Usiiggedolem—Czikk
Függélyes 1. filggőleg
Független, B a r ó li S z a b ó D á v id 1792. (SzD.). Ugyanott:
függetlenség. — Függetleníteni, Fog. 1845.
Függetyű, B a r ó t i S z a b ó D á v i d 1792. (SzD.): az órának lebegő tolla — Sl.-nál: perpéndicnlum. — Fog. 1836: függentyii a. m.
lógony (L i. inga).
Függőn Füvész 105 Függőn, M á rton n á l (1803 és 1823) „scnkbley6 : függőón;
Tzs. (1835) loth : mérőn, függőn; ugyanitt függdgy, függhid, fiigg kinéz.
Fü ggőleg, B a rá ti S za b ó D á v id 1792. (SzD.): depcnden- tcr; Sl.-nál: „magát el nem határozva, el nem tökölve". — Függőleges.
herabhangend (Márt. 1799), de már scnkrecht is (Márt. 1803). — Füg
gik), függélyes, Bugát 1828. (Boncztud.).
Függöny, K m eth D á n ie l 1817 (Tud. Gyűjt. 6:146.). Nála voltaképen pcndulum cs pcrpcndiculum, vagyis a mai inga és függő zsinór: még ugyanigy a Közli. Esiu. Tárában is. (Math. Sz.). — Mai .firliaug" értelmében Hcüneczy kezdte használni a Társalkodóban 1832-ben. — S zí): etefüggö. — FüggönySzni, kifnggffnyüzni: drapi- ren Fog. (1836), mit gardinen verseken, Ball. (1890): befüggnnyiizni (ablakot) egy szótárban .sincs meg.
Függvény, B a r é t i S za bó 1792. (SzD.). Nála függmény alak
ban és „kárpit, superláP értelemben; Sl.-nál: quaste; Vcrscghynél (Le*.) inhaerentia; Fogarasmál vignette, etiquetto; még ugyanígy OzF.-nál is ; végre Györy Sándornál (1832) a matheinatikai értelemben vett fimetio. — Füygvéwyezni Ball.-nál még legutóbb is (1890) a. m. „eti- quettiren, anzetteln'.
Fültanú, 1 szemtanú.
Fürgenoz, B a r á t i S za b ó D á v id 1784 (SzD.). A régi vir- guncz (MA.) székelyes módosulata. A nyelvújítók szerettek a fiirög, fürge-fürgencz példára hivatkozni, mikor a sok -anezos főnevet faragták.
Fürkészni, V a r g y a s 1750 (Phras.) fiirkészés: eonqnisitio". — A nép nyelvéből véve. — Fürkész, fürkészel Fog. (1836).
Fürtözet, G y ö n g y ö s i 1693 (Kern Ján. 364j; a. m. fürt.
Vö. Ny. 27 : 254.
Fűszer, fűszerezni, B a r á t i S z a b ó D á v id 1779 (PM.
1 : Szótár) és 1792 (SzD.). — Az előtt fűszer szám. — Sl.-nál: aroma, condimentum. fűszer-áros, fűszeres, fűszerezni (aromate eonspergere, condire). — Fog. (Kercsk. Szt. 1843): fűszerész, Műszerészet.
Füvész, B a r ó t i S z a b ó D á v id 1792 (SzD.). Fiivet ismerő vagy fii-szedő. — Alkalmasint Benkö Józseftöl^való e szó. — Sl.-nál:
füvész, fűrészét, fiivészség, füvészni (botanisare). — Márt. (1803):
fűrész kert, — PP.-nál (1801): fűszeres, botaniker, Molnár János ntán.
106 Füzér Gáz
(M. könyvház). — Erre a mintára lett, jóval később, gyümölcsész, gyümöksészet, pomologia Fog. (1845).
Füzér, B a r ó t i S z a b ó D á v id 1792. (SzD.): „a mi fel van fűzve, vagy fBzni-való. - A ncp ajkáról véve. — Füzérláncz, eotillon (Ball. 1851): előbb körtánc'/. Ball. 1846.
Füzet, K a z i n c z y 1815. (Műnk. 5:115.). Vő. Szvor. Feji. tűn.
és Szem. 2 : 256. — hála voltaképen blatt és csomó. — Mondolat ezt is rosszalta. - Kreszn. nem fogadja cl. — Szótárüag Kun. Szf. (1834).
Gagyogni, B a r ó t i S za b ó D á v id 1784 (SzD): „gagya- tolni, teretarázni, tréeselni,* de már a 2-ik kiadásban: „a gyermek.*
szóllás kezdete, lallare*. Sl.-nál: gagyogni, gügyögni, gügyögni:
blatcrare, garrire, v. lallare, balbutire. — Kétségtelenül a nép ajkáról.
Vb. Márt. és Kassai. — A Tsz.-han nincs meg.
Gallyazni, S á n d o r Is t v á n 1808 (Told.) : frondere, fron- descere, tehát gallyasodni; Kassainál ellenben (2 :251), a nép ajkáról véve,dofroudare arborem, ugyanígy Tzs. (1838). Gallyazni, Tzs. (1835).
