143. Minekutána azon gépekéskellékek, melyek! a távirdai állomá
soknál szükségeltetnek, egyenként mind leírattak, menjünk át az állomások kapcsolattanára.
144. Amint valamely állomás a távirdai villanyvezető vonalnak vé gén, vagy pedig a vonal átmenetében fekszik, változik annak kapcsolata illetőleg beigtatása a vezető vonalba is, ennélfogva oly állomást, melynél aföld fölötti vonal végződik, végállomásnak, olyantpedig a hol egy állomás
tól be, és egy más állomáshoz tovább van vezetve, középállomásnak ne
vezzük.
Egyszerű végállomás kapcsolata rendes villámhá rítóval.
145. Egy egyszerű végállomás kapcsolata, rendes villámháritóval el látva,(VIII. Rajzlap,30. ábra).(V) a villámhárító,(W)avonal váltó,(T) atájoló, (J) ajelfogó, (M) az írógép(Morse), (B)a billentyű és (F) a földvezeték.
I.II.III. IV. a vonaltelepet képezi. A 30 ábraalattivégállomás kapcsolatá ban a villanyfolyam a következő:
a) Midőn magunktávirunk: abillentyű lenyomása által a villany folyam a beiktatott telepréz sarkából kiindulva, a billentyű (a) lemézéhez megy, innen az 1szám alatti érintkező ponthoz, ettőlabillentyű
tengelyé--hez illetőleg a 2 számalatti ponthoz, onnan a billentyű (b) kapcsá
hoz,— a tájolón áta vonalváltó ív) lemezkapcsához, ettől az átdugott fémszegen (r) lemezre, innena villámhárítón át, ki (L) vonalra, a vona lon pedig valamennyi közben lévő középállomáson át mindaddig, amig végállomásra, t. illik oly állomásra talál, mely a földdel van összekötve.
Ezenvégállomáson béhat az előbb említett, illetőleg kiinditott villanyos sága földbe, a földön vissza a kiinditó állomáshoz, ottan pedig a vo nalváltó(s, u) lemezin át a jelfogóhoz és azon telep horgany sarkához, melyből kiindult.
b) Midőn más állomás távir, az előbbi ábra kapcsolatán bejön az idegen villanyfolyam (Z) vonalról a villámhárítóba, onnan a vonal váltónak a fémszeg által összekapcsolt fr, v) lemezein át a tájolóba, — a tájolóbóla billentyű (6) kapcsához, mely mindig a 2. szám alatti ten gellyel van összeköttetésben. Minthogy a billentyű nyugvó helyzetben áll, teháttengelyea 3. szám alatti ponttal érintkezik, ennélfogva a be érkezett villany ezen érintkező ponttól (c) kapocshoz, ettől a jelfogó szorzóján át a vonalváltó fémszeg által összekapcsolt (u s) lemezein a földvezetékbe, aföldben pedig a táviró állomás villanyinditó telepjének horganyához visszatér.
Ha akörülmények megkívánják, hogy gépeinket ily végállomásnál a vonalról egészen kiigtassuk, például zivatarok alkalmával, vagy midőn a gépek nincsenek felügyelet alatt t. i. éjjel, akkora vonalváltó két fém szegét, úgymint váltó (TV’)-ben látható egymásmellé dugjuk; ezáltal a vonalról a váltóba érkező idegen villany (r) lemezről az átdugott fém szegen (v) lemezre, (vagy megfordítva) folyik, innen az átdugott máso
dikfémszegen a földdel összekötött (s) lemezre, illetőleg a földbe s igy tovább azon állomáshoz vissza, melytől kiindult, anélkül, hogy ezáltal kiigtatott gépeinket érintené.
Végállomás kapcsolata, villámhárító készülettel a a jelfogón.
146. A végállomás kapcsolata villámhárító készülettel a jelfogón a VIII. Rajzlap 31-dik ábrán látható.
Az előbbi ábrában (C) a villámhárító készülettel ellátott jelfogó, a többi gépek és kellékek pedig épen úgyjelölvék mint 30. ábrában.
Midőn egy ily állomásról magunk távirunk, villanyunk abillentyű le nyomása által, vonaltelepünkből a billentyűn s tájolón át a jelfogónak (l) kapcsához, onnan a vonalváltó (v) lemezére s az átdugott fémszeg által (r) lemezre, innen tovább a vonalon a legközelebb levő állomáshoz, ottan ha az végállomás a földvezetésbe, a földben pedig vissza földvezetésünkhez s onnan végül a kiinditó vonaltelep horganyához tér.
