Az államháztartás önkormányzati alrendszerét a 2005. évben 3187 helyi önkormányzat és 1825 helyi kisebbségi önkormányzat alkotta. A helyi önkormányzatok könyvviteli
mérlegben kimutatott vagyona a 2004. évben 9618 milliárd Ft volt, ami a 2005. évben 9861 milliárd Ft-ra nőtt. Az önkormányzatok a 2004. évben 3061 milliárd Ft, a 2005.
évben 9,9%-kal magasabb összegű, 3364 milliárd Ft konszolidált költségvetési bevétellel gazdálkodtak.
Az ÁSZ a 2005. évben 817 helyi önkormányzat (az önkormányzatok 25,6%-a) és 71 helyi kisebbségi önkormányzat (a kisebbségi önkormányzatok 3,9%-a) gazdálkodási rendszerének átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzését végezte el. Az ellenőrzés során alapvetően a 2004. évi gazdálkodásra koncentráltunk, de a helyszíni vizsgálat befejezéséig figyelemmel kísértük a pénzügyi-gazdasági folyamatokat és egyes gazdálkodási tendenciák megítélésénél a 2002-2003 közötti időszak gazdasági eseményeit, adatait is értékeltük.
A kiemelt körbe tartozó (megyei, megyei jogú városi, Budapest fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok) és a városi önkormányzatok körében – az előző évekhez viszonyítva – a gazdasági programmal rendelkező önkormányzatok aránya pozitív irányban változott. A költségvetési koncepció tervezetét – az előző évekhez hasonlóan – az ellenőrzött önkormányzatok mindegyikénél elkészítették. Az elfogadott költségvetések az előző évieknél magasabb arányban feleltek meg a szerkezetre, tartalomra vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A gazdálkodás szabályozottsága javult, melyet jelez, hogy a 2005. évben nőtt a kötelezően előírt szabályzatokkal rendelkező önkormányzatok aránya, nem javult azonban a nagyközségi és községi önkormányzatoknál a szabályozások minősége. A szabályozási hiányosságok is hozzájárultak ahhoz, hogy a munkafolyamatba épített ellenőrzés színvonala nem javult a korábbi évekhez viszonyítva.
Az önkormányzatok több mint harmadánál a vagyongazdálkodási rendeletben lehetővé tették a versenytárgyalás mellőzését, több mint tizedénél pedig a versenytárgyalás megtartására megállapított értékhatárok indokolatlanul magasak voltak. Az elidegenítések során a versenytárgyalási kötelezettségre vonatkozó előírást az önkormányzatok több mint harmada nem vette figyelembe. A vagyongazdálkodás szabályozási hiányosságai és a versenytárgyalás nélkül történt elidegenítések nem
segítették az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás nyilvánosságát, átláthatóságát. A könyvviteli mérlegben kimutatott vagyon helyi szabályozásokban rögzítetteknek megfelelő leltározási kötelezettségének teljesítése az előző évekhez viszonyítva javult. A közbeszerzési törvényben előírtakat figyelmen kívül hagyva a közbeszerzési eljárást nem folytatta le az ellenőrzött önkormányzatok közel egyharmada. A közbeszerzési szabályok betartása az önkormányzati gazdálkodásban magas kockázatú területnek minősül.
Az államháztartás önkormányzati alrendszere céljellegű támogatásként – nem szociális ellátásként – a 2004. évben 180 milliárd Ft, a 2005. évben 186 milliárd Ft pénzeszközt adott át különböző szervezeteknek és a háztartásoknak. Az önkormányzatok a juttatott támogatások összegét, a támogatott célt, a felhasználásáról a számadási kötelezettség teljesítésének módját, határidejét az előző évhez viszonyítva növekvő arányban előírták. A számadások ellenőrzését a törvényi előírás ellenére az önkormányzatok egyötödénél nem végezték el, további egynegyednél a felhasználást nem ellenőrizték.