Gar. — A nagy garral járni székely mondást, szótárba szedve, legelőször (Phil. 102) találom. Innen elvonva : gar, stolz, hochmuth, Fog. 1836, s innen Kunosa furcsa ötlete (Gyal. 1836), hogy a recen- sens : gara, rcccnscálni: garálni s a receusio : garálat legyen. Ball.-nál (1890) még megvan.
Gáz. Sándor István szerint (Sokféle 7:253) a gázlóhely régen te gázhely vagy éppen gáz lehetett. — 1828-ban, mikor a nemzetközi műszó, a gázviiágítás útján, a magyar nagy közönség ismeretkörébe is mindinkább behatolt, Bugátnak (Boneztud.) meg az jutott eszébe, hogy a régi lábikra helyett a gáz szét ajánlja" : radiccm vocis gázolni cujus gonuina signifieatio est vádion transire, quod cumprimis muscu- lorum guralium aetiono perfleitur.” (Szh.). Innen van Fog. (1836) szó
tárában ez a furcsa egymás mellé állítás: gáz 1. die wadc, 2. das gas. - Ez Mártonnál (1803): szósz, gözszesz, savanyúságszesz ; 1823-ban levegő-szesz; llolmeczynél (1832) légszesz. A gáz többesszáma hol gázok, hol gáeak; amaz még érezteti az idegent, ez már nem.
G.
Gazdaságos Gim 107 Gazdaságos, M á r t o n J ó z s e f 1803 és 1807. (Szt.): vortheil- liaft, wirtschaftlieh. — A nép ajkáról.
Gazdász. F o g a r a s i 1845. évi Segédszótárában találom elő
szűr a gazdászat szót, mindamellett bajosan tőle van, mert CzF. (1884) maga is azt mondja: gazdász annyiban hibás alkatú szó, a mennyi
ben a gazda szótól származtatva, azt jelenti: gazdával bánó (mint juhász, kertész a m. jnhval, kerttel bánó, a mi helytelen fogalom volna. Jobban talán: vagyonász". — Ma már csak a gazdaságintézeti tanulók nevezik magukat yazdászokaak, talán azért, hogy a jogászok
hoz hasonlítsanak. — A nemzetgazdmzat is ma mar nemzetgazdaság.
Geny, V e r s e g h y 1805. (Tiszt. Magy.). Kivonás a genyedni-bőL Gép. Még sem Tzs. (1835), sem Fog. (1836) nem ismeri: először Tzs. (1838), dőlt szedéssel. Keletkezését c szerint 1836 vagy 37-ro tehetpik — A régi gégéig megcsonkítása. — Gégész, Fog. (1845) előbb gépelyész Fog. (1836); gégészet, gépezet (előbb gépelyzel), gépmi4 .Fog.
(1845). - Yillanygcp Lugossy (Tnd, tár 1840; jón. 371). ú Gerinozes. Megvan már Cal.-nál 1584-ben; de itt, valamint a régi irodalomban általában, „rögös, göröngyös, lioporcsos" a jelen
tése. — Mai értelmében Tzs. (1838).
Gerj, V i t k o v i c s 1805 (Műnk. 3:5). — Elvonás a gerjed-böl. — Nála: regiing: Bugáinál 1833 (Orv. Szókönyv): miasma. — Gerjes n. o. miasmaticus, utóbb „regsam" (Ball. 1864).
Gerjedókeny, G e l e j i K a t o n a I s t v á n 1645 (NySz.);
leieht entziindbar. — Ma; erregbar, reizbar Fog. (1836).
Gerjedelem, F a lu d i 1748. (Nem. assz. 157.). Ugyanő nála t/erjedelmes (17.). Vő. Ny. 25 : 345. — Gtrrjelem a. m. gerjedelem (Tzs.
1838). Vő. borzalom. — Gerjelmez (Ball. 1864).
Gerle. A gerliczél a palóezság rövidítette gerlére, géllére, gittére.
(Ny. 5 : 226; 21:48). Innen vette az irodalom nyelve. — Megvan már Tzs. (1835): gerle, gitt, ez utóbbi még dőlten szedve.
Géza. - Győző. — Sándor István irja a Sokfélében (7:144):
„Szegődj gyanúja, hogy Gejza a mostani Írással Győrének mondatott volna, szemlátomást helytelen, mert ha különben is megvizsgáljuk, ezen három Fejedelmünk semmi nagy győzedelmekkel nem ditseked- 1)ebiek". — 1843-ban (Hond. 356): „Gr. Amadé Geyza (Viktor)“.
Gím. A régi nyelvben am. szarvastehén (NySz.), még SzD.-nál
108 GÓCZ fíÓlT'SÖ
is am. nőstény, p. o. őz v. szarvas : Benkö József a gímel „szarvasi
nak vette, Sándor István rothwildnak. (Vö. Sokféle 8:154). — Tzs.
(1838) gímszarvas 1. szarvastehén, de ugyanott gim „roth-vrild“-et is tesz általában. — Hanák János 1845-ben (Terra. rajz.) Benkö nyomán a szarvast (cervus, hirsch) elnevezte j^mnek; nála van tehát jávor- gim. iramgim, közönséges gím (25 1.). — Legújabban Paszlavszky (Állattan, 1900) csakis a cervus elapkit nevezi gímszarvasnak.
