A szoftver és a szerzői jog

A szoftvereket digitálisan rögzítik az adathordozóra. Ez az adathordozó minőségromlás nélkül másolható. Éppen ezért a szoftverek jogi védelméről kezdetektől fogva szigorúan próbáltak gondoskodni, hiszen egy-egy szoftvertermék kifejlesztése rengeteg munkaórát és nagy ráfordítást igényelhet, és ennek megfelelően több százezer, vagy akár több millió forintba is kerülhet.

A szerzői joggal kapcsolatos rendelkezéseket a többször módosított 1999. évi LXXVI.

törvény tartalmazza. A törvény összhangban áll számítógépes programok jogi védelméről szóló (korábban 91/250/EGK, illetve a jelenleg hatályos) 2009/24/EK irányelvvel.

Nem árt, ha tudjuk: a szoftverek illegális felhasználását a jogszabályok szigorúan büntetni rendelik. A jogszabályok mindenkire – magánszemélyekre és gazdasági társaságokra – egyaránt vonatkoznak, tekintett nélkül a szoftver értékére és a felhasználási szándékra. A jogszabályok ismeretének hiánya nem mentesít a büntetés alól!

A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről a következőket tartalmazza (385.§ – 386.§):

Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.

(4) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig, b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig, c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

(5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.

Védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása

386. § (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából

a) az ehhez szükséges eszközt, terméket, számítástechnikai programot, berendezést vagy felszerelést készít, előállít, átad, hozzáférhetővé tesz, vagy forgalomba hoz,

b) az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki vagy szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a műszaki intézkedés kijátszását üzletszerűen követik el.

(4) Nem büntethető a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése vagy előállítása miatt az, aki mielőtt tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna, azt a hatóság előtt felfedi, és az elkészített, illetve az előállított dolgot a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a készítésben vagy az előállításban részt vevő más személy kilétének megállapítását.

Vásárláskor érdemes áttanulmányozni a szoftverhez tartozó felhasználási (más néven licensz) szerződést. A licencszerződés határozza meg a szerzői jog tulajdonosa (többnyire a szoftver készítője) által megengedett szoftverhasználat feltételeit, a felhasználó jogait és kötelezettségeit és emellett, a gyártó/forgalmazó garancia- és kötelezettségvállalását (vagy éppen annak elhárítását), a frissítés lehetőségeit és feltételeit. Kiderül belőle az is, hogy például hány gépre telepíthető az adott szoftver és szabad-e kereskedelmi, üzleti céllal használni, vagy csak nonprofit és oktatási célra alkalmazható-e.

Ha valaki szoftvert tárol, vagy használ, azt úgy kell tekinteni, mintha elolvasta és elfogadta volna a szerződést! A szerződés szoftver dokumentációjával együtt mellékelik, a program telepítésekor vagy legelső indításakor rendszerint megjelenik a képernyőn és ilyenkor a program telepítéséhez, illetve használatához el kell azt fogadni.

Számos előnye van annak, ha tiszta forrásból szerezzük be a szoftvereket és azokat a jogszabályokkal és a felhasználói szerződéssel összhangban használjuk, például:

• Nagyobb biztonságban lesznek az adataink, kisebb az esélye annak, hogy a szoftver kártevőt tartalmaz. Egy illegális forrásból szerzett programot könnyen lehet, hogy módosítottak és interneten keresztüli adatlopásra, vagy egyéb kártételre is felkészítettek.

• Minden – a jogszabályok és a felhasználási szerződés – által biztosított jogunkkal élhetünk. Megkapjuk az eredeti és teljes dokumentációt, igénybe vehetünk szükség esetén terméktámogatást, ingyen, vagy kedvezményes áron juthatunk hozzá a frissítésekhez, javításokhoz.

• Nem kell rejtőzködnünk a hatóságok elől.

4.5. Ellenőrző kérdések

1. Mit értünk szűkebb és tágabb értelemben a szoftver fogalma alatt? [43]

2. Mit határoz meg a szoftver? [43]

3. Mit nevezünk szoftvercsomagnak? [43]

4. Mi a telepítés? [43]

5. Mit jelöl a verziószám? [43]

6. Mire szolgál a frissítés és hogyan történhet meg? [44]

7. Mit értünk a program eltávolításán? [44]

8. Hogyan csoportosíthatók a szoftverek a szolgáltatásaik, ellátott feladataik alapján és mi jellemző az egyes csoportokra? [44]

9. Hogyan csoportosíthatók a szoftverek hozzáférhetőség szerint és mi jellemző az egyes csoportokra? [45]

10.Miért kell gondoskodni a szoftverek jogi védelméről? [46]

11. Milyen fontosabb jogszabályok, előírások rendelkeznek a szoftverekhez kapcsolódó jogokkal? [46]

12. Mi a licensz szerződés és mit tartalmaz? [47]

13. Milyen előnyei vannak annak, ha tiszta forrásból szerezzük be a szoftvert? [47]