148 Ittaaodui—Izom
Kézbesíteni 1. szembesíteni
Kezdemény—Kibékiteni 175
Kezdemény. Először Bar. Vm. Tszt-ban (1807) „seeleton” in sensn translato jelentéssel. — Thewrc^k Emil (Ny. 10 :174) azt állítja, hogy a mai értelemben atyja használta először, de nem mondja meg hol ? Én a Társalkodó I, kötete 21. lapján és a Jelenkorban (1:221) találom először „initiativa” jelentéssel. — Ugyanígy Fog. 1833 (DMM.). —
„Beginncn, untemchmung” Tzs. (1835). — Kezdeményezni Ball. (1872).
Kezdetleges, J ó s ik a 1853 (Eszther): „primitivus: kezdeties egészen mást tesz”. Vö. Ny. 27 :117 ; de nem mondja meg, hogy mit.
Kezelni, S á n d or iB tvá n 1808 (Told.): manipularo - Meg
van Pest Vm. Tiszti Szt.-bau is (1807.). — Nyelv-kezelés CzF. (1807);
hozzáteszi azonban : „nem igen ajánlatos összetétel, mert a „kezelés”
szó nagyon anyagi működést előfeltétel ez”. — Szarvas Gábor (Ny. 14 : 407) Baksay ellenében) pártjára kelt.
Kézirat, S á n d or I s t v á n 1808 (Told.) — Szemere írja Kazinczynak (Műnk., 3:89). „Szűr-szüret, tehát irat, kézirat ?“ — Továbbá (2: 251): „a kézirat fogja bántani fülét, mert ez a szó, a maga at végezetével még új. Megváltjuk, hogy minket is kedvetlenül érinte meg ez a szó, midőn legelőbb hallók, s azt kérdők magunktól:
ha ezen változtatásra volt-e szükség ? Do az -ás és az -at nincsenek értelem nélkül, s a kézírás is bánthatja fülünket a három aceenttel”. — Kézjegy, manupropria CzF. (1865).
Közmű, M á rton 1803. (Szfc.) „manufactur: kezűn ív, kézmív. — A régi irodalomban kézműves sincs meg, csakis kézi műves. (NySz.) ~ Kézműzet, manufactur Fog. (1845) a művezet fn. összcráutásából.
Kiadvány 1. Feladvány.
Kiállani. Ez igenek „elszenvedni, elviselni“-féle jelentése a régi irodalomban ismeretlen volt. (NySz.). — Megvan már Mártonnál (1799):
„ausstehen” alatt; unausstelilioh, kiállhatatlan. Vö. Sí.
K iállítani. A NySz.-ban nincs meg. — Mártonnál (1803) aus- stcllcn; kiállítás: ausstellung. — Tzs. (1838) zu standé bringen is.
Kiáltvány, S z o n ta g h G u s ztá v 1834. (Math. S z t); procla- matio. — A kézi szótárak közül először Hali. 1857.
Kibékíteni. Sem ez, sem békíteni nincs meg a régi irodalom
ban. Vö. NySz. — Békíteni, Sí. (1808); megbékíteni, öszvebéJciteni Kreszn.
(1827) ; kibékíteni CzF. (1865).
176 __________ Kibocsátvány—Kígyózni
Kibocsátvány, B a ll á g i 1851 (Leguj. m. szav.): „eriasg* : bocsátvány, kibocsátvány.
Kicsapongás, F o g a r a s i 1833 (DMM.): excessus. — Előbb kihágás, kikapás. (Törv.)
Kicsinyes. — Megvan már 1772-ben Vajdánál, „minutus" érte
lemben (Kreszn.), de a NySz.-ból kimaradt. Az újabb szótárak közül először Ball.-nál (1854): kleinlieh. Ugyanez Fog. (1845) am.
kicsinyletes, — Kicsinykéim, Kall. (1854).
Kicsinyítő, diminutivum a I)ebr. Gramm.-bán (1725) kitsinyitö vagy alatsonyüá (164). — Gyarmatidnál 1784 (Nyelv. mcst. Cü I.) kicsinyxő.
