1. ANDERS, F. (1957a): Neuere Auffassungen über die Reblaus Resistenz. Vitis 1: 142-152.
2. ANDERS, F. (1957b): Über die gallenerhegenden Agenzien der Reblaus. Exprimentia 14: 62-63.
3. ANDERS, F. (1959): Das galleninduzierende Prinzip der Reblaus (Viteus vitifolii Shimer). Zool. Anz. 22: 355-363.
4. APPENDIX, A. (1880): The phylloxera-vastatrix. The Sonoma District Viticultural Meeting, 23. 07. 1880.
5. BAKONYI K. és KOCSIS L. (2004): Teleki Zsigmond élete és munkássága. VE GMK Központi Könyvtár és Levéltár Nyomdája. 45.
6. BALÁS G. és SÁRINGER GY. (1982): Kertészeti kártevõk. Akadémiai Kiadó, Budapest.
7. BECK T. (2000): A filoxéravész kutatásának forrásai és szakirodalma, különös tekintettel a Földmûvelés Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium és a Földmûvelésügyi Minisztérium szerepére. In: Millenniumi szõlõs-boroskönyv. 191-198.
8. BÉNYEI F. és LÕRINCZ A. (1999): Szõlõfajtáink. In: Bényei, Lõrincz és Sz. Nagy (szerk.): Szõlõtermesztés. Mezõgazda Kiadó, Budapest. 196-203.
9. BOGNÁR S. (1976): 100 éves a filoxéra a Kárpát-medencében. Növényvédelem 32 (2): 85-87.
10. BOGNÁR S. és HUZIÁN L. (1979): Növényvédelmi állattan II. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest.
11. BOGNÁR S. és KANYÓ Á. (1984): Újra veszélyezteti-e a filoxéra a Vitis viniferát?
Szõlõtermesztés és Borászat 4: 1-4.
12. BOUBALS, D. (1966): Hérédité de la Résistance au phylloxéra radicicole chez la vigne. Ann. Amélior. Plantes 16 (4): 327-347.
13. BOURQUIN, H. D. (1994): Vorsicht Reblaus! Der Deutsche Weinbau 18: 34-35.
14. BOZAI J. és ÁNGYÁN F. (1989): A növényvédelmi állattan kézikönyve II.TK Akadémiai kiadó, Budapest. 106-111.
15. BÖRNER, C. (1914): Über Reblaus-anfällige und immune Reben. Biologische Eigenheiten der Lotringer Reblaus. Biol. 34: 1- 8.
16. BÖRNER, C. (1930): Reblaus. Weinbau Lexikon. Berlin. T.: OMgK. Rsz.: B. 1503.
17. BÖRNER, C. (1933): Reblaus. Seeliger: Der neue Weinbau, Berlin. Bu. C. 8472.
18. BÖRNER, C. (1939): Anfälligkeit, Resistenz und Immunität der Reben gegen Reblaus. Ztsch. hyg. Zool. 21: 274-354.
19. BÖRNER, C. und HEINZE, K. (1957) Homoptera II. Teil. In.: Blunk, H. (ed.) Handbuch der Pflanzenkrankheiten. Bd. 5.2. Teil. 4. 1-402. P. Parey, Berlin.
20. BÖRNER, C. und SCHILDER, F. (1933): Über das bisherige Auftreten der Blattgallenreblaus in Deutschland. Biol. Reichsamt. Landw. U. Forstw. Arb.
20: 325-346.
21. BRAUN, H. und RIEM, E. (1950): Krankheiten und Schädlinge der Kulturpflanzen.
Berlin: Parey.
22. BREIDER (1939): Die morphologische- anatomische Werkmale der Rebenblätter als Resistenzeigenschaften wegen die Reblaus. Züchter, 1939. 11: 229-245.
23. BUCHANAN, G. A und HARDIE, W. J. (1978): Die Reblaus die Folgerungen aus DC. Swans Beobachtungen für den Weibau in Victoria. J. Austral. Inst.
Agricult. Science, 77-81.
24. BUCHANAN, G. A. and GODDEN, G. D. (1989): Insecticid treatments for control of grape phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae) infesting grapevines in Victoria. Austral Journal Exp. Agriculture 29: 267-271.
