Többszörös – kettőnél több tagú – összetételek

A vizsgált terminológiában a többszörös összetételek körében a háromtagúak mellett egyetlen négytagú összetett szót találunk. Mivel végső soron a háromtagú összetételek elő- vagy utótagja, a négytagú összetételnek pedig elő- és utótagja egyaránt maga is összetett szó, a sokszoros összetételeket aszerint csoportosítom, hogy azok utó- vagy előtagja (esetleg – a négytagú összetétel esetén – mindkettő) összetett-e. Az alaktanilag elkülöníthető szavak határát egy függőleges vonallal (|) jelölöm, kettős függőleges vonallal (||) pedig az összetett tagot választom el az alaktanilag nem összetett tagtól.

2.2.3.2.1. Háromszoros összetételek, amelyeknek az utótagja összetett szó

(főnév || főnév | főnév)

boatka||gálbbe|njunni ’rén, orrán az alapszínétől eltérő árnyalatú, két részre osztott folttal’

(boatka ’elszakadás, megszakítás’ + gálbbe|njunni ’rén, orrán az alapszínétől eltérő

118 árnyalatú szőrzettel’: gálbi ‘szarvasmarha borja’ + njunni ’orr’);

duorše||gálbbe|njunni ’rén, orrán az alapszínétől eltérő árnyalatú, széles sávval’ (vö.

gálbbenjunni) (duorši ’pofa’ + gálbbe|njunni ’rén, orrán az alapszínétől eltérő árnyalatú szőrzettel’: gálbi ‘szarvasmarha borja’ + njunni ’orr’).

(melléknév || melléknév | főnév)

latnja||ovda|giehta ’rén, amelynek homlok- és szemága egyaránt van; rénborjú két

szemággal’ (latnja ’dupla’ + ovda- ’első, elülső’ + giehta ’kéz, kar’ [ovda|giehta ’agancs szemága’]);

ruškes||ruošša|jievja ’barnába hajló piszkosfehér rén’ (ruškes ’barna’ + ruošša|jievja ’piszkos- vagy sárgásfehér rén (szőrszálainak a vége jellemzően barnás)’: ruošša ’orosz’ + jievja ’piszkosfehér (nem albínó) rén’).

(melléknév || összetételből képzett melléknév)

guhkes||ovdagieđat ’olyan rén, amely agancsának szemágai rendkívül hosszúak’ (guhkes ’hosszú’ + ovdagieđat < ovda|giehta ’agancs szemága’: ovda- ’első, elülső’ + giehta ’kéz, kar’; a képzőről bővebben ld. a 96. lapon írottakat).

(főnév || összetételből képzett melléknév)

roahkke||ovdagieđat ’olyan rén, amely agancsának szemágai hurokszerűek’ (roahkki ’hurok’ + ovdagieđat < ovda|giehta ’agancs szemága’: ovda- ’első, elülső’ + giehta ’kéz, kar’; a képzőről bővebben ld. a 96. lapon írottakat).

2.2.3.2.2. Háromszoros összetételek, amelyeknek az előtagja összetett szó

(főnév | főnév || főnév)

beaska|nát||miessi ’bundakészítés céljából levágott, finom szőrzetű rén-borjú’ (beaska ’bunda’ + nát < náhkki ’bőr, prém’, ld. ITKONEN, T. I. 1948: II. 103);

biika|čoar||sággi (= biika|sággi ’ua.’) (biika ’tüske, fog’ + čoar(vi) ’agancs’ + sággi ’kevés rövid ágból álló (vagy elágazás nélküli) agancs’ < sággi ’pálca, rudacska’);

livva|sai||oahci, livva|sai||vuođđu ’szelíd nőstény, amely elsőként fekszik le, ezzel a többi rént is megnyugtatva és pihenésre késztetve’ (livva|sadji ’pihenőhely’ [< livvat ’fekszik, pihen’ + sai ’hely’] + oahci ’akadály’; vuođđu ’alap’);

119 niibe|šipmar||jolli ’tőr fokához hasonlatosan széles, hízott rén’ (niibi ’kés, tőr’ + šimir : šipmar|a- ’ foka vminek’ + jolli ’jó kondícióban lévő, kövér rén’).

(melléknév | főnév || főnév)

áidna|vál||sarvvis (= áidna|váldu ’ua.’) ’vezérbika párzás idején, a csorda legerősebb bikája’ (áidna ’egyetlen, egyedüli’ + vál(du) ’hatalom’ + sarvvis ’hím rén, rénbika’);

čáhppes|dielko||siidu ’világos rén, oldalán sötét foltokkal’ (čáhppes ’fekete’ + dielku ’folt’

+ siidu ’oldal’);

čuovgi|gáhtto||sealgi, šelges|gáhtto||sealgi ’ragyogó, világos gerincű rén’ (čuovgi ’fénylő, ragyogó’; šelges ’élénk, ragyogó’ + gáhttu ’tető’ + sealgi ’hát’);

luovos|čoar||ápmil ’félagancsú réntehén, amelynek egyik oldali agancsa ép, a másikat azonban csupán inak tartják’ (luovos- ’különálló, szabadon levő’ + čoar(vi) ’agancs’ + ápmil ’egyagancsú réntehén’);

sevdnjes||muzet|čuoivvat ’szürkésbarna (inkább barna) rén’ (sevdnjes ’sötét’ + muzet ’sötét árnyalatú, általában sötétbarna rén (esetleg csüdjén és a patája fölött világosabb szőrzettel)’

+ čuoivvat ’szürkés rén, szőrszálainak a vége világos’).

