• Nem Talált Eredményt

MAGYAR KÖZLÖNY

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "MAGYAR KÖZLÖNY"

Copied!
200
0
0

Teljes szövegt

(1)

MAGYAR KÖZLÖNY 239. szám

M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2021. december 23., csütörtök

Tartalomjegyzék

760/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény

veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról 11859 761/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek

otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos egyes szabályokról szóló

274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról 11860 762/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A bíróság által kijelölt szerkezetátalakítási szakértőkről 11864 763/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól 11869 764/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet Egyes igazságügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 11876 765/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A nemzeti sportinformációs rendszerről 11892 766/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A kiberbiztonsági kompetenciaközösség számára kapcsolattartási

pontként szolgáló nemzeti koordinációs központ feladatainak ellátásáról 11898 767/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet Az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggő egyes

kormányrendeletek módosításáról 11899

768/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv megalkotásával összefüggő egyes hulladékgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek

módosításáról 11901 769/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A Földmegfigyelési Információs Rendszerről szóló törvény

végrehajtásáról és a kereskedelmi űrfelvétel beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről, valamint ezzel összefüggésben egyes

kormányrendeletek módosításáról 11904

770/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A Kormányzati Adatközpont működéséről szóló 467/2017. (XII. 28.)

Korm. rendelet módosításáról 11910

771/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról

szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet módosításáról 11912 772/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi)

hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

módosításáról 11916 773/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló

2020. évi CLXII. törvény végrehajtásáról szóló 673/2020. (XII. 28.)

Korm. rendelet módosításáról 11917

774/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet Egyes szervezeteknek a közlekedési infrastruktúra fejlesztési feladataival

összefüggő kijelöléséről 11917

(2)

Tartalomjegyzék

775/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről

szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról 11919 776/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének

településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.)

Korm. rendelet módosításáról 11919

777/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló

619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról 11926 778/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A Danube InGrid projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási

hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, valamint a Danube InGrid projekt kiemelten közérdekű

beruházássá nyilvánításáról 11928

779/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet Az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek

módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról 11938 780/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet A Cotonouban, 2000. június 23-án, egyrészről az afrikai, karibi és

csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között aláírt Partnerségi Megállapodás, annak módosítása, valamint az ehhez kapcsolódó Belső Megállapodások kihirdetéséről szóló

204/2007. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról 11940 25/2021. (XII. 23.) NVTNM rendelet A Magyar Védelmi Exportügynökség Zártkörűen Működő

Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló

személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról 11941 51/2021. (XII. 23.) BM rendelet A központi kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló

6/2021. (III. 3.) BM rendelet módosításáról 11942

56/2021. (XII. 23.) EMMI rendelet Az új pszichoaktív anyaggá minősített anyagokról vagy

vegyületcsoportokról szóló 55/2014. (XII. 30.) EMMI rendelet módosításáról 11945 18/2021. (XII. 23.) IM rendelet Egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 11946 16/2021. (XII. 23.) PM rendelet A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó központi kezelésű

előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 22/2020. (XII. 30.)

PM rendelet módosításáról 11955

1954/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztosnak az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlójaként

történő kijelöléséről 11957

1955/2021. (XII. 23.) Korm. határozat Az állatok védelmével kapcsolatos állami fellépés hatékonyságát növelő

lehetőségek vizsgálatáról 11957

1956/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központ működtetésének a Nemzeti Népegészségügyi Központ közfeladataként történő ellátásáról és a feladat forrásszükségletének

biztosításáról 11959

(3)

1957/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A „Magyar Falu Program” hosszú távú településfejlesztési programjának, valamint a „Felzárkózó települések” hosszú távú programjának hatékony megvalósítása érdekében ingyenes tulajdonba adásra kerülő állami

tulajdonú ingatlanok kijelöléséről 11960

1958/2021. (XII. 23.) Korm. határozat Az 5000 fő feletti lakosságszámú településeket érintő egyes sportcélú

beruházások előkészítésének támogatásáról 12019

1959/2021. (XII. 23.) Korm. határozat Az egyes fővárosi kerületi önkormányzatok feladatainak támogatása

érdekében fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról 12021 1960/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó

DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság támogatásáról, valamint

előirányzat-átcsoportosítással történő források nyújtásáról 12023 1961/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány működéséhez és

a szakmai feladatát képező programjaihoz és fejlesztéseihez szükséges

források biztosításáról 12026

1962/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A Biatorbágy város és Szigetszentmiklós város közigazgatási területén

fekvő földrészletek beruházási célterületté nyilvánításáról 12028 1963/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program

végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló 1523/2015. (VII. 31.)

Korm. határozat módosításáról 12028

1964/2021. (XII. 23.) Korm. határozat Az „A dunai hajóút kitűzési rendszer fejlesztése” című projektjavaslatnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2014. évi pályázati kiírására

történő benyújtásáról szóló 1109/2015. (III. 5.) Korm. határozat módosításáról 12029 1965/2021. (XII. 23.) Korm. határozat Az EFOP-2.4.1-16-2017-00001 azonosító számú („Esélyteremtő

szolgáltatások megvalósítása Doboz Nagyközségben szociális bérlakások és a kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások

kialakításával” című), valamint az EFOP-2.4.1-16-2017-00082 azonosító számú („Élethelyzetek javítása komplex programmal Faddon” című)

projektek támogatásának növeléséről 12031

1966/2021. (XII. 23.) Korm. határozat Az EFOP-2.2.3-17-2017-00024 azonosító számú („Tolna ISZI Margaréta Rehabilitációs Intézménye korszerűsítése, bővítése” című) projekt

támogatásának növeléséről 12033

1967/2021. (XII. 23.) Korm. határozat Az EFOP-2.4.1-16-2017-00111 azonosító számú („A mi kis falunk fejlődéséért” Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex

programokkal (ERFA)” című) projekt támogatásának növeléséről 12035 1968/2021. (XII. 23.) Korm. határozat Az EFOP-2.4.1-16-2017-00065 azonosító számú („Komplex telepprogram

Jászladányon II. – lakhatási feltételek fejlesztése” című) projekt tekintetében a költségek ingatlanvásárlásra történő átcsoportosításáról, valamint a felhívásban meghatározott elszámolható költségtípusok

mértékének együttes összege túllépéséhez történő hozzájárulásról 12037 1969/2021. (XII. 23.) Korm. határozat Az EFOP-2.4.1-16-2017-00079 azonosító számú („Szegregált

élethelyzetek felszámolása a lakhatási feltételek javításával Rakacán”

című) projekt támogatásának növeléséről 12037

1970/2021. (XII. 23.) Korm. határozat Az EFOP-4.1.6-16-2017-00014 azonosító számú („Infrastrukturális fejlesztés az Egri Tankerületi Központ intézményeiben” című) projekt

támogatásának növeléséről 12039

Tartalomjegyzék

(4)

1971/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2. prioritási tengelyén egyes szennyvízelvezetési és -tisztítási projektek

összköltségnöveléséről, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló

1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat módosításáról 12041 1972/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A KEHOP-1.3.0-15-2015-00005 azonosító számú („Hajdúhátsági többcélú

vízgazdálkodási rendszer fejlesztése” című) projekt támogatásának növeléséről, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló

