A különböző szófajú csoportok manysi beszédbe illesztésének stratégiái

több olyan szófaj is létezik, ahol az alapalakok jelentősen különböz-nek a manysi és az orosz nyelvben, ezért nem egyértelmű, hogy a tagjai hogyan illeszkednek a manysi beszédbe. ilyenek az igék és a melléknevek, melyek közül az igékhez kapcsolódó eredményeimet terjedelmi okokból nem ebben a tanulmányomban mutatom be, a mel-léknevek csekélyszámú előfordulása (37 db) pedig nem ad lehetőséget átfogó konklúziók levonására. elmondható azonban, hogy az oroszból származó melléknevek majdnem fele (41,9%-a) orosz vendégnyelvi szigetekben realizálódott. A komplex vagy manysi mátrixnyelvben felbukkanó orosz melléknevek jelentős részében (67%) az egész jelzős szerkezet az oroszból származik, az oroszban kötelező nembeli (és számbeli) egyeztetést szabályosan (9) vagy rendhagyóan használva.

Utóbbira mindössze hét esetben található példa, és közös vonásuk, hogy nőnemű jelzett szó esetén következnek be, illetve semleges (10) vagy hímnemű végződéssel (11) szerepelnek.

(9) folklornyj ansambľ wāri-s.

folklór együttes csinál-^pst.3^sg

’Alapított egy folklóregyüttest.’

(10) radavoj ďerevńa tamľe ōlə-s.

születési falu ott van-^pst.3^sg

’Ott volt a szülőfalum.’

(11) tamľe sovremennyj svaďba χuń ōlə-s.

ott modern esküvő ahol van-^pst.3^sg

’[először voltam olyan helyen,] ahol modern esküvő volt.’

4. konklúziók

Az orosz szavak az összes elhangzott szó 13,4%-át tették ki, vagyis bár a korpuszban nem mondhatóak ritkának, a szövegek erősen manysi-dominánsak voltak. Az orosz szóalakok 38%-a főnév volt, emellett gyakoriak voltak az oroszból származó kötőszavak (elsősorban a mel-lérendelő funkciójúak) is. Az orosz típusok többsége (54,9%) csupán egyszer hangzott el az anyagban.

Az orosz elemek (myers-scotton 2002 elmélete alapján) a leg gyak-rabban manysi mátrixnyelvű orosz kódváltások voltak (66%). A komp-lex mátrixnyelv nem volt jellemző az anyagra, az orosz elemeket tartal-mazó mondatok 10%-ában jelent csak meg. ezek harmada számneves szerkezet volt, a beszélők többsége (11 adatközlőből 7) produkált ilyen konstrukciókat. A tíz alatti számnevek ugyancsak részt vettek a szerke-zetekben, vagyis nem csupán az összetett számnevek realizálódtak oro-szul, mindemellett teljesen manysi számnévi szerkezeteket is találhatunk.

mindezek alapján nem jelenthető ki, hogy az orosz számnévi kifejezé-sek teljesen rögzültek, de a folyamat előrehaladott állapotban van.

A korpuszban (elsősorban a konverzációkban) gyakoriak voltak a vendégnyelvi szigetek. A beszélők sokszor észre sem vették a vál-tást, és csak a másik beszélő manysiul elhangzott kérdésének hatására váltottak újra manysira. A terepmunka során igen gyakran tapasztal-tam, hogy nem csupán elkezdeni nehéz a manysi nyelvű kommuniká-ciót, hanem az állandóan bekövetkező nyelvváltás miatt fenntartani is.

bár az orosz szavak aránya a konverzációkban és a monológokban szinte azonos (13,5% és 13,3%) volt, több különbség is megfigyelhető.

A konverzációkban rövidebb elemi mondatok realizálódtak, mint a mo -nológokban, ami az eltérő beszédmódok sajátosságaiból adódhat. en nek következtében azonban az elemi mondatokra vetítve ritkábban fordul-tak elő orosz elemek (vagyis a konverzációkban több tisztán manysi elemekből álló mondatot találni), mint a monológokban. A konverzá-ciókban ezen kívül kisebb arányban volt megfigyelhető az manysi mátrixnyelv + orosz kódváltás, mint a monológokban, ehelyett több vendégnyelvi sziget és orosz mátrixnyelvben megjelenő manysi kód-váltás realizálódott, a komplex mátrixnyelv aránya azonban nem vál-tozott. tehát a kötetlenebb beszédformában sem volt észrevehető több

kódkeverés, mint a magasabb fokú kontrollt feltételezett monológok-ban, pusztán a tisztán (vagy nagyrészt) orosz szakaszok sűrűsödtek.

