a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény végrehajtásáról szóló 673/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 15. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. § tekintetében a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 15. § 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény végrehajtásáról szóló 673/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet a következő 28. §-sal egészül ki:
„28. § A Tv. 2. § a) és d) pontja szerinti KSZDR szervezet által, a személyügyi nyilvántartás vezetésére 2021. december 1-jén alkalmazott elektronikus rendszerből a KSZDR-be történő adatmigráció megvalósulásához szükséges informatikai fejlesztésre a KSZDR működtetéséért felelős miniszter jogosult szerződést kötni.”
2. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény végrehajtásáról szóló 673/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdésében a „2021. december 31-éig” szövegrész helyébe a „legfeljebb 2022. június 30-áig” szöveg lép.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 774/2021. (XII. 23.) Korm. rendelete
egyes szervezeteknek a közlekedési infrastruktúra fejlesztési feladataival összefüggő kijelöléséről
A Kormánya közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 51–56. alpontjában,
a 7. § és a 8. § tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 24. és 25. pontjában, valamint
a 9. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés f) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban Kkt.) szerinti közútfejlesztési gazdasági társaság a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.).
(2) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti azon kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges állami tulajdonú ingatlan és egyéb eszköz tekintetében, amelyek esetén nem a NIF Zrt. jár el építtetőként, a közútfejlesztési gazdasági társaság a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultja.
2. § (1) A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges ingatlantulajdon-szerzés során a magyar állam nevében és javára a NIF Zrt. jár el. A NIF Zrt.
vagyonkezelésébe kerül a megvalósítást megelőzően az állam tulajdonába bármely jogcímen megszerzett ingatlan, valamint a megvalósítást megelőzően állami tulajdonban álló ingatlan beruházással érintett területrészei, az adott állami területrészen más szerv javára fennálló vagyonkezelési szerződés megszüntetését követően.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, országos közutak tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges, a magyar állam nevében történő ingatlantulajdon-szerzés során a magyar állam nevében és javára a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MK NZrt.) is eljárhat. Ebben az esetben az MK NZrt. vagyonkezelésébe kerül a megvalósítást megelőzően az állam tulajdonába bármely jogcímen megszerzett ingatlan, valamint a megvalósítást megelőzően állami tulajdonban álló ingatlanok beruházással érintett területrészei, az adott állami területrészen más szerv javára fennálló vagyonkezelési szerződés megszüntetését követően.
3. § A Kkt. szerinti közútkezelő gazdasági társaság az MK NZrt.
4. § (1) A Kkt. 32/A. § (1) bekezdésében megjelölt állami tulajdonú gazdasági társaságnak minősül az olyan gazdasági társaság, amelyben a magyar állam legalább 10%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(2) A Kkt. szerinti hálózatkezelő gazdasági társaság az AH NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
5. § A Kkt. szerinti útdíjszolgáltatási gazdasági társaság a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság.
6. § A Kkt. 18. § (1) bekezdése szerinti, a járművezetői vizsgabiztosok, a műszaki vizsgabiztosok, a szakoktatók és az iskolavezetők, valamint az utánképzési foglalkozásvezetők képzését és továbbképzését ellátó állami tulajdoni gazdasági társaság a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
7. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 2. pont 2.3. alpontja szerinti fejlesztési közreműködő a NIF Zrt.
(2) A Vtv. 2. § 2. pont 2.30. alpontja szerinti alábbi kiemelt budapesti fejlesztésnek minősülő, vasúti pályahálózat létesítésével, felújításával és fejlesztésével kapcsolatos beruházások előkészítése és megvalósítása során a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
a) az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő elővárosi pályahálózathoz tartozó vasútvonalak, b) Budapesten a városi pályahálózathoz tartozó kiemelt budapesti fejlesztéssel érintett vasútvonalak,
c) az a) pont szerinti vasútvonalat érintő fejlesztés részét képező, az országos jelentőségű és egyéb vasútvonalakon megvalósuló csatlakozás, keresztezés, pályakorrekció, valamint intermodális csomópontok, továbbá
d) az a)–c) pont szerinti vasútvonalakhoz kapcsolódó ingatlanokon, és a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények
tekintetében mint építtető fejlesztési közreműködőként jár el.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a Záhony Logisztikai és Ipari Övezet fejlesztésével összefüggő logisztikai feladatok végrehajtása során a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Vasútipari Szolgáltató és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság fejlesztési közreműködőként jár el.
