Az egyed-kapcsolat modell elemkészlete, ábrázolás a modellben

Az egyed-kapcsolat modellt általában a relációs adatmodellezés bevezetőjeként alkalmazzák. Előnyei közé tartozik az egyszerűség és a könnyű átalakíthatóság a relációs modell felé. Az egyed-kapcsolat modell, három alapelemen nyugszik:

• az egyedtípusok (egyedhalmazok),

• az egyedek tulajdonsága és

• az egyedek közötti kapcsolatok fogalmain.

A modell fontos jellemzője, hogy grafikus jelölésrendszert alkalmaz. A grafika a szöveges leíráshoz képest sokkal kifejezőbb, lényegre törőbb, könnyebben és gyorsabban áttekinthetőbb az emberek számára, így kiválóan alkalmas a fontosabb fogalmak és kapcsolatok megjelenítésére.

Egyedtípusok: Egy, a külvilág többi részétől egyértelműen megkülönböztethető dolgot jelöl.

• Erős egyedtípus: Benne az egyes egyedek egyértelműen azonosíthatók, mivel azoknak van azonosító jellegű (azaz kulcs-) tulajdonsága. Például emberek azonosíthatók személyi igazolvány számmal. Jele egy téglalap, melynek belsejében az egyedtípus azonosító neve áll. (Lásd: 21. ábra bal oldala.) (A 21-29. ábra a https://erdplus.com/#/ adatbázis-modellező weboldallal készült.)

• Gyenge egyedtípus: Az egyes egyedeket a tulajdonságok nem határozzák meg egyértelműen, csak a kapcsolatai révén lesznek meghatározottak. Példa: a szervizben lévő műszaki cikk, amelyet a tulajdonos nevével azonosítanak. Jele egy kettős téglalap, melynek belsejében az egyedtípus azonosító neve. (Lásd: 21. ábra bal oldala.)

21. ábra. Normál egyed (bal oldal) és gyenge egyed (jobb oldal).

Az egyedtípus önmagában nem állhat, kell legyen tulajdonsága.

Tulajdonság: Ez az egyed egy meghatározott jellemzője. Az egyed olyan tulajdonságcsoporttal rendelkezik, amely azonosítja az egyedet. Például embernél a személyi szám, név és cím vagy autónál a rendszám, típus, szín és ár.

• Egyszerű tulajdonság: Egy elemi értékkel leírható tulajdonságot ad meg. Az ember kora például egyszerű tulajdonság, hiszen egy skalár szám elegendő a megadásához.

A végzettség már nem egyszerű tulajdonság, több értéket is felvehet egyidejűleg, hiszen egy embernek egyszerre többféle végzetsége is lehet. A tulajdonságokat ellipszisben adjuk meg, az ellipszis közepébe írva a tulajdonság azonosító nevét. A tulajdonság önmagában nem állhat, ezért mindig meg kell adni, hogy mely egyedtípushoz, vagy kapcsolathoz kötődik. A kapcsolódást egy vonallal jelöljük, ami a megfelelő tulajdonságot és az egyedtípust köti össze.

• Kulcs tulajdonság: Az egyed egyértelmű azonosítására szolgáló tulajdonság. Az ember egyedtípus esetén például a személyi szám, személyi igazolvány szám, TAJ

szám, útlevélszám töltheti be ezt a szerepet. Az egyedi azonosításra alkalmas tulajdonságok (azonosítók) közül egyet kiválasztunk, ez lesz a kulcs tulajdonság és úgy jelöljük, hogy a tulajdonság azonosító nevét aláhúzzuk egy folytonos vonallal.

• Összetett tulajdonság: Olyan tulajdonság, amely több egyszerű tulajdonságra bontható. Ilyen tulajdonság lehet például a cím, hiszen ez felbontható az irányítószám, település, utca, házszám elemi adatok együttesére. Az összetett tulajdonságot is ellipszissel jelöljük, melyhez hozzákötjük az illeszkedő elemi tulajdonságok szimbólumait.

• Többértékű tulajdonság: Olyan tulajdonság, amely nem csak egy elemi értéket, hanem több elemi értéket, értékek egy tömbjét veheti fel. Így például az ember egyed iskolai végzettség tulajdonságának leírására több elemi értéket is meg lehet adni, hiszen többféle végzettsége is lehet valakinek. A többértékű tulajdonságot egy dupla keretű ellipszissel jelöljük.

• Leszármaztatott tulajdonság: Olyan tulajdonság, melynek értéke más tulajdonságokból származtatható. Így például egy ember személyi jövedelemadója kiszámolható a jövedelem nagyságából és az SZJA-kulcsból. A leszármaztatott tulajdonság jele egy szaggatott vonallal határolt ellipszis. Azt nem jelöljük, hogy mely más tulajdonságokból és mi módon származtatható az érték (a modell ezt nem támogatja).