Góca, B á ró ti S z a b ó D á v id 1792. (SzD.). „Kemencze, mely alatt tüzelnek". — Székely tájszó; SÍ. nem ismeri és SzD.-ra utal. —
■Gócz (tűzhely). Jclcnk. 1:77. — Tzs. 1885: brennpunkt is. — Gócz- ponl (BaU. 1890).
Golyhó, B a r ó t i S z a b ó D á v id 1792 (SzD.): — A nép nyelvéből. Vö. Tsz. és Adal. 284.
Golyó. A régi nyeltben csakis coleus, testiculus (Adal. 284). — Más értelemben SzD.-nál (1784 és 1792) először: kelske-goh/ó (stereus capraruin, Sí.) és szemgolyó; Bar, Vm. Tszt.-ban: selyemgolyó (galetae).
Sl.-nál már glóbus. — A Mondolat s eleinte a Ky. is rosszalta.
Golyózni, ballotiren, F o g a r a s i 1843. A Törvtud. Szót. neki tulajdonítja s tőle veszi át a Kcresk. Szótárból. (Jelenkor 1833. 299 1, még golyóbisozm.) - Billiárdvzni értelemben megvan már 1835-ben (Kunoss, GyaJnlatl — Kigolyózni még cg}7 szótárban sincs.
Gomoly, B a r ó t i S za b ó D á v id 1792 (SzD.): „kerekség, kerekdedség; a föld gomollya*. — Gomolyag: „tsomó, tsomolék*
gombolyag". — Gomolyogni: „láb alatt fenteregni, henteregni". — A nép ajkáról véve. — A gomoly felhő összetételt Bugát (Szh.) magáénak vallja: cumulus, haufenwolkc.
Gondnok, C s á s z á r f e r e n c a 1840 (Vált.): „csődület! gond
nok: cnrator". Fog.-nál (1843) gondár.
Gondolatjel, M á r t o n n á l (1803) a „gcdankcnstrich" am.
:,figyelcmjel‘- ; 1823-ban : gondolatvonás. — Tzs. (1835): gondolatjel.
Gondozni. Sem CzF.-nál, sem Ball. Telj. Szt.-ban még nincs meg. — 1885-beu közölte a Nyr. (14:46), hogy Kis-Kükiillömegyében a kurátort gondozdnak hívják. — Szótáiilag először Ball. (1890):
warten, pilegen, versorgen.
Górcső, B u g á t 1836 (Tscham. Phys.). — Bugát szerint
(Szó-Gordonka— Gördülőt
halmi a gór magyarul igen nagy-ot jelent; bizonyságai a górdió. gór- tyúk és a goromba szó gyükére: gór. (!).
Gordonka, B a r ó t i S z a b ó D á v id 1792 (SzD.). Nála gordon am. brúgó, bogii, hegedű. — Sí. maga nem ismeri, esakis SzD.-ra liivatkozik. - Kassai (1: 257) szerint: a mi Helyalján bnigó, Egerben bőgő, az Erdélyben gordon (bass-geigei. Tsz.-bán nincs meg. — Tzs. (1835) violon: gordon, bögö; violoncello: gordonhegedií, gordonka.
Gömb, D u g o n ic s 1784 (Tudák.). Elvonás a gömbölyű ből.
„Ezen szó gömbölyű (mondja Dug. 2:139) fen-forog a' magyaroknál, esudálom, hogy veszhetett el a gömb szó, mivel úgy nem lehet gömb nélkül gömbölyűt mondani, mint harmat nélkül harmatost. Legalább ezzel is gazdagítsuk a magyar nyelvnek tárházát veazeudíi állapotyá- ban“ . A Debr. Gramm, megjegyzése ellenében, hogy a gomb C8 gom
bolyag analógiája nem elegendő erre az elvonásra, fölemlíthető a népies gömböntű is, a melyről a gömb leváladása már egészen termé
szetes. — Sl.-nál a glóbus tormentarius ágyúgomb. sőt ágyúgombótz is.
Göncz, B a r c z a f a l v i 18iö (Szemére Följcgyz. közt 1:255):
pólus. .A göhtzöl szekere nem meszsze van az Északi göntzlöl-'. — Elvonás a yönezöl szóból. — Tarczy Lajos a physikai polaritást gon- czölösnégnek, a polarisatiót gönczölitésnek nevezte Természettanában.
Göngyölíteni, S á n d o r ls t v á n 1808 (Sí.). — A nép nyelvé
ből. A Mondolat megütközött rajta. — Kassai (Szt.) göngy is. — Vas megyében gönezölni 8 ebből szintén elvonás útján gönez. (Tsz.). — Fog.-nál (1843):göngy, ballen: göngyöl, emballirt; göngyölni, emballage;
góngymíly, tara.
Gör, S á n d o r ls t v á n 1808 (Told.). Nála ain. cylindrus, walze, görgőfa. — Elvonás a görögni, gördítni igékből. — G-örfa, görfiig- göny, dőlten szedve. Tzs. (1838). A görhid, görkárptí, görkocsi, görredöny, görszék még ma is megvannak, legalább Ball.-nál (1890), mint. a német roll ügyetlen fordításai.
Görbület, B i t n í e z 1834 (Math.): cnrvatura. „Curva dupli- cis enrvaturae : kettős görbületit görbe”, (u. o.); biegung Tzs. (1835);
krümmting Fog. (1836).