8. § A 7. § (1) bekezdésétől eltérően a magyar állam és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonában álló vasúti pályahálózat részét képező GSM-R rendszerhálózat tekintetében a Vtv. 2. § 2. pont 2.5. alpontja szerinti GSM-R fejlesztőnek minősül a NIF Zrt., valamint a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
9. § Az intermodális csomópontok tekintetében – a 7. § (2) bekezdése szerinti intermodális csomópontok kivételével – fejlesztési közreműködő a NIF Zrt.
10. § (1) Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra és folyamatban lévő eljárási cselekményekre is alkalmazni kell.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 775/2021. (XII. 23.) Korm. rendelete
a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„3. falusi szálláshely: a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/3. mellékletében nem szereplő települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken vagy a 100 fő/km² népsűrűség alatti területeken található olyan magánszálláshely vagy egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra, és amely a háztartási körülmények között végzett vendéglátó tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásával egyéb szolgáltatásként ételszolgáltatást is nyújthat a szállóvendégek részére,”
2. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 776/2021. (XII. 23.) Korm. rendelete
a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 21. és 22. pontjában és 93. § (1a) bekezdés a)–e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 21. és 22. pontjában, valamint 93. § (1a) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság véleményének kikérésével,
a 2. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1–5., 9. és 18. pontjában, a 18. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása 1. § A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó
kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiemelt településkép-védelmi környezet területét érintő településterv egyeztetése során a KNEB a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: TTr.) államigazgatási szervekre irányadó véleményezési szabályai szerint ad véleményt. A KNEB véleményét az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal kéri ki.”
2. § (1) Az R. 34. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A bejelentés tartalmazza:)
„f) a KNEB nyilatkozatát, amennyiben azt a bejelentő a (7) bekezdés szerint kérelmezte.”
(2) Az R. 34. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A KNEB nyilatkozatát a bejelentő a (4) bekezdés a)–e) pontja szerinti bejelentés tervezetének és az (5) bekezdés szerinti dokumentációnak egyidejű megküldésével kérelmezi, a Kötv. 61/J. §-ában foglalt követelmények szerint.”
3. § Az R. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A településképi bejelentési eljárás kötelező
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet]
– ide nem értve a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 14., 22., 28. és 32. pontjában meghatározott tevékenységeket – az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével,
b) a 22. § (2) bekezdése szerinti kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási rendeltetést szolgáló rendeltetési egység megvalósítása, rendeltetésmódosítás, továbbá
c) reklám, reklámhordozó, utcabútor elhelyezését érintő tevékenység esetében.
(2) A településképi bejelentési eljárás a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. és 2. pontja szerint végzett építési tevékenység esetében akkor kötelező, ha
a) a közterületről látható homlokzat homlokzatképzését, ezen belül a felületképzést, az anyaghasználatot, a színezést, a homlokzattagolást, homlokzati architektúrát, a nyílászárókat, továbbá a tetőformálás geometriáját, héjalását és a tetőnyílászárók osztását;
b) az 1. mellékletben szereplő, egyben helyi védelem alatt is álló épület közös tulajdonban lévő
ba) belső udvari homlokzat homlokzatképzését, ezen belül a felületképzést, az anyaghasználatot, a színezést, a homlokzattagolást, homlokzati architektúrát, a nyílászárókat,
bb) közös használatú terét, helyiségét, ezen belül a fennállótól eltérő anyaghasználatot, színezést, tértagolást, nyílászárót
érinti.
(3) A településképi bejelentési eljárás a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kötelező, ha a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. pontja szerint végzett építési tevékenység csak az önálló rendeltetési egység belső felújítási munkájára terjed ki, és nem érinti olyan helyiség válaszfal áthelyezését, illetve bontását, amely az épület közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárót tartalmaz.”
4. § Az R. 17. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § (1) A műemléket érintő, örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység a KNEB Kötv. 61/I. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján, azzal összhangban végezhető, ilyen esetben külön településképi bejelentési eljárás lefolytatására nincs szükség.