25. CORRIE, A. M., BUCHANAN, G. and VAN HEESWIJK, R. (1997): DNA typing of populations of phylloxera(Daktulosphaira vitifoliae(Fitch)) from Australian vineyards. Aust. J. Grape and Wine Res. 3: 50-56.
26. CORRIE, A. M., VAN HEESWIJK, R. and HOFFMANN, A. (2002): Clonal reproduction of grape phylloxera, Daktulosphaira vitifoliae, in Australian vineyards. Heredity 88: 203-211.
27. CSELÕTEI L., CSIDER L. és CSÁKY A. (1978): Kertészet. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest. 440-443.
28. CSEPREGI P. és ZILAI J. (1976): Szõlõfajtáink. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest.
29. CSEPREGI P. és ZILAI J. (1988): Szõlõfajta-ismeret és használat. Mg kiadó, Budapest.
30. CSIZMADIA L. (1998): Egri borok könyve. Kossuth Kiadó, Budapest.
31. CSIZMAZIA J. (1958): A szõlõ rezisztencia nemesítése. Orsz. Mg. Könyvtár és Dokumentációs Központ Kiadványa, Budapest.
32. DARÁNYI I. (1898): Útmutatás a szõlõmûvelésre, különös tekintettel a fillokszera által elpusztított szõlõk felújításának elõmozdításáról szóló 1896: V.T.-Cz.
végrehajtására. 411-478.
33. DAVIDSON, W. M. and NOUGARET, R. L. (1921): The grape phylloxera in California. USDA Bull. 903: 1-129.
34. DE BENEDICTIS, J. A. and GRANETT, J. (1992): Variability of responses of grape phylloxera to bioassays that discriminate between California biotypes. J.
Econ. Entomol 85: 1527-1534.
35. DE BENEDICTIS, J. (1996): A brief history of biotype B phylloxera in California.
The Phylloxera Phyler Newsletter. University of California. Davis.
36. DE KLERK, C. A. (1974): Biology of Phylloxera vitifoliae (Fitch) (Homoptera:
Phylloxeridae) in South Africa. Phytophylactica 6: 109-118.
37. DE KLERK, C. A. (2000): A review of phylloxera research in South Africa. The international symposium on grapevine phylloxera management. Melbourne, Australia. 101-104.
38. DEBACH, P. and ROSEN, D. (1974): Biological control by natural enemies.
Cambridge University Press. Cambridge.
39. DIÓFÁSI L. és MÁJER J. (1999): A filoxéra levéllakó alakjainak kártétele európai szõlõfajtákon. Növényvédelmi Tanácsok 8 (5): 25-27.
40. DOBOSNÉ, Ö. A. (1958): Témadokumentáció: A szõlõ rezisztencianemesítése Országos Mezõgazdasági Könyvtár, Budapest, 59-71 Ent. 12: 97-102.
41. DOWNIE, D. A. and GRANETT, J. (1998): A life cycle variation in grape phylloxera.
Southwest Entomol. 23: 11–16.
42. DOWNIE, D. A. (1999): Performance of native grape phylloxera on host plants within and among terrestrial islands in Arizona, USA. Oecologia 121: 527–536.
43. DOWNIE, D. A., GRANETT, J. and FISHER, J. R. (2000a): Distribution and Abundance of Leaf Galling and Foliar Sexual Morphs of Grape Phylloxera (Hemiptera: Phylloxeridae) and Vitis Species in the Central and Eastern United States Environ. Entomol. 29 (5): 979-986.
44. DOWNIE, D. A. (2000b): Patterns of genetic variation in native grape phylloxera on two sympatic host species. Molecular Ecology 9: 505 –514.
45. DOWNIE, D. A., FISHER, A. J. and GRANETT, J. (2001): Grapes, galls, and geography: the distribution of nuclear and mitochondrial DNA variation across host-plant species and regions in a specialist herbivore. Evolution 55 (7): 1345–1362.
46. DOWNIE, D. A. (2002): Locating the sources of an invasive pest, grape phylloxera, using a mitochondrial DNA gene genealogy. Molecular Ecology 11: 2013 – 2026.
47. FATHY EL-NADY, DIETRICH, A., EIMERT, K. und SCHRÖDER, M. B. (2003):
Untersuchungen zum Mechanismus der Reblausresistenz. Deutsches Weinbau-Jahrbuch. 2003 (54): 141-148.