Gördület. A eodexek korában .mennydörgés* volt a jelentése (NySz.); azután kihal. 1860 körül elevenedik fel újra, de most már rhythnms, numerus, ebenmass in dér rede Ball. (1861): gördiUeles,
no Görch Gúayor
rhytmisch, ebenmüssig (u. o.); gördülékeny: geláufig, leichtfliessend Fog. (1845)
Göreb, B u g á t 1833. (Orv. és Szil.): „est vox ex adjectivo görbe, curvus fonnata, cujus videlieet ultimae syllabac literac transpo- sitae sunt*. — Tankönyvek, szótárak, sőt széplrók is elfogadták, de úgy látszik a régi lombik ki fogja teljesen szorítani.
Gőz- A gőzzel való és gőzzel hajtott jelzők elhagyásával alko
tott összetételek közül megvan már 1807-ben (Márt.): gözcrömü;
1323-ban (Márt.) gőzhajó, gőzsajka : 1832-ben (Társaik. 1:351) gőz- hajózás; 1838-han (Tzs.) gőzkocsi, gőzmalom: 1845-ben (Fog.) gőz- golyó. gőzgép, gőzkazán: 1854-ben (Ball.)gőzmozdony: 1857-ben (Ball.) gözmozgony stb. Ilyen összetételű a szélmalom, szélpuska is.
Gőzk ör, S á n d o r l s t v á n 1808 (Told.): atmosphacra, dunst- kreis. — Utóbb a luftkreis forditásaképen levegőkor (Közkaszn. ütem.
tára 1831. 1 :470), de már Kunosánál (Szf. 1834): légkor.
Gubó, K a z in c z y . Saját följegyzése szerint (Pandekt, 5:13).
Jelentését nem adja. — „Gubacs* értelemben megvan már Sl.-nál (1808). .— Tzs. (1838) „cocán* és einfaltspinsel értelemben is. Kazinczy alkalmasint az utóbbi értelemben használta. — Mindenesetre a nép nyelvéből van véve.
Gúla, M o ln á r J á n o s 1760. ÍR. Jel. Épül.). „Más egyéb tor
nyok Egyiptomban a görögöktől oboliscusoknak neveztettek; az olasz fordítás szerint pedig gályáknak hivattatnak. Kászálius ezt a szót Frantzia eredetűnek tartja, mert ezeknél „aiguille* tüt jelent, Mi ezt a szózatot megtarthatjuk a magyar nyelvben, míg a többi olasz szó
zatokon ki nem adunk". (236—237 11,). — Sándor István (Sokf. 9:59) és Kreszn. is Molnár Jánosra hivatkozik. — Vö. Adal. 291.
Gúny, V e r s e g h y 1805 (Tiszt. Magy.). — Elvonás a gúnyol igéből. „Mintha gyémántra akadtam volna — mondja Kisfaludy S. - úgy megörültem, midőn Verscghyben magányt, szomjat, éhet, gúnyt s magamban dühöt találtam". (Műnk, 1893, 6. köt. 303.). — Vö. éh KySz.; düh SzD. — Gúnyos, Jelenkor (3 : 615), Gúnyirat, gúny- kaezaj, gúnyvers (Kimoss, Szf. 1834): gúnykép (Phil. 1834); gúnyszó (Tzs. 1838): gúnymosoly (Ball. 1843); gúnydal (Ball. 1854) stb.
Gúnynév, S n m e r e (Műnk. 2 ;256).
Gúnyor. B a r e z a f a l v i 1787. (Szigvárt). „Szatíra, szúrósan
Gtiniíi—Gyám 111 oktató beszéd". — Érdekes, hogy a gúnyor majd húsz évvel korább való a gúnynál. — Gúnyoros (Tzs. 1838).
Gümő, S á n d o r I s t v á n 1808 (Told.): „nodue, tubcr, gibbus.
protuberantia". • - Nála voltaképen gömő, ugyanígy Fog. 1836. — A nép nyelvéből véve. Vö. Tsz. — Tuberkel, tuberkulös (Tzs. 1838) és még CzF. is : gumó, gumón. — Giimő, tubereulum jelentéssel, először Bugáinál (Orv. 1833); gnmőlcór. gümőkóros. Balogh K. (Orv. Msz, 1883).
G y.
Gyakorító ige, T i m i s t A n d r á s 1817 (Tud. Gyűjt, 12 :17).
Nála voltaképen gyahrumilú; Fápayuál (M. Lit. 1808); gyakorló ige, a mai alak az 50-es evőkben terjedt el. (Ball. (1857). — Verseghvnél (Lex.) többszöröző ige.
Gyakorlat, S á n d or Is t v á n 1808 (Sí.): exereitium, usus. — Elvonás a régi gyakorlaton melléknévből. Jelent. (1: 443): praxis.
A gymnasiumot a XVÜI. század végén gyakorlatosság-rak akarták nevezni, a Révai ajánlta mindenesség (universitás) mintájára. Vö. Szak
lányi Magyar Merkúr (1795:41 1.). - Hadgyakorlat, Tzs. (1838).