(2) A KNEB nyilatkozatát a kérelmező a műemléket érintő örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység esetén a 34. § (5) bekezdése szerinti dokumentáció egyidejű megküldésével kérelmezi a Kötv. 61/J. §-ában foglalt követelmények szerint.”
5. § Az R. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § A beruházási kölcsön kérelmet a Kezelő a kijelölt hitelintézetnek továbbítja a hitelkérelem elbírálása érdekében. A jóváhagyott beruházási kölcsön kamat- és tőketámogatására a 45. § és a 47. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a kamat- és tőketámogatás jóváhagyását a Kezelő végzi a kijelölt hitelintézet által megadott információk alapján.”
6. § Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
7. § Az R.
1. 3. § 15. pontjában az „a kiemelt nemzeti” szövegrész helyébe az „az önerő pótló támogatás tekintetében a kiemelt nemzeti” szöveg, az „együttesen” szövegrész helyébe az „együttesen, a beruházási kölcsön támogatás tekintetében kedvezményezettek azok a tulajdonosok, társasház esetén a társasház, akikkel a kijelölt hitelintézet vagy a programhoz csatlakozott hitelintézet szerződést köt” szöveg,
2. 7. § (1) bekezdésében a „kerületi településrendezési terv,” szövegrész helyébe a „kerületi településrendezési terv, illetve településterv,” szöveg, a „terv egyeztetése” szövegrész helyébe a „terv, településterv egyeztetése”
szöveg,
3. 28. § (3) bekezdésében a „Tr. 9. mellékletében szereplő azon államigazgatási” szövegrész helyébe a „TTr. 10. mellékletében szereplő azon államigazgatási és adatszolgáltató” szöveg,
4. 34. § (1) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság – a műemléket érintő örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével –” szöveg,
5. 34. § (1) bekezdés a) pontjában a „37. § a) pontjának” szövegrész helyébe a „37. § (1) bekezdés a) pontjának”
szöveg,
6. 34. § (1) bekezdés b) pontjában a „37. § b) pontjának” szövegrész helyébe a „37. § (1) bekezdés b) pontjának”
szöveg,
7. 34. § (4) bekezdés e) pontjában az „időtartamát.” szövegrész helyébe az „időtartamát,” szöveg,
8. 34. § (5) bekezdésében az „igazoló” szövegrész helyébe az „igazoló papíralapú” szöveg, a „mellékelni”
szövegrész helyébe a „mellékelni két példányban” szöveg,
9. 34. § (6) bekezdésében a „nyilatkozatát” szövegrész helyébe a „nyilatkozatát, és a bejelentéshez csatolt dokumentáción a KNEB általi jóváhagyás igazolását” szöveg,
10. 34. § (7) bekezdésében a „felhívásának” szövegrész helyébe a „felhívásának, vagy a bejelentő kérelmének”
szöveg, a „hatóságnak” szövegrész helyébe a „hatóságnak vagy a bejelentőnek” szöveg,
11. 34. § (8) bekezdésében a „során” szövegrész helyébe a „során, vagy ha a bejelentés a KNEB nyilatkozatot tartalmazta” szöveg,
12. 42. § (2) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „beruházást” szövegrész helyébe a „beruházás építési munkáit”
szöveg, a „követően legkésőbb 3 hónapon belül” szövegrész helyébe a „követően, vagy ha az előzetes hatósági döntéshez kötött, akkor annak véglegessé válásától, a kettő közül a későbbi időponttól számított legkésőbb három hónapon belül” szöveg,
13. 42. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „megkezdésétől, vagy ha az előzetes hatósági döntéshez kötött, akkor annak véglegessé válásától, a kettő közül a későbbi időponttól számított egy éven” szövegrész helyébe a „megkezdésétől számított 18 hónapon” szöveg,
14. 43. § (4) bekezdés a) pontjában a „sorrend, és” szövegrész helyébe a „sorrend, a támogatás mértékére tett KNEB javaslat és” szöveg,
15. 44. § (2) bekezdésében a „benyújtja” szövegrész helyébe a „benyújtja a Kezelőhöz” szöveg,
16. 44. § (3) bekezdésében a „javaslatát” szövegrész helyébe a „43. § (4) bekezdés a) pontja szerinti javaslatát”
szöveg,
17. 46. § (5) bekezdésében a „benyújtásához” szövegrész helyébe az „elbírálásához” szöveg,
18. 48. § (5) bekezdés b) pontjában a „tőketörlesztés 100%-a, társasház által adósként fizetendő tőketörlesztés esetében annak a (9) bekezdés szerint számítható” szövegrész helyébe a „tőketörlesztés (6) bekezdés szerint számítandó” szöveg,
19. 48. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a „nyújtható annak a kedvezményezettnek, aki” szövegrész helyébe az „olyan arányban nyújtható, mint amilyen a szerződéskötéskor az a)–d) pontban foglaltaknak együttesen megfelelő kedvezményezettek tulajdoni hányadának aránya a kölcsönszerződés megkötésében részt vevők összes tulajdoni hányadához viszonyítva:” szöveg,