Az önkormányzatok költségvetési egyensúlyi helyzete az előző évekhez viszonyítva nem javult. Az ellenőrzött önkormányzatok mintegy kétharmada – az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan – költségvetésében mind a működési célú, mind a felhalmozási célú kiadásoknál hiányt tervezett. A költségvetési hiányok kialakulásában a feladatellátás módjának célszerűtlen megszervezése, az intézményi kapacitások alacsony kihasználtsága, a teherbíró képességet meghaladó önként vállalt feladatok felvállalása, valamint a tervezési hibák is szerepet játszottak. Az egyensúly javítására tett önkormányzati intézkedések hatására az év végére az ellenőrzött önkormányzatok harmadánál volt költségvetési hiány. Adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásról az ellenőrzött önkormányzatok kétharmada döntött, melynek módja leggyakrabban hitelfelvétel volt. A hitelfelvételt megelőzően az összeg meghatározása során mintegy kilenctizedük vizsgálta és betartotta a törvényben előírt felső határt.
A zárszámadási rendelettervezetek több mint negyedét a törvényi előírások ellenére
önkormányzatok fele a törvényi előírás ellenére a kötelező és önként vállalt feladatait, valamint azok ellátásának módját, mértékét nem határozta meg. A kisebbségi önkormányzatok feladatellátásában, az előző években ellenőrzöttekhez hasonlóan, döntően az önkormányzati testületi működés feltételeinek biztosítása, valamint a településeken élő kisebbségek érdekeinek képviselete és a nemzetiségi hagyományápolás szerepelt.
A belső ellenőrzési feladatok ellátása az előző évinél kedvezőbb, mivel előre lépés történt a belső ellenőrzési szervezet kialakítása és a működéshez szükséges források biztosítása, a belső ellenőrzési kézikönyvek készítése és jóváhagyása területén, valamint a foglalkoztatott belső ellenőrök számát és szakmai felkészültségét illetően.
A korábbi számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok háromnegyedét az önkormányzatok hasznosították, javítva a feladatellátás szabályszerűségét, célszerűségét. A Kormánynak és az egyes minisztereknek tett javaslataink hatására érezhető javulás figyelhető meg az önkormányzatok gazdálkodásának kereteit meghatározó szabályozásoknál, valamint az önkormányzatok belső kontrollrendszerének kiépítése és működtetése területén.
Forrás:http://www.asz.hu/ASZ/www.nsf/index.html
Forrásjegyzék
Alkotmánytan I. (2007) /Szerk.: Kukorelli István/ Budapest, Osiris Kiadó
Az önkormányzati rendszer magyarázata. (1999) /Szerk.: Verebélyi Imre/ Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Európai jog a gyakorlatban. (2004) /Szerk.: Donat Ebert/ Budapest, OITH
Önkormányzati iránytű. (2000) /Szerk.: Csefkó Ferenc/ Villány, Új Historica Kiadó Jogszabályjegyzék - http://net.jogtar.hu/
- Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
- a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
- a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló 1997. évi XV. törvény - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény - az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény
- az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény
- az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény
- a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet - 18/1993 (III.19.) AB határozat
Internet hivatkozás
Magyarország Alaptörvénye
http://www.kormany.hu/download/0/d9/30000/Alapt%C3%B6rv%C3%A9ny.pdf Helyi Önkormányzatok Európai Chartája
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=helyi%20%C3%B6nkorm%C3%A1nyzatok%20eur
%C3%B3pai%20chart%C3%A1ja&source=web&cd=1&ved=0CCIQFjAA&url=https%3A%
2F%2Fwww.kaposvar.hu%2Feloterjesztesek%2Fet20110323%2Fdocuments%2Fe07m04.doc
&ei=KvxmT6PMNdHQsgbJn735BQ&usg=AFQjCNEifA3CQ7_sKpKFPif-nTEhL9mmeg&cad=rja
Európai Régiók Gyűlésének a regionalizmusról szóló Nyilatkozata
http://www.aer.eu/fileadmin/user_upload/PressComm/Publications/DeclarationRegionali sm/.dam/l10n/hu/DR_HONGROIS.pdf
A fejezetet készítette: dr. Molnár Ildikó
II. Fejezet
ALKOTMÁNY - ÖNKORMÁNYZATI TV. ÉS EZEK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL