129. Minekutánna a villanyosság létrehozatala előadatott, úgyszintén a távírdáknál szükséges gépek egyenként részletezve leírattak, vegyük te
kintetbe mostazon eszközöket, melyek által a villanyossága telepekből a gépekhez, valamint a távoleső távirdai állomásokhoz vezettetik.
Már emlitők, hogy mihelyt a galvani telepnek végei közvetlenül egy
mással vagy pedig egy darabsodrony által összeköttetnek, rögtön villany folyam mutatkozik, s erre nézvekövetkező alapelv fogadtatott el.
A folyam a telep rézvégétől, kiindulva azazt összekapcsoló huzalon (villanyvezetőn) a horganyvéghez térvissza. Ha tehát villanyfolyamot aka runkelőidézni, okvetlenül szükséges, hogy a telepnekösszeköttetése, ille tőleg a villamvezeték sehol se legyen megszakítva. Ezen összeköttetéshez oly anyagok használtatnak, melyeka villanyosságotjól vezetni képesek. Az eféle anyagok befolyása avillany osságra nézve különböző. Vannak olyanok,
D.TÁVLUÁSTAN. 3
melyek avillanyosságot könnyen felveszik s könnyen tovább adják ; ezeke vilanyvezetőknek nevezzük. Ide tartoznak az érczek, szén, nedves folyadé kok, föld stb. Vannak ismét olyanok, melyek a villanyosságot nem vezetikt s ennélfogva nem vezetőknek, elszigetelőknek nevezzük. Ilyenekp. o. gutta-percha, porcellán, selyem, viasz, üveg, elefántcsont stb. Az előbbenieket jó vezetőknek, az utóbbiakat pedig rósz vezetőknekis szoktuk nevezni.
A villanyvezetés képességére a vezetéknek vastagsága is nagy befo lyással van, mentői vastagabb a vezetéknek használt sodrony, annálna gyobbvezetőképessége és megfordítva.
Azon körülmény nagy előnynyel van a távirási czélra, miszerént a föld a legterjedelmesebb, illetőlegvastagabb vezető test, - tehát nagyon jó villanyvezető is.
A különböző villanyvezető testek, vezető képessége is különböző; pél dául a rézhuzal a villanyt körülbelül hétszer jobban vezeti, mint egy ha
sonló vastagés ugyanolyhosszú vashuzal.
Elszigetelők.
130. Minden testet, mely azon tulajdonsággal nem bir, hogy a vil lanyosságot könnyen átvegye, ezt vezesse, és más testekkel közölje, — a mintmáremlittetett — rósz vezetőnek vagy elszigetelőnek nevezzük.
Egy villanyos testet elszigetelünk midőn azt egész környezetében rósz vezetőkkel ellátjuk, — tehát olytestekkel, melyek a villanyfolyam kitérését meggátolják. Természeti alapelv szerint a villany mindégazonlegrövidebb útat követi, mely annak eredeti, illetőlegkiinduló telepje ellenkező sarká hoz nyitva áll.
Ha tehát két távirdai állomás közt nem lenne a vezeték mindenütt elszigetelve, ezen esetben a távirdaiközlekedés lehetetlen volna, minthogy a villanyfolyam a legelső oly helyt, a hol akét állomás közt vezetett sod rony , például egy nedves oszlop által, a földdel összekötésbe jön, a vezető sodronyból a főidbe illan, innen a föld vezető képességénél fogva a kiin
duló villanytelep ellenkező sarkához visszatér.
Ezen okból az állomásokat fémileg összekötő sodrony-vezeték, azon vastartóitól, melyek a távirdai oszlopokra vannak alkalmazva, üveg vagy porczellánáltal szigeteltetik el.
131. Minthogy a távirdai helyiségekben, kiváltképen a gépek egymás köztikapcsolás végett, többvezető sodronyrészjönössze, ottan a fémérint
kezések kikerülhetetlenek lennének, ha teljesen el nem szigeteltetnének, — ezért atávirdahelyiségekben guttapercbával vagy pedig viaszkos gyapot fonallal borított sodronyt használnak.