Az idegen villanyfolyam ellenben a vonalváltó (r, r,) lemezén bejövén,
a jelfogó (?) kapcsához, ettől a tájolón, a nyugvóhelyzetben levő billentyűn ajelfogó szorzóján,a vonalváltó (u,.s)lemezein s a földvezetékenát,vissza
siet kiinditó telepjének horganyához.
Rendes villámhárij^óval ellátott középállomás kap csolata. (IX. Rajzlap. 32. ábra.)
147. Képzeljük, hogy ezenközépállomás (Z,) és (Z1) végállomás közt fekszik.(Z)vonal (Z) állomáshoz (Z’) vonalellenben (Z’) állomáshoz- vezet.
Ha az előbbi ábra szerintkapcsolt középállomáson a billentyű le van nyomva, akkor a villanyfolyam tulajdon villanytelepünkből kiindulva átmegy tudvalevőleg a billentyűn, tájolón, vonalváltón, a villámhárítón és (Z) vo-nalon (Z) végállomásra, onnan a föld által (Z’) végállomásra, attól (Z’) vonalon ismét tulajdon villámhárítónkon s a vonalváltón áta jelfogókettős (0) kapcsába e kapocstól a kiinditó telephorganyához térvissza.
Ha pedig az előbbi kapcsolatonvalamely idegen állomás távir, yilla-nyossága (Z) végállomás felől (Z) vonalon, közép állomásunk villámhárító ján,a vonalváltó (r, v) lemezein, a tájolón anyugvó helyzetben lévő billen tyűn, a jelfogó szorzóján ismét a vonalváltó (w, s) lemezein,s a villámhárí
tón áthat, — kimegy (Z’)vonalra, ezen (Z’) végállomásba, annak földveze
tésén le a földbe s a földön vissza azon állomás telepéhez, melyből ki
indult.
(Z’)állomás felől érkező villanyosság ugyanazon kapcsolati utón jár elgépeinken, csakhogy ellenkező rendsorban, t. i. érkezik (Z’) vonalon és tovább megy (Z) vonalon.
Középállomás kapcsolata villámhárító készület
tel a jelfogón. (IX. Rajzlap, 33. ábra.
148. Az ily állomásnak kapcsolata következő:
Tulajdonjeleink adása alatt, lenyomván billentyűnket, vonaltelepünk-böl a villanyfolyam kiindul, eljár a már tudvalevő utón a jelfogó (l) kap
csáig, onnan avonalváltó (c, r) lemezein, (Z) vonalon (Z) állomáshoz, ettől a földön át (Z’) végállomáshoz és (Z’) vonalon középállomásunkhozjön, hol a vonalváltó (s-ti) lemezein s a jelfogó (V) és(p) kapcsánát a vonaltelep
hez érkezik, melybőlkiindult.
Ha pedig az előbbi kapcsolaton valamely idegen állomás távir, pél dául (Z) állomás felől, — atáviró állomásnak villanyfolyama (Z) vonalon középállomásunk vonalváltó (r, v) lemezein át a jelfogó (?)kapcsához, ettől a tájolón, abillentyűn, a jelfogó szorzóján (p, ?’) kapocshoz, erről a vonal
váltó (m, s) lemezein (Z’) vonalra megyki ezen (Z’) állomásba annak földve
zetésen a földbe, a földön vissza (Z.) végállomáshoz, ettől pedig visszaazon állomás telepéhez, melyből kiindult.
(2?) állomásfelől érkezővillanyfolyam ugyanazon utónjár, csakhogy ellenkező irányban, azaz hogy beérkezik (£’)vonalon és kimegy (L) vo
nalra.
149. Oly állomásokon,ahol a jelfogón alkalmazott villámháritó készü lék van használatban, ügyelni kell, nehogy agálvani villanyosság a selyem mel borított hengerre villanjonát, minthogy ezen esetben a légvonal a föld del jönne rövid kapcsolatba s igygépeinket kikerülve semmi jel nem hozat hatnék létre.
150. Hogy hameg akarunk győződni, vájjon van-e fémérintkezésa selyem
mel borított rézhenger és ezen henger borítékára nyomuló rugó közt — akkor 33.ábrában a vonalváltóból mind akétfémszeget kihúzzuk s ezeknek egyikét azon lyukba dugjuk,mely (t«,t) lemezt kapcsoljaegybe.