48. FERGUSSON-KOLMES L. A. and DENNEHY. T. J. (1993): Differences in host utilization by populations of North American grape phylloxera. J. Econ.
Entomol. 86: 1502–1511.
49. FEYÉR P. (1970): Szõlõ- és borgazdaságunk történetének alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
50. FISHER, J. R. (2000): Status and progression of infestations and management of the grape phylloxera in the Pacific Northwest USA. The international symposium on grapevine phylloxera management. Melbourne, Australia. 41-50.
51. FONG, G., WALKER, M. A. and GRANETT, J. (1995): RAPD assessment of California phylloxera diversity. Molecular Ecology 4: 459-464.
52. FORNECK, A., WALKER, M. A and MERKT, N. (1996): Aseptic dual culture of grape (Vitis spp.) and grape phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae Fitch).
Vitis 35 (2): 95-97.
53. FORNECK, A., MERKT, N. and BLAICH, R. (1999a): A tripartite aseptic culture system for grape, phylloxera and mites (Tarsonemus sp.). Vitis 37 (2): 95-96.
54. FORNECK, A., JIN, Y., WALKER, M. A. and BLAICH, R. (1999b): Karyotype studies on grape phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae Fitch). Vitis 38 (3):
123-125.
55. FORNECK, A., WALKER, M. A. and BLAICH, R. (2000): Genetic structure of an introduced pest, grape phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae Fitch), in Europe. Genome 43: 669-678.
56. FORNECK, A., WALKER, M. A., BLAICH, R., YVON, M. and LECLANT, F.
(2001): Interaction of phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae Fitch) with grape (Vitis spp.) in simple isolation chambers. Am.J. Enol.Vitic. 52 (1): 28-33.
57. FORNECK, A., KLEINMANN, S., BLAICH, R. and ANVARI, S. F. (2002):
Histochemistry and anatomy of phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae Fitch) nodosities on young roots of grapevine (Vitis spp.). Vitis 41 (2): 93-97.
58. FORNECK, A., DÜRR-AUSTER, S. und ZIEGLER, D. (2003):
Rekombinationsstruktur von Rebläusen: Tun sie es-oder tun sie es nicht? Das Deutsche Weinmagazin 8: 20-22.
59. FÜR L. (1976): A kapitalista MG- termelés megszületése a századfordulón.
Agrártörténeti tanulmányok IV. Akadémiai Kiadó, Budapest. 248-254.
60. GARRIER, G. (1992): Le phylloxéra en France: de l’invarion (1868) a la victoire (Vers, 1990). Revue des Oenologues, 18 (66): 66-68.
61. GERSON, U. and SMILEY, R. L. (1990): Acarine biocontrol agents. Chapman and Hall. New York.
62. GRANETT, J., TIMPER, P. and LIDER, L. A. (1985): Grape phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae) (Homoptera: Phylloxeridae) Biotypes in California. J. Entomol. Sci. 78: 1463-1467.
63. GRANETT, J. and TIMPER, P. (1987): Demography of grape phylloxera, grape phylloxera, Daktulosphaira vitifoliae (Homoptera: Phylloxeridae), at different temperatures. J. Econ. Entomol. 80: 327-329.
64. GRANETT, J. (1990): Comparison of swellings caused by indoleacetic acid and tuberosities induced by grape phylloxera. J. Entomol. Sci. 83: 494-499.
65. GRANETT, J., DE BENEDICTIS, J. A., WOLPERT, J. A., WEBER, E. and GOHEEN, A. C. (1991): Deadly insect pest poses increased risk to north coast vineyards. Calif. Agric. 45: 30–32.
66. GRANETT, J., WALKER, M. A., DE BENEDICTIS, J. A., FONG, G., LIN, H. and WEBER, E. (1996): California grape phylloxera more variable than expected.
Calif. Agric. 50 (4): 9-13.
67. GRANETT, J. (1998a): The phylloxera IPM research. The Phylloxera Phlyer Newsletter. University of California, Davis.
68. GRANETT, J., OMER, A. D., PESSEREAU, P. and WALKER, M. A. (1998b):
Fungal infections of grapevine roots in phylloxera-infested vineyards. Vitis 37 (1): 39-42.