1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat módosításáról 12044 1973/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A KEHOP-2.1.3. azonosító jelű felhívás keretében az „A Balaton és térsége

ivóvízellátásának modernizációjához kapcsolódó előkészítés” című projekt nevesítéséről, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló

1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat módosításáról 12046 1974/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A KEHOP-3.2.1-15-2017-00028 azonosító számú („Hulladékgazdálkodási

rendszer fejlesztése Szolnok város és térsége területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” című) projekt költségnövekményéhez szükséges forrás biztosításáról, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló

1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat módosításáról 12048 1975/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A KEHOP-5.2.2-16-2016-00090 azonosító számú („Komárom-Esztergom

Megyei Rendőr-főkapitányság épületeinek energetikai fejlesztése” című)

projekt megvalósításához szükséges forrás biztosításáról 12050 1976/2021. (XII. 23.) Korm. határozat A KEHOP-5.2.2-16-2017-00110 azonosító számú („Széchenyi István

Egyetem győri telephelyének energetikai fejlesztése” című) kiemelt projekt műszaki tartalmának bővítéséről, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program éves fejlesztési keretének

megállapításáról szóló 1084/2016. (II. 29.) Korm. határozat módosításáról 12052

Tartalomjegyzék

(5)

III. Kormányrendeletek

A Kormány 760/2021. (XII. 23.) Korm. rendelete

a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

az 5.  § tekintetében az  Alaptörvény 53.  cikk (3)  bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a  koronavírus- világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 15.  § (1)  bekezdésétől és 16.  § (1)  bekezdésétől eltérően a  Kormány egyedi határozatában dönthet a  megüresedett ingatlannak az  állami vagyonról szóló törvény szerinti ingyenes tulajdonba adásáról a megüresedett ingatlan fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat részére.

2. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36.  § (2)  bekezdése szerinti tulajdonba adás esetében az  állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 50–51. §-át nem kell alkalmazni.

3. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. § 2022. január 1. napján lép hatályba.

(3) Az 5. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

4. § Hatályát veszti a 2. §.

5. § (1) A  Kormány e  rendelet hatályát a  koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez  a  rendelet a  koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

(6)

A Kormány 761/2021. (XII. 23.) Korm. rendelete

a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a  Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018.  évi CIII. törvény 20.  § (1)  bekezdés a)–e)  pontjában, valamint az  egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény 3/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A  Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet (a  továbbiakban: Rendelet) 5.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az  e  rendelet szerint igénybe vett kedvezménnyel egyösszegben vásárolt ingatlanra a  kedvezmény igénybevételéről is szóló adásvételi szerződés megkötését követő 5 évig terjedő időszakra a  kedvezmény mértékének megfelelő összeg erejéig az  állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.”

(2) A Rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az  e  rendeletben szabályozott, állam javára fennálló, egyösszegben megvásárolt ingatlanra vonatkozó jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az  azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére az  állam nevében a  Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a  továbbiakban: Törvény) 6. §-a szerinti Lebonyolító (a továbbiakban: Lebonyolító) jogosult.

(4) Az  e  rendeletben szabályozott, állam javára fennálló, részletvétellel megvásárolt ingatlanra vonatkozó jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az  azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére az  állam nevében az  MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a  továbbiakban: MR Közösségi Lakásalap NKft.) jogosult. Az  MR Közösségi Lakásalap  NKft. képviseli az  államot mindazon peres és nemperes eljárásokban, valamint hatósági eljárásokban, amelyekben az állam mint a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja érdekelt, és viseli az eljárások során felmerült költségeket.”

2. § A Rendelet 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a  részletvevő a  vételár hátralévő összegét az  állam javára megfizeti, a  vételárat biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a törléséről az MR Közösségi Lakásalap NKft. gondoskodik, az állam képviseletében kiállítja a törléshez szükséges engedélyt, és eljár a törlés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárásban.”

3. § A Rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9.  § (1) A  Lebonyolító és az  MR Közösségi Lakásalap NKft. által a  részletvételi jogviszony kapcsán ellátandó feladatok körét az 1. melléklet határozza meg. A Lebonyolító és az MR Közösségi Lakásalap NKft. a jogszabályban meghatározott feladataik hatékony ellátása érdekében egymással együttműködési megállapodást kötnek, amelyben szabályozzák a  feladataik összehangolásának rendjét, a  feladataik végrehajtásához szükséges adat- és iratátadás szabályait és az államot megillető vételárrészletek elszámolásának szabályait.

(2) Ha a  részletvevő a  részletfizetés során hathavi késedelembe esik, a  vételár hátralévő részének megfizetése egyösszegben esedékessé válik, amelynek megfizetése érdekében az  állam képviseletében az  MR Közösségi Lakásalap NKft. intézkedik. Az MR Közösségi Lakásalap NKft. az állam képviseletében minden olyan jogi intézkedést megtesz, amely az  egyösszegben esedékessé vált vételár hátralék és a  kapcsolódó járulékok érvényesítéséhez szükséges, így különösen képviseli az  államot a  követelés érvényesítése iránt indított peres és nemperes eljárásokban, ideértve különösen a  fizetési meghagyásos és végrehajtási eljárásokat. Az  eljárások során felmerült minden eljárási és egyéb költséget az MR Közösségi Lakásalap NKft. visel.

(3) Az MR Közösségi Lakásalap NKft. képviseli az államot a részletvevő elhalálozása következtében indult hagyatéki eljárásban, az  ahhoz kapcsolódó peres és nemperes eljárásokban, és viseli az  eljárások során felmerült eljárási és egyéb költséget.”

(7)

4. § A Rendelet VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

„VI. FEJEZET

EGYES FELADATOK ELLÁTÁSÁRA KIZÁRÓLAGOS JOG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ KIJELÖLÉS

10.  § (1) Az  egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI.  törvény (a  továbbiakban: Karitatív tv.) 1.  § (1)–(3)  bekezdésében megjelölt ingatlanok vonatkozásában a  lakások és helyiségek bérletére, valamint az  elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.  törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 10.  § (1)  bekezdésében meghatározott feladatait, valamint a  2. mellékletben felsorolt feladatokat kizárólagos jog alapján 2022. december 31. napjáig a  KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kijelölt Szolgáltató) látja el.

(2) A Kijelölt Szolgáltató feladatát az MR Lakásalap Nkft.-vel kötött, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011.  december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződés alapján látja el.

A  szolgáltatási szerződésben meghatározásra kerül az  (1)  bekezdés alapján kötelezően ellátandó feladatok köre, az ellátásukra vonatkozó részletes rendelkezések és a szolgáltatás ellenértéke.

(3) A Kijelölt Szolgáltató a feladatot közszolgáltatás keretében látja el.

11.  § (1) A Törvényből és a  10.  § (1)  bekezdésében megjelölt ingatlanokhoz kapcsolódó bérleti jogviszonyokból eredő követelések számlázásával és az  érintettek tömeges értesítésével kapcsolatos feladatokat kizárólagos jog alapján 2022. június 30. napjáig a  Díjbeszedő Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a  továbbiakban:

Díjbeszedő Holding Zrt.) látja el.

(2) A Díjbeszedő Holding Zrt. által ellátandó feladatok körét a 3. melléklet határozza meg.

