1. Személyi javak és illetőleg az ezek jogi értékelésének eredményeként kialakuló személyiségi jogok közül az élethez, a testi épséghez és egészséghez, valamint a becsülethez való jogok mellett egyaránt jelentős a személyes s z a b a d s á g joga, melyet a büntetőjog széles körben védelmez meg minden oly t á m a d á s s a l szemben, amely az e g y é n i s é g szabad érvényesülé-sének súlyosabb megsértéseként jelentkezik.
A s z a b a d s á g ugyan nem büntetőjogi, hanem etikai és politikai fogalom, minélfogva mindazoknak a tételeknek meg-állapítása és részletes kifejtése, melyek annak lényegére s tar-talmi elemeire vonatkoznak : az erkölcstan és a politika tudo-m á n y á n a k feladata (v. ö. tudo-mindkét irányban Tuka Bélának : A s z a b a d s á g , Budapest, 1910. című kitűnő munkáját), mind-azonáltal tekintettel arra, hogy a büntetőjogban a s z a b a d s á g védett jográrgyként szerepel, szükségesnek mutatkozik egy-felől e f o g a l o m n a k megvilágosítása, másegy-felől és különösen a s z a b a d s á g ama körének megjelölése, melynek megsértését a bünielőjog a bűncselekmények s o r á b a iktatja.
A s z a b a d s á g kifejezés alatt rejlő fogalom, amennyiben azon nem csupán alanyi vélekedést, hangulatot, hanem külső érvényesülést is értünk s ez a helyes felfogás, mert a s z a b a d -s á g nemc-sak az elhatározá-sban nyilvánul, de lényegéhez tar-tozik az is, hogy az ember elhatározását külsőleg érvényesít-hesse (v. ö. Achter, Von der menschlichen Freiheit, I. és Tuka i. m. 25. 1.) — két irányban : negativ és pozitiv oldalról
hatá-rolható el. Negativ értelemben a s z a b a d s á g szabadulást, aka-dálytól, megszorítástól, kényszertől mentességet jelent (többen kizárólag e negatívumban ismerik fel a s z a b a d s á g lényegét, mely Schopenhauer, v. ö. Preisschrift über die Freiheit des Willens, Reclam III. 565. szerint: „die Abwesenheit alles Hin-dernden und Hemmenden", — v a g y Göring, Über die men-schliche Freiheit und Zurechnungsfahigkeit, 1876. 5. s z e r i n t :
„die Abwesenheit des Zwanges, des Druckes, der Notwendig-keit", — mely nézet annak ellenére, hogy mint már S e n e c a jól m o n d j a : „liber est, qui servitutem eflugit", semmitmondó, mert c s a k arra utal, mi nem s z a b a d s á g , de felelet nélkül h a g y j a azt a kérdést, hogy az tartalmilag mit ölel fel s így
végelem-162 A SZEMÉLYES SZABADSÁG FOGALMA
zésben a korlátlanság, féktelenség és tehát s z a b a d o s s á g kötelék-mentességét emeli ki, v. ö. Montesquieu Esprit XI. k ö n y v 3.
cikk I. köt. 257. 1.), — pozitív értelemben viszont a s z a b a d s á g nem egyéb, mint lelki képesség a z elhatározásra, kapcsolatban az elhatározás keresztülviteléhez s z ü k s é g e s fizikai és jogi ha-talommal, szóval lehetőség az elhatározásra és cselekvésre (így már Nietzsche, ki Zarathustrájában rámutat arra, hogy a s z a b a d s á g nemcsak mentesség: „frei von , . .", hanem pozití-vum i s : „ d ü r f e n " ; továbbá Stephen, ki szerint: „ . . . l i b e r t y m e a n s both more and less- than the mere absence of restraint.
It m e a n s the a b s e n c e of those restraints which the person . . . r e g a r d s a s injurious, and if generally includes more or less distinctly a positive element a s well : namely the presence of s o m e distinct original power", v. ö. Liberty, equality, fraternity II. kiad. 1874. 187. 1.; v. ö. m é g Eisler Handwörterbuch 765. 1. :
„es — Freiheit — bedeutet auch die Eigenheit, Selbständigkeit des Handelnden oder des H a n d e l n s und Wollens"). E negativ és pozitív elhatárolás után m é g az a kérdés : mi a s z a b a d s á g t a r t a l m i l a g ? Ehelyütt figyelemmel arra a nézetem szerint helyes filozófiai tételre, mely szerint a z ember rendeltetése, hogy lénye-gét kibontsa, a z a z hogy az emberiség eszméjét megvalósítsa (mint már Krause jelzi: „ . . . d a s s er seine eigene Wesenheit (seinen Begriff) in der Zeit wirklich m a c h e . . . d a s er ein ganzer, vollwesentlich und vollständig, gleichförmig ausgebil-deter Mensch . . . werde", v. ö. Abriss der Philosophie d e s Rechts, 1828. 5. 1.), figyelemmel továbbá arra, hogy míg az emberen kívüli természet minden tárgya lényegében adva van és illetőleg fejlődésében, lényegének kibontásában külső be-h a t á s o k ellenállbe-hatatlan irányítása alatt áll, a d d i g az ember körülményeinek számításba vétele mellett maga szabja meg tevékenységének irányát és tartalmát, tehát fejlődésének ren-deltetéséhez közeledésének mértékét és ütemét : nyilvánvaló, h o g y az emberben egy önmeghatározó, egyéniségét többé-kevésbbé változtatni, alakítani alkalmas és képes törekvés ér-vényesül oly irányban, hogy benne minél teljesebben jusson kifejezésre lényege : az emberiség, a h u m a n i t á s eszméje. („Jeder indiwiduelle Mensch tragt der Anlage und Bestimmung nach einen reinen idealischen Menschen in sich, mit dessen um-veränderlicher Einheit in allen seinen Abwechselungen überein-zustimmen die g r o s s e Aufgabe seines Daseins ist" ; v.
DR. ANGYAL PÁL 163:
Schiller, Über die ästetische Erziehung des Menschen, in einer Reihe von Briefen. 4. Brief. Ö s s z e s műveinek Heinrich-Kurz-féle kiadása, 7. köt. 352.) Az ember ö n m e g h a t á r o z ó tevékeny-s é g e közvetlenül a termétevékeny-szettől való f ü g g é tevékeny-s ctevékeny-sökkentétevékeny-sét, a v é g e s meghódítását célozza, mert így jut mind közelebb emberi végtelen lényegéhez. Szellemiségének ilyetén érvényesülése s o r á n vagy aláveti magát a természet (fizikai, kémiai, bioló-giai) szükségszerű folyamatainak, vagy bekapcsolódik ezekbe, melyeket majd távoltartani, m a j d a m a g a javára felhasználni törekszik (ez utóbbi v o n a t k o z á s b a n lesz tevékeny m o z g a t ó j a a haladásnak, v. ö. A h a l a d á s problémája az emberi gondol-k o d á s történetében című tanulmányomat. T á r s a d a l o m t u d o m á n y 8. évf. 141 — 161.) S z a b a d s á g a , szellemiségének a v é g e s világ feletti érvényesülése tehát c s a k a természet, a külvilág keretei között s az ezek felett u r a l k o d ó törvények követésével s fel-használásával alakulhat ki ( m á r Fichte m o n d j a : „Wahre Frei-heit entsteht nur vermittels d e s Durchganges durch die höchste Gesetzmässigkeit" idézve M. R i e s s : Fichte, Ein Evangelium der Freiheit, 1905. 118.), s ő t határolva van az ember egyéni-s é g e révén iegyéni-s, mert adott teegyéni-sti éegyéni-s egyéni-szellemi lehetőegyéni-ségekkel, adott viszonyokba születik bele (v. ö. Tuka i. m. 47.) Az ember s z a b a d s á g a ezeknél fogva nem korlátlan s nem is valami adott mennyiség, hanem küzdésnek, erőfeszítésnek eredménye. Nem a s z a b a d s á g születik az emberrel, hanem a z a vágy s képes-ség, hogy s z a b a d s á g á t kivívja s ily értelemben helyes Stern tétele, mely szerint minél s z a b a d a b b az ember, annál inkább lesz emberré ( „ P l u s il est libre, plus il est homme" ; v. ö.
E s s a i sur la liberté considérée comme principe. 1865. 55 );
erre utal Goethe is, midőn Faust-iában b i z o n y o s rezignációval állapítja meg, h o g y : „Noch h a b ich mich ins Freie nicht ge-kämpft".
A s z a b a d s á g — mint a z ember lényegének kibontásához nélkülözhetetlen állapot — a mondottakból folyólag az ember lényegéhez tartozik s így a z embernek egyik legértékesebb java (mint XIII. Leó megállapítja : „Libertás praestantissimum b o n u m " ; v. ö. Schilling, Die Staats- und Soziallehre des P a p s t e s Leo XIII. 1925. 17., 64., 70. 1.); a n n a k mindennemű megcsonkítása emberi mivoltának, lényegének sérelme („Toute diminution de la liberté d a n s 1' homme est une diminution d' être, une dégradation", v. ö. Simon, a Black-féle Dictionnaire
164 A SZEMÉLYES SZABADSÁG FOGALMA
^Liberté" című cikkében), miért is k i s e b b - n a g y o b b mértékben mindenkoron jogi védelemben részesül s m e g t á m a d á s a , sérelme
— ha nem is minden v o n a t k o z á s b a n — bűncselekmény s mint ilyen büntetés alá esik.
2. A s z a b a d s á g , mint lehetőség az elhatározásra é s cse-lekvésre két részből áll: 1. az egyik a szubjektív rész, az a k a r a t e l h a t á r o z á s s z a b a d s á g a (belső s z a b a d s á g ) , 2. a másik az objektiv rész, az akaratelhatározás m e g v a l ó s í t á s á n a k , a cselekvésnek s z a b a d s á g a (külső s z a b a d s á g ) . Minthogy ú g y a belső, mint a külső s z a b a d s á g negativ oldalról tekintve kény-szer- és akadálymentesség, nyilvánvaló, h o g y a s z a b a d s á g o t csökkentő, a s z a b a d s á g j o g o t , mint tartalmi elemeinél f o g v a jogi védelemre méltó érdeket sértő cselekmény külső formáját, megjelenését tekintőleg nem lehet más, mint az ember elhatá-r o z á s á t vagy cselekvését befolyásoló kényszeelhatá-r v a g y a k a d á l y jogellenes előidézése. A s z a b a d s á g o t sértő cselekmény ahhoz képest, amint a belső v a g y külső s z a b a d s á g o t s ezt mily vo-natkozásban érinti: 1. befolyásolhatja, sőt kizárhatja az elhatá-r o z á s s z a b a d s á g á t , 2. koelhatá-rlátozhatja, sőt megsemmisítheti a cselekvés s z a b a d s á g á t .
Az akaraíelhatározás s z a b a d s á g á n , a z a z a belső s z a b a d -s á g o n e-sik -sérelem : a) ha a -sértő c-selekmény az akaratkép-z ő d é s lehetőségét egysakaratkép-zersmindenkorra v a g y bár csak átmene-tileg kizárja (a természeti személyeknél pl. öntudatlan állapotba helyezés, hipnózis, narkotizálás útján ; v. ö. Binding, 1., 80.,
— a jogi személyeknél pl. a határozathozatalra hivatott gyűlés szétkergetésével ; v. ö. Frank, 475.), b) ha a sértő cselekmény a z akaratképződést önmeghatározó, autonóm motívumok sze-rint igazodó irányától eltérítve heteronom, a határozó alanytól idegen motívumok kényszere alá helyezi. Ehelyütt egyfelől előnyök kilátásbahelyezésével, másfelől hátrányok fenyegetésé-vel történhetik az elhatározás s z a b a d s á g á t befolyásoló moti-v á c i ó ; az előbbit — mert itt nem kerül a határozó személy kényszer alá, hanem csak oly motivum elé állíttatik, melynek a g y e n g e akaratú egyén könnyen behódol, amellyel szemben a z o n b a n ellen kellene szegülnie —, ha a z ily motiváció bűn-cselekmény elkövetésére irányul, nem szabadságsértésként, hanem a motiváló személy terhén a felbujtás, a motívumra h a j l ó egyénnel szemben p e d i g a tettesség formájában értékeli a büntetőjog ; az utóbbi m á r mint vis compulsiva, mint az
DR. ANGYAL PÁL 165:
a k a r a t r a annyira ránehezedő kényszer, h o g y ennek alanya e motivációval v a g y egyáltalában nem tud, v a g y csupán tőle m e g nem követelhető heroizmussal tudna szembehelyezkedni : nyilván s z a b a d s á g s é r t ő cselekmény s e minőségében büntetés alá vonható, ami pl. meg is történt a német bir. btk. 240.