69. GRANETT J. and KOCSIS L. (2000a): Populations of grape phylloxera gallicoles on rootsrock foliage in Hungary, Vitis 39 (1): 37-41.
70. GRANETT, J. (2000b): Progress toward phylloxera IPM. The international symposium on grapevine phylloxera management. Melbourne.
71. GRANETT, J., WALKER, M. A., KOCSIS, L. and OMER, A. D. (2001): Biology and management of grape phylloxera. Annu. Rew. Entomol. 46: 387-412.
72. GYÖRFFYNÉ M. J. és MÁJER J. (2001): A filoxéra újabb kártételei. Kertészet és Szõlészet 23: 9-10.
73. GYÖRFFYNÉ M. J., MÁJER J. és NÉMETH CS. (2002): A filoxéra kártételének vizsgálata Badacsonyban. A XII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum elõadásainak és posztereinek összefoglalói. 15.
74. GYÖRFFYNÉ M. J., MÁJER J. és NÉMETH CS. (2003): A filoxéra levéllakó alakjának kártétele európai szõlõfajtákon. Növényvédelmi Tanácsok 12 (3):
14-16.
75. HEDIN, NEEL, BURKS and GRIMLEY (1985): Evaluation of plant constituents associated with pecan phylloxera gall formation. Journal of Chemical Ecology.11 (4): 473-484.
76. HEGEDÛS Á., KOZMA P. és NÉMETH M. (1966): A szõlõ. Filoxéra. Mg-i kiadó.
168. p.
77. HERBERT, K., HOFFMANN, A., OPHEL-KELLER, K., POWELL, K., PARSON, Y. and HEESWIJCK, P. (2003): Early detection of phylloxera-present and future directions. Australian & New Zealand Grapegrower and Winemaker (473a): 93-96.
78. HERMAN O. (1879): A fillokszera: Vészkiáltás a magyar szõlõk érdekében.
Budapest.
79. HERMAN O. (1880): A filloxera Magyarországon, egy kis történelem a jövõ számára. Természettudományi Közlöny 12: 329-339.
80. HERRMANN, J. V. (1995): Phylloxera in Franconin- a well-known pest returns again. Rebe und Wein 48 (2): 58-60.
81. HERRMANN, J. V. und HERRMANN G. (1997): Untersuchungen zur Verbreitung der Reblaus im fränkischen Weinbaugebiet. Rebe und Wein 50 (5): 168-171.
82. HERPAY B.-NÉ (1994): A filoxera B típusa. Magyar szõlõ- és borgazdaság 4 (2):
30.
83. HORVÁTH J. (1972): Növényvírusok, vektorok, vírusátvitel. Akadémiai Kiadó, Budapest.
84. HORVÁTH L, HORVÁTHNÉ B. É., GRANETT J. és KOCSIS L. (1999): A leghosszabb ideje tartó biológiai védekezés és jövõbeni veszélyei:
szõlõalanyok és a filoxéra. IX. Növényvédelmi Fórum '99, szóbeli közlés.
85. HORVÁTH L., KOCSIS L., HORVÁTHNÉB. É. és GRANETT, J. (2000): A szõlõ-gyökértetû életmódjának ismeretéhez. X. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum, szóbeli közlés.
86. HUSFELD, B. und SCHERZ, W. (1934): Rebenzüchtung. Naturwiss 22: 285-288.
87. HUSFELD, B. (1952): Aussichten auf Qualitäts-reben bei der Resistenzzüchtung.
Dtsch. Weinb. 7 (19): 539-540.
88. HUSMANN, G. C. (1930): Testing phylloxera-resistant grape stocks in the vinifera regions of the United States. USDA tech. Bul. 146-151.
89. JENSER G. (1958): A filoxéra levéllakó alakja elleni védekezésrõl. Növényvédelem idõszerû kérdései. 51-52.
90. JENSER G. (1959a): A filoxéra "rövidszipókájú" rasszának magyarországi elõfordulása. Rovartani közlemények 9: 97-102.
91. JENSER G. (1959b): A filoxéra levéllakó alakja elleni védekezésrõl. Kertészet és szõlészet 8 (1): 19.
92. JENSER G. (1960): Adatok a filoxéra gubacslakó alakjának biológiájához és a védekezés lehetõsége. A növényvédelem idõszerû kérdései 2: 51-55.
