Szoftvertechnológia oktatás új modellben

(rövid összefoglalás az Országgyűlés Informatikai Bizottsága előtt 2009. március 11.-én tartott előadás anyagáról)

http://einclusion.hu/2009-05-23/jegyzokonyv-e-befogadasugyi-eseti-bizottsag-marcius-11-i-uleserol/

Általános és világméretű jelenség, hogy a képzett informatikai szakemberek száma jóval kevesebb, mint amit az ipar, illetve a munkaerő piac igényel (-40%). Gyakori kifogás továbbá, hogy felsőfokú intézményeket elhagyók szakmai felkészültsége messze alatta marad az alkalmazók elvárásaitól. Magyarországra ez a jelenség különösen fájdalmas és jellemző. Az ipar visszajelzései a pályakezdők felkészültségéről lehangolóak, és nem azért, mert az egyetemek szakmai felkészültsége nem megfelelő, hanem azért, mert a hallgatók szinte minden előképzettség nélkül kezdik meg tanulmányaikat.

Kiindulásként felvetem, hogy ennek oka (az egész világon) az informatikaoktatás évtizedek óta torzult szerkezete, melynek magyarázata a szoftvertechnológia középfokának teljes hiánya. Ez azt jelenti, hogy míg a matematika, kémia, fizika, biológia, vagyis a természettudományok mindegyikének szilárd középfokú tartalma van, addig a szoftvertechnológia (a korszerű problémamegoldás módszertana) olyan tudomány, amely csak felsőfokon létezik. Ennek következménye, hogy azt az elképesztő mennyiségű hozzáértést, amit ez a szakma felhalmozott az elmúlt harminchét évben, az egyetemi évek első két évében kell a hallgatóknak megtanulni a

„nulláról indulva”. Ez pedig szinte lehetetlen!

Az ipar elvárja legalább az alábbiakat:

Az operációs rendszer kezelését. A rendszer API-ik professzionális használatát, Egy objektumorientált programozási nyelv mély és alapos ismeretét,

A fejlesztői rendszer hatékony használatát,

Az alapvető algoritmusok részletes ismeretét,

Az általános tervezési minták gyakorlott alkalmazását,

Valamilyen relációs adatbázis-kezelő menedzselésének gyakorlatát, Az adatbázis kezelő bemenő sql nyelvi változatának szakszerű ismeretét, Az alapvető hálózati technológiák ismeretét.

A web-es közzététel technológiáit,

Az intranet-es és internetes biztonság, jogosultság és kóderedet kezelést, A produktivitást növelő eszközök használatát és tervezését.

A rendszertervezési és megvalósítási ismeretek gyakorlott használatát, A korszerű csoportos fejlesztési metodikákat,

A hatékony tesztelési technológiák ismeretét.

Még felsorolni is sok! Mindezekkel a hallgatóknak nagyjából két év alatt kell megismerkedniük az egyetemi évek amúgy is jellemző túlterheltségében. Nincs idő arra, hogy a megtanult alapok olyan biztonsággal rögzüljenek, hogy arra jó minőségben specialistaképzést lehessen építeni.

Felhívom a figyelmet arra, hogy ez a gyakorlat az egész világon jellemző, vagyis sehol sem oktatnak középfokon széles körben tömegesen szoftvertechnológiát.

Megoldásként javaslom, hogy kijelölve az alapvető fogalmak körét hozzuk létre (talán a világon először) a szoftvertechnológia középfokát! Készüljön egy kifejezetten középfokú szintű oktatási anyag a középiskolás korú diákok számára példatárakkal. Készüljön egy másik oktatási anyag didaktikai segédletekkel a középiskolai informatikai tanárok számára, melynek szerkezete a diákokéval azonos.

A diákok tömeges képzése előtt virtuális tantermi képzéssel (MS OCS 2007, Adobe Connect Pro, vagy a nyílt forrás kódú pld. DimDim stb.) készítsük fel az oktatókat országszerte és a határon túl az egységes tananyag oktatására (kb. 300 fő). Ezt követően elsőként oktassunk korszerű szoftvertechnológiát Magyarországon a középiskolák természettudományos fakultációin másodiktól három éven át hetenként 4 órában. Az oktatás középfokát valóban középfokon oktatva többszörösére növelhető a képzési idő, ami biztosítja a szilárd alapokat és radikálisan megváltoztathatja az informatika szerepét a felsőoktatásban.

Várható előnyök: A középfokon oktatott korszerű szoftvertechnológiát a hallgatók a legfogékonyabb korban tanulják meg, és ezért egész életükben magától értetődő természetességgel fogják használni. A felsőfokú képzésre érkező magalapozott középfokú tudással rendelkező hallgatókkal a specialista képzés színvonala jelentősen emelhető. Lehetőség nyílik a felsőfokú intézmény számára, hogy olyan innovációk megvalósításába vonja be az évenként megújuló középfokú szakmai kapacitást, melynek közvetlen gazdasági előnyei lehetnek. A korszerű és közös alapú szoftvertechnológiai ismeretekkel rendelkező szakemberek a különböző természettudományos pályákon önállóan lesznek képesek szakterületük problémáinak megoldására vagy a megoldás támogatására.

Módszertani törekvések: Kifejezetten gyakorlat-orientáltan, a tervezés során alapvetőnek ítélt technológiai alapfogalmak köré építve, az egyes fogalmakat azonnal szemléletesen begyakoroltatva. Mindenképpen assembly-alapozással.Hasznos lenne még, ha készülne egy nyílt forráskódú, egységes, produktivitást növelő eszközkészlet, mely a fenti képzések tananyagként, a hallgatók által az oktatási idő alatt elkészítve, gyarapítaná szakmai hatékonyságukat.

1.1. A középfokú szofvertechnológia és a világ.

Érdekes fejlemény, hogy a világ vezető infomatikai tényezőinek képviselői hat évvel a fenti koncepció magyarországi megszületése után közös videó üzeneteben, és egy, azóta folyamatosan fejlődő közösségi kezdeményezésben, szinte szó szerint hirdetik a fenti elveket, persze elsősorban az amerikai előnyök érdekében.

Ebben a kezdeményezésben olyan személyek vallják a fenti középfokú bevezetési elveket, mint Bill Gates vagy Mark Zuckerberg… http://code.org/

A jelentős személyi támogatás és a donációk hatására a közeljövőben az amerikai oktatásban megjelenik a középfokú szoftvertechnika oktatása …

Ennek a tananyagnak alapvető célja, hogy a magyarországi tanárképzés szerves részévé tegye a középfokú szoftvertechnológiai hozzáértést és így a diákok képzését.

A tananyag elsajátításához nem tételezünk fel informatikai alapismereteket, csak azt az általánosnak nevezhető számítógép-kezelési tudást, amit ma jószerivel a „Facebook-generáció” tud. Fő célunk az alapok megszerzése, és az a magabiztosság, amely lehetővé teszi, hogy a hallgatók tudásukat bármilyen specialistaképzés irányában hatékonyan továbbfejleszthessék. Reményeink szerint az egységes szoftvertechnológia-alapok radikálisan emelhetik a felnőttképzés hatékonyságát, megspórolva az eltérő tematikájú helyi alapozásokat, és lehetővé téve a magas színvonalú szakterületi specialistaképzést.

Ehhez kívánjuk a felfedezés örömét, kitartást és sok sikert.

Budapest 2012.05.26.

A szerzők