§ - á b a n a „ N ö t i g u n g " bűncselekményének meghatározásával ; hazai Btk-vünk szerint a N ö t i g u n g fogalma alá eső fenyegetés csupán mint beszámítást kizáró ok jön figyelembe (Btk. 77. §) és tehát ha a n n a k következtében bűncselekmény követtetett el, a közvetett tettesség (v. ö. Tank. I. k. 272. 1.) fogalmához jut-tat ; az akarat s z a b a d elhatározási képességét érintő az a cse-lekmény, mely kizárja vagy legalább is erősen korlátozza az embernek úgy egyénileg, mint társadalmilag azt a nagyjelen-tőségű képességét és lehetőségét, hogy s a j á t motívumai sze-rint alakítsa akaratát, a zsarolástól (Btk. 350. §) és az u. n.
veszélyes fenyegetés (Kbtk. 41. §)-től eltekintve hazai j o g u n k szerint nem esik büntetés alá (v. ö. i d e v á g ó l a g Binding, I. 80., Liszt, 521., Finger, 123., Wachenfeld, 540., Frank, 475., R o s e n -feld, 595., Gerland, 591.)
Az akarat megvalósítása, tehát a külső s z a b a d s á g , a cselekvés s z a b a d s á g a szenved sérelmet, ha a rendszerint vis absoluta f o r m á j á b a n jelentkező külső b e h a t á s a) m e g a k a d á -lyozza az elhatározás s z a b a d keresztülvitelét, vagy b) ha e behatás a sértettet idegen a k a r a t vak eszközévé teszi. A k ü l s ő s z a b a d s á g n a k ilyetén emberi cselekmény részéről való k o r l á -tozása vagy teljes elvonása (pl. r a b s z o l g a s á g b a v e t é s esetén) az, mely a büntetőjog részéről úgyszólván mindenütt büntetés alá vonatik, mert míg a belső életet a morál rendezi s így a z abba való illetéktelen b e a v a t k o z á s a jog hatáskörén kívül esik (v. ö. Wachenfeld, 340.) és illetőleg csak némely törvényhozás részéről esik büntetőjogi értékelés alá, a d d i g a külső élet rend-jének biztosítása a jog feladata lévén, amint a jogrend szer-vezi meg az emberi tevékenységeket, állapítja meg e z e k n e k alapelveit, korlátait s tartja fenn e rendet a z engedetlenekkel szemben s z ü k s é g esetén külső kényszerrel is (v. ö. C o n c h ar
Emlékbeszéd Pulszky Á g o s t felett, 1906. 15. 1.), úgy viszont m e g is védi — ha kell a büntetőjog eszközeivel — az e m b e r lényegének kifejtésére irányuló küzdelem sikeréhez s z ü k s é g e s külső s z a b a d s á g o t .
A személyes s z a b a d s á g megsértése bűncselekményének
166 A SZEMÉLYES SZABADSÁG FOGALMA
jogi tárgya tehát tulajdonképen a külső s z a b a d s á g ; a belső s z a b a d s á g , a z a z a kényszermentes motivumértékelés lehetősége többnyire csak közvetve é s illetőleg kivételesen részesül bün-tetőjogi védelemben.
A belső és külső s z a b a d s á g határvonala kissé h o m á l y o s ; így Gerland a passzivitásra való kényszerítést a belső s z a b a d -s á g -sérelmének minő-síti (v. ö. 591. I.), b á r alig lehet vitá-s, h o g y ha valaki olyasminek az elmulasztására kényszeríttetik, aminek tevésére el volt h a t á r o z v a : a sérelem a külső s z a b a d -s á g o t éri (v. ö. Frank, 475.) ; aminthogy vitá-s lehet, vájjon a belső, a v a g y a külső s z a b a d s á g szenved-e sérelmet, amikor a kényszerítés oly pozitiv cselekvésre irányul, amelyre a kény-szerített nem is gondolt s amelynek nemtevésére benne elha-t á r o z á s nem volelha-t (hazai bünelha-teelha-tőjogunkaelha-t e kérdések kevésbbé érdeklik., mert a Btk. — mint említettem — a N ö t i g u n g delik-íumát nem ismeri).
5. A személyes s z a b a d s á g megsértésének körébe e s ő — e minőségükben — önállósult bűncselekmények jogi tárgyát közelebbről m e g h a t á r o z a n d ó , még n é h á n y elhatárolást kell
keresztülvezetnem.
Mindenekelőtt megállapítani kívánom, hogy az a k a r a t -elhatározásnak és cselekvésnek kényszer- és akadálymentes-sége, mint a s z a b a d s á g n a k negativ ismérve nem egyértelmű a mindennemű befolyástól való mentességgel. Nemcsak a kül-v i l á g befolyásol minket, de mi magunk is állandóan befolyá-soljuk egymást a társas együttélésben (v. ö. S z o c i o l ó g i a II.
kiad. 18., 82—85. I.) és p e d i g majd korlátok emelésével, majd motivációkkal. Míg más jogilag védett javaink irányában a jogrend a z o k a t a kivételeket határozza meg, amelyeknek ese-tében e javak jogszerűen elvonhatok, csorbíthatok, megsemmi-síthetők, a d d i g a s z a b a d s á g javánál épp ellenkező az eset, mert
•az egész emberi társadalom azon a kölcsönhatáson, k ö l c s ö n ö s befolyásoláson s az ebből s z á r m a z ó korlátozásokon nyugszik, amelyeket a társadalmi lét é s fejlődés érdekében megvalósítunk.