Ha mostabillentyűtlenyomjuk és ha(/) rugó nincsen fémérintkezés
ben a hengerrel, azaz, hogy ha a két fémrész a közbenlévő selyem szalag által jól el van egymástól szigetelve, akkor semmi villanyfolyamnemmu
tatkozhatok, minthogy a jelfogó (l) kapcsától annaktovább meneteleaz ál tal vanmeggátolva, mert hiányzik azon fémszeg, melya vonalváltó (v, r) lemezeit fémérintkezésbe hozná, a rendes folyam vezeték tehátmeg van a vonalváltóban szakadva. Ha ellenben (/) rugó a hengerrel fémérintkezésben áll, illetőleg a két fémrész a közbenesö selyem-szalag által nem lenne tö kéletesen elszigetelve, akkora billentyű lenyomása a villanyfolyam a jel
fogó (Z) kapcsán, (f) rugón, a hengeren, (in, n,) kapocson, a vonalváltónak fémérintkezésbe hozott (í, w.) lemezein, s ajelfogó (l, p) kapcsán át, vissza
megya kiinditó telep horganysarkához.
Ha tehát avonalváltónak ekénti kapcsolatával billentyűnk lenyomása következtébena tájoló mutató tűje megingattatok, azaz villanyfolyamot mutat, azt lehet következtetni, hogy (f) rugóa hengerrel fémérintkezés-benáll.
Ugyan igy vizsgálható meg a második (?’) kapocsra alkalmazott rugó a hengertől lett elszigetelése, ha t. i. a vonalváltóba csak egy fémsze
gethagyunk, mely (v, Qlemez közt fémérintkezést létesít; minthogya vil lanyfolyam (l\) kapocstól az által van meggátolva, mert hiányzik azonfém szeg, mely a vonalváltó (o r) lemezeit összeköti, s igy a villanyfolyamnak kimenetelét (L') vonalra avonalváltóban megszakasztja.
Ha most a billentyűt lenyomjuk és (/’)rugó a közben lévő selyem
szalag általjól el van szigetelve a hengertől, akkor nem indulhat kivilla
nyosság atelepből, mert horganyához vissza semmi utat nemtalál.
Ha ellenben (/’) rugó nem lenne a hengertől tökéletesen elszigetelve, akkor a villanyfolyam a billentyű lenyomása következtében a rézvégtöl ki indulván, abillentyűn, tájolón,a jelfogó (?) kapcsán a vonalváltó összekap csolt (c, Z,) lemezein, sa jelfogó (n, m, V,p)kapcsain horganyvégéhez visz-szasiet.Ezen esetben is a tájoio delejtű megingása jelzi (/’) rugó sa hen gerközti fémérintkezést.
Megjegjegyzendő,hogy ezen kísérlet, illetőlegvizsgálat alatt,a jelfogó (m, ri) kapcsai az illető fémszegközbe illesztése által féinileg összekap- csolandók.
151. Az előbbi két 32, 33-dik ábrában a földvezetés sem jeladás, sem jelvétel alatt nem használtatott, ezen körülmény azon tévesfelfogást szül hetné, hogy talána földvezetés a középállomásoknál, csak a légközi villá mosságfőldbevezetésére szükséges.
A középállomásnál alkalmazott földvezetés egyrészt a légköri villa mosság rövid földbevezAésére szolgál, de használtaik az még más célra is, miként tovább látni fogjuk; ezen alkalommal csakis annyi jegyzendő meg, hogy a földvezeték a vonalváltó utolsó (í) lemezével áll kapcsolatban.
152. Gépeink a középállomásoknál, szintúgy igtattatnak ki a vo nalról, minta 30. ábrában, t. i. a vonalváltó két fémszegétegymásmelléil
lesztjük,azaz, hogy (r, s) lemezt, az alatta levő (v) lemez és a két fémszeg által rövid kapcsolatba hozzuk.
Kőt végállomás és egy középállomás kapcsolata egymásközt. (X. Rajzlap. 34. ábra.
153. Hogy azon vonalváltásokat, melyek az egyszerűközépállomásnál előfordulhatnak, jobbanmegérthessük, vegyük egy ily középállomásnak két végállomássali kapcsolatát tekintetbe. Képzeljük magunknak azt, hogy a 34.
