A többnyelvűség helyzete baskíriában. A miskan környéki mari nyelvváltozat vitalitásának kérdései

A baskíriai marik évszázadok óta egészen különleges többnyelvűségi helyzetben élnek, járástól függően tatár, baskír, orosz nyelvi hatással is számolhatunk. Habár a baskír a hivatalos államnyelv, az orosz mint második nyelv egyre nagyobb teret hódít a mari nyelvű lakosság köré-ben. Az olyan, jellemzően mari többségű észak-baskíriai tömbökben, mint amilyen a miskani járás nagy része is, az uralkodó többnyelvű-ségi minták a mari–orosz és a mari–orosz–tatár.

3.1. A bAskíriAimAriknyelvihelyzete,

amariNyelvhaszNálatiköre

3.1.1. Iskola

Az alapfokú oktatásban negyedik osztályig mari nyelven folyik az oktatás, az oroszt idegen nyelvként tanítják, amely legtöbb esetben az is a kisgyerekek számára. Az oroszon kívül mostanában már angol nyelvet is tanulnak, az ötödik osztálytól pedig minden óra oroszul fo lyik, és hetente csak egy mari óra marad, így a mari mint oktatási

5 A magyar kisebbségkutatási és szociolingvisztikai terminológiai kettősség-nek megfelelően különítjük el a szórvány és a diaszpóra terminusok használatát (pl. Péntek 2016: 30–31), tudván tudva, hogy a magyar terminológiai kereteken túllépve világos és informatív distinkciónk nem vihető tovább. Utóbbi az orosz-országi (finnugor) kisebbségkutatás szempontjából is igaz, és pl. Pusztay az utób-bi figyelembe vételével jár el több oroszországi finnugor kisebbségekkel foglal-kozó munkájában (Pusztay 2016: 15–16, 23–26.)

nyelv marginalizálódik. Az őszi félévben hetente egyetlen mari iroda-lomórát tartanak, a tavasziban pedig heti egy mari nyelvi órát. Így vál-togatják tehát egymást mari irodalom és mari nyelv félévenként.

A többi órán orosz a tanítási nyelv, amihez járul még egy idegen nyelv oktatása, ami lehet német, francia vagy angol. ezen kívül baskíriában kötelező a baskír nyelv oktatása, amiből nyilvánvalóan az kö -vetkezik, hogy a mari óra marginális helyzetű idegennyelvi óra státu-szába süllyed a mari közösségekben. egy tantárgyi példát idéznénk a probléma érzékeltetésére: természetesen tanítják pl. az orosz tör-ténelmet, a világtörtör-ténelmet, amihez baskír történelmi stúdiumok is társulnak, de a mari történelemről sajnos egyáltalán nem esik szó.

Hozzátehetjük, hogy tanulmányunk egyik szerzője szintén csak ma -gyarországon ismerte meg mélyebben a saját népe történetét.⁶ Az orosz kultúrán kívül tanítanak baskír kultúrát is, s a tananyagban szerepel e népek néprajza is. A mari kultúráról, a néprajzról és a történelemről csak a mari irodalom vagy a mari nyelv óráján hallhatnak, tanártól függően, miután az nem tartozik az anyaghoz. Az órákon kívül tarta-nak estéket a mari nyelv és kultúra megismerésének és ápolásátarta-nak cél-jából. bár az iskolában orosz az oktatás nyelve, ha a gyerekek nem értik az elhangzottakat, a tanárok többnyire szívesen magyaráznak mariul még matematika órán is.

3.1.2. Óvoda

A falusi óvoda mari nyelvű, ahol tanítják az oroszt, a városi óvodák-ban azonóvodák-ban megkövetelik az orosz nyelvtudást. A szülők tehát kény-telenek oroszt tanítani gyermeküknek, elhanyagolva a mari nyelv taní-tását. sok szülő azt gondolja, hogy a kisgyerek nem képes egyszerre két nyelvet elsajátítani, ezért csak orosz nyelvet tanít gyermekének.