Gyakorlatilag, K u n o s * 1835 (Gval.). Előbb gyakorlókig, gya- korlatosan Fog. (DMM. 1833). — Ugyancsak Kunosánál gyakorlati, prae- ticna, Gyakorlatias, noha közhasználatú, egy szótárunkban sincs meg.
Gyakorlott, M á r t o n J ó z s e f 1803 és 1801 (Szt.); geübt;
gyakorlollsáy, gewandlheil.
Gyakornok, K u n t> s s 1835 (Gyaiulat). Vö. TOrv. Tud. Mfisz. — Fog.-nál 1836-ban első sorban gyakorloncz. A fogalmazó gyakornok előbb „togalomgyakorló" Hiv. Msz. 1845.
Gyalogság, B a r ó t i S z a b ó D á v id 1792 (Szí)) Előbb, úgy látszik, csak gyalog sereg, gyalog katonaság volt a neve. Vő. lovasság.
Gyám, Barczafalvi, 1787 (Szigvárt). „Pátronus vagy pátrona“.
Elvonás a gyámoVbiü. — Rögtön elfogadta az egész irodalom ; nemcsak a Tiszti Szótárak, hanem a költők is: Csokonai, Horvát Endre stb.
Sl.-niI gyámfa, fulerum ligneum, eolumna lignea. Már a nép körében is el van terjedve. — Delmeczynél (Jel. 2: 52) motiválni: gyámokitni, utóbb gyámitm, Fog. (1848). Gyámkodás Ráth (1853).
Gyámnok—Gyász na
Gyámnok, S z e m e r e (Műnk. 1: 47). — Kazinczy is neki tulaj
donítja. (Pandekt. 5 :11).
Gyámság, G e o r c h 1804. (Honnyi Törv. 1: 239).
Gyanitmány. A törvény-tudományi praesumtiónak sok neve volt: falta*fs, elővélemény. előlit, gyanitáx, elögyanitás, iyazvélés, úgy- tartás (Törv ). — Gyanitmány (talán Zádoitnl ?) Hall. (1851).
Gyanúskodni, M á rton 1799 (Sut.): verdacht habén. Előbb csakis gyanakodni. — A'crdachtig markén*: gyanúsad tenni, gyanú- migba hozni. Márt. (1823); gyanúsítani, verdachtigen Ball. (1854).
Gyanútlan A gyanúst a régi irodalom kétféle értelemben is használta: 1. a ki gyanakodik, 2. a mi gyanút gerjeszt (NySz.); do a gyanútlant nem ismerte. Először Fog.-nái (1836) találom. Már
tonnál (1803 és 1823) verdaehtlos am. gyanúságtalan.
Gyár, H e lm e c z y 1832 (Jelenkor 1 :53 és Phil. Mttsz.j. El
vonás a gyárt igéből. Helm. úgy látszik szóbelileg már előbb közölte Széchenyivel, ki rögtön elfogadta és terjesztette (Vil. 1831.
466): ez okból neki is tulajdonították. Toldy (M. Költ.) a gyárt is Szemetének tulajdonítja. Igaz, hogy Szem. Följegyz. közt (1 : 222) az erőmív (inaschine) mellé, más tintával, oda van írva: gyár, de ebből csak az következik, hogy Szemere a gépet akarta gyár-nak nevezni.
Nyúlásnál 1800 (Érd. orv. viz.) fahrica: gyárialom. - Jelenk. 1:194:
gyártvány. fabricatum : Fog. (1845) már gyártmány. — Gyámok Tzs.
(1836), de már gyáros Tzs. (1838). — Gyári Fog. (1845); gyáripar, gyármunkás Ball. (1872).
Gyarmat, S z ír in a y A n t a l 1804 (Pár. 110): „Complura autem loca a Gyár fabrieando nőmén accepere, ita: IIa lassít-Gyarmat colonia ducis Balassa, Fejér-Gyarmat colonia alba, Fekete-gyarmat nigrae legionis, Füzes-Gyarmat colonia ad Saliees“.' — E föltevés alapján lett a colonia magyarul gyarmat. — A Mondnlat rosszalta. — Szemere (Feljegyz. 1: 233) megemliti, hogy Kulcsár s dr. Kovács is használ
ták. — Gyarmatosul (Jel. 1:106), gyarmatosítani (Jel. 2 : 423). — Sl.-nál colonia: újlak, újszállás: Goorchnol: szállítmány.
Gyász. Üj összetételei közül: gyászbeszéd. gyászául, gyászének Sí. : gyászeset, yyászév, gytíszhír, gyászkiséret, gyászaimé, gyásztisztelel.
gyász zene Tzs. (1835): gyászmenet Fog. (1845): gyászszertartás, gyász- ünnepély, Nagy Ján. (llierolex. 1845); gyászjelentés Ball. (Telj. Szt.J;
gyászinduló Ball. (1881) stb. stb.
Gyér Gyógyszer 113 Gyér, Gyériteni, B áró ti S za b ó D á v id 1792 (SzD.). — Az erdélyi népnyelvből. — Gyérülni, Fog. 1836. — A gyér inn. meg
van ugyan a NySz.-ban, de Magyarországon nem igen ismerhették, mert a Mondolat megbotránkozott rajta. — Gyérség, Baróti Szabó Dávid 1779 (P.M. 1:118).