A kérdés ehelyütt tehát nem az, h o g y mikor megengedett, hanem mikor tiltott az ily k o r l á t o z á s ? S e kérdésre c s a k úgy k a p u n k helyes feleletet, ha a s z a b a d s á g o t a cselekvés irányaira és alakjaira szegzett szempontból egyfelől a történeti fejlődés s o r á n kialakult, másfelől a különleges cél irányában differen-c i á l ó d o t t megjelenési formáira szétbontjuk (v. ö. i d e v á g ó l a g
DR. ANGYAL PÁL 167:
Rosenfeld fejtegetéseit; Vergl. Darst. Bes. Teil 5. k. 591—393. 1.) A s z a b a d s á g , mint az egyéni érvényesülés színtere, tör-téneti fejlődés terméke. A polgárok idők folyamán mind ön-tudatosabban arra törekszenek., hogy minél előnyösebben álla-píttassanak m e g az állam részéről a z o k a keretek, amelyeken belül egyfelől közreműködhetnek a közhatalom irányításában s az egyéni ö n m e g h a t á r o z á s körének m e g v o n á s á b a n és fenn-tartásában (politikai s z a b a d s á g ) , másfelől mentességet élvezze-nek önrendelkező tevékenységük s o r á n az állam beavatkozásától (polgári s z a b a d s á g ) . E s z a b a d s á g j o g o k a t l e g n a g y o b b -részt csak az utolsó időkben vívták ki m a g u k n a k a modern társadalmak tagjai (a v a l l á s s z a b a d s á g o t a reformáció idején, a többi s z a b a d s á g j o g o k a t a francia forradalom korában). Közülük azok, melyek politikai s z a b a d s á g j o g o k né-ven ismertek (pl. aktiv és passzív választói jog, a z önkor-mányzatban, bíráskodásban való részvétel joga), valamint azok a polgári s z a b a d s á g j o g o k , melyeket kifejtésüknek kollektív alakja jellemez (pl. a z egyesülés és gyülekezés, a nemzeti sajá-tosságok kifejtésének joga, a v a l l á s s z a b a d s á g ) v a g y amelyek összefüggésében a közvélemény alakításával, az állami ön-m e g h a t á r o z á s r a s a k ö z s z a b a d s á g érvényesülésére irányulván, politikai j o g o k n a k is nevezhetők (így a s a j t ó s z a b a d s á g , gon-d o l a t s z a b a gon-d s á g vagy a vallási m e g g y ő z ő gon-d é s r e alkalmazva : lelkiismereti s z a b a d s á g ) : mint speciális s z a b a d s á g j o g o k alakul-tak ki s mert individuális jogtárggyá differenciálódalakul-tak, büntető-jogi védelmüket is e különválasztottságukban nyerik. így bár végelemzésben a s z a b a d s á g megsértése, mégis nem mint ilyet, hanem különleges alakjában bünteti a törvény a lázadást, a h a t ó s á g elleni erőszakot, a választói j o g megsértését, a magá-nosok elleni erőszakot stb.
Visszamaradnak tehát azok a polgári s z a b a d s á g j o g o k , melyek kollektív érvényesítésre nem lévén alkalmasak, köze-lebbről, mint személyes s z a b a d s á g j o g o k ismertek. Ide tartoz-nak a térben való m o z g á s s z a b a d s á g a (Lokomotionsfreiheit), a tartózkodási helyről való elmozdulás s z a b a d s á g a , a rendőri és bírói önkénytől s a m a g á n o s o k h a t a l m a s k o d á s á t ó l való mentesség, továbbá b i z o n y o s kiegészítő s z a b a d s á g j o g o k (mint a tulajdon, g a z d á l k o d á s , tanulás s z a b a d s á g a , — a h á z a s t á r s megválasztására, gyermeknemzésre, pályaválasztásra való jog,
— a sexuális v o n a t k o z á s b a n való önrendelkezésnek
szabad-168 A SZEMÉLYES SZABADSÁG FOGALMA
s á g a stb.) Ezek közül némelyik különleges jogtdrgyminőségef öltve magára, speciális büntetőjogi védelemben részesül (így a sexuális önrendelkezés s z a b a d s á g á n a k sérelme, mint s z e m é -rem elleni bűncselekmény esik büntetés alá, így differenciálódik ki a titoksértés, a magánlaksértés), viszont a s z a b a d s á g -nak általában és illetőleg különösen a polgári s z a b a d s á g n a k megsértése igen s o k esetben, mert m á s bűncselekmény eszköze-ként jelentkezik, mint elkövetési mód nem jut önállósághoz,, hanem beleolvad a főcselekménybe; az ily s z a b a d s á g s é r t é s e k ennélfogva sem a törvényekben, sem a tudományban nem jut-nak különálláshoz (ilyen a rablásnál, zsarolásnál stb. szereplő személyes s z a b a d s á g megsértése). A f e n n m a r a d ó esetekben aztán a s z a b a d s á g s é r t é s — bár többnyire szintén csak e s z k ö z e a tettes távolabbi céljának — önállósul és külön szabályozást nyer, mert a cél büntetőjogilag irreleváns, s így csak az e s z -köz-cselekményen van súly, mely ilyeténképpen csupán mint személyes s z a b a d s á g megsértése nyer helyet a törvényben.
4. Mindezek után megállapítható, hogy a személyes s z a -b a d s á g megsértése, mint önálló léttel -bíró -bűncselekmény a z e g y e s büntetőtörvénykönyvekben attól függően terjed kisebb-n a g y o b b körre, h o g y a) az akaratelhatározás és cselekvés s z a b a d s á g a mint jogtárgy mily terjedelemben részesül e g y -általában büntetőjogi védelemben, továbbá, h o g y b) e büntető-jogilag körülbástyázott jogtárgy mely részei válnak ki speciális jellegüknél fogva, mikor is megsértésük különleges bűncselekményként kerül büntetés alá, végül, hogy c) mennyiben k o n -struál meg a törvény oly bűncselekményeket, melyekben a s z a b a d s á g s é r t é s mint eszköz felszívódik és tehát mint s z e m é -lyes s z a b a d s á g megsértése külön figyelembe nem jön.
Hazai Btkvünk álláspontja a következő : Az akaratelhatá-r o z á s s z a b a d s á g á t nem védi (sem a N ö t i g u n g néven ismeakaratelhatá-rt kényszerítést, sem az akaratképződés lehetőségét kizáró cse-lekményt, hacsak ennek tényálladéka nem illik bele a személyes s z a b a d s á g megsértésének törvényes f o g a l m á b a : nem b ü n -teti). Védi azonban a cselekvés s z a b a d s á g á t , de a jogtárgyon esett sérelmet előidéző cselekmények közül a politikai s z a b a d s á g j o g o k a t és a kollektive érvényesülő polgári s z a b a d s á g -j o g o k a t sértőket többnyire különleges deliktumként bünteti.
A kollektiv érvényesítésre nem alkalmas polgári s z a b a d s á g -jogok ellen elkövetett sértő cselekmények egy részét szintén
DR. ANGYAL PÁL 169:
k ü l ö n á l l á s b a helyezi, m á s részét viszont c s u p á n mint e g y m á s b ű n c s e l e k m é n y eszközét értékeli, ú g y h o g y mindezeknek a cse-lekményeknek leszámítása után a s z e m é l y e s s z a b a d s á g meg-s é r t é meg-s e néven meg-s z a b á l y o z o t t b ű n c meg-s e l e k m é n y jogtárgyul c meg-s a k a térben v a l ó m o z g á s , illetőleg a t a r t ó z k o d á s i helyről v a l ó el-m o z d u l á s s z a b a d s á g á n a k j o g i l a g védett érdeke el-m a r a d vissza, amely ellen intézett t á m a d á s o k m a g á n o s o k részéről e l k ö v e t v e a Btk. M á s o d i k Részének XXII., k ö z h i v a t a l n o k o k részéről el-k ö v e t v e p e d i g a n n a el-k X. fejezetében nyeriel-k büntetőjogi meg-h a t á r o z á s u k a t .