(3) A Díjbeszedő Holding Zrt. feladatát külön a Lebonyolítóval és külön az MR Lakásalap Nkft.-vel kötött, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106.  cikk (2)  bekezdésének az  általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződések alapján látja el. A szolgáltatási szerződésekben meghatározásra kerülnek az (1) bekezdés alapján kötelezően ellátandó feladatok ellátására vonatkozó részletes rendelkezések és a szolgáltatás ellenértéke.”

5. § A Rendelet 15/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„15/A. Tájékoztató a részletvétel egyéb szabályairól

29/A. § (1) Az e rendelet szerinti, a Lebonyolítót és az MR Közösségi Lakásalap NKft.-t önállóan ellátandó feladatok során a  Lebonyolító és az  MR Közösségi Lakásalap NKft. egymással egyeztetve a  részletvételi jogviszonyra vonatkozóan tájékoztatót (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: tájékoztató) készít, amelyben meghatározza a) a Lebonyolító részére havonta fizetendő részletek esedékességének napját,

b) a havonta fizetendő részletek teljesítésének feltételeit, elszámolásának rendjét, c) a vételár előteljesítésének feltételeit, elszámolásának rendjét,

d) a 9. § szerinti egyösszegű esedékesség beállta esetén a részletvevőnek szóló fizetési felszólítás megküldésének rendjét és

e) a részletvevő és a Lebonyolító, illetve az MR Közösségi Lakásalap NKft. közötti kapcsolattartás formáját és rendjét.

(2) Az MR Közösségi Lakásalap NKft. az (1) bekezdés szerinti tájékoztatót megküldi a részletvétellel érintett ingatlan címére, valamint a tájékoztatót közzéteszi a honlapján.

(3) A  Lebonyolító és az  MR Közösségi Lakásalap NKft. a  tájékoztató tartalmát a  részletvevők érdekeinek figyelembevételével állítja össze. A Lebonyolító és az MR Közösségi Lakásalap NKft. jogosult a tájékoztató egyoldalú módosítására a részletvevők érdekeinek figyelembe vétele mellett.”

6. § A Rendelet 32/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/A. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 761/2021. (XII. 23.) Korm.  rendelet hatálybalépésének napján fennálló határozott idejű bérleti szerződéses jogviszonyokra e  rendelet 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”

7. § (1) A Rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Rendelet a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

(3) A Rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(8)

8. § Hatályát veszti a Rendelet

a) 1. § 1–3., 4a., 4b. és 5–7. pontja, b) 1. és 2. alcíme,

c) IV., V. és VII. Fejezete, d) 26. § (1) és (2) bekezdése, e) 28. § (1) bekezdés a) pontja, f) 16. alcíme és

g) 4. melléklete.

9. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 761/2021. (XII. 23.) Korm. rendelethez

„1. melléklet a 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

I. A Lebonyolító által ellátandó feladatok

A Lebonyolító által a Törvény szerinti részletvételi jogviszony kapcsán ellátandó feladatok:

1. Részletvételi jogviszony létrejöttére irányuló nyilatkoztatás lebonyolítása, a  beérkező nyilatkozatok feldolgozása, részletvevő tájékoztatása a részletvételi jogviszony létrejöttéről.

2. Vételárrészletek megfizetési és elszámolási rendjének meghatározása.

3. Részletvételi jogviszony, részletvevők és örököseik adatainak nyilvántartása, az  államot megillető vételárrészlet hátralékok, befizetések számviteli, pénzügyi nyilvántartása, nyilvántartási feladatok teljes körű ellátása.

4. Havi rendszeres vételárrészlet-értesítők, havi és éves egyenlegközlők kiállítása és megküldése a részletvevők részére.

5. Eseti vételárrészlet-értesítők kiállítása, MR Közösségi Lakásalap NKft. részére történő átadása, esetleges visszautalások teljesítése a részletvevők részére.

6. Minden olyan adat és irat átadása az MR Közösségi Lakásalap NKft. részére, amely az MR Közösségi Lakásalap NKft. e  rendelet szerinti lebonyolítói, követeléskezelői és szociális, segítő-szolgáltatói, mentori feladatainak ellátásához szükséges.

7. Minden olyan adat és irat átvétele az  MR Közösségi Lakásalap NKft.-től és azok kezelése, amelyek a Lebonyolító részletvételi jogviszony kapcsán fennálló e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges.

II. Az MR Közösségi Lakásalap NKft. által ellátandó feladatok

1. Az MR Közösségi Lakásalap NKft. által a Törvény szerinti részletvételi jogviszony kapcsán ellátandó követeléskezelői feladatok:

1.1. Lebonyolítónál vezetett vételárrészlet hátralék nyilvántartás alapján követeléskezelési stratégia kidolgozása.

1.2. Lebonyolító által kiállított eseti vételárrészlet-értesítők megküldése a részletvevők részére.

1.3. A követeléskezelési stratégián alapuló követeléskezelési tevékenységek teljes körű elvégzése.

1.4. Írásbeli (postai és elektronikus) és szóbeli kapcsolattartás a  részletvevőkkel a  vételárrészlet hátralék követelése során, tájékoztatás nyújtása a  követeléssel, hátralékfizetéssel összefüggésben, a  részletvevők megkereséseinek teljes körű megválaszolása.

1.5. A  részletfizetés során hathavi késedelembe eső részletvevők tekintetében intézkedés az  egyösszegben esedékessé vált vételárrészlet hátralék és kapcsolódó járulékok, perköltség, eljárási költségek jogi úton történő behajtása iránt.

2. Az  MR Közösségi Lakásalap NKft. által a  Törvény szerinti részletvételi jogviszony kapcsán ellátandó lebonyolítói feladatok:

(9)

2.1. Részletvevők részére tájékoztatás küldése a  részletvételi jogviszonnyal kapcsolatban felmerülő valamennyi kérdésben, kapcsolódó megkeresések megválaszolása írásban (postai és elektronikus) és szóban.

2.2. Adminisztratív hibából az  MR Közösségi Lakásalap NKft. részére teljesített vételárrészletek átutalása a Lebonyolító részére.

2.3. Részletvevők tájékoztatása az  előteljesítés feltételeiről, menetéről, kapcsolattartás a  részletvevőkkel az előteljesítés folyamata során.

2.4. Részletvevő elhalálozása esetén az  öröklési jogi kérdések teljes körű rendezése az  örökösökkel, részletvevőkkel.

2.5. A részletvevők Lebonyolító által az I. pont szerint kezelt adataira, valamint az MR Közösségi Lakásalap NKft.

által kezelt adataira vonatkozó adathelyesbítési, adatváltozási kérelmek teljes körű önálló kezelése, elbírálása, illetve általánosságban a részletvevők adatainak változásával kapcsolatos feladatok teljes körű önálló ellátása, ideértve a  Lebonyolító által az  I.  pont szerint kezelt részletvevőkre vonatkozó nyilvántartás módosítását a részletvevői adatváltozások átvezetése érdekében.

2.6. Minden olyan adat és irat átvétele a  Lebonyolítótól és azok kezelése, amelyek az  MR Közösségi Lakásalap NKft. e  rendelet szerinti lebonyolítói, követeléskezelői és szociális, segítő-szolgáltató, mentori feladatainak ellátásához szükségesek.

2.7. Minden olyan adat és irat átadása a Lebonyolító részére, amely a Lebonyolító részletvételi jogviszony kapcsán fennálló e rendelet szerinti feladatainak ellátásához szükséges.