93. JENSER G., MÉSZÁROS Z. és SÁRINGER GY. (1998): A szántóföldi és kertészeti növények kártevõi. Mezõgazda Kiadó, Budapest. 618-621.
94. JOHNSON, B. T. and LEWIS, B. A. (1993): Grape Phylloxera: Comparison of Leaf Damage to Grape Cultivars Grown in Arkansas. J. Entomol. Sci. 28: 447-452.
95. KARDOS ZOLTÁNNÉ és VARGÁNÉ D. A. (1997): Alkalmazott statisztika.
Keszthelyi Akadémia Alapítvány, Talentum Kft. 186-190.
96. KELLOW, A. V., SEDGLEY, M., McDONALD, G. and VAN HEESWIJCK, R.
(2000): Analysis of the interaction of phylloxera with susceptible and resistant grapevines using in vitro bioassays, microscopy and molecular biology. Proceedings of the International Symposium on Grapevine Phylloxera Management, Melbourne, Australia. 21-31.
97. KING, P. D. and RILLING, G. (1985): Variation in the galling reaction of grapevines:
evidence of phylloxera biotypes and clonal reaction to phylloxera. Vitis 24:
32–42.
98. KOCSIS, L., LIN, H., GRANETT, J., OMER, A. D. and WALKER, M. A. (1997):
Variability of grape phylloxera in Hungary. Horticultural Science 29 (3-4):
73-77.
99. KOCSIS L. és HORVÁTH L. (1998): A szõlõ-gyökértetû /Daktulosphaira vitifoliae FITCH/ magyarországi törzseinek vitalitása különbözõ szõlõfajok és hibridek gyökerein. XLIV. Növényvédelmi Tudományos Napok.
100. KOCSIS, L., GRANETT, J., OMER, J., WALKER, M. A. and H. LIN. (1999a):
Grape Phylloxera Populations Adapted to Vitis berlandieri x Vitis riparia rootstocks, American Journal of Enol. Vitic. 50 (1): 101-106.
101. KOCSIS L., HORVÁTH L. és HORVÁTHNÉ B. É. (1999b): Adatok a szõlõ-gyökértetû 1998. évi hazai elterjedéséhez. XLV. Növényvédelmi Tudományos Napok.
102. KOCSIS, L., HORVATH, L., KOZMA, P. and PINTER, CS. (2000): Grape cultivar and phylloxera isolate as two factors of vine susceptibility in Hungary. The international symposium on grapevine phylloxera management. Melbourne, Australia. 69-79.
103. KOCSIS, L., GRANETT, J. and WALKER, M. A. (2002): Performance of Hungarian phylloxera strains in bioassays of Vitis riparia and rootstocks. G. for Agric.
13 (1): 1-15.
104. KOPF, A., SHIRRA, K. J., SCHROPP, A. and LOUIS, F. (2000): Infuence of N-fertilisation on the development of phylloxera root damage on laboratory and field trials. The international symposium on grapevine phylloxera management. Melbourne, Australia. 81-88.
105. KOZMA P. (1964): Szõlõtermesztés I. Mg-i kiadó, Budapest.
106. KOZMA P. (1966): Szõlõtermesztés II. Mg-i kiadó, Budapest.
107. KOZMA P. (1991): A szõlõ és termesztése I. Akadémiai kiadó, Budapest.
108. KRIESCH J. (1872): A Phylloxera vastatrix és az általa okozott szõlõbetegség.
Természettudományi Közlöny 4: 287-296.
109. LEHOCZKY J. és REICHART G. (1968): A szõlõ védelme. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest.
110. LEWIN, R. (1993): California’s lousy vintage. New Scientist 88: 27-31.
111. LIN HONG and WALKER, M. A. (1996): Extraction of DNA from eggs of grape phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae, Fitch) for use in RAPD testing. Vitis 35 (2): 87-89.
112. LIN HONG, DOWNIE, D. A., WALKER, M. A., GRANETT and J. ENGLISH-LOEB, G. (1999): Genetic structure in native populations of grape phylloxera (Homoptera: Phylloeridae). Ann. Entomol. Soc.Am. 92 (3): 376-381.
113. LOTTER, D. W., GRANETT, J. and OMER, A. D., (1999): Differences in grape phylloxera-related grapevine damage in organically and conventionally managed vineyards in California. HortScience 34 (6): 1108-1111.