B u d a p e s t . Dr. Angyal Pál.
Religio, 1930 12
OYZ-NVV-V
( •
IRODALMI ÉRTE5ITÖ.
<mm
Zborovszky Ferenc S. J. : A keresztény család. P é c s , 1929. A pécsi J é z u s S z í v e templom építő-bizottságának k i a d á s a .
P. Z b o r o v s z k y S . J. k ö n y v e i t azzal a z előlegezett bizal o m m a bizal vesszüka kezünkbe, a m e bizal y egy a bizal a p o s a n képzett, s o k -oldalú, a szigorú t á r g y i l a g o s s á g o t mindig szem előtt tartó t u d ó s műveinek e l o l v a s á s a előtt már lelkünkben támad. De e b b e n a bizalomteljes v á r a k o z á s b a n nem is csalódunk, mert amit a címben jelzett könyv nyújt, az az i d e á l i s és e g é s z s é g e s c s a l á d a l a p í t á s n a k é s a család f e n n t a r t á s á n a k valóban é r t é k e s elméleti és g y a k o r l a t i útmutatója. A 187 o l d a l r a terjedő k ö n y v elénk tárja e g y r é s z t azokat a biologiai és etikai k a p c s o l a t o k a t , a m e l y e k végig kisérik az embert az élet f o g a m z á s á t ó l k e z d v e ö c s a l á d a l a p í t á s i g , másrészt v i z s g á l a t t á r g y á v á teszi S z e r z ő a z o k a t a t á r s a d a l m i jelenségeket, a n o m á l i á k a t is, amelyek s z o -m o r ú k ö v e t k e z -m é n y e i a biologiai é s etikai törvények be ne-m t a r t á s á n a k . Kezdi a z átöröklés bonyolult kérdéseivel, m i n d -e z -e k -e t laikusok s z á m á r a is r-endkívül v i l á g o s a n k ö r v o n a l a z v a , m a j d a b o l d o g h á z a s s á g feltételeit fejtegetve rátér az e s z m é -nyi h á z a s s á g v á z o l á s á r a és itt kiemeli a z á l d o z a t o s szeretet s z ü k s é g e s s é g é t é s megvilágítja a házaséletben a szeretetnek k e t t ő s m e g n y i l a t k o z á s á t , az o d a a d ó é s kíméletes szeretetet.
Külön fejezetet szentel a család — úgy biologiai, mint etikai értelemben vett — egyedüli h e l y e s t í p u s á n a k , a természethű c s a l á d n a k ismertetése. Az a n y a é s a g y e r m e k biologiai k a p -c s o l a t á t teljesen a modern o r v o s t u d o m á n y ismeretei a l a p j á n t á r g y a l j a , nem mulasztva el állításait statisztikai a d a t o k k a l m é g s z e m b e ö t l ő b b é fenni.
A nemi élet t i s z t a s á g á r ó l s z ó l ó fejezetben a belső s z e k r é t i ó s mirigyek termékének, a h o r m o n o k n a k , a fiatal s z e r v e -zet e g é s z s é g e s fejlődéséhez okvetlenül s z ü k s é g e s szerepére is kitér. A nemi felvilágosítás k é r d é s é n e k t á r g y a l á s á b a n is n a g y tapintatot és g y a k o r l a t i érzéket árul el. M é g c s a k az a b o r t u s -ról, a fajbiologiai eszményről é s a m a g y a r nemzet életéről s z ó l ó fejezeteket említem, h o g y a könyv g a z d a g és v á l t o z a t o s
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 171
tartalmára hívjam fel a figyelmet. Az utolsó fejezetben az a n y -nyira elterjedt nemzetpusztító e g y k é t is s z ó v á teszi és amidőn a z ellene való küzdelem e s z k ö z é ü l mindenekelőtt a nemzet erkölcsi é s hitéletének az emelését jelöli meg, egyúttal igen helyesen mutat rá a többi, inkább g a z d a s á g i jellegű teendőnek a z állam és t á r s a d a l o m által vállvetve e s z k ö z l e n d ő m e g -v a l ó s í t á s á r a .
A szerzőnek é r d e m e az is, h o g y úgy a m a g y a r , mint a külföldi legújabb i r o d a l m a t figyelembe vette. Lelkiismeretességére vall, hogy a megfelelő fejezeteket az e g y e s s z a k t a n á r o k kal felülvizsgáltatta é s így azok a kellő m e g a l a p o z á s s z e m -p o n t j á b ó l sem eshetnek k i f o g á s a l á .
A k ö n y v h ö z az előszót a g y e r m e k g y ó g y á s z a t n a k — mély s a j n á l a t u n k r a — k o r á n elhunyt n a g y n e v ű képviselője, Heim
Pál o r v o s t a n á r írta, aki — b ü s z k é n vallhatjuk — hithű k a t o -likus is volt. P. Z b o r o v s z k y k ö n y v é n e k legjobb a j á n l ó s o r a i Heim t a n á r e l ő s z a v á b a n o l v a s h a t ó k : „ E k ö n y v b e n a biologia és az o r v o s i t u d o m á n y i g a z s á g a i n keresztül az etikus mutatja m e g az utat, amelyről ha le nem tér a keresztény t á r s a d a l o m , a b o l d o g a b b haza, viruló c s a l á d o k , nemes f i a t a l s á g és a z integer M a g y a r o r s z á g tündöklő k é p e integet felénk."
B u d a p e s t . Dr. Bochkor Ádám.
Pourrai P. : La spiritualité chrétienne. Vol. IV. Les t e m p s m o d e r n e s . 2 Partie. Gabaldei, P a r i s 1928. 672. I. Ara 25 francia f r a n k .
P o u r r a i nagy művének, melynek első h á r o m kötetét a Religio 1925. évi 5. s z á m á b a n ismertettük, a befejező kötetét kapjuk ebben a k ö n y v b e n , mely a keresztény lelkiség történe-tét a XVII. századtól n a p j a i n k i g ismerteti.