3. Az  MR Közösségi Lakásalap NKft. által a  Törvény szerinti részletvételi jogviszony kapcsán ellátandó szociális, segítő-szolgáltatói, mentori feladat:

3.1. Részletvevők lakhatása elvesztésének megakadályozása érdekében szociális, segítő szolgáltatás szervezése és fenntartása.”

2. melléklet a 761/2021. (XII. 23.) Korm. rendelethez

„2. melléklet a 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A Kijelölt Szolgáltató által ellátandó feladatok

A Kijelölt Szolgáltató által a  Lakástörvény 10.  § (1)  bekezdésében meghatározott kereteken belül, valamint a Karitatív tv. 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti üres ingatlanok tekintetében ellátandó feladatok:

1. Az ingatlanok műszaki állapotának részletes felmérése.

2. Az  ingatlanokkal összefüggő műszaki hibabejelentések fogadására alkalmas telefonos ügyfélszolgálat működtetése.

3. Az  ingatlanokkal összefüggésben bejelentett műszaki hibák rövid, ütemezett határidőn belüli – rendkívüli sürgősség esetén haladéktalan – elhárítása, javítása.

4. Az  ingatlanok tekintetében szükségessé váló tervezett vagy eseti állagmegóvó, karbantartási munkálatok elvégzése az  MR Lakásalap Nkft. utasításai alapján, valamint jogszabály által előírt, tulajdonost terhelő ellenőrzési, felülvizsgálati feladatok elvégzése az MR Lakásalap Nkft. utasításai alapján.

5. Az  ingatlanok használatának, illetve műszaki állapotának időszakos helyszíni ellenőrzése az  MR Lakásalap Nkft. utasításai alapján.

6. Eseti megbízás alapján az MR Lakásalap Nkft. képviselete társasházi közgyűléseken.

7. Az  ingatlanokra vonatkozó adatoknak a  Kijelölt Szolgáltató által üzemeltetett ingatlankezelést és üzemeltetést támogató számítógépes rendszerbe történő feltöltése és karbantartása.

8. Természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta, a lakosságot vagy a környezetet veszélyeztető váratlan esemény bekövetkeztekor közreműködés a  kiköltöztetendő lakók és vagyontárgyaik elszállításában és ideiglenes elhelyezésében.

9. A  lakásbérleti szerződés megszűnése okán bekövetkező megüresedés esetén az  ingatlanok bérbeadásból történő visszavétele, üres lakóingatlanok gondnokolása, illetve újabb bérbeadást megelőzően műszaki állapotfelmérés elkészítése.”

(10)

3. melléklet a 761/2021. (XII. 23.) Korm. rendelethez

„3. melléklet a 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A Díjbeszedő Holding Zrt. által ellátandó feladatok

1. Az  ingatlanokra és azok használóira (bérlők, jogcím nélküli lakáshasználók) vonatkozó adatoknak a követelések nyilvántartására alkalmas számítógépes rendszerbe történő feltöltése és karbantartása.

2. A  lakásbérleti jogviszonyban állókkal, illetve az  ingatlanokat jogcím nélkül használókkal szembeni követelésekre vonatkozó számlák, csekkes számlalevelek, valamint egyéb megszemélyesített iratok, értesítők, felszólító levelek, bizonylatok, egyenlegközlő levelek előállítása.

3. Az elkészített értesítők, számlák, csekkes számlalevelek, felszólító levelek, bizonylatok, egyenlegközlő levelek, egyéb megszemélyesített iratok borítékolása, valamint a  postai előírásoknak megfelelően előkészített küldemények postai feladása.

4. A  Lebonyolító, valamint az  MR Lakásalap NKft. számláján jóváírt befizetések (postai csekken történő befizetések, banki átutalással teljesített befizetések, belföldi postautalványon érkező befizetések, egyéb számviteli bizonylatok fogadása) beazonosítása, ingatlanhoz rendelése, az előírásokkal történő összevetése, a  befizetéseknek a  Lebonyolító, valamint az  MR Lakásalap Nkft. által meghatározott elszámolási sorrend szerinti elszámolása, késedelmes befizetés esetén késedelmi kamat számítása. A Lebonyolító, valamint az MR Lakásalap Nkft. által nyilvántartott óvadék terhére történő követelés elszámolás végrehajtása.

6. Az  elkészített számlák, illetve a  beérkezett és feldolgozásra került befizetések adatainak átadása a  Lebonyolító, valamint az  MR Lakásalap Nkft., illetve a  részükre számviteli szolgáltatást nyújtó szervezet részére.

7. A  Lebonyolító, valamint az  MR Lakásalap Nkft. részére információ szolgáltatása a  követelésekről, a Lebonyolító, valamint az MR Lakásalap Nkft. által meghatározott paraméterek szerinti riportok, jelentések elkészítése.”

A Kormány 762/2021. (XII. 23.) Korm. rendelete

a bíróság által kijelölt szerkezetátalakítási szakértőkről

A Kormány

a  szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021.  évi LXIV.  törvény 66.  § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 17. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A BÍRÓSÁG ÁLTAL KIJELÖLT SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI SZAKÉRTŐ RÉSZLETES FELADATAI, JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A szerkezetátalakítási szakértői tevékenység gyakorlásával összefüggő általános feladatok 1. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. szerkezetátalakítási eljárás: a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Szát.) I–VII. fejezetében szabályozott eljárás;

2. szerkezetátalakítási szakértő személy: a  szerkezetátalakítási szakértő által foglalkoztatott vagy a  szerkezetátalakítási szakértő szervezetben tagsági jogviszonnyal rendelkező olyan természetes személy (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott), aki

a) rendelkezik felszámolói és vagyonfelügyelői szakképzettséggel – ide értve azokat is, akiket a  csődeljárásról és a  felszámolási eljárásról szóló 1991.  évi XLIX.  törvény 83/B.  §-a alapján kell felszámolói és vagyonfelügyelői szakképzettséggel rendelkezőnek tekinteni –,

(11)

b) teljesítette a  jogszabályban meghatározott továbbképzési és szakmai továbbképzési (a továbbiakban együtt: szakmai továbbképzési) kötelezettséget,

c) a csődeljárásról és a  felszámolási eljárásról szóló 1991.  évi XLIX.  törvény (a  továbbiakban: Cstv.) 27/C.  § (4)  bekezdés f)  pontja alapján szerepel a  felszámolók névjegyzékében vagy a  Cstv. 66.  § (6) bekezdése alapján vezetett hatósági nyilvántartásban felszámolóbiztosként be van jegyezve, és d) a szerkezetátalakítási szakértő kijelölése alapján a  megbízólevélben meghatározott

szerkezetátalakítási eljárásokban ellátja a szerkezetátalakítási szakértő feladatait.

(2) Ha e rendelet valamely kötelezettség haladéktalan teljesítését írja elő, ennek a kötelezettségnek legkésőbb 5 napon belül kell eleget tenni.

2. § (1) A  felszámoló szervezet a  Szát. 24.  §-a szerinti nyilvántartó szervezet, a  Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) részére történő bejelentéskor csatolja azokat a dokumentumokat, amelyekkel igazolja, hogy a  felszámoló szervezet és az  általa felsorolt foglalkoztatottak megfelelnek a  szerkezetátalakítási szakértőkre vonatkozó törvényi követelményeknek, és kötelezettséget vállal arra, hogy az  adatok változását haladéktalanul bejelenti, továbbá igazolja, hogy rendelkezik a  Szát. 23.  § (6)  bekezdésében előírt felelősségbiztosítással, amely felelősségbiztosítási szerződést magyarországi székhelyű vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban letelepedett biztosítóval kötött.