K idolgozni, Sándor István 1808 (Told.). — Az „ansarbeiten*
szószerinti fordítása.
Kidrágítani, G y u la i F á i 1900. (TolnaiMagy. Szt.): kisteige- rolui. A Magyarító Szótár tárgyalásakor ajánlottá a M. Tud. Akadémia Nyelvtud. Bizottsága ülésén.
Kiegészíteni, F o g a r a s i 1833 (DMM.): inlegrare, erg&uzen. — Kieyészitmény Ball. (1864). — Kiegészülni CzF. (1865).
Kiemelkedni, F a I u d i 1748 (Műnk, 12). Sem Szí)., sem Sí.
nem ismeri. — A NySz.-ból kimaradt.
Kiépíteni, F a 1 u d i (Műnk. 334., 665); u. o. kiépülni. — Talán a nép ajkáról, noha sem SzD., Sí., som Tsz. nem ismeri. - A NySz.- ból kimaradt.
Kiérdem elni, C z u e z o r - F o g a r a s i (1865). — Bailagi (1890) évi szótarában sincs meg.
Kiérdem ült, az „eineritus” szószerinti fordítása. Először Bar.
Vm. Tszt.-ban (1807). — Egy kéziszótárunkban sincs meg (Ozimsz.), noha különösen a protestáns lelki pásztorokról gyakran mondják.
Kifogásos, Im r e J á n o s 1831 (Phil.): exceptivus. — Szótá- rüag először OzF. (1865). — Kifogástalan, Ball. (1864). — Kifogásolni Ball. (1881).
Kifütyülni, F a lu d i (NySz.). Sí. cxsibilare, auspfeifen.
Kígyózni. Sem NySz., sem Kreszn. nincs meg. — Először Tzs.
(1835). — A scldUiigeln fordítása.
Kihallgatni—Kilincselni 177 Kihallgatni, S á n d or Is t v á n 1808 (Told). A régi nyelvben ismeretlen. - Mártinál (1823): „kihallgatván mind a két félt'; de ugyanitt s le egész Ball. (1800) az amlienz: meghallgatás. — A inai kihallgatás először SimB. (1899).
Kihasználni. — Kgy szótárban sincs meg egész Rali. (1890-ig):
a Ny. már 1879-ben (34 1.) megrótta, mint az „ausnützen" fordítását.
Kiképezet, Be n y á k Bern át 1783 (Okos Elm. 128): „pla- num, mivel ez more elme-béli rajzolás arra végre, hogy valaminek megtétele képeként hozzá alkalmaztatódjnn." — Kiképezni, ausbilden jelentésben Tzs. (1838).
Kikérdeni, kikérdezni Amaz S á n d or Is tv á n 1808 (Told.
inquirere); emez B ar é t i S za b ó D á v id 1792 (SzD.) Kikezdeni, M árton Is tv á n 1796. (Kereszt, theol. mór.) a paragraphust faltereinek nevezte, a mi Vcrseghyt (Lex. 332) a következő észrevételre indítja: „az én vélekedésem szerint az át, be, fel, ki, te, öntve, szél és vissza elösnócskákat a terí igétől még a józan Bogién is eltiltja'. Verseghy bizonyára túloz, mert a kikezd, felkezd megvan a nép nyelvében is (Tsz.), de tény, hogy a szótárak egész 1848-ig a kezd efféle igekötőit nem ismerték. - Az új kikezdéx vagy bekezdés (alinca) esak 1872 óta (Ball.).
Kikövezni, B áró t i S za b ó D ávid , 1792 (SzD. 272): .ki
kövezett út'. — Ez ige megvolt a régi nyelvben is, de más jelen
téssel (NySz.): mit steinwiirfen hinaustreiben.
Kiküszöbölni, B a r é t i S z a b ó D á v id 1792 K isrt- Szt.).