P o u r r a t szerint a z a u g u s z t i n i z m u s és a molinizmus ez a két szellemi pólus, melyek között a legújabb kor lelkiségének az élete oszcillál. Molina t h e o l o g i á j a b i z o n y o s fokú méltány-lásban részesítette a h u m a n i z m u s eszmevilágát, midőn a z emberi a k a r a t s z a b a d s á g á t feltétlenül megóvni törekedett. E z a theologiai h u m a n i z m u s a z o n b a n c s a k h a m a r s z e m b e n találta m a g á t a z á g o s t o n i iránnyal, mely a megelőző s z á z a d kiváló mesterének, Berulle Péternek tekintélyére t á m a s z k o d v a nem minden p e s s z i m i z m u s nélkül h a n g o z t a t j a az ember elesettségét, a természet r o m l o t t s á g á t s a k e g y e l e m m i n d e n h a t ó erejétől
15*
172 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.
várja az ember felemelését a tökéletes élet szintjére. Ennek az:
iránynak a túlhajtása a janzenizmus, mely pelagian zmussal és semipelagianizmussal vádolja a molinizmust, elzárja a híveket a kegyelemeszközöktől s a kérlelhetetlen és követelező Isten tudatát igyekszik a hitélet központjába emelni. De szent Ignác iskolája sem maradt tétlen s Lallemant é s tanítványai személyében e h a m i s aszkézissel szemben értékes erőket állí-tott a XVII. s z á z a d szellemi küzdőterére.
A hitélet legnagyobb, következményeiben legsúlyosabb haeresise a z o n b a n a quietizmus, mely a janzenizmus ellen-hatásaképen génuai Szent Katalin és Szalézi szent Ferenc k e d v e s gondolatát, a földi vonzódástól megszabadult „tiszta szeretet" tanát újítja fel, de azt eltorzítja a kizárólag az Isten lényegére szorítkozó folytonos szemlélődésnek („oraison de simple regard") a sürgetésével, amely mellett a lélek teljesen k ö z ö m b ö s s é válik még a saját ü d v ö s s é g e iránt is s a kísér-tések elleni küzdelmet is a vele „ e g g y é lett" Istenre hárítja.
E n n e k a fatalizmust és indifferentizmust félelmetesen terjesztő tévelynek erejét legjobban bizonyítja, hogy Fénelon zsenije is áldozatul esett, kit Bossuet iparkodott az egyház orthodox aszkézise s z á m á r a megnyerni. Bossuet és a jezsuiták mellett a karmeliták, karthauziak, a dominikánusok, ferencrendiek rendjük h a g y o m á n y o s aszkézisének a fenntartásával emelnek gátat a quietizmus pusztító h a t á s á n a k , melyet a reformált fran-cia bencések (maurinusok) s a XVII. s z á z a d b a n alakított, az első felbuzdulás korát élő tanítórendek friss lelkiségének az ereje is ellensúlyoz. A küzdelem s o r s á t azonban végérvénye-sen m a g a az Úr dönti el, midőn rendkívüli módon jön segít-s é g é r e a quietizmusegít-s ésegít-s a janzenizmusegít-s terhelt tanaitól fojtoga-tott hitélet segítségére Alaquoque Szent Margitnak tett kinyilat-koztatásai által, melyek nyilvánossá teszik e g y e s kiváltságolt lelkek a d d i g csak a zárdák csendjében ápolt, b e n s ő s é g e s ájta-t o s s á g á ájta-t , a S z e n ájta-t Szív ájta-tiszájta-teleájta-téájta-t. A ő z e n ájta-t S z í v kulájta-tusza hozájta-ta ismét közvetlenebb kapcsolatba a híveket az Eucharistiával, melytől elidegenítette őket a janzenisták szigora s u g y a n a k k o r élesztgette a bűntudat és az engesztelés szellemét, melyet a quietisták h a m i s misztikája züllesztett le.
A hitélet n a g y harcát vívó francia mesterek mellett az olaszok sem t a g a d j á k meg multjukat s az aszketika spekula-tív művelői, Bona kardinalis és Scaramelli mellett Ligouri S z „
173 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.
.Alfonz személyében a katolikus világot egy új iskola meg-alapításával ajándékozzák meg, mely az isteni szeretet ébren-tartásához az érzelmi világ kiművelésében látja a keresztény tökéletesség biztosítékát. Majd a XIX. s z á z a d b a n a s z a b a d a b b levegőhöz jutott angol katolicizmus is erőteljesebben kapcsoló-dik be a hitélet irányításába. A nagy angol egyházfejedelmek, Wisemann, Newmann, M a n n i n g bíbornokok egyszersmind a lelki élet avatott mesterei is, akik az oratoriánus Faber Vilmos-sal úgy az anglikán formalizmus és naturalizmus által hit-életileg elsekélyesedett hazájukban, mint annak határain kívül toboroznak híveket a gyakorlati, bensőséges keresztény élet számára. É r d e k e s P o u r r a i az a megállapítása, mely N e w -mann intuicionizmusát a XIV. századbeli angol misztikusok hatásából eredezteti. Véleménye szerint Newmann s a j á t s á g o s lelki összetételének jegyét magukon viselő művei s o h a s e m lesznek oly népszerűekké, mint az eklektikus Faber írásai, azonban az intelligens olvasókra mindig vonzó erővel f o g n a k hatni.
A XIX. század közepe óta az egész katolikus világban a tevékeny, a p o s t o l k o d ó lelkiség felvirágzása állapítható meg, aminek letagadhatatlan b i z o n y s á g á t adják a korigények kielé-gítésére nagy számban alakult új kongregációk, valamint a missziós mozgalom terjedése. Azonban a szociális igényekhez való a l k a l m a z k o d á s sincs minden veszély nélkül, amint azt a z amerikanizmus túlzásai mutatják S mégis, a keresztény felebaráti szeretet intenzívebb g y a k o r l á s a marad a jelen leg-s ü r g ő leg-s e b b feladata, melynek a mult leg-szellemében való folytatá-s á h o z biztofolytatá-sítékot nyújtanak a liturgikufolytatá-s mozgalom fellendü-lése, továbbá a Szent Pál és Szent János tanai iránt f o k o z ó d ó érdeklődés, mely a lélekben lakó Krisztus és a Szentlélek iránti á j t a t o s s á g részére is erőteljes impulzusul szolgál. A legújab-ban nyilvánosságra hozott lelki naplók és önéletrajzok mutat-ják, hogy a misztika szelleme ma is életerős.
Pourrai ebben a kötetben az utolsó három század hit-életének a fejlődését époly g o n d o s forrástanulmány alapján tárja fel, mint a korábbi s z á z a d o k történetét, ami a megelőző köteteknek is különös értéket biztosított. A quietizmus történe-tének kimerítő feldolgozása a kötet legsikerültebb része. B á r legterjedelmesebben foglalkozik a francia írókkal, amit az utolsó s z á z a d o k b a n elért vezető szerepük indokolttá tesz, lehetőleg
174 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.
iparkodik e g y e t e m l e g e s áttekintést nyújtani. Az ismertetett francia, o l a s z , angol, német, spanyol, németalföldi, lengyel szer-zők s o r á b a n a m a g y a r o l v a s ó szívesen látná P á z m á n y , Pro-hászka a l a k j á t is, melyek méltó helyet f o g l a l n á n a k el a lelki élet mestereinek a g a l é r i á j á b a n A teljességre t ö r e k v ő szerző kétségtelenül pótolná is ezt a hiányt, ha n a g y j a i n k a külföld előtl ismeretesebbek lennének.