ábrában egy bizonyos terjedelmű távirdai vonalnak (A, B) a végállomása, (C) pedig a középállomás, továbbá, hogy e tekintetbe vett állomáso kon, csak egy-egy jelfogót, billentyűt ésvonaltelepet használunk, s (.0) kö
zépállomásnak előbb nevezett gépeit még egyvonalváltóval is szaporítottuk. (4, C) úgyszintén (C, B) állomás közt mégtöbb más, (a, b, c, d) stb. kö zépállomás gondolható.
Ha ezen kapcsolatban lévő állomások egyikén, például (A) állomáson, abillentyűt lenyomják,a villanj folyam onnan kiindulván,tudvalevőleg a vo
nalra, ezáltal (a, b, Cc, d) állomáson át (_B) végállomáshoz érkezik, (B) végállomásnak földvezetésén a földbe, — a föld általpedig a kiinditó (A) állomás horganyához tér vissza.
154. Minthogy az előbb említett (A) állomás villanyossága nem csak (C) és (B) de (a bc d) állomás jelfogó szorzóján is áthat, ennélfogva mind ezen állomáson a jelfogó emeltyűje tevékenj'ségbejön. Hogy ha(B) állomá son nyomják le a billentyűt, akkor ennek villanyfolyama hasonlólag (d c) (C) (&).(«) és(A) állomáson át hat és hozza azokon a jelfogót tevékeny
ségbe.
Ha pedig (C) középállomáson történika billentyűnek lenyomása, ezen esetben a villanyosság onnan kiindulván, kimegy a vonalra, (b) (a) állomá son át (A)végállomásra, ott a földbe, aföldön át (B) állomás jelfogójához,
innen (d) (c) állomástérintvén, (C) középállomáshoz, illetőleg annak kiin ditó telephorganyához vissza.
Ugyanaz történik, midőn más középállomás, például (a) (b) (c) vagy (d) nyomja le billentyűjét.
Ebből látható, hogy midőn valamely állomás billentyűjét lenyomja, annak villanyfolyama valamennyi, a vonalba bekapcsolt állomáson mutat
kozik.
155. Minekutánna a kiinditott s tulajdon ellensarkához vissza igye
kező villanyfolyamnak az egész vonal hosszát át kell járnia, kétséget nem szenved, hogyha ezen vonal bárholis megszakad, szakadás ideje alatt egy állomásból sem lehet villanyfolyamot kiinditani.
Ha a vonal például (d B) állomás közt szakad meg, akkor (A a, a ó, A C) stb. állomás közt islehetetlen a távirdai közlekedés.
156. Minthogy azon villanyfolyam, mely egy állomástól kiindittatik, a vonalba kapcsolt valamennyi állomás gépeit hozza tevékenységbe, ugyan
azon idő alatt csak is egy állomás adhat érthető jeleket; például midőn (A) állomás (b) állomással közlekedik, akkorugyanazon idő alatt a többi állo mása vonaltnem használhatja s a többiek kényszerítve vannak mindaddig várni, a mig a közlekedő állomás végzett.
Feltéve már most, hogy (A b) állomás közlekedése több órákig tar
tana, ezen esetben természetesen a többi állomásnak mindaddig tevéketle- nül várni kellene, mely várakozás annál botrányos hosszabb lenne, minél több a vonalba kapcsolt állomás száma.
Ezen sok időtigénybe vevő akadályon segít a minden állomásonal
kalmazott földvezetés.
157. Hogy ha a vonal például (C) állomástól (c) állomás felé megsza
kad, akkora hibás irányban levő vonalrészből a (C) állomást kiigtatjuk, azaz : hogy a földvezetés által végállomássá változtatjuk, még pedig úgy : hogy a vonalváltó azon témszegét, mely gépeinket (C) állomás felé kap csolta össze a megszakadt vonallal, kivesszük és azon lyukba illesztjük, mely gépeinket a földvezetéssel hozza kapcsolatba, tehát úgy állítjuk (C) állomásonavonalváltót, miként az előbbi ábrán (TF’) alatt látható,e szerint lehetséges lesz legalább minden (^4) felé fekvő állomássali közlekedés.
A váltó ezen állítását, vonal-kizárásnak nevezzük, mégpedigaz előbb említett esetben vonal-kizárás (c) felé történik.
Ezen váltóállítás alatt, a villany rendes folyamát követve láthatjuk, hogy a villanyosság, mely (A a b és C) állomásról kiindittatott, nem az egész (J. B) közti vonalon, hanem csak (AC) állomás közt levő vonalrészen
járhat el, minthogy (C) állomáson aföldbe utat nyert.