(2) A  szerkezetátalakítási szakértő elkészíti az  általa foglalkoztatott szerkezetátalakítási szakértő személyek szakmai továbbképzési tervét, nyilvántartja és ellenőrzi a  szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését, és az  ezzel összefüggő adatokat, dokumentumokat a Hatóság számára a hatósági ellenőrzés során bemutatja, vagy a Hatóság részére történő adatszolgáltatáskor megküldi.

3. § (1) A  szerkezetátalakítási szakértő a  honlapján tájékoztatást ad a  szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvételéről és a  listáról történő törléséről. A  honlapon tájékoztatást kell adni arról is, hogy mely vállalkozásoknál lát el nyilvános szerkezetátalakítási eljárásban szerkezetátalakítási szakértői feladatokat a bíróság kijelölése alapján.

(2) A  szerkezetátalakítási szakértő nyilvántartást vezet azokról a  nyilvános és nem nyilvános szerkezetátalakítási ügyekről, amelyekben szerkezetátalakítási szakértői feladatokat lát el.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a szerkezetátalakítási eljárás típusát (nem nyilvános, illetve nyilvános szerkezetátalakítási eljárás), b) a szerkezetátalakítási eljárás megindítására és befejezésére vonatkozó adatokat:

ba) a szerkezetátalakítási eljárás jogerős megindításának és befejezésének napja, a szerkezetátalakítási eljárás bírósági ügyszáma,

bb) a szerkezetátalakítás meghiúsulása és annak a Szát. 8. §-a szerinti oka, bc) a szerkezetátalakítási terv jogerős bírósági határozattal történt jóváhagyása,

bd) azok az  egyéb adatok, amelyekről történő adatszolgáltatást az  Európai Bizottság részére uniós jogforrás írja elő, és az adatról a szerkezetátalakítási szakértőnek hitelt érdemlő tudomása van, c) a szerkezetátalakítási szakértőként történő kijelölésre, illetve kirendelésre vonatkozó adatokat,

d) a szerkezetátalakítási szakértő által kijelölt, általa foglalkoztatott szerkezetátalakítási szakértő személy azonosítására vonatkozó adatokat,

e) a szerkezetátalakítási eljárásban a bíróság határozata alapján ellátandó feladatok felsorolását, ide értve a Szát.

60. §-a szerinti bírósági végzésben történő kirendeléseket is,

f) a szerkezetátalakítási ügyekben tett bejelentéseket, panaszokat és az azok alapján megtett intézkedéseket, valamint

g) a szerkezetátalakítási szakértővel szemben a  kötelezettségei elmulasztása, hiányos vagy késedelmes teljesítése miatt a bíróság által alkalmazott intézkedéseket.

(4) A szerkezetátalakítási szakértő a (3) bekezdés b) pontja szerinti adatok alapján évente szakmai beszámolót készít a Hatóság részére.

(5) A  Hatóság a  szakmai beszámoló adatait a  szerkezetátalakítási szakértő hatósági ellenőrzése és jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása, továbbá hatásvizsgálatok készítése érdekében ismerheti meg és kezelheti.

4. § (1) A szerkezetátalakítási szakértő a szerkezetátalakítási szakértői listába történő felvételétől számított 15 napon belül ügyfélszolgálati és panaszkezelési szabályzatot alkot, és azt közzéteszi a honlapján.

(2) A szerkezetátalakítási szakértő a honlapján tájékoztatást ad az adóssal és a szerkezetátalakítási eljárásban érintett felekkel történő kapcsolattartásra és a  bejelentések megtételére vonatkozó tudnivalókról, valamint a  panaszok,

(12)

bejelentések nyilvántartásba vételére, megvizsgálására és a  szükséges intézkedések megtételére vonatkozó eljárásrendről. A  tájékoztatást a  szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvételről szóló értesítést követő 5 napon belül kell közzétenni.

2. Az egyes szerkezetátalakítási ügyek lefolytatásával összefüggő szakmai feladatok

5. § (1) A  szerkezetátalakítási szakértő az  általa foglalkoztatott szerkezetátalakítási szakértő személy kiválasztásakor figyelembe veszi az adott ügy ellátásához szükséges szakmai tapasztalatot és szakismereteket.

(2) A  megbízólevél akkor adható ki, ha a  szerkezetátalakítási szakértő személy írásban nyilatkozik arról, hogy személyében nem áll fenn kizáró vagy az adott ügyben összeférhetetlenséget eredményező ok.

(3) A  megbízólevél átvételekor a  szerkezetátalakítási szakértő személy kötelezettséget vállal arra, hogy ha az  eljárás alatt keletkezik a  személyében kizárási vagy összeférhetetlenségi ok, azt haladéktalanul írásban bejelenti a  szerkezetátalakítási szakértő vezető tisztségviselőjének. A  bejelentés alapján a  szerkezetátalakítási szakértő a  kijelölést haladéktalanul visszavonja, és egyidejűleg másik szerkezetátalakítási szakértő személy kijelöléséről gondoskodik, valamint ezt a változást bejelenti a bíróságnak és a feleknek.

(4) A  szerkezetátalakítási szakértő személy nevét, az  azonosításához szükséges adatokat és a  hivatalos elérhetőségét a szerkezetátalakítási szakértő haladéktalanul közli a bírósággal és a felekkel.

6. § (1) A  szerkezetátalakítási szakértő személy a  tevékenység megkezdésekor az  adós vezető tisztségviselője előtt írásban jognyilatkozatot tesz az  adóst érintő üzleti és magántitok megtartására, és az  adóssal együttműködve meghatározza, hogy az  érintett felekkel történő tárgyalások során mely adatokra vonatkozóan kell kérni azok bizalmas kezelését, illetve titoktartási nyilatkozat megtételét.

(2) Az érintett felekkel lefolytatott tárgyalások során a szerkezetátalakítási szakértő személy írásban kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz az  érintett felek üzleti titkait érintő információk bizalmas kezelésére, és arra, hogy ezeket az adatokat csak a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében ismeri meg, jogosulatlanok számára nem továbbítja, és nem teszi hozzáférhetővé.

(3) Az  (1) és (2)  bekezdés szerinti nyilatkozatot kötelesek tenni a  szerkezetátalakítási szakértővel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott azon személyek is, akiknek az  adott szerkezetátalakítási eljárással összefüggő munkafeladatai ellátásához az  üzleti vagy magántitkot képező dokumentumok megismerése szükséges.

7. § (1) A  szerkezetátalakítási szakértő személy a  Szát. 25.  § (1)–(3)  bekezdésével összefüggő feladatainak ellátása során a szerkezetátalakítási terv előkészítéséhez, a hitelezőkkel történő egyeztetések megszervezéséhez ajánlásokat adhat az adós működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására vonatkozó intézkedésekre vonatkozóan.

(2) A  szerkezetátalakítási szakértő személy áttekinti az  adóssal szemben fennálló követeléseket, valamint az  adós vállalkozás kinnlevőségeit és az ezekre vonatkozó szerződéseket.