P o u r r a t művét a z a n g o l o k az első kötetek megjelenése után i p a r k o d t a k nyelvükre lefordítani. Az aszketika é s misztika n a p j a i n k b a n e r ő s lendületet vett t a n u l m á n y o z á s a mellett a munka elterjedése e t a n u l m á n y o k nagy h a s z n á r a f o g válni, a t u d ó s szulpiciánus úttörő v á l l a l k o z á s á n a k pedig a megérdemelt jutalma lesz.
B u d a p e s t . Dr. Kecskés Pál.
Codicis Iuris Canonici Fontes cura Emmi Petri Card.
Gasparri editi. Volumen II. Romani Pontifices. R o m a , 1924.—
Volumen III. Romani P o n t i f i c e s . R o m a , 1925. — Volumen IV.
Curia R o m . Roma, 1926.
E n a g y j e l e n t ő s é g ű f o r r á s g y ű j t e m é n y I. kötetéről e folyó-irat 1925. évi I. füzetének 78. l a p j á n s z á m o l t u n k be. Azóta további 3 kötet jelent meg, melyek közül az első, azaz az egész s o r o z a t II. kötete p á p a i ügyleveleket t a r t a l m a z 365—544 s o r s z á m alatt, 1746-tól (XIV. Benedek 1746. m á r c . 16.-án keif
„Declarasti" kezdetű levelétől) IX. P i u s 1865. szept. 25.-i allo-cutiójáig. — A III. kötet szintén p á p a i ügyleveleket tartalmaz (545—713 s z á m a l a t t ) ; a z első IX. P i u s 1867. jun. 17-én kelt
„ E c c l e s i a r i u m " kezdetű apostoli levele, az utolsó XV. Benedek 1917. jun. 15-i „Humani generis" enciklikája. A IV. kötettel indul m e g a k o n g r e g á c i ó k aktáinak közlése ; a jelen kötet a S . Officium é s a S . C . E p i s c o p o r u m et Regularium által ki-adott dekrétumokat, instrukciókat é s d e c l a r á c i ó k a t foglalja m a g á b a .
A S . Off. ü g y i r a t a i a 714-től 1305-ig terjedő s z á m o k alatt v a n n a k elhelyezve. Az első 1600 okt. 12-én, az utolsó 1917. á p r . 27-én kelt. A ma már nem is létező, de régebben a jogéletben f o n t o s szereppel biró S . C . E p i s c o p o r u m et Re-gularium ügyiratai 1306-tól 2055-ig terjednek, az első 1573.
ápr. 10én, az utolsó 1907. ápr. 19én kelt. (Az 1908. évi S a -pienti c o n s i l i o szüntette m e g a k o n g r e g á c i ó t . )
175 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.
M o n d a n i sem kell, h o g y ez u j a b b kötetek u g y a n a z o n g o n d d a l készültek, mint az első, a legjobb f o r r á s o k alapján, tiszta n y o m á s s a l s minél jobban halad előre a vállalat, annál i n k á b b igazolódik, kötetrőlkötetre mind v i l á g o s a b b a n m e g -mutatkozik, mily megbecsülhetetlen h a s z n o t jelent e munka a j o g á s z r a és j o g t u d o m á n y r a nézve e g y a r á n t .
Az eredetileg 5 kötetre tervezett g y ű j t e m é n y a l k a l m a s i n t 7-re bővül.
P é c s . Dr. Sipos István.
Albert H ou tin : Courte Histoire du célibat ecclésiastique, avec une préface d e F. S a r t i a u x . in 16 b r o c h é 268 p a g e s , 12fr. P a r i s , L e s E d i o n s Rieder 1929. Collect. C h r i s t i a n i s m e N o 50.
Houtin úgy e b b e n , mint többi m u n k á i b a n is történelmi tényeket beszél el s nem bizonyítani akar, h a n e m egyszerűen k e v é s b b é ismert történelmi a d a t o k a t s o r a k o z t a t fel. N a g y o n sűrű t ö m ö r stílusban olyan tényeket, történelmi emlékeket halmoz fel, amelyeket másutt alig találunk. 24 fejezetben, n a g y v o n á s o k b a n átfutja a z egész történelmet a k e r e s z t é n y s é g kezdetétől n a p j a i n k i g . H a n g o z t a t j a , hogy s z á r a z tényeket sorol fel anélkül, h o g y Ítéletet m o n d a n a , m i n d a z o n á l t a l beállí-tásai célzatosak, az e g é s z kérdést r o s s z szemmel kezeli.
Houtin szerint a celibatus nem keresztény intézmény, nem Krisztus s z a v a i n a l a p s z i k , hanem p o g á n y s z o k á s o k r a vezet-hető v i s s z a . A celibatus hiten a l a p s z i k és s o h a s e m szűnt m e g liturgikus intézmény maradni. Houtin szerint a hit egyedül nem volt elég erős a h h o z , h o g y a celibatust g y ő z e l e m r e jutt a s s a a l á n g o l ó szenvedélyekkel szemben, ha a p á p á k , p ü s -p ö k ö k é s -p a -p o k nem lettek volna m e g g y ő z ő d v e arról, h o g y a celibatus mérhetetlen erkölcsi tőkét tartalmaz a z e g y h á z s z á -mára. S z e r i n t e a celibatusban l e g a l á b b is annyi szerepet ját-szott a v a l l á s o s hit, mint a szociális, a g a z d a s á g é s a politikai tényezők. Ha a celibatusba vetett hit a hitetlenek s z e m é -ben a b i z a l m a t l a n s á g , a gúny és a z irónia s z á m á r a érveket k o v á c s o l t is, ha néha alkalmat szolgáltatott ö s s z e ü t k ö z é -sekre, b o t r á n y o k r a stb., mindennek d a c á r a oly fegyvert a d o t t a p a p s á g kezébe, a m e l y mindig az e g y h á z díszére vált. M e g -a k -a d á l y o z t -a -az e g y h á z i -a k n -a k hűbéri é s társ-ad-almi o s z t á l y o k r -a való felbomlását. E g y r é s z t a papi u t á n p ó t l á s s z á m á r a ú j é s b ő f o r r á s o k a t fakasztott, másrészt megnyitotta a p a p s á g s z á
-176 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.
m á r a az utat a t á r s a d a l o m m a g a s a b b osztályai előtt. A celi-b a t u s az e g y h á z előtt a fejlődés jelentékeny f o r r á s a , általa e g y r é s z t s z ű k ö l k ö d ő c s a l á d o k a t tart fenn, m á s r é s z t általa gyűjti ö s s z e az a d o m á n y o k a t é s ö r ö k s é g e k e t . T o v á b b á hatal-m a s eszköz volt az e g y h á z kezében, hatal-mert a k ö z p o n t o s í t á s é s a fegyelem e s z k ö z é t s z o l g á l t a t t a az e g y h á z s z á m á r a , elkülö-nítvén a p a p s á g o t a t á r s a d a l o m többi osztályaitól, felmentvén ő k e t a k ü l ö m b ö z ő érdek és családi g o n d o k alól, belőlük en-g e d é k e n y és tanulékony h a d s e r e en-g e t , minden tekintetben feen-gyel- fegyel-mezett j a n i c s á r o k a t nevelt.