20. 48. § (6) bekezdés b) pontjában a „14. §-ában” szövegrész helyébe a „14. § (1) bekezdésében” szöveg, a „követelményeknek,” szövegrész helyébe a „követelményeknek, melyről a büntetőjogi felelősség vállalásával teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik,” szöveg,
21. 48. § (7) bekezdésében a „(6) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(6) bekezdés c) pontjában” szöveg,
22. 48. § (10) bekezdésében a „kedvezményezett” szövegrész helyébe az „arányosításnál figyelembe vett kedvezményezett” szöveg,
23. 1. mellékletében foglalt táblázat E:15 mezőjében az „UV” szövegrész helyébe a „V” szöveg lép.
8. § Hatályát veszti az R.
a) 3. § 15. pontjában a „külön-külön és” szövegrészek,
b) 44. § (3) bekezdésében a „42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti előzetes hozzájáruló nyilatkozatával összefüggésben” szövegrész,
c) 48. § (3) bekezdésében a „kedvezményezett részére” szövegrész,
d) 48. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „kedvezményezett által” szövegrész,
e) 48. § (5) bekezdés b) pontjában az „a (6) bekezdés szerinti kedvezményezett esetében” szövegrész, f) 48. § (9) bekezdése,
g) 48. § (10) bekezdésében a „tőketörlesztés futamidejének,” és az „elidegenítésének” szövegrész.
2. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása
9. § A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Övr.) a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. Elektronikus tárhely biztosítása
3/A. § (1) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági eljárásokban a kérelem és bejelentés elektronikus úton történő benyújtásához, a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) a kérelmező részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít.
(2) Az elektronikus tárhely igényléséhez a kérelmezőnek vagy meghatalmazottjának az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással vagy elektronikus azonosító eszközzel történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. A kérelmező vagy meghatalmazottja regisztrációval – külön bírálat és döntés nélkül – automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez.
(3) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba az örökségvédelmi engedély iránti kérelem vagy örökségvédelmi bejelentés benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként a kérelmező vagy meghatalmazottja, továbbá a kérelmező vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az illetékességgel rendelkező örökségvédelmi hatóság és az arra felhatalmazott személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat.
(4) A kérelmező vagy meghatalmazottja az építészeti-műszaki tervtanácsi vélemény megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, és az ÉTDR-en keresztül nyújtja be. Az építészeti-műszaki tervtanács a véleményét a véleményezett dokumentációval együtt az ÉTDR-en keresztül küldi meg a kérelmezőnek.
(5) Az (1) bekezdés szerinti tárhely az örökségvédelmi engedély iránti kérelem vagy bejelentés benyújtásáig áll a kérelmező rendelkezésére.”
10. § Az Övr. 64. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a tervezett tevékenység a kiemelten védett műemléket, vagy a védett műemlék nevesített értékét érinti, bejelentés alapján végezhető)
„c) műemléki környezetben
ca) a műemlék megjelenését befolyásoló módon új építmény építése,
cb) a műemlék felé eső vagy közterületről a műemlékkel együtt megjelenő nem engedélyköteles új építmény elhelyezése vagy meglévő építmény bővítése, homlokzatának, tetőzetének megváltoztatásával járó felújítása vagy átalakítása,
cc) építmény bontása,”
11. § Az Övr. 65. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a tulajdonos vagy meghatalmazottja az elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró örökségvédelmi hatóságnál terjesztheti elő.
A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell.
(3b) Eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt – ha már benyújtásra került – mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni.”
12. § Az Övr. 66. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1)–(8) bekezdésben meghatározott dokumentációkat a műemléknek a tervezett tevékenységgel érintett ingatlanrészére vagy épületrészére vonatkozóan kell elkészíteni.”