Az Írógép és jelfogó villanydeleje körül tekert, — úgymint a tájoló deleje körül vezetett finom szorzó rézsodrony, körülfont selyem által szigeteltetik el egész hosszában.
132. Ha valamely gépen oly részek léteznek, melyek egymástól el- szigetelendök, ezeknek elszigetelése elefántcsont által eszközölhető, úgy, mint például a jelfogónak azon lyukai, melyeken a szorzó sodronyvégek vezettetnek a réztalapzatán át.
Távirdai vonalvezetékek.
133. A távirdai állomásokat egymásközt fémileg összekapcsoló ércz- huzal egy bizonyos magasságban a föld fölött van vezetve, vagyis oszlopok által a föld fölött tartva, melyet légvezetéknek nevezünk.
Hogy a villanyfolyam a vezető sodronyon akadály nélkül tovább hat
hasson, okvetlen szükséges, hogy folyamában sehol meggátolva ne legyen, azaz hogy a vonal tökéletes villanyvezetőképeslegyen. Szükséges továbbá, hogy a villany sehol gyengülést ne szenvedjen, tehát hogy más közbeneső mellékút ne álljon nyitva annakrövidlefolyásáraa földbe, a mi azáltal esz közölhető, — hogyhaa villanyvezető sodrony tökéletesen el lesz szigetelve, tehát hogy ha más vezető testtel érintkezésbe seholsem jöhet.
Megkivántatik egyáltaljában még az is, hogy a vonal megfelelő tartó san építtessék, hogy minden elemi, úgymint más zavaró és károsító befo lyásnak, amennyiben csak lehet ellentál Ihasson, és hogy az építés mennél kevesebb költségbe kerüljön.
)34. A vezető sodrony a földfelett úgynevezett távirdai oszlopokra van felállítva. Ezen oszlopok 20—25 láb magasak, legalább 4—5 hüvelyk középátmérőjüek, és 3 ‘/2 —4 lábmélyen aföldbe ásatnak.
135. A szigetelők, melyek a vezető sodrony és az oszlopok közt van
nak alkalmazva, harang idomuak üvegből vagy porczellánból készítve, s a szerint üveg- vagy porczellán elszigetelőknek neveztetnek. (XHI. Rajz lap, 40. ábra.)
Ezen elszigetelők űrjeikkel lefelé gipszszel vastartókra forrasztatnak, a vastartók pedigerősvascsavarok által az oszlopok felső végeire alkalmaz tatnak, mégpedig úgy, hogyahuzal legalább 4—6 hüvelyk távolságnyira legyen az oszloptól.
136. A villanyvezető sodronyt a felállított oszlopokra, illetőleg azok
nakelőbb említett elszigetelőire úgyalkalmazzuk, hogy azt egy néhányszor az elszigetelő körül tekerjük, és egy vékonyabb kötőhuzal darabbal meg erősítjük.
137. Hogy ha ugyanazon oszlopra több vonalatkell alkalmazni, akkor azegyes sodrony vezetékek legalább 12—18 hüvelyknyire állíttatnak egy
mástól, s ezek számára a porczellán elszigetelők görbe tartóvasra, úgyne vezett meghajtott tartóvasra gipszeltetnek és igy alkalmazhatók az oszlo
pok oldalára. (XIII. Rajzlap, 41. ábra).
138. A porczellán elszigetelőnek egybeforrasztása tartóvasával úgy történik, hogy az előbbinek űrébe 4 lat gipsz (mészéleget) teszünk, azt vizzel lágy tésztává keverjük, és ezen keverék közé illesztetik a tartóvas
3*
egyik vége.Ezenmészéleg nehány perez múlvakőkemény lesz, és igy a por-czellán elszigetelő, tartóvasával kemény tartósan szinte egybeforr. Egy font gipsz elégséges 8 darab szigetelőbe, tehát amint előbb említettük, egy darabba 4 lat.
139. Külvezetékre jelen időben általánosan vashuzalt használnak, ez legjutányosabb és legtartósabb hasonnemü alkalmas anyagok közt.