Gyermekes. A NySz. csakis gravidus, schwanger jelentéssel ismeri, noha a gyermekeskedni-w több adata van. — A kindúseh azelőtt gyermeki volt. — Gyermekes kindisch értelemben megvan Márt. (1803).
Gyermeteg, S z e m o r e (Munk. 1 :47). „Legújabb időkben alakult szó a naiv kifejezésére". — mondja CzF. (1864).
Gyilok, B a r ó t i S z a b ó D á v id 1792 (SzD.). A gyilkos, ( xyyalkns, *gyolkus) megvan a régi nyelvben is. A gf/iíáos-ból vonta el SzD. a gyüok-ot, de „ülés, gyilkosság" értelemben, s ebből képezte tovább a gyilkolni igét. — Sándor István viszont a gyaikos-hól a ygalkot, gyalogot vonta el pngio, sica jelentéssel. (Sokf. 1801 M l : 188).
így tett Verseghy' is, a ki a dohos-bél a dák-ot vonta el. (Tiszt.
Magy. 127 és Phras. 1822: pugio, sioa alatt). Verseghynél 1806 (Gramm. 23),*gyük: dolch, stílét; Kováinál 1806 (Elsb. 234) gyilok:
sica. Legyilkolni Tas. (1835).
Gyógy, B u gá t 1828 (Boncztud.l. — Elvonás a gyógyít gyó
gyul igékből, a mit az erdélyi helynevek: Gyógy, Feredö-Gyógy, Gyógy- pataka is tetszetőssé tettek. (Vö. My. 11: 234). — Fog.-nál (1836): cur, genesung. Összetételekben : gyógyerő, gyógyfű, gyógytan, gyógytudo- nuíny. gyógyvíz Bugát (Orv. 1833); gyógyír, Kunoss (1834); gyógytár, Fog.
1836); gyógyintézet Kunoss (Gyal. 1835); gyógyforrás, gyógyfürdő, gyógykút Tzs. (1838): vizgyógyintézet Hírnök (1842); gyógymód Bugát (Sző. 1843); yyógydíj. gyógyhely. Ball. (1857); gyógyvmtlég, Ball.
Legúj. m. Sz. (1851); gyógyhalás, CzF. 1864; gyógykezelni Ny. (1875), gyógyterem. Ny’. (1895) stb.
Gyógyász, K i s f a 1 u d y K á r 01 y. — Bugát mondja a Szó
halmazban : „Kisfaludy Carolus primus hae voce usus est; est vox e formativo personali -rísz el verbi gyógyítói radice eojnposita. — (Jelenkor 1:286), Gyógyászat, Tzs. 1835.
Gyógyszer, B u g á t 1828. (Boncztnd.) A Szóhalmazban határo
zottan magáénak vallja ezt is és a gyógyszerészt is, megemlítvén, hogy t,Pregardt pharmacopoeus pestiensis, vir eordatus, bontn* omnino patrióta-1 volt az első, a ki a ezimtáblájára gyógyszertárt Íratott. —
Szn.v: Nyelvijít, Szótára. 8
Gyorsírás—Gyöngéd
A régi nyelvben : orvostani való szer, Gyöngyösinél orvosló-szer (NySz.);
Sl.-nál orvos-szer. — Gyógyszer-áros. gyógyszeres Bugát 1883 (Óit.) ; gyógyszerészet, gyógyszertan Fog. (1836) gyógyszertáros Tzs. (1835).
Gyorsírás. A Társalkodó (1832:119) írja, hogy „a gyorsírás (jelekkel boszéfl után írás) hasznait ismervén s a nemzeti ellenőrség (controlle) e főszerét, a nyilvánosság ezen jobb kezét bonunkban is divatba kívánván juttatni, gróf Andrássy György és gróf Károlyi György urak száz arany jutalmat rendelőnek annak, ki azt magáévá tévén, képes les-zen nemcsak a czélnak megfelelni, de másokat is mesterségébe avatni. Ezen felszólítás következésében Borsos Márton h. ügyvéd úr a gyorsírás tanulására szentelvén magát, s öt hónapot folytonos gyakorlása között tőltvén el e nehéz mesterségnek, oly elő
menetelt tett. hogy folyó évi januaritis 29-ikén a nemzeti easino három óráig tartott nagy gyűlésén a vitákat nem minden szerencse nélkül Írná le stenographiai jelekkel". — Gyorsíró Társ. (1:245); gyorsíró- szál Ball. (1854); gyorsírni Ball. (1872).
Gyorakoosi, H e 1 m e e z v 1832 (Jelenk. 1 : 571). — Előbb, a
„diligence" ügyetlen fordítása: szorgalomkocsi is járta. (Fog. 1836) - P. Thewrewk Emii a gyorskocsit Huszthy Pálunk (1845) tulajdonította.
(Ny. 10 :176). - Ugyancsak (Jelenk. 2 : 96) gyorssajtó. — Már Sí. nál gyorságyú (Feldschlange, géschwindstück) s mint a legöregebb Leitei- Jakab: gyorséra (clasticitas, rtc/ineKkraft); Tzs, (1838): gyorshajó, gyorslövész. Utóbb gyorsfutár Fog. (1848); gyorsvonat Ball. (1872);
gyorsmenet, gyorsszállltmány Ball. (1881) gyorsárú, Ball. (1890) stb.