13. § Az Övr. a következő 66/A–66/D. §-sal egészül ki:
„66/A. § A rendszeresen és ellenszolgáltatás nélkül látogatható műemléken és a műemlék telkén megvalósuló, bruttó 50 millió forintos értékhatárt el nem érő teljes bekerülési költségű beruházás esetében a bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó szabályokat a 66/B–66/D. §-ban foglalt eltéréssel lehet alkalmazni. A beruházás teljes bekerülési költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47–51. §-ában meghatározott tételek tervezett összege. A kérelem mellékleteként vagy a bejelentésben a tervező nyilatkozik a beruházás tervezett teljes bekerülési költségének tervezett összegéről.
66/B. § (1) A 66. § (1)–(8) bekezdésében meghatározott dokumentációkat nem kell mellékelni a jókarbantartásra vagy állagmegóvásra irányuló, valamint az alábbi tevékenységek esetén, ha a műemléken végzett tevékenység nem érint műemléki értéket:
a) tetőhéjalás, bádogozás meglévővel azonos formában történő cseréje, villámhárító-berendezés építményen való elhelyezése,
b) falon kívüli, véséssel nem járó elektromos munkák végzése, vezetékek, fényforrások elhelyezése, c) felszíni csapadékelvezetés, ehhez szükséges, 30 cm-t meg nem haladó mélységű tereprendezés, d) meglévő nyílászárók mázolása, megtartó felújítása,
e) kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda, lejtő felújítása és építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, bővítése.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben örökségvédelmi szakértő nyilatkozik arról, hogy a tevékenység nem érint műemléki értéket. Ennek igazolásához a 3. melléklet 5. pont 5.2. alpontjában meghatározott tartalmú állapotdokumentációt kell mellékelni, amelynek elkészítését az általános építmények teljes körű építészeti tervezéséhez szükséges tervező jogosultsággal rendelkező személy készítheti.
66/C. § (1) A 66. § (1)–(8) bekezdésében meghatározott dokumentációkban foglaltakat nem kell aktualizálni a jókarbantartásra vagy állagmegóvásra irányuló, valamint az alábbi tevékenységek esetén, ha a korábban készült dokumentációból egyértelműen megállapítható, hogy a tervezett beavatkozás nem érint műemléki értékleltárba felvett értéket:
a) építmény utólagos vízszigetelése, b) homlokzati nyílászáró cseréje, c) a homlokzatfelület színezése, d) lábazat felújítása,
e) padlóburkolat felújítása.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a tervező nyilatkozik arról, hogy a tevékenység nem érint műemléki értékleltárba felvett értéket. Ennek igazolásához a 3. melléklet 5. pont 5.2. alpontjában meghatározott tartalmú állapotdokumentációt kell mellékelni, amelynek elkészítését az általános építmények teljes körű építészeti tervezéséhez szükséges tervező jogosultsággal rendelkező személy készítheti.
66/D. § Amennyiben a tevékenység műemléki értékleltárba felvett értéket érint, és az ingatlanra vagy a beavatkozással érintett ingatlanrészre rendelkezésre áll a korábbi hatósági eljárásban vagy a nyilvántartásban keletkezett értékleltár és építéstörténeti tudományos dokumentáció, akkor a 66. § (1)–(8) bekezdésében meghatározott dokumentációk helyett az aktualizált értékleltárt, valamint a 3. melléklet 3. pont 3.1.7. és 3.1.8. pontjában vagy kert esetében a 3. melléklet 3. pont 3.2.6. pontjában meghatározott tartalmú dokumentációt
66/D. § Amennyiben a tevékenység műemléki értékleltárba felvett értéket érint, és az ingatlanra vagy a beavatkozással érintett ingatlanrészre rendelkezésre áll a korábbi hatósági eljárásban vagy a nyilvántartásban keletkezett értékleltár és építéstörténeti tudományos dokumentáció, akkor a 66. § (1)–(8) bekezdésében meghatározott dokumentációk helyett az aktualizált értékleltárt, valamint a 3. melléklet 3. pont 3.1.7. és 3.1.8. pontjában vagy kert esetében a 3. melléklet 3. pont 3.2.6. pontjában meghatározott tartalmú dokumentációt