(határozószó | főnév || főnév)

birra|bađat||luosttat ’rén, oldalán és farán is körülfutó fehér sávval’ (birra ’körül’ + bađat ’vmilyen farú egyed’ < bahta ’far’ + luosttat ’fehér oldalú rén’ < luosti : luostti- ’fehér csík vagy sáv a rén oldalán’; a képzőről ld. a 96. lapon írottakat) (vö. beaive|luosttat,

birra|bađat||beaive|luosttat);

čađa|nábat||miessi ’nyitott köldökű borjú’ (čađa ‘keresztül, át’ + nábat ‘vmilyen köldökű egyed’ < náhpi ‘köldök’; a képzőről ld. a 96. lapon írottakat + miessi ’rénborjú

(születésétől az első télig)’).

(főnév | főnév || melléknévi igenév)

A többszörös, háromtagú összetételek között találjuk azokat a szavakat, amelyek létrejöttét a rén agancsa és életkora közötti disszonancia motiválta. Ezek az állat agancsára, nemére és korára vonatkozó információt is nyújtanak:

varit|čoarve||dahkki ’egyéves hím rén, amikor már a másfél éves rénre jellemző agancsát növeszti’ (varit ’második életévében lévő hím rén’ + čoarvi + dahkki ’csináló’: Part. Pres.

< dahkat ’csinál, készít’);

vuobis|čoarve||dahkki ’hím rén a második évében, amikor már a hároméves rénre jellemző agancsát növeszti’ (vuobis ’harmadik életévében lévő hím rén’ + čoarvi ’agancs’ + dahkki

120 ’csináló’: Part. Pres. < dahkat ’csinál, készít’);

gottas|čoarve||dahkki, gottodas|čoarve||dahkki ’hím rén a harmadik életévében, amikor már a négyéves rénre jellemző agancsát növeszti’ (gottas, gottodas ’negyedik életévében lévő hím rén’ + čoarvi ’agancs’ + dahkki ’csináló’: Part. Pres. < dahkat ’csinál, készít’);

goasohas|čoarve||dahkki ’hím rén a negyedik életévében, amikor már az ötéves rénre jellemző agancsát növeszti’ (goasohas ’ötödik életévében lévő (4½–5 éves) hím rén’ + čoarvi ’agancs’ + dahkki ’csináló’: Part. Pres. < dahkat ’csinál, készít’).

2.2.3.2.3. Négyszeres összetétel, amelynek az előtagja és az utótagja is összetett szó

(határozószó | főnév || főnév | főnév)

birra|bađat||beaive|luosttat ’fehér oldalú rén, a farán is körülfutó fehér sávval’ (birra ’körül’ + bađat ’vmilyen farú egyed’ < bahta ’far’ + beaivi ’nap’ + luosttat ’fehér oldalú rén’ < luosti : luostti- ’fehér csík vagy sáv a rén oldalán’; a képzőről ld. a 96. lapon írottakat) (vö. beaive|luosttat, birra|bađat||luosttat).

Az alaktanilag összetett szavak százalékos aránya szemantikai csoportonként szignifikánsan eltérő. Az értékeket kerekítve foglalom táblázatba, csökkenő sorrendben:

jelentéstani csoport összesen összetett szó arány (%)

tulajdonviszonyok 4 4 100

füljel 22 18 82

agancs 108 85 79

szőrzet 91 70 77

funkció 34 17 50

nem és/vagy kor 29 12 41

belső tulajdonságok, viselkedés 77 22 28,5

testi adottságok, fizikai állapot 54 15 28

ÖSSZESEN 419 243 58

Mint látható, a terminusoknak az itt vizsgálandó, kiemelt csoportja, azaz a rének bizonyos szempontok szerinti elnevezései körében – miként a terminológia egészében is –

121 igen magas az összetételek aránya: a 419 rénelnevezés közül 243 – azaz 58%-uk – összetett szó. A réntartás északi lapp terminológiájának ez a sajátossága elengedhetetlenül szükséges a kívülálló számára sokszor szinte definiálhatatlan különbségek megfogalmazása, nyelvi érzékeltetése érdekében. A réneknek a tulajdonviszonyok szerinti elnevezései kivétel nélkül összetettek (100%), és meglehetősen nagy arányban (79%) találunk összetett szavakat a – tulajdonviszonyokat tükröző – füljel alapján alkotott nevek között. Alig kisebb az arány az agancs, illetve a szőrzet motiválta terminusok körében (79 ill. 77%). A rének funkcióját tükröző elnevezéseknek a fele (50%) összetett szó, és valamivel kevesebb összetételt találunk a nem és/vagy kor által motivált terminusok körében (41%). A belső tulajdonságok, viselkedés, illetve a testi adottságok, fizikai állapot szerinti rénelnevezések között találjuk a legkevesebb összetett szót (28,5 ill. 28%).