Gyorsulás, S z t o e z e k 1858 (Toldy Mszt.); aeccleratio. — A gyorsulni ige nincs meg sem a NySz.-ban, sem az 1848 előtti szó
tárakban ; legelőször Ball.-nál találom (1854). — Physikai műszóul, úgy látszik, Sztoezek alkalmazta először. Az aeccleratio Molnárnál (1777), Vargánál (1808), Bugáinál (1836) sietés, Jedliknél (1850) sebe sertés. — Ma az egyetemen; sebesedés, a műegyetemen: gyorsulás. Vagy-vagy!
Gyök, Dugonics 1798 (Tudák.). Az I. kiadásban még gyökér. — Elvonás a gyökérből: különben tájszó is. Ny. 8 :217, 218. és Kreszn.
1: 78. — Ugyancsak Dugonicsnál: gyökjel, signum radicalc ; köbgyök. — Georclinél (1804): gyökös, gyiikösség: radicalitas. — Kunosánál (1834):
gyökszó, gyöknövény i Ball. 1854): gyöközm (Toldy Mszt. 1858); stb.
Gyökvonás egy szótárunkban sincs meg.
Gyöngéd, K a z i n c z y 1815 (Műnk. VH. k. Tud. Gyűjt. 1818.
8: 78 és Szvor. id. m. 20.). Maga Kazinczy igy magyarázza: „Lett a
Gyöngélkedni—Gyuladalo 115 gyengéded szóból, melynek határozója: gyengédeden örökké azt jelen
tette : touere, zártlich- Ügy látszik, hogy a magánhangzón végződő mássalcrthetüknél a ded kicsinyítő d-yel cseréltethetik fel az euphonia kedvéért, mint apréd, könnyűd stb. apródad, kőnnyiided helyett". (Tud.
Gyűjt. u. o.). Különben már Zvonarichnál a XVII. század elején több
ször előfordul gyöngéden NySz. — Gyönyédtclen, unsanft Tzs. (183ö).
Fog.-nál (1836): gyöngéden.
Gyöngélkedni, S á n d or Is t v á n 1808 (81.): „molliter se • gercrc, esse delicatum, voluptuosum". — Gi/engélkcdés, schwachlich- keit (Fog. 1836); líránkéin, unpásslíchkeit (Tzs. 1835).
Gyönyör, V e r s e g h y 1805 (Tiszt. Magy. 136.). — Rögtön el
fogadta az egész költői irodalom: használta Kazinczy, Virág, Szemere s ez okból majd Kazinezynak, majd Szemerének tulajdonították (Ny.
10 : 174, 176). Sőt maga Kazinczy is így ír Virág Benedek recensió- jában : „Mit Vergnügen ward Recenscnt gewahr, dass Virág rlas dnrch Kazinczy gesehaffenc Wort gyönyör (adject. d e lie io s u s , snbstan- tivum v o I ii p t a s) gehrancht hat". (Lev. 10 : 370); a Fandcktákban (5:13) szintén azt mondja, hogy Vcrsegliytől függetlenül jött rá.
A Mondolat és Sípos (Ö és Űj Magyar) rossz alt a. — Elvonás a gyö
nyörű höl. VÖ. Adal. 274. — GyönyörUem, yyiinyörtelen Tzs. (1838).
Győzelem, G y ö n g y ö s i 1693. Erről Gy. maga Így nyilatko zik : „Mikor a szónak közepéből valamelly hötő vagy syllaba kivette
tik, syneopénak hívják a deákok. Ilyenek a deákoknál: Periclum, Pift- clurn pro Periculum, Piaculuni. A Magyaroknál pedig: győzelem pro gyözedelem, guzslya pro guzsallya, a mint ezeket az én verseimben is úgy találni '. (Dug. kiad. 1. köt. XI.I1I. és Ny. 27: 157). — Győzel
mes, Kunoss Szf. (1834).
Gyd-. Knnoss tanósága szerint (Szf. 1831) Vajda Péter volt az első, a ki a kapszlit gyúUoknak nevezte. Ő maga, e minta szerint, a focusra gyúlpontot ajánlotta (Gyal. 1835). Ugyanez évben megvan már gyúllég, gyúpont, gyászét (Tzs.), dőlten szedve; Bugáinál 1836 (Tsch.) gyúlámpo,; Tzs. (1888): gyáUUanitni: Kiss Károlynál 1843 (Kari. .Msz.):
gyúgolyó, gytlluk, gyiípor stb. s ugyanez évben Fog. (Kcrcsk. Szt.) gyufa v. gyufa, Kunosánál 1835 (Gyal.) még gyújtófácska. — Gyuláé, Ball. (1854) s talán utolsónak : yyitűupmka. Ball. (1872).
Gyuladalom, G y ö n g y ö s i 1700 (Char. 195) a. m. „szenve
dély, gerjedelem". — Vö. Xy. 27:254. — Sl.-nál: ineendium, ugyan
így CzF. — Gyuládéit, brennstoff Tzs. (1838).
116 Gyúlékony—Gyfiremleni
Gyúlékony, N y ú lá s (Érd. orvosviz. 1800. I : XXX1I1.).