Hogy ha ellenben a vonal (C) állomástól (&) állomás felé szakad meg, természetesen akkor az (4 b) felőli vonalrésztvezessük a földbe, azaz: hogy vonal-kizárást alkalmazunk (ö) állomás feléaz által, hogy 34. ábrában lát ható W” váltóállítást használjuk, t. i. azon fémszeget, mely gépeinket az
(A) felé megszakadtvonalrésszel tartotta kapcsolatban, kihúzzuk és oda illesztjük, a hol az gépeinktől tovább a fémérintkezést a földdel létesíti.
158. Az is megtörténhetik, hogy avonalnincsen ugyan megszakadva, de a villanyfolyam oly gyengén mutatkozik, hogy (A) állomásról adott jelek az egész hosszában nyitva levő vonalon, ajelfogónak legfinomabb, legérzé
kenyebb állítása alattis alig vehetők észre; vagy pedig megfordítva, (C) állomásról adott jelek az előbb említettoknál fogva (JL) állomáson a jelfo gón igen gyengék. Eztrendesen avonalon létező különböző zavarok, vagy pedig igen gyenge villanyfolyam okozzák, ezen bajon is az alább említett ellenirányban levőTonal-elzárás által segíthetni, minthogy ez által a vil
lanyfolyam útjátmegrövidítjük, tehát a villanyosságnakazon gyengítő lefo lyásait, illetőleg közömbösítéseit, melyek a kizárt részen előfordulhatnak?
kikerüljük.
159. Megjegyzendő, hogy a vonaltcsak is a legszükségesebb, legkike- rülhetetlenebb, tehát csakis tökéletesen igazolható esetekben szabad egy vagy más irányban elzárni, illetőleg a földdel kapcsolatba hozni; máskü lönbena középállomásoknález szigorúantiltva van.
160. A középállomás vonalváltó, előbb említett három rendes állí tásain kívül még csak mindkét vonal kiigtatása szükséges, mely 34. ábra
W’” szerint történik.
Ezen utóbbi váltó-állitást, a mint már előbb is emlittetett, akkor használjuk, midőn gépeinkfelügyeletnélkül vannak, példáula csak nappali szolgálatottartó állomásoknál éjjel, vagy pedig nagyobb zivatarok alatt, hogy e kizárás által gépeinket eshetőlega légköri villám ellen megóvjuk.
Három vonallal ellátott, úgynevezett váltó-állomás kapcsolata (XI. rajzlap 35. és 36. ábra)
161. A XI. rajzlapon levő 35. szám alatti ábrában (K) egy oly távir daiállomást képez, mely (A B) állomás közt középállomás, (<7) felé pedig végállomás.
Midőn ezen három vonallal ellátott állomás rendes kapcsolatban van, akkorbármely (A B) közt fekvő állomás, (K) állomás közbenjárása nélkül is közlekedhetik egymással, de midőn valamely (.4 K) vagy (B K) közti állomás a (K C) vonalon levő állomássalszándékozik közlekedni, azt csak (K)középállomás közbenjárásával, illetőleg segítségével teheti. Ha tehát egy (4 K) közt fekvő állomás egy (K C) között levővel akar közlekedni, akkor (jí) állomás vonalváltójában összekapcsolja (J. K) vonalat (K C) vonallal, minek következtében (K) állomás (A K C) között középállomás, (B) felé pedigvégállomásleend. — Ha ellenben (B K) vonalat kapcsolja (K C) vonallal egybe, akkor (K) állomás (B K C) közt középállomás és C4) felé végállomás; ily esetekben tehát (K) állomás mint váltó-állomás működik.
162. A 36. szám alatti ábrában egy váltó-állomást láthatunk, melyen (F) betű a villámhárító, (W) avonalváltó. (Af) az Írógép, (J) ajelfogó és (T) atájoló, melyeken át (K) állomás, mint középállomás van kapcsolatban, (J’) pedig a második jelfogó és (7”) amásodik tájoló, melyeken át (K) ál lomás mint végállomás működhetik; (B B") a kettős billentyű, még pedig (B J) jelfogón átmenő vonalakra szolgál, B”pedig J’ jelfogó vonalára.
A mintlátjuk, itten csak egy Írógép van alkalmazva, azért egy oly készülék szükséges, mely lehetségessé teszi esetlegesen az Írógépet az egyik vagy másik jelfogóval kapcsolatba hozni.
163. Ezen czélnak a második lemezváltó W felel fteg, még pedig az által,hogy annak (L11) lemezei által a helyi telepet, az Írógépet és (J J") jelfogót lehetséges kapcsolatba hozni.