6 tanulmányunk egyik szerzője, Anastasia saypasheva szülőföldjén, baskíriában végezte általános és középiskolai tanulmányait, majd magyar–orosz államközi ösztöndíjasként a balassi intézetbe vezetett az útja. Onnan sikeresen felvételizett az elte magyar szakára, jelenleg az Uráli nyelvészet és nyelvek program doktori hallgatója.

3.1.3. Családi környezet

A falusi családban mindenki mariul beszél, más nyelv használatát nem is lehet elképzelni. Faluhelyen kevés a vegyes házasság, de ha az egyik szülő orosz, akkor a gyerekkel általában oroszul beszél, ám falun elő-fordul, hogy inkább megtanulja a mari nyelvet. Akad azonban sok olyan eset is, ahol mari nyelvű szülő is oroszul beszél a gyerekéhez, ha párja orosz nyelvű, de a gyerekek ilyenkor is tudnak mariul, mert azt a falu többi lakosai gyakorlatilag megkövetelik tőlük. A városokban más a helyzet: itt a mari nyelvű szülők is oroszul beszélnek a gyere-kükhöz, mert az a magasabb presztízsű nyelv, valamint az iskola és az óvoda is ennek a nyelvnek a tudását fogadja el, sőt meg is követeli az orosz nyelv primátusát. ennek következtében a mari nyelvű szülők gyerekei nagy valószínűséggel orosz nyelvűek lesznek. létezik ellen-ben olyan helyzet is, amikor a gyerekek ugyan értik a mari nyelvet, de nem beszélik. ilyen helyzet legtöbbször úgy alakul ki, hogy a szülők egymás között mariul beszélnek, de a gyerekükkel/gyerekeikkel csak oroszul. Az ilyen, többnyelvűséget eleve kiküszöbölni kívánó kom-munikációs stratégia, mari nyelvvel szembeni negatív belső attitűd vége az, hogy a szülők mari kérdéseire és/vagy felvetéseire a gyerekek már oroszul válaszolnak.

3.1.4. Negatív attitűdök

Faluhelyen az emberek mari ismerőseikkel mariul beszélgetnek, oro-szokkal oroszul, baskírokkal vagy oroszul, vagy baskírul, vagy esetleg mariul. sajnos azonban mindenütt előfordul olyan attitűd is, hogy a mari nyelvet az oroszhoz képest alsóbbrendűnek, alacsonyabb presztízsűnek tartják, s ezért egyes beszélők még mari nyelvű ismerő seikkel szemben is inkább az oroszt használják, függetlenül attól, hogy a másik fél ma -riul válaszol-e vagy kérdez. ezek a negatív attitűd, a kód-nemváltás, az azonnali nyelvi dominanciaváltás szomorú iskolapéldái.

összességében elmondható, hogy a mari nyelv a potenciálisan ve -szélyeztetett nyelvek kategóriájába tartozott már az ezredforduló környékén is (lásd isohookana-Asunmaa 2002: 84, 88–89; Pusztay 2006: 81–86), igaz, a forrásokban hivatkozott kutatások a baskíriai mari nyelvterületet többnyire még marginálisan sem érintették). sajnos az óta a többnyelvűségi folyamatok dinamikája egyetlen marik lakta

területen sem mutat kedvező irányba, csökken az addiktív többnyel-vűség igénye és támogatottsága, melyet a revitalizációs törekvések – egyelőre (pl. isohookana-Asunmaa 2002; Pusztay 2006; gál 2010:

188–213) – nem képesek ellensúlyozni. A pozitívabb irányba mutató dinami ka elérésének feltételei (kormányzati stratégia, interetnikus tottság a multikulturalitásra, helyi kezdeményezések, elszánt érdek-csoportok) részben vagy teljes egészében hiányoznak.