Gyulongani, K a z in c z y (Paudekt. 5: Pl;. Jelentése : entűam- men Baü. (1857).
Gyurma, B u gá t 1828 (Boneztud.j: „massa“. Vö. tömeg.
Gyutacs, K u n o s* 1835 (Gval.): „capsula: a fegyvereméi yyiillők vagy (jytdrux. Capsulás puska: gyúltoh)s vagy gyulacsosr puska'1. — Kiss Károlynál 1843 (Hadi Máz.): gyujtacs s végre gyutacs Ball (1851). Gyű]tag, znnder Fog. (1845).
Gyüjtelók, K im oss 1835 (Gval): oollecta. — Oyüjtelékes, Arany Jánosnál (Műnk. 382): „gyüjtclékes csikkek".
Gyülde, F o g ar as i 1845 (Szt.): „sammelplatz, vcrsammlung, reunion". így neveztek a forradalom előtt a conservativok pesti tár
saskörét. A. Honderűben már 1844-ben szó van a eoncordia-yy«I<Iéröl.
Vö. Petőfi : „A gyiilde ifjaihoz". ^
Gyüledék, B a r ó t iS z a b ó D á v id 1786 (Verskoszorú 8:148).
hala a. in. gyula-esz. — Fog.-nál gyüledék a. m. aggregat.
Gyüleméuy, G y ö n g y ö s i 1674. (Mur. Ven. 14;. Xála valójá
ban csak yyiilemcnyi.K fordul elő, maga a yyiilemény pedig Faludinál (N'ySz.). - Szí)., SL-nál: conventio, congregatío. — Ma inkább gyülevény:
1. cuiuulus, coacervata mássá, Búg. 1833 (Orv.) cs Tsz.; 2. genyedt- ség, rútság a kóros testben". OzF. — Bugátuál: gyiilvény. gyiilvényt állapot (aggregat.-zustand), Tsch.
Gyülemleni. B u gát 1833 (Orv.): congregari, coacervari. - A köznyelvből véve. — Innen elvonva : gyűlöm, aggregat. Fog. (1836).
Gyülhely, S án d or Is tv á n 1808 (Sí.): „gyűlő hely, gyűlés helye, sainmelplatz '.
Gyűlölet, gyűlöletes, V a r g y a s 1750. (Phras. az ódium, odiosus, exosus, inaligiie alatt,). - A gyűlöletes megvan ugyan Cal.-nál is, de az irodalom nem élt vele; s csakis SzD. és SÍ. honosoitodák meg.
Gyümölosész, 1. füvese.
Gyümölosöeíteni, B o r la la n fi 1757 (Vil. röv. Esm. 47). — Gyümölcstelenttni, gyümökstclenühti Tzs. (1838).
Gyüremleni, P e r e c s e n y i N a g y L á s z ló 1804 (Oritbia 12): kigyüremlett a gordusi csomó. A nép nyelvében felgyüremlmL
Habarta--- Hadjárat
Habaroz A ,polypus“ régi magyar nerc (MA., PI\, Földi Márt.) habarni cza. — A megcsonkított alakot először Bugáinál 1833 (Orv.) találom; Kunosánál 1836 (Gyal.) habarcsa. — A Pliras.-ban (1760) habarcs am. hibarcz. Vö. Tsz.
Hábor, V e r s e g h y 1816 (Analyt.). — Elvonás a „háború*-bői.
Vö. \Ty. (14:399). — Kunosa 1834 (Szí.): aufruhr, tumult Had. li sz«> összetételei a régi irodalmi nyelvben, a hadnagyon kívül, mind tárgyi viszonynak voltak: hadyyűjtés, hadhirdetés, had- szerzés, hadtartás, hadviselés stb. —• Üj összetételek: had-állomány (Ball. 1846), had-apród (Kiss K .: 1843), hadbíró (Ball. 1857, ezelőtt haditgycsz is), hadbiztos, hadcsoport, hadépílészet (Kiss K. 1843), had
erő, hadfi, hadgyakorlat, hadisten (Tzs. 1838): hadisr.net 81.; hadjutalék, hadköteles (Ball. 1857); hadkötelezettség, Ball. (1881), hadmozgalom, hadművész, (Ball. 1846); hadművelet (Ball. 1872); hadnép (Tzs. 1838, azelőtt hadi nép) hadoszlop, hadparanesnok (Kiss K. 1843): hadsegéd (Ball. 1846); hadsereg, hadszárny, hadszemle (Tzs. 1838); hadtest (Matti).; hadtörténél (Kiss K. 1843) ; hadtudomány, hadúr (Székely Sándor 1622 haddá) Vörbsm 1825 hadúr) hadügy (Tzs 1838);
hadvezér (Vajda 1772. NySz., azelőtt hadivezér, még Faluéinál is):
hadvizsgálat (Tzs. 1838) stb.
Hadastyán, S a m a r ja y 1843. (Ny. 23:227). Maga beszélte el, hogy e szót 1843-ban alkotta, s hogy az Athenaeum triumvirátusa
Hadastyán, S a m a r ja y 1843. (Ny. 23:227). Maga beszélte el, hogy e szót 1843-ban alkotta, s hogy az Athenaeum triumvirátusa