(3) A  szerkezetátalakítási szakértő személy közreműködik a  hitelezői igények számbavételében és minősítésében, valamint a  szerkezetátalakítási eljárással érintett hitelezők követeléseinek hitelezői osztályokba sorolásában.

A  szerkezetátalakítási szakértő személy részt vesz a  szerkezetátalakítási terv hitelezőkkel és más érintett felekkel történő egyeztetésében, szakmai segítséget nyújt az adós számára a szerkezetátalakítási terv megszavaztatásához és egyéb előkészítő és lebonyolító feladatok ellátásához.

(4) Ha az  adós nem veszi figyelembe a  szerkezetátalakítási szakértőnek a  Szát. 41.  § (1)  bekezdése alapján tett észrevételeit, a szerkezetátalakítási szakértő személy ezt a tényt és a fennmaradt észrevételeit a hitelezői osztályba sorolás Szát. 41. § (4) bekezdése szerinti aláírásakor írásban rögzíti.

(5) A szerkezetátalakítási szakértő személy dokumentálja, hogy az adósnál a hitelezők követeléseivel összefüggésben milyen iratokat, szerződéseket, számlakivonatokat, jogügyleteket tekintett át, milyen felhívásokat intézett az adós vezetőihez és az érintett felekhez, továbbá hogyan kerültek lefolytatásra a munkavállalók tájékoztatására vonatkozó intézkedések.

(6) Ha a  Szát. 41.  § (4)  bekezdésében foglaltak szerint a  szerkezetátalakítási szakértőnek is alá kellett írnia a  hitelező követelések osztályba sorolását, az érintett felek a szerkezetátalakítási szakértőtől is felvilágosítást kérhetnek a Szát.

44.  §-a szerinti eljárás során annak érdekében, hogy valamely érintett hitelezői követelésre vonatkozóan milyen dokumentumokat vettek figyelembe a hitelezői követelés jogalapjának és összegszerűségének megállapításakor.

(13)

8. § (1) Ha a  szerkezetátalakítási szakértő az  adós gazdálkodásának felügyeletét is ellátja, a  szerkezetátalakítási szakértő személy folyamatosan nyilvántartást vezet a Szát. 26. § (2) bekezdése alapján lefolytatott vizsgálatairól, a megtett intézkedéseiről és azok eredményéről, valamint az adós vezetői számára tett felhívásokról és azok teljesítéséről.

(2) Az  (1)  bekezdés szerinti intézkedésekről az  érintett felek tájékoztatást kérhetnek, amelyet a  szerkezetátalakítási szakértő írásban teljesít.

9. § (1) A  szerkezetátalakítással érintett hitelezők nyilvántartásba vételéről és követeléseik besorolásáról szóló dokumentumokat a  szerkezetátalakítási szakértő személy a  követelések jogalapjául szolgáló okiratok, számviteli nyilvántartások áttekintésével vizsgálja meg, szükség szerint a felektől kiegészítő információkat és okiratokat kérhet, és ezek alapján a követelés-nyilvántartás számszaki helyessége, valamint annak jogszerűsége érdekében, továbbá a beszámítási jog és a nettósítási igények helytállóságára vonatkozóan írásban észrevételt tehet, amelyet az érintett hitelezőnek is megküld.

(2) A  hitelezők osztályba sorolását és a  szavazatszámot megállapító dokumentum aláírásakor a  szerkezetátalakítási szakértő személy nyilatkozik arról, hogy az adós vezetője az érintett hitelezői igények teljességéről jognyilatkozatot tett, továbbá a dokumentum az általa ismert adatok és iratok szerint megfelel-e a jogszabályoknak.

10. § Az érintett felekkel lefolytatott tárgyalásokról és a  szerkezetátalakítási tervről történő szavazásról készített jegyzőkönyv aláírásakor a  szerkezetátalakítási szakértő személy nyilatkozik arról is, hogy a  hitelezői gyűlés összehívása, lefolytatása, továbbá határozathozatala a  jogszabályoknak megfelelő eljárásrendben történt-e, és a jegyzőkönyv minden olyan adatot tartalmaz, amelyből a szavazás eredménye és jogszerűsége megállapítható.

11. § (1) A  szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásához a  szerkezetátalakítási szakértő személy az  általa készített közgazdasági és jogi elemzéseket az  adós vezető tisztségviselőjének – a  bírósághoz történő benyújtás előtt legalább 5 nappal – észrevételezésre bemutatja.

(2) Ha szerkezetátalakítási terv jóváhagyására vonatkozó bírósági eljárásban elleniratot nyújtanak be, a  szerkezetátalakítási szakértő személy az  elleniratra vonatkozó álláspontjáról írásban tájékoztatja az  adós vállalkozást is.

12. § Ha a bíróság a Szát. 61. § (1) bekezdése alapján az adóst a szerkezetátalakítási terv hiányosságainak kiküszöbölésére vagy ismételt megszavazására hívja fel, a  szerkezetátalakítási szakértő személy ehhez az  adós számára szakmai segítséget nyújt, és aláírja a  bíróságnak ismételten benyújtandó szerkezetátalakítási tervet, illetve a határozathozatalról készített jegyzőkönyvet.

II. FEJEZET

A BÍRÓSÁG ÁLTAL KIRENDELT SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI SZAKÉRTŐ DÍJAZÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA 3. Csökkentett mértékű díjazás megállapítása a szerkezetátalakítási szakértő kirendelésének az eljárás befejezése előtti megszüntetése esetén

13. § (1) A  bíróság a  szerkezetátalakítási szakértő díjazását a  Szát. 30.  § (1)  bekezdésében meghatározott mértéknél alacsonyabb összegben állapítja meg, ha a szerkezetátalakítási szakértő kijelölését a Szát. 31. §-ában foglalt okból szünteti meg. A díjcsökkentés mértékénél a bíróság figyelembe veszi az adott ügyben a szerkezetátalakítási szakértő közreműködésének időtartamát, adminisztratív teendőit, munkaterhét, a  kirendelés megszüntetésére alapot adó körülményeket, továbbá ezen körülmények bekövetkezésében a  szerkezetátalakítási szakértő valószínűsíthető közrehatását.

(2) A  Szát. 31.  § (1)  bekezdés c)  pontja szerinti esetben a  bíróság mérlegeli továbbá a  szerkezetátalakítási szakértő kötelezettségszegéseinek, mulasztásainak jellegét, súlyosságát, a  kötelezettségszegéssel, mulasztással az  adós vállalkozásnak és a  hitelezőknek okozott hátrányt vagy többletköltségeket, azt, hogy az  okozott hátrány csökkentésére van-e még lehetőség, a  mulasztás, késedelem időtartamát, ismétlődését, más személyek közrehatását, valamint a szerkezetátalakítási szakértő együttműködését az általa okozott hátrányok csökkentésében.

