalizálták az előállítható BitCoin-nok számát (21 mil-lió darab). A modern gazdaságoknak óriási a pénzmennyiség iránti igé-nye és ez ráadásul rugalmasan változik időben. A BitCoin ezen pénz-szükséglet mennyiségi és rugalmas kiszolgálására nem képes. Ha egy digitális pénz korlátlan mennyiségű lenne, akkor értéktelenné válna.

9 Ha korlátos, de mennyisége rugalmas, akkor pedig kérdésként adódik, hogy ki, vagy milyen algoritmus határozza meg rugalmasan a mennyi-ségét.

• A virtuális devizák (sok száz van) – összességében – már megoldják a mennyiségi problémát. De ezek minősége, értéke, egy bábeli zűrzavar-hoz hasonló.

• Egy terméknek kriptodevizában kifejezett ára az emberek többségének jelenleg nem mond semmit, ezért nem tekinthető általános értékmérő-nek.

Deviza és virtuális pénz

Hivatalos deviza (dollár, ke-rülő áru, eszköz értéke ki-fejezhető vele.

Korlátozott.

Csereeszköz Igen Csak csekély elfogadott-ságú, cserefunkció jelenleg korlátozott.

Érékátadás eszköze

Igen Csak csekély

elfogadott-ságú.

Felhalmo-zási

Igen Nem alkalmas, túl volatilis

hozzá az értéke.

Világpénz Dollár igen Nem alkalmas: globálisan és hivatalosan elfogadottnak kell lennie hozzá.

Mennyisége Rugalmasan alakítható, alakul, a gazdaság pénz-igénye szerint.

Nem képes rugalmasan el-látni a gazdaságot megfelelő mennyiségű pénzzel.

Ugyanakkor meg kell említenünk azt a tendenciát, hogy a jegybankok is ak-tívan vizsgálják a jelenséget és annak a lehetőségét, hogy saját jegybanki kriptodevizát vezessenek be. Ez a megoldás a fent vázolt problémák egy je-lentős részét megoldaná. A kripotdevizák két fő tulajdonságát megtartva (elektronikusak, peer-to-peer tranzakciók), de már a központi bank által ke-rülnének kibocsátásra. Lehetséges, hogy az ilyen, egy adott intézmény által kibocsátott és ellenőrzött kriptopénzek jelentik majd a további fejlődés útját.

Tehát a már kialakult korlátozott pénzszerep mellett két további lehetséges kimenetelt szeretnénk bemutatni:

10

• A millenniumi nemzedék aranya: ebben a forgatókönyvben a Bitcoin menedéket kínál azok számára, akik nem bíznak a központi bankok-ban, a kormányokban és a fiat valutákban. Érdekes, hogy a Bitcoin nyelvezete tele van bányászati terminológiával, amivel azt sugallja (szándékosan, vagy sem azt nem tudjuk), hogy az aranyhoz hasonlóan ki kell termelni. A virtuális pénz mennyiségi korlátja is ezt a felhalmo-zási funkciót erősíti.

• A 21. századi tulipánhagyma őrület: ebben a legrosszabb forgató-könyvben a Bitcoin olyan, mint egy hullócsillag. A folyamat egyre több pénzt vonz, ahogyan ismertebbé válik és az árak emelkednek. A folyamatot az olyanok táplálják, akik könnyű nyereségforrást látnak benne. Ezen jellemzők miatt 2018 elején például a Világbank elnöke, Jim Yong Kim piramisjátékhoz hasonlította a kriptopénzeket, illetve megkérdőjelezte a digitális pénzek legitimitását. Ha ez megtörténik, a Bitcoin és társainak esete nagyban hasonlítana a tulipánhagyma őrület-hez, amely Hollandiában a XVI. százszázadban történt, amikor is a tu-lipánhagymák értéke óriási magasságokba emelkedett, mielőtt teljesen összeomlott volna.