Nála a. m. kikergetni, s így alkalmasint az „eümmare* szó szerinti fordítása, noha a Sl.-nál előforduló küszöbölni (domo, v. cubili exigero, expcllere) népies eredetre látszik utalni. Vő. Tsz. — A mathematikai értelemben vett „climinatio" Dugonicsnál, Pethénél kiirtatm, Bresz- tyonszkynél kizárás, a Közh. Esm. tárában kiirtás, és csakis a Toldy- féle Tud. Miisz. (1858) honosítja meg a mai kiküszöbölést.
Kilátás. — Mártonnál még (1799) és SÍ. (1808) csakis; prospeetus, aussicht. — A jövendőre vonatkozó .anssielit" Kázinczynál s még 1833-ban is (Jelenkor 810) kinézés: „törvényes szökésink virágzása iránt most és jövendőre biztos kinézések vannak'. A Mondolat rosszalta. - - v A fct/dfós-nak ez az értelme, ógy látszik, csak 1833 körül honosod
hatott meg.
Kilincselni. A régi nyelvben kilincsezés am.eolligatio,eopiilatio.—
Szitv: Nyelvű,jít. Szótára. 12
178_ Kímélet—Kin)
SzD.-nál (1792) kilincselni am. zárni : leleilincselni az ajtót; ugyanígy Ball. (1890). — Legújabb időben az „antichambrirozás“-ra ajánlotta valaki a kilineselésl. (Ki és hol?)
Kímélet. Meg volt a régi irodalmi nyelvben is, takarékosság, fösvénység értelemben (NySz.). — Meg SL-nál is : kémélletle.nség;
prodigalitas, exccssus. — Mai értelme (Jelent. 1: 509) kiméllel (dis- cretion). — Kímélet (scboming); kíméletes (schonend); kíméletlen (selioimngslo%| Fog. (18361 és Xzs. (1838).
Kimerülni. Klőszőr Ball -nál (1854) ersehőpfen : kimerülni, cl- gycngülni; erschöpft: kimerült.
Kinálvány, S t e t t n e r 1832. (Vált.): „Kínálást magában fog
laló iromány". Vő. Szf. — Kínálat Tzs. (1835). Kínálkozik, először Sl.-nál (1808), azelőtt kinálkoiUk NySz.: ugyan így még SL-nál táplál- kndik. Dugonicsnál (Példabeszédek, 2 :187) törülködiic.
Kincstár. K en y á k B ern át 1780 körül (Vö. Ny. 30 : 426). — A Dcbreczcni Gramm, rosszalta. — SzP.-nál „kincstáros“ : kulcstartó. — Kincstárnok Tzs. (1835) és Kunoss (Gyal.).
Kinevezni. — A NySz.-ban csak egy adat van rá a régi iro
dalomból: „helyes magyarsági kinevezés*, líógi értelme tehát am.
kitétel, kifejezés (ausdruck). — „Krnennen* értelemben először Márt.- nál (1799); azelőtt egyszerűen csak nevezni, pld. „valakit tanáts tag
jává nevezni." Márt. (1803).
Kinézni, 1. Jól néz ki.
Kínpad, S á n d o r Is t v á n 1808. (Told.): sella tormentuosa.
Kintorna. P á k h A lb e r t . A régi nyelvben czitera-féle húros hangszer: quintema. NySz. — Vadnay Károly följegyzéso szerint: „P. A. csinálta a szófaragób kigúnyolására" helyesebben mondva ő újította fel verkli értelemben (Vö, Ny. 8; 130.), noha ehhez a Jelenkor 1832-iki folyama (1:40) is már közel jár: „a sok czikornyás kintorna vagy fülhasgató rikoltozások helyett rendes egyházi karéneklök neveltessenek'.
Kínzalom, B a l l a g j 1846 (Szt.): műtér; kinzalmas. marter- voll. — A „gyötrelem, gyötrelines" mintájára.
Kinyomni. A német „ausdrücken" eme szolgai fordítása, a magyaros „kifejezni* helyett, alkalmasint Kazinezynál fordul elő elő
ször. Vö. Ny. 4 : 220: de megtalálni Berzsenyinél is Ny. 1:145.