140. Minthogy a villanyvezetékre megkivántató vashuzalt nem lehet oly hosszúdarabokban kapni, hogy azegy állomástól a másikig érjen, esze
rint a vonal felállításalkalmával, a vezetékre szükségeltető huzalrészeket össze kell kötni, mégpedig úgy, hogy afémérintkezés akét összeillesztett részközt tökéletes legyen. Ezen czélra a két összeillesztendő huzalvéget meg kelltisztítani, hogy semmi elszigetelő anyag, példáulrozsda stb. fen ne maradjon, mely a fémérintkezést meggátolná.
A két fényesre tisztított huzalvégrész (VII. Rajzlap, 29. ábrában lát
ható) úgy kapcsolandó egybe, hogy azok egyike többször a másik körül te
kerendő, s a tekerések mégforrasztó ónnal is összeforrasztandók.
Az egybeforrasztásra nagy figyelmetkell fordítani, minthogy a sod rony a lég befolyása következtében rozsdaréteget kaphat, mely a villany át meneteiét egy huzalvégről a másikranemcsak nehezíti, de idővel még lehe tetlenné isteheti, mely hiba sok bajtokozhat, minthogyfeltalálhatása igen nehéz.
141. Egy mérföld hosszú egyszerű vashuzal vezetékre körülbelől 120—160 darab oszlop, — 7 */2 mázsa 3 , — 16 '/„ mázsa 4 */sm~m, 21 mázsa 5m~'n átmérőjű, illetőleg vastagsodrony; — 12—16 font gipsz egy font forrasztó ón és 2 lat forrasztóviz szükséges.
Főldvezeték.
142. Ha egyállomás telepéből egy más állomáshoz villanyfolyamat akarunk indítani, akkor az eddig mondatfáknál fogva, az illető két állomás közt, kétsodronyvezeték szükséges, egyik vezetékt. i. a villany oda, és egy másik annak visszafolyására.
Ezenkörülményen, mely a távirdai építési költségeket nagyítja, azon találmány által van lényegesen segítve, hogy ha egy a földtől jól elszigetelt huzalnak két végét a föld valamely nedvesrészébe vezetjük, a visszavezető másik huzalt, maga a nagy föld pótolja, ennélfogvakét állomás közt egy
vezetőhuzal elégséges, minthogy a második helyetta földet lehet használni.
Ezen czélraminden távirdai állomásnál, egy, körülbelőlkét láb hosz-szu és ugyanolyszéles réztábla (lemez) — úgynevezettföld vezetés van va lamely nedves helyt a földbe lebocsátva, melyetmegkivántató esetben, kap csolatban levő sodronyrészénél fogva gépeinkkel, illetőleg a föld fölötti vil
lanyvezető vonallal, fémérintkezésbe hozhatni. Ezen réztábla elkerülhetet
lenül szükséges, minthogy ezáltal a nedves földeliérintkezés annál
bizto-sabb. — Ha például a XII. Rajzlap 39. ábrában (A, B) vonalvégeit (a, b) földvezetékkel hozzuk kapcsolatba, s ezen vonalat valaholkettévágva s az elmetszés által nyert két véget egy villanytelep sarkaiba (r. h.) kapcsoljuk, rögtön villanyfolyam mutatkozik, mely folyam például (A) állomás telepréz sarkától kiindul a vonalon (B) állomáshoz, ottan a földvezetésbe, onnan a földön át (A) állomás földvezetéséhez, és végül a kiinditó telep horganyá
hozvisszasiet. A földbe vezető sodrony az előbb említett réztábla-földve- zetéssel a legszorosabb fémösszeköttetésbe hozandó.
Minél rövidebb, és minél vastagabb ezen sodrony, annál jobb. Vastag sodrony hiányában, több rétben csavartvékonyabb sodrony is használható.
A villanyfolyamot különben a föld is csakúgy képes vezetni, hogy ha nedves,miért is a földvezetés oly földrétegbe bocsátandó, mely folytonosan, nedves; ilyen hely a folyóvíz,kút, vagy legalább jó uedves pinczegödör.
Arrais kell ügyelni, hogy ezen nedves földrétegnek kiterjedése kor
látolvane legyen, mert hibáznánk, hogy ha a földvezetést egy a nagy föld től elszigetelt, kifalazott medenczébe,vagy más víztartóba bocsátanók le.