Houtin s z e m é b e n a celibatus törvénye az e g y é n i rendben a fegyelem, az erély, a z e n g e d e l m e s s é g és a f ü g g e t l e n s é g ha-t a l m a s iskolájáha-t ha-teremha-ti m e g az éleha-tben, a g o n d o l k o z á s b a n és a t e v é k e n y s é g b e n . Biztosítja a p a p s á g s z á m á r a a nevelői, er-kölcsi és szellemi t e v é k e n y s é g é n e k m e g v a l ó s í t á s á t é s olyan érdektelenséget, amelyet a világi élet m e g nem e n g e d . Houtin nem a k a r a celibatus ellensége g y a n á n t feltűnni, m é g is szemére hányja a celibatus törvényének, h o g y s z a p o r í t o t t a a h a -z u g s á g o t : a történelmi h a -z u g s á g o t , amely á l r u h á b a öltö-zteti a tényeket, h o g y ez által i g a z o l j a a t a n t ; a hitvédelmi igaz-s á g o t , amely megigaz-szépíti az életadatokat, h o g y a papjelöltek s z á m á r a k i f o g á s t a l a n életrajzokat s z o l g á l t a s s o n ; a z erkölcsi h a z u g s á g o t a z által, hogy a z e r ő s z a k o l t celibatus, tévesen ö s s z e z a v a r v a a t i s z t a s á g g a l az életben igen g y a k r a n álszen-teket nevel. Mindent ö s s z e f o g l a l v a , Houtin szerint, az egyházi celibatus több előnyt jelent az e g y h á z s z á m á r a , mint hátrányt, d e viszont, mivel több kellemetlenséget jelent a z egyén s z á -m á r a -mint h a s z n o t , k i -m o n d j a v é l e -m é n y é t : a celibatusban az e g y é n van feláldozva a z intézmény s z á m á r a .
Houtin nem érzett részvétet a z o k iránt, akik e téren h a j ó -törést szenvedtek. T é v e s Ítéletei é s helytelen f e l f o g á s a azon ferde f e l f o g á s á n a k tulajdonítható, h o g y e g y o l d a l ú a n é s k ö n y ö r -telenül ítélt m e g olyan embereket, akik v a g y nem voltak al-k a l m a s a al-k a papi pályára, v a g y p e d i g nem voltaal-k al-kellőal-képen élőkészülve.
T e m e s v á r . Dr. Faragó János.
Dr. Koloman Juhász : Di Stifte der Tschanader Diözese im Mittelalter. Münster, Aschendorff, 1927, 8. 533. 1. 28 illuszt-r á c i ó v a l és 1 téilluszt-rképpel.
177 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.
Az ifjabb m a g y a r egyháztörténetíró g á r d a egyik legjelesebbje, Juhász Kálmán a csanádi egyházmegye hajdani m o -n o s t o r a i -n a k törté-netét adja elő e művébe-n. Hiá-ny -nélkül is-meri a vonatkozó g a z d a g irodalmat, a nyomtatásban megje-lent levéltári a n y a g o n kívül s o k a t merített magánlevéltárakból, az Orsz. Levéltárból, a Nemzeti Múzeum kéziratgyűjteményé-ből és főleg a Vatikáni Levéltárból, felhasználta a helyszíni kutatások eredményeit, a nép ajkán élő h a g y o m á n y o k a t s mindezek g o n d o s feldolgozása és kritikája alapján 25-ben állapítja meg a c s a n á d i e g y h á z m e g y e hajdani monostorainak számát, ismerteti történetüket, meghatározza helyüket. T ö b b tévedést oszlat el, a későbbi s z á z a d o k b a n u. i., mivel a régi oklevelek a monostorok neveit nem egyformán irták le, a k i s s é eltérő nevek mögött különböző monostorokat gondolva, u g y a n -azon apátságot és p r é p o s t s á g o t többszörösen a d o m á n y o z t á k . Még a monostorok helyeinek megállapításában is s ú l y o s a n tévedtek. így az egresi a p á t s á g o t a kemecseinek helyén, az aradi prépostságot nem Aradon, hanem G l o g o v á c o n keresték.
Juhász megállapítása szerint a 25 m o n o s t o r közül hét a bencéseké volt, kettő a cisztercitáké, négy világi papok pré-p o s t s á g a társaskápré-ptalannal, tizenkettőnek jellegét adatok hiá-nyában neki sem sikerült megállapítania.
A mű o l v a s á s a úgy hat, mint megdöbbentő erejű illusztrációja ama, főleg Szekfü Gyula által hangsúlyozott i g a z s á g -nak, hogy a m a g y a r s á g l e g n a g y o b b katasztrófája a mohácsi vész és a m á s f é l s z á z a d o s török megszállás volt.
Mily eleven élet folyt az Árpádok k o r á b a n a M a r o s T e m e s közében ! Mily vallás és kultúraszerető f a j volt a m a -gyar, mely rövid idő alatt egy egyházmegyében ennyi szen-télyt emelt a vallásnak és művelődésnek !
A száraz t u d o m á n y o s a d a t o k b a n megelevenedik az ősi, sz. Gellért által alapított csanádi, a szőreghi, a z eperjesi stb.
monostorok élete. A derék benediktinusok tanítják a m a g y a r népet az új életre : földművelésre, gyümölcstermelésre, kézmű-v e s s é g r e s kezük nyomán a kézmű-v a d lokézmű-vak lekézmű-vegője a Bánát isten-áldotta buzatermőföldjévé válik.
Megelevenednek a bencések nagy, román templomai mel-lett a ciszterciták egyszerű puritánságot kedvelő monostorai E g r e s e n és Rahonczán, melyeknek első lakóit III. Béla P o n -tignyból hívta h a z á n k b a .