(14)

4. Csökkentett mértékű díjazás megállapítása a szerkezetátalakítási ügy sajátosságai alapján

14. § (1) A  bíróság a  szerkezetátalakítási szakértő díjazását a  Szát. 30.  § (1)  bekezdésében meghatározott mértéknél alacsonyabb összegben állapítja meg, ha

a) a szerkezetátalakítási eljárással érintett, nyilvántartásba vett és besorolt hitelezői követelések száma kevesebb, mint 15,

b) a szerkezetátalakítási eljárásban nem került sor moratórium elrendelésére vagy szerkezetátalakítási terv bírósághoz történő benyújtására,

c) a szerkezetátalakítási szakértő feladata nem terjedt ki a  Szát. 25.  § (1)  bekezdése szerinti feladatokra vagy az adós gazdálkodásának felügyeletére,

d) a Szát. 30.  § (1)  bekezdése szerinti díjmérték az  adott szerkezetátalakítási eljárás időtartamára, a  szerkezetátalakítási szakértő adminisztratív teendőire, munkaterhére és az  eljárással összefüggő ráfordításaira tekintettel aránytalanul magas lenne, vagy

e) a szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének megszüntetésére került sor a Szát. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti okból.

(2) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti esetekben a  díjcsökkentés mértéke 20%, ha a  szerkezetátalakítási eljárással érintett, nyilvántartásba vett és besorolt hitelezői követelések száma kevesebb, mint 5.

(3) Az  (1)  bekezdés b) vagy c)  pontjában meghatározott esetekben a  Szát. 30.  § (1)  bekezdésében meghatározott díjmértéket további 10-10%-kal csökkenti a bíróság.

(4) Az (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti csökkentett mértékű díjat úgy kell megállapítani, hogy annak összege legalább 10%-kal meghaladja a szerkezetátalakítási szakértőnek az adott eljárásban igazolt ráfordításai összegét.

(5) Az  (1)  bekezdésben meghatározott esetekben a  Szát. 30.  § (4)  bekezdése szerinti díjpótlékot a  bíróság által e rendelet alapján csökkentett alapdíj figyelembevételével kell kiszámítani és megállapítani.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5. Hatályba léptető rendelkezések 15. § Ez a rendelet 2022. július 1-jén lép hatályba.

6. Jogharmonizációs záradék

16. § (1) Ez a rendelet a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a  szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az  (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv I. és IV. címének való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

7. Módosító rendelkezések

17. § Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A  miniszter – az  Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája működtetéséért felelős szervként – ellátja az  áldozatsegítési, a  jogi segítségnyújtási, a  pártfogó felügyelői és a  természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátó személyek, az  önálló bírósági végrehajtók, igazságügyi szakértők, közvetítők részére jogi tárgyú és az igazságszolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzések, továbbképzések és vizsgák szervezésével, valamint a felszámolói és vagyonfelügyelői szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek és a  szerkezetátalakítási szakértők továbbképzésével és szakmai továbbképzésével kapcsolatos feladatokat.”

(15)

18. § Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) A 2. § (2) bekezdése – a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021.  évi LXIV.  törvénnyel együtt – a  megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az  adósság alóli mentesítésről és az  eltiltásokról, valamint a  szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az  (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv IV. címének való megfelelést szolgálja.

(2) A  4.  § (3)  bekezdése a  bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8.  cikk (1)  bekezdésének és 28.  cikkének való megfelelést szolgálja.”

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 763/2021. (XII. 23.) Korm. rendelete

a természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól

A Kormány

a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím és a 12. § (2) bekezdése tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében a  természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015.  évi CV.  törvény 106.  § (1)  bekezdés h) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adós vagyontárgyainak értékesítése 1. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. adós mellett kötelezettségvállalóként részt vevő egyéb kötelezett: a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015.  évi CV.  törvény (a  továbbiakban: Are. tv.) 10.  § (1)  bekezdés a), b) vagy c)  pontja szerint kötelezettséget vállaló természetes személy,

2. adósságrendezésbe tartozó vagyontárgy:

a) az Are. tv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgy, részesedés gazdálkodó szervezetben, forgalomképes vagyoni értékű jog, továbbá pénzfizetésre vonatkozó olyan követelés, amely piaci forgalomban értékesíthető, valamint

b) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az  adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről szóló 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerinti olyan forgalomképes vagyontárgy, amelyet az adós az adósságrendezésbe vont, és amely felett korlátlan rendelkezési joggal rendelkezik,

3. adósságtörlesztési határozat: bírósági adósságrendezési eljárásban a  vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és adósságtörlesztés tárgyában hozott, az Are. tv. 76. és 82. §-a szerinti bírósági végzés,

4. adóstárs: az Are. tv. 5. § 5. pontjában meghatározott természetes személy,

5. aktuális forgalmi érték: az  értékesítés megkezdésekor vagy az  azt megelőző kilencven  napon belül megállapított forgalmi érték, amelyet a  természetes személyek adósságrendezési eljárásában az  adós vagyona forgalmi értékének meghatározásáról szóló 231/2015. (VIII. 12.) Korm. rendeletben [a továbbiakban:

231/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet] meghatározott módon kell megállapítani, figyelembe véve azt is, hogy a vagyontárgy a piaci folyamatok figyelembe vételével rövid időszakon belül legyen értékesíthető,

(16)

6. egyéb kötelezett: az Are. tv. 5. § 18. pontjában meghatározott természetes személy,

7. értékesítésben közreműködő személy, illetve szervezet: aki vagy amely részt vesz az  adós vagyontárgyai értékesítésének előkészítésében, lebonyolításában, ideértve azt is, aki a vevőket közvetíti, vagy pedig elkészíti az adásvételi szerződést,

8. forgalmi érték: az Are. tv. 5. § 23. pontja, valamint a 231/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott forgalmi érték,

9. irányár: értékesítésre történő meghirdetés előtt megállapított összeg, amely nem lehet alacsonyabb, mint a vagyontárgy aktuális forgalmi értéke,

10. legalacsonyabb ár: értékesítésre történő meghirdetés előtt megállapított összeg, amely alatt nem tehető érvényes vételi ajánlat,

11. vagyontárgy: ingatlan, ingó vagyontárgy, értékpapír, részesedés gazdálkodó szervezetben, forgalomképes vagyoni értékű jog vagy pénzfizetésre irányuló követelés, amely piaci forgalomban értékesíthető.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) adós alatt az  Are.  tv. 104.  § (2)  bekezdése alapján adósságrendezési eljárást indító dologi kötelezettet és a kezest,

b) családi vagyonfelügyelő alatt az  Are.  tv. 31.  § (6)  bekezdése alapján kijelölt, teljes jogkörrel rendelkező helyettesét

is érteni kell.

2. § A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek értékesítésére vonatkozóan a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013.  évi CXXII.  törvényt, a  mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013.  évi CXXII.  törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013.  évi CCXII.  törvényt, valamint – bírósági adósságrendezési eljárásban – a  mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendeletet [a  továbbiakban: 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet] kell alkalmazni azzal, hogy ahol a 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet

a) felszámolást említ, azon a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárását, b) felszámolót említ, azon a családi vagyonfelügyelőt,

c) becsértéket említ, azon az e rendelet szerinti aktuális forgalmi értéket, d) minimálárat említ, azon az e rendelet szerinti legalacsonyabb árat kell érteni.