Példa: A 22. ábra az ember normál egyedtípust mutatja a következő tulajdonságokkal:

Személyi szám (kulcs tulajdonság), Kor és Név (egyszerű tulajdonság), Végzettség (többértékű tulajdonság), Lakcím (összetett tulajdonság, hozzá kapcsolva a résztulajdonságok: Irányítószám, Településnév, Közterületnév, Közterület típus, Házszám, Emelet, Ajtó), Jövedelem (egyszerű tulajdonság), Személyi jövedelemadó (leszármaztatott tulajdonság).

22. ábra. Normál egyed tulajdonságokkal.

Kapcsolat: az egyedek között fennálló viszonyt mutatja. (Megjegyzés: 23-28. ábráról az áttekinthetőség kedvéért az egyedtípusok tulajdonságait nem jelöltük. A kapcsolattípusok jelölésének az itt leírttól eltérő módjai is léteznek.)

• 1:1 kapcsolat: A kapcsolatban mindkét egyedtípus előfordulásai csak egyetlenegy előforduláshoz rendelődnek a másik egyedtípusból. Példa: a férfiak és nők külön egyedhalmazt alkotnak és egy férfi csak egy nőnek lehet a férje és egy nő is csak egy

férfinak lehet a felesége. A kapcsolatot egy rombusszal jelöljük, amelybe beírjuk kapcsolatot leíró azonosító nevet. A rombusz átellenes csúcsaiból egy-egy vonalat húzunk (23. ábra).

23. ábra. 1:1 kapcsolat.

• Rekurzív (visszamutató) kapcsolat: Egy egyedtípus előfordulásai saját egyedtípusuk előfordulásaihoz kapcsolódnak. Ha a férfiak és nők egyetlen egyedhalmazt alkotnak, ez a 24. ábra szerint jelölhető.

24. ábra. Rekurzív kapcsolat.

• 1:N kapcsolat: Abban különbözik az 1:1 kapcsolattípustól, hogy az egyik egyedtípus előfordulásai több előfordulással tarthatnak kapcsolatot a másikból, de a másik előfordulás továbbra is csak egy előforduláshoz kapcsolódhat. Például egy iskola tanulója csak egy osztályba járhat, egy osztályban viszont több diák is tanulhat. Az 1:N kapcsolat ábrázolásánál azon egyedbe, melyből több is kapcsolódhat a másik egyedhez, egy „varjúláb” vezet (25. ábra).

25. ábra. 1:N kapcsolat.

• N:M kapcsolat: Olyan kapcsolattípus, melyben mindkét egyedtípus előfordulásai több előfordulással is tarthatják a kapcsolatot a másik egyedtípusból. Például egy oktató több tantárgyat taníthat és egy tárgy oktatásában több oktató is részt vehet.

A kapcsolat ábrázolásánál mindkét kapcsolódó egyedhalmaz felé „varjúláb” mutat (26. ábra).

26. ábra. N:N kapcsolat.

• N-ed fokú kapcsolat: A kapcsolatban nemcsak kettő, hanem ennél több egyed vesz részt. Ilyen kapcsolatra példa a vásárol kapcsolat, melyben a vásárló, az eladó és az áru kapcsolódik össze, ahol a vásárlásnál vevő(k) terméke(ke)t vesz(nek) egy vagy több árustól.

• Totális (teljes) és parciális (részleges, opcionális) kapcsolat: Egy egyedtípus totálisan vesz részt a kapcsolatban, ha minden egyed-előfordulása részt vesz egy kapcsolat előfordulásban, azaz nincs olyan egyed-előfordulás, mely nem kapcsolódna egy másik egyedtípus valamely előfordulásához. Azok az egyedek, amelyek nem totálisan vesznek részt a kapcsolatban, parciális kapcsolatot alkotnak. Például abban az esetben, ha minden autónak van tulajdonosa, akkor az autó totális kapcsolatban van egy emberrel a tulajdonosi kapcsolatban. Az ember viszont csak parciálisan vesz részt a tulajdonosi kapcsolatban, mivel lehetnek olyan emberek, akiknek nincs autójuk. Jelölése: a teljes oldalról folytonos, az opcionális oldal felől szaggatott vonal (27. ábra).

27. ábra. N:M kapcsolat.

Tulajdonságot nem csak egyedtípushoz, hanem kapcsolathoz is hozzárendelhetünk. (28.

ábra)

28. ábra. Kapcsolat tulajdonsággal.