A számnévi szerkezeteken kívül az anyagban nem mutatható ki egyéb széles körben elterjedt, orosz elemekkel kapcsolatos konstrukció, ezért a korpusz alapján a manysi nyelv az aueri kontinuummo -dell első szakaszába tartozik, vagyis a jól elkülöníthető mátrixnyelvű szakaszokat kódváltásokkal tarkítják a beszélők. A manysi és az orosz nyelv hosszú idejű egymás mellett élése és a kétnyelvűségi helyzet miatt mindez némileg meglepő, ám véleményem szerint ennek az az oka, hogy a két nyelvnek egyszerűen nincs esélye azonos diskurzus-ban szerepelni. A manysi beszélők jelentős része (közülük kerültek ki egyetlen kivétellel az adatközlőim is) csak speciális helyzetekben használja anyanyelvét: az idős manysi domináns vagy még egynyelvű falusi rokonaikkal, illetve a nyelvi purizmust támogató munkahelyen (szerkesztőség, manysi rádió és televízió, kutatóintézet), ahol azonban gyakran a kollégák között is oroszul folyik a kommunikáció, részben a jelenlévő orosz és/vagy hanti nyelvű munkatársak miatt.

A fenti helyzetek nem adnak lehetőséget a nyelvek keveredésére, maximum egyes orosz szavak kölcsönzésére, hiszen az idős rokonok-kal nem lehet kétnyelvű párbeszédet folytatni hiányos orosztudásuk miatt, a manysi nyelvű szerkesztőségekben és egyéb színtereken pedig kerülik a kódváltásokat. A kölcsönzés ezzel szemben nem ritka jelen-ség, ahogy megfigyelhetjük az oroszul alig tudó n5 beszélőnél is, aki a városban dolgozó gyermekeinek munkakörét, munkaeszközeit гадир – ’csapatvezető’, продавец – ’eladó’, машина – ’autó’, служит – ’szolgál’ stb.), valamint az oktatással kapcsolatos kifejezéseket (воспитатель – ’óvónő’, класс – ’osztály’, каникулы – ’szünidő’) oroszul használta; sőt még a manysiban nem létező fonémák ([b], [g], [d], [c] stb.) helyes kiejtésére is törekedett, hiszen a rokonoktól így hal-lotta. nyelvkeverést csupán négy alkalommal figyeltem meg nála, mindegyik iskolai osztály jelölésére szolgált (12), vagyis frázisként használta ezeket.

(12) pjatij klass-ət χańiśtaχta-s.

öt.^ord osztály-^loc tanul-^pst.3^sg

’Ötödikes volt.’

bár a korpusz nagyszámú orosz elemet tartalmaz, az anyag több szempontból is túl kevésnek bizonyult, mint például a „gyakorlottság szerepe a kódváltásokban” aspektusa. A kutatásban mindössze három olyan beszélő vett részt, aki az utóbbi években nem vagy alig hasz-nálta a manysit. ők 8%-kal több orosz szót realizáltak, mint a többi adatközlő (akik többé-kevésbé naponta használják a manysit), mivel monológjukban megjelentek vendégnyelvi szigetek is, melyek a töb-biek monológjában példátlanok voltak. A 7. diagramon megfigyelhető, hogy a három gyakorlatlanabb adatközlő orosz elemeket tartalmazó elemi mondatainak típus szerinti mintázata közelebb áll a konverzá-ciók mintázataihoz, mint a többi monológéhoz. Három adatközlő azonban kevés ahhoz, hogy következtetéseket vonhassunk le, ezek az eredmények a mintavételezés hibájából is adódhatnak.

Ugyanígy kevés volt az anyag a manysi mátrixnyelvbe illesztett orosz melléknevek formai megjelenésének tisztázásához, hiszen csu -pán 37 alkalommal fordult elő orosz melléknév, és ezek egy része vendégnyelvi szigetekben realizálódott. A korpusz azt sugallja, hogy a melléknevek egyszerűsödnek, a nőnemű formákat hím- vagy semle-gesnemmel helyettesítik, amit a beszélők orosz nyelvtudásának ala-csonyabb szintje is magyarázhat.

A mondatok 4%-ában megjelentek orosz mátrixnyelvbe beillesztett kódváltások is, melyek manysi elemeinek vizsgálatára (milyen szó-fajok illeszkednek az orosz szövegbe leggyakrabban, s ezek vonzatke-rete hatással van-e az orosz szerkezetekre stb.) azonban szintén nem volt elegendő a gyűjtött anyag.

A manysi kétnyelvűségi helyzet számos további vizsgálatot igényel:

elsőként érdemes lenne a kutatásba bevonni lombovozs és kimk-jaszuj falu olyan lakosait is, akik családjában a gyerekek is használják még a manysit. A tanulmány ezen kívül több kódváltással kapcsolatos kérdéssel nem foglalkozott, például az orosz kötőszavakkal végzett alárendelő mellékmondatok vagy a vonzatkeretek elemzésének problémáival. nagyon fontos azonban, hogy minél kötetlenebb kommu -nikációban vizsgáljuk a nevezett jelenségeket, hiszen mint láttuk, a különböző beszédformák és a beszélgetőpartner származása jelentő-sen befolyásolja az orosz elemek használatát.