3. § (1) Ha a  bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy a  bíróság adósságtörlesztési végzése kiterjed az  adós adósságrendezésbe vont vagyontárgyainak vagy azok egy részének értékesítésére is, a megállapodás, az egyezség, illetve a végzés erre vonatkozóan tartalmazza

1. az  értékesítésre kijelölt vagyontárgyak felsorolását – 300 000 forint vagy az  alatti egyedi aktuális forgalmi érték esetén vagyontárgy típusonként összesítve, 300 000 forint feletti egyedi aktuális forgalmi érték esetén pedig egyedileg meghatározva –,

2. az értékesítés ütemezését,

3. az  értékesítés módját, ha pedig a  felek az  értékesítésre közreműködőt is kijelölnek, a  közreműködő kijelölésének módját,

4. az értékesítésre kijelölt vagyontárgyak felek által nem vitatott aktuális forgalmi értékét,

5. a  4.  pontban foglaltakat is figyelembe véve az  értékesítésre kijelölt vagyontárgyak irányárát, valamint a legalacsonyabb árat,

6. az  eredménytelen értékesítésre történő meghirdetés esetén a  megismételt értékesítésre történő meghirdetések ütemezését, többszöri eredménytelen értékesítés esetén az  aktuális forgalmi érték felülvizsgálatának rendjét,

7. bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban az  arra vonatkozó rendelkezést, hogy a  hitelezők milyen módon felügyelik az adós által lefolytatott értékesítést, továbbá, hogy az adós hogyan köteles az értékesítési cselekményeket dokumentálni és arról a hitelezőknek beszámolni,

8. az  adós kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az  értékesítésre meghirdetett vagyontárgyra vonatkozó részletes tájékoztatást a  vevőként jelentkezők számára megadja, a  vagyontárgy megtekintését lehetővé teszi, az értékesítésben közreműködő szervezettel együttműködik,

(17)

9. az  adós kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az  adásvételi szerződésben foglaló megfizetését köti ki,

10. az  értékesítésből származó bevétel hitelezők között történő felosztásának és a  hitelezők részére történő kifizetésének szabályait,

11. közhiteles nyilvántartásba vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítékkal rendelkező hitelező, illetve az elidegenítési tilalom jogosultjának kifejezett hozzájárulását a vagyontárgy értékesítéséhez,

12. az  adós nyilatkozatát arról, hogy a  vagyontárgy értékesítéséről tájékoztatta a  jogszabályon vagy megállapodáson alapuló vételi jogi jog jogosultját,

13. az  adós nyilatkozatát arról, hogy a  vagyontárgy értékesítéséről értesítette a  jogszabályon vagy megállapodáson alapuló üzembentartói jog, használati jog vagy haszonélvezeti jog jogosultját,

14. az  adós nyilatkozatát arról, hogy a  vagyontárgy értékesítésére vonatkozóan a  rendelkezési jogát – a természetes személyek adósságrendezésére vonatkozó jogszabályokon túl – jogszabály vagy szerződés nem korlátozza, illetve ha korlátozza, abban az esetben milyen feltételekkel teszi lehetővé,

15. ha a  vagyontárgy értékesítése hatósági engedélyhez kötött, az  adós nyilatkozatát az  engedély megszerzéséről,

16. az  értékesítés során az  adós együttműködési kötelezettségét a  hitelezőkkel – bírósági adósságrendezési eljárás esetén a családi vagyonfelügyelővel –,

17. az értékesítési költségek előlegezésére és viselésére vonatkozó szabályokat,

18. az adós kötelezettségvállalását az értékesített vagyontárgy vevő részére történő átadására, illetve a birtokba adással összefüggő intézkedések megtételére.

(2) A  bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a  bírósági adósságrendezési egyezség, illetve a  bírósági adósságtörlesztési terv előkészítéséhez az adós csatolja

a) azoknak az  (1)  bekezdésben meghatározott nyilatkozatoknak a  másolatát, amelyeket a  megállapodás megkötésében szerződő félként részt nem vevő harmadik személyek állítottak ki,

b) az (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott hatósági engedély másolatát,

c) az aktuális forgalmi érték, illetve az irányár megállapításának alapjául szolgáló dokumentumokat.

(3) A  bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás alapján történő vagyonértékesítés során nem lehet vevő az Are. tv. 78. § a)–b), e), f), és g) pontjában, felsorolt személy vagy szervezet, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által foglalkoztatott személy, valamint az értékesítésben közreműködő személy, illetve szervezet.

(4) A  bírósági adósságrendezési egyezség alapján történő vagyonértékesítés során nem lehetnek vevők az  Are.  tv.

78. §-ában felsoroltak, valamint az értékesítésben közreműködő személy, illetve szervezet.

4. § Ha az értékesítésre kijelölt vagyontárgy az adós, adóstárs és más személy közös tulajdonában van, az értékesítést csak az  adós és az  adóstárs tulajdoni hányadára lehet lefolytatni, kivéve, ha a  többi tulajdonos megbízást ad az adósnak a saját tulajdoni hányada értékesítésére vonatkozóan, amelyben meghatározza a tulajdoni hányadára eső legalacsonyabb árat és az  irányárat, a  vételár megfizetésének módját, valamint nyilatkozik arról, hogy a  vevő számára az  adóssal megegyező módon engedélyezi az  értékesítésre kerülő vagyontárgy megtekintését, valamint a megvásárolt vagyontárgy birtokbavételét. A megbízást, illetve a nyilatkozatot a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, illetve a bírósági adósságrendezési egyezség vagy az adósságtörlesztési terv előkészítésekor be kell mutatni.

5. § (1) A  300  000  forint aktuális forgalmi érték feletti vagyontárgyak értékesítését nyilvánosan – sajtótermékekben vagy a  piaci forgalomban használatos elektronikus internetes értékesítési felületen – kell meghirdetni. Ugyanígy kell eljárni több vagyontárgy együttes értékesítése esetén is, ha a vagyontárgyak együttes aktuális forgalmi értéke eléri a 300 000 forintot.

(2) Az  értékesítésre történő meghirdetést mindaddig folytatni kell, amíg nem érkezik olyan vételi ajánlat, amelyben a  vételár eléri vagy meghaladja az  irányárat, megismételt értékesítésre történő meghirdetések esetén pedig a legalacsonyabb árat.

(3) A legalacsonyabb ár nem lehet kevesebb

a) a második értékesítésre történő meghirdetéskor a vagyontárgy aktuális forgalmi értékének 90%-ánál, b) a harmadik értékesítésre történő meghirdetéskor a vagyontárgy aktuális forgalmi értékének 80%-ánál, c) minden további értékesítésre történő meghirdetéskor a vagyontárgy aktuális forgalmi értékének 70%-ánál.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Felelős: nemzetgazdasági miniszter nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere miniszterelnöki biztos Határidő: 2017.. c) felhívja a nemzetgazdasági

Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter emberi erőforrások minisztere Határidő: 2017. a Beruházások ütemezett megvalósítása érdekében felhívja a nemzetgazdasági

Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2017. felhívja az  emberi erőforrások miniszterét, hogy az  1. és 2.  pont szerinti intézkedések megvalósítása

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter, honvédelmi miniszter, emberi erőforrások minisztere Határidő: 2018. egyetért azzal, hogy a belügyminiszter a 2. pont

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter, emberi erőforrások minisztere Határidő: 2018. Az operatív programok végrehajtásával összefüggésben a  XIX. Uniós

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter, földművelésügyi miniszter, emberi erőforrások minisztere Határidő: 2018. A Kormány egyetért azzal, hogy a

Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter emberi erőforrások minisztere Határidő: 2017. felhívja a  nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a  Miniszterelnökséget

Felelős: emberi erőforrások minisztere Határidő: 2016. felhívja a  Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a  2.  pontban, a  3.  pont a)  alpontjában és a