Ezen (W’) váltóban a helyi telep villanyosságát ajelfogón és azÍrógép szorzóin át, egy (v) lyukbaillesztett fémszeg hozza folyamba, midőn ajel fogó emeltyűje idegen villanyosság mutatkozása által levonul és az alatta levő csavar kúpját érinti. Mihelyt ezen utóbbi érintkezés megtörténik, azon nal kiindul a helyitelep villanyossága a rézvégtől az Írógéphez megy, an nak szorzóin át a váltó (Z) lemezéhez,arróla (®) lyukon átdugott fémszeg által (l) lemezre és innentudvalevőleg ajelfogón át, horganyához vissza.
(J’)jelfogót úgy kapcsoljuk ugyanazon helyi telep által azírógéppel össze, hogy a fémszeget (r) lyukba illesztjük, mely kapcsolat által, midőn (J’) jelfogó emeltyűje a jelentkező idegen villanyfolyam következtében le vonul, a helyi telepet bezárja, illetőleg a helyi telep villanyfolyámának, az Írógépen, a váltón, és ajelfogón át utat nyit.
164. A vonaltelepekből, a billentyű (B és B’) lenyomása által kiindi-tott villanyfolyamnak ismindkét esetben tulajdon horganyához vissza utat kell nyitni; ez pedigúgy történik, hogy a horganyvég oly kapcsolatba ál-littatik, mint egyközép- ésegyvégállomásnál már előfordult, t.i. a közép állomást képező vonalon (J) jelfogó kettős (o) kapcsa, — a végállomás vonalánpedig a földvezeték hozatik a vonal-telepeknek horganyvégével kapcsolatba.
165. A vonaltelep, úgyszintén a helyi telep villanyfolyamát illetőleg, egyátalában szemelőtt kelltartani, hogyaz illető folyam csakis azon gépe ken járjon el, a melyekre hatnia kell; vagy melyek által vezető összekötte tése létesittetik, ezért minden gépnek czélját, hatását és kapcsolatát töké letesen ismerni szükséges.
Középállomásnál a vonalról beérkező villanyfolyamnaka villámhárí tón, vonalváltón, tájolón, billentyűns a jelfogó szorzóján kell átjárnia, on nan ismét a vonalváltón át, az ellenkező iránybanlevő vonalra kell akadály nélkül kimennie.
Végállomásnál ugyanazon rendet követi avillanyosság, csakhogy mi dőn gépeinktől ismét avonalváltóba visszakerül, nem a vonalra megy ki, hanema földbe vezettetik.
Tulajdon villanyfolyamunkat a billentyűn, tájolón, a vonalváltón és a villámhárítón át azon vonalra kellvezetnünk, melyen a távollevő állomá
sokhoz jut; visszajövet a villámhárítón s a vonalváltón a jelfogó kettős kapcsához megy, melytől közvetlenül vagy pedig a horgany váltón át kiin
ditó telepjénekhorganyához vissza siet.
166. A helyi telep csak az Írógép és a jelfogó összekapcsolását esz közli, villanyosságának tehát csakis az Írógép szorzóját, ahelyi telepváltót és a jelfogó oszlopkáit, melyek a levont emeltyű által fémileg érintkeznek,— kell röviden átjárnia.
Léteznekkülönben oly állomásokis, melyeknél a külső vonal előbb a vonalváltóba van vezetve, ésazután a villámhárítóba, vagy a jelfogó villám hárító készülékébe.
167. A leirt váitó-állomásnakkövetkező váltó tételeilehetnek.(X-dik Rajzlap 36. ábra.)
W' (A, B,) közt középállomás, (C,) felé végállomás.
W" (A, C.) közt középállomás, (B) felé végállomás.
Wm' (B, C) közt középállomás, (A)felévégállomás.
Wiy~ (Minda háromvonalról gépeink kiigtatvák.
JJ7V. \A, B) közt, mint középállomás beigtatva, (C) felé gépeink a ivonalról kiigtatvák.
jp-vi. í A, B)felé gépeink a vonalrólkiigtatvák, (C) felé végállomási (kapcsolatban.
168. Ugyanezen 36. számú ábrában ahelyi telepváltó állításai kö
vetkezők :
H Midőn J jelfogón mutatkoznak az idegen jelek, annak össze
kapcsolására azírógéppel;
íP Midőn J'jelfogón mutatkoznak az érkezőjelek, annak össze
kapcsolására az írógéppel.