114. LÕRINCZ A. (1999): A szõlõ rendszertana. In: BÉNYEI F., LÕRINCZ A. és SZ.NAGY, L. (szerk.): Szõlõtermesztés. Mg. Kiadó, Budapest. 71-86.
115. L. TÓTH H., HORVÁTHNÉ, B. É. and KOCSIS, L. (2004a): The development and reproduction of grape phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae, FITCH) strains of Hungarian vine-districts in root-bioassay. International Journal of Horticultural Science 4 (10): 67-72.
116. L. TÓTH, H., MIKULÁS, J., LÁZÁR, J. and KOCSIS, L. (2004b): Research note virus transmission by grape phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae, FITCH).
International Journal of Horticultural Science 4 (10): 73-74.
117. L. TÓTH, H. and KOCSIS, L. (2004c): Evidence for more aggressive phylloxera strains. American Journal of Enology and Viticulture 55 (3): 308A.
118. MARTINEZ-PENICHE, R. and BOUBALS, D. (1994): Resistance of the rootstock 41 B to phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae, Fitch) variability of the reaction of different populations on isolated roots. Progress Agricole et Viticole 111: 286-294.
119. MARTINEZ-PENICHE, R. (1999): Effect of different phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae, Fitch) populations from South France, upon resistance expression
of rootstocks 41B and Aramon x Rupestris Ganzin No 9. Vitis 38 (4): 167-178.
120. MILES, P. W. (1968): Studies on thesalivary physiology of plant-bugs: experimental induction of galls.InDobosné Ö. A.: Témadokumentáció.
121. MOSER, L (1969): Biological control of phylloxera. M. Klosterneuburg 19: 1-5.
122. NEGRUL, A. M. (1936): Variabilität and Vererbung des Geschlechts. Gartenbauwiss 10: 215-231.
123. NYSTERAKIS (1948): Phylloxera. Nature 162: 157-176.
124. OMER, A. D., GRANETT, J., DE BENEDICTIS, J. A. and WALKER, M. A (1995):
Effects of fungal root infections on the vigor of grapevines infested by root-feeding grape phylloxera. Vitis 34 (3): 165-170.
125. OMER, A. D., GRANETT, J., DOWNIE, D. A. and WALKER, M. A. (1997):
Population dynamics of grape phylloxera in California vineyards. Vitis 36 (4): 199-205.
126. OMER, A. D., GRANETT, J., KOCSIS, L. and DOWNIE, D. A. (1999a): Preference and performance responses of California grape phylloxera to different Vitis rootstocks. Journal of Applied Enology 123: 341-346.
127. OMER, A. D., GRANETT, J. and SHEBELUT, C. W. (1999b): Effect of attack intensity on host utilization in grape phylloxera. Crop Protection 18: 341-347.
128. OMER, A.D. and GRANETT, J. (2000a): Relationship between grape phylloxera and fungal infections in grapevine roots. Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten und Pflanzenschutz. 107 (3): 285-294.
129. OMER, A. D. (2000b): Interactions between grape phylloxera and fungal infections of grapevine roots. The international symposium on grapevine phylloxera management. Melbourne, Australia. 51-56.
130. PAP P. T. (2004): Szõlõgyökértetû biológiája. Szakdolgozat. VE GMK, Keszthely 131. PETRI, L. (1910a): New observations on the relation between the chemical
composition of the roots of vines and the degies of resistance to Phylloxera.
R. Acad. Naz. …Red. Ser. 19: 27-34.
132. PETRI, L. (1910b): Histological investigations on some vines in relation to the degree of resistance to Phylloxera. R. Acad. Naz….Red. Ser. 19: 515-587.
133. PETRI, L. (1911): Tannins of the roots ofVitisin relation to resistance to Phylloxera.
R. Acad. Naz….Red. Ser. 20: 57-65.
134. POLESNY, F. und KOVACS, G. (2001a): Das vermehrte Reblausauftreten. Obst Wein Garten 70 (10): 12-13..
135. POLESNY, F. und KOVACS, G. (2001b): Aktuellen zum Thema Reblaus. Der Winzer 57 (9): 8-12.
136. POLESNY, F. und KÜHRER, E. (2002): Zum Auftreten der Blattreblaus. Der Winzer 58 (3): 17-19.
137. PONGRÁCZ, D. P. (1978): Practical Viticulture. David Philiph Publisher, South Africa
138. PORTEN, M., RÜHL, E. H., EISENBEIS, G. und HUBER, L. (2000a): Mit Kalkstickstoff gegen die Reblaus? Das Deutsche Weinmagazin 8: 21-25 139. PORTEN, M. and SCHMID, J. (2000b): Current problems with phylloxera on
grafted vines in Germany and ways to fight them. The international symposium on grapevine phylloxera management. Melbourne, Australia. 89-100.
140. PORTEN, M. (2003): Biologische Kontrolle von Reblauspopulationen Hilft ein Bodenpilz gegen die Reblaus? Das Deutsche Weinmagazin 12: 16-18.
141. POWELL, K. S., BROWN, D., DUNSTONE, R., HETHERINGTON, S. and CORRIE, A. (2000): Population dynamics of phylloxera in Australia vineyards and implications for management. The international symposium on grapevine phylloxera management. Melbourne, Australia. 7-20.
142. PRESSER, C., SCHMID, J. und RÜHL, E. (1993): Die Reblaus-kein Problem mehr?
Das Deutsche Weinmagazin 23: 22-25.
143. PRINCZ (1962): A szõlõ kártevõi és betegségei. Szel. Hozgiz. Moszkva, 1962.
144. RACK, G. and RILLING, G. (1978): Concerning the presence of the vegetable mould mite Tyrophagus putrescentiae (Schrank) in phylloxera (Daktulosphaira vitifoliae) leaf galls. Vitis 17: 54-66.
145. RAVAZ (1894): Sur la résistance au phylloxera. Rev. Viticulture 2: 576-580.
146. REICHART G., SZATALA Ö., NAGY B. és MILINKÓ I. (1952): Növényvédelmi zárszolgálati kézikönyv. Mezõgazdasági Kiadó, Budapest.
147. REICHART G. (1968): Állati kártevõk. In: Lehoczky J., Reinchart G.: A szõlõ védelme. Mezõgazdasági kiadó, Budapest.
148. REYNOLDS, R. (2000): Keeping phylloxera at bay: enhancing protective behaviours and industry practicies in a phylloxera free region. The international symposium on grapevine phylloxera management. Melbourne, Australia.
149. RÜHL, K. (1995): Reblausprobleme auch in Württemberg? Rebe und Wein 48 (2):
56-57.
150. SÁRINGER, GY. (1988): Ökológia. Kari jegyzet. Agrártudományi Egyetem, Keszthely.
151. SCHILDER, F. A. (1947): Zur Biologie der Reblausrassen. Der Züchter 17 (18):
413-415.
152. SCHIRRA, K. J. (2000): Effect of nitrogen fertilisation on the development of Phylloxera root damage in laboratory and field trials. The international symposium on grapevine phylloxera management. Melbourne, Australia.
153. SCHLAMP, H. (1997): Reblaus in Rheinhessen Umsichtig handeln. Das Deutsche Weinmagazin 19: 38-39.
154. SCHÖLL, S. (1955): Morphologische Rassenuntersuchungen an Reblausfundatricketten aus südbadischen Amerikanerschnittgarten.
Zeitschrift für Pflanzenkrankheiten 52 (11): 711-721.
155. SCHROPP, A., ZINK, M. und JUNG A. K. (2002): Rici and Cina – Zwei neue reblausresistente Unterlagensorten für die Praxis. Deutsche Weinbau Jahrbuch 2002 (53): 175-182.
156. SONG, G. C. and GRANETT, J. (1990): Grape phylloxera biotypes in France. J.
Entomol. Sci. 83: 489-493.
157. SOPP, E., BLESER, E. und RÜHL, E. (1997): Renaissance der Reblaus: Schädling gibt noch viele Rätsel auf. Das Deutsche Weinmagazin 10: 22-26.
158. SOPP, E., BELSER, E., RÜHL, E., HIRSCHMANN, J., JUNG, C. und BOSS, A.
(1998). Reblaus-Aktuelle. Situation and possibilities for damage limitation.
Deutsches Weinbau Jahrbuch 49: 207-214.
159. STEVENSON, A. B. (1970): Strains on the grape phylloxera in Ontario with different effects on the foliage of certain grape cultivars. J. Econ. Entomol. 63: 135 – 138.
160. STEVENSON, A. B. (2000): The grape phylloxera Daktulosphaira vitifoliae, in Ontario. The international symposium on grapevine phylloxera management.
Melbourne, Australia. 107-109.
161. SVÁB J. (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezõgazdaság Kiadó, Budapest.
162. SZABÓ L. (1979): Néhány szõlõfajta filoxéra (Viteus vitifolii Fitch) ellenállósága.
Diplomaterv, Kertészeti Egyetem, Budapest.
163. SZABÓ Z. (1985): A filoxéra elleni küzdelem szerepe a Kecskemét környéki szõlõ-és gyümölcstermelszõlõ-és fejlesztszõlõ-ésében. In: Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében. Kecskemét, 1985.
164. SZALAI F. IFJ., HALTRICH A. és JENSER G. (2004): A filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae, Fitch) fertõzõképessége szõlõfajtákon. 155.
165. SZALAI F. IFJ., HALTRICH A. és JENSER G. (2005a): A filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae, Fitch) alakjai fertõzõképességének vizsgálata alany és termõfajtákon. Növényvéd. Tud. Napok, Budapest.
166. SZALAI F. IFJ., HALTRICH A. (2005b): Szõlõalanyok és fajták filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae,Fitch) érzékenysége. Borászati Füzetek 2:10-20.
167. SZALAY-MARZSÓ L. (1989): Szõlõ-gyökértetû. In: JERMYT., BALÁZSK. (szerk.) A növényvédelmi állattan kézikönyve 2. Akadémiai Kiadó, Budapest. 110.
168. SZALAY-MARZSÓ L. (1998): Levéltetvek - Aphidina. In: JENSER G., MÉSZÁROS
Z., SÁRINGER GY. (szerk.): Szántóföldi és kertészeti növények kártevõi.
Mezõgazda Kiadó, Budapest.
169. SZPIRIN, M. E. (1961): A sebparaképzõdés gyorsasága a különbözõ filoxéra rezisztenciájú szõlõk gyökereiben. Kisinev, 1961.
170. TÓTH H. (2001): A szõlõalanyfajták filoxéra rezisztenciájának értékelése laboratóriumi kísérletekben 1999-es és 2000-es években. Szakdolgozat. VE GMK, Keszthely.
171. TÓTH, H. and KOCSIS, L. (2003): Level of phylloxera resistance of two new rootstock hybrids: Georgikon 28 and Georgikon 121.VIIIth International Conference on Grape Genetics and Breeding, Acta Horticulturae 603: 739-743.
172. VÉGHELYI K. (2003): Szõlõfiloxéra. Agro Napló 7 (7): 42-45.
173. VÉGHELYI K. (2004): Filoxéraveszély a buda-vidéki szõlõskertekben. Kertészet és szõlészet. 19: 12.
174. VIALA, P. (1893): Les maladies de la vigne. Paris: Masson.
175. VOIGT E. (1996): A szõlõfiloxéra ma. Kertészet és szõlészet. 19: 21-22.
176. WAHL, K. (1977): The question of rootstocks in Francontian viticulture. Bayer Landw. Jahrbuch 54 (3): 209-220.
177. WALKER, M. A. (1992): History of Teleki rootstocks and origin of 5C, SO4. PWV, Grapegrowing. 47-49.
178. WALKER, M. A., GRANETT, J., OMER, A., KOCSIS, L., FORNECK, A. and PORTEN, M. (1998): Are phylloxera feeding on 5C rootstock on Europe?
Winegrowing. 21-27.
179. WINKLER, A. J. (1962) General Viticulture. Berkeley and Los Angeles: Univ. of California.
180. WÖHRLE, A., FORNECK, A. und MERKT, N. (1999): Reblausmenü aus Hohenheim. Das Deutsche Weinmagazin 21: 29-31.
181. YVON, M. and PEROS, J. P. (2003): Variation in aggressiveness and genetic diversity of grape phylloxera in southern France. Journal Inernational des Sciences de la Vigne et du Vin. 37 (2): 77-84.
182. ZILAHI J. (1983): Miklóstelep szerepe a homoki szõlõtermesztés fejlesztésében.
Szõlõtermesztés és Borászat. 4: 4-6.